Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-25 / 21. szám

OEmCYIRORSZIG Szerda, 1956. január 25. TISZTÍTÓTŰZ Leonld Leonov drámája a szegedi Nemzeti Színházban / „LÉGY IGAZSÁGOS az emberekhez" — ez az egye­düli gyógyszer, amelyet az orvos apa lel'kibeteg fiának tanácsol. Hogyan gyógyul meg a fiú, Fjodor és miként válik ismét igaz emberré, — ezekre a kérdésekre válaszol Leonid Leonov Tisztítótűz cimü drámája. A szovjet iro­dalomban „Invázió" címmel ismert dráma — amely a má­sodik Világháború alatt ját­szódik Magyarországon most kerBR először bemuta­tásra a szegedi Nemzeti Színházban. A Tisztítótűz az emberava­tás melegétől átforrósodott lélektani dráma. A cselek­mény lényegében négy fal között, egy kis család ottho­nában játszódik, de ott van maga a történelem is. A Ta­lanov-család élete, örömei és gondjai, valamint a történe­lemalakító események sora, pontosabban kettőjük elvá­laszthatatlanul szoros kap­csolatából keletkezett Leonov drámájának mondanivalója. MOSZKVA ALATT dörög­nek az ágyuk, közelednek a németek, s a szovjet haza minden becsületes embere a szeretett főváros megmenté­séért küzd és fáradozik. Ezekben a napokban szaba­dul börtönéből Fjodor Tala­nov, aki szerelmi csalódásá­ban meg akarta ölni felesé­gét. Bár újból szabad ember, mégis megbélyegezettnek, a társadalom kitaszítottjának éizi magát. Elvesztette lelki egyensúlyát, s leginkább sa­ját megnyugtatására magára erőltet egy kissé cinikus és hetyke magatartást. Evvel aztán sikerül elriasztaniama­ga mellől szeretetteit. Imi a vihar az útját kereső fiú, s a fiút vesztett család lelkében. A családi vihar felett össze­csapnak a háború dörgő felle­gei. A kommunista párt és a szovjet állam áldozatkészsé­get. hősiességet követel a szü­lőföldjét védő néptől. S a fa­siszták elleni nehéz harcban egyre-másra születnek a hét­köznapok nagyszerű hősei. Fjodor havas téli éjjel be­toppan a szülői házba. Fázik és vodkát kér. Becsületes ap­ja azt tanácsolja, hogy men­jen be valamelyik égő falu­ba, ott melegedjen fel a tűz lángjánál és nézzen körül. Fjodor körülnéz és cselek­szik. Megöli a német város­parancsnokot és még három vezérkari tisztet. Mind a ki­hallgatásnál, mind a börtön­ben hősiesen viselkedik. S alig néhány perccel a várost felszabadító ejtőernyős parti­zánok érkezése előtt ott áll a gyilkos fegyverek előtt. Ek­kor lesz Fjodor újból nyu­godt és kiegyensúlyozott. Jog­gal érzi úgy, hogy csak most lett teljesen egyenértékű tag­ja a társadalomnak. Fjodor Talanov nem vala­mi különös ember, még csak nem is Matroszov, vagy Olag Kosevoj. ö csak úgy cselekedett, ahogy minden becsületes szovjet ember cselekedett a Nagy Honvédő Háború nehéz perceiben. Sze­rette hazáját és meghalt érette. LEONOV DRÁMÁJA ép­pen oly jelentős ma is, mint volt a Honvédő Háború ide­je alatt, mikor írta és 1944­ben, mikor filmet készítettek belőle. Fjodor jellemének alakulása a megtért ember hősiességének útja ma is ta­nulságos és nevelő erejű. A Tisztítótűz egyik fő eré­nye — az eszmei mondaniva­ló ereje, a cselekmény sokol­dalúsága mellett — a kitűnő jellemábrázolás. Leonov