Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-08 / 33. szám

0ELMH6YIR0RSZRG 2 Szerda. 1956. február 8. Mi történt a külpolitikában ? Stevenson, az amerikai Demokrata Párt egyik vezetője a szovjet javaslatok gondos tanulmányozása mellett foglalt állást A z N. A. Bulganyin és Eisenhower ** között folyó üzenetváltással kap­csolatos eddigi jelentéseink lényegében a sajtóvéleményekről és a francia külügymi­nisztérium nyilatkozatáról számoltak be. A Pravda tegnapi számában megjelent tudó­sítás alapján röviden ismertetjük Stevenson állásfoglalását a Bulganyin és Eisenhower közötti üzenetváltással kapcsolatban. Mint a Pravda New York-i tudósítója írja, Stevenson, az amerikai Demokrata Pfert ismert vezető személyisége, aki az ez évi elnökválasztáson is indulni készül, a California állambeli Fresno városéban tar­tott pártgyűlésen síkraszállt amellett, hogy az amerikai kormány gondosan tanulmá­nyozza a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok közötti barátsági és együttműködési szerződés megkötésére előterjesztett szovjet javaslatot, Stevenson nem titkolta bíráló magatar­tását a szovjet kormányfő javaslatával kap­csolatban és egyetértett Eisenhower január 27-i válaszüzenetének egyes érveivel, de ugyanakkor állást foglalt Bulganyin javas­latainak elhamarkodott elutasításaival szemben. Meg kell akadályozni. — mon­dotta —, hogy a „világ népei" helytelenül értelmezték az amerikai külpolitikát. Beszéde további részében elítélte az amerikai kormányt, mert külpolitikájában nem tanúsít kellő tartózkodást és felelős­ségérzetet. A mértéktelenség legfényesebb példájaként idézte Dulles külügyminiszter­nek a Life című folyóirat egyik legutóbbi számában megjelent ismert cikkét, majd a következőket mondotta: „Ha Eisenhower kormánya folytatja kérkedését, akkor jobb lenne inkább a béke küszöbéhez, mintsem a háború szakadékához való elszánt 'közele­déssel kérkednie. Miközben azzal kérkedünk — folytatta Stevenson —, hogy összpontosított táma­dással vághatunk vissza és miközben atom­fegyverrel fenyegetőzünk, Oroszország bé­kéről, kereskedelemről, barátságról, gazda­sági fejlődésről és olyan dolgökról beszél, amit szívesen hallgatnak Ázsia fogékony népei." Nyilvánvaló, hogy a Demokrata Párt elnökjelöltje nemcsak a saját álláspontját mondotta cl de hangot adott az amerikai közvélemény kívánságának is, amikor kö­Erőfeszítések a nemzetközi feszültség további csökkentéséért vetelte a szovjet javaslat tüzetes tanulmá­nyozását és az amerikai politika jelentős módosítását. A zok az események, amelyek ezekben ** a napokban Algírban játszódnak le, érthetővé teszik, hogy az új francia kor­mány miért tartotta első és legfontosabb feladatának az algíri kérdés rendezését. Mint ismeretes, Guy Mollet miniszter­elnök jelenleg Algírban tartózkodik, hogy a helyszínen tegye meg a szükséges intézke­déseket az algíri kérdés rendezésében. Al­gírban hatalmas tüntetések folytak le hét­főn és kedden a francia miniszterelnök cs tervezett, Algírra vonatkozó intézkedései ellen., Hétfőn este ezért egy zászlóalj ejtő­ernyőst rendeltek Algírba, hogy biztosítsák Guy Mollet rezidenciájának megerősítését. A tüntetők, akiknek nagy része