Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-04 / 3. szám

Szerda, 1956. Január 4. DELMUGYBRORSZÍG Pártélet A balemezgyár pártszervezete az idén nagyobb gondot fordít a termelés pártellenarzésére JANUAR 2-AN reggel ne­gyed 6-kor a röpgyűléseken lényegében azt vállalták a Falemezgyár dolgozói: készek teljes erővel fegyelmezetten dolgozni a Központi Vezető­ség novemberi határozatának szellemében az 1956-os terv célkitűzéseinek megvalósítá­sáért. Sokkal több segítséget várnak azonban a pártszer­vezettől. A kazántelepen tar­tott röpgyűlésen Farkas Mi­hály elvtárs azt mondotta: „Kérjük, az üzem vezetősége tegye szóvá a szénbányáknál, hogy ne olyan minőségű sze­net küldjenek, mint eddig, (különben nem tudjuk az anyagtakarékossági normán­kat teljesíteni". Farkas elv­társ kérése teljesen jogos volt. A rftúlt évben ugyanis előfordult, hogy a tüzelőszén 50 százaléka közönséges föld vagy kavics volt. A RÖPGYULESEK han­gulatából rögtön levonta a következtetést a pártszerve­zet vezetősége: sokkal na­gyobb gondot kell fordítani a termelés pártellenőrzésére. A pártszervezet minden tag­jának törődnie kell a tervek minden oldalú teljesítésével. Hogy a pártellenőrzés meny­nyire nem volt eddig a párt­tagság kollektív ügye, azt mutatja az is, hogy az elmúlt két év alatt vagy nyolcszor beszámoltatták az igazgatót a termelés helyzetéről, de a pártcsoportok alig tevékeny­kedtek ebben a fontos párt­munkában. Hiba volt a múlt évben, hogy a pártszervezet nem foglalkozott sem a fő­mérnökkel, sem a főkönyve­lővel, s ennélfogva sem a technikai, sem a pénzügyi kérdésekről nem volt megfe­lelően tájékozódva. Jófor­mán csak a párttitkár fog­lalkozott behatóbban a ter­meléssel. A vezetőség tagjai és a pártaktívák csak egy­egy elejtett szóból szereztek tudomást a termelékenység s az önköltség alakulásáról. A termelés pértellenörzése nemcsak a gazdasági vezető­ség beszámoltatásából áll. A naponkénti terv ellenőrzése mellett rá kell mutatniok a párttagoknak: hol folyik anyagpocsékolás, hol lehet gömbfát, szenet, gőzt vagy éppen ragasztó anyagot meg­takarítani; hogyan lehet a gépek jobb kihasználásával termékenyebbé tenni a mun­kát. A párttagság feladata, hogy napról napra, dekádról dekádra élenjárjon a tervtel­jesítésben. vagyis a politikai felvilágosító munka mellett példamutatással is mozgósít­sák a pártonkívülieket. En­nek érdekében a pártcsopor­tokat át kell szervezni. Jelen­leg 16 pártcsoport működik a Falemezgyár pártszervezeté­ben és egy pártcsoportnak két-három helyen dolgoznak a tagjai. Ez nehezíti a kom­munisták példamutatásának megszervezését. A pártbizal­mi — aki esetleg másutt dol­gozik, mint a hozzá tartozó párttagok — nem tudja meg­felelően ellenőrizni, hogyan dolgoznak a kommunisták. A pártszervezetnek az a célja, hogy a pártcsoportok tagjai egy helyen dolgozzanak, mert így bármikor bármilyen hiba mutatkozik, azt közös erővel azonnal ki tudják javítani. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy necsak Pusz­1ai Istvánná, Jusztin Erzsé­bet. Reszta Miklós és Kiss György pártbizalmi elvtárs dolgozzék jól, hanem a többi pártbizalmi is. AZ 1956-OS TERVBŐL komoly részt vállaltak a Fa­lcmezgyár dolgozói is. Ebben az évben 5000 köbméter eny­vezett lemezt, 3100 köbméter bútorlapot és 1000 köbméter farostlemezt kell termelni­ük. Nem túlfesztített ez a terv, de a kommunisták tud­ják, hogy csali fegyelmezett munkával lehet megvalósí­tani. 1954-ben a dolgozók 83 százaléka vett részt a munka­versenyben, 1955-ben pedig 95 százaléka. A falemezgyári dolgozók a napokban csatla­koznak a ruhagyáriak ver­senykihívásához és azt akar­ják, hogy az idén már min­denki részt vegyen a ver­senyben. Nagyon fontos fel­adat a munkafegyelem to­vábbi javítása, metrt 1955-ben még mindig 58 vxilt az iga­zolatlanul mulasztott napok száma. A Központi Vezetőség no­vemberi határozatának meg­valósításáéit hazai termelésű gömbfából dolgoznak az üzemben és ezzel hozzájárul­nak az importanyagok csök­kentéséhez. A tavalyihoz ké­pest 2.6 századékos önköltség­csökkentést akarnak elérni. Ezt szolgálja az üzem hulla­dékfeldolgozási terve: a há­mozásból kikerült bükkhen­gerekből 82 eaer folyóméter bányaszéldesztóát termelnek. A TERMELÉS MŰSZAKI színvonalának fejlesztésében is a kommunistáknak (kell legelői haladniuk. Az üzem dolgozói közül többen beirat­koztak a 9 hónapos gépveze­tői tanfolyamra; hogy minél tökéletesebb újításokkal se­gíthessék a termelékenység emelkedését. A tantfolyamra beiratkozottak 85—90 száza­léka párttag. Ebben az évben akarják megoldani a vago­nok vontatását mottoros csör­lővel és a hengerffiárító gép átalakítását úgy, hogy mint­egy 20 százalékkal nőjön a teljesítő képessége. Ebben az évben akarják megoldani a porszénfűtést is befúvató készülékkel. A falemezgyári pártszerve­zet az idén sokkal több gon­dot fordít az üzemi bizottság munkájának megjavítására. Az üzemi bizottság eddig nem mindig kérte ki a párt­szervezet véleményét. Ugyan­akkor a pártszervezet is el­követte azt a hibát, hogy csak ritkán számoltatta be az ÜB. tagjait munkájukról. A DISZ-szervezet munkájában az a probléma, hogy nem eléggé önálló, minden apró­cseprő kérdésben a pártszer­vezethez forduL Jelentős eredménynek számit, hogy a farost-üzem megindulásával 24-ről 60-ra emelkedett a DISZ-tagok létszáma és a fiatalok mindjobban megáll­ják a helyüket a termelésben, a sportban, a kultúrmunká­ban, a tanulásban. EBBEN AZ ÉVBEN a párt­szervezet minden munkája arra irányul a Falemezgyár­ban, hogy a Központi Veze­tőség határozatának megfele­lően a tavalyinál is gazdasá­gosabban termeljenek, tovább csökkentsék az önköltséget és még szigorúbban takaré­koskodjanak az anyagokkal. A beszámoló és vezetőségvá­lasztó taggyűlésen alaposan megvitatják ezeket a kérdé­seket és utána — az új veze­tőséggel az élen — a tervek teljesítését tekinti legfőbb feladatának a pártszervezet. UidOMáQóU - ÉRDEKESSÉGEK Rádiójelek m Jupiterről Berfc és Franklin amerikai mérnökök felfedezték a Jupi­ter bolygó rádiósugárzását A két mérnök által elfogott rá­diójelek viharkisülésekhez hasonlítanak. . , \ ' ' 4 hordozható helikopter Az Egyesült Államok hadi­tengerészete számára olyan helikoptert készítettek, ame­lyet a világ legkönnyebb re­pülőszerkezetének tartanak. Összehajtott formában egy ember elviheti. A helikopter áll egy acél­keretből. egy kétlapátos hor­dozó légcsavarból, egy kor­mány-légcsavarból. egy üzemanyagtartályból, egy ülés-nyeregből és a tartószí­jakból. Leszállás