Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-02 / 28. szám

í»HM*SY!S0q$Z«6 9 tv Csütörtök, 1956. február 2. Mi történt q külpolitikában ? A francia nemzetgyűlés nagy többséggel iktatta be Guy Mollet kormányát Ismét van kormánya Franciaorezág­• nak. Azzal, hogy a nemzetgyűlés a szerdára virradó éjszaka 420 szavazattal 71 ellenében megszavazta a Guy Mollet-Jcor­mány beiktatását, világosan kifejezésre ju­tott: a francia nép azt akarja, hogy valóra váljanak azok a célkitűzések, amelyek a ja­nuár 2-i választásikon a baloldal pártjai­nak, mindenekelőtt a kommunista párt zászlaján szerepeltek. Guy Mollet kormá­nya a huszonkettedik, amelyet a francia nemzetgyűlés a második világháború befe­jezése óta beiktat. Imponáló az a 349 sza­vazatnyi többség, amelyet az új kormány beiktatása során szerzett. Ebben a többség­ben benne vannak a kommunista párt kép­visel/Hitek szavazatai is, akiknek vélemé­nyét Duclos elvtárs, a Francia Kommunista Párt titkára fejtette ki Guy Mollet beszédét követő felszólalásában. Ez a kormány — mint Duclos elvtárs (hangsúlyozta — ugyan távolról sem felel meg annak, amit Fran­ciaország munkásosztálya és népe kíván, de mivel a kommunista párt kész támogatni minden előre tett lépést, megszavazza a kormány beiktatását, hogy így a kormány valóra váltsa ígéreteit. Guy Mollet kormányára nagy feladat hárul: egy egész sor kül- és belpolitikai problémát kell megoldania — rövid időn belül. Feladatát megkönnyíti az, hogy mindaddig, amJg a francia nép érdekében cselekszik, élvezi a kommunista párt támo­gatását, amely a legszámottevőbb tényező a francia politikai életben. Mint hírlik, Guy Mollet rövidesen —4 talán már az elkövetkező héten — Algírba utazik, hogy hozzákezdjen az algíri problé­mák megoldásához. | iközben Párizsban a francia nemzet­gyűlés beiktatta Guy Mollet kor­mányát, Washingtonban tovább folytak a tárgyalások Eisenhower és Eden, illetve Dulles és Selwyn Lloyd között. Ezek a tár­gyalások egyébként a tegnapi napon véget­értek és várható, hogy a tárgyaló felek hi­vatalos közleményt bocsátanak ki. A keddi napon lefolytatott tanácskozá­sok során a közép- és a távolkeleti helyzet­ről, továbbá a leszerelés kérdéséről folyt a szó. Erről tanácskozott Dulles és Selwyn Lloyd több mint két órán ét. Ennek során megtárgyalták Selwyn Lloyd azon javasla­M tát is, hogy az ENSZ küldjön csapatokat az izraeli határ mentén fekvő demilitari­zált övezetbe. Ezenkívül további kísérlete­ket tettek a két ország középkeleti politiká­jának tisztázására. Bár a Reuter-iroda kommentárja sze­rint a két ország álláspontja között „csak igen csekély ellentét áll fenn", egyes washingtoni vélemények szerint „a közös politikai irányvonal megteremtésének kilá­tásai a legjobb esetben is csak igen el­enyészőek". A tárgyalások másik központi kérdése Angliának az a javaslata volt, hogy eny­hítsék a Kínai Népköztársasággal szemben alkalmazott kereskedelmi tilalmat. Mint a Reuter-iroda jelenti, Anglia igyekszik meg­nyerni az Egyesült Államok hozzájárulását, hogy töröljenek a tiltott áruk listájáról bi­zonyos számú alapvető fontosságú cikket. A tanácskozások után az angol kor­mány képviselőit Eisenhower ebéden látta vendégül, majd a délután folyamán Eisen­hower és Eden négyszemközt, míg a kül­ügyminiszterek szakértőik társaságóban folytatták tanácskozásaikat. Az amerikai és az angol kormány kö­zötti washingtoni tárgyalásokra kétségte­lenül nagy befolyást gyakorolt Bulganyin elvtársnak Eisenhowerhez intézett üzenete, amely — mint ismeretes — javasolja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kös­senek barátsági és együttműködési szerző­dést. Több hírügynökség