Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-25 / 48. szám

Szombat, 1956. február 25. OEllW YURORSZM Előre ifjúság Megvalósítható-e a szabászok kívánsága Erősödik a szatymasi DISZ-szervezet a DÉMA cipőgyárban ? NÉHÁNY HÓNAPPAL EZE­LŐTT még nem volt DISZ-élel Szatymazon. Több esetben elő­fordult, hogy n fiatal diszistúk 4—5 kilométerről begyalogoltak a szervezetbe, de nem találtak ott senkit. Az akkori pártveze­tőség keveset törődött az ifjú­sági szövetség tevékenységével és ez is hozzájárult a bajokhoz. A szőlők nem szívesen enged­ték gyermekeiket a szervezetbe, azt mondották, hogy ott semmi jót nem tanulnak. A vezetőségválasztó taggyű­lésen, ahol mintegy harminc fiatal volt jelen, engem válasz­tottak meg DISZ-titkárnak. Nagy öröm volt ez számom­ra. Megtiszteltetésnek vettem, hogy a fiatalok bizalmából tit­kár lehettem. Meg is fogadtam magamban, hogy nem hagyom az ifiket, hanem mindent elkö­vetek azért, hogy a fiúk és a lányok otthont találjanak a DISZ-szervezelben. LEGELŐSZÖR A PÁRTSZER­VEZET segítségét kértem, az­tán elmentem a tanácshoz, be­szélgettem a kultúrotthon igaz­gatóval, hogy támogassanak bennünket. Az elvtársak való­ban segítettek a szervezeti élet megindításában. Január 29-én koreai fiatalok látogatlak el községünkbe. Tisz­teletükre szervezetünk tagjai népi táncokat mutattak be. A népi táncosok betanításáért el­ismerés illeti Simsai Ágnes ta­nítónőt, aki Ralástyán tanít, naponta több mint tiz kilomé­tert gyalogolt és este mégis min­dig eljött a DISZ-be és önzetle­nül tanította a fiatalokat. Három hónappal ezelőtt még csak 42 tagja volt szervezetünk­nek. Az új vezetőség azonban elhatározta, hogy február 29-ig 120 főre emeli a taglétszámot. Büszkék vagyunk rá, hogy feb­ruár 10-én már elértük kitűzött célunkat Megalakítottuk továb­bá a színjátszócsoportot, amely­nek vezetői Kovács József és Szekeres Mihály. Ezek a fiata­lok igen komoly inunkat végez­nek. Népi tánccsoportunknak már húsz fiatal tagja van és tanulják a különböző táncokat. A múlt héten megalakult az if­júsági zenekar is. Az eredményekkel azonban nem vagyunk elégedettek. A járási DISZ-bizotteág segítségé­vel hozzáfogtunk, hogy minden szatymazi fiatalt beszervezzünk a I)lSZ-be. Naponta 12-16 fia­tal indult útnak a tanyák közé. Az eredmény: három nap múl­va újabb 44 ifjúval erősödött a szervezetünk. A tagtoborzásban dicséret illeti ifjú Papdi Sándor és Kormányos József tagtársa­inkat, akik egy nap alatt tizen­egy fővel szaporították a szer­vezetünk létszámát, ALIG VARJUK, hogy kita­vaszodjék, azonnal hozzáfogunk a falu utcáinak fásításához: két­százötven darab fát fogunk el­ültetni. A községi tanácstól ka­punk egy holdnyi földterületet és ezen mintakertet létesítünk. A kertet felosztjuk a fiatalok között és felelőssé tesszük őket annak gondos megműveléséért. Az éves tervünkbe belevesszük azt is, hogy a kultúrház kör­nyékét rendbehozzuk és ligetot létesítünk. Mindent elkövetünk azért, hogy a szatymazi DISZ­szervezet jó nevelője legyen a fiataloknak és segítse a pártszer­vezet munkáját. Csányi József DISZ-titkár, Szatymaz A balástyai DISZ-szervezet már nemcsak papíron létezik Községünkben a múlt évben csupán egy DISZ-szervezet volt, de a valóságban az se igen lé­tezett. Joggal