Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-28 / 50. szám

Kedd. 1956. február 28. 3 ®ELM<imRQRSZQG Fiatalok a Ládagyárban Az Üjszegedi Ládagyárat, ifjúsági üzemnek is nevez­hetnénk, mivel munkásainak 65 százaléka fiatal. A láda­gyári ifik példamutatóan helytállnak a munkában. Üzemükben a februári hideg előtt nem volt száz százalék alatt teljesítő. Mi a magyará­zta ennek a kiváló, teljesít­ménynek? — A munkamódszer átadás és az elvtársi segítség — mondja Lengyel István elv­társ telepvezető. — Űj dolgo­zóinkat a legjobb munkások mellé osztjuk be. Krajkó Fe­renc és Haska János a múlt év őszén került hozzánk. A •zögezőben kaptak munkát. Mi három kommunistát, Mor­vái Antalt. Kovács Imrét és Fűzi Imrét adtuk melléjük. Ezek az elvtársak szívvel­lélekkel tanították az új dol­gozókat és ennek eredménye­ként a tanulási idő után már HZ első hónapban túlszárnyal­ták a száz százalékot a fiata­lok. Teljesítményük azóta sem esett vissza és keresetük emelkedett . A februári zord hideg megzavarta a Ládagvár har­monikus munkáját. A dolgo­zók egy része szabadban és hideg csarnokokban dolgozik. A hideg mellett a jeges, ha­vas nyersanyag is akadályoz­za az egyenletes termelést. Február első két dekádjában tervüket csak 55 százalékra tudtak teljesíteni, s a lema­radás most nagv gondot okoz a gyárnak. Emellett nem kapnak elegendő üres vagont és a készáru egyrészét az üzem területén kell tárolni. A mostoha körülményeik el­lenére is születnek szembe­tűnő eredmények: Ábrahám Sándor és Tóth István szélező körfürészen dolgozó ifjúmun­kások átlagteljesítménye 135 —140 százalék körül jár. Feb­ruárban az egész üzemben nem volt igazolatlan hiány­zás. „A munkafegyelemmel nincs tej és ez örvendetes — mondja Lengyel elvtárs. — Rég a múlté az olyan eset, amikor munkaidő alatt mo­ziba ment egy dolgozó. Mert ilyen is előfordult nálunk. Van úgy, hogy egy-egy fiatal pár perccel megnyújtja a ci­garetta szünetet, nem any­nyira szívügye a termelés, mint az idősebbeknek, de ez nem gyakori. A januárban megválasztott pártvezetőség a ládagyári fia­talok munkájában máris so­kat segített. A diszisták meg­bízatásokat kaptak a párttól és azokat végre is hajtották becsületesen. Az üzemi póriszervezet segítségével kultúresoportot szerveztek. amely szépen működik, máris a dolgozók kedvence lett. A kultúrcso­port híre rövid idő alatt túl­jutott az üzem falain. A mi­nap más szegedi üzembe is meghívták őket. Munkaidő után sokan keresik fel a kul­túrtermet. olvasnak, zenét hallgatnak s a ping-pong te­remnek is akadnak vendégei. A ládagyári fiatalok azon­ban egy pillanatra seim felej­Törlesztette az adósság egy részét az Üjszegedi Rostkikészítő Vállalat Lapunk január 26-i számá- ra törekednek, hogy az esetler ! ban nem egyenletes termelése ges hibákat megelőzhessék, miatt megbíráltuk az Üjsza- Ennek érdiekében a munka gedi Rostkikészítő Vállalatot, megkezdése előtt sorra veszik A bírálat után összeült a te- az aznapi tennivalókat és a lep műszaki gárdája, és Szü- munkamenetet ennek alapján gyi Sándor telepvezetővel szervezik meg. , megtárgyalták a reájuk váró A fogadalmat teltek követ_ feladatokat. Először is meg állapították, hogy a feltárt hiba egyrészt a művezetők lanvha ellenőrzésének a kö­vetkezménye. A művezetők ^b^tehSrta eddig szemet hunytak a le­maradás felett, úgy gondol­lak, hogy úgyis sikerül azt behozni a közeljövőben. tik: fokozott feladat vár rá- 1 A megbeszélésen a műszaki juk, be kell hozni a februári dolgozók megfogadták, hogy lemaradást. Ha az eddigi lel- naponta ellenőrzik a terme­kesedéssel és szorgalommai lés menetét, a hibákat mun­dolgoznak. akkor ez sikerül! 