Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-24 / 47. szám

VILÁG PPCTMMI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGAINAK LAPJA XII. évfolyam. 47. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1956. február 21. MAI SZAMUNKBÓL: AZ ISKOLAI ÉS ISKOLANKlVÜLI FIATALSÁG NEVELÉSE EGYIK LEGFONTOSABB TÁRSADALMI FELADAT (3. oldal) AHOL JÓL HASZNOSÍTJÁK A SZOVJET TAPASZTALATOKAT (3. oldal) M. Z. Ssaburov s A békés gazdasági építés minden tapasztalata arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió sikeresen oldja meg alapvető gazdasági feladatát Az SZKP XX. kongresszusa február 22-i és 23-i ülésének eseményei M. G. Pervuhin az SZKP XX. kongresszusának február 22-i délelőtti ülésén elmondott beszédében a szovjet nehézipar fejlesztésének több kérdésével foglalkozott. V. I. Lenin műveiben — mondotta — mélyrehatóan és alaposan bebizonyította, hogy csak erős nehézipar, az egész ország villamosítása és a technika szüntelen fejlesztése lehet a szocialista gazdaság fejlődésének szilárd alapja. Az irántunk ellenséges érzelmű burzsoá sajtó és rádió minden módon megpróbálja befeketíteni azokat a nemes feladatokat, amelyeket a hatodik ötéves terv a szovjet nép elé kitűz. A londoni Times például megemlítve, hogy a hatodik ötéves terv főfeladata a nehézipar elsődleges fejlesztése, el akarja hitetni olvasóival, hogy a Szovjetunióban „elvetették" a lakosság életszínvonalának emelését. Az előző ötéves tervek eredményei meggyőzően igazolják. hogy helyes pártunknak a nehézipar elsődleges fejlesztésére \£ló törekvése, * mert ez biztosítja a népgazdarág minden ágának fejlődését és a nép anyagi jólété-, nek szüntelen javulását. A hatodik ötéves terv főfeladatának — a szovjet nép anyagi jóléte és kulturális színvonala jelentős növelésének — megoldása elsősorban a nehézipar fejlődésétől függ. A hatodik ötéves terv az új technikának a népgazdaság minden ágában való elterjesztése alapján a páratlan technikai haladás és az összes minőségi mutatók komoly emelkedésének ötéves terve lesz. E feladat megoldása is elképzelhetetlen a termelőeszközök termelésének egyebeket megelőző fejlesztése nélkül. Az energiatermelés fejlődésének távlatairól szólva M. G. Pervuhin hangsúlyozta, hogy a kommunista párt és a szovjet kormány állhatatosan és következetesen küzd az atom és a hidrogénfegyver eltiltásáért, az atomenergia békés célú felhasználásáért. A Szovjetunónak a világ első 5 ezer kilowatt teljesítményű atomvillanytelepén szerzett tapasztalatai meggyőzően bizonyították, hogy lehetséges és célszerű villamosenergia-termelésre atomenergiát használni. Ezért az SZKP Központi Bizottsága a hatodik ötéves tervben több 2 és fél mi'.lió kilowattig terjedő összteljesítményű atomvillanytelep cpílését tervezi, főkép ott, ahová messziről kell szállítani az üzemanyagot. Ez igen komoly ügy, amely a tudomány és az ipar különböző ágainak dolgozóitól nagy erőfeszítéseket követel — mondotta Pervuhin. A villanytelepek atomreaktorai megalkotásának és a közlekedési atomerőgépek kidolgozásának folyamatában rövid idő alatt bonyolult tudományos és műszaki feladatokat kell megoldani. A gépgyártóknak és az energetikusoknak olyan atomreaktorokat kell épiteniök, amelyek lehetővé teszik, hogy nagy nyomású gőzt nyerjünk. következésképpen korszerű turbógépegységekkel kell ellátniok az atomvillanytelepeket. A kohászati iparnak az atomreaktorok készítése számára igen szilárd anyagok gyártását kell biztosítania. A szovjet tudósoknak és mérnököknek minden módon íokozrűok kell a szabályozható termonukleáris reakciók előidézésével kapcsolatos tudományos kutatásokat, és meg kell találniok e hatalmas • probléma megoldásának útjait. Ügy gondolom — folytatta a szónok —. hogy a szovjet tudósok meg tudják oldani ezt a problémát és feltétlenül