mondták rá a fa­lusiak, hogy inkább csak aféie „papirszervezet" ez. A párt­végrehajtóbizottság határozato­kat is hozott a DISZ-élet fel­lendítésére. de ezeket hosszú időkön keresztül csak részben, vagy egyáltalán nem hajtották végre. Pár hónappal ezelőtt a községi tanács végrehajtó bi­zottsága ülésén megtárgyalta a DISZ-szervezet megsegítésére politikai és anyagi támogatásá­ra szolgáló lehetőségeket. A tanács és a kultúrotthon vezetősége révén nyújtott se­gítség nyomán n szétzilált DISZ-szervezet csakhamar talpraállt. Most már gyakran vannak a szervezetnek különböző ren­dezvényei is. A tanács végre­— A tbc elleni küzdelem­ről szóló kiállítás a Hazafias Népfront Vörösmarty utcai helyiségében holnapig megte­kinthető. — Szombaton és vasárnap került volna sor a Móra Fe­renc Szövetkezeti Kultúrott­honban az Ifjúsági Színpad megnyitó előadására. Az is­kolák rendkívüli szünete miatt a csoportok nem tud­tak felkészülni. A kultúrott­hon vezetősége közli az Ifjú­sági Színpad bérletezöivel, Hogy a megnyitó előadás ké­sőbbi időpontban kerül be­mutatásra. Az időpontot a -Délmagyarország*. valamint az üzemi DISZ kultúrfelelő­sök útján fogjuk közölni. — Műsoros farsangi bálát rendez ma, szombaton este 7 órai kezdettel a DISZ rókusi szervezete a Rókusi Kultúr­házban, az ifjúsági vizitelep felépítésének javára. A mű­sorban föllépnek az üjszege­di November 7. Kultúrotthon színjátszói és a Városi Balett­iskola növendékei. — Az Országos Filharmó­nia zenekonzervatórium i hangversenysorozatának har­madik bérleti hangversenye ma, szombaton este 8 órakor lesz a zenekonzervatórium­ban. Közreműködik Banda Ede gordonkaművész és Szendrei Imre zongoramű­vész. — Az Országos Filharmó­nia ifjúsági bérletsorozatá­nak 4. előadása február 26-án, vasárnap délután 5 órakor lesz a zenekonzerva­tóriumban. Közreműködik: Lajos Judit és Márffy János. — ,,A nacionalizmus elvi kérdései" címmel ankét lesz február 28-án, kedden dél­után 3 órakor az Ady téren a Tudományegyetem Auditóri­um Maximumában. Referátu­mot tart Borsányi György, a Marxizmus—leninizmus Tan­szék tanársegéde. Az ankét vezetője Mód Aladár egyete­mi tanár. hajtó bizottsága a tanácsülésnek javaslatot tett, bog}- a DISZ to­vábbi megsegítésére nagyobb összegű pénzt biztosítsanak. Eb­ből a DISZ-helyiség hiányzó fel­szereléseit megvásárolhatják. A javasolt 5 ezer forinton felül januárban a tanácstól 2 ezer forintot kapott a DISZ-szerve­zet, jobban mondva a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövet­ség helyi szervezete. Azonban a MÖHOSZ által vásárolt fel­szerelések a DISZ-fiatalok ré­szére is rendelkezésre állnak, akik szívesen használják. A DISZ-t segítő tanács irá­nyításával nagyméretű tag­toborzó munka indult a falu­ban és a községhez tartozó 20 ezer holdas tanyavilágban. A lelkes munkának meg is lett az ered­ménye. A tanács végrehajtó bi­zottságának tagjai 5, a begyűj­tési hivatal dolgozói 2, a tantes­tület 8, a DISZ-szervezet pedig 9 elvtársat küldött a DISZ-t segítő tanács tagjaihoz, akik­kel közösen megkezdték a fel­világosító munkát. A járási ta­nács oktatási osztályától kikül­dött Papp József, ifj. Miklós Sándor és Pálréti Ágoston elv­társak segítségével ez a lelkes agitátor csoport pár nap alatt 57 falusi