Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-09 / 34. szám

flflMBGYSROGSZBG Csütörtök, 1956. február 9. Megkezdte munkáfát az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az első oldalról.) fontos megállapodást kötöt­tünk, így a Duna-hajózás kérdésében, vízjelző szolgá­lat létesítésére és a nemrég kötött egyezmény értelmében növekszik a két ország kö­zötti árucsereforgalom is. Re­méljük, hogy a most folyó pénzügyi tárgyalásokon a még függőben lévő pénzügyi kérdésekben is megegyezésre tudunk jutni. A magyar—osztrák kapcso­latok javulását egyes osztrák körüle — ellentétben Raab kanoellArnak és Figl külügy­miniszternek a két ország barátságának szükségességét elismerő nyilatkozataival — népi demokráciánk rágalma­zásával és ellene irányuló sajtótámadásokkal zavarni igyekeznek. Mi a magunk ré­széről továbbra is arra tö­rekszünk, hogy a két ország közötti viszony a múlt évben megkezdett úton tovább ja­vuljon, mert ez egyaránt megfelel mindkét ország, mindkét nép érdekének. Egész népünk számára nagy megnyugvást, építőmunkánkhoz biztonságot nyújt, hogy hazán­kat ma már minden oldalról oh "an, velünk jószomszédi, ba­ráti viszonyban álló országok veszik körül, mint a Szovjet­unió, a szocializmust építő Csehszlovákia és Románia, va­lamint Jugoszlávia és a semle­ges Ausztria, giterébe különböző fajtájú és rendeltetésű léggömböket, ame­lyek akadályozzák a légiközle­kedést, veszélyeztetik állam­polgáraink biztonságát és ame­lyek már eddig is több súlyos szerencsétlenséget okoztak. Az utóbbi időben országunk terü­leten ártalmatlanná lettünk több olyan léggömböt, amelyek ame­rikai egyesült államokbeli mű­szerekkel, rádióadó-vevő beren­dezéssel, stb. voltak felszerelve és amelyeket kétségtelenül azért bocsátottak hazánk légiterébe, liogy itt légi fényképezést, s ezzel katonai felderítést hajtsa­nak végre. A magyar kormány erről a helyről is tiltakozik az ellen a hazánk függetlenségét sértő és biztonságát veszélyez­tető provokatív cselekmény el­len és a leghatározottabban kö­veteli ezek beszüntetését (Taps.) — Mi nz Egyesült Államok­kal jó államközi kapcsolatok megteremtésére és népével őszinte barátságra törekszünk, de joggal elvárjuk és követel­jük, hogy az Egyesült Államok kormánykörei is tiszteletben tartsák .Magyarország függet­lenségét és szuverénitását. (Taps.) A Magyar külpolitika irányvonala mindenben me?felel dolgozó népünk érdekeinek Hariu>'ui'kiit országgal fariunk fenni diplomáciai kapcsolatokat Tisztelt Országgyűlési A Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenysége az el­múlt időszakban, az országgyű­lés határozatának megfelelően, arra irányult. Hogy a békés egymás mellett élés elvének alapján fejlesszük kapcsolatain­kat valamennyi országgal, első­sorban azon országokkal, ame­lyeknek politikája a béke meg­őrzésére irányul. A magyar kül­politikának ez az irányvonala mindenben megfelel dolgozó né­pünk érdekcinek és ugyanakkor egybevág a szocialista tábor cél­kitűzéseivel. Hangsúlyozott jelentőséget tu­lajdonítunk annak a körülmény­nek, hogy az utóbbi időben egyre nő azoknak az országok­nak a száma, amelyeknek kor­mányai figyelembe véve népe­ik érdekeit, nem hajlandók tésztvenni támadó jellegű ka­tonai tömörülésekben és nem engedik, hogy területükön az agresszorok katonai támaszpon­tokat létesítsenek. Ebben a folyamatban fontos szerepet ját­szik Ázsia és Afrika számos or­szága, amelyek nemrég