té­májának, az eszmének örök­életű igazságát nem elvonat­koztatva, hanem eleven, va­loságos Uús-vír alakok sza­ván és cselekedetein keresz­tül hozza a néző elé. Leg­jobban Fjodor Talanov alak­j.i sikerült, aki az előttünk ismert szovjet drámairodalom e;„vik legkitűnőbben megraj­zolt figurája. Sok — heiyen­kint egymással is ellentétes — motívumból áll össze jel­leme. Erényeit és hibáit egy­aránt megismerjük. Aggó­dunk érte és bíztattuk, félt­jük az életét és büszkék va­gyunk reá ha'ála után. A dráma két fontos alak­: "k rajza azonban gyen­gébb, nocsak Fjodor alak­jánál, de a többi figuránál is. Az anya, Anna Nyikola­jevna alakjára a következet­lenség, bizonyos felületesség a jellemző. Alig van alátá­masztva például, hogyan is jut el odáig, hogy szeretett fia arcába mondja: „Gazem­ber... Te csavargó!" A má­sik gyengébben megrajzolt alak: Andrej Kolesznyikov, a megyei szovjet elnöke. Leo­nov ezt az igazán pozitiv tar­talmú figurát nem tudta em­beri közelségbe hozni a né­zőkhöz. A hibák közé kell még so­rolni néhány szerkezeti laza. ságot is. A legszembetűnőb­ben a drámabeit második fel­vonás (az előadáson a máso­dik felvonás első képe) az, mely több vonatkozásban alig-alig kapcsolódik Leonov drámájának mondanivalójá­hoz. A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ együttese szép elő­adásban — Háy Gyula kitű­nő fordításában — mutatta bc Magyarországon elsőként a Tisztítótüz-et. A rendezés­nek — a fiatal Dobai Vilmos munkája — legfőbb erénye az atmoszféra teremtés. A sze­gedi előadásnak levegője van. A korhűség, az alakok való­disága, egymöshoz való jel­legzetes viszonya mind ezt bizonyítja. Dohainak (különö­sen jó érzéke van az egyes cselekménysorok érdekes le­zárásához, így például a szán­padról távozók, ha nincs szö­vegük, akkor is beszélnek, oly jellegzetes a mozgásuk. A rendezés ott a leggyengébb, ahol statisztériát kell moz­gatnia. A katonáik mozgatása általában hamis, túlságosan egyszerűsített. E hibák kija­vításával — még most, a be­mutató után is — érdemes a tehetséges rendezőnek foglal­koznia. Az előadás legjobb alakítá­sát Kaló Flórián nyújtotta Fjodor Talanov szerepében. Aprólékos kidolgozottság, alakjával való teljes azono­sulás, őszinte szenvedélyesség jellemzi Kaló Flórián játé­kát. Fjodor apját, az, idős Tala­nov doktort Barsy Béla játssza. Indokolt mértéktar­tás, természetes, egyszerűsé­gében is (kimagasló játék te­szi emlékezetessé Barsy Béla alakítását. A hódítók érkezésekor elő­merészkedett Fajunyin pol­gármestert sok színnel, sze­repe teljes átélésével játssza Miklósy György. Érkezésekor félelmetes, polgármestersége alatt mélyen aljas, pünkösdi királysága végén gyengesé­gében rhár majdnem szánal­mas, — de mindenképpen gyűlöletet íkeltő. Mindezt az alkotó művész fantáziadús játéka nyomán értjük meg. KITÜNÖ KARAKTERFI­GURÁT formál Csapó János Kokoriskinből, a cári idők gerinc nélküli embermarad­ványából. Miklós Klára daj­káját őszinte, mélyen emberi érzések formálják remekbe. Kár, hogy az első felvonás­ban hangvétele kissé túl han­gos, rideg, szívesebben lát­nánk valamivel lágyabb, egykori neveltjét jobban sze­rető dadust. Unokáját, a 15 éves Anyiszkát — kinek „ki­oltották fényét a pokolbeli gonoszok" — Thurzó Margit játssza. Az első felvonásban még igazán gyermek, de a második felvonás első képé­ben — önkívületi állapotá­ban — szenvedélyes „kitöré­se" nagyon jól sikerült, ijr.