Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-14 / 38. szám

Kedd, 1956. február 14. ftELMRrYMORHtt Pá r t éle t Üzemi pártértekezletek Szegeden A párt Központi Vezetőségé- mert a púrtértekezletek azokat mokrácia megsértése abban, észrevételek, bírálatok ilyen, nek határozata értelmében fcb- a politikai és gazdasági tenni- hogy a pártértekezletre nem vagy olyan formában való ruár 12-én Szeged négy legna- valókat vitatták meg, amelyek hívták meg az üzemi pártbi- elfojtása. Teljesen jogot. volt gyobb üzemének kommunistái alapját képezik a második öt- zottság két tagját. Továbbá, Kovács Erzsébet elvtársnő megtartották a pártértekczletet. éves terv sikeres megvalósító- hogy a pártbizottság jelenle- megállapítása a pártértekezYz üzemi pártbizottságok már sának. az életszínvonal további v° tagjai közül egy-két elv- leten, hogy ilyen körülmébetekkel ezelőtt készültek erre a tervszerű emelkedésének. A társ tanácskozási és nem sza- nyek között az emberek nem nagy eseményre és a beszámoló küldöttek — az üzemek legkie'.készítésénél felhasználták az válóbb kommunistái — érezték A bírálatra és az önbírálat- keresni annak az okát, — a ra jó példát adott a pártérte- páltértekezlet ezt nem elekezlet. A pártbizottság bevazati joggal vett részt a mernek bírálni. Ez azután kámegbeszélésen. Ezért elsősor- rosan hat vissza az emberekalapszervezetek vezetőségeit új- a felelősségüket és alapszerveze- í530 Péter János elvtárs a fe~ alkotókfazségüket jáválasztó taggyűlések tapaszta- tük és a pártonkívüliek n.cgbí- lel£\. S ezekben a dolgokban ts kell latait. De jelentős állomás, ült- zúsából hasznos bírálatokkal, janep volt ez a nap az üzemek vaslatokkal járultak hozzá a alapszervezetek kommunistái és pártértckozletek alkotó mnnká- számolója —'amelyet6Péter János elvtárs ismertetett — keve önkritikus és bíráló volt. A beszámoló és több felszólaló megállapította, hogy az üzemA Szegedi Kenderfonógyár lvását minden erővel tovább ben — bár az elmúlt időkpártértekezlete mélyrehatóan ér- kell fokozni, mert ezen a téren höz képes van bizonyos fejtékelte az üzemi pártbizottság még nincs minden rendben, 'odés —, még mindig kétesztendőe munkáját, s en- Egyes üzemrészekben ma is ta- a gettóik, és bírálták a fizikai és műszaiki dolgozók kapcsolatában megmutatkozó fogyatékosságokat. Többen elmondták, hogy a műszaki vezetők egy része nem igényli a politikai képzést, sőt vannak olyanok is, akifc nyiltan pártonkívüli dolgozói részére is. jához. A párt lömegbefolyásának növekedése mezte eléggé —, hogy például a termelési értekezleten •"•nek részt. hibák bírálatban, nek alapján jelölte meg ^ követ- pasztaiható olyan jelenség, hogy ™ kezű évek feladatait. A gyár egyes szakmai-, tömegszervezet, romba vl^U^itóÍ A bírálat, önbírálat nélkül nem lehet jól gondoskodni a dolgozó emberekről. A pártértekezlet elítélte — és jól tette —, hogy helytelen este 10-kor az üzemi fürdőt bezárni. Nyilvánvaló, a fürdő önbírálatban. Még mindig "V"' h^ ' ,uőtv„vi„i „ to^o Kí-diDf «„ azért van, hogy a délutáni gokörműszak után is fürödjenek a kollektívájának - a kommunis- vezetők a felsőbb szerveiktől ka- dolgozók. Veréb Istvánné ták és a pártonkivüliek lelkes pott feladatokat nem beszélik . . 1 j*1 elvtársnő azt is helyénvalóan ták és a piírtonkivüliek lelkes pott feladatokat nem elvtelen csapatának*- nem kell szégyen- meg a pártszervezet vezetőségé- ^éhánv példát-'"Tan^eívtárs' moodta el a tanácskozáson: kőznie Szeged és az ország dol- vei. Ilyen előfordult az MSZT f^ezetftöbb^r SS ^ ^Thnt^fZ' vozó néne előtt. Egészében jó és a szakszervezet részéről is. gedhetlenül gorombán beUél , ? Jf^T ' h0gy megfele" be- ,o„„<- „mtvireUríl l0en ÍUtSek gozó népe előtt. Egészében t végeitek a ben cs a termelésben. munkát végestek a pártépités- A pártértekezlet — nagyon ne- esyes