Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-29 / 51. szám

Szerda, 1956. február 29. OEIMRGYBRORSZÍG A íOszerpaprika-lermeiés néhány időszerű kérdése W a az elmúlt esztendők fűszerpaprika termelési eredményeit vizsgáljuk, szembetűnő, hogy u Szeged kei nyéki paprikatermelő körzetekben a fűszerpaprika szedése egyre későbbi időpontokban kezdődik, rá termelők arról panaszkodnak, hogy csökken a termés, gyöngül a minőség is. Emiatt mondják sokan, hogy a fűszerpaprika termelése „nem kifizetődő". Korántsem így van ez. Vizsgáljuk meg a kérdést a maga valóságában és vonjuk le a helyes következtetéseket. Láthatjuk majd, hogy nem úgy van a dolog, ahogy sokan állítják. A fűszerpaprika meleg égövi növény, mely hazánkban az éghajlati és környezetbeli hatásokra évszázadok során átalakult ugyan, de alapvető tulajdonságait, a hő és fény igényességét megtartotta. Termelése éppen ezért Szeged vidékén kezdődött el először, s itt terebélyesedett ki, ahol az adottságok minden tekintetben kedvezőek voltak, s ma is jók ahhoz, hogy a paprika a Vidék uralkodó növénye legyen. A paprika hő és fény igényességéből következik hosszú tenyészidejűségc. Ahhoz, hogy a kívánt termés-mennyiséget, és a jó minőséget elérjük, mindig az adottságokhoz kell alkalmazkodnunk. Május 1-től október végéig kell az időt jól kihasználnunk a sikeres termesztés érdekében. Minél 'korábban indul a növény fejlődésnek, annál több és jobb minőségű termésre számíthatunk. A növény fejlődése közben hozza virágait és termését szakaszosan érleli. Minél több szakasz (kötés) fejlődik ki és minél hosszabb idő van a beérésre, annál nag>obb a termés. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy aki május elején ültet jól fejlett palántákat, annak paprikája június első napjaiban már virágzik, s a gazda korán szedheti az első termést, s folytathatja a szedéseket egészen az őszi fagyok beálltáig. Aki június első felében ültet, egy hónapot késik, s ezt a késedelmet drága árral fizeti meg, mert az őszi fagyok éppen akkor szakítják meg a növény életét, amikor az tele van fejlett, de még éretlen terméssel. így a termés-mennyiség átlag 50 százalékkal lesz kevesebb. ík bermajer Ernő Kossuthdíjas akadémikus a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben végzett kutatásai alapján 1952-ben megállapította. hogy a május 5én kiültetett paprika 35 és fél mázsájával, a május 15én kiültetett paprika 31.3 mázsájával, a május 26-án kiültetett palánták pedig 27 mázsájával, a június 5-i ültetés pedig már csak 19 mázsa 30 kilójával fizetett. Az a paprika, melyet június 16-án ültettek ki, holdanként csak 17 mázsa 80 kiló érett pirospaprikát adott. A május 5-i ültetésű paprikán a 35 és fél mázsás érett termésen túl 28 mázsa 40 kiló, a június 16án ültetett 1 holdas táblán pedig 51 mázsa zöld termés maradt. Ha a két számot öszszehasonlítjuk. láthatjuk, hogy a május 5-én ültetett táblán azért kevesebb a zöld termés, mert 17.7 mázsávalj több piros-paprikát szedhet- i tek le róla, míg a másik táb- j ián a termés megvolt ugyan,! de az őszi hideg miatt nem tudott beérni. Ezek a kísérletek beszédes bizonyítékai annak, hogy a korai ültetés az egyetlen biztos módszer a fűszerpaprika-termelés jövedelmének fokozásóra és a. minőség javításóra. ' A fűszerpaprika tenyész-, idejét a kiültetés előrehozása- : val meghosszabbíthatjuk. Így ,• a növényben rejlő élettani adottságokat teljesen kihasználhatjuk. Alapfeltétel tehát a jóminőségű, karai palánta nevelése, mely május első napjaira 4—6 lombleveles állapotban van, s már ültetésre alkalmas. Hogyan csinálták ezt eddig a szegedi paprikatermelő gazdák? A