Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-26 / 49. szám

mWYIRORSZBS; 2 Vasárnap. 1956. február 26. fl ő Kommunista Pártja XX. koagresszusáaak határozata Heipnü Bizottságának hsszámoiéja alapján Tegnapi számunkban kSzSltiik az S/"K>' XX.' kongresszusa hatá­rozatának elr.ö részét. Alább kii­zoljtik a határozat befejező részét. A rövidebb munkaidő beve­zetése a munkáson és alkal­mazottak bérének csökkenté­se nélkül történik. A kong­resszus egyöntetűen helyesli ezeket az intézkedéseket, mert teljes összhangban van­nak a szovjet dolgozók érde­keivel. Kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy ezeket az intézkedéseket az egész szovjet nép lelkes helyeslés­sel fogadja, s újabb munka­lendülettel válaszol rájuk a Szovjetunió hatodik ötéves né pgazdaságí cjlcsztésl tervé­nek teljesítéséért folytatott harcban. Nagyjelentőségű a Központi Bizottság által tcrv\>cvctt nyugdíjrendezés. amely azt a célt követi, hogy jelentősen felemeljék a kis nyugdíjakat és leszállítsák az indokolat­lanul magas nyugdíjakat. Ugyancsak nagyjelentőségű az aggok ellátottságának megjavítása, s azoknak a rok­kantaknak elhelyezése, akik egészségük károsodása nélkül végezhetnek társadalmilag hasznos munkát. A hatodik ötéves tervben a.' ötödik ötéves tervhez ké­pest majdnem kétszeresére rövekszik a lakásépítés terje­delme. Ezzel kapcsolatban el­sődleges fontosságú feladat a szovjet állam által lakásépí­tésre kiutalt eszközök helyes tclhasználása. A kongresszus helyesli az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Miniszteri;:r.ácsa által annak erdekében hozott intézkedése­ket, hogy rendet teremtsen ezen a téren, megszüntessék a kisipari jelleget, az építészeti túlzások minden fajtáját, meghonosítsák az építkezés gyáripari jellegű módszereit. A kongresszus kötelez vala­mennyi párt- és gazdasági szervezetet, hogy biztosítsa az állami lakásépítési tervek fel­tétlen teljesítését, továbbá minden tekintetben elősegít­sen a munkásoknak cs alkal­mazottaknak abban, hogy személyes megtakarításaikból saját házat építhessenek. A kongresszus szükséges­nek tartja, hogy határozottan fokozottabb figyelemmel fog­lalkozzanak a lakosság min­dennapi szükségleteivel, to­vább szélesítsék a közétkezte­tési hálózatot, tegyék olcsób­bá és minőségileg javítsák meg a közétkeztetést. Ki kell szélesíteni a mosodák, ruha­szalonok, javítóműhelyek és más mindennapi szükséglete­ket kielégítő vállalatok háló­zatát. lényegesen növelni kell a háztartási munkát meg­könnyítő gépek és gyártmá­nyok termelését. Komoly sikereket értünk el a kulturális építőmunka min­den területén. Mindenütt megvalósult az általános hét­éves, a nagyvárosokban pe­dig a tízéves oktatás. Meg­születtek az általános tízéves Oktatás fokozatos bevezetésé­nek feltételei. Az ország fő­iskoláin jelentősen bővült a szakember-képzés. A nép­gazdaság érdekében és ha­tónk biztonságának megerő­sítése érdekében eredménye­sen dolgozó szovjet tudósok a párt és a szovjet kormány állandó, hatékony támogatá­súvá! kiemelkedő eredménye­ket értek el számc3 tudo­mányágban. köztük az atom­fizikában, a matematikában, a mechanikában és a műszaki tudományok egyes ágaiban. Ugyanakkor a kongresszus megállapítja, hogy nagy hi­bák mutatkoznak a kulturális építés terén. Az iskolák mun­kájának legsúlyosabb hibája az, hogy a