és tanyai parasztfio­talt szervezett be a DISZ-be. Künn, a tanyavilágban két új DISZ-szervezetet is alakítottak. Egyet Külső Balástyán az erdő­közi iskolánál, ennek 13 tagja van. A másikat pedig Alsógaly­gonyában alakították meg 14 taggal. Juhász János DISZ-tag az első lett a szervező mun­kában. Ö egyedül 17 paraszt­fiatalt szervezett be. Ezeknek az új DlSZ-szerveze­teknek természetesen még na­gyon sok segítségre van szük­ségük. A községi pártbizottság és a tanács biztosítja is ezt nekik. Tovább folytatjuk a tagtobor­zási munkánkat, azt akarjuk, hogy DISZ-szervezcteinkben a parasztfiatalok legtöbbje máso­dik otthonukra találjanak. Kéri Antal Március 3 ig tart a tanítási szünet A Szegedi DÉMA Cipő­: gyárban régóta gondolkod­i nak már azon, hogyan kel­lene érdekelté tenni a szabá­I szokat is a minőség javításá­I ban. A szabászok anyagtáka­I rékosság után kapnak pré­i miumot, és így megtörténik, ! hogy egyesek ^merészebben" szabnak, vagyis a hibás bőrt is beszabják. Emiatt előfor­dul, hogy a cipő végleges el­készítésénél a minőségi el­lenőr exportra alkalmatlanná tr.ínösít jánéhány cipőt anyaghiba miatt. A gyártás egyes részletmunkáinál dol­gozókat a leértékelés anyagilag nem érinti, hisz a márka export minő­ség után egyszer 7—15 száza­lékos prémiumban, az előírt minőség felett pedig minden százalék után 8—45 forintos prémiumban részesülnek. Ha a kimutatásokat vizsgáljuk, akkior azt kell megállapítani, hogy a szabászok 50 százalé­ka 50—100 forintos prémium­ban részesül, a másik 50 szá­zalék viszont «deprémiumot» fizet, vagyis mivel nem jól gazdálkodott az anyaggal, megtéríti a bőr árát az üzem­nek. A bérelszámolási lapok azt mutatják, hogy a DÉMA Cipőgyárban a szabászoknak kifizetett anyagtakarékosság l prémium csak néhány forint­tal több, mint a szabászo.; deprémiuma — az anyagért visszafizetett összeg. A sza­bászok egyöntetű vélemé­nye, hogy már a szabés megkezdése elölt anyagi károsodást szenved­! nek. A raktárból négyzet­] deciméterre kapják a bőrö­ket és ezeken akár a natúron, I akár a festetten, több nógy­zetdeciméter exportra alkal­matlan rész van. Ilyenek például a kikészített bőr négy sarkán lévő csücske, avagy az egyik oldal végig. Különö­sen jól látszik a natúr bőrön a kikészítés! hiba, több he­lyen lyukacsos a bőr. A be­csületes szabász, aki szem előtt tartja a gyár hírnevét, ezeket a részeket kikerüli, így még a legjobb bőröknél is csak 80—85 százalékos anyagki használást érnek el a Cipő- és Mintakészítő Válla­lat által engedélyezett 96 százalékos anyagfelhasználás helyett. gyártmánynál jelentkező anyaghibás cipők számát? A telephely vezetősége a pártszervezet javaslatára már több ízben kérte a Cipő- és Mintakészítő Vállalatot, hogy a szabásmintákat ne papíron rajzolják le, hanem vegyék figyelembe a bőrök alakját is. Mindezeket nem vették figyelembe. A mintákat ma is a valóságtól eltérően raj­zolják ki, s állapítják meg, hogy az anyagkihasználás­nak feltétlenül el kell émi a 96 százalékot. Mind ritkábban fordul ma már az elő, hogy a bőrgyá­rak rosszul mérik le a bőrö­ket, vagyis kötegenkint több négyzetdeciméter hiány mu­tatkozik. Ha előfordul azon­ban ez, akkor sem történik lényeges változás mivel a bő­röket lemérés céljából a gyártó