meg is fogják oldani. Ez a tudomány óriási győzelme lesz. Le fogják rakni az alapokat a jövő kommunista társadalmának kimeríthetetlen energetikai bázisához. Pervuhin ezután a vegyipar fejlesztésének, a termékek minősége javításának és a vállalatok műszaki vezetése megjavításának feladatairól beszélt. Különösen hangsúlyozta, hogy a XX. kongresszus irányelvtervezete a népgazdaság minden ágában óriási beruházásokat ír elő. Ezeknek a beruházásoknak a helyes kihasználása újabb nagy tartalékot tár fel az építkezéseknél a nagyfokú takarékosság, a szocialista termelés bővítése és a dolgozók anyagi jólétének fokozása számára. M. G. Pervuhin befejezésül kijelentette: Országunk további hatalmas gazdasági és kulturális fellendülésének nagyszabású programja, amelyet a népgazdaságfejlesztő hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete vázol fel. új erővel bizonyítja az egész emberiség számára államunk békeszerető politikáját. j\. M. Svernyik elvtárs beszéde becsülettel eleget tegyenek megtisztelő szerepüknek. (Taps.) A hatodik ötéves terv a viharos ütemű technjkai fejlődés, a villamosítás és a békés célú atomerőfelhasználás ötéves terve — mondotta Svernyik. A hatodik ötéves terv legfontosabb feladatának, a munkatermelékenység nagyarányú emelésének nemcsak teljesítését, de túlteljesítését is biztosító roppant erőforrás az, hogy a tömegek az össznépi szocialista munkaversenyben kimeríthetetlen kezdeményezőkészségről tesznek tanúbizonysájot. A jelenlegi szakaszban a munkaverseny jellemző vonása az, hogy résztvevői elsajátítják az élenjáró technikát, megváltoztatják az elavult technológiai eljárásokat, tökéletesítik a termelést, felhasználják a meglévő tartalékokat, s ezen az alapon a lehető legkisebb munkaidőfelhasználással biztosítják a termelés növelését, á minőség javítását és az önköltség csökkentését. Svernyik elvtárs beszéde további részében megállapította: A szakszervezetek központi tanácsa és az egyes szakszervezetek központi bizottsága a háború utáni években nem foglalkoztak kellőképpen a munka és a bérezés kérdéseivel. A minisztériumok sok bérezési rendszert vezettek be egyes termelési feladatok megoldása, a szűk keresztmetszetek felszámolása érdekében. Csakhogy az adott cél elérése után a buzditósbérezési rendszereket nem vizsgálták felül és így azok gépiesen továbbra is érvényben maradiak. A széniparban éppúgy, mint más iparágakban, a tarifatételek változatlanok maradtak, de különböző kiegészítéseket csatoltak hozzájuk: normán belüli progresszivizálást, . prémiumot a kokszolható szónért, prémiumot a munka ciklusos megszervezéséért stb. Mit jelentenek ezek a pótlékok? Lényegében különböző prémiumok ugyanazért a mutatóért, a tervteljesítésért. Sok üzemben még mindig a technika eredményeinek számításba vétele nélkül állapítják meg a normákat. Az üzemek vezetői nem törődnek a műszakilag megalapozott normák kidolgozásával. A tapasztalati statisztikai normák még most is túlsúlyban vannak a haladó műszaki normák felett. Komoly hiányosságok vannak a mérnökök, technikusok és alkalmazottak bérezésének megszervezésében ts. Azonos tisztséget betöltő munkatársak különféle alkalomszerűen kialakult fizetést kapnak. A művezetők, technológusok részlegvezetők gyakran kevesebbet keresnek, mint a hozzájuk beosztott munkatársak. A Szakszervezetek Központi Tanácsa és az egyes szakszervezetek központi bizottsága nem tanúsított kellő kezdeményezést a hibák kijavítása és a bérezési kérdések felvetése tekintetében. A hatodik ötéves terv idején, amikor a párt azt a feladatot tűzte ki. hogy a reálbéreket átlag 30 százalékkal emeljük, a szakszervezeteknek alaposabban kell foglalkozni ok a bérezés és a műszaki normázás kérdéseivel. A munkások, a mérnökök, a technikusok és az alkalmazottak bérezésének és