palántát hidegágyban nevelik, a palánta fejlődése az időjárástól és a jószerencsétől függ. Kiültetésre alkalmas palánta hidegágyból csak május végére, vagy június elejére várható. így elkerülhetetlen az egyhónapos késés. A későn ültetett fiatal növény mar nem tudja kihasználni a májusi esőket és a mérsékelten meleg tavaszi napokat. Júniusi kiültetéskor a palántákat a meleg hirtelen eri, fejlődésükben megakadályozza, s időbe telik, míg a tövek alkalmazkodnak a számukra kedvezőtlen helyzethez. A növény lemarad a fejlődésben, s ezzel párosul a késői érés, melynek napjai már arra az időre esnek (szeptember, október). amikor a napfény ereje, s mennyisége csökken. Innen ered, hogy a töveken sok zöld termés marad, amit bepirosodás előtt le kell szedni az őszi fagyok elől. A későn érő paprika festékanyagtartalma kevés, tehát az elsőosztályú áru is kevés lesz. Az a termelőszövetkezet, vagy egyéni gazda, aki a fűszerpaprikát biztonsággal akarja termelni, rá kell hogy térjen a langyos-ágyi, védett palánta-nevelésre. Jó termést csak ez a módszer biztosít. A langyos-ágyba március 20-a körül vetett mag május 5-re a külső időjárási viszonyoktól függetlenül erős hat lombleveles palántát biztosít. A langyos-ágy készítése kiadással jár, de ez bőségesen megtérül már az első évben a korai kiültetés által elért termésemelkedésben, mert ez mintegy 50—60 százalékkal több pirospaprikát jelent. ]\| ondják talán többen: mi lesz akkor, ha májusban fagy pusztít. A gyakorlat azt mutatja, hogy mindsn tíz évből 3 évben lehet fagyveszéllyel számolni. Tehát tízből hét évben teljesen biztonságos a korai paprika-ültetés. Az erős, jól megeredt palánták még két fok hideget is könnyen eltűrnek. A jó gazda azonban fagykárra mindig számít, ezért elegendő menynyiségü tartalék-palántát is nevel. Mindebből könnyen levonhatjuk a következtetéseket: nem az időjárás yáltczott meg, nem a fűszerpaprika termelése lett kevésbé jövedelmező, hanem időközben elavultak termelési módszere, ink, a többi más ipari növény termelési módszereihez viszonyítva. Míg más ipari növény agrotechnikája fejlődött, addig a fűszerpaprika termelését elavult eszközökkel folytattuk. Saját munkáját becsüli le az a termelő, alá saj; nálja azt a kevés áldozatot, melyért paprikaterméséből később száz százalékkal több hasznot kapna. Azok a gazdák, akik már ebben az évben az itt leírt módszerek szerint termelik a paprikát, bizonyosan nem mondják többet, hogy a paprika nem kifizetődő. Ellenkezőleg: meggyőződéssel vallják majd, hogy a legjobban jövedelmező növények közé tartozik. Kísérletek igazolják, hogy az a termelő, aki korán ültet, egy hold földről 16—18 ezer forint tiszta hasznot biztosíthat magának, ez pedig mindenki számára könnyen elérhető. Kilb Gyula a Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutatóintézet tudományos munkatársa Üzemi előadássorozatokat rendez az Ismeretferiesziti Társulat A békés építés nagyszerű számai Több szegedi üzemben előadás-sorozatot rendez a Tár-, s.'.dalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei titkársága. Ezeken az előadás-sorozatokon a dolgozókat érdeklő kérdésekről beszélnek a társulat előadói, egyetemi és középiskolai tanárok. Az egyik ilyen előadás-sorozat címe például: „Az ember és az élet a tudomány fényében". Ennek az előadás-sorozatnak a keretében az emberi élet kérdéseit orvosi, biológiai és fiziológiai szempontból világítják meg az előadók. A tervek szerint, a dolgozók igényének megfelelően, egyelőre a Szegedi Ruhagyárban, az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál, a Szegedi Textilművekben és a város több közlekedési