kivivőit szabadságuk és függetlenségük megszilárdításán fáradoznak. Rulganyin és Hruscsov elvtár­sak emlékezetes dél-ázsiai útja nagyjelentőségű és ösztönző ha­tású ezeknek az országoknak a szocialista tábor országaihoz, el­sősorban a Szovjetunióhoz fű­ződő kapcsolatai alakulásában. A magyar nép érdeklődéssel és tnély rokonszcnwel figyeli ezen országok harcát függetlenségük­ért, az. imperialista befolyás visszaszorításáért és nemzeti felemelkedésükért. Ennek megfelelően kormá­nyunk arra törekedett, hogy jó viszonyt teremtsen és elmélyít­se a kapcsolatokat ezekkel az államokkal, így Indiával, Egyip­tommal, Indonéziával. Szíriá­val, Szudánnal és más hozzá­juk hasonló külpolitikát folytató országgal. Arra törekedtünk és törekszünk, hogy velük szoros gazdasági kapcsolatot építsünk ki és ennek keretében kiszéle­sítsük külkereskedelmi forgal­munkat. E célból az elmúlt év utolsó felében kormánydelegá­ciót küldtünk Egyiptomba, In­diába és Burmába. Gazdasági ./.erveink ajánlatot tettek és szerződést is kötöttek több fon­tos objektum megtervezésére és megépítésére. így többek kö­zött megállapodást kötöttünk Egyiptommal a heluáni híd és az el-tabbini gőzerőmű megépí­tésére, továbbá kábel- és zo­mincgyárak szállítására Indiá­ba. Magyarország nagy figyelem­mel és érdeklődéssel fordul azon országok felé is, amelyekkel tör­ténelmünk során országunk szo­rosabb kapcsolatba került Gon­dolok itt elsősorban Finnország­ra, Olaszországra és Törökor­szágra. Ezekkel az országokkal kereskedelmi forgalmunk az el­múlt időben emelkedést mutat és ugyanez vonatkozik kulturá­lis- és sportkapcsolatainkra is. A magunk részéről azon le­szünk, hogy elhárítva a még mutatkozó nehézségeket, egyre fejlődő kapcsolatokat létesít­sünk ezekkel az országokkal. Ezt kívánjuk elősegíteni töb­bek között azzal is, hogy java­soljuk az országgyűlésnek, hív­ja meg magyarországi látogatás­ra Törökország és Finnország parlamenti képviselőinek egy­egy csoportját (taps), akik itt személyesen is meggyőződhet­nek dolgozó népünk békés al­kotó munkájáról. Bízunk abban, hogy meghí­vásunkra mindkét ország né­pei és parlamentjei kedvező vá­laszt adnak és ezzel is elősegí­tik a népeink közötti közeledés ügyét- A magyar kormány a nemzetközi légkör további ja­vítása, a kelet—nyugati közele­dés érdekében normális állam­közi kapcsolatokat kíván fenn­tartani a három nyugati nagy­hatalommal is. — Ami Franciaországot illeti, ebben a vonatkozásban — véle­ményünk szerint — nincs egyet­len olyan lényeges vitás kérdés sem, amely gátolná kapcsolata­ink fejlődését. A múlt évben rendeztük pénzügyi problémáin­kat is Franciaországgal, Nagy­Britanniával jelenleg folyamat­ban vannak tárgyalásaink a pénzügyi kérdések rendezésére. Árucsereforgalmunk az. elmúlt évben ismét emelkedésnek in­dult mindkét országgal és azon leszünk, hogy ez a növekedés tovább folytatódjék. Mind Franciaországgal, mind Nagy­Britanniával fejlődnek kulturá­lis, tudományos és sportkapcso­lataink. valamint idegenforgal­munk is. — Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyének je­lentős növekedését, fokozódó külpolitikai aktivitását jel­lemzi, hogy jelenleg már 36 országgal állunk diplomáciai kapcsolatban. Országunkat 11 nagykövetségünk, 23 követsé­günk képviseli a külföldi ál­lamokban. Az elmúlt hóna­pokban diplomáciai kapcso­latot létesítettünk Indonéziá­val és Izlanddal. Hasonló célból jelenleg tárgyalásokat folytatunk Szudánnal, Bur­mával. Afganisztánnal, Gö­rögországgal, valamint több latinamerikai országgal. — Külpolitikai tevékenysé­günknek szerves részét ké­pezi a nemzetközi szerveze­tek munkájában és kongresz­szusain való részvétel. Ez is elősegíti, hogy kivegyük ré­szünket a békés nemzetközi kapcsolatok fejlesztésébői es aktív támogatást nyújtsunk a béke és haladás erőinek. E cél megvalósítása érdekében tevékeny, kezdeményező sze­repet viszünk több nemzet­közi szervezetben. Több mint 150 azoknak a nemzetközi szervezeteknek a száma, amelyeknek munkájában tevékenyen résztvesznek képviselőink, s csaknem 200 nemzetközi szervezetnek va­gyunk tagjai. Csupán 1935­ben több mint 250 külföldi kongresszuson és konferen­cián vettek részt magyar de­legációk. — A gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok fontos sze­repet játszanak az országok közötti jó viszony és az álla­mok közötti együttműködés fejlesztésében. A kormány azon a véleményen van, hogy a gazdasági és kereskedelmi együttműködés lényeges té­nyezője a Kelet—Nyugat kö­zeledésének is. Az elmúlt évben növeltük külkereske­delmi forgalmunkat, ezen be­lül 1955-ben megerősödtek és kiszélesedtek a kapitalista or­szágokkal folytatott kereske­delmi kapcsolatok is. Jelen­leg több mint 90 országgal, illetve területtel van külke­reskedelmi kapcsolatunk. Külkereskedelmi kapcsolata­ink kiszélesítését és elmélyü­lését azonban gátolják azok a megkülönböztető rendsza­bályok, amelyeket egyes ve­zető kapitalista körök alkal­maznak a szocialista tábor országaival — így Magyaror­szággal is — folytatott keres­kedelmükben. Ez természete­sen — hozzátehetem — leg­alább annyira hátrányos azokra az országokra, ame­lyek a szocialista tábor or­szágaival szemben alkalmaz­zák s megkülönböztető rend­szabályokat. mint a mi tábo­runk országaira. KNSZ-lagsnguitik hazánk legs/élrtcbbkőrn elismeréséi jelenti Az Amerikai Egyesült Akarnok törekvései beavatkozást jelenlenek országunk belügyeibe — A Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok viszo­nya — sajnálatunkra — távolról sem felel meg az országok kö­zött szokásos normális kapcsola­toknak; mindjárt hozzátehetem, hogy ez nem a magyar kormá­nyon múlik. — Az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormányköreiben a kö­zelmúltban is ismételten elhang­zottak olyan kijelentések és megmutatkoztak olyan törek­vések, amelyek nyílt beavatko­zást jelentenek országunk bel­ügyeibe. Erre mutatnak a ve­zető amerikai politikusok liir­hedtté. vált úgynevezett kará­csonyi üzenetei és az Egyesült Államok kormányának február 3-án kelt és a magyar Külügy­minisztérium által — minősíthe­tetlen hangja és a magyar bel­ügyekbe való beavatkozása mi­att — visszaküldött jegyzéke is. Ebben a jegyzékben az Ameri­kai Egyesült Államok kormá­nya — megsértve országunk szu­verénitását és megkísérelve azt, hogy beavatkozzék országunk belügyeibe — a nemzetközi jog­gyakorlat megcsúfolásával, bün­tetlenséget követelt a magyar bíróságok állal idegen liatalom javára történt kémkedés miatt törvényeink nlapján elítélt ma­gyar állampolgároknak. Fél­reérthetetlenül ki kell jelen­teni: hazánkban örökre elmúlt nz az. idő, amikor imperialista hatalmak ügynökei szabadon ga­rázdálkodhattak (nagy taps.) Ügy véljük, egyetlen állam kor­mánya sem tűrheti cl — bármi­lyen társadalmi rendszerű ál­lamról legyen is szó —, liogy idegen hatalmak kémei orszá­gában büntetlenül garázdálkod­janak. — Nem lehet szó nélkül el­menni amellett sem, hogy ame­rikai irányítás alatt álló szer­vezetek Nyugat-Európából — megsértve Ausztria független­ségét és semlegességét — nagy számmal bocsátanak hazánk lé­— Tisztelt Képviselő Elv­társak! Az országgyűlés 1955 áprilisi ülésszaka óta eltelt időszak számunkra legfonto­sabb külpolitikai eseménye az, hogy hazánkat — a Szov­jetunió javaslata alapján — az Egyesült Nemzetek Szer­vezete más országokkal együtt felvette tagjai sorába. Az egész magyar közvéle­mény nagy örömmel és lel­kesedéssel fogadta a régi és jogos kívánságának teljesíté­sét. Engedjék meg. hogy itt, az országgyűlés előtt is kö­szönetet mondjak a Szovjet­unió kormányának azért, hogy békeszerető és kezde­ményező politikájával kihar­colta Magyarország felvételét az ENSZ-be. (Nagy taps.) Hasonlóképpen köszönet il­leti Lengyelország, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia. India, Egyiptom, Kanada és mind­azon országok kormányát, amelyek támogatták a Ma­gyar Népköztársaság felvéte­lét az, Egyesült Nemzetek szervezetébe. (Taps.) Magyarország felvétele az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe nagy jelentőséggel bír, mert hazánk legszélesebb körű elismerését jelenti. El­ismerése annak, hogy a Ma­gyar Népköztársaság tevé­kenysége mind bel-, mind külpolitikájában teljesen létrehozására, Nyugat-Né- sági rendszeren belül a né­metország újrafelfegyverzé- met kérdés demokratikus sére. Ez a szövetségi szerző- úton való megoldásában ó» öés, amelyet a Kínai Nép- ilymódon.a béke biztositásá­köztársaság is teljes mérték- ban és fenntartásában nagy ben támogat, a szocialista ta- szerepet játszik a Német De­bor országainak külpolitikai mokratikus Köztársaság. alapelveire épül: védelmi jel­legű, tiszteletben tartja a részvevő államok szuverént­amelynek létrejöttét — mint valóban békeszerető, de­mokratikus német állam f isát, minden vonatkozásban megszületését — a magyar fokozza az együttműködést nép. a világ valamennyi bé­és bármely békeszerető eu- keszerető népével egyetem­rópai ország .számára nyitva ben, örömmel üdvözölte, hagyja a csatlakozás leheíő- Mindezek alapján teljes mér­ségét. A magyar kormány na©' tékben egyetértünk a Szov­jetunió kormányának azzal A jelentőséget tulajdonít a szo- veleményevel, ho-y a nemet clalista tábor országai közötti egyseg kerd^a Nemet De­együttműködésnek. Olyan mokra rkus Koztórsasag „él­etinek tartjuk ezt, amely ku.1- lllety? f. Nemet Demol> egyik legfontosabb tényezője ratlkus Köztársaság rovására volt és marad is a nemzet- ne01 lehet megoldani közi helyzet további kedvező alakulásánaik és a békemeg­A prágai tanácskozás elő­segítette. hogy a varsói szer­szilárdulásának. Ezért öröm- édesben részvevő országom mel üdvözöltük a varsói szö- ~ soralkat szorosabbra zarva vetségben részvevő országok ~ egységesen lépjenek fel az Politikai Tanácskozó Bizott­egyes nyugati agresszív kö­ságának Prágában ez év ja- ™k hidegháborús törekvései Z no ellen es a nemzetközi feszult­nuár 27-én és 28-án tartott első ülését, amely kifejezője u,jabb=s és egyben továbbfejlesztője ° ?bb ^vasiatokkal segítsék volt az országaink között ki- ÜSü? alakult szoros baráti lcapcso- egftöJ^?' I U , . , • A varsói szerződés tagallamai latoknak es elvi alapokon mindeneke]öu kifejezésre együttműködésnek. tatt6k azt a véleltjnyüket) hJ A Politikai Tanacskozo Bi- a jó kapcsolatok megteremtésa zottság beható elemzés alap- és az egypg orszjigok közötti ján megvonta a jelenlegi vjtós kérdések tárgyalások út* nemzetközi helyzet mérleget. ján vnló rendpz£sc jelentősen Megvitatta és jóváhagyta az szilárdítaná a békét. Az elfoga* egyesített katonat parancs- dott nyiia,kozat hangsúlyozza: nokság szabályzatát, eldon- nagy jPiont6s£gű lpnnp; ha tött néhány olyan szervezeti feiől a varsói werz5d£s tagálla3 kérdést, amely a varsói szer- ma;_ másrészről az északallanti zödésben részvevő allamo* szcrzöd£s tagai]ama; kötelezett* együttműködésével, fegyveres s£gpt viiUalnának am, b erőinek közös vezetesevel csak b£k£s PSzUözökkpl olcIjlik kapcsolatos. Kiemelkedő je- mpg a közöttük támadó vita* lentőségű volt a Nemet De- kat £s nézeteltéréseket. mc&ratikus Köztarsaság A magyar né béké- ég megbízottai részéről eloter- tons-ga szpml)0ntjábó] {p, jesztett javaslat elfogadass, lelo- £s jó megoldásnak látjuk amely szerint a Nemet De- a Politikai Tanácskozó Bizottság mokratikus Koztarsasag nyiiatkozatában fo lnIt azou • nemzeti néphadseregeitek vasIato, hogy Euró -ban megalakítása utan anna* zák ,£trp a fPgyverzc, korl;itozá* meghatározott egysegeit * sának és pUeuőrz£s£npk kü]ön, bevonják az egyesített fe©- !pgps Vezetet, amelyik maga* veres erok kotelékebe. ban fogIulnii Németország A Magyar Népköztársaság mindkét részét. Ilyen különle* megbízottai, csak úgy, mint gPS övezet létrehozása, a ícgys a Politikai Tanácskozó Bi- verzet korlátozása és ellenőrzés zottság minden részvevője, sc komoly előrehaladást jelente* teljes mértékben helyeselték, ne a német kérdés békés, de* hogy a Német Demokratikus mokratikus úton való megoldó* Köztársaság létrehozta füg- sóhoz, és ezért ilyen értelmű getlenségének és szabadsága- megállapodás a német népnek nak védelmi erőit. (Taps.) £s minden európai országnak Ezt a lépést szükségessé egyaránt érdeke, tette az a körülmény, hogy Ezekből a javaslatokból az a Nvugat-Németország a ta- meggyőződés arad, liogy madó jellegű atlanti paktum a különböző társadalmi beren* fő támaszpontjává vált és az dezkedesu allamok nemzetközi észaikatlanti agresszív szö- együttműködését meg lehet te* vétség háborús terveinek remtem. Ennek igazát bizonyít* megvalósulása rendkívül sú- iil az a t<:'ny is, hogy a békés lyos következményekkel fe- egymás mellett élés gondolata nyegetné nemcsak a német mind nagyobb és nagyobb tért népet, de Európa. sőt az hódít » különböző társadalmi egész világ népeit is. rendszerű országokban. Egyre nő azoknak az államoknak a összhangban áll a világszer­vezet alapokmánya elveivel és célkitűzéseivel. A Magyar Népköztársaságnak, mint az emberi. jogokat, a demokra­tikus szabadságjogokat biz­tosító. a nemzetközi együtt­működés politikáját folytató államnak, az Egyesült Nem­zetek Szervezete tagjaként, tovább nőtt nemzetközi sú­lya és tekintélye. Az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­nek elsöprő többséggel ho­zott határozata döntő csa­pást mért azoknak a külföldi köröknek és külföldre szö­kött hazaárulóknak a rágal­maira, akik a népi Magyar­ország jóhírnevét éveken ke­resztül próbálták beszeny­nyezni. A Ma©'ar Népköztársaság az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében minden erejét lat­baveti az e©'etemes béke és biztonság fenntartása és meg­szilárdítása, a népeket meg­illető egyenjogúság és önren­delkezési jog elvének tisz­teletben tartása, a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mel­lett élésének megvalósítása érdekében. Küldötteink tevé­kenységét mindenkor a ma­gyar népnek a béke megőr­zése iránti őszinte vágya hatja át. Ezzel kapcsolatban ismé­száma. amelyek más országok* telten hangsúlyozni kívánom. hoz fűződíi kapcsolataikat a bé* hogy a magyar kormány k& mclk,u £l£s i$merl nagy jelentőseget tulajdonit r„ alapelvére £pilik_ a német kérdés békés úton való megoldásának, az egész­A szocialista tábor következe* A varsói szerződés a szocialista !átror ortwágainak külpolitikai alapelveire épül tett: 1955. május 14-én Var­sóban aláírtuk a 8 európai állam barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződését, vala­mint az egyesttett katonai parancsnokságról szóló hatá­rozatot, amelyet az ország­gyűlés röviddel azt követően törvénybe is iktatott. Ennek a szerződésnek a megkötése az elmúlt időszak egyik leg­jelentősebb eseménye volt. Országaink határozott és eré­lyes válasza volt ez az ag­resszív Nyugat-európai Unió Az ország©'űlés áprilisi ülésszakán helyeselte és szük­ségesnek tartotta, hogy — tekintettel a támadó jellegű párizsi egyezmények ratifi­kálására és a német milita­rizmus feltámasztására — kormányunk kössön barát­sági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerző­dést azon országok kormá­nyaival, amelyek az 1954 no­vember—decemberi moszk­vai értekezlet részvevői vol­tak. Ennek — mint ismere­tes — a kormány eleget is séges, békeszerető és demok- Jf- békeszerető poliükaja a vi* ratikus Németország megte- lágon "afO'°hb visszhang* remtésének és az európai ™ ta,al a n,uPek között- Szü,H kollektív biztonsági rendszer Jelenül növekszik és egyre haté* létrehozásának. Minden nép- k™>'abb történelemformáló erő* nek — különösen pedig az vc ,vallk a néPek békeakarata, európai népeknek — érdeké- A szocialista tábor vezető ben lépett fel a Szovjetunió, M'"Je> a Szovjetunió következe­amikor a négy nagyhatalom tes bekepohttkájának újabb kormányfőinek, majd kül- '"eggyözö bizonyítékai Bulga­ügyminisztereinek genfi ér- "M" elvtársnak, a Szovjetunió tekezletén a leehatározottab- minisztertanácsa elnökének Ei­ban állást foglalt az ellen, senhowerhez, az Amerikai hogy Németo'-szágot a eresz- ''.gyesiilt Államok elnökéhez sziv imperialista államként, küldött legújabb levelei. A le­a NATO tagjaként. külső velőkben foglalt javaslatok cl* erők révén egvesítsék. Ez fogadása nagy jelentőségű len* Európa és az egész világ bé- nc nemcsak a Szovjetunió és kéjét fenvegetné. Helyette a az Amerikai Egyesült Álla* Szovjetunió olyan megoldást m°k viszonyának a megjavitá­javasolt, amely egységes, bé- Ka> hanem a világbéke biztosi­kés. demokratikus Németor- ,asa> ;l népeket fenyegető új szág megteremtését célozza, világháború veszélyének az el­Az európai kollektív bizton- hárítása szempontjából. 4 nemietek küzütti megérté* üwyét népünk maját ügyének tck'nti Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meggyő­ződése. hogy megvannak a reá­lis feltételek n nemzetközi fe­szültség további enyhítésére, az államok közötti együttműködés megszilárdítására. Ennek érdekében szüksé­ges, hogy minden ország az eddigieknél is nagyobb erőfe­szítéseket tegyen a függőben levő kérdések békés úton való megoldására. A ma­gunk részéről minden erőnik­kel hozzá kívánunk járulni a leszerelés kérdésének meg­oldásához, amely a jelen (Folytatás a 3. oldalog

Next

/
Oldalképek
Tartalom