emberekkel. Szabó lyesen — határozatilag mondta Sándor elvtárs, főmérnök. hideg és kétségbevonni - a Központi tásáért. Tovább kell növelni a Kiss Jenő elvtárs, fődiszpé Vezetőség 1955 márciusi határo- pártszervezetek tekintélyét, be- cser magatartása néha bántó; zala után lényegesen megnőve- folyását az üzem életében. A félvállról beszél. A raktár veUedett. Megnőtt az üzemi párt- határozat leszögezi: az újonnan zetője> Kónya János — amint bizottság és a pártszervezetek megválasztott P^oltság ne- e_ befolyása a pártonkívüli dolgo- gyedevenkent vizsgálja meg, " , zók körében. Ez abban is kife- hogyan jutott érvényre a párt tért tette Buzslk Jánosnak, jezésre jut, hogy a párttagok ak- vezető szerepe az alapszerveze- aki egy dolgot szépen szóvátivabban kivoszik részüket a teknél és a tapasztalatokat ak- tett: „Ne beszéljen, mert kitársadalmi munkából, a párton- tiva-ülésen meg kell vitatni. A vágom a raktárból"; Mindez kívüli dolgozók és a DlSZ-fia- tervek minden oldalú teljesítő- ]ényegében nem más_ mint az talok kitüntetésnek veszik. ba set csak ugy lehet elképzelni, ha a pártszervezet tanítja, neveli az üzem dolgozói egyetértenek a őkoL Rámutatott azonban a pár| politikájával, célkitűzéseipártérlekezlet: a párt vezető vei és lelkesen dolgoznak e poszerepét, tekintélyét, tömegbefo- litika megvalósításáért. az igen készáru-raktárt ?! pártértekezlet határozatés feladatul adta újraválasztott pártbizottságának, hogy állandóan törődjék a bírálat-önbiralat fejlesztésével, s vonják keményen felelősségre azokat, akik így, vagy úgy elfojtják a kritikát. Az egészséges kritikai szellem kialakításáért — éppen a jobb munka, a dolgozó emberek érdekében — szüntelenül tevékenykedni kell az üzem kommunistáinak. A munkáskáderek helyzete az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál A technika fejlesztése népjólétünk emelkedésének egyik legfontosabb eszköze A Kenderfonógyár pértértekezletének beszámolója azonban feltárta azokat a lehetőségeket is. amelyeket a pártszervezetek nem használtak ki eléggé, s amelyek kihasználásával sokkal nagyobb eredményt lehetett volna élérni a termelékenység emelésében. Megállapította a beszámoló — és ezt a küldöttek felszólalásai is igazolták —, hogy a Központi Vezetőség novemberi határozatának maradéktalan végrehajtását ma is akadályozza bizonyos közömbösség, hanyagság. Noha az 1954. évi 262 újítási javaslattal szemben a múlt évben 457 újítást adtak be a dolgozók, az újítómozgalom mégsem vált tömegmozgalommá a Kenderfonógyérban. Ennek egyik oka, hogy az újítási, ésszerűsítési javaslatok elbírálása és bevezetése ma is hosszú ideig elhúzódik. Jelenleg is porosodik valahol 24 olyan újítás, amelyet 1955ben fogadtak el, de még mindig nem alkalmazzák a termelésben. Szabados András és Frischmann Sándor elvtársak nem fordítanak olyan gondot az újítások kivitelezésére, ahogy azt a Központi Vezetőség novemberi határozata megszabja. Ez bizony elveszi a dolgozók kedvét, ha sürgősen nem változtatnak a helyzeten az üzem műszaki vezetői. Az újítómozgalom fejlődését nehezíti az is. hogy a pártszervezetek vezetői, továbbá a DISZ és a szakszervezeti vezetők sem gondolnak eléggé arra. hogy a dolgozók elgondolásai, ötletei felszínre kerüljenek, illetve azok esetleg műszaki segítséggel hozzájáruljanak a termelékenység emelkedéséhez. Van olyan jelenség is, hogy a műszaki vezetők nem szivesen segítik a munkások javaslatait. Csiszár Jánosné elvtársnő elmondotta a pártértekezleten. hogy már ő is Az Űjszegedi Kender-Len- bírálta a személyzeti osztály szövő Vállalat pártértekezle- munkáját is a beszámoló, tén a beszámoló és a hozzá- mert keveset foglalkozott a szólások egyik fő kérdése volt káderek nevelésével, nem kía munkáskáderek helyzeté- sérte és nem kíséri figyer.ek problémája. Bőségesen lemmel fejlődésüket, annak újított volna az elgondolás foglalkozott ezzel a beszámoló ellenére, hogy a munkáskáde- tés nem segíti a dolgozókat UJ1LOLI. . •» PC CPLFÜT „ ........ - „„1.V. 1.már meg is volt a fejében, de nem tudta lerajzolni. Enélkül pedig az újító iroda nem fogadja el. Ilyen esetben a műszakjaik segítségére van szükség és arra, hogy a pártbizottság termelési felelőse rendszeresen ellenőrizze ezt a az újításokban és sokszor egy-két sorban elutasítják és sokat beszéltek erről a fel- rak egyes beosztásokban koszólaló elvtársak is. Azért moly nehézségekkel küzdetertént ez így, mert ebben a nek Éppen ezért a beszámokérdésben a vállalatnál a lo határozottan rámutatott, azokat. márciusi határozat óta nem hogy minden üzemi szervnek A pártértekezleten elhang sikerült tényleges fordulatot fontos kötelessége a munkáselérni. A beszámoló és a hoz- káderek munkájának hatékony ellenőrzése, segítése. Imiért jár és amiért nem jár munkae YSég Jó télen a falusi házak búboskemencéje mellett üldögélni, hátat melengetve néztii az ablakon, hogy milyen szépen esik a hó és várni a tavaszt. Vagy a városi házak cserépkályhái mellett telelni, s lesni, mikor nyílik az idő. Sokan így képzelik cl a dolgozó parasztok életét télen. Igaz, van, aki így cselekszik, _ _ ( aki nem talál munkát magának, hangoztatják, hogy politikai pedig most is akad. A melegedésért termelőszövetkezeteinkben sem jár munkaegység. Aki akar dolgozni, most is talál munkát. A csapadékos, hűvös időjárás miatt tudjuk, ősszel a szokottnál későbben értek be a szántóföldi növények. Későbbre tolódtak a talajelökészílési és az őszi vetési munkák is. Mindez az 1956. évi termésre is kihathat, ha nem fordítunk megfelelő gondot az őszi gabonavetések ápolására. Néhány helyen gyenge fejlődéssel mentek a télbe a késői vetések. Tavaszra sok fejlődésben elmaradt gabonavetésekkel kell számolnunk. Különösen akkor, ha nem teszünk meg mindent gondos ápolásukra. A mostani napok igen alkalmasak arra, hogy vetéseinket fe1S' lültrágyázásban részesítsük. Igen alkalmas erre a komposzt, vagy a komposzt-szerű istállótrágya is, amit még most a tél folyamán lehetőleg hó tetejére kell kiszórni. A vetéseket most hó lepi. Ha rászórjuk a trágyát, a hőiével és a korai esőzésekkel a talajba mosódik a trágyáié, s nagymértékben elősegíti a vetés tavaszi fejlődését. Egy holdra 50—60 mázsa mennyiséget szórjunk ki még most, amikor a talaj át vau fagyva és nem kell attól tartani, hogy a szállítóeszközök kerekei a vetés talaját felvágják. Alkalmas a felültrágyázásra a baromfi trágya is. Ebből holdanként 5—6 mázsa elegendő. Használjuk hí a téli időt, ezzel biztosítluitjuk a jövő évi nagyobb gabonatermést. Nemcsak ki lehet, hanem ki is kell használni minden időszakot, mert igy tudjuk csak megvalósítani, hogy a jövő esztendőben leg ! alább 3 százalékkal nagyobb terméseredményt érjünk el. képzettség nélkül is lehet valaki jó gazdasági vezető. Az üzemben a gazdasági vezetők között kialakult egy olyan hangulat: te ne bírálj, akkor én sem bírállak, intézzük el négyszemközt a dolgot, nem fontos erről a dolgozóknak tudni. Elmondták a felszólalók, hogy a műszaki vezetők a termelési értekezleten alaposan megbírálják a dolgozókat — ez helyes is —, az viszont tűrhetetlen, hogy a dolgozók nem mondhatják el véleményüket a műszaki vezetésről. Egyszer például megbírálták Rácz elvtársat, aki megsértődött és el akarta hagyni üzemet. Előfordult az liogy az egyik művezető, Veszeli Béla elvtárs, megfeledkezve a termelés pártellenőrzésének fontosságáról, elküldte az üzembe érkező népnevelőt azzal, hogy ott nincs rá szükség, mert egyszemélyileg ő, a művezető felelős mindenért. Szakács Károly elvtárs helytelenítette, hogy a termelési értekezletet legjobban megszervező művezetőt jutalmazza a gazdasági vezetés, noha minden művezetőnek kötelessége azokat a legjobb