normázásánák rendezését szolgáló egész iptézkedés-komplexum végrehajtásról van szó. E célból: Űj bérskálákat kell bevezetni é$ az egyforma cikkeket termelő vállalatok számára a bérskálákat úgy kell megállapítani, hogy a skála alapján járó fizetés legyen a munkások bérének fő része. A nehézipar, a gépipar, az építőipar, valamint az ország keleti és északi vidékeinek munkásai számára magasabb bérszínvonalat kell megállapítani; Az érvényben lévő munkanem- és bérbesorolási utasításokat az új technika és az élenjáró munkaszervezés figyelembe vételével felül kell vizsgálni; A premizálási rendszereknek egyszerűeknek, érthetőeknek kell lenniök;* erélyesebben kell elterjeszteni a műszaki normákat; Felül kell vizsgálni a vezetők, a mérnökök és a technikusok bérezési viszonyait, olyan értelemben, hogy bérük egy része a munka fő gazdasági mutatószámaitól függjön; A Szovjetunió Pénzügyminisztériumának az adminisztratív és igazgatási apparátus egyszerűsített struktúrája alapján ki kell dolgoznia a hivatali fizetési rendszer sémáit. Jobban törődjünk a munkások és alkalmazottak Igényeinek és kérdéseinek kielégítésével Azok a sikereik, amelyekkel pártunk eljutott a XX. pártkongresszushoz, a munkások, parasztok, értelmiségiek odaadó munkájának eredményei, akiket pártunk vezet, pártunk, mely bölcsen vezeti hazánkat Lenin útján — mondotta bevezetőben N. M. Svernyik, majd így folytatta: A párt — a hajtószíjak: a tanácsok, a szakszervezetek, a Komszomol segítségével — munkahőstettekre lelkesítette a munkásokat, a parasztokat és az értelmiséget. A szakszervezetek — mondotta többek között — az uj társadalom építésének minden szakaszán hűségesen valósították meg a párt politikáját. Nem kétséges, hogy a szakszervezetek felszámolják munkájuk hiányosságait és továbbra is latbavetik erőfeszítéseiket, hogy mint a kommunizmus lenini iskolái, Azok a kérdések, amelyeket Hruscsov elvtárs a párt Központi Bizottságának beszámolójában felvetett: a •munkanap hét órára csökkentése. a serdülők és egyes iparágakban a munkások hatórás munkanapja, a szombati és az ünnep előtti napokon a munkanap csökkentése két órával, egyes helyeken áz áttérés a két munkaszüneti napos, öímunkanapos hétre, a munkások és alkalmazottak alacsonyfizetésű kategóriái bérének emelése — óriási politikai és népgazdasági jelentőséget öltenek. A munkások és az alkalmazottak szabadidejének a munkanap csökkentése révén nyert növekedése a szakszervezeteket arra kötelezi, hogy megjavítsák a dolgozók kulturális igényeinek teljesítését és a gazdasági szervekkel együtt magasabb szintre emeljék a műszaki * oktatást, intézkedéseket tegyenek az összes munkások, mérnökök, technikusok és alkalmazottak termelési szakképzettségének növelése, az élenjáró tapasztalatok, valamint a legújabb tudományos és műszaki eredmények népszerűsítése céljából. A szakszervezetek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a rendezett munkanapot maximálisan kihasználják a kommunizmus építésében elért sikerek megsokszorozására. A termelékenység fokozása szempontjából igen nagy jelentősége van a munkakörülmények egészségesebbé tételének. Hazánkban az üzemi "balesetek megszüntetéséért és a foglalkozási betegségek számának csökkentéséért vívott harc a gazdasági és szakszervezeti szervek kötelessége, amelyeknek közös erőfeszítései vitathatatlan eredményekkel jártak. Ennek ellenére sok vállalat vezetője, a szakszervezetek beletörődésével, nem törődik azzal, hogy megjavítsák az üzemi helyiségek szellőztetését, világítását és fűtését. Lassan honosítják meg az olyan új világítási eszközöket, mint a napfény-lámpák. A gazdasági vezetők rendkívül keveset törődnek azzal, hogy a munkások fennakadás nélkül megkapják a munkaruhát és a munkacipőt. A szovjet szakszervezetek a széleskörű társadalmi