-z­tő és egyben harcra korbá­csoló tud lenni. Fjodor húgát, a tanítónő Olgát Papp Teri játssza. Jól, szinte hibátlanul alakít. Spurre Gestapo-tisz­tet alakító Kátay Endre mun­kája jó művészi teljesítmény. Amikor Kokoriskin megölése után revolverével hadonászva visszatér, majd elkezd félel­metesen és undorítóan röhög­ni, már pusztán ezzel is gyű­löletessé tudja tenni ezeket az eszet-szívet vesztett gyil­kosokat. Anna Nyikolajevnát Lon­tay Margit játssza'. Játéka sajnos nemhogy nem enyhíti, hanem még fel is nagyítja a figurával már amúgy is vele­született hibákat. Ugyanez vonatkozik Kovács János ta­nácselnökére is. Több termé­szetességgel, egyszerűséggel kellett volna játszania. Az író és a rendező alkotó elképzelését sikerrel szolgál­ják Sándor Sándor szép dísz­letei. A TISZTÍTÓTŰZ bemuta­tásával jelentősen gazdago­dott, tartalmasabbá vált a szegedi színház ez évi mű­sora. Minden dicséretet meg­érdemel a szegedi Nemzeti Színház, hogy Magyarorszá­gon először bemutatta Leo­nid Leonov Tisztítótüz-ét, az igaz emberré-válás nemes pá­toszú drámáját Sömjén Péter Szörényi Éva előadóestet tart Szegeden Pénteken, január 27-én es­te fél 8 órakor a Dugonics téri Központi Egyetem aulá­jában Szörényi Eva Kossuth­díjas érdemes művész előadó­estet tart. Az előadóestet a DISZ Szegedi Bizottsága, a Tudományegyetem és a TTIT Csongrád megyei titkársága rendezi. A műsorban köz­reműködik Vásáry Tamás, a fiatal VIT- és Liszt-díjas zongoraművész is. Je­gyek elővételben válthatók a DISZ Városi Bizottsága és a Központi Egyetem épületének pertáján 4—12 forintos áron. Az előadóest teljes bevételét az ifjúsági üdülőtelep javára fordítják. J PÁRTMUNKÁSOK M ikor a vilá g hideg volt nagyon, ők hoztak frissebb vért a vérbe, s hangos szikrát a süket éjbe, hogy lángra fújjuk, senki népe, hajnallal terhes szép estére. H zóta érzem szívverésüket. Ök fogták kusza sorsunk egybe, botor tűréssel verekedve, hogy álmainkat ne festhesse hitvány kéz üres, kék egekre. Ezer év vágya szülte őket, tavaszok, nyara k, őszök, telek, s ahogy a kemcr.y tölgyeseket, úgy kötik őket mély gyökerek, hogy vihartól se renghessenek. LÖDI FERENC Pártélet Mocsár Gábor: Egy párttitkár feljegyíéseí Az alábbiakban részleteket közlünk Mocsár Gá­bor: Egy párttitkár feljegyzései című rövide­sen megjelenő kisregényéből. A történet hőse egy fa­lusi pártmunkára vállalkozó kommunista, aki mint Kistari párttilkára nehéz és nagy feladatok elé kerül. Legnehezebbek ezek között a rosszul dolgozó Móricz Zsigmond Termelőszövetkezet ügyének rendbehozása. E munkában legjobb segítője a termelőszövetkezet kommunistáinak taggyűlése. A következő részlet a taggyűlés egyik eseményét mutatja be. öt bérleti hangverseny a Zenekonzervafóriumban A zenei eseményekben gazdag 1955-ös esztendő után a sze­gedi zeneszerető közönség jogos kivánrsisággal várta az Orszá­gos Filharmónia 1956. évi sze­gedi zenei terveit. A napokban jelentek meg Szeged utcáin a zenekonzervatóriumban rende­zendő öt bérleti hangverseny plakátjai. Ebből megtudjuk, hogy január 28-án, szombaton esle 8 órakor Vadas Ágnes, az 1955. évi londoni nemzetközi hegedű­verseny díjnyertese és Kováts Barna gitárművész adnak hangversenyt. Műsorukon Iliindcl, Debussy, iBach, Mozart, De Falla művek szerepelnek. A sorozat második hangversenye február 12-én, va­sárnap este 8 órakor lesz, ami­ikor Pierro Sanean párizsi zon­goraművészt hallhatja a szegedi zcnelátogató közönség. Műso­rában többek között Mozart: G: dur szonátája, Schumann: Pa­pillons-a, Beethoven: f-moll szo­nátája, Debussy: Három pre­liidje, Chopin: Desz-dur noclur­ne-jc és Liszt: E-dur legendája szerepel. A harmadik hangver­seny február 25-én lesz, ahol közreműködik Banda Ede gor­donkaművész és Szendrei Imre zongoraművész. Műsorukban Vi­tali, Faúré, Debussy, Chopin, Bartók és Liszt műveket hallha­tunk. A bérleti hangversenyso­rozat egyik kiemelkedő esemé­nye március 17-én lesz, amikor Kovács Dénes, ttz 1955. évi londoni nemzetközi hegedű­verseny győztese ad hangver­senyt a szegedi közönség előtt. Ko­vács Dénes műsorában Bach: Adagio és fuga a g-moll szóló­szonátából, Mozart G-dur hege­dűversenye és C. Franck: A-dur szonátája szerepel. A sorozat utolsó hangversenye április Iá­én lesz a Zenekonzervatórium­ban, amikor is Szegeden elsőíz­ben Kyoko Tanaka japán zon­goraművész, az 1955. cvi varsói Chopin verseny díjnyertese ad koncertet. A japán zongoramű­vész előadásában hallhatjuk Beethoven: C-dor (Waldslcin) szonátáját, Chopin: 12. etűdjét, Debussy: Gyermckkuckójnt és Liszt: Mefisztó keringőjét. Az öt bérleti hangversenyből álló sorozat iránt Szegeden már­is nagy érdeklődés mutatkozik meg. A szombaton kezdődő so­rozatra bérletek 20, 35 és 50 fo­rintos árban még válthatók az Országos Filharmónia szegcdi kirendeltségénél. — ..A társadalmi tutajdon védelméről" címmel rendez rnkétot január 28-án, szom­baton délelőtt fél 10 órakor a Fáklya Filmszínházban a Ma­gyar Joeíszszövctség és a Hazafias Népfront városi tit­kársága. Az ankét előadója Sznlai József elvtárs, a Ma­gyar Népköztársaság legfőbb : ügyészének első helyettese. — Az Országos Csemege­kereskedelmi Vállalat szege­di 143. és 144-es boltja janu­ár 26 és 27-én hidegkonyhai árubemutatót tart. Az árube­mutatón a kiállításra és az árusításra kerülő hidegkony­hai és cukrászati különleges­régek ezentúl Szeged cseme­ge üzleteiben is kaphatók lesznek. Szót kórt az én kopott­ruhás ismerősöm, a növény­termelési brigád vezetője, aki mindent másképp tudott a vetésről, a vetési tervről, mint a könyvelő. — Van egy régi nóta, ami úgy szól, hogy panaszkod­nék, de nincs kinek, nem hallja meg senki... De mi­vel, hogy most itt az elvtárs a járástól, tehát el szeretném mondani, hogy minálunk ta­valy tavasz óta, vagyis in­kább az aratás óta, nincsen brigádvezetői értekezlet. Én azt javaslom, hogy újra tart­suk meg, mert ez akkor igen­igen jó volt. Továbbá, ha Is­tenes bácsi lesz a raktáros, akkor arra kérem, hogy je­lölje meg valami titkos jellel a villanyégőket, mert az tel­jes tűrhetetlen elvtársak, amennyi villanyégő eltűnik. Az istenit abba a sok égő­be ... Meg aztán felkérem a ; tehenész elvtársakat, a fejő­' ket, hogy reggelenként ne bo­rogassanak egy-egy bögre te­jet a kutyának, mert láttam, hogy ezt csinálják, éspedig minden reggel legalább egy fél litert, ez pedig, ha jól szá­mítjuk, egy évben majd 600 Ft, az istenit a kutyák beli­be. Továbbá azt se tudom megérteni, minek Jár az iro­dára mindenféle újság, amit a tagság fizet, csak az elnök ( meg a könyvelő olvassa, de mi fizetjük, az istent- abba a sok újságba ... Ennyi volt a hozzászólása. A tagság élénk helyesléssel fogadta szavait. Utána — nem is tudom, hányadszor — Istenes elvtárs kért szót. | •— Én a járási elvtársnak azokhoz a szavaihoz akarok kapcsolódni, hogy harcolni kell az ellenség ellen .. . Ked­! ves elvtársak. Én erre el­: mondok valamit. — Halljuk ... halljuk . .. — Volt itt Kistariban egy j DÉFOSZ-titkár. Szeghalom­j ról került ide. Onnan, ahon­jnan a könyvelőnk. Hogy az milyen ember volt — elvtár­' sak — ahhoz fogalom nincs. Az jött, ment, dolgozott, szer­vezett, agitált. Reggeltől es­tig. Folyton a biciklin ült. A ; határt járta, a házakat járta, beszélt, dógozott, szóval, azt elbeszélni nem lehet, hogy mit meg nem tett az az em­ber. Namármost. Ez a DÉ­FOSZ-titkár egyszer beadta a kérvényét, hogy ő szeretne ! párttag lenni. Beadta, de a i járási bizottság — vir*eauta­sította. Nem vették fel a párt­ba. Mit gondolnak, elvtársak, i helyes eljárás volt ez? I fl taqgyűüés figyelem­1 mel' hallgatott, teljesen Iste­nes bácsi hatása alá került, aki nemcsak szavakkal, ha­j nem hanggal, mozdulatokkal is ábrázolfa, hogy dolgozott. , miképpen törekedett, jött, 'ment a DÉFOSZ-titkár — s mindenki megdöbbent, ami­kor megtudta, hogy egy ilyen ember, egy ilyen lelkes em­ber kérelmét a járási bizott­ság visszadobta. — Nem helyes. Egyáltalán nem helyes... — egyhangú­lag így foglalt állást a tag­gyűlés. — Én meg azt mondom, elvtársaié — s a hatás kedvé­ért egy kis szünetet tartott az öreg Istenes, — hogy helyes eljárás volt.. . Igen-igen, he­lyes volt! A tagság teljesen megzava­rodott. össze-vissza kiabál­tak, méltatlankodtak ... De az öreg felemelte a hangját, s mindenki elhallgatott. — ::. mert annak a DÉ­FOSZ-titkár nak volt egy ro­hadt, gané csendőrbátyja, aki az úri világban űzte, hajtotta a szegénységet... Hát ezéri nem vették fel. Itt a faluban nem ismerték. Szeghalomról került ide. De a járás utána­nézett. nem vette fel. Akinek ilyen a családja... az nem való a pártba ... Mit gondol­nak az elvtársak, helyes do­log ez? Az elvtársak most már ege­szen másképp mérlegelték a dolgot. — így mindjárt más... Persze, hogy helyes.:. hogy­ne volna helyes. Az öreg . Istenes magasra nyújtotta a kezét. Csendet parancsolt. A szemei villog­tak. A hangja élesen, Idege­sen, majdnem sikoltozva szárnyalt. — Bizony helyes! A pár­tot védeni kell! De az mái­nem helyes, hogy az a rohadt gané csendőr, aki miatt a