Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-29 / 51. szám

Szerda, 1956. február 29. 3 DELMüGYffKORSZVG A magye r— szovjet barátság jegyében rendezi márciusi klub-estjeit a TTIT A Társadulom- és Természel- a Szovjetunióban lezajlott irotudomónyi Ismeretterjesztő Tár- dalmi vitákról rendeznek ankcfeulat megyei titkársága szegedi lot a klubban. 3l-én este 8 óraklubjának egész március liavi kor szovjet művészek estje cíniJuogramját a magyar—szovjet niel rendeznek zenés műsort, barátsági liónap jegyében állí- amelyen mikrohanglemezről a lotla össze. A klubmíúsor érde- legszebb orosz opera-áriák, hangkes és színvonalas előadásokat szer-szólók és zenekari müvek ígér az oroas és a szovjet tudo- hangzanak el. Hiányról és életről. Mindjárt A Szovjetunióval kapcsolatos március 2-án este 7 órakor Me- előadások mellett még több nagy zei Béla doktor, idegklinikai ad- érdeklődésre számot larló renjunktus tart előadást A pavlovi dezvény lesz a klubban. Márnervizmus gyakorlati alkalmazó- cius 8-án Jáki Gyula egyetemi sa az ideggyógyászaiban cím- tanár tart előadást az orvosi mel. Március 13-án este 7 óra- gyógyítás történetéről, 10-én kor .4 XX. pártkongresszus és jelmezes farsangi-bálat rendezni értelmiség perspektívája rírr- nek a klubban, 17-én este pedig mel vitát rendeznek. 20-án c a Társulat Természettudományi 7 órakor Ábrahám Ambrus Kos- szakosztályának tagjai találkozButh-díjas akadémikus egyetemi nak az egyetem természettudotanár tart előadást arról, hogy mányi karának végző hallgatóimiként hasznosította a pavlovi vak Bevezetőül Koch Sándor tanokat saját biológiai kutató- Kossuth-díjas egyetemi 1anár, munkájában. az egyetem természettudományi 22-én este 7 órakor Piédey karának dékánja, a TTIT orszáT.ászló kétszeres Kossuth-díjas gos elnökségének tagja mond akadémikus egyetemi tanár tart beszédet a jelenlévőkhöz, végül előadást Lobacsevszkijról a nagy 24-én este 7 órakor Baráti Deorosz matematikus halálának zsű. a Szegcdi Tudományegye100. évfordulója alkalmából, trm rektora tart előadást Jean 27-én este ugyancsak 7 órakor Paul Sartreröl. Március nyolcadika előtt Szeged üzemeiben Háromnapos MNDSZ-műszak a Szegedi Kenderfooógyárban A Szegedi Kenderfonógyár MNDSZ-szervezetének vezetősége tegnap, kedden délután beszélte meg, hogyan készüljön fel méltóképpyen március 8-na. Füredi Jenőné elvtársnő mindössze egy hónapja vezeti a Kendergyár MNDSZ-szervezetét. Ma még sok nehézséggel küzd, de a mozgalmi munkában jártas asszony hamarosan kitűnő vezetője lesz a gyár több mint 500 MNDSZ-tagjának. Március 8-án ünnepi röpgyűléssel kezdik meg a műszakot, amely 9-én és 10-én tart. Vátlailta az MNDSZsZervezet, hogy március 8-ig eladják az 1956-os 600 tagsági bélyeget. Az MNDSZ-szervezet szép és nagy feladatot tűzött maga elé. A bizottságok —• a termelési, az anya- és csecsemővédelmi, a kulturális stb. bizottságok — felelősei meldé széles aktíva-hálózatot építenek ki. A DISZszervezettel közösen a főzési ről, a varrásról, a kötésről előadásokat tartanak az aszszonyok és a lányok résjére. Tavasszal az üzemük által patronált csengelei Lenin Tsz-be és a Kisteleki Gépállomásra látogatnak el és az ott dolgozó asszonyoknak segítenek MNDSZ-szervezetüket megerősíteni. Március nyolcatlikára készülnek a Vasöntöde asszonyai Üzemünkben nem sokan dolgozunk asszonyok, mindössze húszan. Nincs is MNDSZ-szervez etünk, de azért méltóképpen akarjuk köszönteni március 8-át, a Nemzetközi Nőnapot. Tóth Antalné magkészítő március 8-a tiszteletére vállalta, hogy az eddigi 248 százalékát 10 százalékkal emeli. Juhász Lajosné 150 százalékát 160-ra emeli és a száz százalékon alul teljesítő asszonyoknak