Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-22 / 45. szám

Szercta 1956 február 21. A népi kultúra néhány kérdéséről Ax utóbbi időkben számosan érdeklődtek a népi kul'.túi'a helyzetéről, s a néprajztudomány kutatási 'eredményeiről. Ez az igény örömmel tölti ct a kutatókat, mert azt bizonyítja, hogy a kérdezők napi munkájuk mellett átfogóbb ismeretek szerzésére törekednek hazánk népi kultúrájával kapcsolatban. Nem véletlen, hogy ilyen igények fölmerültek. A kulturális tömegversenyek. helyi, megyei, országos bemutatók előtérbe helyezik a néphagyományokat: különböző vidékek szokásai, táncai, dalai elevenednek föl kisebbnagyobb együttesek előadásában. Különböző pályázatokon a népi díszítőművészet alkotómak munkája kerül a szélesebb közönség elé. A Kérdések jórészt ezekkel kapcsolatosak. De vannak elvi jellegű kérdések is, melyek e hagyományok helyét, szerepét érintik mai életünk körülményei között. Megkíséreljük e kérdésekre a Válaszadást, természetesen a teljesség és a csalhatatlanság igénye nélkül. Nem jelent-e múltbafordulást e részben már csak nyomokban élő néphagyományok felelevenítése? A szocialista kultúra, a maga értékeinek kibontása közben magába olvasztja és felhasználja az emberiség kultúrájának minden haladó eredményét. Ahhoz, hogy közvetlen és közérthető hangon tudjon a tömegekhez szólni, elsőrendű szerepe van a népi-nemzeti formának, hangvételnek. A népi kultúrában mindezeket az elemeket megtaláljuk. Nem véletlen, hogy a legnépszerűbb és magas művészi szinvonalat olyan művek és művészek érték el, akiknek hangvétele, érzésvilága legközelebb állt a néphez. Példa rá Petőfi költészete, Móricz és Móra szépprózája. A kutatás céljai közé tartózik, hogy a nép kultúrájának vizsgálata alapján öszszefogó képiét tudjon rajzolni mindazokról az elemekről, melyek jellemzői egy adott történeti korszak kultúrájának! Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor fény derül a ma is munkáló, számos esetben visszahúzó vonásokra, melyek csökevényeikben nehezítik az előrehaladást, A következő lépés az, hogy a múlt belható ismerete alapján egy-egy kulturális elem fejlődésvonalát végigkövetve szelektáljuk az anyagot, megküzdjünk a visszahúzó maradványokkal, ' az értékes elemeket pedig fölhasználjuk. Változatlan-e a népi kultúra? Van-e alapja az „örök paraszti"-nak? Ax OröU paraszti kérdése nem más, mint misztikus legenda, melyet éppen a népi kultúra tudományos 'vizsgálata cáfol meg legjobban. A népi kultúra minden vonatkozását a változás Jellemzi es élteti. Hiszen ha egy népdal egyszeri és változatlan lenne, akkor szinte felesleges lenne a velük való foglalkozás. A kutatás eredményei azt igazolják, hogy egy-egy alaptípus számtalan változatban cl tovább és a variálod ás jelenti életképességét, megújulását. Ha a változatlanság kérdését mélyebben vizsgáljuk, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a kultúra emberi tevékenység szülötte, s az emberek szellemi tevékenysége függ az adott társadalom anyagi életkörülményeitől. valamint a társadalmi és államrend jellegétől. Így a népi kultúra alkotásai sem légüres térben kcletkeztetk, és minden vonatkozásukban fel lehet ismerni a társadalom jellegét, amelynek körülményei közölt létrejöttek. Példaképpen csak újabbkor! balladátfpuiainkat említem: a 19. századi betyárballadákat és a -vázadvégj agrárkapitalizmus előretörésSre jellemző cséplőgép balladákat, („Farkas Julcsa beleesett a dobba.'