Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-15 / 39. szám

Szerda, 1956. február 15. OELMBGYIRORSZAG Záriák ki a kulákokat a zákányszéki Termelőszövetkezetből! ÁLARCOSBÁL r Operafaamvialé a szegedi Memseti Sslnhésban HA A SZEGEDI JARAS szövetkezeti mozgalmának előretöréseit térképre akar­nánk fektetni. Zákányszék határát okvetlenül fekete krétával kellene .kiölnünk. Miért? Talán bizony a falu becsületes dolgozó •paraszt­jai, egykori zsellé'/ei nem akarják a jobbat. ;rz embe­ribb életet? Korántsem erről van szó, hanem arrtl, hogy két évvel ezelőtt a Ilagy Im­re-féle jobboldali elhajlás -dején a kulákok — ikiihasz­nálva ezt a politikai zavarost — fnaguklioz ragadblk a Pe­tőfi Termelőszövetknzetet. S míg a becsületes, igazlátó dolgozó parasztokat egyre­másra eltanácsoltál: onnan, ók befésztoeKék oda magu­kat, hogy a tsz. vagyonából, az ottmaradt dolgozó parasz­tok verejtékléből busát? hasz­nokat vágjanak zsebíjp. Meg­szerezték maguknak az el­nöki tisztség et és több más vezető beosztást is. Két év alatt teljese?! lezüllesztették, gazdaságilag tönkretették ezt a szövetkezetet. Sötét üzel­meikről már korábban is ér­keztek hírek szerkesztősé­günkhöz. A minap cHalogattunk ide. hogy fényt derítsünk a teljes igazságra. Az irodában ép­pen rendkívüli párttaggy il­lésre jöttek össze az embe­rek, Csendesen helyet fog­laltak a meleget árasztó •kályha és az asztalok körül — mint ahogy szokás volt ez itt eddig —, várták, mit mon­danak, mire í-seU bólogatni megint. Az iroda falának egyik ékessége egy nagy megsárgult plakát, mely még mindig a Nagy Imre-féle po­litika hangzatos Jelszavait és ^élharcosainak- nagyszerű érdemeit hirdeti, fényképei­ket mutogatja. A PÁRTTITKÁR szerepe­ben Zombori Kálmán elvtárs öt perc alatt elmondja a -titkári beszámolót*, mely lényegében ezt tartalmazza: tegyünk javaslatot az új igazgatóság tagjaira, kezd­jük meg a trágyahordást, ne szórjuk el a szénát a ikert­ben, meg máskor melegvíz­zel adjuk a malacoknak a moslékot. Mondanivalóját ezzel be is fejezte Zombori elvtárs, s elnézést kért a készületlen­ségért. Azzal védekezett, hogy csak annyit tudott meg a járási pártbizottságtól, hogy taggyűlést kell tartania, de hogy miért, azt már nem hallotta senkitől. Hosszas hallgatás követke­zett. Végülis Horváth Antal elvtárs szólalt meg. Azt ja­vasolta, hogy valahonnan, ta­lán a járási tanácstól küld­jenek ide új elnököt, mert itt olyan bajok vannak, amit idevaló ember aligha tud rendbehozni. Ezzel pontot is tett volna hozzászólása végére, de a hi­bák íeszegetésére indulatba jött. Egyszeriben végnélkül kezdte kitálalni a sok kese­rűséget, amely már olyan ré­gen nyomja szívét. ... Egyesek itt valósággal pocskot űznek belőlünk — mondta felindultan —. Mi dolgozunk, ök meg csak gaz­dulnak, zsírosodnak. Nálunk itt éppúgy vannak gazdák és cselédek, mint ahogy a múltban voltak. Hogy csak ördögh Dezsőt említsem a gazdák közül. Tudjuk róla, kulák volt az apja, de még a nagyapja is, kulák-vér van őbenne is. Nemrégen meg­tudtam, hogy Ördögh Dezső évekkel ezelőtt felesége ré­vén hét hold földet örökölt. Ezt eddig eltitkolta tőlünk, napszámosokkal, részesekkel műveltette, pedig az alapsza­bály szerint be kellett volna hoznia ezt a területet is a közösbe. Nem hozta be és még volt bőr a képén elkí­vánni a szövetkezettől a ház­táji földet is. A hosszú esököpenyes, kucsmasapkás emberből egy­re indulatosabban törteik elő a szavak. —• A nyáron a saját föl­dünkön az ördögh Dezsőnek, aki éppen olyan tagja lenne a szövetkezetünknek, mint mi. feléből termeltük a tar­lókrumplit és még a szán­tásdíjat is mi fizettük ki azért, mert neki volt vető­magja, nekünk meg nem, s a kölcsön-vetőmagért a ter­més felét kívánta el tőlünk. Házától a tsz trágyáját sze­münk láttára adja el idege­neknek, pedig földjeink nagy híját látják ennek. De nem is várhatunk jobbat attól, akinek minden íja-fija kulák volt a múltban. Érthető hát, ha olyan kapzsi, hogy most a bőrt is lenyúzná rólunk. MOST A JELENLEGI EL­NÖKRE, Makra Antalra te­relődik a szó. Az évek óta hallgató emberek mély kese­rűséggel beszélnek. Makrá­res Józsefről, a Petőfi Tsz i másik díszes tagjáról, aki ] j Yerdi operák sodró ára­hosszú időn keresztül jól ; sí dóssal. kimeríthetetlen megélt apja hatvan holdas \ energiával hullámzó dnllamfo­birtokán. míg egyszer aztán J hjanwl;. Ezek a szenvedélyektől ő is úgy határozott: belép a Uttasull, belső dinamizmustól fű­Petőfi Tsz-be. A taggyűlá- „ képzeletet szárnyra ka­sén még a tanácselnök-he- jpg dallamok méltán születtek ar­lyettes is azl mondja: kár „ feladatra, hogy embersor­lenne őt kizárni, az összes 'sokat. hősies nagyratöréseket. kulákok közül ö itt a leg- Urngil;us bukásokat, az ellenié­jobb. Csendes fiatalember, ,<./. ilzas összeütközéseit jelenít­sék meg. Verdi művészetének fejlődése a dallam drámai ere­jének kiteljesedése. Életművé­nek egyes szakaszai ennek a: ha kell, dolgozik is. Védel­méül ínég azt is felhozta, hogy Széípál Szilveszter elv­társ, a községi párttitkár egy időben még tagjelöltnek is fel akarta vetetni, csali az­ért nem lett Szekeres tagje­lölt, mert őszintén meg­ról is elmondják, hogy apja mondta: -Én kulák vagyok, 1953 júliusáig harminc ho-ld­jávai kulákllstán volt, de azután átvedlett »erős« kö­útnali jelzik állomásait, s ezen az ólon keresve művészetének egyetemessé válását, sokatmon­dóan. igazit el az Álarcosbál című opera messze magasló zenei zépparasztnak. Az apósa ugyanezt nem tehette már meg, mert nyolcvan holdas középparasztot még a kutya se látott. Egy idős. rekedtes hang szólal meg a kályha mögül. Szabó Géza bácsi beszél. — Hogy ki volt Makrának az ipa, azt én. is jól tudom. Magam is szolgáltam, nap­számoskodtaan náüuk. Emlék­szem. hogy ml cselédek, soha sem tudhattuk meg. mit esz­nek a gazdáék, nekünk kü­lön főztek, sokszor inkább csak keverlek. hiába vesznek fel a pártba, |építkezése a magasabb pártszerv úgy-i .. ,. ,, sem fo«ad el* " I . zene'e "' ope'.a~ " . jban újabb magasságok felé in­Szekeres József igazi szere- Idul el. A Rigoletto. Traviala, pét eddig még senki sem jTrubadur világhívii szerzője. ismerte fel a szövetkezetben. \rgyéni stílusához most kezdi •('Szerénységével* nagyon jö [hozzá hasonlítani az európai arra, hogy megjátssza a openikültúra újabb eredményeit. •. gazdák és rabszolgáié- kö­zött a békítgető középutas ember szerepét és nem is végzi eredménytelenül ezt a feladatát. A Szegedi Járási Tanács és a pártbizottság is folyton ar­ra sarkallja ezt a szövetke­zetet : végezzenek minél jobb felvilágosító munkát, hogy lépjenek be ide becsületes _,T. ,, , . egyénileg dolgozó parasztok. Ujabb megdöbbentő valló- Ez eddig rendjén is volna­mások hangzanak el. Az el­nök a közösség pénzével ma­gángazdálkodást folytai. Hó­napokon keresztül nem szá­mol el a pénztárosunk, most is nagyobb összegű szövet­kezeti pénzt hord magúval. Tavaly tavasszal kulákeim­boráival közösen kiadta a jelszót a szövetkezetben: minden erővel fejlesszük egyéni gazdaságainkat. A háztáji területeket minden­kinek kiadták szántóföldek­ből, ugyanakkor felosztották a tsz takarmánytermő terü­leteinek jelentős részéi is egyéni használatra. Ez nem­csak a kulákoknak, hanem bizonyos mértékig a tsz ren­des tagjainak is imponált, csak nagy kér. hogy elfelej­tették az illetékesek: mind­addig nem lehet itt a falu becsületes dolgozó paraszt­jainak a bizalmára számí­tani, amíg össze nem söprik a tsz portáján a szemetet és ;ki nem dobják onnan. A TAGGYŰLÉS délelőtt 11 órakor kezdődött, szokat­lanul a ikéső délutáni órákig elhúzódott. Nem is annyira a taggyűlés, inkább ae, évek óta érlelődő sérelmes pana­szok napja volt ez. Az em­berek kezdték megéríeni: miért is van az, hogy a szö­vetkezet vagyona, ahelyett, hogy gyarapodna, évtől évre apad, hogy eddig a jó mun­merí nemcsak a kulákok, de káért sem kaptak jóformán közülük is sokan a háztáji semmit a szövetkezettől, gazdaságokban lévő két-há- Azért, mert a kulákok", akik­rom darab szarvasmarha és erőszakkal nem tudták meg­a -munkaegységek* után akadályozni a szövetkezeti két-három hold kaszálót és mozgalom fejlődését Zákány­legelőt is kaptak teljesen in- széken, gálád cseil>ez folya­gyenes használatra. Emiatt modtali. így akarják késlel­most a szövetkezet, kisszámú jószágáilományának már csak egy-két hétre való ta­karmánya van. Ha mondják az elnöknek, hogy gondos­kodjon takarmányról, azt vá­laszolja: semmi köeöjn az állatokhoz, dögöljenek meg, úgyis új elnököt akartok, majd az gondoskodik róla. A taggyűlés részvevői még számos példái mondtak el arról, hogyan tiporja sárba az elnök kulák cinkosaival együtt a szövetkezeti alap­szabályt.. DE EZEK HELYETT in­kább beszéljünk most Szeke­V tetni az igazi boldog paraszti jövő kibontakozását Zákány­széken. Az emberek szeme most már felnyílóban van, de még nem látják teljesen a kivezető utal ebből a mély kátyúból, melybe a jobbol­dali elhajlás lejtője vezette őket. Tanulják meg ebből az esetből a záikányszéki kom­munisták: falujuk szövetke­zeti mozgalmát csak úgy tudják kellő magasságra emelni, ha távol tartják at­tól az ellenséget, nem enge­dik, hogy a kulákok bemocs­kolják azt, ^ Cscpi József Az ásolthalmí Szabadságharcos Termelőszövetkezet 26 darabbal csökkenti lóállományát A; Alarcosbál-ban először érle­lődnek meg párizsi tartózkodá­sának hatásai — a francia nagy­opera jenije, pompája, színgaz­dagsága Verdi zenei építkezésé­ben az ott szokásos külsőségei: helyett a drámai sűritettség, az emberélet gazdagabb színá ki­vetítésének. eszközeivé válnak. Az Alarcosbál-ban a jeleneleli felépítése koncentráltabbá válik, a drámai összeütközéseket az. együttes képek éles, egyidejű kontrasztjai teszik döbbenetesen intenzívvé. erdi életműveitek ezt a jelentős alkotását a sze­gedi Nemzeti Színház együttese nagy lelkesedéssel, ügyszeretet­tel hozta színre. A fáradságos munka gazdag termést érlelt, olyan előadás születelt meg. mely nemcsak a szegedi Nem­zeti Színháznak, hanem Szeged egész kulturális életének ko­moly büszkesége. Elsősorban figyelemre méltó az rióadás összhatása, egységes zenei stílusa, egyenletes, fokról­fokra fejlődő vonalvezetése, tö­retlen lendülete, mely harmoni­kus előkészítő munka eredmé­nye. .1 rendezés munkáját a színház kitűnő prózai rendezője, Ádám Ottó végezte, váltalva a számára újszerű feladat minden nehézségét. Munkájában éppen a prózai színjátszás eszközeinek mértéktartó alkalmazása jelenti a legfőbb értéket. Életszerűség­re, természetességre törekedett a teatralisabb operai hagyomá­nyokkal szemben. Rendezői munkája nem egy énekes s'zi­nészi fejlődéshez ad komoly se­gítséget. A rendezés legkiemel­kedőbb eredményei az együttes jelenelek harmonikus, drámai felépítése. Maradandó hatású az első felvonás zárójelenete, de mesterien irányítja a befejező kép, az álarcosbál forgatagát is. Igazi drámai fordulópontot je­lent Rcne szobájában az össze­esküvés, s az azt követő sorshú­zás leszültsége. Kissé egysíkú a második felvonás menete az akasztófák dombján. Elsősor­ban a színpadi környezet korlá­toz,za a drámai fejlődés kibon­takozását. A fehér, havas táj semmivel sem indokolt, hogyan ii lehetne itt a felejtés füvére találni) — s korlátozza a vilá­gítási és sünhatásokat is. Ame­lia megjelenésekor hatnia kell a táj borzalmas elhagyatottságá­ttak, de a szerelmesek boldog egymásra találásánál, a nagy duettnél ki kellene kapcsolni a környezet nyomasztó hatását, hogy a jelvonás befejező részé­nél ismét annál jobban érvé­nyesülhessen. 9 JA ubányi Vilmos karnagy egyéniségének szuggesztív erejével az együttest biztos kéz­zel vezeti. Sodró lendülete végig árad az előadáson. Tempóvéte­leivel. a részleteket egységbe foglaló, formáló készségével, a zene drámai hangsúlyainak: he­lyes értelmezésével, felfedi Verdi zenéjének legmélyebb tartalmát. A zenekar most is az előadás egyik legfőbb erőssége. Eppetl mivel eddigi teljesítményei igé­nyessé tették a közönséget, fel­vethetünk olyan részletkérdést, hogy mikor az egyes hangszere1: szólisztikus szerephez jutnak, finomabban. hajlékonyabban formálják meg szólamunkat, hogy tökéletesebb szín és han­gulati hatást sálihassanak ki. Az opera nagyszabású jelenet építkezése komoly szerepet ró a kórusra mind zeneileg, mind színészi játékban. Mindkét szem­pontbál jól megállja a helyét különösen a férfikar összesimuló kiegyensúlyozott. egységes szí­nű szólamaival. .4 betanítás Bí­ró Attila munkája. A; Álarcosbál kimagasló szí­nészi és énel&si alakításokat ho­zott. Richaid gróf. a kormányzó szerepében Megyeri Pál játéka eléri a nagy szerep kívánta ma­gaslatolial. Különösen két kép­ben jeleníti meg gazdag eszkö­zökkel Richárd jellemét. egyé­niségét. Ulrika jősnönél, s a haldoklási jelenetben. Felsza­badult, bravúros könnyedséggel, meleg tónussal, érzelmi telített­séggel énekel. Ez a könnyed, biztos muzikalitás különösen si­kerültté formálja a jósnőnél énekelt áriákat. Amelia szerepé­ben Papp Jiília hangjának cso­dálatosan gazdag kifejező erejé­vel zenébe sűrít jellemet, sorsot, féltést, szerelmet, boldogságot és megsemmisülést. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen ér­téke Szeged zenei éleiének Papp Júlia magasrendű művészete. Ebben a hangban úgy csillan meg az emberi szív minden rez­dülése, mint kristályos patak­ban a környező természet képe. Szinte nem is nézzük játéhát. hangjának ezer színe mindent elmond. enc alakítása Szabadi Ist­ván művészi pályafutá­sának jelentős állomása. Sza­badi István nagy szív-ember, minden csepp vérének felbuzdu­R lásával játszik. Innen adódtak régebbi alakításainak egyes modoros túlzásai is. Művészeté­nek "ez az. újabb fejlődése hoz­zásegíti. hogy ezt a belől hábor­gó érzésvilágot finomabb, te­szürtebb eszközökkel tolmácsot ja. fynatkozil:. ez mind. énekesi kultúrájának, mind színészi já­tékának fejlődésére. Oszkár az apród, ez Álarcos­bál legszinpatikusabb alakja. Herdál Valéria e szerepében va­lóban a napsugár, a fiatalság, a friss reggel, a tavasz leheletét árasztja. A; ifjúi rajongás esz­ményi megjelenítője. Tud ját­szani, harmonikus mozgásával, hangjával, s mindenekelőtt « szemével. AR utolsó képben mél­tán ismételtette meg a közönség a: opera híres kanzone-jét — ..Oszkár tudja, de nem mondja — olyan bájos egyszerűséggel, pajzán jókedvvel, könnyed vir­tuozitással énekli. Ulrika néger jósnő szerepét a bemutatón Turján Vilma éne­kelte. Színészi játéka és éneke ezúttal elmaradt megszokott ala­kításaitól, hangja kissé színte­len, szürke volt. különösen t mélyebb fekvésekben. Komlóssy Erzsébet Ulrika alakításában ki­tűnt értékes széles skálájú hang­anyaga erőteljes szárnyalásával. Színezése, még sol: helyütt mes­terkéltnek tűnik, hangerejével is kissé, mértcklartóbban kellene bánnia. Színészi játéka meg­győző erővel fejezi ki mágikus hatalmát. Sámuel és Tom, a l.ét össze­esküvő szerepében Sinkó György és Laborrz István töretlen vo­nalban formálják az ellenpólust, bár túlságosan is nyíltan játsz­szák az összeesküvőket. Az együttesekbe való bekapcsoló­dásnál kitűnik hangjuknak ki­egyensúlyozott csiszoltsága, szín­beli. egysege. Szalma Ferenc Sil­vano matróz szerepében jólsi­I erűit egyénitett epizód alakot formál, játékának bátor őszinte­ségével, magabiztos lendületé­vel. Kis szerrpüldicl jól szolgál­ják az egész összhatását Gaál József és Jánosi Rudolf Az előadás külső képe, dísz­letek. ruhák színes, változatos életteli keretet adnak. A kor­mányzói palota pompázó fényét éles kontrasztokkal egészíti ki az Ulrika kunyhóján terpeszkedő árny, a Rene szobájának ko­mor hangulata. Különösen az utolsó kép díszleimegoldása se­gít az események világos perge­lésében, alkalmat adva a báH forgatag mértéktartó bekapcso­lására. s a fény és árnyék külső érzékeltetésére, ami Verdi zené­jében olyan magasfokú belső intenzitással jelenik meg. A dísz­letek Sándor Sándor tervező mifiikája nyomán készültek. A z Álarcosbál előadása vi­rosunk operakultúrájában a fejlődés jelentős állomása, s méltó a szegedi közönség meg­becsülő érdeklődésére, forró el­ismerésére. Erdős János T Az ásotthalmi Szabadság­harcos Termelőszövetkezet­nek jelenleg 92 darab lova van. A tsz tagjai már évek­kel ezelőtt is látták, hogy ilyen nagy lóállományt fenn­tartani télen-nyáron, finom lucernaszénával. abrakta­karmánnyal ellátni, ráfizetés. Sokkal jobban jár a szövetke­zet akkor, ha a lovak egy ré­szét eladja, s teherautót vásá­rol. A teherautót már régen meg is vásárolták, de a lova­kat — meg kell hagyni, szép állatok voltak — sajnálták el­adni. Így még több ráfizetést jelentett a lovak tartása, mert a teherautó a szállítási mun­kák nagyobb részét elvégezte, a lovak pedig sokszor munka nélkül álltak az istállóban. 1 A tsz vezetősége és a tag­'ság belátta most, hogy hibát követtek el, amikor a teher­autó vásárlása után továbbra is meghagyták ezt a nagy ló­(állományt. Mert igaz, ami igaz J-W bér a lovak szénával, lu* cérnával, répával, zabbal, ku­koricával élnek —, mégis azt _ kell mondani, hogy a 92 ló el- j fogyasztotta a legjobb takar- j mányokat, s a tehenenek csak ' hitvány savanyú széna, meg búzaszalma, s jóformán sem­mi abraktakarmány nem ju­tott. Emiatt a múlt évben is még a legjobb tehenek is na­ponta csak egy-két liter tejet, adtak, a gyengébbek pedig sokszor még a litert sem ad ­ták mag. A gyenge takarmá­nyozás különösen megviselte a borjúkat, közülük sokat vá­góhídra kell majd vinni. A szövetkezet vezetősége most azt a takarmányt, ami a 26 darab ló eladásával fel- I szabadul, a szarvasmarhák takarmányozásának megja vitására fordítja majd. így le hetévé válik, hogy a tehene szetből származó jövedeler rohamosabban gyarapodjék, s mint készpénz, őszre több i jut a tagok munkaegységeire [ is, Jelenet-az előadásból. Papp Júlia. Megyesi Szabad y István

Next

/
Oldalképek
Tartalom