esetén a futómű és a lökés-csillapító a pilóta lába. A hordozó légcsavart két sugárhajtómű hozza műkö­désbe, amely a légcsavar la­pátjainak végén nyer elhe­lyezést. A csigaalakú hhe Zeekendorf ismert felhő­karcoló-építész felépítette New Yorkban az első lakóhá­zat, amelynek emeletei csiga­vonalszerűen helyezkednek el. A héz alaprajzát nézve, hat koncentrikus gyűrűből áll. A három belsőt a külön­böző csővezetékek foglalják el a víz, gáz. szennyvíz, sze­mét, levegő vezetésére, vala­mint a lépcsők és a felvonók. Utána következik az a gyűrő, amelyben a konyhák és az egészségügyi szerelvények trennak, végül az a gyűrű, amelyben a lakószobák és a balkonok nyernek elhelye­zést. A ház egész átmérője 30.5 méter. A lakások alaprajza egy­egy kiflire emlékeztet. Az egyes lakások spirális vonal mentén helyezkednek el, mégpedig olyan formában, hogy minden lakás egynyol­cad emelettel magasabban van az előzőnél. A szobák kö­zötti választófalak széttolha­tok, vagy leszerelhetők, úgy, hogy a szobák bármelyik szomszédos szobával megna­gyobbíthatok. A tervező-építész hangsú­lyozza. hogy ez a szokatlan­formájú ház lehetővé teszi a hasznos lakóterület megnöve­lését, a külső házfelület csökkentését, a szobák jobb megvilágítását és a csőveze­tékek hosszának lerövidíté­sét. Számítása szerint a „csi­gaházak" felépítése és üzem­bentartása 20 százalékkal ol­csóbb mint az eddigieké. Persze mindenki előtt vilá­gos, hogy milyen nehéz egy ilyen házat felépíteni, na meg milyen kényelmetlen ilyen fantasztikus formáiú szobákban lakni. A lakások méreteit megváltoztatni, a köralakú házak átmérőjét megnövelni csak igen kis ha­tárok között leltet. Ebből kö­vetkezik, hogv az ilyen épít­mények alkalmazása igen korlátozott. Hogyan dolgozik az augusztusi határozat végrehajtásáért a Szegedi Tudományegyetem marxizmus tanszéke ? ink között olyanok, akik ép* pen a legfontosabbat nem értették meg, azt, hogy a marxizmus—leninizmus nemcsak egy szak a sok kö­zül, hanem olyan tantárgy, amely nélkül társadalmunk­ban nem boldogulhat egyet­len tudományos szakember sem. Annak, hogy ezt nem tudjuk kellőképpen megér­tetni, két oka van: egyrészt az, hogy oktatóink nem is­merik, vagy nem eléggé is­merik a szaktárgyakat és ezért nem mindig tudják eredményesen alkalmazni az ideológiát a különböző sza­kok területére; és mivel * tanszók oktatóinak jelentő* része a szocializmus építésé­ben kevés gyakorlati tapasz­talattal rendelkezik, nem mindig tudjuk eredménye­sen megvalósítani az elmé­let és a gyakorlat egységét: másrészt jelentős azoknak az egyetemi oktatóknak a szá­ma, akik csak "szakot- ad­nak elő, pozitivista módon tény­anyagokat közölnek anél­kül, hogy materialista vi­lágnézeti következtetéseket vonnának le. Sőt némely esetben úgy lát­juk, hogy a szakoktatók egy része a tényekből levonható világnézeti következtetéseket a hallgatóira bízza, vagy — ami még ennél is rosszabb —• nem materialista világnézeti elveikre enged következtetni. E hibás oktatómunkából kö­vetkezik, hogy a hallgatóság nem eléggé látja a marxiz­mus oktatás, az ideológia je­lentőségét szaktárgyai ala­posabb megértése szempont­jából. E helytelen oktató­munkának következménye, hogy a hallgatóság jelentős részénél külön él az ideoló­gia, a