segít elérni a száz százalékot. Sebő Margit, Hajdú Péterné is hasonló munkafelajánlást tett március 8-a tiszteletére. Perneki Ferencné, a Vasöntöde dolgozója Rövidesen megjelenik Somfai László Yiharban című regénye Beszélgetés az új regény Írójával Ha marosan megjelenik elmondjam mindazt, ami felViharban" címmel Somfai László, szegedi író első regénye. Ez alkalomból a szerző művéről, terveiről és eddig: ir&i munkásságáról a következő nyilatkozatot adta. — Nem vagyok fiatal író. A felszabadulás előtt is írogattam már, bár elég későn gyűlt bennem. „Viharban" című regényem, bár egészen mai és aktuális kérdéséket tárgyal, sok tapasztalatot, emberismeretet követelt. Egy munkásasszony a hőse. aki elindult az új értelmiséggé válás felé. Maradi férje, környezete nem jó szemmel nézte új életét s nem is egészen kezdtem el dolgozni, mivel ok nélkül, mivel Anna nehe32 éves koromig teljesen el- zen találta meg a helyes utat. szigetelten tanárkodtam agy Bizony az új értelmiségi útja alföldi faluban. Azokban az tele lehet nehézségekkel, és időkben humanista jellegű, nemegyszer csak a legélencvelláimat közölték a folyó- sebb konfliktusaik megoldása iratok, s a rádió. A félszoba- árán győzhet a visszahúzó dúlás után elsősorban irodalomszervező munkával és a erők ellen. Anna és férje Regényemben végül győzejmtalok nevelésével foglal- delmes'kednek. koztam. Eveken át szerkesz- — Jelenleg mintegy 400 óltettem a „Tiszatáj" című fo- dalra tervezett nagyobb relyóiratot, néha írtam egy-egy gényen dolgozom, amelyben elbeszélést, de igazi hango- egy jászsági parasztifjú élemat nehezen találtam meg. tét mutatom be — fejezte be Most úgy érzem, ideje, hogy nyilatkozatát Somfai László, Gyümölcsöző kapcsolatok Sveged üzemei eddig is éltek azzal a lehetőséggel, hogy igénybevehetik a tudományos kutatók segítségét. Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat, a Szegedi Erőmű, a Konzervgyár, a Ruhagyár, a Seprűgyár, az Ecseigyár már korábban is állandó kapcsolatot tartottak fenn az Egyetem egyes intézményeivel. Talán nem érdektelen a további fejlődés szempontjából kissé elemezni azokat a munkakörülményeket és lehelőségeket, amelyek közepette ezek a gyümölcsöző kapcsolatok megszülettek. Talán ott kell kezdenünk, hogy az Üj'sregcdl KenderLenszövő Vállalat igazgatója és főmérnöke a MTESZ-hez fordult, hogy egy új, minden szempontból megfelelő impregnáló eljárás kikísérletezésében és üzemi kidolgozásában nyújtson segítséget. Széli Tamás és Sípos György az Alkalmazott Kémiai Tanszék, valamint Lestyán János a Szerves Kémiai Intézet munkatársai gondos körültekintéssel fogtak munkához. Első dolguk volt, hogy tanulmányozzák a fejlettebb ipari országok impregnálási eljárásaival foglalkozó szakmunkákat és folyóiratokat. Eltekintve a nyelvi nehézségektől (pl. japán folyóiratokban megjelent tudományos közlemények lefordítása!) nehéz feladatnak bizonyult egykét ritkaságszámba menó külföldi szakkönyv megszerzése. Az Egyetemi Könyvtár és az Országos Műszaki Könyvtár nagy segítséget nyújtott ezen a téren. Később az impregnáló anyag hazai előállítása okozott problómát. Ekkor az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat jóformán egy kis gyárat épített üvegből az Alkalmazott Kémiai Tanszéken és miniden anyagot megszerzett a kísérletekhez. Még egy kis impregnáló-gépet is készítettek a kísérletek megkönnyítésére, amit később az üzem az Alkalmazott Kémiai Tanszéknek ajándékozott. Ez a kis foulard egyébként ma a vegyészhallgatók gyakorlati oktatását szolgálja. laboratóriumi méretekben már kidolgozták az impregnáló anyag előállítását, nagy probléma volt több száz literes mennyiségek előállítása az üzemi kísérletekhez. Itt is segítséget kaptak a kutatók: Fodor Gábor kétszeres Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Szerves Kémiai Intézet igazgatója. átengedte az intézetben lévő nagyméretű duplikátort a kísérletek céljára. Kiszely Jenő tanszéki laboráns — sokszor egész éjszakákon át — azon dolgozott, bogy az üzemi kísérletekhez szükséges anyagok rendelkezésre álljanak. A segítségnyújtás nemcsak az anyagiak terén nyilvánult meg, hanem a tapasztalatok kölcsönös átadásában is. Sugár Miklós főmérnök. Bakó László osztályvezető mérnök és Kiss Ferenc technikus minden héten összeültek a kutatókkal, hogy megbeszéljék az elért eredményeket és azt, hogy mit keli még kijavítani. Az első eredmények megmutatták, hogy jó a viharkabát szövetek vízlepergető kikészítése és nincs fehér sókivirágzás. mint a korábbi impiegnálási eljárásoknál. Baj volt azonban az, hegy az impregnált szövet penészedett és vtzes földben viszonylag rövid idő alatt megrothadt. A későbbiek során azután ezen is segítettek. Ma már a Textilipari Kutató Intézet és a HM Textillaboratóriuma is megvizsgálta az impregnálás hatásfokát és ha a szövet egyéb tulajdonságai is minden szempontból megfelelőek lesznek, akkor talán pár hónap múlva már ezzel az új eljárással gyártje. az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat a viharka4milior bát- és sátorponyvaszövetekel. További sikert jelentett az impregnálás terén annak az eljárásnak a kidolgozása, amelynek segítségével a nehéz kender ponyvaszövetek vízhatlan kikészítését lehet megjavítani. Ebben a munkában már a Kolloidkémiai Tanszék munkatársai is résztvettek. Ennek az eljárásnak azért lehet na'gy jelentősége, mert igen olcsó hazai nyersanyagokkal impregnál, az eddig alkalmazott ' iógiát nem változtatja lényegesen és új gépi berendezéseket sem vesz igénybe. Az új eljárás kidolgozásához is sok kísérletet kellett elvégezni. Erről talán Bárdos Éva, az üzem MEO laboratóriumának vezetője és munkatársai beszélhetnének legtöbbet. akik mindig szivesen és nagyon lelkesen végezték a kísérleti pjonyvák vízoszlopnyomás-mérését. Néha 20— 30 próbadarabot is vizsgáltak napion ta, míg végül a 308-as számú kísérlet eredménye arra. engedett következtetni, hogy megfelelő lesz. ha üzemi méretekben hasonlóan impregnálunk. A több hónapos kísérletezésnek meg is lett az eredménye, mert a próbagyártások során Kocsis Pál és Korim György művezetők olyan jól tudtak impregnálni, hogy a ponyvák majdnem 1 méter magas vízoszlopot is elbírtak anélkül, hogy átáztak volna. Az impregnálással kapcsolatos kérdések megoldásában komoly segítséget nyújtottak Szalay László docens és munkatársad, akik azzal foglalkoztak, hogy mennyiben befolyásolja a Z vagy S sodrat az impregnálás hatásfokát, s milyen szárítást legcélszerűbb alkalmazni. Itt kell megemlékezni az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat műszaki értelmiségének arról, a komoly 'segítségéiül is,- amelyét á' termelési gyakorlatukat végző vegyészhallgatóknak nyújtottak. Mi sem bizonyítja jobban ezt a segítségadást, mint az, hogy Tóth Kálmán IV. éves vegyészhallgató 600 ezer forintos újítást dolgozott ki Kiss Ferenc technikus és a termelési gyakorlatvezető egyetemi tanszemélyzet segítségével és ezenkívül új eljárást javasolt az alumínium meghatározására. 4 Szegedi Erőmű költséget és lehetővé teszi a szép, tetszetős áru készítését. De amíg eddig eljutottunk, sok álmatlan éjszakánk volt. Előbb az okozott nehézséget, hogy túlságosan sokba került volna a fehérítés, később pedig a lehető leg egyszerűbe berendezés építése volt problematikus. A nagyüzemi kísérleti gyártáshoz 20—40 hektóliteres gőzfűtésű cementkádra lett volna szükségünk. Ilyen méretű cementkáddal azonban a Seprügyár nem rendelkezett és ennek kísérleti célra való megépítése nem lett volna kifizetődő. Ekkor a városi tanács ipari osztályának vezetője, Szélér Ferenc elvtárs volt segítségünkre. Közbenjárására Pongrácz elvtárs, az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat igazgatója és Sugár Miklós főmérnök felajánlották a festő-üzem egyik nagyméretű festőkádját a kísérletek idejére és minden segítséget megadlak ahhoz, hogy a kísérleteket zavartalanul elvégezhessük így azutápi sor kerülhetett arra, hogy a szerzett tapasztalatok felhasználásával a Seprűgyárban is megindulhasson a folyamatos seprűnyél-fehérítés. Természetesen — mint minden újítás bevezetésével kapcsolatosan — itt is voltak nehézségek. De szerencsére vannak még olyan igazgatók, mint Seres András elvtárs és olyan dolgozók, mint Bagi János elvtárs, akik az elmúlt hónapokv ban szabadidejüket feláldozva — bár nem voltak társújítók — nagy segítséget nyújtottak az üzemesítésben. A aeprűnyfl és az egyetemi kutatók közös munkája is eredményes volt. Itt á kondenzátorcsövek hőátadását rontotta az algából keletkező iszap; ezenkívül a korroziót és vízkőképződést is elősegítették ezek a {•arányi élőlények. Hosszú hónaptok kísérletezése után Gerzonics főmérnök és az egyetem kutatói: Széli Tamás adjunktus, Horváth József tanársegéd. olyan újítást dolgoztak ki, amely lehetővé teszi, hogy évi 135 ezer l'orint értékű fűtőanyagot megtakarítsanak. További megtakarítás jelentkezik abból is. hogy nem kell hosszú és fáradságos munkával olyan gyakran tisztítani a kondenzátorcsöveket, így a termelésben sem történik kiesés. A Szegedi Seprűgyárban is voltak olyan problémák, amelyeket az üzemi dolgozók nem tudtak megoldani saját erejükből. De Dani János igazgató, Kővári Imre műszaki vezető és a Kolloidkémiai Tanszék munkatársai munkáját siker koronázta, így viszonylag rövid idő alatt, megoldották a seprűnyelek fehérítésének problémáját. A seprünyele-k fehérítésére azért van szükség, hogy a hazai barna keményfából is príma, exportképes seprűt gyárthasson a Seprűgyár és kielégíthesse a külföldi vevők eléggé kényes igényeit. A len- és kenderáruk fehérítése megoldott feladat, de ezekkel a szokásos fehérítő eljárásokkal a seprűnyelet nem lehetett fehéríteni. Az új eljárás viszont csuptán néhány fillérrel növeli az önfehérítésével csaknem egyidőben kezdtük meg a kísérleteket a barna fűzvessző fehérítésére is. Komoly exportlehetőséget jelentene, ha ennek az újításnak a felhasználásával fehér fonott árut gyártanánk. Az Artex Külkereskedelmi Vállalat is nagyon érdeklődik ilyen árukkal kapcsolatosan. A Szegedi Seprűgyár dolgozói és a tudomány emberei tovább szeretnének menni. Az idei cirokszakáll-termés meglehetősen gyenge minőségű és nem felel meg mindenben az export követelményeinek. Éppen ezért a nemrégiben alakult újító-brigád — melynek tagjai: Bagi János, Rigó József, Kővári Imre műszaki vezető, Seres András igazgató és én — elhatároztuk, hogy a rendelkezésre álló cirokszakállt »kiszőkítjük* és így még szebb, még tetszetősebb lesz az exportra készülő szegedi seprű. Vannak ugyan már kísérleti eredmények erre vonatkozóan, de a kérdés megoldása még sok munkát igényel. A Szegedi Ecsetgyárban az eddigiek során sok baj volt azokkal a hazai gyártású öntő-femolgyantáikkal, amelyek segítségével az ecset sörtéje a nyélhez erősíthető. Nemrégiben elhatározták, hogy megszüntetik az eddigi bajokat a megfelelő gyanta házi előállításával. Az egyetemi kutatók közül én vállalkoztam a legjobb és legolcsóbb gyanta kikísérletezésére. Pár nappal ezelőtt már tapasztalatcsere