tudásuk szerint megszervezni. Varró György elvtárs helytelenítette, hogy a műszaki vezezászólások feltárták, hogy az üzem vezetői a legutóbbi segítséget. Az olyan műszaki időkben is osztályidegent vezetők példáját kell követni, akartak vezető állásba hernint Zengei János, Lacsán István, vagy Szép Lajos elvtársak. akik segítik a dolgozók egyszerű elgondolásainak kibontakozását is. lyezni, s csak a Szegedi Városi Párt-végrehajtóbizottság határozott 'közbelépése akadályozta ezt meg. Ugyanakkor viszont az is kitűnt, hogy ,T _., , . . a munkáskáderek szakmai toHangsúlyozta a beszámoló, vábbképzésével> tanulásáva] is komoly problémák vannak. Helyes volt tehát, hogy a*, üzemi pártértekezleten soliogy a technika fejlesztése népjólétünk emelkedésének egyik legfontosabb eszköze. A küldöttek felszólalásai azon- kat foglalkoztak ezzel a probban mégsem támasztottéit jémával az elvtársak, mert alá eléggé ezt a rendkívül így megteremtették a ténylefontos irány élvet. Legtöbben a pártoktatás hiányosságaival foglalkoztak és szinte kiesett látókörükből a termelés, a termelékenység emelése és a munkaverseny helyzete. Igaz, a pártoktatásban komoly fogyatékosságok vannak. amit sürgősen meg kell szüntetni, azonban arra is ges fordulat minden lehetőségét és megteremtették a feltételeit a márciusi határozat végrehajtásában e téren mutatkozó komoly elmaradás fölszámolásának. Az üzemi pártbizottság beszámolója elmondotta, hogy a Erről is beszélt felszólalásában Vigh Istvánné, az üzemi bizottság termelési felelőse. Elmondotta, hogy a munkáskáderek nem kapnak elég segítséget ahhoz, hogy beosztásukban jól megállják a helyüket. Péter Jánosné elvtársnő, a személyzeti osztály vezetője elmondotta, hogy az üzem vezetői a muní-náskáderek beállításánál és előléptetésénél többször arra hivatkoztak, hogy nincs létszámkeret, ugyanakkor viszont az osztály idegen elemek számára többször volt hely. Ezért természetesen felelős a személyzeti osztály is. Péter elvtársnő felhívta a figyelmet a tanulás fontosságára, s bírálta azokat a munkáskádereket, /akik nem akarKözponti Vezetőség júniusi nak a továbbképzésben részthatározatát elferdítő jobbolnagy szükség lett vohia, hogy dali nézetek hatására 1953 a felszólalók a termelékenység emelése érdekében is megszabják a politikai munka irányát. A Központi Vezetőség novemberi határozata olyan feladatokat ró a Kenderfonógyár kommunistáira is, amelyeket csak közös erővel, a pártépités és a politikai munjúliusa után az üzemben a munkáskáderekkel szemben sokszor előnyben részesítették a kispolgári, sőt nem ritkán még az osztályidegen elemeket is. A szakmai vezetők arról beszéltek, hogy nekik elsősorban „jó szakmunkásokra" van szükségük, nem pártmunkásokra. Az üzem szakmai vezetői nemegyszer ka megjavításával tudnak elfelejtették, hogy a párt, a végrehajtani. Határozat szü- n«P iránti hűség elsődleges letett, amely szerint az újjá- követelmény, választott pártbizottságnak A beszámoló ugyanakkor olyan tömegpolitikai munkát elmondotta: a munkáskádekell végeznie, hogy az üzem előléptetését akadályozta valamennyi dolgozójával - ^^^S^SmS mindenekelőtt a kommunis- 1. tákkal — meg tudja értetni a műszaki fejlesztés szükségességét. a szakmai továbbtanulás fontosságát. Ezzel kapcsolatban venni. A káderek nevelésének problémájáról beszélt Favlovics László, a normaosztály vezetője is, hiszen — mint mondotta — a megfelelő káderek munkába állításánál zavarok vannak, s ennek egyik oka, hogy nem folyik az üzemben tervszerű kádernevelő munka. Pongrácz István elvtárs, a vállalat igazgatója ezzel kapcsolatban arról is szólt, hogy a káderek nevelése szívós munkát igénylő feladat, amelyért következetesen kell dolgozni. Az elfogadott határozati javaslat feladatul tűzi ki a munkáskáderek fokozottabb nevelését és segítését. A birálat-onbírálat kérdései