világnézet, amelyre a marxizmus—leninizmus tan­szék oktat és külön élnek a többi szakok, amelyekre a szaktanszékek professzorai oktatnak. A szakoktatók —< különösen a Természettudo­mányi Kar néhány szakjan és az Orvosegyetemen — te­gyenek többet azért, hogy a materialista világnézet, a dialektikus módszer és a materialista elmélet jelentő­ségét szakoktatásunkban fel­tárják. Csak így tudunk je­lentős eredményeket elérni a hallgatóság pohtikai neve­lésében. Kalocsai Dezső, a Szegedi Tudomány­egyetem Marxizmus— leninizmus Tanszékének vezető docense. Az új év első munkanapja két szegedi tsz-ben A baktói Felszabadulás Tsz kissé még mindig le van ma­radva trágyázást tervének teljesítésével. A mostani csí­pős hideg nagyon kedvező erre a munkára. Kihasználva ezt a lehetőséget, éppen eh­hez fogtak az emberek hét­főn reggel. Egy csoport hordta ki a földekre fogatok­kal a trágyát, a másik cso­port pedig terítette széjjel, hogy a traktorok még mielőtt havazás, vagy más kedvezőt­len idő következnék, beszánt­hassák. Az üjszegedi Haladás Ter­melőszövetkezet tagjai sokat építettek a múlt esztendőben. Második ötéves tervünk első napját is építéssel kezdték. Építik a szövetkezet új, nagy üvegházát, mélynek pár hó­nap múlva számításaik sze­rint már ontania kell a korai zöldségféléket. Az alapozási munkákkal már korábban el­készültek, fnost a földbe ke­rülő nagy vasbeton kereteket építik. A gyalogmunkások betont kevernek, döngölnek, a szövetkezeti kovácsok, sze­relők pedig a tartóoszlopokat hegesztik, kovácsolják. Aki­nek az üvegház építésénél nem jutott munka, az már a kora reggeli órákban megta­lálta munkáját a rózsa- és csemete-kertészetben. Most már minden nap várható, hogy beköszönt az igazi tél, s a sok százezer forintot érő drága facsemetéket, rózsa­töveket meg kell védeni a fagy pusztításától. Vastag földtakaróval födték be azo­kat, A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA Központi Vezetősé­gének augusztusi határozata !az egyetemi oktató munka i legelmaradottabb területének ja politikai nevelő munkát je­ilölte meg. Míg az oktatás 'színvonala évről évre nóve­íkedőben volt. addig az elő­j adások és egyéb foglalkozá­isok politikai nevelő hatása nem növekedett a kívánt arányban. Különösen az utóbbi két esztendőben mu­tatkoztak e téren komolyabb hiányosságok. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határo­zata által feltárt hiányossá­gok teljes egészükben érvé­nyesek a Szegedi Marxizmus —Leninizmus Tanszék okta­tó-nevelő munkájára is. Az augusztusi határozat a mar­xizmus—leninizmus tanszékek számára kétirányú feladatot állapít meg: egyrészt növelni kell a po­litikai és szakoktatás szín­vonalát; másrészt fokozni kell az előadások és szemi­náriumi foglalkozások poli­tikai nevelő erejének haté­konyságát. E kettős feladat megvalósí­tásában értünk dl bizonyos kezdeti eredményeket. Az előadások zömét ma már a tapasztaltabb előadók tart­ják. Egyre inkább sikerül megvalósítani azt az elvet, hogy az egyetemi két félév­ben minden előadást egy-egy előadó tartson. Bár ezen a té­ren még vannak tennivaló­ink, de az már is eredmény­nek mondható, hogy egy-egy előadó több témából álló elő­adássorozatot tart hallgatói­nak. Nem lebecsülendő ered­mény