vállalathoz, tehát a bőrgyárhoz küldik vissza. A DÉMA Cipőgyár szabá­szai közül jónéhányan el akarják hagyni az üzemet. Azt mondják, máshol — ahol nem exportra készíte­nek cipőket — jobban meg­fizetik munkájukat. A gyár vezetőségének, elsősorban pe­dig a pártszervezetnek nem szabad megengedni, hogy a DÉMA jó szabászai elhagyják az üzemet. Ha a telephely vezetősége még nem tudott intézkedni, s a bürokrácia körmönfonton védi a Cipő- és Mintakészítő Vállalat tervezőit, akikor a pártszervezet vegye kezébe az ügyet. A DÉMA szabászai igen helyesen azt kérik, hogy az eddigi 96 százalékos anyagkihasználás mellett te­gyék érdekelté őket a minő­ség emelésében. Ez a törek­vés támogatást érdemel. Ha kevesebb az anyaghibás cipő, akkor csökken az önköltség, Nem azt akarjuk mondani, hogy a DÉMA szabászai ma­kulátlan emberek. De ma ke­vés kivétellel azt vallják: nem vagyok érdekelt a mi* nőségben, merészebben sza­bok. Helyes, hogy a párt- és szákszervezet állandó felvilá-i gosító munkát végez a sza* baszok között. Ennek ered­ménye, hogy az anyaghibás cipők száma nem emelkedik a DÉMÁ-ban. Csökkeni azonban hosszú idő óta nem csökken. Pedig ez megtör­ténhetne. A hiba kiinduló pontját felfedték és most már meg is lehet szüntetni; a szabászokat érdekelté le­het tenni a minőség emelé­sében. A DÉMA Cipőgyár jól dolgozik. A tervezett 91 szá­zalékos minőség helyett 96— 97 százalékos eredményt ér el. Az önköltség azonban nem csökken. A jó minőség pedig önköltségcsökkentés nélkül keveset ér. Ezért, az önkölt­ségcsökkentésért kell most tenni a DÉMA Cipőgyárban^ első tanítási Mindezek után joggal ve­tődik fel a kérdés, hogyan Az oktatásügyi miniszter — A szünet utáni tekintettel az időjárásra — az nap március ő-e. óvodákban, az általános- és kö- A napközi otthonok a szünet! lehetne megszüntetni a zépiskolákban a tanítási szünetet ideje alatt változatlanul tovább- j DÉMA Cipőgyárban a me­március 3-ig meghosszabbította, ra is működnek, rész szabást, vagyis a kész Éiiizem a Szegedi Vízügyi Igazgatóság A Szegedi Vízügyi Igazgató­ság a SZOT cs a Miniszterta­nács elbírálása alapján elsőizben elnyerte az élüzem címet. Az igazgatóság dolgozói feladatai­kat, az órvédekezést, a belvíz­védelem fejlesztését, a folyam­szabályozási munkákat, az ön­tözési munkát túlteljesítették. Az élüzem avató ünnepséget ma, február 25-én, szombaton fél 12-kor tartjuk az Építőipari Technikumban, ahol az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság kis küldöttje mond ünnepi beszé­det, és átadja az élüzem jelvényt Az ünnepi beszed után a szegedi Nemzeti Színház műi vészeinek közreműködésével kultúrműsorral szórakoztatjuk a dolgozókat, majd az igazgatóság kultúrtermében közösen ebéde­lünk. Ördögh József — Üj szerelőcsarnok építé­sét kezdték meg a Villamos­vasút Pulc utcai műhelye mellett. A kibővített csar­nokban helyezik majd el a javításra szoruló autóbuszo­kat. Ugyanitt szociális rész­legeket is építenek, összesen mintegy 800.000 forintos költ­séggel. — Üj, korszerű szövődét s más helyiségeket építenek a Fonalmentő Vállalat Tavasz utcai telepén. A több száz­ezer forintos építkezés tervei mo6t készülnek. — A Bolyai János Mate­matikai Társulat szegedi ta­gozata ma délután 5 órai kez­dettel előadó ülést