gyarmatosí­tókból és poujadeistákból állt. összetapos­ták azt a koszorút is, amelyet Mollet a hősi halottak emlékművén helyezett el. Az Humanité tegnapi száma vezércikk­ben foglalkozik azzal a fogadtatással, amelyben Guy Mollet-1 a szélsőséges gyar­matosítók és a fasiszta poujadeisták része­sítették. Pedig — állapítja meg az Huma­nité — Guy Mollet megérkezésekor tett nyilatkozatában nem. ment el addig, mint beiktatási beszédében. Ennek ellenérc is olyan tüntetést kellett elviselnie, mint ami­Ivet még egyetlen francia miniszterelnök­nek sem. A fasiszták, akiknek étvágyát Catroux lemondása felkeltette. „Guy Mollet mond­jon le!" kiáltásokkal tüntettek. Világos, hogy az egész ügy egyfelől a maroknyi rendzavarok, másfelől az egész francia nép között zajlik le. Annak megakadályozására, hogy a rendzavarák újabb nemzeti kataszt­rófát provokáljanak, hatalmas népi akció­val kell felelni. Mendes-France lapja, az Express sze­rint most mér minden a további lépésétől függ. A kormánynak a most következő na­pokban az a feladata, hogv nyilvánosan le­fejezze azok koalícióját, akik Algírban szé­gyent hoztak Franciaország tekintélyére. Ha ezt nem tennék meg, nagyon sötét jövő várna előbb Algírra, amelyet polgárhábo­rúra ítéltek, később magára a Francia Köz­társaságra is, amelynek sorsa — és ebben ' nem szabad tévedni — most Algírban dől ei. Azzal, liogy Zarubin, a Szov­jetunió washingtoni nagykövete január 24-én megjelent a Fehér Házban és átadta Eiscnhuwer­riak, az Egyesült Államok elnö­kének Bulganyin elvtárs üze­netét, új fejezet kezdődött a nemzetközi politikában. most az, liogy — mint nyin elvtárs üzenetében kifejtet­te — megjavuljanak a szovjet— válasza nem lesz amerikai kapcsolatok és ennek liogy az Egyesült VÚ­felv eredményeként barátsági és együttműködési szerződés jöj­jön létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok közölt. I Eisenhower január 27-i Iasza és Bulganyin elvtárs ruár elsejei újabb üzenete, amely azóta is a világsajtó és a köz­vélemény érdeklődésének közép­pontjában áll, bebizonyította, mennyire időszerű a Szovjetunió és az Egyesült. Államok közötti kapcsolatok rendezésének a kér­dései Nyilvánvaló ugyanis, hogy e két ország viszonyában bekö­vetkező kedvező változások a nemzetközi feszültség olyan nagymérvű csökkentését ered­ményeznék, amelyben a legtöbb, még megoldatlan nagyjelentő­ségű nemzetközi kérdést a világ népeinek általános megelégedé­sére rendezni lehetne. Ilyen vá­rakozás után legalábbis jogos volt az a feltevés, bogv Eisen­hower válaszában felkarolja majd a szovjet kormányelnök kezdeményezését és újabb ja­vaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy a maga részéről miként képzeli el a szovjet—amerikai viszony megjavítását. Eisen­hower azonban nem ezt telte. Ahelyett, hogy konkrétan felso­rolta volna, hogy nz amerikai kormány véleménye szerint mik azok a pontok, amelyeknek megtárgyalása mindenekelőtt szükséges a két ország közötti viszony jobbá tételéhez, minden igyekezetét arra összpontosította, i liogy kitérjen a felvetett problé­társ javaslatával szemben kifejt, kezelt válasz, azonban az • Az ugyanis, bogv az ENSZ visszhang, amelyet ez az üzenet alapokmánya kifejezetten