a Ruhagyár pártértekezlelén A Szegedi Ruhagyár párt- pártpolitikai és gazdasági értekezletén a pártbizottság munkáját. A pártmunka embeszámolója és a beszámolót berekkel való munka; — a követő vita megjelölte az dolgozó emberek érdekében, üzemek kommunistái, dolgo- Nagyon helyesen nem kerűlzói előtt álló feladatokat, s te el ez sem az eredményes megszabta, hogy azok végre- partértekezlet figyelmet, hajtásáért mit kell tenni. Kri- A pártértekezlettel kapcsotikailag vizsgálta az üzem latban jelentkezett a pártdeA dolgozók és a műszaki vezetők kapcsolata A Szegedi Textilművek pártértekezletén a pártbizottság kétévi munkájáról szóló beszámolója — melyet Péter Szilveszter elvtárs, az üzem pártbizottságának titkára ismertetett — jó volt. Ezt leghűbben tükrözte a beszámoló feletti vita Ahn' * küldöttek, érezve felelősségteljes megbízatásukat, bírálták a pártmunka fogyatékosságait, ismertették a termelés további előrehaladását gátló tényezőket. A 26 felszólaló közül legtöbben az üzem párt- és gazdasági vezetésének ra.jp ' 4 fiÜLT* zott felszólalásokból kitűnt, hogy a pártbizottság elhanyagolta a műszaiki vezetők közötti politikai munkát. Ezért igen helyesen a határozati javaslatba felvették a fizikai és műszaki dolgozók kapcsolatában megmutatkozó fogyatékosságok mielőbbi felszámolását. Határozatot hozott ' a pártértekezlet arra hogy a pártbizottság az elhangzott bírálatok alapján hívja össze a műszaki vezetőket és tárgyalja meg velük a tennivalókat. Szegeden a Textilművek nem egy üzem a sok közül, hanem új életünk szülötte. A pártmunkában az üzem már igen sok tapasztalatot adott a többi szegedi üzemnek. A mostani pártértekezlet résztvevői harcos kommunista nyíltsággal felvetették az előrehaladást gátló tényezőket és személy szerint is megbírálták a vezetőket. Minden bizonnyal a megválasztott új pártbizottság elsőrendű feladatának tartja a műszaki vezetők között végzett politikai munka megjavítását, mert csak ez eredményezheti a fizikai és a műszaki dolgozók kapcsolatában megmutatkozó fogyatékosságok felszámolását. Tanulságként megállapíthatjuk: a Szegedi Textilművek pártérte&ezlete lendületet adott a további eredményes munkához, és ha a megbíráltak párttagokhoz méltón igyekeznek megszüntetni a meglévő hibákat, akkor a kitűzött célt — huszonöt százalékkal emelni a termelékenységet második ötéves tervünk végére — maradék SIÉLKÜL OIEGVALÓKÍTIÁK Több villamoskocsit a reggeli órákban! Nagyon kevés a város külső részeit összekötő villamosjáratoknál a reggeli két kocsi. 7 és 8 óra között bonyolódik le a legnagyobb forgalom, a gyerekek mennek az iskolába, a felnőttek munkahelyükre, asszonyok a piacra, a városba. Pár nappal ezelőtt a férjemmel együtt indultunk el munkahelyünkre a 7 óra 30 perces villamosjárattal, a Fodor-tclc-pi végállomásról. A férjem a peronon állt bőrkabátjában. Mire a központi megállóhoz értünk, a kabát karöltője már majdnem teljesen kifestett. Annyi hely nem volt ugyanis a villamosban, hogy a karját leengedhette volna, s kapaszkodás közben a megállóknál fellépő utastömeg ide-oda sodorta. Egyébként több embernek a gombját leszakították már. Bem egynek elszakadt a ruhája a túlzsúfoltság miatt ezen a vonalon. Ezen az segítene, ha a villamosvasút a város külső részeriről a reggeli órákban legalább három kocsit indítana. G. S.-né, Fodor-telep, Bártfai utca — „Mit kell tudnunk a tuberkulózisról" címmel a közelgő tbc-hét előkészítése során a szegedi általános iskolai pedagógusok részére tartott csütörtökön este előadást dr. Nagy László a tüdőgondozó vezető főorvosa a móravárosi Űttörőházban. Az előadás után „Milliók védelme" című hangosfilmet mutatták be a pedagógusoknak. A hallottak és látottak nyomán a pedagógusok az iskolában is foglalkoznak a tbc elleni védekezéssel, amelyről külön dolgozatot is írnak a pajtásak