tart a Bo­lyai Intézet II. emeleti elő­adó termében (Aradi vérta­núk tere 1). Tárgy: Beszámoló az 1955—56. évi Schweitzer Miklós matematikai emlék­versenyről. Előadó: Tandary Károly, A Szegedi Tudományegyetem időszaki kiadványainak száma örvendetesen gyarapszik. Eddig bét terjedelmes acta látott nap­világot és továbbiak vannak elő­készületben. A tudomány mű­velői számára felbecsülhetetlen szolgálatot jelent ez a hagyo­mányos publikációs lehetőség. E kiadványok sorában öröm­mel üdvözölhetjük az Acta Bio­logicat, amclv hosszú szünetelés után méltó módon mutatja be gazdag tartalmával növény* és állattani tanszékeink munkájá­nak fontos állomásait. A cikkek sokoldalú kutatói programot tükröznek, s jelzik felszabadu­lás utáni tudományos életünk fellendülését és termékenységét. A bevezető tanulmányt Bod­rogközi György, a Növénytani Intézet tanársegéde írta és eb­ben a gyakorlati szőlészet szá­mára nyújt hasznos segítséget. Kutatásai alapján kiderítette, hogy bizonyos gyom társulások meglehetős pontossággal jelzik talajuk minőségét. A dolgozat alapján hasznos út­mutatást lehet nyújtani a szőlő­termeszléssel foglalkozó téeszek­nek, állami gazdaságoknak. Ferenczy Lajos, a Növényélet­tani Intézetben dolgozó akadé­miai kutató a kőrisfa termésé­nek csírázóképcsségével foglal­kozik. Megállapítja, hogy a csí­rázás a magban lévő gátló anyag bomlása után következik be. Greguss l'ál, a Növénytani Ir.tézet professzora a nyitva- és zárvatermők közti átmeneti nö­vények (Clamvdospermae) fa­testének szerkezetét ismerteti. Az új Acf-a Biológica A mikrofotografiákkal ellátott dolgozat a növényrendszertan számára nyújt értékes adatokat. Maácz János, a Növénytani Intézet külső munkatársa két kisebb dolgozatot közöl íaanali­tikni vizsgálatai köréből. Simoncsics Pál tanársegéd (Növénytani Intézet) Pécs kör­nyékéről származó ősi típusú fenyők szerkezetét vizsgálja. En­nek kapcsán érdekes, új adato­kat is közöl. Szalai István, a Növénytani Intézet vezetője és B. Varga Magdolna tanársegéd két dolgo­zatot közöl. 1. ..A gyapot vető­magvak ullraviola besugárzásá­nak hatása a növény fejlődésé­re". Néhány gyapotfajta mag­vait vetés előtt különböző ideig idtraviola sugarak hatásának tették ki. A szabadföldi kísérleti eredmények szerint n besugár­zott magsak hamarabb rsíráz­lak, jobban fejlődtek, tenyész­idejűk kb. 10 nappal lerövidült és a tokok száma is emelkedett. 2. „Az életkor és a környezet hatása a bélsugarak képződésé­re a maguskőris fájában". Ha­zánk különböző talaján élő kő­risállományokból begyűjtött anyagon tanulmányozták a .bél­sugarak (farostoki mennyiségét és minőségét életkor szerint, va­lamint tenyészhely, azaz táp­lálkozási feltételek szerint. Ha­tározott összefüggéseket állapítottak mee az életkor, illetve a <át>­lálkozásl viszonyok, vala­mint a bélsugárprodukció között. Tímár Lajos, az Éghajlattani Intézet tudományos munkatársa a Tiszumenti vasúti sínek gyom­társulásait ismerteti, foglalkozik káros hutásukkal és tárgyalja az ellenük való védekezés lehető­ségét. Vámos Rezső adjunktus (Nö­vényélettani Intézet) tanulmá­nyában megállapítja, bogy a szikescdésnél a szódaképződés mikrobiológiai folyaniutok ered­ménye; e folyamatok erősségét kártékony rizsbetegség, a rizs­bmzóne