.."). De vehetünk példákat a népi tánc és népviselet területéről is: a csárdás, melyet a városi emberek közül sokan valami „Ő3i"-nek gondolnak, alig 100 —120 éve jelentkezett, és az a népviselet, amelyet megcsodálunk egyos vidékeinken, szintén nem több százévesnél. Mindezeket az említett kor ízléseszménye alakította ki, de az ízlés is osztálytarlalmú cs változásoknak van alávetve. így, ha egyes kulturális elemek mai életünk sodró lendületében és korunk változott ízléseszménye következtében eltűnnek, ne sajnálkozzunk rajtuk, ha egyben magukkal sodorják ezer év nyomorát, tudatlanságát, babonáját. Új elemek töltik be helyüket és ezek kutatása éppen olyan „izgalmas" a tudomány és gyakorlat számára; s ami különösen jelentőssé teszi a változást, az. hogy szinte a szemünk előtt játszódik le. Az életforma változások a múltban évszázadokon át húzódtak, ma évek, évtizedek alatt peregnek le. S ez fokozott felelősséget ró a "változásokkal foglalkozó kutatókra. Mivel magyarázható a fejét időnként felütő narodnyíkizmus? Sxámos UssxeterSJe MM • kérdésnek. Ez az ideológia a mindmáig meghúzódó reakció egyik támadási eszközének egyike kulturális forradalmunk eredményei ellen. Sokan elfelejtkeznek a kultúra osztály jellegéről, s arról, hogy a felszabadulás előtti nemzeti kultúránkban kétféle kultúra volt jelen. E nézet képviselői egységes folyamatnak tüntetik fel a nemzeti kultúra fejlődését, s elkenik a harcot, melyet a haladó demokratikus és szocialista kultúra vív az ittmaradt burzsoá szennykultúra még meglévő hatásai ellen. A narodnyikok lebecsülik a munkásosztály vezetőszerepét és kultúrateremtő erejét, a parasztságot egységes osztálynak fogják fel — holott már 1848-tól kezdve egyre élesebben tagozódott — s legalább kulturális vonatkozásban szeretnék szembeállítani a parasztságot a munkássággal, mely szembeállítás e két osztály kipróbált szövetségét gyengítené. Ezért az ilyen nézetek ellen meggyőződéssel és következetes elvi harccal kell szembeszállni. Van-e munkáskultúra? Van. A történelem folyamán minden társadalmi osztály kialakította sajátos kultúráját. A néhány éve hazánkban is megindult munkáshagyománykutatások már FIATALOKRÓL - FIATALOKNAK Á házasság nem akadály tekkel fertőzöttek. Velük szemben — még országos jellegű kutatások híján is — bizonyítani lehet a munkáskultúra életképességét, amelyet többek között egyes munkásdalok variálódása jelez. A munkáskultúrát és a paraszti kultúrát helytelen lenne egymással szembeállítani. A munkáskultúra a paraszti kultúrából" nőtt ki és kezdeti fokon megtaláljuk benne a népi-nemzeti formakincs elemeit. A fejlődés során azután bizonyos fokozati különbség mutatkozik javára, az eddig értek el bizonyos eredményeket. Természetesen nem feledkezhetünk meg ar- rrcrTcvin mc7 l'ól, hogy nálunk a szervezett , ELöLil. lAll IJIbó-szer- Iáit a magát az üzemi környe- sen járnak moziba és színházba munkásosztály alig 80 éves vezetón.ek' különösen népilánc- zelben, s néhány nap múlva az is. Legutóbb a Madarászt és a múltra tekinthet vissza, így I csoP°rljának egyik legszorgal- Cgy gyermekes asszonyka már Tisztítótüzet nézték meg. azok a kulturális elemeit,!masabb ta8Ía D. J.-né volt. kereste a DISZ-szervezetet. S mi van a gyerekkel, meg a melyet egyes műfajokban lét- I Pontosabban csak addig volt Érezle, liogy itt éppúgy kollck- háztartással' A kis Aranka télen rehozott, nem lehetnek olyan jaz' "em 'clt J.-né. tivába került, mint Tápén volt, a nagymamánál, nyáron az csiszoltak, mint a többévszá- j Amint férjhezment, félrehagyott csakhogy itt az ifjúmunkások, üzemi bölcsődében van. Az zados fejlődésen, csiszoláson j milid°n DTSZ-munkát és lülé- ott meg a dolgozó parasztfiata- asszonyka maga látja el a taátment paraszti kultúra ele- ! í>0°, a tánccsoportból is. lok szervezete a DISZ. karítást, mosást, s minden máméi. És itt ezen a ponton tó-1 Véleménye szerint egy asz- Alighogy rendeződött Aranka sodilt héten, mikor csak délben mádnak a narodnylk néze- ' szonynak már nincs keresniva- üzemi MSZ-tagsága máris el- 2-re jár dolgozni még főz is. •-••••• lója a fiatalok közölt és még vállalta munkahelyén a bizalmi Ez persze csak úgy sikerűi, ha kevésbé illik színpadon táncol- tisztséget. Pontosabban mielőtt a férj nem hagyja munkájában nia. Mert hát mit szólnának elvállalta, kikérte férje vélemé- magára az asszonyt, hanem sechhez az emberek, és hogy fo- nyét. Helyesli, vagy cllenz.i-c, gíli. llia József szeminárium gadná ezt az ifjú férj? liogy- szabod ideje egv részét az előtt mindig átveszi az anyaAz igazság nem áll D. J.-né üzemi DISZ-inunkával fogja el- got feleségével, ha ő van haruaoldalán. Moát megtehetnénk, tölteni. Folytathatja-e asszony- rabb otthon ügyel a tűzre, behogy vitatkozzunk vele és létére ugyanazt, amit közösen vásárol, az asszonyt meleg teámeggyőzzük maradi véleményé- kezdtek még Tápén. A válasz val várja, s nemegyszer megnek fogyatékosságairól. Nem helyeslő volt, márcsak azért is, lepetósül még a padlót is felkeezt tesszük. Inkább elmondjuk, mert időközben Aranka férje féb'. A házastársak egyúttal jó egy másik fiatalasszony példa- párttag lett, s ma cgy fiatalasz- borátok, akik őszinte szeretettel mutató történetet..; szony semmiben som maradhat igyekeznek egymás munkáját el férje mögött megkönnyíti. 1950 SZEPTEMBEREBEN a ILTÁNÉ LELKESEN dolgo- Így aztán llia Józsefnénak tápéi községi DISZ-szcrvczct zott (és dolgozik ma is) a még arra is marad ideje, hogy titkára, llia József, kultúríelelő- DTSZ-szervczetben. Mint bizal- álmodozzon és vágyai legyenek: előbbivel szemben. Ez a fo- ; so Kószó Aranka volt A gya- mi is jól ellátta munkáját, majd Nagyon szeretne új bútort, rákozati különbség a magasabb 'korlatban ők ketten irányították a Ruhagyár II. alapszervezeté- diót a lakásba. S a fiatalaszeszmeiségben jelentkezik, A ' a DISZ-szervezet munkáját. Sok nek szervezőtitkára lett Kőz- szony elképzelése nem marad munkáskultúra további szor- j volt a tennivaló, biztosítani kel- vctlen feladata a szervezési ólom, mivel havonta 600 fo« gos kutatása új színnel gya- lett a tápéi fiatalok szórakozó- munka, a tagszervezés irányltá- rintot takarékba tesznek, így az rapítja nemzeti kultúránk < sát, sportolását. sa, a bizalmiak ténykedésének év végére megtesz az új szobaegészét. „ j A DISZ-titkár udvarolni kez- ellenőrzése. bútor és a világvevő rádió is. dett a kultúrfeletósnek. Együtt Természetesen nemcsak a llia Józscfnó története nem j jártak szórakozni,' tanulni — DISZ-ben, hanem a termelő- valami különös, rendkívüli eiet. -t»je ji együtt szerveztek a fiatalok ré- munkában is helytállt. Teljesít- Egyszerű hétköznapi történet,;) A kulturált* forradalom jgz£re műsoros esteket, táncis- ménye száz százalékos minőség * fordulatot jelent a dolgozó kólát, sportversenyeket. A 19 mellett átlag 124 százalék, s REMÉLEM D. J.-né elvtárstömegek tudatában, életmód- esztendős Jóska és a 16 cszten- így havi keresete megközelíti nő megérti, hogy miért írtam iában, kulturális feilődésé- dds Aranka megszerették egy- nz. ezer forintot. llia Józsefné le egy másik hozzá hasonló mást. Közösek voltak gondjaik 1955 őszén kezébe szoríthatta a helyzetű fiatalasszony történeés örömeik, minden szabad ide- vörösszinű tagsági könyvet. A tét Pia rájövünk, hogy hibázjiiket együtt töltötték — a Tápéról gyárba került fiatal- tunk, azt belátni nem szégyen; DISZ-ben találtak egymásra: asszony jó munkája nyomón a hanem kötelesség. Ez nemcsak Történetük legjelentősebb dá- párt tagja lett. D. J.-nére, hanem férjére is votuma: 1951. november 15. A Sok a dolga. Bizony a mun- natkozik. * lápéi községi DISZ-szervezet és knidö elteltével első útja nem a Minden fiatalasszonyt az Ady Endre Tsz legkedvesebb Ruhagyár nagy kapuja, hanem így D. J.-nét is — várja és visz* gyerekei llia József és Kószó a DISZ-iroda kis ajtaja felé vi- szavárja a DISZ-szervezet, sőt Aranka, házasságot kötöttek. S szi. Mindig van mit csinálnia. S még a tánccsoport is.;; nem is akárhogyan! Igazi szö- emellett Aranka tanul is. Most A házasság nem lehet akavetkezeti lakodalmuk veit, ők már a Petőfi-iskola II. évfolya- dály a közösségi munkában; voltak a lalu történelmében a mának hallgatója és a szakmai Két ember szövetsége magában második olyan p.ár, akik nem továbbképzés elől sem zárkózik kevés, a közösség ereje ennél templomban esküdtek. el. sokszorosan nagyobb. Ezt kell Esküvő után Aranka férje Ugyanakkor az TEa-bázaspár őszintén és tiszta szívből értetiszti iskolára ment, s így a fia- szórakozni is jár. Hetenként nie és éreznie minden fiatal* talasszony maga vette kézbe a többször megfordulnak a hely- asszonynak és ifjú férjnek. DISZ-munka irányítását- To- őrségi tiszti-klubban, rendszere- Sömjén Péter vábbra is rendszeresen a fiataMilyen a népi kultúra hely zete a szocializmusban? ben. Ez a folyamat úgy megy végbe, hogy a dolgozó tömegek kritikailag elsajátítják a múlt haladó örökségét és megteremtik az új, szocialista kultúrát. Az új kultúra megteremtéséhez jó kiindulási alap a népi kultúra, mint a nemzeti kultúra haladó egészének egyik komponense. A nemzeti formát, amely a szocialista kultúrának jellemzője kell legyen, legtöményebben a népi kultúra hagyományaiban találhatjuk meg. A szocialista kultúra ezt a nemzeti formát új tartalommal tölti meg. Hogy a népi kultúra elemeinek felhasználása milyen termékenyítőleg hat a művészetekre, elég itt példaképpen Bartók és Kodály világviszonylatban is kimagasló alkotásaira hivatkozni; íme a válaszok. Sok mindent lehetne és kellene még elmondanunk. De reméljük, lok között töltötte szabad idejét, s a bálokra js eljárt. A közvélemény szája íalun csak nagyobb, mint városban, s még se szólta meg soha senki ezért a kis Kószó Arankát, pontosabban llia Józsefnét. A MÖ'ÍO "'Z-szcmzeíek gazdag programmal készülnek a Magyar—Szovfel Baráiság Hónapja megünneplésére Március 4-én, a