Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-25 / 21. szám

OEmCYIRORSZIG Szerda, 1956. január 25. TISZTÍTÓTŰZ Leonld Leonov drámája a szegedi Nemzeti Színházban / „LÉGY IGAZSÁGOS az emberekhez" — ez az egyedüli gyógyszer, amelyet az orvos apa lel'kibeteg fiának tanácsol. Hogyan gyógyul meg a fiú, Fjodor és miként válik ismét igaz emberré, — ezekre a kérdésekre válaszol Leonid Leonov Tisztítótűz cimü drámája. A szovjet irodalomban „Invázió" címmel ismert dráma — amely a második Világháború alatt játszódik Magyarországon most kerBR először bemutatásra a szegedi Nemzeti Színházban. A Tisztítótűz az emberavatás melegétől átforrósodott lélektani dráma. A cselekmény lényegében négy fal között, egy kis család otthonában játszódik, de ott van maga a történelem is. A Talanov-család élete, örömei és gondjai, valamint a történelemalakító események sora, pontosabban kettőjük elválaszthatatlanul szoros kapcsolatából keletkezett Leonov drámájának mondanivalója. MOSZKVA ALATT dörögnek az ágyuk, közelednek a németek, s a szovjet haza minden becsületes embere a szeretett főváros megmentéséért küzd és fáradozik. Ezekben a napokban szabadul börtönéből Fjodor Talanov, aki szerelmi csalódásában meg akarta ölni feleségét. Bár újból szabad ember, mégis megbélyegezettnek, a társadalom kitaszítottjának éizi magát. Elvesztette lelki egyensúlyát, s leginkább saját megnyugtatására magára erőltet egy kissé cinikus és hetyke magatartást. Evvel aztán sikerül elriasztaniamaga mellől szeretetteit. Imi a vihar az útját kereső fiú, s a fiút vesztett család lelkében. A családi vihar felett összecsapnak a háború dörgő fellegei. A kommunista párt és a szovjet állam áldozatkészséget. hősiességet követel a szülőföldjét védő néptől. S a fasiszták elleni nehéz harcban egyre-másra születnek a hétköznapok nagyszerű hősei. Fjodor havas téli éjjel betoppan a szülői házba. Fázik és vodkát kér. Becsületes apja azt tanácsolja, hogy menjen be valamelyik égő faluba, ott melegedjen fel a tűz lángjánál és nézzen körül. Fjodor körülnéz és cselekszik. Megöli a német városparancsnokot és még három vezérkari tisztet. Mind a kihallgatásnál, mind a börtönben hősiesen viselkedik. S alig néhány perccel a várost felszabadító ejtőernyős partizánok érkezése előtt ott áll a gyilkos fegyverek előtt. Ekkor lesz Fjodor újból nyugodt és kiegyensúlyozott. Joggal érzi úgy, hogy csak most lett teljesen egyenértékű tagja a társadalomnak. Fjodor Talanov nem valami különös ember, még csak nem is Matroszov, vagy Olag Kosevoj. ö csak úgy cselekedett, ahogy minden becsületes szovjet ember cselekedett a Nagy Honvédő Háború nehéz perceiben. Szerette hazáját és meghalt érette. LEONOV DRÁMÁJA éppen oly jelentős ma is, mint volt a Honvédő Háború ideje alatt, mikor írta és 1944ben, mikor filmet készítettek belőle. Fjodor jellemének alakulása a megtért ember hősiességének útja ma is tanulságos és nevelő erejű. A Tisztítótűz egyik fő erénye — az eszmei mondanivaló ereje, a cselekmény sokoldalúsága mellett — a kitűnő jellemábrázolás. Leonov témájának, az eszmének örökéletű igazságát nem elvonatkoztatva, hanem eleven, valoságos Uús-vír alakok szaván és cselekedetein keresztül hozza a néző elé. Legjobban Fjodor Talanov alakj.i sikerült, aki az előttünk ismert szovjet drámairodalom e;„vik legkitűnőbben megrajzolt figurája. Sok — heiyenkint egymással is ellentétes — motívumból áll össze jelleme. Erényeit és hibáit egyaránt megismerjük. Aggódunk érte és bíztattuk, féltjük az életét és büszkék vagyunk reá ha'ála után. A dráma két fontos alak: "k rajza azonban gyengébb, nocsak Fjodor alakjánál, de a többi figuránál is. Az anya, Anna