jelzi. (A betegség köz­vetlen oka « szódaképződés so­rán létrejövő szulfidok). Ennek felfedezése és az el­lene való sikeres védekezés népgazdaságunknak félmil­liárd forint értékű hasznot jelent évente, u. i. több ezer hold rizsterroést ment meg a pusztulástól. Ábrahám Ambrus, az Állat­tani Intézet professzora a szarvasmarha aortaivénck recep­torairól (ingerfelvevő beidegzés) ir terjedelmes dolgozatot. Rész­letesen foglalkozik nz idegek helyzetével, szerkezetével, ldeg­szövetlani vizsgálatait számos eredeti ábrával illusztrálja. A fejlelt mikrotcclinikáv al kimu­tatott érdekes alaktani szerkezet alapot nyújt az aorta-beidegzés élettani kutatásához, amely or­vosi szempontból is jelentős. Biczók Ferenc az Állattani In­tézet adjunktusa kimutatja, bogy a gyógynövények gyökér­kivonataiban a baktériumok és egysejtűek sajátosan viselked­nek. Mennyiségi és minőségi arányuk, alakjuk, élettani saját­ságaik jelentősen megváltoznak. Főleg az Ő6zi kikerics hagyma­gumókivonatáuak, a kolhicin­nek hatására eddig ismeretlen szaporodási módok voltak meg­figyelhetők az egysejtű organiz­musokon. Egyes gyökérkivona­tok gátolják a baktériumok sza­porodását. Biczók eredményei esetleg a gyógyászatban is felhasz­nálhatók. Horváth Andor, az Állatrend­szertani Intézet adjunktusa a Ti­sza Moliusea faunájáról ír. Is­merteti a Tisza csigáit, kagylóit és ezek életmódját. Részletesen kitér a környezet és az állatok közötti kapcsolatokra is. Kolosváry Gábor, az Állat­rendszertani Intézet professzora a Mecsek-hegység triász-kori ko­ralljairól szóló dolgozatában le­írja, bogy a földtörténeti kö­zépkorban Magyarország terüle­tén élt őskori tengeri lcorallok maradványait fedezte fel. A szerző vizsgálatai kiderítették, liogy a Mecsek mészkövét ugyan­az az ősi sósvízi tenger hagyta vissza, amely az Alpok mész­köveit is létrehozta. Második cikke törzsfejlődés­tani és rétegtani tanulmány, melyben a szerző a foszilis Ba­lanidákról (ásatag tengeri mak­kok) ír és megállapítja, hogy azok a harmadkorbun léptek föl és azóta bárom fcjlődésbullámon mentek keresztül. Bartucz Lajos, az Embertani Intézet professzora „A termet és törzshossz variációi életkor és foglalkozás szerint a nagy­kunsági férfiaknál" címen közöl dolgozatot. Több száz különbö­ző korú és foglalkozású férfin végzett mérések ulapján megál­lapítja, hogy a testmagasság a könnyű testi munkát végzőknél át­lagosan minden életkorban nagyobb, mint a nehéz n-unkát végzőknél. A méretesükkenések azonban he­lyes testtartással és testgyakor­lással ellensúlyozhatok. Farhas Gyula az Embertani Intézet tanársegéde és Dezső Gyula, az intézet külső munka­társa X—XIII századi orosházi temetők koponya- és csontváz­anyagán végeztek Vizsgálatokat. Megállapítják, hogy a leleteken a Uosszúfejűség, keskenyarcúság, kcskenvorrúság jellemző és ez a vizsgálat terület nordikus tí­pusú elemeinek nagyobb ará­nyára vall. Az acta forgatói képet alkot­hatnak a növény- és állattani intézetek eéltudatos és gyakran egymást kiegészítő kutatómun­kájáról. Az. Acta Biológica min­den tekintetben kielégíti a vára­kozást és méltó könyvkiadásunk (ezen belül tudományos kiadvá­nyaink) felszabadulás óta szün­telen növekvő színvonalához. Székely Lajosné

Next

/
Oldalképek
Tartalom