szövetség va- Március 18-án Dunakeszin és lamennyi klubjában és a szak- Szegeden ejtőernyős célbaugró* városban Egy év elteltével megszületett körökben ünnepségeken méltat- verscny ]esz g nRgv yaluauajM a kis Aranka, férjét, mint ol- ják a barátsági hónap jelentő- ,. „.rtúnc-7 " hadnagyot Szegedre helyezték Ugét. Megyei klubok barátsági Pedlg a MÖH0SZ motoros klub* és az Ilin-család beköltözött a estjein a Szovjetunióban járt Í°b népszerűsítő, ügyességi be* hogy e sommás kis írással is ! városba. Üj fejezet kezdődött a küldöttségek tagjai, továbbá az mutatót tartanak. Ezenkívül • hozzájárultunk a fogalmak tóPói "enyecske j ott járt magyar turisták élmény- l)arái;Sági hónap alatt Budapestisztázásához. Várjuk a további kérdéseket. Nagy Dezső A két évvel ezelőtti vénasz-; beszámolókat tartanak. ten a meevtíszAkUelveken re* ; szonyok nyarán új dolgozó lep-; Március l7-6n a rádióamatőr- ^ , , V " i le át a Szegedi Ruhagyár kapu- klubok „rádió stafétát" szervez- pülomodellező bemutatók is lesz* ját. llia Józsefné hamar felta- nek. nek; k/J integy két-három esz, 1 1 tendő óta időjárásunk folyamatában sok a rendkí! vüliség, a változatosság, a | szeszélyesség. Ezért szinte központi téma a dolgozó, az utcán siető, vagy éppen sétáló emberek körében a napi időjárás. Sok szó esik még mostanában is az elmúlt 1955-ös év Időjárási furcsaságairól, a januári és februári zivataros esőkről, a 10 fokos melegről, a márciusi csípős hidegről, az április elsejei nagy havazásról, az ugyancsak' áprilisi hóközépi hatalmas hófúvásokról, az igen esős. hűvös nyárról és általában az egész évi nagyarányú nedvességről. S ha már itt tartunk, nem érdektelen megemlíteni, hogy Szeged vidékének 50 évre kiszámított évi átlagos csapadékmennyisége 565 mm, viszont 1955-ben 6 mm hijján 700 mm csapadékunk volt, ami már a sokkal nedvesebb Dunántúl középső területei évi átlagos csapadékmennyiségének felel meg. Legkevesebbet mértek a múlt évben, május hónapban, mindössze 24 3 mm-t, legtöbbet pedig júliusban. 141 mm-t. Valóban a strandotoknak, nyaralóknak vajmi kevés öröme telt abban a hónapban, hiszen alig néhány nap kivételével igen hűvös volt és állandóan permetezett, vagv szakadt az eső. Napjainkban pedig a tavaszias január után hirtelen IDŐJÁRÁSI KÜLÖNLEGESSÉGEK ránktörő sarki hideg levegő minden kellemetlenségét érezhetjük; 1 anuárban, a verőfényes, J napsütéses, kellemesen langyos levegőjű napokon már sokan hajlamosak voltak azt gondolni, hogy végig enyhe telünk marad. De megszólaltak a régi megfigyelők, a tapasztaltak, akik magabiztos nyugalommal és határozottsággal kijelentették: „Nem ette meg a kutya a telet". És valóban, fülrehúzott sapkákkal, tenyérnyi fülvédőkkel, meleg mellényekkel, prémekke! felszerelten és mégis dideregve, keserűen állapíthatjuk meg: igazuk volt az „öregeknek". S február 9én ránkzűdult egy igen hideg levegőtömeg, amely az esti óráikban metsző északkeleti szelével valósággal szem- és arcfájdalmat okozott a néhány, utcára kényszerült áldozatnak, és a lakosság 90 százalékát egy órán belül egyszerűen bekergette otthonába. Szerencsére azonban a hideg tömeg nem úgy lepte meg a szegedieket, ahogyan azt a rádió, a Meteorológiai Intézettől nyert értesülése alapján, a délelőtt folyamán többször bemondta. Ez a közlés ugyanis hatalmas sebességgel száguldó ciklont emlegetett. amelynek Szeged fölé 12 és 2 óra között kellett volna megérkeznie. Ennek a hírnek a nyomában clyan pánik keletkezett, hogy például egy üzletben többen rémülten hangoztatták: „a hírt feltétlenül közölni kell az egész várossal és a gyermekeiket az iskolákból sürgősen haza kell vinni, mert olyan erejű lesz az orkán, hogy pihe módjára fogja a gyermekeket felkapkodni és a levegőbe emelni." Attól függetlenül, hogy a viharnak 12 órára való Ideérkezését egyetlen szegedi észlelőállomáson sem tapasztalták, bizonyos, hogy mife a hír például Makóra eljutott, ott már egy tucat olyan gyermekről tudtak, akiket felkapott. majd földhözvágott a forgószél. Nem arról van itt szó, hogy ilyen erejű szél nincs, de valahogyan így száguld anák inkább a hírek és dagadnak rémhírek!*':. , A ciklon ugyanis tényleg létezett, de miután a ciklonok általában irányukat változtatják és közben sebességük is csökken, a lelzect viharfront is Kecskeméttől délre, Csongrád irányában keletre fordult és így elkerült bennünket. A ciklon hátoldalán vagyis mögötte előretörő hideg levegő azonban minden vihar és havazás nélkül ugyan, de könyörtelenül megérkezett. Egyébként ennek a Győr—Budapest- Kecskemét vonalán haladó ciklonnak a sebessége sem volt olyan nagy, mint például az 1947. július 9-én ideérkezett tornádószerű szélviharnak, amely pillanatok alatt csavart ki igen tekintélyes nagyságú platánfákat. Ami a ciklon haladási irányát illeti, a néhány nappal ezelőtti esetből láthatjuk, hogy nem minden ciklon jut el hozzánk, akár Dánia, akár Izland szigete felől induljon is el. Es így van ez jól. mert ellenkező esetben pusztításaik nyomán igen sokat szenvednénk. Ezek után 6zinte önmagától adódik a kérdés: mi okozza ezeket az említett időjárási rendellenességeket? Talán az atem- és hidrogénbombarobbantási kísérletek? Erre a tudósok nagy többsége ez idő szerint még nemmel válaszol, mert ezek — legalábbis egyelőre — nem befolyásolják a nagy földi légkörzést, hiszen egyetlen hidrogénbomba felrobbantásánál tízezer millió tonna energia szabadul fel, ami egyenlő egy helyi zivatarnál keletkezett energiamennyiséggel. Ha választ akarunk kapni a fenti kérdésre, akkor inkább lapozzuk fel a meteorológiai évkönyvet és régi krónikákat, amelyekből olvashatjuk, hogy bizonyos ' szabálytalan időközökben mindig voltak időjárási furcsaságok. így — csak egy-kettőt említve — például 1897-ben egész nyáron át szakadt az eső, úgyannyira, hogy a learatott gabonakévék vízben álltak, vagy 1900 februárjában, amikor kivirágoztak a fák. vagy 27 évvel ezelőtt, 1929. február 11-én. amikor itt Szegeden 31 fok hideget mértünk. És lehetne még folytatni a felsorolást, de most inkább mutassunk rá a lényegre. S ez nem is olyan nehéz. Hazánkban ugyanis három éghailati hatás és ugyancsak három légköri hatásközpont befolyása érvényesül, amelyek már magukban véve is előidézik a gyors változásokat, nem szólva külön a kontinental itásrél, amelynek jellemzői a szeszélyesség és nagy hőmérsékletingadozás. y*aion milyen további kilátások vannak a hideg-meleg hullámokat illetően? Annvj b'zonyos hogy az a szóbanforgó kutya fogyasztja ugyan a telet, amelynek a közepén hivatalosan már túl vagvunk. de még nem ette meg! Egy-két átmeneti enyhülés mellett, fagyhullámok még majd szerencséltetnek bennünket. Devich Andor y