Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-19 / 43. szám

*H¥«GT<IRORSZflG Yasamap. 1956. február 19. Az SZKP XX, kongresszusának február 17-i és 18-i ülése (Folytatás az első oldalról.) vadalomban fegyveres győzött, biztosította a lista átalakuláshoz vezető békés út lehetőségét. A leninizmus, megmutatva a kínai népnek a szocializmushoz vezető igaz utat, kínai talajon is felvirágzott és a nagy kinai forradalom tapasztalataival gazdagodott. (taps) Sajátos volt a forradalom menetének képe Jugoszláviában. A fasizmus ellen vívott jugoszláv partizánháború egybeolvadt a Jugoszláviát eláruló burzsoázia és a földesurak elleni polgárháborúval. Csehszlovákiában a háború után kialakult kedvező helyzet alapján itt a szocialista forradalom békés úton haladt, hatalomra jutottak a kommunisták, miután nemcsak a dolgozói: hozzájuk közelálló pártjaival kötöttek szövetséget, hanem az általános nemzeti frontot támogató polgári pártokkal is. A maga módján, de szinA reformisták és a revizionisták azelőtt és most is, harccal mindig csak arra törekedtek, szoeia- és törekednek, hogy a munkásosztály harcát leszűkítsék az apró reformokért. Ismeretes, hogy egyes szocialista pártok megszerezték a parlamenti többséget, sőt több országban szocialista kormány volt és van ma is. Ámde itt is csak egyes kisebb engedményekre szorítkoznak a munkások javára, és nem épül semmiféle szocializmus. Arra van szükség, hogy a társadalom állami irányítása a munkásosztály kezébe kerüljön, hogy a munkásosztály ne elégedjék ineg a kapitalisták asztaláról lehulló morzsákkal, hanem a többség megszerzése után vegye k'ezcbe a hatalmat és szüntesse meg a fő termelési eszközök magántulajdonát. A kapitalizmusból a szocializmusba vezető mindennemű átmenet a társadalmi viszolesztése az imperializpius és a proletárforradalmak korszakára. megőfzi és továbbra is megtartja tudományos értékét, valamint politikai erejét és gyakorlati jelentőségét. A kapitalizmus jelen helyzetéről szólva Mikojan hangsúlyozta. hogy a marxizmus —leninizmustól idegen a kapitalizmus abszolút pangásának elmélete. » A mai tőkés gazdaság állapotát elemezve aligha segíthet és aligha helyes Sztálinnak „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című művében az Egyesült Államokra, Angliára és Franciaországra vonatkozó és arról szóló ismert megállapítása, hogy miután a világpiac kettészakadt, „ezekben az országokban a termelés mérete csökkeni fog". Ez az állítás nem magyarázza meg a mai kapitalizmus bonyolult és ellentmondó jelenségeit és több kapitalista ország termelésének növekedését a háború után. Lenin 1916-ban az irnpenyokban végbemenő fordulat: rializmusról írt művében Z^f^L^AZ ^Z^ Jr^J^J"- lúngeszűcn megvilágította tott el a szocialista forrada lom győzelméhez Bulgária, Románia. Magyarország, Lengyelország és a többi népi demokratikus ország munkásosztálya. Ilyenformán a történelem megcáfolhatatlanul bebizonyította, hogy igazuk van a kommunizmus tanítóinak, akik előre láttáik, hogy a fegyveres felkelés útján kívül a forradalom békés úton is fejlődhet. Akadhatnak olyan politikailag bárdolatlan emberek, akik felteszik a kérdést: mi a különbség a marxizmus és a reformizmus között, nem csúsztunk-e a revizionisták útjára? radalom, de forradalom, törvényszerűnmn h,^. min/la. I^ÍMIOO-' 1 ? amelyen minden nép keresz túlmegy. A hatalom átvétele a nép által, a fordulat a termelési eszközök tulajdonában, az áttérés a magántulajdon formájáról a társadalmi tulajdon formájára — ez a legnagyobb történelmi fordulat. A forradalom — akár békés, akár nran békés — mindig forradalom lesz, a reformizmus pedig mindig egy helyben topogás. Ezért a munkásosztálynak, hogy győzhessen, lankadatlanul harcolnia kell a reformizmus és a soraiban keletkezett reformista ábrándok ellen. — Az új viszonyok között