az sem, hogy a tanszé­ken fejlődőben van az elmé­leti tudományos munka és több elméleti cikket írtak ok­tatóink különböző lapokba is. Emellett tanszékünk tevéke­nyen kivette részét az egye­tem által rendezett elméleti vitákból is, sőt a viták szer­vezésében is magára vállalta a kezdeményező szerepét; például a logikai és a bioló­giai vitában. Ma már oktató­ink zömének van tudomá­nyos témája. Egyébként a tanszék most készíti el több évre szóló tudományos ter­vét. EZEK A TÉNYEK azt mu­tatják, hogy a Szegedi Mar­xizmus—Leninizmus Tanszék mindinkább elsajátítja a többi tanszékek munka­módszerét és igyekszik be­leilleszkedni az egyetem életébe. Ezen a téren azonban még komoly feladataink vannak. Jóval több eredményt érhet­tünk volna el, ha oktatóink nem volnának munkával túl­terhelve. Csaknem minden oktatónk hat szemináriumot vezet, emellett egy résziül elő­.adást is tart. A tanszék el­látja több mint 700 levelező hallgató oktatását, az MDP Csongrád megyei Bizottsága Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme filozófiai oktató munkájának zömét, s ezek mellett a társadalmi munká­ban való elfoglaltsága is sok­irányú. Aklívan kiveszi ré­szét az egyetemi pártmunká­ból. sőt néhány munkatár­sunk a városi és megyei pártmunkából is. Ez évben, de mái- a múlt évben is — különösen a már­ciusi határozat óta — töre­kedtünk munkánk hiányossá­gainak felszámolására. A tanév kezdetén mérlegeltük az egyes előadások adta ne­velési lehetőségeket, s e lehetőségek kihasználásá­ra tervet készítettünk. Például a párttörténet II. té­májánál arra törekedtünk, hogy a párt vezető szerepé­nek tudományos voltát mé­lyebben bizonyítsuk. Ehhez a témához közös mozilátogatást is szerveztünk, a „Különös is­mertetőjel" című magyar filmhez azzal a céllal, hogy a Magyar Kommunista Párt nehéz küzdelmeit és harcait, melyeket az elnyomók elien vívott, még szemléletesebbé tegyük. Különös gonddal tö­rekedtünk a nacionalizmus, a kozmopolitizmus és a vallá­sos nézeteik tudományos ér­vekkel történő cáfolatára. Más előadásoknál eredeti do­kumentumokat használtunk fel a politikai nevelésre, pél­dául a fasizmus leleplezésére és a II. világháború egyes eseményeinek menetére. A politikai nevelési lehetősége­ket azonban nem szűkítettük le csupán az előadásokra. Ügy látjuk, hogy a szeminá­riumok és a konzultációk kü­lönösen tág teret nyújtanak a hallgatók politikai nevelé­séhez és az elméleti kérdé­sek alaposabb megtárgyalásá­hoz. Ezért törekedtünk arra, hogy fokozatosan kiszorítsuk az anyagkövető-swsnináriumo­kat és helyükre olyan okta­tási fonnák a t állítsunk, ame­lyek jobban biztosítják a fenti célok elérését. Ezért kapnak egyre nagyobb szere­pet szemináriumainkon a re­ferátumok, az egyes klasszi­kus művek elemzése és ma­gyarázása. MINDEZEK ALAPJÁN úgy létszik, hogy tanszékünk munkája is hozzájárult ahhoz, hogy az egyetemen és a főisko­lán ma már kialakulóban van a helye* politikai lég­kör. Hallgatóink többsége komo­lyabban tanulja a marxiz­mus-leninizmus elméletét, s egyre többen nemcsak el­sajátítják, hanem meggyőző­désükké is teszik a párt ideológiáját. Ennek alapján egyre több azoknak a hall­gatóknak a száma, afioik te­vékenyen támogatják a párt politikáját. Azonban ezen eredményék