1 ka közben javítják ki, és ar­ték: a műszaki és fizikai dol­gozók együttes munkája nyo­mán az Üjszegedi Rostkiké­szítő február első két dekád­a lemaradás egy részét, jóllehet az időjá­rás komoly akadályt jelentett. A hólepte szállítási útszakaszt felajánlott munkával tették szabaddá, s a zavartalan energia-ellátás érdekében 18 dolgozó a szénrakásokat munkaidőn túl tisztította meg a hótól. Mi hátráltatja a begyűjtési munkát Dorozsmai!? Súlyos tízezrekkel tartoznak a kulákok Hogy áll az év első negye­dében a begyűjtés egy olyan nagy községben, mint Do­rozsrma? Tóth István, a meg­bízott begyűjtési vezető azt mondja, hogy éppenséggel nem állnak rosszul, csupán a tojásbeadás halad nagyon lassan. A baj inkább az, hogy kevés idő jut az opera­tív munkára, a tervfeLbom­tásra. Ezt a munkát február 29-ére keltene befejezniök, ezért késő estig dolgoznak. Mégsem halad úgy a mun­ka, ahogy kellene. Mi lehet ennek az oka? A begyűjtési vezető és munka­társai véleménye szerint el­sősorban az, hogy a föld­nyilvántartók csak két napig tartózkodnak a községben minden héten, és ennyi idő alatt nem tudják feldolgozni a hatalmas anyagot és amed­dig a földnyilvántartás nincs rendben, nem tudnak a terv­felbontáshoz hozzákezdeni a gazdálkodók egy részénél. Az a vélemény a tanácsnál, hogy ezen úgy lehetne csak segíteni, ha önálló földnyil­vántartójuk lenne. Emellett egy másik okot is említenek, amely szerintük ugyancsak hátráltatja a mun­kát. A termelőknél az ősszel és a tél elején nem tudatosí­tották kellőképpen azt, hogy bejelentsék a területvaltozá­sokat és a művelésiág vál­tozásokat. Ahol ez elmaradt, most kell pótolni és ez is csak a tervfelbontást késlel­teti. Ennek ellenére a begyűj­tési dolgozók bíznak abban, hogy a kitűzött határidőre — február 29-ére — elkészül­nek a tervfelbonlással. Meg is tesznek ezért mindent, nem sajnálják az idejüket. Persze csak akkor vezethet sikerre igyekezetük, ha a dolgozó parasztság támogat­ja őket. Szerencsére azonban a parasztság körében is meg­értésre találnak. Ezt mutatja az a tény. hogy április 4-ére eddig 25 egyéni termelő tett beadási versenyfelajánlást. Nem így a kulákok. Mert azok súlyos tízezer forintokkal és 90, sőt 100 mázsa gabo­nával is tartoznak álla­munknak. Közülük Zádori Béla például 40 ezer forint adóval és 60 mázsa búzával. Kószó Imre 34 ezer forinttal és 115 má­zsa 60 kiló búzával, Illés Fe­renc 41 mázsa búzával és 20 ezer forinttal, Ádám Gábor pedig 26 ezer forinttal adós. A begyűjtők nyilvánvalóan nem nyugszanak bele ebbe a helyzetbe. Az elmúlt héten is elszámoltattak néhány ku­lákot. Ahol pedig egyáltalán nem tudnak eredményt el­érni, a bírósági úthoz folya­modnak. Az elmúlt évben, beadás terén a járás második kate­góriás községei közül máso­dik helyen végzett Dorozs­ma. Most szeretnének még jobb helyet elérni. Ez — tud­ják jól ők is — nem tesz könnyű. Objektív akadályok­kal és nem utolsósorban a kulákok ellenállásával kell megbirkózniok. Délalföldi történészek előadói ülése A délalföldi történészek a Magyai- Történelmi Társulat Délalföldi csoportja és a TTIT Csongrád megyei szer­vezete rendezésében előadói ülést rendeznek 1956. március 2-án délután 6 órakor a TTIT klubhelyiségében (Horváth Mihály u. 3. II. em.) Barta István elvtárs, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Történettudományi Inté­zetének munkatársa tart elő­adást „A kormány parasztpo­litikája 1849-ben" címmel. Az előadás jelentősen hoz­zájárul a történész pedagógus elvtársak továbbképzéséhez, ugyanakkor sokrétű új anyag feltárásával a történelem ku­tatói és kedvelői körében is nagy érdeklődésre tarthat számot. — ülést