jelentésében utal arra, hogy Bulganyin elvtárs üzenetét mindkét (küldöttség úgy állítja be, mintha ez az üzenet arra irányulna, hogy „éket verjen" az Egyesült Államok és Anglia közé. E híresztelések célja — mint kitűnik — az, hogy az amerikai és az angol kor­mány egyaránt a saját céljaira akarja fel­használni „az angol—amerikai egység meg­őrzése szükségességének" jelszavát. Anglia ilyen úton szeretne engedményt kapni szá­mos kérdésben, az Egyesült Államok pedig ekként kíván további nyomást gyakorolni Angliára. A United Press hírügynökség je­lentése szerint „az Egyesült Államok hatá­rozottabb részvételt követel Angliától az olyan szervezetekben, mint az európai gaz­dasági együttműködés szervezete, és más Nyugat-Európa egyesítését elősegítő intéz­kedésekben", Pártélet Nem elég csak részt venni a konferencián, tel is kell készülni a tanfolyam hallgatóinak Jacques Duclos: A Francia Kommunista Párt támogat minden, a francia nép javát szolgáló intézkedést Párizs (MTI). Le Havre­ban hétfőn polgármestervá­lasztást tartottak. A harmadik fordulóban René Cancet, a Francia Kommunista Párt Mint tegnapi számunkban hí- és a nagy vagyonok megadóz- jelöltjét választották meg 18 rül adluk, Guy Mollet kijelölt tatásának szükségességet, meg- szavazattal, a radikális jelölt francia miniszterelnök kedden állapította:' ez a kormány ugyan tíz, a pcrujadeista jelölt há­délután a nemzetgyűlés előtt be- távolról sem felel meg annak, rom szavazata ellenében. Hat mutatta kormányát és elmondot- amit Franciaország munkásosz- szavazat érvénytelen volt. A ta egyórás programbeszédét, tálya kíván, de a Francia Kom- szavazás eredményeképpen a Hangsúlyozta: Algir kérdésének munista Párt kész támogatni nagy francia kikötő kommu­megoldása lesz a kormány leg- minden elvre tett lépést, min- nista polgármester irányítása sürgősebb feladata. dm> a munkásosztály és a fran- a]d került A kormánynak emellett szán- c;a nép javát ,solgáló intézke- * dókában Ali a tuniszi és n ma- ,, . . . _ _ n.kkói, folyamatban lévő refor- dcst> mjnden' a szabadság Javat U™don (TASZSZ). Kedden' mok végrehajtása. A kormány 8 a békét elumozditó kezdeme- Londonban az alábbi közös mondotta — a béke jegyében nyezést. A kommunista párt közleményt hozták nyilvá­kivánja folytatni politikáját. ezért megszavazza a beiktatást, nosságra a szovjet—japán A külpolitikáról szólva kije- hogy a kormány számára lehető- tárgyalásokról" ^'tretrkheta?-T -ajanuár3hüiésenj-a­szerelés mellett". Leszögezte: Duclos beszéde vegen kijeién- Malik, a Szovjetunió képin­állandóan és fáradhatatlanul ar- tette: szükséges egy hatalmas selöje és Sz. Macumoto, Ja­va kell törekedni, hogy minden népfront-mozgalom kifejlődés, pán képviselője folytatta a problémát minden körülmények ^ „ vidéken> mind a váro. szovjetunió és Japán béke­hozott megtargy aganak a Szov- , ... . /etunióval sokban, hogy nagyobb erővel szerzodes-tervezetenek cikke­Belpolitikai vonatkozásban nyilvánuljon meg a valóságos lyenkénti tárgyalását. Guy Mollet megígérte, hogy a változásokra irányuló népi aha- A következő ülést február Kormány felszerelési és modorni- rat. 7-én tartják." zúlási tervet dolgoz ki, szociális téren pedig tiszteletben kivánja „.. . , . , , .. , . _ i.itani az előző nemzetgyűlésül- KOZOS SZOVtol 3Íjl8H KOZieHteitV Sntlt^TSfvííiau kői az atganiszíánnak nyúlandó szoije hüelrft! lezettíégeket ós a legsürgősebben Kabul (TASZSZ). Január 28- vábbá öntözési, energetikai és végrehajtja a bérzónák fokozatos -n Kabulban a Szovjetunió és szállításügyi létesítmények éplté­megszüntetését. Afganisztán között egyezményt sóben. Közvetlenül Guy Mollet után frtak