ellenőrzésre támaszkodva igyekeznek megjavítani a munkások és alkalmazottak lakás és szociális körülményeit. A szakszervezeteknek, mint a gazdálkodás, az igazgatás iskoláinak az a teendőjük, hogy élére álljanak az alulról jövö bírálatnak, kérlelhetetlen harcot vívjanak a hibák ellen, szívósan szorgalmazzák kijavításukat. Különösen nagyjelentőségű az ellenőrzés a közétkeztetés megjavítása szemDontjából. Hruscsov ^vtárs jogosan bíráltá azt, hogy sok szakszervezeti és gazdasági vezető tűri a kollektív szerződések megsértését. Határozott ha:cot kell indítani e hibák ellen. A munkások és alkalmazottak szakszervezeteikben érdekeik védelmezőit akarjak meglelni a szovjet törvények megsértőivel szentben. Svernyik ezután arról beszélt. hogy a szovjet szakszervezetek a munkásmozgalom egységének megvalósításáért harcolnak és a dolgozók létérdekeiért, a világ bókéjéért küzdő egységes akciókra szólítják fel a szabad szakszervezetek nemzetközi szövetségét. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa az összes szakszervezetek nevében felháborodását fejezte ki Helrr.er úr osztrák belügyminiszter rendőri „ítélete" miatt, amellyel betiltotta a Szakszervezeti Világszövetség becsi tevékenységét. Ezt a durva, önkényes lépést az egész haladó emberiség elítéli, mint szégyenletes eröszakot a Szakszervezeti Világszövetségben egyesült dolgozók becsülete és lelkiismerete ellen. A szovjet szakszervezetek szélesíteni és mélyíteni fogják a világ szakszervezeteihez fűződő kapcsolataikat, erősíteni fogják a nemzetközi munkásmozgalom sorainak egységét. Svernyik befejezésül többek között a következőket mondotta: A szovjet szakszervezetek a XX. pártkongresszus határozatain fellelkesülve a munkások és az alkalmazottak alkotó kezdeményezését a hatodik ötéves terv teljesítésére és túlteljesítésére, a kommunista építés új győzelmeinek kivívására mozgósítják. ML Z. Szaburov elvtárs beszéde Hazánknak az ötödik ötéves terv sikeres teljesítése következtében megnövekekedett gazdasági erejére támaszkodva a párt új feladatokat tűz a nép elé, amelynek megvalósítása lehetővé teszi, hogy jelentősen előrehaladjunk a kommunizmus felépítésének útján — mondotta elöljárójában M. • Z. Szaburov, majd így folytatta: A népgazdaság fejlesztésének az irányelvek tervezetében meghatározott ütemo, minden népgazdasági ág termelésének roppant méretű fejlődése biztosítja, hogy jelentősen előrehaladjunk a* Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásában: abban, hogy gazdasági téren, vagyis az egy főre eső termelést tekintve, utóiérjük és túlszárnyaljuk a legfejlettebb tőkés országokat. Igaz, hogy még nem értük utói az Egyesült Államokat az egy főre eső ipari termelés mérete tekintetében, sőt egyelőre az ipari össztermelés mérete tekintetében sem. Fejlődésünk üteme azonban sokszorosan meghaladja az Egyesűit Államok iparának fejlődési ütemét, s így lehetővé teszi, hogy rövid történelmi időszak alatt behozzuk ezt az elmaradást. A békés gazdasági építés minden tapasztalata arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió sikeresen oldja meg alapvető gazdasági feladatát. Nem kételkedünk abban, hogy rövidesen megoldjuk, ha nem zavarnak meg bennünket. S ebben elsősorban a háborúk akadályoznak bennünket. A Szovjetunió 38 évota fennáll. Ebből az időszakból a ránk kényszerített háborúk s az e háborúkban tönkrement gazdaságunk helyreállítása körülbelül 18 évet rabolt el. Mint ismeretes a második világháború körülbelül 2 ötéves tervvel visszavetette iparunk fejlődését. Ha a Szovjetunió békés gazdasági építését nem szakította volna félbe ez a háború, a hatodik ötéves terv idején az irányelvek tervezetében kijelölt fejlődési ütem melleit már elérhettük volna az Amerikai Egyesült Államokat — a termelés mai szín(Folytatás a 2. oldalon.)