vállalatánál rendeznek ilyen előadás-sorozatokat 593 millió fonna 1960 »1960-ban 593 millió tonna szén kitermelését tervezzük, vagyis másfélszer anny it, mint amennyit 1955-ben kitermeltünk. Ez igen komoly feladat, amelynek végrehajtása nemcsak a népgazdaság szénszükséglctének kielégítését teszi lehetővé, hanem az' állami szénkészletek növelését is«. (Bulganyin elvtársnak a XX. kongresszuson elmondott beszámolójából.) Pártélet A pártoktatás módszertani kérdései Irta dr. Szabó Tibor VI. rész Konzultáció, kiselőadás, munkaértekezlet Áz oktatásügyi miniszter intézkedése az iskoláztatási feladatokról Az 1956/57. tainév iskoláztatási feladatairól intézkedik az oktatásügyi miniszter utasítása. A továbbtanulásra jelentkezők elbíráslásánál — és ez vonatkozik minden fiatalra — a jó tanulmányi eredmény a legfontosabb szempont. Az utasítás felhívja az általános- és középiskolák igazgatóinak és tantestületeinek figyelmét: még jobban segítsék a munkás- és parasztszármazású fiatalokat, hogy tovább tanulhassanak a gimnáziumokban, illetve az egyetemeken. A technikumoknál az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a tanulók gyakorlati képzettsége nem kielégítő. Az 1957—58. tanévtől kezdődően éppen ezért az ipari és mezőgazdasági technikumokban — egyes tagozatok kivételével — csak olyan tanulókat vesznek fel. akik már egyéves üzemi gyakorlattal rendelkeznek. Ennek szem előtt tartásával az idén tiibb diák kerül fel az ipari és mezőgazdasági technikumokba, közülük azonban sokan az iskola padjai helyett egy évet előbb majd az üzemben töltenek el. Ezen idő alatt az . ipari tanulók számára biztosított fizetést kapják a fiatalok. A II. Rákóczi Ferenc katonai középiskolába kitűnő, jeles, vagy jórendü általános iskolai nyolcadik osztályos fiútanulók jelentkezhetnek, ahonnan érettségi után a fegyvernemi tisztképző iskolába kerülnek. Az egyetemi és főiskolai jelentkezéseknél elsősorban az általános gimnáziumot végzett jó tanulóknak biztosítják — a felvételi vizsgán elért eredménytől függően — a továbbtanulást. A fegyvernemi tiszti iskolákra a 'középiskolát végzett fiútanulók j elent kezheínek. Az egyetemi és főiskolai felvételre számba nem vehető érettségiző, képesítőző fiatalok az ipari szakmunkásképzésnél nagyobb felvételi lehetőségre számíthatnak. Az erősebb felkészültséget igénylő szakmákban a tanulók jelentős része he'yi gyárakban és üzemekben helyezkedhetik el. A képző- és iparművészeti gimnáziumba március l-ig, a II. Rákóczi Ferenc katonai középiskolába. továbbá a többi középiskolába március 15-ig lehet jelentkezni. A középiskolás diákok az egyetemre, főiskolára március 1-töl április 10-ig, a fegyvernemi tiszti iskolára április 15-ig kérhetik felvételüket. Az egyetemi felvételi vizsgákat a nappali tagozatokon június 27-e és július 10-e között tartják, Az egyetemre, illetve főiskolára fel nem vettek a műszaki iskolákra augusztus elsejéig jelentkezhetnek. Az általános iskola nyolcadik osztályában végzettek az MTH és a helyiipari intézetek iskoláiban, a Munkaerőtartalékok Hivatala felhívása után jelentkezhetnek. Módesífó határozat a kötelező tűz- és jégbiztosításról A Minisztertanács módosító továbbá a módosító határozat, határozatot hozott a kötelező hogy a. termelőszövetkezetekbe tű/.