ellenére sem mondható el, hogy már for­dulat következett volna be a hallgatóság politikai nevelé­sében és meggyőzésében. Elég sokan vannak még az egyetemen és a főiskolán, skik össze tudják egyeztetni a marxizmus elveinek elsa­játítását a nem kommunista emberhez méltó magatartás­sal, például azzal, hogy na­cionalista és soviniszta néze­teket hangoztassanak, vallá­sos szertartásokon vegyenek részt, és helytelen platform­ról bírálják a párt, vagy a Szovjetunió politikáját. A tanszék oktató-nevelő mun­kájának hiányosságait jelzi az a tény is, hogy jelentós azdkmak a hallgatóknak a száma, akik csak egy "sza­kot- látnak a marxizmus— leninizmusban, olyan szakot, melyet "be kell vágni- és a szemináriumon, vagy a vizs­gán "fel kell mondani-. So­kan vannak még hallgató­A megyei fényképkiállítás margójára A napokban zárult az I. Csongrád megyei Fényképki­állítás a szegedi Mára Ferenc Múzeumban. A kiállítást a MTESZ-en belül működő Op­tikai és Kinotechnikai Egye­sület rendezte. Az a cél és tö­rekvés, melynek eredménye­ként megyénkben elsöizben jött létre ilyen nagy tömege­ket megmozgató fotó-kiállí­tás, feltétlenül helyes és 'kö­vetendő. A kiállításra meg­hívták az üzemi és hivatali fotó szakköröket, a Fényké­pész Szövetkezetet és a leg­jobb egyéni amatőr fotóso­kat. A kiállítás legnagyobb ér­deme, hogy elsőként adott le­hetőséget a fényképészek mű­vészi munkája összességében való értékelésére. Ez a mű­vészeti ág páratlanul gazdag lehetőségéket biztosít az al­kotók számára, csak nem sza­bad csukott szemmel járniok a világban, észre kell ven­niük életünk apró szépségeit és nagyszerű hőstetteit. A Csongrád megyei Fény­képkiállítás hiányosságainak kútforrása azonban valahol éppen itt található. Ha sum­mázva nézzük a kiállítás anyagát, szembetűnik, meny­nyire nem tükrözi még mai életünket, mennyire nem agi­tál a szocialista építő munka, a megváltozott társadalmi vi­szonyok kifejezése mellett, mennyire szem elöl téveszti a mai embert munkás hétköz­napjaival és vidám vasárnap­jaival A kiállítók névsorából hiányoztak az üzemi fotó­körök. Hol maradt a Textil­művek, az Üjszegedi Kender, a Szegedi Kenderfonógyár fotó-szakköre ? Miért nem képviseltették magukat, s al­kotásaikon keresztül a mun­kásosztály életét, a gyárak fejlődését, a murika sokszor verejtékben gyöngyöző szép­ségét? A kérdések sorát tovább lehet folytatni. Miért jelent meg a Fényképész Szövetke­zet zömmel portrékkal (s ncm is a legjobbakkal), mért nem. küldték be a kiállításra a leg­jobb riportképeket is? A Fényképész Szövetkezet fotó­riporterei majdnem minden jelentős eseménynél ott van­nak. s fényképeznek, most a kiállítás látogatói mégsem láthatták több éves munká­juk gazdag termését. A megyei fényképkiál'.ítas­ból a fényképészeknek vitat­hatatlan tanulságként Is kell vonnidk: közelebb az élethez, agitálni a jelen szépsége, a jövő ragyogó perspektívája mellett. A művészi fényltépc­zés sem lehet mentes a pár­tosságtól, mert akkor egye­dül marad és öncélúvá lesz. Csongrád megye és Szeged hivatásos és amatőr fényké­pészeinek minden lehetf-ó­gük megvan, hogy művészi alkotásokkal válaszoljanak erre a bírálatra. Élni kell a lehetőségekkel. ísöpj ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom