Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-10 / 35. szám

VLLÁG WÖLTRMI EGYGSUUGM! AZ MDP -CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTS A G A N A K LAPJA XII. évfolyam, 35. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1956. február 10. MAI SZAMUNKBÓL: A MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG KORMÁNYÁNAK JEGYZÉKE AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁHOZ (2. oldal) SARKVIDÉKI EREDETŰ HIDEG NYOMULT HAZÁNKBA (2. oldali KÍSÉRLETEK A FALEMEZGYARBAN (3. oldalj Á pártszervezetek tennivalói a termelés műszaki fejlesztésében Második ötéves tervünk és benne az életszínvonal emelése parancsolóan írja elő a szegedi üzemek számára is a termelékenység állandó emelését, a termékek olcsóbb előállítását. Ennek pedig leghatékonyabb módja a termelés műszaki színvonalának erőteljes fejlesztése. Büszkéik vagyunk eddig elért eredményeinkre, de ugyanakkor elégedetlenek is vagyunk, mert még rengeteg a tennivalónk ahhoz, hogy a dolgozók éleiét még jobbá, még szebbé, még gazdagabbá tegyük. A Központi Vezetőség novemberi határozata is azért született meg, mert az élet követeli a gazdaságosabb termelést, A vezetőségek újjáválasztásával megerősödött szegedi üzemi pártszervezetekneik éppen ezért — most jobban, mint eddig bármikor — arra kell összpontosítani iok az erejűiket, hogy emelkedjék a munka termelékenysége és ezáltal megalapozzuk az életszínvonal állandó és fokozatos emelkedését. A termelés minden területén kutassák, Ikeressék az újat, mozgósítsak a párttagokat és a pártonkívüli dolgozókat a munkagépek tökéletesítésére. Az üzemi pórt szervezeteknek kell a legelsősorban küzdeniök azért, hogy a gazdasági, műszaki vezetők lelkiismereti kérdésnek tekintsék az újítómozgalom fejlesztését és gyorsan, bürokráciamentesen bíráljanak el minden beadott újítási javaslatot. Ha az üzemekiben közönyösség nemtörődömség üti fel a fejét, ebből sok milliós kára származik a népgazdaságnak. Ráadásul elkedvetleníti a dolgozókat, közömbösíti őket a technika fejlesztése iránt és nem törik magukat napról napra azért, hogy olcsóbbá tegyék a termelést. Ezért arra van szükség, hogy a beadott újításokat a szakvezetőség minél sürgősebben elbírálja és a döntésről értesítse a dolgozókat. A Szegedi Ruhagyárban így dolgoznak a műszaki vezetők. Az eredmény az, hogy januárban 31 újítási javaslat érkezett be és kettő közülük olyan, hogy 14 ezer forint megtakarítást eredményez. Nem elég azonban, ha a pártszervezetek csak az akadályokat hárítják el a technika fejlesztése elől. A népnevelőknek, a pártbizalmiaknak, a vezetőség tagjainak úgy kell dolgozniok, hogy kibontakozzék a kommunisták és az összes dolgozók alkotó kezdeményezése. Jól előkészített és megszervezett ötletnapokra van szükség, ahol a munkások közvetlenül elmondhatják javaslataikat, elgondolásaikat a vezetőségnek és a legjelentősebb javaslatokat ott a helyszínen mindjárt díjazzák is. Sajnos, a^ utóbbi időben sem a Vasöntödében, sem a Gyufagyárban nem tartottak ötletnapokat azzal a megnyugtató jelszóval, hogy ••felülről-" letiltották. Pedig nagy szükség volna arra a Gyufagyárban is, hogy a munkások elgondolását, javaslatát meghallgassa a vezetőség. Magyar elvtárs, az újítási megbízott, maga is elégedetlen azzal az öt kisebb jelentőségű újítással, amelyet a dolgozók január hónapban benyújtottak. Ebből világosan kitűnik, hogy ahol a pártszervezet keveset törődik a Központi Vezetőség novemberi határozatának végrehajtásával, ott előbbutóbb elakad e fontos célkitűzés megvalósítása. Hiába vannak meg az összes feltételek az üzemben, hiába követeli meg az újítások tömegét a technika alacsony színvonala, ha a pártszervezet nem segít, akkor nem lehet előre haladni. A gazdaságosabb termelésnek másik rendkívül fontos feltétele a szakmunkás-képzés fokozása. Csak az a munkás tudja jól kihasználni a gépét, az tud munka közben újabb és újabb ésszerűsítéseket végrehajtani, aki politikai tudása mellett szakmailag is állandóan képezi magát. Ezért viszont helyeselni lehet a Vasöntöde pártszervezetének kezdeményezését, azt, hogy februárban szakmai tanfolyamot indítanak a munkások és a műszaki vezetők részére. Ha a munkások megértik a technika fejlesztése, a termelékenység emelése és a jólét emelkedése közötti összefüggést, akkor nagyobb lelkesedéssel vesznek részt a a szakmai tanfolyamokon és nem lesznek közömbösek a technika fejlesztése iránt. Különösen nagy szükség van a DISZ-fiatalok szakmai oktatására, mert bennük van a legtöbb kezdeményező erő és friss az új iránti érzékük, A DISZ-tagok szakmai nevelése kommunista kötelessége minden párttagnak, becsületbeli ügye minden idősebb szakmunkásnak. Nagy gondot kell fordítani a pártszervezeteknek arra, hogy az üzemben közismert újítók tapasztalatai közkinccsé váljanak. Ahol nem működik az újítókor, ott a pártszervezet gondoskodjék arról, hogy az újítók rendszeres időközökben kicseréljék tapasztalataikat. Az Ecsetgyár újítói nagyon helyesen cselekedtek, amikor az elmúlt napokban a Lemezgyárba látogattak el, rövidesen pedig a Nagykőrösi Ládagyárba mennek el tapasztalatokat gyűjteni. Az újjáválasztott vezetőségek fordítsanak gondot arra, hogy a pártcsoportck is rendszeresen foglalkozzanak a műszaki fejlesztés problémájával. A pártcsoportban a politikai oktatás, a munkafegyelem, a tagjelölt-nevelés kérdéseinek megvitatása mellett vitassák meg, hogy a párttagok hogyan mutatnak példát a technika fejlesztéséiben, hogyan emelik szakmai képzettségüket. Csak akkor lehet elvárni, hogy a pártonkívüliefc is a maguk ügyének tekintsék a gazdaságosabb termelést, ha a párttagok e tekintetben is szép példát mutatnak. A Magyar Népköztársaság bel- és külpolitikai tevékenysége teljes összhangban van az ENSZ-alapokmány elveivel és célkitűzéseivel Az EIXSZ-a la po h má ny íörvénybeiklatásáról szóló törvényjavaslat és az 1956. évi költségvetés az országgyűlés előtt Az országgyűlés ülésszaka csütörtökön délelőtt folytatta munkáját. Az ülés napirendjén az Egyesült Nemzetek alapokmányának törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat, továbbá az 1956. évi költségvetés Ss a 'költségvetési törvény tárgyalása szerepelt. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Acs Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata litván. Piros László, Egri Gyula, Vég Béla. Ott volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak számos tagja. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután Mihályfi Ernő, a külügyi bizottság helyettes elnöke ismertette az Egyesült Nemzetek alapokmányának törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot. Az ENSZ-alapokmány — a béke okmánya —' Ismeretes történelmi kor 1955. december 14-én lékenysége. csökkent az ön- vételi többlete lehetővé tette költség. Jelentős eredménye- a beruházási keretek évközi ket értünk el a mezőgazda- emelését és a népgazdaság ság szocialista átszervezése készleteinek növelését, terén. Erősödött a munkafc- A továbbiakban rárnutagyelem. megszilárdult sok te- tott arra. hogy az 1955. évi kintetben az állampolgári állami költségvetés bevétefegyelem. Mindezek alapján leinek döntő része a szociaemelhettük népünk életének lista szektorból származik. A anyagi, szociális és kulturá- költségvetésbe összpontosított lis színvonalát. pénzeszközök döntő részét az Az elért eredményekben ipari és mezőgazdasági terdöntő szerepe volt a Magyar melés növelésére, a közlekeDolgozók Pártja Központi áés és kereskedelem fejleszVezetősége 1955. évi márciusi tésére, valamint a lakosság határozatának, amely lelep- szocjális és kulturális helylezte a jobboldali elhajlás zetének, lakásviszonyainak káros politikai és gazdasági további javítására fordította következményeit és világos a kormány. 11.1 utat mutatott a dolgozó nép Az 1955. évi beruházási terszámára. vet túlteljesítettük és 9.8 Népünk, élén munikásosz- milliárd forintot fordítottunk fellelkesülve a a népgazdaság állóalapjaitény, hogy az alapokmány felvette tagjai közé a Ma- tályunkkaí, legfontosabb elvi megállapí- gyar Népköztársaságot az Központi Vezetőség határoza- nak növelésére, tásai, amelyek a bevezetésben alapokmány második fejeze- tán, jelentős eredményeket A költségvetés és az első fejezet első cikké- tének 4. cikkely 1. pontja ért el: végetvetett az egy Ijen foglaltatnak, a Szovjet- alapján, amely így szól: „Az helyben topogásnak és biztöunió kezdeményezésére és Egyesült Nemzetek tagsága sította népgazdaságunk egékövetelésére kerültek az nyitva áll minden más béke- szének felfelé ívelő vonalát, alapokmány szövegébe — szerető állam előtt, amely a Az elért mondotta. E rész hitet tesz a jelen alapokmányban foglalt köszönet illeti meg dolgozó nemzetközi béke és biztonság kötelezettségeket vállalja és népünket, mindenekelőtt di- dálkodásunk számos fogyatéegeszsegügyi és szociális kiadásokra közel 11 milliárd forintot fordított. tehát 640 millió forinttal többet, mint az előző eredményekért évben. Részletesen elemezte gazfenntartása, a jószomszéd- a szervezet megítélése sze- Cső munkásosztályunkat, kosságát is. Még mindig sok ként, békességben való rint e kötelezettségek teljesí- mely ismét harcban és mun- olyan vállalat van, amelyegyüttélés. az alapvető em- tésére-fcépes és hajlandó", béri jogok, az emberi szemé- Felvételünk tehát a legszékaiban bizonyította be, hogy nem teljesíti nyereségtervét hivatott vezetője országunk- vagy vesztességgel dolgozik, lyiség méltósága és értéke, lesebbkörű elismerése annak. nak. (Taps.) 1 1955 első háromnegyedévéférfiak és nők, valamint a hogy a Magyar Népköztársa- Az 1955-ös esztendő állami ben a szénbányászat terülenagy és a kis nemzetek ság tevékenysége mind bel-, költségvetésének előzetes tén 10 ilyen vállalat volt. a egyenjogúsága, a szociális ha- mind külpolitikájában teljes mérlege azt mutatja, hogy a kohó- és gépiparban 85, az ladás. a szabadság, az élet- összhangban van a világszer- költségvetési év 44 milliárd építőiparban 33 vállalat nem feltételek javítása, a vitás vezet alapokmápya elveivel 873 millió 962 ezer forint be- teljesítette pénzügyi eredkérdések tárgyalások útján és célkitűzéseivel. Ugyanezt vétellel, 43 milliárd 94 millió ménytervét. való megoldása mellett. Ezek hangsúlyozta a felvételünk 366 ezer forint kiadással, te- A gazdálkodás fogyatékossá* azok az elvek, amelyek a alkalmából kibocsátott nyi- hát egy milliárd 779 millió gai megmutatkoztak a munka* Szovjetunió vezette béketá- latkozatában a Magyar Nép- 596 ezer forint, a tervezettet és technológiai fegyelem laza* bort vezérlik, amelyeket a köztársaság Minisztertanácsa 276 millió forinttal mégha- ságában, a termelés szervezett* az ENSZ-ben. A Magyar Népköztársaságnak sokáig kellett várnia, több- és az ENSZ közgyűlésén első ladó bevételi többlettel zá- ségének nem kielégítő szinvo* rult, ami az államháztartás nalában, az anyag és munka* szilárd egyensúlyét bizo- erő nem takarékos felhasználá* köteleztük nyitja. Az államháztartás be- sában. világ népeinek nagy sége vall, s amelyek érvénye- felszólalása alkalmával a sü léséért a Szovjetunió egy magyar delegáció vezetője is. évtized éta szilárdan harcol „Ünnepélyesen magunkat — mondotta —, hogy minden erőnkkel hozzájárulunk a nemzetközi béamíg teljesült jogos kérése ke és biztonság fenntartásáés tagja lett az Egyesült hoz, hogy előmozdítjuk a Nemzetek Szervezetének. De társadalmi haladást, a népek a felszabadult magyar nép felemelkedését." Azzal, hogy ez alatt az idő alatt is híven követte és megtartotta azokat a nemes elveket, amelye- jai lettünk, időszerűvé vált, A felada'ok megvalósításának első fellétele a bevételi tervek teljesítése Olt Károly ezután elemezte nyomó többségében pontosan az 1956. évi állami költségve- és lelkiismeretesen tett eleget tést, mely az. országgyűlés ál- állampolgári