- és jégbiztosítás szabályai- belépő „tagoknál már a belépés nak kiegészítéséről. A módosító évében is a termelőszövetkezehatározat értelmében a kötelező lekre vonatkozó kötelező tűz- és jégbiztosítás hatálya kiterjed jégbiztosítás! díjtételeket kell valamennyi nem állami inlaj- alkalmazni. A belépés előtti kid'onban lévő zöldség- és zöld- vetés és az új tételek kiilönbséségmag termelő terület termésé- géből eredő esetleges túlfizetést re. beleértve az eddig kötelezően a régebbi hátralékok, vagy nem biztosított bolgárreiidszerü egyéb tartozások rendezésére öntözéses zöldség- és zöldség- kell fordítani"', magtermelés céljára szolgáló te- Mivel a fenti módosító batárorületck termését is. Ez utóbbi- zat a Csongrád megyei dolgozó nak évi biztosítási dija holdan- parasztok érdekeben született ként 3 ezer forint biztosított ér- meg, a szakcsoportok biztosítáték után 120 forint. Kimondja sóra is lehetőség nyílott, MINDEN SZEMINÁRIUMI MEGBESZÉLÉS konzultációval kezdődik. Itt azokat a kérdéseket kell megbeszélni, amelyek előzetes tisztázása elősegíti a későbbi vita eredményességét. A szemináriumok igen nagy részében a hallgatók inem vetnek fel konzultációs kérdéseket, ami részint egyes hallgatók félénkségében, többnyire az egyéni tanulás helytelen módszerében gyökerezik. Amilyen mértékben sikerül a propagandistának elérnie, hogy hallgatói a tananyagot elmélyülten, behatóan tanulmányozzák, elgondolkozzanak felette, olyan eredményes lesz a konzultáció is. A jó vezető azzal ösztönzi hallgatóit konzultációs kérdések felvetésére, hogy egy-két alkalommal elmondja, milyen kérdések okoztak neki fejtörést és hogyan kapott rá választ. A konzultációs kérdések megválaszolásának módja a kérdések jellegétől függ. Amennyiben azok valamilyen idegefl szónak jelentésére, vagy valamilyen ténykedésre vonatkoznak, a vezető közvetlenül adja meg a választ. Ha olyan kérdésről van szó, amely a vitavezetési vázlatban szerepel, tehát a foglalkozáson sorrakerül, a vezető közölje ezt a hallgatókkal. A konzultációs kérdések felett helytelen vitát indítani. Ha a vezető nem tud pontos választ adni. a legközelebbi alkalommal közölje a helyes feleletet. A szeminárium részét képezi fejlettebb fokon a kiselőadás is. A propagandista megbízhatja időnként a hallgatók egyikét, hogy tartson kiselőadást a szemináriumi anyag egy-egy főkérdéséről. A KISELŐADÁS egyik fontos eredménye, hogy az elvtársakat alaposabb, elmélyültebb tanulásra szoktatja. Ezzel a hallgató állandóan javítja tanulási módszerét és ez kihat további tanulására is. Emellett a kiselőadás neveli a hallgató önbizalmát, fokozza tanulási kedvéi, fejleszti előadókészségét. A propagandista és a hallgató együtt választja meg a kiselőadás témáját az anyag főkérdései közül. Ügyeljen arra, hogy a téma ne legyen túlságosan könnyű, vagy nehéz. Javasoljon az ajánlott irodalomból néhány oldalt, kérdezze meg az elvtársat, hogy milyen módon akarja megoldatni feladatát és adjon néhány módszertani tanácsot. Néhány nappal előbb nézze át a kiselőadás elkészült vázlatát és tegyen javaslatot az esetleg szükséges javításokra. A kiselőadás ne tartson tovább 6—8 percnél. Utána néhány elvtárs, majd a propagandista bírálja meg. Helyes. ha a propagandista a kiselőadás témájának egy-két fontos kérdését felteszi megvitatásra, mert a kiselőadás nem pótolhatja a szemináriumi vitát. A szemináriumot munkaértekezlet követi. Ennek az értekezletnek célja az, hogy a hallgatóknak útbaigazítást adjon tanulási módszereik fejlesztéséhez, szilárdítsa a tanulmányi fegyelmet és segítse elő a kollektíva összeforrását. Ugyanakkor a jó munka-megbeszélések a vezető számára is közvetlen segítséget nyújtanak azzal, hogy felhívják a figyelmet nevelő-, oktató-munkájának fogyatékosságaira. A munkaértekezlet jó előkészítéssel igen változatos lehet. Egyik hallgató például beszámolhat arról, hogyan készített jegyzeteivet, megvitathatják a jegyzetkészítés néhány fontos módszertani problémáját. 'Más alkalommal irodalmi szemelvényt olvashatnak fel, vagy az anyaggal kapcsolatban tarthatnak kiselőadást. Utoljára szólnunk kell még a szemléltető oktatásról, amely sajnálatosan központi szerveink részéről is a legelhanyagoltabb terület. A SZEMLÉLTETŐ OKTATÁS nem elvont képzetéven és szavakon, hanem a tanuló által közvetlenül észlelt konkrét képeken épül fel. Szemléltető eszközökkel nemcsak élénkítjük a. foglalkozást, hanem el is mélyítjük a hallgatók ismereteit, javítjuk az oktatás minőségét. Nagyfokban elősegíti az emlékezést, ami a legtöbb embernél látási formában emlékképekben jelentkezik. Egészen más annak az elvtársnak tájékozottsága, aki a nemzetközi események tanulmányozása során a térképét veszi elő és azon tájékozódik, mint akt csak szavakat tanul. Elszomorító, hogy szemináriumaink S9 százalékában nem használják fel ezt a jó segédeszközt. Pedig a térképek különböző fajtái (hegyvízrajz. politikai, gazdasági térképek) könnyen beszerezhetők. Ugyancsak nem használjuk fel oktatásunkban még azokat az ábrákat sem, amelyeket a Szabad Népből, a Délmagyarországból könnyen kivághatnánk, vagy amely plakát formájában éppen a szemináriumi teremben van kifüggesztve. Nem használjuk fel és nem készítünk különböző táblázatokat sem. de nem használjuk fel a mindenki számára hozzáférhető képanyagot sem. Központi irányításunk se foglalkozik ezzel a kérdéssel érdemben és hiányzik partcktatásunkból az olyan közvetlen és jó megoldási forma, mint a diafilmek készítése és felhasználása a pártoktatásban Foglalkoztunk íelszabaÁllásunk utáni 10 évünk történetével, de egyetlen képet nem jelölt meg az Útmutató bemutatásra, még kevésbé készítettek központilag. Természetesen arra is gondolhatott felső irányításunk, hogy a szemléltetéshez szükséges és alkalmas anyag megtalálható minden üzem* ben és minden intézménynél, ami valóban fennáll, csak nem használtuk fel. Hiszen központilag kiad* tuk a Népnevelők zsebtérképét is, zsebkönyvet is, csak az a baj, hogy nem kerül elő a zsebből. A szemléletes oktatás lehetőségeit a jövőben erőteljesen használják fel a propagandisták az eredményesség érdekében. Maga az üzemi faliújság anyaga is igen sokszor jól felhasználható erre a célra. Egyébként használják feli az elvtársak az összes lehetőséget arra, hogy az oktatás értelmi tartalma mellett töltsék meg az anyag mondanivalóján és feldolgozási módján túlmenő érzelmi tartalommal. Egy-egy odavaló vers elmondása, regényrészlet felolvasása, képbemutatás, az anyaggal kapcsolatos film, vagy filmhíradó közös megtekintése, gyülekezés alkalmával esetleg komoly hanglemez lejátszása is, mind elősegítik a szeminárium hangulatát, ha megfelelő mértékben és helyen alkalmazzuk. TERMÉSZETESEN mindezek és maga az egész módszertani fejtegetésem is csak eszköze valódi célunk elérésében, hogy pártunk harcos, eredményes propagandistái legyünk. Szép, megtisztelő feladatot bízott az elvtársakra a párt, de ennek ellátására csak akkor válnak igazán alkalmassá, munkájuk akkor lesz valóban eredményes, ha mindig szem előtt tartják a propagandisták számára is érvényes jelszót/ Tanulj, hogy taníthass! (Vége) — Érdekes előadások hallI hatók az MSZT, a TTIT és a : Micsurin Agrártudományi ' Egyesület klubestjén, ma, szerdán este 6 órakor az MSZT Horváth Mihály utca 3. szám alatti klubjában. Szalay László docens, a fizikai tudományok kandidátusa Luminies?cenciás vizsgálatok a mezőgazdaságban címmel, Baksay Tóth Bertalan gödöldő! egyetemi tanár pedig Tanulmányutam a Szovjetunióban — gazda-szemmel címen tart előadást. Az előadások után, este 8 órakor klubest lesz, mikrobarázdás lemezről tánczenét biztosítanak.