Nyikolajevna alakjára a következetlenség, bizonyos felületesség a jellemző. Alig van alátámasztva például, hogyan is jut el odáig, hogy szeretett fia arcába mondja: „Gazember... Te csavargó!" A másik gyengébben megrajzolt alak: Andrej Kolesznyikov, a megyei szovjet elnöke. Leonov ezt az igazán pozitiv tartalmú figurát nem tudta emberi közelségbe hozni a nézőkhöz. A hibák közé kell még sorolni néhány szerkezeti laza. ságot is. A legszembetűnőbben a drámabeit második felvonás (az előadáson a második felvonás első képe) az, mely több vonatkozásban alig-alig kapcsolódik Leonov drámájának mondanivalójához. A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ együttese szép előadásban — Háy Gyula kitűnő fordításában — mutatta bc Magyarországon elsőként a Tisztítótüz-et. A rendezésnek — a fiatal Dobai Vilmos munkája — legfőbb erénye az atmoszféra teremtés. A szegedi előadásnak levegője van. A korhűség, az alakok valódisága, egymöshoz való jellegzetes viszonya mind ezt bizonyítja. Dohainak (különösen jó érzéke van az egyes cselekménysorok érdekes lezárásához, így például a szánpadról távozók, ha nincs szövegük, akkor is beszélnek, oly jellegzetes a mozgásuk. A rendezés ott a leggyengébb, ahol statisztériát kell mozgatnia. A katonáik mozgatása általában hamis, túlságosan egyszerűsített. E hibák kijavításával — még most, a bemutató után is — érdemes a tehetséges rendezőnek foglalkoznia. Az előadás legjobb alakítását Kaló Flórián nyújtotta Fjodor Talanov szerepében. Aprólékos kidolgozottság, alakjával való teljes azonosulás, őszinte szenvedélyesség jellemzi Kaló Flórián játékát. Fjodor apját, az, idős Talanov doktort Barsy Béla játssza. Indokolt mértéktartás, természetes, egyszerűségében is (kimagasló játék teszi emlékezetessé Barsy Béla alakítását. A hódítók érkezésekor előmerészkedett Fajunyin polgármestert sok színnel, szerepe teljes átélésével játssza Miklósy György. Érkezésekor félelmetes, polgármestersége alatt mélyen aljas, pünkösdi királysága végén gyengeségében rhár majdnem szánalmas, — de mindenképpen gyűlöletet íkeltő. Mindezt az alkotó művész fantáziadús játéka nyomán értjük meg. KITÜNÖ KARAKTERFIGURÁT formál Csapó János Kokoriskinből, a cári idők gerinc nélküli embermaradványából. Miklós Klára dajkáját őszinte, mélyen emberi érzések formálják remekbe. Kár, hogy az első felvonásban hangvétele kissé túl hangos, rideg, szívesebben látnánk valamivel lágyabb, egykori neveltjét jobban szerető dadust. Unokáját, a 15 éves Anyiszkát — kinek „kioltották fényét a pokolbeli gonoszok" — Thurzó Margit játssza. Az első felvonásban még igazán gyermek, de a második felvonás első képében — önkívületi állapotában — szenvedélyes „kitörése" nagyon jól sikerült, ijr.-ztő és egyben harcra korbácsoló tud lenni. Fjodor húgát, a tanítónő Olgát Papp Teri játssza. Jól, szinte hibátlanul alakít. Spurre Gestapo-tisztet alakító Kátay Endre munkája jó művészi teljesítmény. Amikor Kokoriskin megölése után revolverével hadonászva visszatér, majd elkezd félelmetesen és undorítóan röhögni, már pusztán ezzel is gyűlöletessé tudja tenni ezeket az eszet-szívet vesztett gyilkosokat. Anna Nyikolajevnát Lontay Margit játssza'. Játéka sajnos nemhogy nem enyhíti, hanem még fel is nagyítja a figurával már amúgy is veleszületett hibákat. Ugyanez vonatkozik Kovács János tanácselnökére is. Több természetességgel, egyszerűséggel kellett volna játszania. Az író és a rendező alkotó elképzelését sikerrel szolgálják Sándor Sándor szép díszletei. A TISZTÍTÓTŰZ bemutatásával jelentősen gazdagodott, tartalmasabbá vált a szegedi színház ez évi műsora. Minden dicséretet megérdemel a szegedi Nemzeti Színház, hogy Magyarországon először bemutatta Leonid Leonov Tisztítótüz-ét, az igaz emberré-válás nemes pátoszú drámáját Sömjén Péter Szörényi Éva előadóestet tart Szegeden Pénteken, január 27-én este fél 8 órakor a Dugonics téri Központi Egyetem aulájában Szörényi Eva Kossuthdíjas érdemes művész előadóestet tart. Az előadóestet a DISZ Szegedi Bizottsága, a Tudományegyetem és a TTIT Csongrád megyei titkársága rendezi. A műsorban közreműködik Vásáry Tamás, a fiatal VIT- és Liszt-díjas zongoraművész is. Jegyek elővételben válthatók a DISZ Városi Bizottsága és a Központi Egyetem épületének pertáján 4—12 forintos áron. Az előadóest teljes bevételét az ifjúsági üdülőtelep javára fordítják. J PÁRTMUNKÁSOK M ikor a vilá g hideg volt nagyon, ők hoztak frissebb vért a vérbe, s hangos szikrát a süket éjbe, hogy lángra fújjuk, senki népe, hajnallal terhes szép estére. H zóta érzem szívverésüket. Ök fogták kusza sorsunk egybe, botor tűréssel verekedve, hogy álmainkat ne festhesse hitvány kéz üres, kék egekre. Ezer év vágya szülte őket, tavaszok, nyara k, őszök, telek, s ahogy a kemcr.y tölgyeseket, úgy kötik őket mély gyökerek, hogy vihartól se renghessenek. LÖDI FERENC Pártélet Mocsár Gábor: Egy párttitkár feljegyíéseí Az alábbiakban részleteket közlünk Mocsár Gábor: Egy párttitkár feljegyzései című rövidesen megjelenő kisregényéből. A történet hőse egy falusi pártmunkára vállalkozó kommunista, aki mint Kistari párttilkára nehéz és nagy feladatok elé kerül. Legnehezebbek ezek között a rosszul dolgozó Móricz Zsigmond Termelőszövetkezet ügyének rendbehozása. E munkában legjobb segítője a termelőszövetkezet kommunistáinak taggyűlése. A következő részlet a taggyűlés egyik eseményét mutatja be. öt bérleti hangverseny a Zenekonzervafóriumban A zenei eseményekben gazdag 1955-ös esztendő után a szegedi zeneszerető közönség jogos kivánrsisággal várta az Országos Filharmónia 1956. évi szegedi zenei terveit. A napokban jelentek meg Szeged utcáin a zenekonzervatóriumban rendezendő öt bérleti hangverseny plakátjai. Ebből megtudjuk, hogy január 28-án, szombaton esle 8 órakor Vadas Ágnes, az 1955. évi londoni nemzetközi hegedűverseny díjnyertese és Kováts Barna gitárművész adnak hangversenyt. Műsorukon Iliindcl, Debussy, iBach, Mozart, De Falla művek szerepelnek. A sorozat második hangversenye február 12-én, vasárnap este 8 órakor lesz, amiikor Pierro Sanean párizsi zongoraművészt hallhatja a szegedi zcnelátogató közönség. Műsorában többek között Mozart: G: dur szonátája, Schumann: Papillons-a, Beethoven: f-moll szonátája, Debussy: Három preliidje, Chopin: Desz-dur noclurne-jc és Liszt: E-dur legendája szerepel. A harmadik hangverseny február 25-én lesz, ahol közreműködik Banda Ede gordonkaművész és Szendrei Imre zongoraművész. Műsorukban Vitali, Faúré, Debussy, Chopin, Bartók és Liszt műveket hallhatunk. A bérleti hangversenysorozat egyik kiemelkedő eseménye március 17-én lesz, amikor Kovács Dénes, ttz 1955. évi londoni nemzetközi hegedűverseny győztese ad hangversenyt a szegedi közönség előtt. Kovács Dénes műsorában Bach: Adagio és fuga a g-moll szólószonátából, Mozart G-dur hegedűversenye és C. Franck: A-dur szonátája szerepel. A sorozat utolsó hangversenye április Iáén lesz a Zenekonzervatóriumban, amikor is Szegeden elsőízben Kyoko Tanaka japán zongoraművész, az 1955. cvi varsói Chopin verseny díjnyertese ad koncertet. A japán zongoraművész előadásában hallhatjuk Beethoven: C-dor (Waldslcin) szonátáját, Chopin: 12. etűdjét, Debussy: Gyermckkuckójnt és Liszt: Mefisztó keringőjét. Az öt bérleti hangversenyből álló sorozat iránt Szegeden máris nagy érdeklődés