alá, amelynek értelmében A fenti együttműködés meg­Incques Duclos szólalt fel a Szovjetunió hosszúlejáratú hi- valósítására a szovjet kormány Kommunista párt nevében és lPit nyújt Afganisztánnak. Az jyp mill,p amerikai dollár ösz­megállapitotta, hogy a választá- egyezményben többek között ez regben hosszúlejáratú hitelt sok eredményeként létrejött, bal- nyújt a- ajgán kormánynak, s a oldali többség bőven elegendő Szovjetunió kormánya az sz(-,banforgó hitel terhére bizlo­ohhoz, hogy komoly alapot biz- afganisztáni kormány kivárná- il-(/-(Ij twgy a Szovjetunióból be­losítson egy baloldali kormány g(jra gazdasági küldöttséget in- rendezéseket és anyagokat szál­számára. Egyetértett Guy Mollet dított Kabulba, hogy — mint Utsanak Afganisztánba. azon kijelentésével, bogv először rzl az 1955. december 18-án , i, algíri problémát kell megöl- koU közös szovjet-afgán köz- A fentembtett Intelt JO eyx dani. lemény előirányozza - az af- időtartamra nyújtják, évi 2 szá­i • >..•..,m.<r. zalek kamattal. A Intel tnrlesz­A kommunista párt - inon- gan kormány képviselő vel meg- kezdődik A dotta Duclos - figyelemmel ki- tárgyalja a gazdasági es mu«a- <« g f, X n ex séri a miniszterelnöknek a nem- ki együttműködés ** zetközi feszültség enyhítésével cstmosen előnyös módosaa, t P .... > „A párttag kötelessége, hogy fejlessze szakadatlanul politikai és szaktnai tudását, emelje mii­, veltségét, sajátítsa el a marxiz­mus—leninizmus alapjait." (MDP Szervezeti Szabályza­tából). Elhangzik az első kérdés — utána csönd. Senki sem szól, csak néz maga elé meredten mindenki. Néhány tévelygő ujj a füzet- és könyvlapokon babrál. Egyszerre Kránitz Bé­láné megúnja a feszült perce­ket és beszélni kezd. Súlyos, szokatlan szavak bukdácsol­nak a nyelvén: ellentmondás, alaptörvény, általános válság. Ha teheti, kerüli őket, mert nem biztos abban, hogy he­lyén használja-e valameny­nyit. Kérdő hanglejtést ad a mondatainak is — hátha nem jól mondja. Érezni a beszé­dén, hogy érti az imperializ­mus lényegét, csak nem akar az a sok minden a nyelve he­gyére jönni, amit megjegyzett róla magának. Az elejtett szót Lukács Je­nőné viszi tovább sokkal na­gyobb magabiztossággal, ö fiatalabb, mint Kránitzné, könnyebben megnyergeli a szavakat. Barátkozik az új ki­fejezésekkel, és ott sem zök­ken a beszéde, ahol ilyen kö­vetkezik. Ügylátszik, igazuk lesz azoknak, akik dicsérték ezt a tanfolyamot itt a Szegedi Kenderfonógyárban, amelyet ördögh András elvtárs vezet. Nem volt ez a dicséret túlzó, mert csak. ennyiből állott: megy, megy ez a csoport, Ör­dögh elvtárs érti a szervezés módját. Az már igaz, hogy a hiányzásokat illetően megle­hetős rend van a csoportban, de ennél több dicséret egy-, előre megártana. Mert bizony, amint a továbbiakban kide­rül, ezen a konferencián a tapasztalat summája csak ez lehet: az elvtársak nem ve­szik elég komolyan a párt­oktatást. Csak végig kell néz­ni a sorokon, a szép kezdet után még jónéhány hozzá­szólást kell meghallgatni, s a kis apró kockákból etzi az összkép adódik. Csak észre ne venné ördögli elvtárs! Akkor talán nem jut­na eszébe az ő múltkori ígé­rete. Míg ezen rágódik, fülé­be vág az egyértelmű felszó­lítás. — Fábián elvtárs úgyis ígé­retet tett nekünk, hogy ez­után szerepelni fog és hogy mára jól elkészül, talán foly­tatná .., — Nem ... Szóval nem tu­dom beváltani — ocsúdik a néma töprengésből. S most még csak újabb ígéretet sem tesz. Szeretne a kilencvenki­lenc kifogásból néhányat em­líteni, de mór késő. Ördögh elvtárs másfelé fordul tekin­tetével. LiJ Amott ismét egy férfi ül hallgatagon. Még a szempil­lája sem mozog. Hetedik al­kalommal jött így össze a csoport — de