tanítás bizonyos likig' elszakadt az élettől, hegy az isko'át c'végző tanu­lók nincsenek eléggé felké­szülve a gyakorlati munká­ra. Az iskolák politechnizálá­sáuak minél gyorsabb meg­valósítása céljából új tárgya­ltai kell bevezetni, amelyek megadják az ipari és a mező­gazdasági termelés kérdései­hez szükséges a'apismcrete­kcl, sőt ezenkívül gyakorla­tilag is hozzá kell szoktatni a tanulókat a gyárakban, a kolhozokban, a szovhozokban, a kísérleti parcellákon és az. iskolai tanműhelyekben vég­zett munkáhrz. Célszerű hoz­zálátni internátusok, iskolák létesítéséhez, amelyek a gyer­mekek egészsége szempontjá­ból kedvező vidékeken van­nak. Jelentűsen bővíteni kell az óvodai intézmények háló­zatát, bevonva ebbe a nép­oktatási szerveken és az álla­mi vállalatokon kívül a kol­hozokat is. A felsőoktatás területén fő feladat az, hogy az oktatás és a termelés szeros kapcsolata alapján minden erővel javít­sák a szakember-képzés mi­nőségét, területileg helyesen osszák el a főiskolákat az or­szágban, közelcbbhozva azo­kat a termeléshez és az ok­tatási munkát a technika mai színvonalának megfelelően szervezzék meg. A fiatal mér­nököknek és agronómusok­nak a főiskola elvégzése után •az üzemgazdaság és a gyár­tás-szervezés konkrét kérdé­seit érintő elegendő ismeret­tel kell rendelkezniük. A kongresszus szükséges­nek tartja, hogy minden irányban fejlesszék az or­szág tudományos intézmé­nyeinek kapcsolatát a terme­léssel. a népgazdaság kon­krét igényeivel, összpontosít­sák a tudományos inl^"me­nyek alkotó erőfeszítéseit a legfontosabb tudományos és műszaki problémák megoldá­sára, szüntelenül fokozzák a tudomány szerepét a kom­munista építés gyakorlati fel­adatainak megoldásában. A kongresszus a beszámo­lási időszakban a kommu­nista párt egyik legfontosabb eredményének tartja a szov­jet társadalmi és államrend további erősödését, a munkás­osztály és a kolhozuarasztság szövetségének további szilár­dulását, a Szovjetunió vala­mennyi népe barátságának és testvéri együttműködésé­nek növekedését. A kongresszus teljes mér­tékben helyesli az SZKP Központi Bizottságának ha­tározatait, amelyekkel bőví­tette a köztársasági szervek jogkörét a gazdasági és a kul­turális építésben. Amellett, hegy továbbra is a Szovjet­unió minisztériumainak fel­adatkörében marad az álta­lános irányítás, a tervfelada­tok meghatározása és a fel­adatok végrehajtásának ellen­őrzése, a beruházások ellá­tása berendezéssel és a szük­séges pénzösszegekkel, to­vább kell bővíteni a köztár­sasági minisztériumok jogait a vállalatok mindennapi ve­zetésében. Ez elősegíti az ot­tani dolgezók alkotó kezde­ményezésének még nagyabb­arányú kibontakozását, a szö­vetséges köztársaságok to­vábbi megerősödését, a szov­jet népek barátságának meg­szilárdulását. A párt nemzetiségi politi­kájában abból a lenini elv­ből indult és indul ki, hogy a szocializmus nemcsak hogy nem szünteti meg a nemzeti különbségeket és sajátossá­gokat, hanem ellenkezőleg, biztosítja valamennyi nem­zet és nemzetiség gazdaságá­nak és kultúrájának minden­irányú fejlődését. A pártnak gyakorlati munkája közben tevábbra is a lehető legfi­gyelmesebben szem előtt kell tartania e sajátosságokat. A kommunista építés nagy feladatai megkövetelik a dol­gozik alkotó tevékenységé­nek és kezdeményezésének további fokozását, a tömegek még nagyobbarányú részvé­telét az államigazgatásban, az állam egész szervező és gazdasági munkájában. Ehböl a célból minden erővel fej­leszteni kell a szovjet de­mokratizmust, kitartóan ja­vítani kell valamennyi köz­ponti és helyi szovjet tzerv munkáját, meg kell er-tóteni kapcsolataikat a töim-i/okkeb A kongresszus jóváhagyja az SZKP Központi Bizottságá­nak az utóbbi években az igazgatási és adminisztrációs apparátus csökkentése és ol­csóbbá tétele céljából, az appa­rátus valamennyi láncszeme tevékenységének megjavítása céljából végzett munkáját, s szükségesnek tartja e munka továbbfolytatását, szükséges­nek tartja, hogy továbbra is kérlelhetetlen harcot vívja­nak a bürokratizmus ellen, a lakosság szükségleteivel szemben tanúsított figyelmet­lenséggel szemben. A kongresszus teljes mér­tékifen helyesli az SZKP Központi Bizottságának azo­kat az Intézkedéseit, amelye­ket a szovjet törvényesség megerősítésére, a szovjet al­kotmányban biztosított ál­lampolgári jogok szigorú be­tartására tett, s arra kötelezi valamennyi párt- és szovjet­szervet, hogy éberen őrizze a törvényességet, határozottan és szigorúan vegye elejét a törvénytelenség, az önkény minden megnyilvánulásának, a szocialista jogrend minden megsértésének. A kommunista pártnak és a szovjet államnak továbbra is a magasfokú politikai éberség szellemében kell ne­velnie a kommunistákat és az összes dolgozókat, fárad­hatatlanul erősítenie kell vi­téz fegyveres erőinket, ame­lyek megbízhatóan őrködnek a szovjet emberek békés mun­kája és a szocialista haza biz­tonsága fölött, III. Pártunk újabb nagy sike­reket ért el a XIX. és XX. kongresszus közötti időszak­ban, minthogy egcsz bel- és külpolitikájában és gyakor­lati tevékenységében a mar­xizmus—leninizmus mindent legyőző tanítását követte, szi­lárdan és következetesen megvalósítja a kommuniz­mus országunkban való fel­építésének és a nemzetközi szocialista tábor erősítésének irányvonalát, magasra emeli a proletár-intcrnacionaliz­mus és a népek barátságának zászlaját. A XIX. kongresszus óta el­telt időszakban tovább növe­kedett az SZKP ereje és te­kintélye, szilárdult a. párt lenini egysége, fokozódott a párt vezető szerepe a szov­jet társadalomban. A párt ideológiai, politikai és szer­vezeti vonatkozásban még jobban megerősödött, a párt­tagok tömegcinek marxista— leninista edzettsége fokozó­dott. Jelentősen megnöveked­tek a part káderei: a párl­és állami vezetés döntő ereje. Az SZKP XX. kongresszu­sa megállapítja, hogy a. Köz­ponti Bizottság a kellő ma­gaslaton áilt azokkal a bo­nyolult és felelősségteljes fel­adatokkal kapcsolatban, ame­lyek elé a XIX. pártkong­resszus után került a párt és az ország, helyesen oldotta meg a pártépítés, az állami és gazdasági építés megérett kérdéseit, biztosan és szilár­dan vezette az országot a le­nini úton. A kongresszus megelége­déssel állapítja meg, hogy a Központi Bizottság egész te­vékenységében megingalha­tath.nul őrködött a párt és a nép érdekei fölött. A kong­resszus teljes egészében he­lyesli azokat a határozott in­tézkedéseket. amelyeket az SZKP Központi Bizottsága tett Berija cs bandája, a párt és a nép veszedelmes ellen­sége bűnös összeesküvő üz,el­meinek meghiúsítására. Ez­zel komoly csapás érte az imperialista kémkedés ter­veit. továbbá erősödött a párt harcképessége. A kongresszus teljes egé­szében helyesli azt a nagy munkát, amelyet a Központi Bizottság végzett a pórtélét lenini normáinak helyreállí­tása, a pártonbelüli demok­rácia fejlesztése, a kollektív vezetés elveinek a marxista —leninista politika alkalma­zása alapján való meghono­sítása, a pártmunka stílusá­nak és módszereinek tökéle­tesítése terén. A partéiét de­mokratikus alapjainak be­tartásáért, az admlnisztrál­gatás és a bürokratikus ve­zetési módszerek ellen, a bí­rálat és önbírálat kibonta­koztatásáért folytatott harc biztosította a párttömegek aktivitásának fokozását, a kommunistáknak a párt ügyéért való fokozott felelős­ségét, a dolgozók újabb poli­tikai ós munkalendületct. A kommunisták és az ösz­szes dolgozók aktivitásának fokozása szempontjából nagy­jelentőségű volt annak szé­leskörű tisztázása, hogyan értelmezi a marxizmus—leni­nizmus az egyéniség szere­pét a történelemben. A kong­resszfls úgy véli, hogy a Központi Bizottság teljesen helycsen lépett fel a szemé­lyi kultusz ellen, mert en­nek elterjedése csökkentette • a párt és a néptömegek sze­repét, a kollektív vezetés szerepét a pártban cs nem­ritkán komoly mulasztásokra vezetett a munkában. A kongresszus megbízza a Köz­ponti Bizottságot, ne csök­kentse a harcot a személyi kultusz maradványai ellen, egész tevékenységében abból induljon ki, hogy az új élet igazi atkotói a kommunista párt vezette néptömegek. A pártélet lenini normái­nak helyreállítása, a párton belüli demokrácia fejlesztése, a kollektív vezetés elvének betartása és a személyi kul­tusz, elleni harc eredménye­ként a Központi Bizottság biztosította az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése ve­zetésének javulását, fel­tárta a szocialista tör­vényesség megsértéseit és megtette a szükséges intéz­kedéseket ezek kijavítására, harcra szólített fel az önelé­gültség és a közöny ellen, mozgósította az egész pártot, összes funkcionáriusainkat, a párttagokat és a pártonkívü­lieket a szovjet társadalom fejlődési ütemének meggyor­sítására. a szovjet ncp anya­gi jólétének további fellen­dítésére. A további sikeres előreha­ladás biztosítása végett ezen­túl is a magasfokú harcké­pesség állapotában kell tar­tani a párt sarait, fáradha­tatlanul javítani és tökélete­síteni kell egész pártmun­kánkat. A kongresszus meg­bízza a Központi Bizottságot, tegyen intézkedéseket a párt egész szervezési munkájá­nak további javítására, min­denekelőtt a gazdasági épí­tés terén végzett szervezői munkájának megjavítására. A pártszervezeteknek éles fordulatot kell venniük a gaz­dasági építés konkrét vezeté­sének kérdései felé, fokoz­niok kell az iparvállalatok. % kolhozok, a gépállomások és a szovhozok technikájának és gazdaságának tanulmányozá­sát, hegy mély tárgyismeret­tel irányítsák munkájukat. A szervezési munka szín­vonala döntő mértékben függ attól, milyen a végrehajtás ellenőrzésének megszervezé­se, milyen a káderek kivá­lasztása és nevelése, a kom­munisták elosztása a gazda­sági és a kulturális építés különböző területein. A. kongresszus szükségesnek tartja, hogy fokozottan rá­irányítsa a figyelmet a fiatal káderek, a nők kiemelésére, a termelésben foglalkoztatott kommunisták számának nö­velésére. A kongresszus helytelen­nek tartja, hegy egyes párt­szervezetek megtűrik a fi­gyelem lanyhulását a párt növekedésének szabályozásá­val