mutatkozik meg. A szombaton kezdődő sorozatra bérletek 20, 35 és 50 forintos árban még válthatók az Országos Filharmónia szegcdi kirendeltségénél. — ..A társadalmi tutajdon védelméről" címmel rendez rnkétot január 28-án, szombaton délelőtt fél 10 órakor a Fáklya Filmszínházban a Magyar Joeíszszövctség és a Hazafias Népfront városi titkársága. Az ankét előadója Sznlai József elvtárs, a Magyar Népköztársaság legfőbb : ügyészének első helyettese. — Az Országos Csemegekereskedelmi Vállalat szegedi 143. és 144-es boltja január 26 és 27-én hidegkonyhai árubemutatót tart. Az árubemutatón a kiállításra és az árusításra kerülő hidegkonyhai és cukrászati különlegesrégek ezentúl Szeged csemege üzleteiben is kaphatók lesznek. Szót kórt az én kopottruhás ismerősöm, a növénytermelési brigád vezetője, aki mindent másképp tudott a vetésről, a vetési tervről, mint a könyvelő. — Van egy régi nóta, ami úgy szól, hogy panaszkodnék, de nincs kinek, nem hallja meg senki... De mivel, hogy most itt az elvtárs a járástól, tehát el szeretném mondani, hogy minálunk tavaly tavasz óta, vagyis inkább az aratás óta, nincsen brigádvezetői értekezlet. Én azt javaslom, hogy újra tartsuk meg, mert ez akkor igenigen jó volt. Továbbá, ha Istenes bácsi lesz a raktáros, akkor arra kérem, hogy jelölje meg valami titkos jellel a villanyégőket, mert az teljes tűrhetetlen elvtársak, amennyi villanyégő eltűnik. Az istenit abba a sok égőbe ... Meg aztán felkérem a ; tehenész elvtársakat, a fejő' ket, hogy reggelenként ne borogassanak egy-egy bögre tejet a kutyának, mert láttam, hogy ezt csinálják, éspedig minden reggel legalább egy fél litert, ez pedig, ha jól számítjuk, egy évben majd 600 Ft, az istenit a kutyák belibe. Továbbá azt se tudom megérteni, minek Jár az irodára mindenféle újság, amit a tagság fizet, csak az elnök ( meg a könyvelő olvassa, de mi fizetjük, az istent- abba a sok újságba ... Ennyi volt a hozzászólása. A tagság élénk helyesléssel fogadta szavait. Utána — nem is tudom, hányadszor — Istenes elvtárs kért szót. | •— Én a járási elvtársnak azokhoz a szavaihoz akarok kapcsolódni, hogy harcolni kell az ellenség ellen .. . Ked! ves elvtársak. Én erre el: mondok valamit. — Halljuk ... halljuk . .. — Volt itt Kistariban egy j DÉFOSZ-titkár. Szeghalomj ról került ide. Onnan, ahonjnan a könyvelőnk. Hogy az milyen ember volt — elvtár' sak — ahhoz fogalom nincs. Az jött, ment, dolgozott, szervezett, agitált. Reggeltől estig. Folyton a biciklin ült. A ; határt járta, a házakat járta, beszélt, dógozott, szóval, azt elbeszélni nem lehet, hogy mit meg nem tett az az ember. Namármost. Ez a DÉFOSZ-titkár egyszer beadta a kérvényét, hogy ő szeretne ! párttag lenni. Beadta, de a i járási bizottság — vir*eautasította. Nem vették fel a pártba. Mit gondolnak, elvtársak, i helyes eljárás volt ez? I fl taqgyűüés figyelem1 mel' hallgatott, teljesen Istenes bácsi hatása alá került, aki nemcsak szavakkal, haj nem hanggal, mozdulatokkal is ábrázolfa, hogy dolgozott. , miképpen törekedett, jött, 'ment a DÉFOSZ-titkár — s mindenki megdöbbent, amikor megtudta, hogy egy ilyen ember, egy ilyen lelkes ember kérelmét a járási bizottság visszadobta. — Nem helyes. Egyáltalán nem helyes... — egyhangúlag így foglalt állást a taggyűlés. — Én meg azt mondom, elvtársaié — s a hatás kedvéért egy kis szünetet tartott az öreg Istenes, — hogy helyes eljárás volt.. . Igen-igen, helyes volt! A tagság teljesen megzavarodott. össze-vissza kiabáltak, méltatlankodtak ... De az öreg felemelte a hangját, s mindenki elhallgatott. — ::. mert annak a DÉFOSZ-titkár nak volt egy rohadt, gané csendőrbátyja, aki az úri világban