kötelezettségének; ket az alapokmány is tartalmaz. A mi egész politikánk a béke. a békés együttélés, a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog, a baráti kapcsolatok fejleszciz Egyesült 1 — Nemzetek Szervezetének tag- már ,elfofdott népgazdasági Ezzel is kifejezte, hogy helyesli, terven alapul. támogatja pártunk és korma* hogy az alapokmányt a többi Az 1956. évi állami költség- nyunk Polil'káját tagállamhoz hasonlóan tör- vetés 43 milliárd 332 millió 540 A Népköztársaság Elnöki Ta* vénykönyvünkibe beiktassuk, ezer forint bevételt, 42 milliárd nácsa a közelmúltban nagyje* Ez a törvényjavaslat tehát 147 millió 114 ezer forint ki- lentoségú rendeletet adott ki a azt jelenti, hogy azokat az adást irányoz elő. A költségve- mezőgazdasági lakosság jőve* eszméket, amelyek eddig is tés mérlege tehát egymilliárd delemadó rendszerének megvál* életünk vezérlő törvényei 185 millió 426 ezer forint bevé- toztatásáról. Az új adózási rendtése, az emberi jogok és az voltak' mos* törvényes köte- teli többletet mutat.. Ezen felül szer helyesen egyezteti össze a alapvető szabadságok fajra, lességként az alapokmany az állami vállalatok 3 milliárd társadalmi érdekeket az államnemre, nyelvre vagy vallásra megfogalmazásában is vállal- 549 milhó 760 ezer forintot for- polgárok személyes érdekeivel, való tekintet nélkül, minden- Íuk- dítanak saját eszközökből for- Érdekeltté teszi "a parasztságot ki részére való teljes érvé- Befejezésül a külügyi bi- góalapjuk kiegészítésére és be- magasabb terméseredmények ruházásokra. elérésében, állatállománya "ál* A kitűzött feladatok megva- landó fejlesztésében, ugyanak* lósítása mindenekelőtt megkö- bor korlátozza a még meglévő veteli a bevételi tervek tőkés elemeket. Az új adó öszmaradéktalan teljesítését, A szege megfelel a mezőgazdasági költségvetés bevételeinek leg- termelés, a parasztság bevételei nagyobb részét az állami válla- emelkedésének és kiküszöböli nvesítése eszméjét szolgálja, zottság nevében javasolta, attól a pillanattól kezdve, hogy az országgyűlés a töramióta a Szovjetunió felsza- vényjavaslatot fogadja el. badította népünket, s ma- Az országgyűlés a törvénygunk szabhatjuk meg életünk javaslatot egyhangúlag elfoformáját és céljait. Ezt hivatalosan elismerte gadta. Ezután Olt Károly elvtárs. az Egyesült Nemzetek Szer- pénzügyminiszter emelkedett latoktól származó forgalmi-adó az adózásban fennálló belső vezetének közgyűlése is, ami- szólásra. Olt Károly elvtárs beszéde A népgazdaság 1956. évi tésót tűzte ki feladatként. terve — mondotta többek között Olt elvtárs -. amelyet köztársaság 1956 az országgyűlés múlt év novemberében jóváhagyott — a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya politikájának megfelelően a szocializmus alánjainak az iparban és a meés nyereségbefizetés alkotja, kisebb részét a szövetkezetektől és a lakosságtól befolyó adóbevételek, államkölcsön befizetélegfontosabb sek> társadalombiztosítási egyéb bevételek képezik. A Magyar Nép évi kőitaránytalanságokat. Tisztelt Országgyűlés! Az 1956. évi állami költés ségvetés kiadásainak 53 3 százalékát, 22 milliárd 473 millió forintot, a vállalatok saját eszközeiből, nyereségből, amortizációból pedig toRámutatott arra, hogy az álségvetése a népgazdasági terv lami vállalatok-pénzügyi tervéfő célkitűzéseit szolgálja s ben lényegesen nő a végrehajtása biztosítja a összege és aránya. megfelelő pénzfedezetet e cé- Jelentékeny hozzájárulás cél- mTllió^ fnrTnrór''n^ lok megvalositasához. kitűzéseink megvalósításához a °.forlntot "W*"®nyereseg váfc>b. 3ggf) müHÓ forintotj összesen 26 milliárd és 23 , , . gunk fejlesztésére gazdasági Mint ismeretes, az 1955. évi lakosság íidobefizeté- kiadásokra fordítunk népgazdasági tervet sikerrel se. Adófizető lakosságunk — . „„,„ . . , . ,, , - - - A gazdasagi ktadasokra 1 AZ sére nyeinek fokozottabb kielégK melés, nőtt a munka terme- mogatását az elmúlt évben túl- (Folytatás a 2. oldalonj