ő csak most je­lent meg másodszor. Nála is kéznél van a sokszor kiját­szott kártya: vasárnap zenél, ilyenkor hétfőn fáradt. Ilyen­formán Molnár Imre elvtárs már elejét is veszi annak, hogy — ha netalántán mégis megjelenik, — kérdezzék. Hagyják őt csak békében! Ha még a tanulás „terhét" is magára venné, hogyan mu­zsikálna vasárnap a lakoda­lomban? könyv, mint az emlékezete. Pedig a feleletnél biztosab­ban elvezeti az a néhány gondolat, amit magáévá tett. Ördögh elvtárs borongásán néz körül. Lehet, hogy a csa­lódás szegte kedvét. Halkan és elég hivatalosan beszél. Néha-néha elég közvetlen, de újra magára ölti a „hivata­los" modort. És gy»kran kér­dez úgy, Hogy az emberek hirtelen nem is tudják, mit kellene rá felelni. — Mivel függ össze...? — Miben áll...? Később, mikor észrevesaí, hogy magának a kérdésnek megértése is lecke, világosan adja fel a kérdést. De miért nem lehetne ezt megcseleked­ni már az első fogalmazás­ban? m CD CD Elől üresek a székek, hátul I meg majdnem egymásra bo­i rulnak az asszonyok. Mert jóformán csupa asszony van itt. Négy férfi is van jelen, de nagyon nekibúsulva haj­ladoznak az asztalok fölött. Fábián István elvtárs szigo­rúan pislog a szemüveg alól. ós. a leszereléssel kapcsolatos po- A baráti és a kölcsönös meg nos értékben a Szovjetunióba szállításával történik. lilikáiát és kész támogatni a értéstől áthatott légkörben nemzetközi enyhülés megszilár- folyt tárgyalások eredményekép- Az egyezményt a szovjet kor .lításn a leszerelés és az alom- peri Kabulban egyezmény jött many megbízásából M. V Oyeg­f, ..yvérek betiltása érdekében létre arra vonatkozóan, hogy a tyarj. kábult szovjet nagykövet, •Iiidó mindé i intézkedést két kormány együttműködik az az afgán királyi kormány meg­1 i-'n<"súlyozva a dolgozók bér- afgán, gazdaság, nevezetesen a bízásából Abdul Malik pénzügy követelési tgeuye kielégítésének mezőgazdaság illesztésében, 10= miniszter írta alu. És az asszonyok? ök to­vább viszik Kránitzné és Lu­kácsné gondolatait. Vidmárt Mihályné például szépen be­lesegít a kérdések tisztázásá­ba, csak egy kicsit bíztatni kell. Segíti is ördögh elvtárs, mert látja benne az igyeke­zetet. Akadnak azonban olya­nok *is, akik hideg közönnyel tördelik az ujjaikat. « Ha már minden kötél sza­kad és végképp hozzá kell szólni, hát ott van a tan­könyv. Olvassa is szaporán az egyik asszonyka a kérdés­re a feleletet, de izgalmában kihagy egy szót a sor végén és az egész mondat értelme felborul. Üjra próbálja olvas­ni, most meg más hiba csú­szik az olvasásba. Hát már a könyvben sem lehet bízni? Félre is tolja a könyvet és most megpróbálja a saját sza­vaival. Így már megy, s amit így mond, azt érti is. Elolvas­ta ő otthon, de úgy gondolta, hogy csak megbízhatóbb az a A Kenderfonóban vannak hibák a pártoktatás körül. A nagyobb hiba nem is a hiány­zásokból adódik, — noha ez is igen számottevő —, ha­nem elsősorban az általános készületlenségből. Nagyon le­apadt azoknak a száma, akik konferenciáról konferenciára kommunista kötelességük­nek tartják a rendszeres ta­nulást. Széli Fülöp művezető pedig, az egyik alapszervezet oktatás-felelőse, szinte tünte­tően kivonja magát az üzemi pártoktatásból. Még egyszer sem tette tiszteletét a párt­történeti konferenciákon. Próbálná csak ő számon­kénti a tanulás elhanyagolá­sát. Vajon milyen jogon el­lenőrizhetné az alapszervezet tagjainak tanulását? Ha kedvezőtlen is az össz­kép, azért meg kell látni azt a nagy igyekezetet, ami az egyszerű párttagokban él. De ezt az igyekezetet istápolniok kell a pártcsoportoknak és a pártvezetőségnek is. Nagyobb önbizalmat kell gerjeszteni az emberekben, jobban kell tö­rekedni