űzte, hajtotta a szegénységet... Hát ezéri nem vették fel. Itt a faluban nem ismerték. Szeghalomról került ide. De a járás utánanézett. nem vette fel. Akinek ilyen a családja... az nem való a pártba ... Mit gondolnak az elvtársak, helyes dolog ez? Az elvtársak most már egeszen másképp mérlegelték a dolgot. — így mindjárt más... Persze, hogy helyes.:. hogyne volna helyes. Az öreg . Istenes magasra nyújtotta a kezét. Csendet parancsolt. A szemei villogtak. A hangja élesen, Idegesen, majdnem sikoltozva szárnyalt. — Bizony helyes! A pártot védeni kell! De az máinem helyes, hogy az a rohadt gané csendőr, aki miatt a DÉFOSZ-titkárt nem vették fel. az viszont párttag ... párttag... a szűzmáriáját!... Párttag... s méghozzá... — kinyújtotta a karját az elnöki asztal felé, remegett, reszketett az öreg, inas kéz, rázta a felháborodás, a keserűség, szinte magasra nőtt a vézna, kicsi öregember — méghozzá ott ül az asztalnál, veri a vizeskancsót ... Fóti elvtárs ... a könyvelő ... s méghozzá 5 lett nálunk a párttitkárhelyettes... <5 ír be mindent, amit Kurcsán Jani ellop, egymás kezére játszana!;... én ezt kiderítettem. Ezt akartam mondani. Rakodt morgás szakadt ki az emberekből. Felkapták g fejüket... perzselő, tüzies szemek nézték a könyvelőt, aki ijedten, sápadtan ült és pislogott a lámpa fényénél. — Menjen onnan... attól az asztaltól! Menjen... de máris menjen! — szinte sfrva mondta ezt valaki, az a széleshátú ember, előredűl, ráhajlik az előtte ülő hátára, • mutogat... — elfelé... elfelé attól a piros vászonnal letakart asztaltól! — Fóii szolgálatkészen összekapkodja a papírjait, gyorsan teljesíti a dühödt ember parancsát, Félvéllát félrehúzva oson az ajtó felé. A leleplezés, az öreg Istenes beszéde olyan váratlan volt, úgy érte, mint a villámütés; megnémult, elborzadt ekkora szenvedély láttán, egy szót sem tudott kinyögni: sem védekezni, sem magyarázkodni nem volt hangja, ereje ... — Megállni... megállj hé! — kiált utána egy harsány hang, az öreg Borbásé, Foti megáll az ajtóban, összekapja magát. Várja a további parancsot. Úgy látszik, Borbás nemcsak a helyzetet ismerte fel, hanem azt is, hogy ebből, mint örökös korelnökre nézve milyen kötelességek adódnak. Odalépett az asztal mögé, ahol eddig Fóti elnökölt. s bejelentette: az elnüklést átveszi. — Tudomására hozom az elvtársaknak, hogy Fóti.. • mi a miásik neved, könyvelő? — Ernő .:. Éóti Ernő! — .. .Fóti Ernő ellen bejelentés érkezett. miszerint csendőr volt, űzte, bántalmazta a szegénységet. Tehát párttag nem lehet. Kíván valaki kérdést intézni? — Én akaróik! — jelentkezett a széleshátú ember. Mindenki odafordult. — Ha Istenes bácsi ezeket tudta — miért hallgatott idáig? — Az ám — csakugyan: miért? — Azért, gyermekem. mert hát kinek mondjam el? Lássátok, taggyűlés hónapok óta nincs, a hibák meg tornyosultak, az ember magára van hagyva, aztán hogy keresgéltem. kutattam, honnan erednek a szálak. így lett gyanús a könyvelő, de én mindezeket teljes bizonyosan csak most ludtam meg, egy hete, hogy Szeghalmon jártam ... az ember, ugye tájékozatlan ... Most aztán, ugye — gondoltam, megmondom. S leült. A korelnök megkérdezte: — Kielégítő Istenes elvtárs válasza? A taggyűlés kielégítőnek találta. Tompa csendben tette fel a következő kérdést a korelnök. — Kíván még valaki kérdést intézni? Senki nem kívánt további kérdést intézni. — Kíván valaki hozzászólni. Senki nem kívánt hozzászólni. — Akkor felteszem a kérdést. Aki a kizárásra szavaz, tartsa fel a tagsági könyvét. Egy tucat piros tagsági könyv röppent a levegőbe. Fóti Ernőt — a leleplezését követő két percen belül —i kizárták a pártból a MóricZsigmond Tsz k ömüsiú,