kapcsolatban, A kong­resszus abból kiindulva, hogy a párt sorainak nem a meny­nyiségi, hanem a minőségi növekedése a fő. kötelezi a pártszervezeteket, gondos­kodjanak fokozottabban ar­ról, hogy egyéni alapon vá­lasszák ki á pártba az élen­járókat, mindenekelőtt a munkások és a kolhozparasz­tok közül. A kongresszus megbízza a Központi Bizottságot, folytas­sa a pártszervek és a szovjet szervek szervezeti felépítése és tevékenységi formái töké­letesítésére irányuló munkát a változó helyzetnek megfe­lelően. Különös figyelmet kell fordítani a kerületi szint továbbcrősitcsére. A kong­resszus megállapítja, hogy a párt ezen a területen nagy munkát végzett és helyesnek tartja a falusi kerületi párt­bizottságok szerkezeti átépí­tését, a gépállomások öveze­tcinek megfelelő instruktnri csoportok felállítását, élükön a kerületi bizottságok gépál­lomásügyi titkáraival. Sok kerületi pártszervezet munkájának színvonala en­nek ellenére nem felel meg a párt által támasztott köve­telményeknek. Ennek ma­gyarázata az, hogy több ke­rületben pártbizottsági, gép­állomásügyi titkárokká és gépállomási instruktorokká gyenge pártmunkásokat tet­tek, akik nem rendelkeznek a szükséges tárgyi és politi­kai tulajdonságokkal. Most, amikor óriási felada­tok állnak az ország előtt a mezőgazdaság fejlesztése te­rén, különös jelentőségű a kerületi pártszervezetek megerősítése tapasztalt és te­hetséges káderekkel. A ke­rületi pártmunkások jelenleg közvetlenül a falusi alapszer­vözetekben, a gépállomáso­kon, kolhozokban, a szov­hozokban dolgoznak, meg­szervezik a mezőgazdaság dolgozóit a párt és a kor­mány útmutatásainak végre­hajtására. Ez azt jelenti, hogy a kerületi szervezetek munkájának színvonalától döntő mértékben függ most az egész nép ügyének, a me­zőgazdaság rohamos fellen­dítésének sikere. Biztosítani kell ezért, kogy a kerületi pártbizottságokban vezető munkál, különösen gépállo­másügyi titkári és a gépállo­más-instruktori minőségben, továbbá a kerületi szovjetek végrehajtó bizottságaiban eré­lyes, kezdeményezőkész tö­megszervezők, olyan embe­rek végezzenek, akik jól is­merik a mezőgazdasági ter­melést. Ehhez következete­sen folytatni kell a kerületi pártszervezetek megerősíté­sére irányuló munkát mind a kolhozokban és szovhozok­ban felnőtt legjobb helyi pártmunkások kiemelésével, mind pedig úgy, hogy váro­sokból és ipari központok­ból hozzanak pártmunkáso­kat a kerületekbe, a kerü­leti pártszervek és szovjet szervek vezetőit közvetlenül anyagi módon érdekeltté kell tenni a gépállomások, a kol­hozok és szovhozok gazda­sági tevékenységének ered­ményeiben. Egyidejűleg munkálkodni kell a városi pártszervezetek további erősítésén, minden erővel fokozni kell a városi ás a városi kerületi pártbi­zottságok felelősségét az ipar­vállalatok munkájáért, külö­nösen a tudomány, a tech­nika legújabb eredményei­nek és az élenjárók tapasz­talatainak termelési megho­nosításáért, valamint mind­azon vállalatok' és szerveze­tek munkájáért, amelyek a lakosság mindennapos szük­ségleteinek kielégítésére hi­vatottak. A párt előtt álló feladatok sikeres teljesítésének legfon­tosabb feltétele az, hogy a párt egészben véve és külön­külön minden pártszervezet tovább erősítse kapcsolatait a dolgozók legszélesebb töme­geivel. A kongresszus felhívja a pártszervek figyelmét an­nak szükségességére, hogy felélénkítsék a szovjetek és a szakszervezeti szervezetek munkáját, hogy ezek lénye­gesen nagyobb szerepet tölt­senek be a gazdasági és kul­turális építőmunkában, a la­kosság mindennapi szükség­leteinek és igényeinek kielé­gítésében, a dolgozók kom­munista nevelésének ügyé­ben. Az ország társadalmi éle­tében fontos helyet tölt be a lenini Komszomol, amely te­vékenyen kiveszi a részét a gazdasági és kulturális építő­munkából, segít a pártnak kommunista szellemben ne­velni az ifjúságot. De aKofn­szomol-szervezetek tevékeny­ségében. különösen ideoló­giai nevelő-munkájukban, komoly hiányosságok van­nak. A Komszoniol-szervcze­tek egyes esetekben nem tudják bevonni az ifjúságot a gyakorlati tevékenységbe, az eleven szervező munkát határozatokkal, parádézással, hangoskodással helyettesítik. E hiányosságok megszünteté­se céljából meg kell javítani a Komszomol pártirányítás&f, A pártszervezetek gondos­kodjanak jobban arról, hogy megteremtsék a szükséges feltételeket az ifjúsági neve­lő- és kulturális tömegmun­kához, s biztosítsák a Kom­szomcl-íagság éS az egész szovjet fiatalság niég tevé­kenyebb részvételét az álla­mi, gazdasági és kulturális építőmunkában, az ország egész társadalmi és politikai életében. Az ideológiai munka te­rén a kongresszus az egyik legfontosabb feladatnak tart­ja, hogy megszűnjék a pro­paganda elszakadása a kom­munista építés gyakorlatától. Propagandánkat és agitáci­ónkat szorosabban kell ösz­szekapcsolni a kommunizmus anyagi-termelési bázisának, az anyagi és kulturális javak bőségének megteremtésével, az állampolgárok kommu­nista öntudatának emelésé­vel összefüggő feladatokkal, végezve a marxizmus—leni­nizmus alkotó szellemétől idegen dogmatizmussal és betürágással. A propagandá­nak nemcsak az a feladata, hogy megmagyarázza a mar­xizmus—leninizmus elméle­tét, hanem az is, hogy előse­gítse az elmélet gyakorlati valóraváltását. A kongresszus megállapít­ja, hogy a Központi Bizott­ság időben lépett fel a párt fő irányvonalától, a nehéz­ipar elsődleges fejlesztésétől való eltérés kísérletei ellen, valamint a szocializmus or­szágunkban való felépítése kérdésének és néhány elmé­leti kérdésnek az összezava­rása ellen. A kongresszus megbízza a Központi Bizottságot. hogy továbbra is úgy őrizze a mar­xi—lenini elmélet tisztasá­gát, mint a szeme világát, s alkotóan fejlessze azt a kom­munizmusért vívott gyakor­lati harc folyamatában, az új történelmi tapasztalatok­nak és az élő valóság tenyci­nek általánosítása alapján. Egyúttal nem gyengülő har­cot kell folytatni a burzsoá ideológia megnyilvánulásai ellen. A kongresszus aláhúzza, liogy a dolgozók ca elsősor­ban az ifjú nemzedék kom­munista nevelése igen fontos feladat, s kötelezi a pártszer­vezeteket, hogy e célból tal­jesebben és tevékenyebben használják fel az ideológiai nevelés minden eszközét — a propagandát, az agitáciőt, a sajtót, a rádiót, a népműve­lési szervezeteket cs intéz­ményeket, a tudományt, az irodalmat és a művészetet. A kongresszus azt a meg­győződését fejezi ki, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely fel van vér­tezve a marxizmus—leniniz­mus nagy tanításával, még szorosabban tömöríti majd zászlaja alá az egész szovjet r.épet, « elvezeti a kommu­nizmus világtörténelmi jelen­tőségű új győzelmeihez,

Next

/
Oldalképek
Tartalom