Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-27 / 74. szám

7ÉIM1GT1RQRSZHG 2 Kedd, 1956. március 21. Az SZKP XX. kongresszusának tanításai máris megtermákenyítik munkánkat A megyei pártaktíva vitája A szombati aktíva-értekezleten a megyei-pártvégrehajtóblzottság nagy érdeklődéssel hallgatott beszámolója után elmélyült vita indult a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa tanításairól. A vita során pártós állami funkcionáriusok a XX. kongresszusnak elsősorban azoldkal az irányelveivel foglalkoztak, amelyek megyénkben a helyi viszonyokra alkalmazhatók. Az élénk vita nagy segítséget jelent a jövőben végzendő munkához és méltó kiegészítése volt a megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolójának. Kollektív vezetés — fokozott felelősség A hozzászólások isorát Rózsa István elvtárs, a Szegedi Járási Pártbizottság első titkára nyitotta meg. — A szegedi járás területén a koUcikttfv vezetés terén jelentős eredményeket értünk el — mondotta Rózsa elvtárs. Eredményeink azonban még jelentősebbek lehetnének, ha a kollektív vezeles minden akadály nélkül kibontakozhatna. Jelenleg akadályozza ezt a munkát, hogy sok esetben a pártbizottságok tagjai kellő mérlegelés nélkül fogadják el a titkár javaslatát. A városról falura Ikerült pártmunkásaink környezetében több esetben tapasztalható ez a jelenség. A pártbizottság tagjai nemegyszer úgy foglalnak állást: -majd a titkár eldönti*. A járási pártvégrehajtóblaottság felismerte ezt a fogyatékosságot és a kétnapos titkári értekezleten nyomaékkal beszéltünk erről a kérdésről. Kiszállásaink alkalmával pedig következetesen nemcsak a pártbizottság titkárával beszélgetünk a terület ügyeiről, hanem a pártbizottságok, vagy a pártvezetőség tagjaival ls megbeszélést folytatunk. Ezzel a módszerrel akiarjuk növelni felelősségüket és így is rászoktatni a kollektív vezetésre az elvtársakat. Rózsa István elvtárs a továbbiakban a még mindég megmutatkozó túlzott papiros-munkáról beszélt. — A pártmunka jelentős részét a nagy változások ellenére is még mindig a jól megszövegezett határozathozatal tölti ki. A határozatok szánna, amint felülről lefelé haladunk, hatványozottan szaporodik. A Központi Vezetőség tavaly például közel félszáz határozatot adott ki. A megyei párt-végrehajtóbizottság igyekezett nem elmaradni a Központi Vezetőség mögött és több határozatot adott kl. A járási párt-végrebajtóbizottságtól már 130 határozatot küldtünk az alsóbb szervekhez. A járási tanács 352 határozatot juttatott a községekhez, 863 ponttal. Erre a papiroemunkára jellemző, hogy a pusztamérgem orvos panaszkodott: — hagyják őt végre gyógyítani is —. Az elmúlt évben ugyanis 1200 levelet kapott, amelyekre válaszolnia kellett. Rózsa István elvtárs hozzászólását ezzel fejezte be; —i a falusi szervezetek munkáját nagyban zavarja, hogy nem tudják a határeseteknél elbírálni, hogy a középparasztok, illetve a kulákok közé soroljanak-e be egy-egy embert. Ez a bizonytalanság természetesen kihat a szövetkezetek fejlesztésére, a középparasztokkal folytatott politikántan. A járási páltvég rehajtóbizottság mindenkor segít az ilyen vitás kérdések eldöntésében. A dolgozók érdekvédelmét nem mindenütt kezelik megértéssel A Szatymazi Pártbizottság titkára, Kristóf Andrásné elvtársnő a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében elért eredményekről számolt be. — A termelőszövetkezetei; szatymazi fejlődésének a titka — mondotta Kristóf elvtáranő, az, hogy a párttagság tevékenyen résztvett ebben a fontos politikai munkában. A kommunisták felvették a harcot az ellenséges nézetekkel szemben, leleplezték az osztályellenség hazugságait, igen sok dolgozó parasztot győztek meg, hogy pártunk, kormányunk a dolgozó parasztság Javát akarja a szövetkezeti fejlesztéssel. Bebizonyosodott Szatymazon is. hogy a legnagyobb eredményt a népnevelők között a termelőszövetkezeti tagok érték el. Az 6 munkájuk nélkülözhetetlen a szövetkezeti agitáclóban. A Szegedi Ruhagyár igazgatója, Nagy Ernő következett ezután hozzászólásra. Bírálta a felsőbb gazdasági szerveket. Ugyanis az üzem munkáját nemegyszer gátolja a tervezés határozatlansága. — Egy-egy negyedévben többször van tervmódosítás — mondotta Nagy elvtárs—.' A tervmódosítások mellett zavaró körülmény még. hogy ugyanakkor megfelelő nyersanyagról sem gondoskodnak. Mindez a tervteljesítés rovására megy és kihat a dolgozó nép életszínvonalára. Jelenleg is a második negyedévi tervet már az üzem dolgozói elé kellene tárni, ezt azonban nem tehetjük, mert nem ismerjük a tervet, nem ismerjük a rendelkezésünkre álló anyagot sem, amikor pedig ezekkel a kérdésekkel az iparigazgatósághoz fordulunk, nem kapunk eredményes választ, mert az illetó felelősök *házon kívül* tartózkodnak. Gulyás Ferenc elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöke több kérdéssel foglalkozott. Elsősorban a dolgozók érdekvédelméről beszélt. Gulyás elvtárs rámutatott. hogy ezt a problémát a gazdaságvezetők nem mindenütt kezelik megértéssel. Hozzászólásában rámutatott arra ls, hogy a technika fejlesztése terén felelősség terheli a Szakszervezeteik Megyei Tanácsát, a szakszervezeti funkcionáriusokat, mert annak ellenére, hogy régen felismerték a tennivalókat, nem változtattak a meglévő helyzeten. A termeién Irjjrcn a párlmunlia fokmérője Forgó László elvtárs, a Hódmezővásárhelyi Pártbizottság első titkára elsősorban a pártmunka módszereivel foglalkozott. — Az SZKP XX. kongreszszusa súlyosan elitélte a "tiszt? pártmunkát", as általános irodai irányítást. Sajnos ez az elítélt hiba nálunk, a mi területünkön is megvan. Mi is sokat értekezünk, sok határozatot hozunk. de sokkal kevesebbet törődünk a határozatok végrehajtásával. A propagandamunkában például sokat beszélünk elvont kérdésekről. A pártoktatásban résztvevő eivái-sak sokat tudnak az őskommunizmusról, de annál .,cvesebbet az önköltségcsökkentés kérdéseiről. A pártszerve/etek munkáját sajnos sok esetben nem a termelésen keresztül mérjük le. Jellemző, hogy a Mérleggyárban sokat foglalkoztak a népnevelőkkel, át la szervezték őket, ennek ellenére azonban a tervezett nyereségnek csak kis részét érték el, a termelékenység ls 0.1 százalékkal nőtt. Forgó elvtárs hozzászólása végén az osztályellenséggel folytatott kérlelhetetlen harcról beszélt. Nemes Frigyes elvtárs, a Szentesi Gépállomás igazgatója örömmel jelentette az aktíva-értekezletnek, hogy Szentes környékén nagy erővel indult meg a tavaszi munka. A munka ütemére jellemző, hogy nyolc dolgozó már teljesítette tavaszi tervét. Az aktíva-értekezlet nagy örömmel üdvözölte a szentesi traktoristék példás eredményeit. Nemes elvtárs hozzászólásában kitért a folyamatos gépjavítás megszervezésének kérdésére is. Bejelentette, hogy a Szentesi Gépállomáson 1955—56 telén volt utoljára téli gépjavítás. — Március 1 óta munkaközben, folyamatosan javítják az erőgépeket, gondosan ügyelnek arra, hogy a gépek mindig üzemképesek legyenek. A szentesi tratotoristak arra törekednek, hogy a folyamatos gépjavítást, ezt a nagyszerű szovjet módszert fedhaszméilják a terméshozam növeléséért folytatott harcben. Neme® elvtárs felszólalása során bírálta a Szentesi, Makói és a Deszki Gépállomásokon végzett beruházási munkálatokat. — A Szentesi Gépállomáson — mondotta — 450 ezer forintos beruházással traktorista száltást létesítettek, holott a traktoristák az esztendő túlnyomó részében a gépállomástól 20—30 kilométer távolságra dolgoznak. Amikor pedig az állomáson tartózkodnak, hazatérnek a városban lakó családtagjaikhoz. A traktorista szállás helyett, amelyet a gépállomáson létesítettek, sokkal hasznosabb, a traktoristák számára előnyösebb lett volna, ha brigádszállások építésére fordították volna ezt az őszszeget. Tudósok és az üzemek együttműködése Baróti Dezső elvtárs, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a szegedi tudósok, egyetemi tanárok munkájáról beszélt. — Egyetemünk sokat tesz az ipar megsegítéséért •— mondotta Baróti elvtárs —. A mai Szabad Nép is foglalkozott ezzel a tevékenységünkkel. Természettudományi karaink egy-egy nehezebb kérdés megoldásánál mind több segítséget nyújtanak az üzemekben. — Említésre méltó eredményeket értünk el a Díszmunka terén is. Egyetemistáinkat sikerült kimozdítani a passzivitásból. Jelenleg van olyan kar, ahol a hallgatók 90 százaléka tevékeny társadalmi munkát végez. — A beszámolót nagy érdeklődéssel hallgattam — folytatta felszólalását Baróti elvtárs —. Hiányolom azonban, hogy a tudomány és kultúra kérdéseiről a megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója nem tett említést, holott tudomásom szerint Csongrád megyében van például vidéki viszonylatban a legtöbb Kossuth-díjas tudós. Szerettem volna, ha ezekben a kérdésekiben is a beszámoló utat mutatott volna számunkra. Kurucz Márton elvtárs, a Szentesi Járási Pártbizottság másodtltkára felszólalásában a többi kőzött az ifjúság körében végzett munkával foglalkozott. 1955-ben a Központi Vezetőség nagyjelentőségű határozatot hozott az ifjúság neveléséről. Annak ellenére azonban, hogy ezzel a nagyjelentőségű határozattal valamennyien egyetértettünk, mégsem tettük a mai napig sem az ifjúság nevelését társadalmi üggyé. — Sokszer előfordul munkán!; során, hogy határozatokat hozunk, de a végrehajtással keveset törődünk. A hiba abban a mulasztásban rejlik, hogy a határozatok végrehajtásának elmulasztásáért eddig még nemigen vontunk felelősségre senkit. Ha az ifjúságról szóló határozat végre nem hajtásáért a íelelőségrevonást alkalmaztuk volna, most több eredményről számolhatnánk be. Az aktíva-értekezlet figyelemmel hallgatta meg Gáspár Mihály elvtársnak, a népfront-bizottság szentesi elnökének, a városi párt-végrehajtóbizottság tagjának felszólalását. Gáspár elvtárs rámutatott, hogy a népfrontról többet szeretett volna hallani a beszámolóban, hiszen a XX. kongresszus ráirányította a figyelmet a tömegkapcsolatokra. Ebből egyenesen következik, hogy a népfrontra a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni. Konkrét feladatok a népfrontnak — Munkánk valamennyi eredménye annak a szoros kapcsolatnak köszönhető — mondotta Gáspár elvtárs —, amely a népfront-bizottság és a pártbizottság, valamint a kerületi pártvezetőségek között kialakult. Remélem ez a jó kapcsolat a jövőben ab* ban is kifejezésre jut, hogy újabb feladatokat kapunk a pártbizottságtól. Szorosan együtt tudnánk működni a Magyar—Szovjet Társasággal a Szovjetunió eredményeinek népszerűsítésében, a békemozgalom további felenditésében, a termelőszövetkezetek! fejlesztésében. A népfront-bizottság jelentős politikai munkát képes kifejteni, ha a pártbizottságoktól megbízatást kap és a népfrontbizottságon belül a pártcsoport tevékenyen dolgozik. Nagy hatást gyakorolt az aktíva-értekezletre Kelemen Miklós elvtársnak, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjának, a BM Csongrád megyei Főosztálya vezetőjének felszólalása. Kelemen elvtárs a törvényesség megszilárdításéról beszélt, valamint arról, hogy az SZKP XX. kongresszusának tanításait hogyan tudjuk minél hatásosabban felhasználni saját területünkön. Kelemen elvtárs rámutatott: — Együgyűség volna azt hinni, hogy az ellenség felhagy az ellenünk folytatott tevékenységével. A kulákság, a klérus és a városi burzsoázia maradványai egész erejüket mozgósítják, hogy árthassanak nekünk. Ezekkel a próbálkozásokkal szemben határozottan fel kell lépni. A kommunisták munkáját éber* ségnék kell jellemeznie. Holik János elvtárs, a Csongrád megyei gépállomások megyei igazgatója felszólalásában elmondotta, hogy a gépállomásokat ért bírálatot teljes egészében elfogadja. — Eredményeink ugyanis — mondotta — korántsem ellensúlyozzák a fogyatékosságokat. Tavaly ugyanis mindössze 91.2 százalékos volt a Csongrád megyei gépállomások tervteljesítése. Holik elvtárs a kukoricavetés problémáival foglalkozott: ez nagy felelősséget hárít a gépállomásokra, fokozott erőfeszítést követel meg a gépállomásokon dolgozó valamennyi kommunistától. Ezt a helytállást az atka'va-óríekezlet kifejezetten elvárja a gépállomás dolgozóitól. Hetényi Józsefné elvtársnő, a Makói Járási Pártbizottság első titkára a kollektív vezetés kiszélesítéséről, a pártbizottság: tagok felelősségéről, valamint a pártcsoportokban folyó munkáról beszélt felszólalásában. A szövetkezetfejlesztéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a középparasztság megnyeréséhez elengedhetetlen a meglévő termelőszövetkezeteink további erősítése. A pártaktíva érettségét igazolja, hogy az elvtársak megértették a XX. kongresszus által felvetett új kérdéseket Andics Erzsébet elvtársnő felszólalása A megyei pártaktíva ülésem felszólalt Andics Erzsébet elvtársnő, a Központi Vezetőség tagja is. Beszédében értékelte az elhangzott, referátumot és a felszólalásokat, s megállapította: Csongrád megye kommunista aktíváia megértette azokat az új kérdéseket, amiket a XX. kongresszus felvetett. Helyesen értelmezik az elvtársai; a Problémákat és nemcsak helyesen értelmezik, hanem ez az aktíva kész arra. hogy minden ferdítéssel, minden félremagvarázással szemben megvédje a XX. kongresszus nagyszerű határozatait. Ez annál in'.tább fontos, mert a XX. kongresszus nem egy kérdést másképpen tárgyalt, mint eddig. Hogy a felszólalások a dolgoknál; a lényegét ragadták meg és a felszólalások alkalmával az elvtársak arra is gondoltai;, hogy ezeket jól meg kell magyarázni, hogy fel kell venni a harcot a ferdítések ellen, ez Csongrád megye kommunista aktívájának érettségét igazolja. — Ennek ellenére meg kell jegyezni — folytatta Andics elvtársnő —. hogy volt a vitának egv komoly hiányossága: kevés szó esett az elvi kérdésekről. Azt gondolom, hogy helytelen lenne a XX. kongresszusnak ama tézisét, hogy legfontosabb a gazdasági építést úgy értelmezni, hogy ez megengedi az elméleti és ideológiai kérdések elhanyagolását. — Tudjuk, hogy a XX. kongresszuson Hruscsov elvtárs és mások élesen megbírálták a Szovjetunióban folyó ideológiai munka egyes gyengeségeit. Mindenekelőtt, azt. hogy nemegyszer szakítva a lenini hagyományokkal, a marxizmus—leninizmus művelését és terjesztését az élettől elvonatkoztatták, ezért szürkévé. szárazzá, dogmatikussá vált. Ennek egyik gyökere a személyi kultusz. Ha valaki úgv fogja fel egv nagy vezető elvtársnak akár gyakorlati, akár elméleti munkáját, hogy azon túlmenni, azt bírálni nem lehet, ebből csaik idézgetés, ismételgetés, megmerevítés származik. Mert mi a lenini hagyomány az elmélet terén? —• folytatta Andics Erzsébet elvtársnő. Az, hogy a marxista—leninista elmélet forradalmi, állandóan fejlődő elmélet, az élethez tartozó, kritikus módszere, amely elsősorban az élet jelenségeit kutatja, az élet problémáját keresi, mert az életet át akarja alakítani. — Az a kritika, amely elhangzott a kongresszuson, vonatkozik ránk is. Mi sem foglalkoztunk eléggé azzal, hogy a marxizmus—leninizmus segítségével feltárjuk a mi élelünk döntő kérdéseit. Pártunk Központi Vezetősége az elmúlt napol; folyamán naivjelentőségű határozatokat, hozott arra vonatkozóan, hogy a marxizmus—leninizmus művelése és oktatása mélyebben, tudományosabban folvion. Ezután arról beszélt, hogy a marxi—lenini világnézet és módszer még nem hatotta át eléggé a szaktudományokat. Szólt arról, hogy a tudomány számos esetben nem azzal foglalkozik, amire elsősorban szüksége van az országnak a szocializmus építése szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a XX. kongresszus legnagyobb tanulsága: közelebb az élethez, közelebb a gyakorlathoz, segíteni népünk nagy erőfeszítéseit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a XX. kongresszus tanulságait mélyen kell tanulmányozni és úgy kell tanulmányozni, hogy mindig abból induljunk ki: mit alkalmazhatunk ebből nálunk, mit jelentenek a mi számunkra a gyakorlati munkában. — Éppen ezért eflső lépés a XX. kongresszus anyagának a pártoktatás rendszerében való feldolgozása —. hangoztatta. Ha a kongresszus anyagát mélyen, áthatóan sikerül feldolgoztatnunk, tanulmányoztatnunk a párttagsággal, akkor ez a marxizmus—leninizmus szellemének sikereit fogja jelenteni. Befejezésül Andics elvtársnő hangsúlyozta: — A XX. kongresszusnak nem kisebb tanulsága, hoev a pártmunka módszereit lényegesen javítani kell. Igazuk volt azoknak az elvtársaknak, akik hangsúlyozták, hogy a kongresszus megerősít bennünket abban, hogy pártunk jó úton halad, hogv a márciusi. novemberi határozatok, pártunk politikája helyes. A kongresszus felvetette, hogy a módszeren is javítani kell, hogv másként kell dolgozni, közelebb kell kerülni az emberekhez. a gyakorlathoz, hogy jobban kell magyarázni pártunl; politikáját, hogy minden párttagnak agitátornak kell lenni. — Csodákat fogunk elérni, ha munkánk módszereit megjavítjuk. Ezen kell lenni a hangsúlynak, mert a mai politikánk helyes, csak még meggyőzőbben, még türelmesebben kell a tömegek között megértetni. — A titkár elvtárs azt mondotta, hogy gazdagok a jó Csongrád megvei földek, de ezt a lehetőséget nem használják fel minden esetben. Ez igaz. A Csongrád megyei földek gazdagok, de gazdag a Csongrád megyei pártszervezet is. A Csongrád megyei kommunisták áldozatkészek. bátrak, éberek az ellenséggel szemben és minél nagyobb tisztánlátásra törekednek. Az aktíva-ülés azt bizonyítja, hogy a Csongrád megyei kommunisták eredményes munkát fognak végezni ügyünkért, egész Pártunk, a XX. kongresszus és egész munkásmozgalmunk: dicsőségére. Andics Erzsébet elvtársnő felszólalása után Hrabovszki Mihály elvtárs, a DISZ megyei VB titkára emelkedett szólásra. Hrabovszki elvtárs elmondotta, hogy az SZK? XX. kongresszusa nagy segítséget nyújtott az ifjúsági munkában. Rámutatott, hogy az ifjúsági vezetők elszakadtak a fiataloktól, — Felelősek vagyunk —• mondotta Hrabovszki elvtárs — az ifjúság neveléséért, elsősorban az alapszervezeti ifjúsági vezetők neveléséért. Az ő munkájuktól függ elsősorban az ifjúság körében végzett politikai munka. Az aktíva-értekezleten utolsónak Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának einöke, a met gyei párt-végrehajtóbizotisátagja szótált fel. Papp Sándor elvtárs a kollektív vezetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az nem járhat az egyszemélyi felelősség csökkenésével. Zárszó A vita lezárása után Németh Károly elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára megtartotta összefoglalóját. Németh elvtárs a megyei pártbizottság nevébe a megköszönte a kapott bírálatot, egyetértett Andics elvtársnővel, hogy a beszámolóban és a vitában nem kaptak kellő súlyt ez elvi kérdések. Németh elvtárs hangsúlyozta: — Az aktíva-ülés azt mutatta, a XX. kongresszus tanításai máris megtermékenyítik munkánkat. Nagy örömmel töltötte el a pártbizottságot, hogy minden felszólaló elvtárs igyekezett a kongresszus útmutatásait saját munkájára vonatkoztatni. — Ebben a szellemben kelt folytatni munkánkat, amelyhez elengedhetetlenül szükséges a kongresszus tanításainak állandó tanulmányozása és alapos megfontolás után való alkalmazása — mondotta befejezésül, majd az aktíva-Ülés résztvevői elénekelték az Internacionálét,