emberiség is érvényes az a lenini tétel, hogy aipjg van imperializmus, megmarad a háború kitörésének gazdasági alapja is. A háború azonban nem végzetszerűen elkerülhetetlen. A kérdést bizonyos történelmi, a fejlődés jelenlegi szakaszában a világon kialakult erőviszonyokat jellemző feltételek határozzák meg. Eask a fellételek a második világháború után keletkeztek és erősödtek meg. A béke erőit számbavéve Mikojan utalt a szocializmus országaira, a gyarmati elnyomás alól felszabadult ázsiai és afrikai országokra, sok európai ország, például Franciaország, Olaszország fejlett munkásosztályaira, majd így folytatta: A többi ország munkásai, parasztjai, dolgozói, értelmiségének javarésze, burzsoáziájának egy része nem kíván újabb háborút: ismerik a háború pusztító erejét. De vannak nagy imperialista monopóliumok, — például az Egyesült Államokban amelyektől a háború nem ségét és rámutatott, hogy a kapitalizmus rothadása nem zárja ki a termelés rohamos növekedését, hogy egyes iparágak, egyes országok az imperializmus korszakában nagyobb, vagy kisebb erővel ezen irányzatoknál: hol az egyikét, hol a másikát mutatják. Egyébként feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a „közgazdasági problémák" egyes más tételei is arra szorulnak, hogy közgazdászaink mélyrehatóan tanulmányozzák és bírálóan felülvizsgálják azokat a marxizmusleninizmus fényében. A történelem menete arról tanúskodik, hogy a marxizmus—leninizmus összes elvi w "tététel változatlanul béiga- hibákat és hiáüjrossáeokat, hagyják^pusrtuíni"~a civilt- ódnak az imperializmus határozottan rálépett ezekkizációt, hanem azonnal össze- fejlődésének adott szakasza- javításának és felszámolásáfognak kényszerzubbonyt tó. Ennek altalanos " le- nak útjára a politikai tevehúznak az agresszorokra és szögezése azonban kevés. Ko- ^^ - t„i. telességünk konkrétan tanul Elkerülhetetlen-e a háború ? legjobbjai Mikojan ezután hangsúlyozta, hogy gigászi elméleti és politikai jelentősége lenne egy olyan tankönyvnek, amely minden oldaláról megvilágítaná a világ első nagy szocialista államának kelet• kjzését és fejlődését. Mindezideig nem rendelkezünk igazi marxista művel a polgárháború időszakából sem. Több megjelent könyv tetemes hiányosságokkal küzd, nem képvisel tudományos értéket, néhány pedig még negatív szerepet is tölthet be. Mikojain ezután röviden foglalkozott a szovjet filozófusok munkájával, megbélyegezte az e téren mutatkozó dogmatizmust majd a jogászokról szólott. Meg kell jegyezni, hogy a szovjet jogtudomány, a törvényhozás és a perrendtartás a szovjet hatalom első időszakában, Lenin életében és néhány évig halála után gyorsabban fejlődött a marxizmus—leninizmus eszméinek, a proletár szocialista törvényesség alapjainak megfelelően, amelyek helyesen tükröződtek pártunk programjában. Nem lehet ezt elmondania későbbi időszakról. A párt szükségesnek tartotta — mondotta —, hogy helyrehozza a dolgot abból kiindulva, hogy»a maga teljességében meg kell szilárdítani a lenini szocialista törvényességet. Mikojan hangoztatta; reméljük, hogy a XX. pártkongresszus igen komoly ösztönzést jelent majd a/, ideológiai front dolgozóinak és igazában hozzáfognak az alkotó tudományos munkához. — A kollektív vezetésre és a kommunista párt egységére támaszkodva a Központi Bizottság bátran feltárta az elmúlt években felhalmozódott végetvetnek mindennemű háborúnak, de egyúttal a kapitalizmusnak is. (Hosszantartó taps.) Minél erősebb a szocializmus tábora — annál nagyobbak ax esélyek, hogy a világot átfogó békemozgalom győzedelmeskedik és az agresszorok nem mernek háborút kirobbantani. Ezért mondja a Központi Bizottság beszámolója, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. A történelem olyan szakaszba lépett, amikor létrejöttek a feltételek és a lehetőségek a háború kirebbantásának