az egyszerűségre és világosságra, de a hanyag párttagokkal szemben a fele­lősségrevonástól sem szabad visszarettenni. Több tanfo­lyamvezető is észrevette, hogy lanyhul az emberek kezdeti igyekezete. De most már cselekedni kell! S leg­először is tanulni! (—N —N) Lelkes munka a Ládagyárban AZ ESZTENDŐ fordulásá­val az Üjszegedi Ládagyár­ban derékbatört az a hatal­mas munkalendület, ami annyira jellemző volt dolgo­zóinikra, a második ötéves terv megkezdése előtt, s az­óta is. Nem azért, mintha csak január elsejéig futotta volna kedvükből és erejük­ből! A munka láza most is ott ég a tenyerükben, de a telep üres elseje óta. Ebben az esztendőben mindössze egyszer kaplak még anyagot, de az is olyan kis "falat* volt, hogy egy-fkettőre felfal­ták a visítozó fűrészek. Igaz, a gépek nem álltak egy per­cig sem, feldolgoztatták ve­lük az összes hasznavehető hulladékot. Ez azonban ke­vés volt arra, hogy minden brigád teljes munkaintenzi­tással dolgozhassák. Így az első két dekád teljesítménye után ítélve vékonyabbnak ígérkeznek a borítékok. De nemcsak ezzel van baj. Az anyaghiány miatt az üzem rosszul kezdett, s így az első nekirugaszkodáshoz a dolgo­zóknak nem volt elég erős kapaszkodójuk. HOGY MIÉRT történt így, annak az okát nem nehéz ki­deríteni. Ebben az esztendő­ben űj felügyeleti szerv alá került az üzem A Tégi igaz­gatóság — a Ládaipari Köz­pont — nem. törte magát a múlt esztendő végén azért, hogy a "más* vállalatának lesz-e esendő anyagja az új esztendőben, vagy sem. Ilyenformán üres teleppel adta át az üzemet az Orszá­gos Erdészeti Főigazgatóság­nak. Talán könnyebb is volt így! Ez a nagy mulasztás azonban, jnint kitűnik, egy időre nyomot hagy a Láda­gyár termelésében. Az Országos Erdészeti Fő­igazgatóság természetesen egyik napról a másikra nem tudott gondoskodni a faanyag idaszállításáróL Ma azonban már két öblös,' deszkával megrakott uszály horgonyzik a rakpart mellett, s a vona­tok is ontják a gyantaszagú, fényes deszkaszálakat. Ez is gondot dkoz ugyan, mert most meg olyan hatalmas mennyiségű anyagot kaptak, hogy nehéz lesz átszállítani és elhelyezni, de az ilyen gonddal, mint mondják a dolgozók, könnyebb megbir­kózni. Valamennyi üzemrészben már dörzsölik a tenyerüket az emberek, s az anyag meg­érkezésének hírére újra át­forrósodott a munkakedvük. Ügy ét-aik, hogy még ez a hónap sincs veszve, s az első két dekád 74, illetve 86 szá­zalékos eredményét elsejéig még igen takarosan ki lehet kerekíteni. Többen így be­szélnek: "Ráhúzunk!« — mert szeretnék a keresetü­ket is az elmúlt hónapoké­hoz igazítani. De vigyázni kell, nehogy a "ráhúzás* minőségromlást, selejtet okozzon, A LÁDAGYÁRI dolgozók szép reményekkel fogadták új gazdasági felügyeleti szer­vüket, s most, hogy a desz­kával megrakott kocsik nap­hosszat hordják telepükre az anyagot, ebben az első biztató intézkedésben meg­nyugodva fognak munkához. A" kerábbi lendületből egy cseppet sem engedve, a szer­vezett, gondos, állandó és kemény munkával kicsikart eredményeken keresztül a nekirugaszkodásnál elvesz­tett időt még könnyen be le­het hozni. Kirendeltség az ásottEia'mi Gátsoron Áá Ásotthalmi Községi Tanács határozatot hozott arról, hogy Ásotthalom gátsori területen, '•végrehajtó bizottsági kirendelt­séget létesítenek. — írja Födi | Györgyné. — Erra azért volt­szükség, mert a község területe szélszórt tanyavilág és különö­sen a téli hónapokban nehéz a közlekedés. A kirendeltség már megkezdte munlláját. Ez a rcn­| delkezés is bizonyíték arra, hogy az 1934-ben újonnan vá­lasztott községi tanácstagok ér­demben foglalkoznak választóik llirécéual «JU üfipifllk nli ^ n-fin

Next

/
Oldalképek
Tartalom