tart az I. kerületi Tanács ma délután fél 3 óra­kor a városi tanácsháza nagytermében. Az ülésen Pózsár József tanácstag is­merteti az összeférhetetlen­ségi bizottság beszámolóját, majd Misen Gusztáv elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke közli, hogyan hajtotta végre a végrehajtó bizottság a meg­előző tanácsülésen hozott ha­tározatait. A tanácsülés fog­lalkozik a tanács és a töme­gek közötti kapcsolat megvi­tatásával. Előadó: Kerek Jó­zsefné elvtársnő, a végre­hajtó bizottság titkára. SZÁZADOM, TE HAJNAL A futó percek örvénylenek s magukhoz rántanak, mint szálló port az esőszemek. Magához ránt e század, mint a mágnes a szunnyadó vasat. Olajjal, szénnel, acéllal dübög, hogy igazítsa Földünk tengelyét a kommunizmus csillagrendszerébe. Az én koromnál nem volt soha szebb s ifjú hevében fé lelmesebb. Könyörtelen, mi nt sodró áradat a villámokkal terhes ég alatt. Az én koromban zúg, amit az ember magát emésztve eddig alkotott, sajogva, fájva minden mozduló sban. dc hitetlenül mé gis a balálban. Az én koromban, mint a tengerek tükrében fiirge csillagmilliárt. jövendők mossák frissre arcukat, mint hajnalokban füvek, fák, vizek, hogy megszülhessék folytatásukat, — mert a gyümölcsnek ott a fája is magvában, melyből újra törzs feszül növésre várva rendületlenül. Magához ránt e század, mint a mágnes a szunnyadó vasat. Vele lüktet a vérem merészen, míg el nem nyüvik testem a napok, melyek megszül nek — mint a tavaszok ­a folytonosan ér tük-lobbanásra. Nem is tehetnék mást a lázadásnál, amely teérted zendül, századom, hogy hűségesen valljak én is érted a lombosodó ember-rengetegben. A sejtjeimbe olvasztod magad, hogy tegyem, amit értelem s inak sugallnak küzdő, ébren-álmaimban. való világhoz nőve, gyökerezve. Ila ncm volnál több lihegő parázsnál, mit óvni kell cs szélbe tartani, úgy tennék, mint a virrasztó hadak, a munkások, kik vérük melegével tápláltak lángra — győztes századom. i Viharba, vérbe tűnt korok után lehet már végre óriás az ember, kit nem csodák és isten igazít a fogyhatatlan Földet birtokolni, s törvények titkát lesni félelemmel: lehet már végre óriás az ember! Napot csinál e bolygóból, amíg sikongva táncol egy-két rész külön, halált lihegve nap cs béke ellen, — mely fölragyog, de mindig fényesebben. LÖDI FERENC ­— Albán estet rendez ma délután 6 órakor a Juhász Gyula Kultúrotthon nagyter­mében (Vörösmarty utca) a ••Baráti népek életéből* cí­mű sorozat keretében a Ha­zafias Népfront Városi Bi­zottsága, a Városi Békebi­zottság, a Juhász Gyula Mű­velődési Otthon vezetősége ps a TTIT városi titlicársága. Az esten ismertetőt mond dr. Princz Gyula tanszékve­zető egyetemi tanár "legki­sebb baráti népünk»-röl. Az albán est keretében bemuta* tásra kerül a *Kivételes tör* vény*, című játékfilm. — A békeaktívák leli ta* lálkozóját a Városi Békebi­zottság és a Hazafias Nép­front Városi Bizottsága szer­dán délután 5 órakor rendezi meg a Diákklubban (Dugo­nics tér 12). A találkozó elő­adója Porzsolt József, a Bu­dapesti Közgazdasági Egye­tem Nemzetközi Tanszéké­nek tanára lesz. Pavlov emlékezete Halálának, huszadik évfordulójára LENINGRÁD KÖZELEBEN van egy kisebb település. Régebben Koltusinak hívták és néhány szakember kivéte­lével a világ nem tudott ró­la sokat. Üjabban Pavlovo néven ismerik, mert az orosz élettan kiváló művelője szá­mára itt rendezte be a szov­jet állam a „feltételes ref­lexek fővárosát", a híres fizi­ológiai .kutatóintézetet. A te­lepülés fő épületcsoportjaelőtt Descartes, Darvin, Szecsenov szobrai állnak, az egyik épület homlokzatán figyelem­reméltó felirat: „Megfigyel­ni, megfigyelni, és ismét csak megfigyelni". Ki volt az a nagy kutató, aki eszményül Darvint. Sze­csenovot és Descartest vá­lasztotta s aki a kutató leg­fontosabb feladatának a meg­figyelést tekintette? Iván Petrovics Pavlov, az orosz tudomány büszkesége, a világ legnagyobb tudósainak egyi­ke, a szilárd, elvhű materia­lista, az állati és emberi ideg­működés fáradhatatlan kuta­tója. Pavlov Rjazánban született 1849. szeptember 27-én. Gyer­mekkoráról keveset tudunk. Diákévei a hatvanas-hetve­nes évekre estek, a forradal­mi mozgalmak fellendülésé­nek idejére, amikor rohamo­san felvirágzott a haladó orosz filozófia, ircdatem és kritika, amikor fokozódott a természettudományi érdeklő­dés és amikor az orosz értel­miség, különösen az ifjúság gondolatvilágában uralkodó helyet foglaltak el az orosz for­radalmi demokratáknak, Her­cennek, Csernisevszkijnek, Dobroljubovnaik eszméi. Kü­lönösen nagy hatást gyakorolt a fiatal Pavlovra az orosz fi­ziológia atyjának, I. M. Sze­csen óvnak 1863-ban megje­lent könyve, „Az agyvelő ref­lexei". Ez a könyv a materia­lizmus nyílt harcát jelenti az idealizmus ellen, megjelené­se történelmi eseménye volt a természettudománynak, a tudományos felvilágosultság­nak és a haladásnak. Szecse­nov volt az első, aki először mondta ki az akkori időkhöz képest a rendkívüli merész gondolatot, hogy a lelki mű­ködés tudományos alapja az élettani reflexmüködés. A cári cenzúra megtiltotta Sze­csenov könyvéntk terjeszté­sét, de a könyv egy példá­nyát, — amelyet Botkin bel­gyógyász professzor egy esté­lyen kabát alatt csempészve adott át a fiatal Pavlovnak — éiete végéig a tudományos kutatás útikalauzaként hasz­nálta. Pavlov tanulmányaiban és kutatásaiban igen gyorsan haladt előre. 1884-ben Hei­denhain boroszlói és Ludwig lipcsei professzorok mellett dolgozott. Eredményesen fej­lesztette tovább a korabeli kísérleti módszereket, ezek nyomán sok új felfedezést tett. 1883-ban megjelent dok­tori értekezése, „Centrifugális .' zívidegek" címmel. Ebben a művében már felvetette a medern orvostudományi szemléletnek, a nervinizmus­nak a gondolatát, amely sze­rint a betegségek keletkezésé­ben és gyógyításában figye­lemmel kell lenni az agyvelő és az idegrendszer szerepére, az úgynevezett telki, pszichés működés organikus, testi vo­natkozásaira. Ezekben az években dolgozta ki új mód­szerét az emésztés élettani vizsgálatára, a gyomorsipoly­lyal kombinált oesophagoto­mia módszere lehetővé tette a szájüreg felől a gyomorml­rigyekre kiváltott reflexhatás kimutatását, valamint a va­gLs-ideg szerepének tisztázá­sát a gyomorszekrécióban. 1897-ben adta ki „Előadá­sok a főbb emésztőmirigyek működéséről" c. könyvét, amely Oroszországon kívül hamarosan több európai ál­lamban is megjelent. 1904­ben megkapta a Nobel-díjat, ex a2 esemény egyben az orosz tudomány elismerését is jelentette. 1891-től 1936-ig dolgozott Pavlov a Katonaorvosi Aka­démián és a Kísérleti Orvos­tudományi Intézetben, 1925 óta. a Szovjet Tudományos Akadémia Fiziológiai Intéze­tében is. KÜLÖNÖSEN KEDVEZŐ kutatási lehetőségeket terem­tett Pavlov számára a forra­dalom után a szovjet állam 1921-ben megjelent Lenin alá­írásával a Népbiztosok Taná­csának dekrétuma, amely ki­mondta, hogv „Pavlov akadé­mikus rendkívüli tudományos érdemei óriási jelentőségűek a világ minden dolgozója számára". A szovjet kormány két kutatóintézetet létesített Pavlovnak, az Akadémiai Fi­ziológiai Intézetet Leningrád­ban és a Biológiai Kutatóál­iomást Koltusiban, ez utóbbi helyen városrésznyi területen a kutatóintézetek hálózatát bocsátotta rendelkezésére. Pavlov maga mondta 1935­ben: „Mi, akik tudományos hivatalokat viselünk, egyene­sen nyugtalanok és gondter­heltek vagyunk amiatt, vajon képesek leszünk-e igazolni és kiérdemelni mindazokat az eszközöket, lehetőségeket, amelyeket kormányunk ren­delkezésünkre bocsát". 1935. augusztusában, a 15. Nemzetközi Fiziológus Kong­resszuson a világ minden ré­széből összejött szakemberek hatalmas ünneplésben része­sítették az ösz tudóst. A kongresszus moszkvai záró­ülésén Pavlovot „Princeps physiologorum mundi"-nak, azaz a világ fiziológusai fejé­nek nyilvánították. Húsz évvel ezelőtt, 1936. február 27-én húny t el a nagy tudós. A szovjet állam veze­tői. a világ nagy tudósai osz­tatlan részvéttel vették körű) ravatalát, utolsó útjára a dol­gozók végeláthatatlan sorai kisérték. Pavlov születésének száza­dik évfordulóját szerte a vi­lágon megünnepelték, de megemlékeznek halála évfor­dulójáról is. Azóta húsz év telt el s ebben a húsz évben Pavlov életműve, tanai hatá­saiban egyre sokszorozódtak, terebélyesedtek. Halálának húszéves évfordulóján a meg­emlékezés nem formális hó­dolat a nagy géniusz előtt, hanem nagyhatású, a külön­böző tudományágakat egyre jobbon megtermékenyítő ta­nainak felmérése. A pavlovi tanok elterjedé­sének jelentős indítékot adott az a nagyszabású vita, ame­lyet „a nervinizmus vitája" néven 1950 nyarán rendezett a Szovjetunió Tudományos Akadémiája. A különböző tu­dományterületekről összehí­vott mintegy 1400 tudós meg­vitatta azokat a kutatási eredményeket, amelyeket a szovjet tudomány Pavlov ha­lála óta elért. A kongresszus határozata kimondta, hogy a pavlovi tanokat fokozottab­ban kell érvényesíteni az or­vostudományok mellett a pszichológia és a neveléstudo­mány területén is. Pavlov élettani Lkolát ala­pított, a kiváló kutatók egész serát nevelte fel. Tanítványai és közvetlen munkatársai voltak Bikcv, Ivunov-Szmo­lenszkij és Orbeli akadémi­kusok. akik a mai szovjet or­vostudomány és fizio'ógia ve­zető egyéniségei, akii: kutatá­sai világviszonylatban is igen jelentősek. Pavlov igen nagy hatást g> akorolt a nyugati tudo­mányra is. Tanainak nagy be­folyása volt Yerkes amerikai pszichológusra. Koltusi inté­zetében tanult az amerikai fiziológus, Gant, laboratóriu­mában dolgozott a lengyel Konorski. Pavlov tanainak nagyságét méltányolják azok a mai nyugati kutatók is. akiket nem vezet félre a szovjetellenes propaganda. Egy amerikai vezető elmegyó­gyász, Stanley Cobb könyve előszavában elismeri, hogy a pszichológia fejlődésében a legnagyobb esemény a felté­teles reflexek pavlovi kuta­tása volt. 26 évvel ezelőtt Pavlov egyik amerikai tanít­ványa Baltimorefoan, a John Hopkins kórházban Pavlovról elnevezett s feltételes reflex­kutatásokkal foglalkozó labo­ratóriumot alapított. 1955-ben egy zömmel ideggyógyászok­ból álló Pavlov-társaságot alapítottak Baltimoreban. Az uj tudományos társaság el­nöke Horsley Gant, atki a nagy orosz tudós tanítványa veit. Tagjai között neves ku­tatók vannak: Ernst Hal honi (nűnesotai egyetem), Howard Lidell (cornelli egyetem), Williams Ries (arkansasi egyetem) és Dávid Ryock (Washington). A PAVLOVI TANOK ha­zánk tudományos életében is egyre jobban elterjednek, ku­tatóink, szakembereink, do1­gozóink egyre inkább megér­tik és magukévá teszik azt. amit Orbeli akadémikus nagy mesteréről mondott: „Pavlov azon emberek közé tartozott, akii: haláluk után is tovább élnek, mert nagy eszméi örökséget hagytak az embe­riség számára. Pavlov tudo­mányos öröksége táplálja és még sok évtizeden keresztül táplálni fogja a szovjet tudo­mányt és vele együtt az egész vüág tudományát is. Pavlov neve halhatatlan". Király József egyetemi adjunktus, a TTIT Pavlov-munka­bizottságának veaetóje,

Next

/
Oldalképek
Tartalom