DÉ­FOSZ-titkárt nem vették fel. az viszont párttag ... párt­tag... a szűzmáriáját!... Párt­tag... s méghozzá... — kinyúj­totta a karját az elnöki asztal felé, remegett, reszketett az öreg, inas kéz, rázta a felhá­borodás, a keserűség, szinte magasra nőtt a vézna, kicsi öregember — méghozzá ott ül az asztalnál, veri a vizes­kancsót ... Fóti elvtárs ... a könyvelő ... s méghozzá 5 lett nálunk a párttitkár­helyettes... <5 ír be mindent, amit Kurcsán Jani ellop, egy­más kezére játszana!;... én ezt kiderítettem. Ezt akartam mondani. Rakodt morgás sza­kadt ki az emberekből. Fel­kapták g fejüket... perzselő, tüzies szemek nézték a köny­velőt, aki ijedten, sápadtan ült és pislogott a lámpa fé­nyénél. — Menjen onnan... attól az asztaltól! Menjen... de máris menjen! — szinte sfrva mondta ezt valaki, az a szé­leshátú ember, előredűl, rá­hajlik az előtte ülő hátára, • mutogat... — elfelé... el­felé attól a piros vászonnal letakart asztaltól! — Fóii szolgálatkészen összekapkodja a papírjait, gyorsan teljesíti a dühödt ember parancsát, Félvéllát félrehúzva oson az ajtó felé. A leleplezés, az öreg Istenes beszéde olyan váratlan volt, úgy érte, mint a villámütés; megnémult, el­borzadt ekkora szenvedély láttán, egy szót sem tudott ki­nyögni: sem védekezni, sem magyarázkodni nem volt hangja, ereje ... — Megállni... megállj hé! — kiált utána egy harsány hang, az öreg Borbásé, Foti megáll az ajtóban, összekap­ja magát. Várja a további parancsot. Úgy látszik, Bor­bás nemcsak a helyzetet is­merte fel, hanem azt is, hogy ebből, mint örökös korelnök­re nézve milyen kötelességek adódnak. Odalépett az asztal mögé, ahol eddig Fóti elnö­költ. s bejelentette: az elnük­lést átveszi. — Tudomására hozom az elvtársaknak, hogy Fóti.. • mi a miásik neved, könyvelő? — Ernő .:. Éóti Ernő! — .. .Fóti Ernő ellen beje­lentés érkezett. miszerint csendőr volt, űzte, bántal­mazta a szegénységet. Tehát párttag nem lehet. Kíván va­laki kérdést intézni? — Én akaróik! — jelentke­zett a széleshátú ember. Mindenki odafordult. — Ha Istenes bácsi ezeket tudta — miért hallgatott idáig? — Az ám — csakugyan: miért? — Azért, gyermekem. mert hát kinek mondjam el? Lássátok, taggyűlés hónapok óta nincs, a hibák meg tor­nyosultak, az ember magára van hagyva, aztán hogy ke­resgéltem. kutattam, honnan erednek a szálak. így lett gyanús a könyvelő, de én mindezeket teljes bizonyosan csak most ludtam meg, egy hete, hogy Szeghalmon jár­tam ... az ember, ugye tájé­kozatlan ... Most aztán, ugye — gondoltam, megmondom. S leült. A korelnök meg­kérdezte: — Kielégítő Istenes elvtárs válasza? A taggyűlés kielégítőnek találta. Tompa csendben tette fel a következő kérdést a korelnök. — Kíván még valaki kér­dést intézni? Senki nem kívánt további kérdést intézni. — Kíván valaki hozzá­szólni. Senki nem kívánt hozzá­szólni. — Akkor felteszem a kér­dést. Aki a kizárásra szavaz, tartsa fel a tagsági könyvét. Egy tucat piros tagsági könyv röppent a levegőbe. Fóti Ernőt — a leleplezését követő két percen belül —i kizárták a pártból a Móric­Zsigmond Tsz k ömüsiú,

Next

/
Oldalképek
Tartalom