he- Nyugaton kiváltolt, mindennél lyesli, hogy ba két, vagy töbh jobban igazolja azt, hogy a> állam, — éppen az ENSZ cél- nyugati közvélemény — elsősor­kitűzései megvalósításának ér- ban Franciaországban — Íté­lteiében — együttműködési és lyesli Bulganyin elvtárs javasla­.4 cél barátsági szerződést köt egy- tait. Ilyen értelmű volt a fran­Bulgu- mással. A valódi okok leglénye- cia külügyminisztérium nyiiatko­gcsebbikoji amelyről Eisenhower zatu is, amely állástfoglal a említést, az, kapcsolatok további fenntartása Államok né- mellett. Ez. az álláspont eltérő hány gazdásági hátaim i —ágá- nz angol és az amerikai kor­rak kedvező a jelenlegi ! szült roány első alkalommal nyilvá­nerazelközi helyzet, amelyben nltoll véleményétől nemcsak jól megtalálják számításaikat, azért, mert helyesli a nagyhatal­1 Ízért nem határozta tl eddig az mak közötti tárgyalások esznié­Egyesült Államok kormánya, jót. de ezért is, mert kifejezésre bogv hatékony intézkedéseket juttatta, hogy Franciaország tegyen a Szovjetunióval szem- mennyire fontosnak tartja a ben fennálló viszonyának lénye- szovjet—francia szövetségi szer­ges megjavítására. ződés újbóli megkötését. A Szovjetunió bőkepolitikájá- A szovjet—amerikai kapcsoln­unk fő jellemzői közölt ott talál­juk a következetességet és a türelmcsségcf. Ezek voltak jel­lemzők arra az üzenetre is, amelyet Bulganyin elvtárs feb­ruár elsején küldött az Egyésült Államok elnökéhez és amelyben kifejtette a szovjet Eisenhower válaszával latos álláspontját. A szovjet kormány vezetője ebben az üzenetében többek közölt hang­súlyozta: a Szovjetunió kész nemcsak az Egyesűit Államok- komoly kai, de Angliával és Eranciaor- történnie, szaggal is kétoldahi szerződést kölni a barátság és az együtt­működés előmozdítása ben. tok megjavítása tehát nemcsak a szov jet ós az amerikai nép ügye, de az egész világ érdeke is, mivel — mint Bulganyin elv­társ első üzenetében kifejtette — a világ békéjének sorsa nagy­mértékben attól függ. hogy e kormány két ország kapcsolatai a lováb­knpcso- hiakbau miként alakulnak. Ah­hoz természetesen, hogy e kap­csolatok jelentős megjavítására mielőbb sor kerülhessen, nz Egyesült Államok részéről is erőfeszítéseknek kell A Szovjetunió és az Egyesült Államok együtt vívta végig a fasizmus elleni, nagyszc­érdeké- rű győzelemmel végződött há­borút. Nyilvánvaló tehát, hogy Bulganyin elvtárs február el- a béke fenntartásáért is a fele­sejei üzenetére a/. Egyesült Ál- lősség elsősorban erre a két or­larnokból mindezidáig nem ér- szágra bánd. M M A Szovjetunió jegyzéke a Német Szövetségi Köztársasághoz Moszkva (TASZSZ). V. A. Z.o- Németország területéről olyan azért, hogy amerikai katonai fin. a Szovjetunió bonni rend- léggömböket küldenek a Szovjet- szervek ily módon olyan jogta- j kívüli és meghatalmazott nagy- unióba, amelyekre rakományt lan akciók követe február 6-án felkereste függesztettek. E léggömbök rc­ÁV. Hallsteint, a Német Szö- pülése vetségi Köztársaság külügymi- kedést, fenyegeti nisztériumának államtitkárát és utasainak átnyújtotta neki a szovjet kor- tét. valóan veszélyeztetik a légiköz­mány jegyzékét. A jegyzék az- V. M. Molotov, a Szovjetunió lekedés és az emberéletek