Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-15 / 39. szám

lílMRGYBRORSZflG Szerda, 1956. február 13. ÍV. Sz. Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának előadói beszéde (Folytatás az első oldalról) • pénel: és minden más népnek is". A Szovjetuniónak NagyBritanniához és Franciaországhoz fűződő kapcsolatairól N. Sz. Hruscsov kijelentette: ..a jövőben is törekszünk Nagy-Britanniához és Franciaországhoz fűződő kapcsolataink további megjavítására. Nekünk, európai országoknál: sok közös érdekünk van. Es elsősorban közös gondunk, hegy megakadályozzuk az új háborút". A Szovjetunió — mondotta — változatlanul azon lesz, hogy ezután is növelje és erősítse barátságát és együttműködését a keleti országokkal. „Ügy véljük — mondotta —, hogy Iránban, Törökországban és Pakisztánban megérti k: ezeknek az országoknak • létérdekük a normális viszony a Szovjetunióval". Az előadó külön utalt arra, hogy az államok kereskedelme "és kulturális kapcsolatainak kibővítésé nagyjelentőségű kölcsönös viszonyul: további megjavítása szempontjából. Hruscsov ezután a jelenlegi nemzetközi fejlődés néhány elvi kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy ..a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elve volt és marad országunk külpolitikájánál: általános vonala"; Megcáfol la a béke ellenségeinek azokat a koholmányait, hogy a Szovjetunió u forradalom „exportjával" más országokban meg akarja dönteni a tőkés rendel . „A kommunizmus diadalába vetett meggyőződésünknek az az alapja — mondotta N. Sz. Hruscsov —, hogy a szocialista termelési mód döntő fölényben van a kapitalistával szemben.. Mindig azt hirdettük és azt hirdetjük, hogy az új társadalmi rend megteremtése egyik vagy másik országban ezen országok népeinek belügye." A szónok megállapította, hogy a békés egymás melleit élés elve mind szélesebbkörú nemzetközi elismerésre lei, mert a jelenlegi viszonyok között nincs más kivezető út. N. Sz. Hruscsov felvetette azt a kérdést, vajon elkerülhetetlen-e az új háború, s erről ezt mondotta: ••Amíg kapitalizmus lesz a világon, a tőkés monopóliumok érdekeit képviselő reakciós erők továbbra is katonai kalandokra és agresszióra törekednek, megkísérelhetik a háború kirobbantását. De a háború nem végzetes szükségszerűség. Ma már vannak olyan hatalmas társadalmi és politikai erők, amelyek komoly eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy meggátolják az imperialistákat a háború kirobbantásában, ha pedig az agresszorok mégis háborúval próbálkoznának, akkor megsemmisítő csapást mérnek rájuk, meghiúsítják kalandor terveiket*. Az előadó rámutatott arra, hogy a nemzetközi küzdőtéren végbemenő gyökeres változások új távlatokat nyitnak meg az országok' és nemzetek előtt a szocializmusra való áttéréshez. ••Teljesen valószínű — mendotta Hruscsov —, hogy a szocializmusra való áttérés formái mind változatosabb alakot öltenek. Emellett nem szükséges, hogy ezeknek a formáknál: a megvalósítása minden körülmények között polgárháborúval járjon ... Felmerül annak a lehetőségnek a kérdése, hogy a parlamentáris út is felhasználható-e a szocializmushoz való átmenetre??. Számos kapitalista országban a munkásosztály maga köré egye-. sítve a doigozó parasztságot, az értelmiséget, valamennyi hazafias erőt, kivívhatja a parlamentben a szilárd többséget és a népakarat eszközévé változtathatja a parlamentet s megteremtheti azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a mélyreható társadalmi változások végrehajtását. N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió nemzetközi helyzetének elemzését a párt külpolitikai feladatainak vázolásával fejezte be. ••Tevékenyen harcolnunk kell a békéért és a népek biztonságáért, az országok közti bizalom helyreállításáért, arra törekedve, hogy a nemzetközi feszültség eddig elért enyhülését a tartós béke kibontakozására változtassák??. N. Sz. Hruscsov —, hogy a terméshozam fokozásával és az új földel: további hasz-' nosításával a hatodik ötéves terv végéig a szemestermények évi összes termelését 11 milliárd púdra emeljük, az ipari növények — a gyapot, a cukorrépa, a len, a kender, a napraforgó — vetésterületét növeljük ős terméshozamát jelentősen fokozzuk, valamint nagymértékben bővítsük a burgonya és a zöldségfélék termesztését??. A beszámoló megállapította, hogy a növénytermesztésben megoldották a legfontosabb munkál: gépesítését. Teljes nagyságában jelentkezett a feladat, hogy az egyes munkák gépesítéséről áttérjünk az egész, mezőgazdasági termelés komplex gépesítésére. Igen nagy figyelmet kell fordítani a kolhozok, gépállomás ok és szovhozok villamosítására. N. Sz. Hruscsov beszámolt a . szovjet' nép anyagi jólétének és • kulturális színvonalának emelkedéséről. Az 5. ötéves terv során a Szovjetunió nemzeti jövedelme 03 százalékkal emelkedett. Országunkban a nemzeti jövedelem háromnegyed része a lakosság személyes szükségleteinek kielégítését szolgálja. A munkások és az alkalmazottak reálbére ez idő alaft 39 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig 50 százalékkal növekedett. Az állam 5 év alatt 689 milliárd rubelt fordított a munkások és az alkalmazottaik társadalombiztosítási segélyeire,, ingyenes és kedvezményes üdülési, szanatóriumi beutalásokra, nyugdíjakra, orvosi segélyre, diákösztöndíjakra stb. Az anyagi jólét javulása magyarázza azt a tényt is, hogv a Szovjetunió lakosságának szaporodása az 5. ötéves terv esztendeiben 16 millió 300 000 fő volt. A hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete kitűzi azt a feladatot, hogv a munkások és az alkalmazottak reálbére 30 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig legalább 40 százalékkal növekedjék. Azt tervezzük. hogy felemeljük a dolgozók alacsonyfizefésü csoportjainak munkabérét. Elhatároztuk, hogy a hatodik ötéves terv során minden munkás és alkalmazott áttér a hétórai; munkanapra, 16—18 éves serdülőkorban lévők pedig a hatórás munkanapra.. A munkások és az alkalmazottak számára szombaton és az ünnepeket megelőző napokon bevezetjük a hatórás munkaidót. A közeljövőben a Legfelső Tanács elé terjesztjük megerősítés végett a nyugdíjtörvény tervezetét, amely gyökeresen megjavítja a nyugdíjügyet. A hatodik ötévc-s tervben a lakásépítkezés volumenének az ötödik ötéves tervhez viszonyítva majdnem kétszeresére kei! növekednie. Állami eszközökből körülbelül 205 millió négyzetméter alapterületű lakóház építését tervezzük. N. Sz. Hruscsov ezután a népoktatás helyzetét, « Í'OLJkolák munkáját, a tudomány fejlődését jellemezte. Elmondotta a többi között, hogy u Szovjetunió főiskolái az 5; ötéves terv során több mint l,12<y)00 szakembert képeztek, azaz 72 százalékkal többet mint a negyedik ötéves tervben. Az előadó ezután a szovjet társadalmi és államrendszer további megszilárdításának és fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. Megemlékezett arról, hogy a Kommunista Párt miként gondoskodott a szovjet népek testvéri barátságának megerősítéséről és fejlesztéséről. A beszámolóban idézett adatok jellemzik a szövetséges köztársaságok gazdaságának fejlődését. A Kazah SZSZK iparának teljes termelése 1913-hoz képest 1955-ben 33-szorosára, a Grúz SZSZK-é 27-szeresére, a Kirgiz SZSZK-é 37-szeresére, az Örmény SZSZK-é 41-szeresére, a Tádzsik SZSZK-é 24szeresére st'b cmeücedett. A szövetséges köztársaságokban nemzeti értelmiségi káderei: nevelődtek, nagyot emelkedett a Szovjetunió valamenynvi népének általános kulturális színvonala. A Szovjeliiniú belső helyzetéről A párl bátran és magabiztosait halad a maga választolta úton A beszámoló ezután áttért a Szovjetunió belső helyzetére. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a beszámolási időszakban ezt a helyzetet »a társadalmi termelés valamennyi ágának szüntelen növekedése, a szovjet társadalmi és államrend további megerősödése, a nép anyagi jólétének növekedése, a szovjet kultúra minden irányú íej•lödése jellemzi??. ..A Szovjetunió Kommunista Pártja — mondotta az előadó — a nagy Lenin végakaratától vezérelve szakadatlanul gondoskodott és gondoskodik a nehézipar elsődleges fejlesztéséről. A párt továbbra is a legszilárdabban és a legkövetkezetesebben követi ezt a fővonalát." Az ötödik ötéves terv esztendéjében a párt biztosította valamennyi iparág újabb hatalmas fellendülését. Az ötéves tervet határidő előtt — négy év és négy hónap alatt — teljesítettük. Az ipar össztermelése 1955-ben az 1950. évihez viszonyítva száznyolcvanét százalékra, a termelőeszközök termelése százkilencvenegy százalékra, a fogyasztási cikkek termelése százhetvenhat százalékra növekedett. Jelentősen megnövekedett a fém és fűtőanyagipar, a villamosenergiaipar és más fontos nehézipari ágai: termelése. A leggyorsabb ütemben a gépgyártás fejlődött. Évről évre növekszik a közszükségleti cikkek gyártása. „Országunk — mondotta N. Sz. Hruscsov — a szocialista gazdasági rend fölénye révén a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben összehasonlíthatatlanul gyorsabb ütemben növeli termelését. mint a legfeilettebb tőkés országok. A Szovjetunió ipari termelésének átlagos évi növekedése az elmúlt öt esztendőben több mint háromszorosa volt az Egyesült Államokénak és 3 H-szer akkora, mint Angliáé." A munka termelékenysége az iparban 1955-ben csaknem kétszercsen túlszárnyalta a háború előtti színvonalat. Az 5. ötéves terv esztendeiben az ipari termelés növekedésének több mint kétharmad részéta munka termelékenységének növekedése eredményezte. Az ipari term ékek önkö'tsége 5 év alatt 23 százalékkal csökkent. A hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete valamennyi népgazdasági ág nagyszabású fejlesztési programját írja elő. Az ipar termelési színvonalának 1960ban az 1955. évihez viszonyítva körülbelül 65 százalékkal kell növekednie. Iparunk anyagi alapja, a tudomány terén elért sikereink, s a munkásosztály megnövekedett műszaki, kulturális színvonala — mindez együtt nagy lehetőségeket nyit meg a műszaki haladás meggyorsítása előtt — jelentette ki N. Sz. Hruscsov. — Kitartóan tökéletesítenünk kell a technikát: minél termelékenyebb. gazdaságosabb és üzembiztosabb gépeket kell gyártanunk, széleskörűen fejlesztenünk kell a termelési folyamatok villamosítását, komplex gépesítését és automatizálását. A szónok kijelentette, hogy „most, amikor hatalmas, sokoldalúan fejlett nehéziparral rendelkezünk, gyakorlatilag lehetővé vált. hogy necsak a termelési eszközök gyártását, hanem a közszükségleti cikkek termelését is gyors ütemben előrelendítsük. Elegendő rámutatni arra, hogy 1960ban az 1950. évinél csaknem háromszor több közszükségleti cikket gyártunk. A párt mindent megtesz, és továbbra is mindent meg fog tenni, hogy a szovjet emberei: teljesebben és jobban elégíthessék ki szükségleteiket. Pártunk fontos kötelességének tartja ezt a nép iránt". A beszámoló rámutat, hogy mozgósítani kell az ország keleti körzeteinek óriási természeti erőforrásait. Ezekben a körzetekben halmozódik fel a Szovjetunió szénkészleteinek mintegy 75 százaléka, vizienergiájának mintegy 80 százaléka, erdőállományának négyötöde, színes- és ritkafémkészleteinel: zöme, ezenfelül óriási vegyipari nyersanyag-, vasérc- és építőanyagkészletek vannak itt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szén és a villamc*; energia termelés a Szovjetunió keleti részén gazdasági szempontból hatékonyabb, mint az európai részen. „Az elkövetkező 10 évben — mondotta N. Sz. Hruscsov — Szibériát a Szovjetunió legnagyobb szénbányászati és vUlamosenergia-termelési, a hő- és áramigényes gyártási ágai: legfontosabb bázisává, az alumínium, a magnézium és titán termelési bázisává, a vrlamcskoliászat, a szánveg.yészet és az elektrokémia bázisává kell változtatnunk". A feladat az, hogy a legközelebbi két-három ötéves terv alatt Szibériát országunk harmadik-legnagyobb kohászati bázisává tegyük, amely évi 15—20 millió tonna nyersvasat termel. A következő 10 évben a Szovjetunió keleti részén új, nagy gépgyártási központokat kell létesíteni, amelyek képesek iu gépek, mechanizmusok, készülékek és műszerek minden fajtájának előállítására. A párt Központi Bizottságainak beszámolója nagy teret szentel a mezőgazdasági kérdéseknek. A párt nagyszabású intézkedéseket tett a népgazdaság ezen ágának fejlesztésére. A mezőgazdasági beruházások 1954-ben és 1955-ben S4.4 milliárd rubelt tettel: ki. E két év alatt a kolhozok, gépállomások és szovhozok 404.000 traktort (15 lóerősekre átszámítva), 228.000 tehergépkocsit. 83.000 gabonakombájnt és igen sok más gépet kaplak. A kolhozok és a üvolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozása végett jelentősen felemelték a szemes-termények, az állati termékek, a burgonya és a zöldségfélék begyűjtési árát. Több mint 120.000 mezőgazdasági szakember ment a kolhozokba. A városokból több mint 20.000 kommunistát fcükltek falura és javasoltéi.: kolhozelnöknek. Azok a rendszabályok, amelyeket a párt a mezőgazdaság továbbfejlesztésére kidolgozott, s amelyeket valóraváltottak, lehetővé tették az első nagy lépést a szemestermények és az ipari növények termelésének növelésére. A szernestermónvek termelése 1955-ben 1954-hez viszonyítva 22 százalékkal, a napraforgóé 95, a cukorrépáé 54, a lenrosté 74 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság fejlődése szempontjából különösen jelentős a szűz- és parlagföldek hasznosítása. A számítások azt mutatják, hogy az új földekről évenkint átlagban legalább 2 milliárd pud fzemesterményt takaríthatnak be. Az állam azzal, hogy nagymennyiségű • kenyérgabonát kap a szűzföldekről, nagymértékben bővítheti Ukrajnában és az ÉszakKaukázusban a kukorica vetésterületét annak érdekében hogy e v'.dékeken n-gymértákbsn növeljék a hűs, á tej termelését, vatómjnt az ipari növények termesztését, •• • • •• - • ••A földművelésben az a fő feladatunk — . hangsúlyozta A beszámoló ezután áttért a Szovjetunió Kommunista Pártja tevékenységének elemzésére és kijelölte a párt feladatait. Hruscsov a következő adatokat sorolta fel a párt összetételéről: 1956. február 1-én a pártnál: 7,215.309 tagja volt, ezek közül G.795.896 párttag és 419.609 tagjelölt. Ez majdnem háromszor annyi, mint a XVIÍl. »A szovjet ország most hatalmas fellendülésben van. győzhetetlen, mert az eges a világ dolgozói támogatják. Képletesen kifejezve olyan Bennünket senki sem íélemmagas hegyre, akkora ma- ifthet meg. Senki sem kénygaslatra jutottunk fel, szerítihet arra, hogy feladjuk ahonnan már világosan tá- elfoglalt, állásainkat, s lerul elénk a széles látóha- mondjunk, a béke. a demua krácia és a szocializmus tár, a végcélunklsoz, kommunista társadalomhoz ügyének védelméről", elvezető úton. A mi ügyünk legyőzhetetlen! Legyőzhetetlen, mert a kongresszus idején és 333.000- nagy szovjet néppel együtt el több mint amennyi a XIX.. száz- és százmilliókat lendít kongresszus idején volt. előre a testvéri népi KínáN. Sz. Hruscsov beszédének elhangzása után a kongresszus résztvevői lelkes ünneplésben részesítették a Szovjetunió Kommunista Pártja .Arattunk nagy győzelme- ban. valamennyi népi demo- . Bizottsál. elsö ,.;,„ t. de voltak balsikereink kraükus országban. Legyőz- k?zpontl ° aSa elso tl" kárát. A kongresszus ezután ket. is, voltak nagy örömeink és hetetlen, mert lelkes támovoltak bánataink— mondot- gatásra és rokonszenvre talál ta N. Sz. Hruscsov, — de pá - a nemzeti és gyarmati ei.nyo- moszkvai idő szerint 18 óra tunk nem szédült meg a gyó- más alól felszabadult népek 40 perckor szerdára napoita zelmektől, s a balsikerek nem körében és országokban. Le- el munkáját, csüggesztették el. A párt bátran és magabiztosan haladt és halad a maga választotta úton". N. Sz. Hruscsov kijelentette: Joszif Vi=szarionovics Sztálin halála után a szocializmus ellenségei arra 1 számítottak, hogy esetleg fej- I vesztettség támad a párt soHat nap alatt 66 új belépő a szegedi járás termelőszövetkezeteibe A múlt hét hal napján a száma, a kiskundorozsmai .lószegcdi járás községeiben 66 zsef Attila Termelöszövetkcraiban, viszály tör ki vezető! pgJ~éni gazda, közöttük na- zctben, ahol február 6-és 11-e gyen sok jómódú közeppa- között 14 dolgoz) parasztot reszt lépett be a járásbeli vettek fel soraikba a szövettermelőszövetkezetekbe, sőt kezet tagjai. A kübekházi mint a ..Délmagyarország" is Sarló-Kalapács Ternielőszöhirt adott erről, Sövényházán vetkezet is rászolgált már a 19 taggal új III-as típusú ter- falubeli egyéni gazdák biz.almclőszövctkezetct is alakítót- mára. A múlt héten is nyolc tak. egyéni gazdával osztották .. .. ... ... ... , Különösen megszaporodott meg vagyonukat a Sarló-Kacsonos elonyo,: fűznek egy- az ntóbbi időben az új tagok lapács Tsz tagjai, máshoz, hanem oiyan ve.7.e- , tők tevékeny kollektívájából, akiknek kapcsolatai kölcsönös elnézést vagy személyes ellenségeskedést nem tűrő elvi. eszmei alapokra épülnek". N. Sz. Hruscsov megjegyezte, hogy Lenin elveinek vaicközött, s ingadozás áll be párt bel- és külpolitikájának folytatásában. Ezek a számítások azonban csődöt mondtak. „A párt vezető magva — hangsúlyozta — nem olyan emberekből áll. akiket személyes kapcsolatok vagy kölEurőpa-szer?e tovább tart a rendkívül hideg időjárás A hideg időjárás változat- kezéseire, a jugoszláv—albán lanul tovább tart Franciaor- határon az egyik határörájloszágban és Párizstól északra másra és elborította Ribnica és keletre megbénította a ha- falu több házát. A szereni aváltása révén minden te- j józható csatornák hálózatú- esetlenség huszonhét halálos kintetben fellendült a párt- [ rak közlekedését. Az ország áldozatot követelt, harmincélet. a pártszervezetek behő , déli vidékein a hó elzárta egy munkás és határőr sorsa politikai akivitása. erősöd- ! Saint-Tropez félszigetet a még ismeretten, tek a pártszervezetek kapcso- ; külvilágtól, Marseille és'Niz- Az AFP athéni jelentése latai a dolgozókkal, megnő-' között pedag a vasúti köz- szerint egy amerikai repülővekedett tömegbefolyásuk, s 'ekedés szünetel. Párizsban a gép felfedezte azt a katonai tovább erősödött és növoko- i lúdeg következtében nagyon repülőgépet, amely az Északdet a nárt. [megdrágultak a főzelék- és görögországi elszigetelt falAz előadó valamennyi gyümölcsfélék. Több város- vakba szállított élelmet és pártszervezetet felszólította ' ban zavarok mutatkoztak a visszatérőben eltűnt. A dakoarra hogy fáradhatatlanul -a- ! vízellátásban. Franciaország- tagép tizenhét utasa állítólag vítsa és tökéletesítse az egész ' ban ,a hldcg balálos áldoza- elpusztult. pártmunkát, 3 mindenekelőtt í81?8!11 szama hctvenrc emel emelje a párt szervező és Olaszországban az Abruzidecúógiai munkájának színvonalát. kedett. Kairó (TASZSZ). J. D. Kiszeltek hegyvidékén és Calabriú- I . a Szovjetunió rendkívüli és A ' - .... ban a községek százait szige- meghatalmazott kairói nagyköA pait szervező munkaja-1 telte el a hó Triesztben mi- vele M>">"r 13-án átnyújtotta ban a legfontosabb — emelte nus, Bnin»„jsKOT, miraiB megbízólevelét Nosszernek. •politikai feladatok va- yos károkat szenvedett. az elnöki ügyek intézésével 1 arávaltésáért folytatott A Tgnjug j<slcntáse szerin1 megbízott miniszter és Mahmud n-rcra. Jugoszláviában, Mavrovo tér- l avzi külügyminiszter. N. Sz. Hruscsov a Központi ségében február tizenegyed;-1 A megbízólevél átnyújtása Eizottság beszámolóját a kő- ! kén hatalmas hólavina zúdult i "tán a nagykövet elbeszélgetett vetkező szavakkal fejezte be:4a Mavrovo-i víziermű épít-1Nasszer köztánasári elnökkel;