látogatáson voltunk a Falemezgyárban, ahol Mau rits László készséggel adta át a gyantakészítéssel kapcsolatos tapasztalatait. Reméljük, hogy hamarosan Szegeden gyártott gyantával, príma minőségű ecsetet gyárthat majd az Ecsetgyár. Ezek a nagyobb jelentőségű újítások a tudományos kutatók és az ipari szakemberek közös munkája során a közelmúltban születtek meg. Biztos vagyok abban, hogy a technika korszerűsítése és az új technológiák bevezetése terén további sikerek forrása lesz a tudomány és az ipar egyre szorosabbá váló kapcsolata. Várkony Bernát egyetemi tanársegéd, azz MTESZ Altalános Munkabizottság tagja ^HIREKm Négy évtized munkában A Szegedi Gőzfürész legutóbbi termelési értekezletén a komoly üzemi kérdések megbeszélése közepette kedves, szívderítő esemény történt. Arató elvtárs, a< üzem igazgatója bejelentette, hogy hüségjutalmul egy havi fizetésének megfelelő összeget adnak Hegyközi Pál elvtársnak, aki negyven évig dolgozott a gőzfürésznél. Pali bácsi meghatódottan vette át a jür talmpt. majd • izgalmát legyűrve megszólalt: megköszönte pártunknak és kormányzatunknak, hogy néni feledkeztek meg hosszú évtizedekig végzett munkájáról. Megígérte, hogy — míg ertjéből telik és egészsége megengedi — dolgozni fog hazánk felvirágoztatásáért. Barát János — Irodalmi szakosztályi közgyűlést tartott a TTIT Csongrád megyei szervezete kedden délelőtt a társulat szegedi klubjában. Az ülésen Madácsy László tartott beszámolót 4. szakosztály munkájáról, majd megvitatták az 1956. évi munkatervet. Elhatározta a szakosztály, hogy ebben az évben több nyelvészeti előadást tart. — Egyévi börtön a kuliknak, a beadás szabolálásáért. A szegedi járásbíróság Kovács István kulákot — aki már két ízben 8, illetőleg 10 hónapi börtönbüntetést kapjott a sertésbeadás elmulasztásáért, de ennek ellenére az 1954. és 55. években ismét elmulasztotta a sertésbeadás teljesítését és így beadási hátraléka több mint 10 mázsára szaporodott — 69 éves 'kora ellenére egyévi börtönbüntetésre, 600 forint pénzbüntetésre, 3 évi jogvesztésre és 5 hold földjének elkobzására ítélte. — Bántalmazták a rendőrt —; több hónap börtönt kaptak. Faragó György 21 éves, szegedi, Jakab Lajos utca 13, Katona István 21 éves, Szeged, Jakab Lajos utca 16 és Vér József 21 éves, Szegad, Lengyel utca 24 szám alatti lakosok a rendőri felszólításnak nem voltak hajlandók eleget tenni, sőt, az őket igazoltatni akaró rendőrt megtámadták és súlyosan bántál- mázták. A városi bíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottakat hatósági közeg elleni erőszak bűntettében, s ezért Faragó Györgyöt és Katona Istvánt 4—4 hónapi, Vér József vádlottat pedig 2 hónapi börtönbüntetésre ítélte. KISKUNDOROZSMÁN a pe? dagógus munkaközösség zene? iskolát hozott létre a népműve? lési otthonban. A zeneiskolában eddig 70 tanulót oktatnak több? fajta hangszeren. Színjátszó- cs tánccsoport is alakult. A liata? lok „A dorozsmai fonó" című népi játékot tanulják. AZ ELMCLT GAZDASÁGI ÉVBEN 30 ezer károsultnak közel 25 millió forint jégkárt-térített meg Csongrád megyében az. Állami Biztosító. Közlemény a magyar-osztrák vízügyi tárgyalásokról A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kormányküldöttségei 1956. február 7—26-a közötti időben a határvidék vízügyi kérdéseinek újraszabályozása céljából Bécsben tárgyalásokat folytattak. A magyar küldöttséget Dégen Imre, országos vízügyi igazgató, az osztrák küldöttséget Hurtig Edniund, az osztrák mező- és erdőgazdasági minisztérium csoportfőnöke vezette. A tárgyalások barátságos, jószomszédi együttműködés szellemében folytak és mindkét mszág érdeneinek megfele l teljes megegyezéshez vezettek,