megakadályozására és nem csupán a tartós béke, hanem a szilárd béke biztosítására is, azzal a kőtelező feltétellel, hogy a népek szakadatlanul harcolnak a békéért, a háborús veszély ellen, éberek követelt áldozatokat, sőt el- az esetleges agresszióval ler.kezőleg, minden eddigit szemben. felülmúló nyereség-forrás volt számukra. Ezek nem ellenzik a háborús terveket, noha az amerikai nép ellene van a háborúnak. Még nem volt olyan háború. amikor idegen országok bombája, vagy lövedéke amerikai földre, amerikai varosokra és gyárakra hullott volna. — Most van erre reális lehetőség. Amerikai agresszió esetén viszonzásként hidrogénbombák eshetnek amerikai városokra is ré az amerikai imperialisták nem rejtőzhetnének el, s gyáraikat sem tudnák elrejteni a bombái: elől. Mi úgy véljük, ha valaki hidrogén-, vagy atombombát próba! ledobni, akkor az A. I. Mikojan azzal az ellenséges híresztolésseL szemben, hogy a Szovjetunió háború segítségével az egész világra ki akarja terjeszteni a kommunizmust, leszögezte, hogy ez rágalmazás. A kommunizmus eszméi háború nélkül is győzedelmeskednek! A kommunista építés sikerénei: érdekei szögesen ellentétesek a fegyverkezési verseny politikájával — mondotta. A béke biztosítja számunkra. hogy a legrövidebb időn belül felépítsük a kommunizmust országunkban és a győztés szocializmus országaiban. Emeljük mapa«abb színvonalra az elméleti munkát Mikojan elöljáróban kijelentette, hogy az elméleti munka nem kielégítő, majd így folytatta: Sajnos az utóbbi 15—20 esztendőiben nálunk igen kevéssé fordultak a lenini eszmél: kincsestárához, akár az ország belső életének. jelenségeinek megértéséről és megmagyarázásáról volt szó. Ez természetesen nem azért történt így. mintha a lenini eszmék elavultak, vagy elégtelenek lennének a mai helyzet értelmezésére. A leninizmus, amely a mányozni mikor, Ihol, milyen mértékben és miképpen történik ez. Komoly mértékben elmaradunk a kapitalizmus jelen szakaszának tanulmányozásában, nem foglalkozunk a tények és a számadatok mélyreható elemzésével. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdaságát tanulmányozó közgazdászaink gyakran elsiklanak a felszínen, elkerülik az egyes országok fejlődési sajátosságainak megvilágítását. Mikojan elismerőleg szólt a politikai gazdaságtan tankönyv kibocsátásáról, de hozzáfűzte hogy ez további tökéletesítésre szorul. A Központi Bizottság beszámolója — folytatta Mikojan — világosan beszél propagandamunkánk nem kielégítő állapotáról. Ennek az az egyik fő oka. hogy a marxizmus—leninizmust nálunk rendszerint csak a párttörténet rövid tanfolyama alapján tanulmányozzák. A marxizmus—leninizmus eszmei gazdagságát nem lehet belehelyezni párturik > történetének korlátozott témakeretébe, még kevésbé a párttörténet rövid tanfolyamának témakeretébe. Kívánatos, hogy erre a célra különleges elméleti tankönyvek készüljenek a különböző felkészültségű elvtársak részére. A párttörténet rövid tanfolyama nem elégíthet ki bennünket már csak azért sem, mert ez a rövid tanfolyam nem világítja meg pártéletünk legutóbbi csaknem húsz esztendejének eseményeit. Hangoztatta továbbá, hogy a leninizmus álláspontjáról jobban megvilágíthatnának több olyan tényt és eseményt is, amelyet a „rövid tanfolyam" kifejt. kenység, a gazdasági és kulturális építés, a pártépítés minden területén. Ebben van Központi Bizottságunk munkájának igazi lenini vonása. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Lenin halála óta a XX. pártkongresszus a legfontosabb kongresszus pártunk történetében. A lenini szellem és a leninizmus hatja át egész munkánkat és minden határozatunkat, mintha Lenin élne és közöttünk volna. (Viharos, hosszantartó taps.) Miiként örülne Lenin, ha most, 32 esztendő múltán láthatná, mennyire megvan pártunk sorainak és vezetésének szervezeti és politikai egysége, mennyire virágzanak a marxizmus—leninizmus eszméi, mennyire megbonthatatlan és erős a munkásosztály szövetsége a kolhozparasztsággal, ha látná, hogy mi nemcsak esküszünk Lenin nevére, hanem minden erőnkkel át is ültetjük az életbe Lenin eszméit és szentül teljesítjük végakaratát. (Viharos, hosszantartó taps.) Pártunk XX. kongresszusa, a kongresszus határozatai, a Központi Bizottság beszámolója széleskörű ós lelkes visszhangot kelt a pártban, a szovjet országban, minden külföldi barátunkban. Megvalósulnak a párt és az ország előtt álló új, hatalmas feladatok. Erről nincs bennünk a legkisebb kétely sem, ezt biztosra veszik barátaink .is, ellenségeink, pedig hagyjanak fel kétségeikkel. A kommunizmushoz vezető előrehaladásunk biztosítéka mindenekelőtt abban rejlik, hogv — mint halhatatlan vezérünk és tanítónk. Lenin mondotta: -a világ legcsodálatosabb erejére támaszkodunk, a munkások és parasztok erejére??. (Viharos, szűnni nem akaró taps.) I. G. Kebin (észtországi pártszervezet) után Enver Hodzsa emelkedett szólásra. A kongresszus küldöttei és vendégei meleg fogadtatásban részesítették. Az albán nép hősiesen harcolt szabadságért, megszabadult az évszázados rabszolgasorstól és ma — a marxizmus—leninizmus diadalmas eszméit követve, a nagy Szovjetunió Kommunista Pártjának és népednek segítségére támaszkodva — a szocializmust építi — mondotta többek között. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongreszszusát nagy iskoláinak tartjuk a magunk számára — jelentette ki Enver Hodzsa. Enver Hodzsa elvtárs beszámolt azokról a nagy változásokról, amelyek Albániában mentek végbe azóta, hogy megteremtették ott a népi demokratikus rendet, felszámolták a földesurak és a kapitalisták hatalmát. — A Szovjetunió Kommunista Pártja — jelentette ki — szülőanyánk, amely tanít bennünket; világítótorony, amely megvilágítja az utat az egész világ kommunistaés munkáspártjai előtt; a Szovjetunió Kommunista Pártja számunkra) a napfény; s mi úgy őrizzük szeretetünket Lenin nagy pártja iránt, mint szemünk világát. Népünk örökké hálás lesz az országunknak nyújtott mérhetetlen segítségért, drága szovjet elvtársak. Ezután Cod Jen-gen elvtárs, a Koreai Munkapárt küldötte emelkedett szólásra. A kongresszus küldöttei hosszantartó tapssal fogadták. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongreszszusa — mondotta Coi Jengen — új, ruagy esemény, amely történelmi jelentőségű nemcsak a szovjet nép életében, hanem az. egész haladó emberiség életében is. A nagy szovjet nép, amelynek hősies fegyveres erői félszabadították a kioreai népet a japán imperializmus igája alól. támogat bennünket az új élet építésében. Ezután V. M. Molotov mondott beszédet. A következő felszólaló Sz. D. Ign&tev volt (baskiriai pártszervezet.) Ezután G. K. Zsukov (moszkvai pártszervezet) léliett a szónoki emelvényre. A fegyveres erők személyi állománya — mondotta — akárcsak az egész szovjet nép, szeretett kommunista pártja köré tömörülve fogadta a XX. kongresszust. A szovjet harcosod: üratártalanul odaadok népük iránt és mindig készek arra, hogy becsülettel és méltó módon teljesítsék a szeretett hazájuk védelmével kapcsolatos katonai feladatokat. Pártunk és kormányunk — mondotta — mindent megtesz. hogy fenntartsa a békél, s erősítse a bizalmat és a barátságot a népek közölt. A honvédelmi minisztérium teljes egészében és pontosan határidőre hajtotta végre a szovjet kormány arra vonatkozóan hozott határozatát, hogy a Szovjetunió 640 000 fővel csökkenti fegyveres erőinek létszámát. A kormány egyúttal 1956-ra vonatkozóan • közel tízmilliárd rubellel csökkentette a katonai kiadásokat. Port Arthur-i és Porkkala-Udd-i katonai támaszpontjainkról kivontuk csapatainkat. Ezeket az alakulatokat feloszlattuk. A Szovjetunió példáját követték a népi demokratikus országok, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, és Albánia öszszesen 180 000 fővel csökkentették fegyveres erőik létszámát. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok nem szavakban, hanem tetteikkel hajtottak végre intézkedéseket a nemzetközi feszültség enyhítésére. A szovjet népnek — állapította meg a felszólaló —» tekintettel kell egyúttal lennie arra, hogy a nemzetközi együttműködés politikáját az agresszív körök ellenállással fogadják. A nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése ellenére a vezető kapitalista országok nem csökkentették fegyveres erőik létszámát; További erőfeszítéseket tesznek a tömből: kiszélesítésére, a katonai költségvetések növelésére, a fegyverkezési hajsza folytatására. A Szovjetunió — folytatta a felszólaló — senkit sem fenyeget és senkit sem szándékozik megtámadni. Tekintettel azonban arra, hogy még nem jött létre megegyezés a fegyveres erők létszámának csökkentésére és az atomfegyver eltiltására vonatkozóan, s egyelőre a tartós békére nincs biztos garancia. kénytelenek vagyunk olyan fegyveres erőbet fenntartani, amelyek biztosan meg tudjál: védeni hazánk érdekeit, nehogy ellenségeink bármiféle provokációja is váratlanul érjen bennünket; Zsukov elvtárs kijelentette; bogy a szovjet fegyveres erőket — hála a pártnak és a kormánynak, amelyek állandóan gondoskodnak az ország védelmi képességéről — gyökeresen átalakították; a szovjet fegyveres erők minőségi tekintetben magasan felette vannak annak a színvonalnak, amelyen a Nagy Honvédő Háború r'égén álltak Jelenleg különféle atom- és termonukleáris fegyverekkel, különféle típusú, hatalmas rakéta- és sugárhajtású fegyverekkel. többek között nagy hatótávolságú rakétákkal rendelkeznek. Elsőrendű lökhajtásos légierővel rendelkeznek, amely meg tudja oldani mindazokat a feladatokat, amelyek az agresszor támadása esetén hárulnak rá. Fegyveres erőink és szövetcégeseink hadseregei — mondotta befejezésül Zsukov — valóban testvéri és összeforrott család, amely a népeink ragyogó jövőjéért küzdő és népeink érdekeit önfeláldozóan védelmező harcosokból áll. Ez adja erőnket és fölényünket a kapitalista tábor fegyveres erőivel szemben. Az esti ülésen, amelyen F. R. Kozlov elnökölt, felszólalt O. V. Kuusinen (karell-firun pártszervezet) és L. M. Kagarovics. A Vietnami Dolgozók Pártjának küldöttsége nevében beszédet mondott a kongresszuson Truong Chiöh. Felolvasta a Vietnami Dolgozói; Pártja Központi Bizottságának üdvözletét. amelyet a párt elnöke, Ho Si Minh irt alá, Nagy-Britannia Kommunista Pártja nevében Harry Pollitt üdvözölte a kongreszszust. Ezután felolvasták Joszip Broz Tito üdvözlő levelét, amely a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és Jugoszlávia dolgozó népeinek szocialista szövetsége nevében érkezett az SZKP XX. kongresszusánál: címéve. Ezzel az esti ülés befejeződött. A kongresszus 20-án tartja következő ülését. Vita-est Berlinben Ax SZKP XX. kongresszusának február 18-i ölése Az SZKP XX. kongresszusának február 18-i délelőtti ülésén, amelyen B. Gafurov akár a nemzetközi helyzet marxizmus alkotó tovébbfej- -elnökölt, folytatódott az SZKP Központi Bizottsága beszámolójának és a Központi Revíziós Bizottság jelentésének megvitatása. Berlin (MTI) A Hamburgban megjelenő die Anderer Zeitung, a Német Szociáldemokrata Párt baloldali ellenzéki csoportjának lapja, pénteken vitaestet rendezett Nyugat-Berlinben. Megvitatták a nemzetközi politika legutóbbi eseményeit, mindenekelőtt N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának a moszkvai pártkongresszuson elhangzott nagyjelentőségű beszámolóját. A vitaesten mintegy 500 nyugat-berlini szociáldemokrata párttag és funkcionárius vett részt. Az elhangzott felszólalások arról tanúskodtak, hogy N. Sz. Hruscsov beszéde mély benyomást tett a német szociáldemokratákra.