zal a kérdéssel foglalkozik, hogy külügyminisztere e kérdésre vo­amerikai katonai szervek arra natkozó nyilatkozatában rárfiu­használják fel az NSZK teriile- tátott: a szovjet kormány elvár­Ict, liogy onnan léggömböket bo- ja, hogv az NSZK kormánya ©sássanak a Szovjetunió légle- megteszi rébe. seket az „Az utóbbi illőben a Szovjet- szüntetésére, unió területe felett jelentékeny Az Piöad0„akkal kapcsolatban idegen eredetű léggömböt „ szovjel kormány kijelenti, fogluk el — hang- |10f?v feltétlenül felelősnek kell fajta megengedhetetlen Bata István elvtárs, vezér­ezredes. a Magyar Népsöz­, . társaság honvédelmi minisz­es ebben j mák megtárgyalása elől. Az ud-|tere üdvözlő táviratot inté­varias hangnemben megfogat- 7ett Csői Jen Gen aimarsaU­mazott és a legalábbis erőltetet t -uoz* Koreai Népi Demokra­érvek közül különösen kirívó tikus Köztársaság nemzetve volt az, amellyel az Egyesült Ál­lamok elnüke azt igyekezett meg­magyarázni, liogy az ENSZ-alap­okmányában lefektetett alapel­vek elfogadása feleslegessé te­végrehajtására hasz-1 s/i n Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti egyezmény a | megkötését, mivel az. egyez.mény azokra az alapelvekre épülne, debni miniszteréhez a koreai népihadsereg napja alkalmá­ból, nálják fel az NSZK területét, veszélyezteti a légikorle- amcU l durván megsértih a repülogepek . ai s legénységének éle- Szov,elumo leg,teret es nydVan- j ^ ^ ENg7 működését ,s 'lőírják. Ha elfogadnánk Eiscn­biz- j hower érvelését, akkor felmerül­Ibctne a következő kérdés: ha tonságát. A Szovjetunió kormánya gaszkodik ahhoz, liogy az NSZK sürgős és hatékony amelyek végetvetnek annak, bog}- az NSZK területét ilven­akciók­a szükséges intézkedő- kormánya tegyen olyan említett akciók meg- ilntl-,konv jmézkedéseket, ! az amerikai kormánynak ez az _ i álláspontja, úgy miért kötött és kötni ezamu fedeztek fel cs zik a jegyzékben lé léggöm- ^lűntdiie az NSZK kormányát ra használják fel. bőket Nyugat-Németország te-i rüleléről küldik szovjet területre. ' Az. említett léggömbök Polieti­lénből készült nagy ballonok, amelyeknek köbtartalma eléri az 1600 köbmétert, átmérője pedig a 15 métert. A léggömbökre ra­kományokat függesztettek. Az egyes esetekben röplapokból és más, a Szovjetunióval szemben ellenséges tartalmúi propaganda­irodalomból, más esetekben pe­dig különleges készülékekből áll. E készülékek kőzött vannak ön­működő rádióadó- és vevőberen­dezések, valamint filmkészlettel ellátott fényképezőgépek. Ezek­nek az a céljuk, liogy a léggöm­bök repülése alatt a területről légifelvóteleket készítsenek hír­szerző céllal. Ezeknek a készü­lékeknek és egyéb berendezések­nek összsúlya eléri a 650 kilo­grammot. Az elfogott léggömbök meg­v izsgálása kimutatta, liogy mind a gömbök, mind pedig a reájuk függesztett berendezés az. Ame­rikai Egyesült Államokban ké­szült. \ szovjet kormány rendelke­zésére álló adatok szerint ezeket a léggömböket Nyugat-Németor­szág területéről amerikai katonai szervek indítják cl a Szovjetunió területére. Mint ismeretes a szovjet kor­mány már a Szovjetunió és az NSZK kormányküldöttségeinek 1055 szeptemberi moszkvai tár­gyalásai során felhívta Adenauer szövetségi kancellár úr figyelmét arra, liogy az. NSZK-ban műkö­miért kíván kötni a jövőben is : kétoldalú együttműködési meg­állapodást más országokkal'.' I Az ENSZ-alapokmánv rendel­i kezésének helyes értelmezéséből i éppen az ellenkezője követke­zik annak, amit az Egyesült i Államok elnöke Bulganyin elv­' New York. A Biztonsági Tanács hétfőn helyi idő sze­rint 15 óra 8 perckor Szobol­jev szovjet küldött elnökle­tével összeült, hogy megvizs­gálja Szudán felvételét ez Egyesült Nemzetek Szerveze­tébe. Az AFP jelentése sze­rint a Biztonsági Tanács a három nyugati hatalom ja­vaslata alapján egyhangúlag ajánlotta Szudán felvételét az ENSZ-be. * (MTI) A Reuter-hírügynök­ség közli, hogy a Guy Mollet francia miniszterelnök ellen hétfőn Algírban lezajlott tün­tetések miatt Algériában be­tiltottak minden utcai csopor­tosulást; Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az országgyűlés külügyi bi­zottsága kedden délután Mi­hályfi Ernő, a külügyi bizott­ság elnökhelyettese elnökle­tével ülést tartott. Az ülésen a Magyar Népköztársaság kül­politikájával kapcsolatos kér­déseket tárgyalták meg. A vi­tában résztvett Hegedűs And­rás, a Minisztertanács elnöke, valamint Barcs Sándor, Ke­leti Ferenc, Nógrádi Sándor, Péter János országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság tagja. dő amerikai szervezetek Nyugat-királlyal, V7an egy regénye Mark Twain­nek, a „Koldus és királyfi". A I királyfi egy ideig szegény lesz. Em­lékeznek, hogyan dolgozott szegény és mi lett ennek az eredménye? Ke­nyeret sütött, de a kenyér megégett. Edényt mosogatott — alig tudta meg­mosni. Almát hámozott — nem si­került. Ez mese. De napjainkban a kirá­lyokkal más is megtörténik. Sok volt uralkodó megirigyelhetné a Mark Twain által leirt királyfi életét, mert végül is a könyvben minden jóra lor­dul: a királyfi visszaté- a palotába. S ezért irigykednek korunk levitéz­lett királyai, mert a népek őket el­űzték a trónról és vissza mór soha­sem térhetnek. IVemrég az elcsapott koronás fe­jek Görögországban találkát adtak egymásnak: meglátogatták az évezredes romokat. A kiránduláson megjelentek a valamikor mindenható Bourbonok. Habsburgok, Hohenzolle­rek. Schleswig-HoLsteinek, Mecklen­burgok kései leszármazottai és sokan mások: Szemjon volt bolgár cár. Mi­hály volt román király, akit a nép kilenc évvel ezelőtt űzött el. össze­sen több, mint 108 ex-uraikodó, csa­ládostól. gyermekestől. Korona nél­kül, jogar nélkül, ékkövek nélkül... A múlt árnyai! Természetesen, ők már sohasem térnek vissza az életbe, bármennyire is szeretnék azt néhá­nyan az Egyesült Államok politikusai közül. S ha már itt tartunk, hadd mond­jam el. mi történt nemrég egy volt A munkanélküli király Január 16-án Kairóban kihirdették az új alkotmányt. A főváros központi terén összegyűlt 300 000 ember ir­jezte ki elszánt akaratát: mindent tl kell követni, hogy a gyarmatosítók és belső zsarnokok ne térhessenek visz­sza! Az egész egyiptomi nép öröm­mel köszöntötte a fiatal köztársaság új alkotmányát. A hír hamar eljutott a Földközi-tenger túlsó partjára is: Olaszországba. Az új alkotmány Ró­mában csak egy kopasz, kövér sza­kállas embert keserített el, Egyiptom nemrég még teljhatalmú uralkodóját: Farukot, aki három és félévvel ez­előtt — félve a nép jogos felháboro­dásától — megszökött az Alexander­palotából. I? leinte csodálatos villában lakott, melyre ki is tűzte a királyi lo­bogót. Azt hitte, nemsokára hazatér. De rövidesen elfordultak tőle kül­földi pártfogói. Megértették, hogy a volt királyra tenni — nem kifizetődő üzlet. Így maradt Faruk villa nélkül, aorópénzzel a zsebében. Most panasz­kodik a „Pictures Postban": „Mi gaz­dag hűbérurak voltunk. Csodálatos, mesebeli palotákban laktunk, mint az Ezeregyéjszaka meséinek hősei. A forradalmat véghez vivő emberek el­vették gazdagságunkat... Aprósá­gokkal a zsebünkben hagytuk el a ki­i ályi palotát..." Lám, a fenséges többest még mindig nem tudta le­szokni. pedig: „Faruk munkát keres — írja a folyóirat —. de mihez ért, ez a kérdés?" Az újságírók elmondják hogy az uralmonlévő Faruk legjobban enni szeretett, de azt is csak aranytánvér­ról. Ö volt Egyiptom legnagycbD földbirtokosa: 50 000 hektár földet mondott a magáénak. Az éjszakát át­mulatva, hajnalban vadászni ment a pusztába. Mikor harminc éves múlt, Faruk is, — mint sok más kényúr — mindent megunt és már csak alatt­valóinak megalázása jelentett örömet a számára. „De mihez ért Faruk?" — veti fel a kérdést a „Pictures Post" és azt ajánlja, hogy legyen ... ékszerész. Hiszen a király kell értsen a drága­kövekhez! J árni kezdte Faruk az ékszerüz­leteket. — Tisztelt uram. meg tudja-e kü­lönböztetni a topázt a smaragdtól? — kérdezte tőle az ékszerész, nem tud­va, kivel áll szemben. — Hogy mersz nevetni rajtam, öreg — fakadt ki dühösen Faruk. — Kezemben annyi brilliáns, igaz­gyöngy. ezüst és arany fordult meg, amennyi nincs Európa összes ékszer­üzleteiben. — És megtudja-e mondani az árát ennek a brilliánsnak — nyújtott át egy drágakövekkel díszített tűt az ékszerész. — Ilyen apróságot nagyon sok em­beritek ajándékoztam magam h, és nagyon sóktól kaptam. De sohasem törődtem az árával. — Sajnálom, fiatalember! — felel ta az öreg és az ajtóra mutatott. £nnen Faruk egy textilüzlet iro­dájába ment. — Nálunk nincs munka — felelték ott. — Forduljon más céghez, hátha ott kap... De mi a foglalkozása? — Egyiptom királya vagyok —• mondta a legnagyobb komolysággal a hangjában Faruk. A tisztviselők nevetni kezdtek, igen jó viccnek tünt ez nekik. — Gazemberek — kiáltotta magá­ból kikelve Faruk. — Megparancso­lom. hogy korbácsolják meg magá­kat! Erre még nagyobb lett a nevetés. Mikor jól kikacagták magukat, az egyik tisztviselő azt gondolva, hogy bolonddal áll szemben, jónak latta kiadni az útját. — Felséges uram — mondta —, az üzlet rosszul megy. Olaszország­ban kétmillió munkanélküli van. Ne­héz munkát találni. De a királyi óhaj — parancs. Találunk önnek megfelelő helyet és értesítjük. Faruk elment, de a megígért vá­laszt nem várta be. S bár a tisztvi­selő a folyóiratokból később meg­tudta, hogy igazi királlyal állt szem­ben. mégis jogosan gondolta: kinek kell ez a kétlábon járó silány áru? Kinek van hasznára? Jlyen dolgok történnek ma a trón és hatalom nélkül maradt királyokkal! És nem is a meséljen, hanem a valóságban. (V. SZILANTYEV karcolata a Komszomolszkaja Pravdából)

Next

/
Oldalképek
Tartalom