Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-07 / 57. szám

V/MG 'PPÖLETARJÁ! ÜGYESÜLJETBCJ AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI B1ZOTTSAGANAK LAPJA XII. évfolyam, 57. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1956. március 7. MAI SZAMUNKBÓL: AZ ANGOL PARLAMENT MA VITAT KEZD A KÖZÉP-KELETI HELYZETRŐL (2. oldal) CSAMANGÖ MIHÁLY. A GYALARÉTI KOMSZOMOL TSZ ELNÖKÉNEK NYILATKOZATA (3. oldal) AIIOL JÖ A SZAKMAI OKTATÁS. OTT EMELKEDIK A TERMELÉKENYSÉG IS (3. oldal) Asszonyok a tavaszi munkák sikeréért A rendkívüli hideg és a kései tavaszodás kedve­zőtlen helyzetet teremtett mezőgazdaságunkban. Az olvadás, a felszaporodott talajvizek miatt még 'csak ezután lehet majd rámenni a talajra, s emiatt megrö­vidül tavaszi növényeink tenyészideje is. Termelőszö­vetkezeteinknek és az egyénileg dolgozó parasztoikinak egyaránt gondosan, nagy körültekintéssel kell hozzá­látniok a talaj előkészítéséhez és a vetéshez. Ebben a nagy munkában szép feladat vár termelőszövetkeze­teink asszonyaira és a családtagokra is. Városunkat és környékét kormányunk a múlt év­ben zöldövezetté nyilvánította. Ez a nagyszerű intéz­kedés lehetővé tette, hogy a jövőben — így már eb­ben az esztendőben is — eddig még soha nem látott méretekben gazdagodjék Szeged konyhakerti és gyü­mölcstermelési kultúrája. A belterjes gazdálkodásra való fokozott áttérés lehetővé teszi azt is, hogy terme­lőszövetkezeteink asszonyai, női tagjai méginkább ki­bontakoztathassák tudásukat, munkaszeretetüket. A téli pihenésnek vége: kezdődik a munka dan­dárja. A férfiaknak — akik nem az állattenyésztés­ben dolgoznak — kint a helyük a szántóföldeken. Rendbe kell hozni az őszi (kalászosokat, fogasolni, hen­gerezni kell, ki kell hordani az összes trágyát a föl­deikre. s mindezek előtt le kell ereszteni a szántóföl­dekről, a vetésekről a felszaporodott talajvizeket, al­kalmas időben pedig fejtrágyázni kell. Ez mind nehéz férfi munka. Bent a gazdaságban, az üvegházakban. a magtá­rakban, a melegágyas keretekben is ezerféle tennivaló van. Osztályozni, tisztítani, csávázni kell az elvetésre kerülő magokat, készíteni kell az ágyakat, ápolgatni, takargatni a sarjadó kis palántákat; s hozzájön, ehhez, még a baromfikeltetés, facsemete-szállításoknál csoma­golás: ezekhez viszont az asszonyok értenek jobban. Ha most lendületesen kezdik majd mindenütt a tavaszt, első sikereink egész évi munkánkat végigkí­sérik majd. Tsz-pártszcrvezetejn.k az első napoktól kezdve fordítsanak nagy gondot az asszonyok munká­jának teljes megbecsülésére. Állandóan fáradozzanak azon. hogy a közösség női tagjai megtalálják az őket megillető helyet a kollektívában. Segítsenek megol­dani a nehéz egyéni problémákat, ? nyújtsanak segít­séget a családos anyáknak a gyermek neveléséhez is. Legyen minden egyéni ügy, nehézség egyben az egész közösség problémája is. A tavalyi szép eredményeket látva az ősszel és a télen a szegedi és járásbeli termelőszövetkezetekbe na­gyon sok fiatal parasztasszony, lány és idősebb asz­szony is kérte felvételét. Nagyobb részük már hóna­pok óta tsz-tag, de még csak ezekben a napokban kezdenek dolgozni. Most teljesítik első munkaegysé­geiket. Módot kell adni ahhoz, hogy tsz-asszonyaink ott dolgozzanak, ahol tudásukat, munkabírásukat a sa­ját hasznukra és a közösség javára a legjobban tudják értékesíteni. Termelőszövetkezeteink női tagjai érez­zék: a tsz-ben nem egyszerűen csak dolgozók, hanem tulajdonosok, gazdák is. így nemcsak szorgalmas munkájukkal, hanem őszinte bírálataikkal is segítik a közösséget az előrehaladásban. Ma még tsz-tagjaink, sőt a vezetők közül is na­gyon sokan vallják azt a régi, káros, a női egyenjogú­ságot durván sértő nézetet, hogy »asszonvnak, seprű­nek otthon a helye«. S nem szívesen engedik felesé­geiket a szövetkezetbe. Az ilyen esetek mellett sem mehetünk el szó nélkül. A termelőszövetkezetekben dolgozó nőktől korántsem vár senki olyan látástól-va­kulásig tartó munkát, mint amilyet az egyéni paraszt­asszonyok végeznek még ma is férjeik mellett. Az vi­szont vitathatatlan igazság, hogy az idén szövetkeze­teinknek annál nagyobbak lesznek az eredményei, mi­nél több munkáskéz dolgozik a közösben. Ezért fon­tos, hogy a férfi tagok mellett az asszonyok is tőlük telhetően kivegyék részüket a közös munkából, mező­gazdaságunk szocialista építéséből. Az újszegedi Haladás és a Ságvári-telepi Táncsics Tsz-ben a leghidegebb téli napokban is nagyon sok fiatal, s idősebb asszony rendszeresen dolgozott. Nád-, meg gyékény takarókat, kosarakat kötöttek, s már nemcsak munkahelyük, hanem második otthonuk is a szövetkezet. Most egész dolgozó népünk nagy lelkesedéssel ké­szül felszabadulásunk 11. évfordulójára. Ebből a nagy munka versenyből szövetkezeteink asszonyai úgy ve­hetik ki méltó módon a részüket, ha a most kezdődő tavaszi munkák idején mindent megtesznek azért, hogy ez az esztendő termelőszövetkezeteink újabb nagy győzelmét jelentse. Ma szovie' könyvkiállítás nyílik az Építők Klubjában A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének levele a magyar nőkhöz A világ asszonyainak és leányainak március 8-i ün­nepén a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége meleg üdvözletét küldi a vá­rosok és falvak, az üzemek, az állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek, hivatalok asszonyainak és leányainak, a magyar édesanyáknak. Napjainkban derültebb a nemzetközi élet látóhatára, mint a háború óta bármikor A 900 milliós szocialista tá­bor rendíthetetlen békepnli­tikája, amelyet a béke hívci­nek az egész világot átfogó mozgalma támogat, a semle­ges országokkal együtt kiala< kilőtt hatalmas bekeövezet erőfeszítései meghozzák gyü­mölcsüket: ma már lehetőség van arra. hogy elkerüljük a háborút. Minél odaadóbban, egységesebben és éberebben védelmezik a nepek a békét, annál nagyobb a biztosíték arra, hogy nem lesz új világ­háború. A Nemzetközi Nőnapot a magyar asszonyok és leányok azzal a felemelő tudattal ün­nepelhetik, hogy munkájuk­kal már eddig is értékesen hozzájárultak békénk és füg­getlenségünk megóvásához, s munkájuk eredményei ez­után is tükröződni fognak a béketábor új nagy sikerei­ben. A Magyar Dolgozók Pártja azon munkálkodik, hogy de­rűsebbek legyenek az ottho­nok, még több öröme legyen az anyáknak, leányoknak. E magasztos cél eléréséhez az is szükséges, hogy a magyar nök is tevékenyen, napról napra nagyobb lendülettel küzdjenek az építőmunka minden területén. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége biza­lommal számít a munkásnők­re. A munkásosztály asszo­nyainak és leányainak le­gyen szívügye, hogy ez évi tervünk, a második ötéves terv első csatája a dolgozók jólétének emelése érdekében győzelemmel érjen véget. Fejlesszék a "nők a tervért­mozgalmat! Törekedjenek magasabb szakmai ismeretek elsajátítására! A Központi Vezetőség bí­zik a szocialista mezőgazda­ság úttörőiben, a termelőszö­vetkezetek asszonyaiban és leányaiban. Törekedjenek a jövőben méginkább a termelés szün­telen növelésére! A közös va­gyon és saját jövedelmük gyarapítása, a mezőgazdasági termelés legjobb módszerei­nek elsajátítása — ez teremti meg boldogabb életünk alap­jait. A Központi Vezetőség bi­zalommal fordul az egyéni­leg dolgozó parasztasszo­nyokhoz. A Nemzetközi Nő­nap váljék körükben is új sikerekre lelkesítő ünneppé! Állampolgári kötelezettségeik becsületes teljesítésével, a tavaszi munkák jó elvégzé­sével erősítsék szabad ha­zánkat! Az iskolákban, bölcsődék­ben, kórházakban, a tudo­mányos és kulturális intéz­ményekben dolgozó nőket, a hivatalokban munkálkodó asszonyokat és leányokat szinten lelkesítse a Nemzet­közi Nőnap a nép meg oda­adóbb szolgálatára. A Központi Vezetőség kü­lönös megbecsüléssel adózik az édesanyáknak. A család­ban betöltött nemes hivatá­suk jelentősége messze túl­terjed otthonuk falain. Ne­veljenek egészséges, munka­szerető, a néphez és haza hot hü gyermekeket, neveljék erőssé a jövő Magyarorszá­gát. A Központi Vezetőség me­legen üdvözli a Nemzetközi Nőnap alkalmából az MNDSZ társadalmi munkásait, akik áldozatos, fáradságot nem is­merő tevékenységükkel segí­tik elő a magyar nők fel­emelkedését. hazánk felvi­rágzását. Legyenek büszkék nemes szerepükre, buzdítsák az asszonyokat fokozott akti­vitásra az élet minden terü­letén. A Központi Vezetőség to­vábbi sikereket kíván a ma­gyar nőknek a szocializmus győzelméért, a családjuk, gyermekük boldogabb életé­ért, a béke megőrzéséért ví­vott küzdelmükben. A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE A szovjet-magyar barátság boldogulásunkat szolgálja és jövőnk kialakítását segíti Ünnepség a szegedi Nemzeti Színházban K Az Építők Szakszervezete Klubja (volt Műszaki!Klub) ünnepélyesen emlékezett meg a magyar—szovjet barátság hónapjáról. Pásztori Béláré elvtársnő, az MSZT városi titkára beszélt a barátsági hónap jelentőségéről. Ma, szerdán délután 5 órakor szovjet könyvkiállítás nyílik a klubban az Építők Csong­rád megyei Területi Könyv­tárával közös rendezésben. A megnyitó alkalmából Pet­rovácz István elvtárs, a Ma­gyar Írók Szövetsége szegedi csoportjának titkára tart könyvismertető előadást Gor­kij: Anya című regényéről. A megnyitóra minden érdek­lődőt szívesen látnak. A ki­állítás a szovjet könyv ün­nepi (hetén, március 7—12-:g mindennap délután 5-től este 8-ig díjtalanul megtekinthető. eddan este a szegedi Nemzeti Színház nézőterét zsúfolásig megtöltötték Szeged dolgozói: a magyar—szovjet barátság hónapja ünnepélyes megnyitá­sára jöttek össze, A színpadot vörös és nemzeti színű zászlók és a Magyar—Szovjet Társaság jelvénye díszítette. Az elnökségben helyet foglalt Ladányi Benedek elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Rózsa István elvtárs, a Szegedi Járási Pártbizottság els° titkára, Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács VB-elnöke, Kuszin Miklós elv­társ, a Városi DISZ-bizottsag titkára, Pásztori Béláné el'J­társnő, az MSZT városi titkára, Móricz Béláné elvtársno, a Hazafias Népfront városi titkára, Lacsán Mihályné elo­társnö, a Városi Békebizottság titkára, Baráti Dezső elvtárs, a Tudományegyetem rektora, Fövényesi István elvtárs, alezredes, Vígh Illés elvtárs, őrnagy, Péter Szil­veszter elvtárs, a Szegedi Textilművek pártbizottságának titkára, ördögh János elvtárs, a Szegedi Kender fonógyár pártbizottságának titkára, Kotnócsin Antal elvtárs, az MSZT városi elnöke, Nyíri AvJal elvtárs, a Bölcsészkar dékánja, Duka Antalné elvtársnő, a szegedi Nemzeti Szín­ház igazgatója, Toldi István elvtárs Kossuth-díjas peda­gógus, s élenjáró munkások, kiváló MSZT aktívák, dol­gozó parasztok és az értelmiség képviselői. A magyar és szovjet him­nusz elhangzása után az ün­nepséget Pásztori Béláné elv­társnő nyitotta meg. — Az idén — mondotta a többi kö­zött — a nyolcadik magyar­szovjet barátsági hónapot kö­szöntjük. Biztosak vagyunk abban, hogy az idei barátsági hó­nap is nagyszerű tapaszta­latokat ad számunkra. Az elnöki megnyitó után Nyíri Antal elvtárs, a Böl­csészkar dékánja mondott ünnepi beszédet. — Akinek van történeti szemlélete — kezdte beszé­dét —, az bizonyára jól lát.ia, hogy népünk történetének legjelentősebb eseménye a felszabadulás volt, amelynek fényét a legendás (hírű Szov­jet Hadsereg árasztotta a szé­les Alföldre, a Dunántúl sze­líd lankáira, a Mátra és a Bükk festői tájaira. — Tizenegy nyár és tizen­egy tél múlt el azóta. Dol­gozó népünk a felszabadulás óta növekvő szeretettel fi­gyeli, tanulmányozza a szov­jet nép gazdasági, társadalmi rendjét és szépen fejlődő kultúráját, sőt — ő maga is rálépett a szocializmus építé­sének útjára, lobogójára és alkotmánya alapkövére írván a munka dicső voltát, s a béke megvédésének szent ügyét. — Az egykori jobbágyok ivadékai, fellelkesülve a nagy szovjet nép példáján, fölépí­tették Sztálinvárost. Inotát, Komlót. Kazincbarcikát, vi­rágzó termelőszövetkezeteket alkotnak, új kultúrát plán­tálnak, elfoglalják helyüket a tudomány és a művelődés fel­legváraiban. szemüket a fel­szabadult élet távlataira nyit­ják; terveznek, építenek és mind többet és többet termel­nek. Agyukat most szoktatják arra a gondolkodásra, amely mindennek forrását a való­ságban keresi és amely meg­szabadít minden nyűgtől és minden korláttól. Lehet-e szebb tett a né­pek közötti baráti kapcsola­tok ápolásánál? Lehet-e ma­gasztosabb cél a dolgozó né­pek boldogulásának önzetlen előmozdításánál? Azok az embermilliók, akik nem tű­rik az elnyomást és a ki­zsákmányoló munkátlanokat, akik a munkában, a boldog jövő építésében, a béke fenn­tartásában és a dolgozó em­berek megbecsülésében lát­ják életük' főfeladatát. azok csak baráti érzület­tel lehetnek egymás iránt. Ezért ünnepeljük mi is újra és újra a magyar— szovjet barátság magasztos eszméjét. Nyíri • elvtárs ezután a Szovjetunió önzetlen segít­ségnyújtásáról beszélt. Szí­vesen emlékeznek arra dol­gozóink — mondotta —, hogy felkerestek bennünket a munka szovjet hősei: a mozdonyvezető Panyin, a ki­váló esztergályos, Bikov, a nagyszerű szövőnő, Dubjága, aki azért tett mély hatást a Szegedi Textilművek dolgo­zóira. mert 17 gépen dolgo­zik. két órát munkamódszer­átadással tölt, tanácstag, és mindezek mellett még jó há­ziasszony is. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet dogozóival Kartacsov a kukoricatermelés aktuális kérdéseit vitatta meg. Szkrja­bin szovjet tudós, Sztálin-dí­jas akadémikus, egy kulturá­lis küldöttség élén szintén ellátogatott Szegedre és töb­bek (között az Általános Ál­lattani és Biológiai Intézetet is felkereste. Az ő nevéhez fűződik az állatgyógyászat, az orvostudomány és az ál­talános biológia számos ki­magasló eredménye, de ezen­kívül új tudományágat is te­remtett, a helmintológiát, amely a betegségek egyfajta veszélyes kórokozóival, a férgekkel foglalkozik. Oszipova elvtársnő, az egyik moszkvai középiskola igazgatója tudományegyete­münk Neveléstudományi In­tézetét látogatta meg és kü­lönösen érdekelte az új ma­gyar tanárképzés fejlődése. Megbeszéléseket folytatott gyakorió gimnáziumaink ve­zetőivel, sőt több tanítási órát is meglátogatott. Oszi­pova elvtársnő a legfelső ok­tatási intézmények mellett meglátogatta a Pétőfi-telepi Általános Iskolát is, és ez a figyelem jólesett a mi álta­lános iskolai nevelőnknek. Druzin leningrádi profesz­szor a szocialista-realizmus­ról tartott nagyhatású elő­adást a tudományegyetemen. Petrusz Brovka. bjelorussz költő a bjelorussz írószövet­ség munkásságáról számolt be a szegedi íróknak. Koz­mogyenjánszkája, Zoja és Sura édesanyja hősi halált halt gyermekei tetteiről be­szélt. Eljött hozzánk a Szov­jetunió híres állami énekka­ra és meglátogatta Szegedet a Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldöttsége is. A szovjet embereknek né­pünk iránt érzett nagy megbecsülése. segítőkész­sége és őszinte baráti érzé­se mély visszhangot vál­tott ki a magyar dolgozók lelkében. Megélénkült az érdeklődés a szovjet élet, a szovjet embe­rek munkája iránt. És, hogy a nagy szovjet nép meny­nyire megbecsüli a mi szóm­ban kicsiny, de akaraterőben és tehetségben nagy népün­ket, arról meggyőződhetünk, mert láthatjuk, hogy kiváló tudósaink műveit orosz nyelv­re is. lefordították, és hogy például Petőfi műveit mái­ötször adták ki oroszul, a legkiválóbb magyar írók művei pedig huszonnyolc nyelven olvashatók a Szov­jetunióban. A felszabadulás óta el­telt 11 esztendő szocializ­must építő munkájának nagy eredménye a magyar és szovjet nép kölcsönös barátsága, cz a mélytartalmú cs nemes ér­zelem, melynek az a lényege: hogy egymást segítjük és egy­más ügyét előbbre vigyük. A Szovjetuniónak természetesen nagyobb lehetőségei vannak a segítésben, hiszen immár egy emberöltő óta építi boldog jö­vőjét és népe számban is ha­talmas. A Magyar Népköztársaság szá­mára igen fontos az a tény, hogy a Szovjetunió SZÍVÓS CS céltudatos politikájának eredményeképpen tagja lett az Egyesült Nemze­tek Szövetségének. Nagy sikere rz a békepolitikának, amelv clősegiti a nemzetközi helyzet (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom