Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-24 / 47. szám

Péntek, 1936. február 21. Az iskolai és iskotánkiviili fiatalság nevelése egyik legfontosabb társadalmi feladatunk Pedagógusok és szülők ankétja a Szabadság-moziban 3 0ELM9IY9R0RSWJ „Pedagógusok és szülők" címmel ankétot rendezett tegnap a Szabadság Filmszínházban a városi tanács VB oktatási osztálya és a Pedagógus Szakszervezet városi bizottsága. Az ankét elnökségében a következő elvtársai: foglaltak helyet: Balogh István, az MDP városi bizottsága titkára, Tombácz Imre, a városi tanács VB elnökhelyettese, Tettamanti Béla, tanszékvezető egyetemi tanár, Farkas Istvánná, az MNDSZ városi titkára- ökrös János, Bakos Mihály, a Pedagógus Szakszervezet képviselői, és Kovács Alajos, a városi DISZ-bizottság képviselője. Tombácz Imre elvtárs megnyitó szavai után Szarka József elvtárs, a Budapesti Neveléstudományi Intézet osztályvezetője tartott vitaindító előadást az ankéton nagyszámban megjelent pedagógusoknak és szülőknek. Szarka Jczsef előadása bevezető részében körvonalazta a fegyelmezett ember arculatát, majd az erkölcsre és a fegyelemre való nevelés kérdéseiről beszélt. Előadásában hangsúlyozta, hogy a fegyelem nem mellékterméke a nevelésnek, különösen nem a mi társadalmunkban, ahol az öntudatos fegyelemre való nevelést tűzik ki célul pedagógusaink. Beszélt a tanulók Iskolai és az otthoni fegyelmezésének kérdéseiről. Szarka elvtárs kifejtette, hogy a teljes odaadással való iskolai és szülői nevelésnek nem velejárója a testi fényt lés. Aki ennek az ellenkezőjét vallja, az szégyenletes gyámoltalanságáról tesz tanúságot önmaga és a gyermekek előtt. A legnehezebb eseteket is meg lehet oldani — mégpedig eredménycsen — a pedagógiai „nevelő" pofonok 6s verések nélkül. Végül arról beszélt Szarka elvtárs, hogy a múlt rendszerben soha nem tapasztalt gondoskodást tanúsít pártunk ós kormányunk a pedagógiai munika iránt. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán, mely napjainkban zajlik le, Hruscsov elvtárs beszámolójában igen jelentős teret szentelt a nevelés és oktatás kérdésének. | A mi fegyverünkkel, az ok-| tatás és nevelés fegyverével nem lehet robbantani, vagy elsöprő győzelmeket aratni i egyszeriben. ' A mi fegyverünk a szívós oktató-nevelőmunka, melynek következetes gyakorlása vezet csak igazi győzelemre — fejezte be előadását Szarka elvtárs. A hozzászólók elsőjekém dr. Stöclrl Ferencné, a Gutenberg utcai leányiskola tanára az iskolások részére biztosított rendezvények pontatlanságáról beszélt, hogy a késedelmes rendezvények jogosan veszik igénybe a gyermekek türelmetlenségét. Farkas Mátyás, a Radnóti Gimnázium nevelője az iskolai munkához való új viszonyról szólt. Patik István, a Tanítóképző tanára hozzászólásában elítélte a testi fenyítést, mint nevelési módszert. A szülőknek az iskolai nevelőmunka iránt való fokozottabb érdeklődése felkeltéséről és annak szükségességéről szólt Hudi Antal, az Árpád téri Általános Iskola tanára. Medzibrovszki Endre, a Ságvári E. Gimnázium tanára a nevelők és a szülők ellenőrző munkájáról beszélt. Ezután Balogh István elvtárs, az MDP városi bizottsága titkára üdvözölte az ankét résztvevőit, majd hangsúlyozta, hogy az iskolai és iskolán kívüli fiatalság nevelése egyik legfontosabb társadalmi feladatunk. S erről ne feledkezzenek meg tömegszervezeteink sem. Balogh elvtárs beszélt a családlátogatások fontosságáról, s ennek kapcsán a meglévő ilyen természetű mulasztásokról is. Hangsúlyozta, hogy némely középiskolában nem kielégítő a DISZ munkája. Végül elmarasztalta a testi fenyítést és az azt alkalmazó magukról megfeledkező pedagógusokat, akik még nein tették mindenben magukévá a szocialista emberréncvelés módszereit. A hozzászólásokra Szarka József elvtárs válaszolt. Az eredményes és nagyon gyümölcsöző ankét Tombácz elvtárs zárszavával ért véget, melyet megelőzött az ankét résztvevőinek távirata, amelyben tiltakoztak a Szakszervezeti Világszövetség Ausztriából való kiutasítása ellen. Pártélet A párttagság fontos követelménye: tevékeny részvétel az alapszervezet munkájában Újabb kedvezmény a vöröshagymára szerződőt) tsz-eknek és egyéni termelőknek A legújabb rendelkezések szerint a makói hagymatermelői zárt körzetben a kishaszoobérleti szerződéskötések és a földhasználók személyében beálló változásnak a beadási kötelezettség szempontjából való figyelembevételét február 29-ig engedélyezik abban az esetben, ha a bérbevevő igazolja, hogy a haszonbérbe vett területre vöröshagyma termelési szerződést köt. Hódmezővásárhely, Makó és a makói járás egész területe, valamint a szegedi járáshoz tartozó Tápé, Gyálarét, Szőreg, Kübekháza, Üjszentiván és Tiszasziget, tartoznak a hagymatermelői zárt körzetbe. Az érintett községi és városi tanácsok most a legsürgősebben felülvizsgálják a korábban elutasított haszonbérleti szerződéseket és azok elbírálásánál a fenti rendelkezésnek megfelelően járnak el. A Minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy a makói hagymatermelői zárt körzetben azok a termelök, akik két katasztrális holdnál kisebb földdel rendelkeznek és abból egy holdra vöröshagyma termelési szerződést kötnek, mentesülnek a kenyérgabona vetési kötelezettség teljesítése alól. A szerződéses vöröshagyma átadási kötelezettség teljesítésének határidejét a tsz-ekre vonatkozóan november 30ban, az egyénileg gazdálkodó parasztokra vonatkozóan pedig november 15-ben állapította meg a Minisztertanács. Kivételt képez ez alól, ha a termelők időközben a vöröshagymára tárolási szerződést kötnék. Azoktól a tsz-ektől. amelyek 10 vagonon felüli menynyiségre kötnek vöröshagyma termelési szerződést, a termeltető vállalat a helyszínen veszi át a hagymát és annak elszállításáról is gondoskodik. — Édesség-hetet tart a 143-as Csemegebolt. A ma kezdődő édesség-héten Szegeden eddig még nem ismert csemege-különlegességeket is bemutatnak a Vörös Csillagmozival szemben lévő boltban. Külön árusítják a szegedi és a budapesti készítésű cukrászsüteményeiket., csemege-különlegességeket, cukorkákat. — Farsangi álarcos-bált tart holnap, szombaton este 8 órakor a Szegedi Kenderfonógyár DISZ-szervczete. A bált a gyár (kultúrtermében rendezik meg. | Ahol jól hasznosítják a szovjet tapasztalatokat A SZEGEDI KENDERFONÓGYÁR dolgozói szinte úttörő-munliút végeznek a legkiválóbb szovjet tapasztalatok elterjesztésében. Az üzem dolgozóinak jó kiképzése mellett számos texlilgyúrnak nyúj segítséget; Kovaijov szovjet mérnök módszerei alapján egységes szabályzatba foglalták a kiváló munkások legjobb munkafogásait. Most öt éve, hogy megkezdték az egyik legfontosabb üzemrészben, a vizcsfonóban ennek a kitűnő módszernek az alkalmazását A jó eredmények alapjón évről évre újabb üzemrészekben teremtették meg az űjtípusú munkaszervezés feltételeit. Így dolgoznak ma már a vizesfonó mellett a gilfonóban, a szárazfonóban, s ennek alapján végzik a tűköszörülést is. Most. a magyar—szovjet barátság hónapjának közeledtével elhatároztál:, hogy tovább szélesítik az üzemben c szovjet módszer alkalmazásait. Az ország fonó üzemei közül elsőként kidolgozzák a símítás Kovaljov-féle munkaszervezési szabályzatát. Kubil: Ferenc üzemvezető, a gyár egyik legrégibb dolgozója fogott liozzá nemrég c nagy feladat megvalósításához. Csaknem fél évszázada dolgozik az üzemben, s ebből 38 évet a simítóban töltött, mint művezető, A simító üzemrész régi szakmuukásainak jó munkamódszerein kívül így saját gazdag tapasztalataival is kiegészíti az új szervezési szabály/a tol. A KÖNYVALAKBAN kiadásra kerülő munkában megírja a simítás eredetét, történetét is. Ennek hitelességét — a hivatalos adatok mellett — mi sem biztosítja jobban, mint, hogy Kubil: Ferenc műszaki pályafutása egykorú magának, a simítási műveletnek alkalmazási idejével. Az idős műszaki vezető megírja, liogy a kötözésre, illetve hat-hét féle ipari célru használatos zsinegek nem voltak mindig olyan egyenletes, síma-fényűek, mint amilyeneket ma gombolyagformában a boltokban lehet kapni. Ezt a tulajdonságát az aránylag bonyolult simítási folyamat után kapja u kenderfonál. Először úgynevezett tüskebakra helyezik az orsókat. Az ezeken lévő „kócos" fonalat ezután vizes „teknőbe", majd simító és egyéb liengerpárokon keresztül keményítős teknőbe, végül két hatalmas szárító hengerre vezetik. Közben igen gondosan kell ügyelni az egész munkafolyamatra, a szálszakadásra. Vigyázni kell arra is, bogy két fonal össze nc sodródjon stb., mert könnyen megtörténhet, hogy ilyesmi miatt le kell állítani a gépet, s ncm könnyű dolog a szálat az egész géprendszeren újból átvezetni. Az egész simítási munka tehát nagy gyakorlatot, szakértelmet kíván. Azonban a gyár vezetőinek feladatát éppen az nehezíti meg, hogy az üzemrész mintegy 50 munkása között alig öt-hat hosszú gyakorlattal rendelkező dolgozó van. A Kovaljov-módszer nagy jelentősége éppen az, hogy alapos tanulmányozás alapján elemzik és több formában rögzítik a régi szakmunkásoknak évtizedek során kialakult és bevált legjobb munkafogásait. Természetes, ők sem végeznek mindent tökéletesen. Van közöttük olyan, aki a csomókötést, vagy má6 részmunkát végez a legtökéletesebben. Ezt az egy-egy munkafogást „örökítik meg" aztán műszaki leírás, vagy fényképfelvétel formájában. Ebben közreműködik majd az üzem fotoszakkörc is. KUBIK FERENC vállalta, bogy az ilyen módon összegyűjtött tapasztalatok, fényképek, stb. alapján összeállítja a simító egységes munkaszervezési szabályát. Ennek alupján oktatják majd a dolgozókat a leg- j jobb munkamódszerekre, könyvalakban pedig az oVszág többi fonóüzeménck is rendelkezésére bocsájtják. Dobó Balázs A VEZETŐSÉGVÁLASZTÓ taggyűlések Szegeden általában a párt, a pártszervezet erősítésében jelölték meg annak feltételét, hogy a második ötéves tervet a Központi Vezetőség novemberi határozatának szellemében tudjuk megvalósítani. Tudott dolog azonban, hogy a pártszervezetek ereje, tekintélye jelentős mértékben attól függ, hogy a kommunisták hogyan tartják be a Szervezeti Szabályzat által rájuk rótt kötelességet, vagyis hogyan veszik ki részüket az alapszervezet munkájából. Ennek megfelelően a taggyűlések egyik legfontosabb feladatául szabtál: meg a vezetőségeknek, hogy a párttagokat és a becsületes pártonkivüiieket bízzák meg valamilyen társadalmi munkával. Az iparban a termelékenység emelését a fejlett technika alapján, a mezőgazdaság terméshozamának három százalékos emelkedését pedig elsősorban a termelőszövetkezetek fejlesztése útján kell megvalósítani. A párt nem nélkülözheti tagjainak tevékeny társadalmi munkáját, mert a dolgozók mozgósítása a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítására szükségszerűen megköveteli, hogy erős és tekintélyes legyen a párt, a pártnak minden alapszervezete. A Szegedi Kenderfonógyar pártértekezletén önkritikusan feltárta a beszámoló, hogy az üzemben 246 párttagnak és 4 tagjelöltnek nincs semmilyen pártmegbízatása. Különösen megfeledkezett a párttagok aktivizálásáról az l-es, II-es és a III-as alapszervezet. A pártértekezlet fontos feladatául szabta meg a pártbizottságnak és az alapszervezetek vezetőségének, hogy a lehető legsürgősebben szüntessék meg ezt a helyzetet és gondoskodjanak arról, hogy a kommunisták — a betegeket és az időseket kivéve — valamennyien tevékenyen részt vegyenek az alapszervezetek munkájában. Ezt nemcsak a párt Szervezeti Szabályzata írja elő, hanem egy 1952 áprilisában hozott párthatározat is. E párthatározat szerint: «A pártbizottságoknak, alapszervezet i vezetőségeknek arra kell törekedniük, hogy ne csak a tagság túlnyom;; többsége, de minden párttag teljesítse a párt iránti kötelességét, aktívan kivegye a részét a pártmuníkébóH MINDEN SZEPITGETÉS nélkül meg kell állapítani: a pártszervezetek, egy vészében ennek ellenére több olyan párttag van, akinek nincs semmiféle pártmegbízaitása; akinek a párthoz való tartozását csupán a párttagsági könyvecskéje bizonyítja. Mi ennek az oka? Elsősorban az, hogy a párttagok között még mindig vannak olyanok, akik kivonják magukat a társadalmi munka alól és azt mondják: ök már eleget dolgoztak a közösségért, dolgozzon már helyettük más. Hogy a párttagság között még ma is találkozunk ilyen nézetekkel, az a pártvezetőség, a pártcsoportok és a propagandisták munkájának gyengeségét tanúsítja. Ez a helyzet arra mutat, hogy még nem szerezték meg a párt, a közösség számára végzett társadalmi munka becsü'etét, vagyis nem tudták megszerettetni velük ezt a szép és fontos tevékenységet. Ebből az a tanulság, hogy a pártvezetőség a jövőben sokkal jobban becsülje meg az önzetlen és áldozatkész pártmunkásokat. Taggyűléseken állítsa őket követendő példaképül azok elé, akik még nem értették meg, mit jelent a párt tómcgkapcsolatának erősítéséért, az emberek boldogulásáért dolgozni. Másodsorban az az oka a pártmunka iránti közömbösségnek. hogy a pártvezetöség maga sem törődifc eléggé a párttagok aktivizálásával. Legtöbb helyen arra hivatkoznak, hogy nagyon nehéz minden párttagnak pártmegbízatást adni. Az ilyen felfogás arról tanúskodik, hogy az alapszervezet vezetősége szűklátókörűén dolgozik. Nem látja világosan, hogy a politikai munkának és a termelésnek számtalan olyan területe van, ahol égetően szükség van a párttagok politikai és szakmai tanácsadására, példamutató munkájára. A pártmegbizatás lehet termelési, műszaki, vagy politikai jellegű, lehet rövidebb, vagy hosszabb időre szóló. A Ruhagyárban, a Kenderfonógyárban, de a többi szegedi üzemben is vannak még olyan dolgozók, akik száz százalékon alul teljesítik a tervüket. Emiatt egyrészt hátráltatják az üzem tervének teljesítését, másrészt őC: maguk kevesebbet keresnek. Ilyen esetben a pártvezetőségnek elsőrendű kötelessége, hogy a kiválóan dolgozó párttagoknak, szakmunkásoknak pártmegbízatásként adja a száz százalékon alul teljesítő dolgozó'; segítését, szakmai ta•Grvsal és munkamódszerát; al. De lehet műszaki . gú megbízatást is adnia párttagoknak — különösen az üzemi alapszervezetekhen. Pártmegfoízatásként lehet például adni a műszaki vezetőknek, vagy egy műszaki vezetőkből álló brigádnak, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet csökkenteni az anyagköltséget. Ez rendkívül hasznos dolog, mert — ha hosszabb időt vesz is igénybe — a műszaki vezetők javaslata alapján azután mozgósítani tud a pártszervezet az anyagköltség csökkentésére. ÁLTALÁNOS TAPASZTALAT. hogy a politikai jellegű pártmegbízatás keveÉlüzemavató ünnepség a Szegedi Kenderfonógyárban Szerdán délután ünnepelték meg a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói, hogy üzemük kilencedszer lett élüzem. Ezt a címet az elmúlt év utolsó negyedében végzett jó munkájuknak köszönhetik a dolgozók. Az élüzernavató ünnepségen Sipos Erzsébet elvtárano vándorzászlót adott át az üzem dolgozóinal: a Könnyűipari Minisztérium ós a Textil- és Ruházati Dolgozók Szakszervezete nevében. Az üzem életéről és terveiről Nagygyörgy Mária elvtársnő számolt be — egyebek között elmondotta, hogy vállalták a dolgozók: még nagyobb mennyiségű, kiváló minőségű exportárut gyártanak. Különös gondot kívánnak fordítani ezután gyártmányaik külsőjére is, Az ünnepségen a megyei és városjgspái'tbizottság nevében Szabados István elvtárs köszöntötte az üzem dolgozóit, majd a szegedi textilipari üzemek jelenlévő képviselői nyújtották át virágcsokraikat, egyben kölcsönös versenyre hívták ki egymást. Ezekre a felhívásokra Ördögh János elvtárs, az üzemi pártbizottság titkára válaszolt, s ígéretet tett a gyár dolgozói nevében a további jó munkára, hogy — mint mondotta — majd tizedszer ls megkapják az élüzem elmet. — Farsangi mulatságot rendez a KIOSZ szegedi CSQ-, | portja szombaton este 8 óra- ! j kor az Oroszlán utcai kultúr- I ' teremben. I sebb a pártszervezetekben. Ez részben abból adódik, hogy a kommunista szakmunkások, művezetők bizonyos mértékig lebecsülik a politikai jellegű társadalmi munkát és azt mondják: az -csak egyszerű parttagoknak valite. Ez rendkívül helytelen. Azzal egyet kell érteni, hogy minden párttag olyan társadalmi munkát végezzen, amire tudása és ereje alkalmassá teszi. De az nem közömbös például, hogy a pártvezetőség politikailag fejlett, tekintélyes párttagokra bízza-e a DISZ-fiaitaldk politikai nevelését, vagy pedig tájékozatlan és hanyag munkásokat küld az ifik közé. A ZÖLDSZÖV pártszervezete — nagyon helyesen — a legjobb propagandistát bízta meg azzal, hogy vezesse a DISZ-szervezetben a Petőfiiskolát. A Vasöntödében ezelőtt nagyon lanyha volt a DISZ munkája, ezért a pártvezetőség egy politikailag fejlett elvtársat küldött a DISZ-be, hogy segítsen feléleszteni a fiatalok kulturális életét. A politikailag és szakmailag jólképzett párttagok szavának nagyobb súlya van a fiatalok ós a pártonkívüliek előtt, s mivel tudásuknál fogva hatékony segítséget tudnak nyújtani, rajtuk keresztül a pártot ls mindjobban megszeretik az emberek. Különösen nagy szűkség van arra, hogy a tagjelöltnek felvett elvtársak kapjanak ilyen, vagy olyan pártmegbízatást. Fejlődésüket, a párthoz való hűségüket nyilván azon lehet legjobban lemérni, hogy a párttól kapott megbízatást milyen felelősséggel hajtják végre. Azok a pártszervezetek, amelyek nem adnak semmilyen társadalmi munkát a tagjelölteknek, alapjában véve nem törődnek fejlődésükkel. A tagjelöltségi idő lejártával pedig kapkodnak fúhöz-fához, nem tudják, hogy milyen tevékenység alapján javasolják teljes jogú párttagnak. Teljesen világos: a párttagok a termelési és a társadalmi munkában kovácsolódnak leninistákká, bátor harcosokká, kiváló munkásokká. A Jutaárugyárban nemcsak a párttagoknak, hanem a párthoz hú pártonkívülieknek is adnak ilyen, vagy olyan megbízatást. Kovács Sándor pártonkívüli művezető, miután eredményesen segítette az egyik száz százalékon alul teljesítő munkásasszonyt, kijelentette: -Szívesen elvégzem azt a munkát, amit a párttól kapiok. Jólesik látnom, hogy segítségem hatására vidámabban, gyorsabban megy a munka*. AZ ALAPSZERVEZET munkájában való részvétel azonban csak akkor járul hozzá igazán a párttagok és a pártonkívüliek fejlődéséhez, ha a pártvezetöség tagjai, vagy a pártbizalmiak ellenőrzik is a pártmegbízatások teljesítését. Ha az emberek azt látják, hogy társadalmi munkájuk fontos a párt számára és annak elvégzését számon is kérik tőlük, akkor nagyobb kedvvel, több felelősséggel végzik el a rájuk bízott feladatot. Nem szabad tehát megfeledkezni a pártmunkásokról, hanem időközben ellenőrizni kell őket. segítséget kell nyújtani nekikIsmételjük: az alapszervezet területén számtalan olyan munka adódik, amelyeknek elvégzése lehetetlen a párttagok tevékeny munkája nélkül. Ezért az új pártvezetőségek bátran bízzanak meg minden elvtársat erejének és tudásának megfelelően társadalmi munkával. A párt tagja csak az lehet, aki aktívan részt ves:: alapszervezetének munkájában és ezzel hozzájárul r. párt erejének, tekintélyének és befolyásának növekedéséhez.