Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-24 / 20. szám
VLLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK7 AZ MDP CS0NGKADMEGYE1 BIZOTTS A G AN A K LAPJA XII. évfolyam, 20. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1956. január 24. MAI SZAMUNKBÓL: ELLENŐRIZZÜK A PARTMEGBIZATASOK VÉGREHAJTÁSÁT (2. oldal) HOZZASZÖLAS „AZ ÜJ EMBER FELELŐTLEN KOVACSAI" C. CIKKHEZ •í -I ' • (3. oldal) LAKASMANIPULACIO (3. oldal) Jobb munkára lelkesítő számok Vasárnap ismeretessé vált a Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv teljesítéséről. A számok, a százalékok azt mutatják: helyes volt az a politikai irányvonal, melyet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének múlt évi márciusi, júniusi határozatai megállapítottak. Az elért eredmények elsősorban is a munkásosztály eredményei. A márciusi határozat világosan megrajzolta országunk további fejlődésének útját s a munkásság soha ne_m látott lelkesedéssel, hatalmas lendülettel látott munkához, hogy eltörölje, megszüntesse a haladást gátló jobboldali nézetek okozta károkat. Megszilárdult a munkafegyelem, növekedett a munkások újat alkotó kedve. Ezt a növekvő lelkesedést tükrözi az, hogy például a szocialista ipar termelékenysége 1955-ben 3.8 százalékkal magasabb volt a tervezettnél és több mint hat százalékkal haladta meg az 1954. évi színvonalat. Csongrád megye könnyűipari gócpontjában. Szegeden 4.8 százalékkal termeltek többet, 8.7 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége 1954-hez képest. A termelékenység növekedése kedvezően hatott az önköltség alakulására is. A termelési költség 6 százalékkal, az anyagköltség 4.6 százalékkal csökkent 1954-hez viszonyítva. A Statisztikai Hivatal jelentése megállapítja: „A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, valamint a munkás és alkalmazott népesség (keresők és eltartottak) egy főre jutó reáljövedelme meghaladta az 1954. évi színvonalat". Az elmúlt évben kormányunk a tényleges lehetőségek helyes felmérésével, a termelés növelésére tett intézkedéseivel biztosította a már elért életszínvonal szilárd alapjait, megteremtette a feltételeit dolgozó népünk további felemelkedésének. A múlt esztendőt megelőző években a jobboldali elhajlók homokvárakra építették terveiket, amikoris az életszínvonal megalapozatlan, a termelés egészének növelésével alá nem támasztott emelkedését ígérgették. A Statisztikai Hivatal jelentése szerint például a kiskereskedelmi forgalom öt százalékos növekedése is bizonyítja, hogy az elmúlt évben, a márciusi határozat után, emelkedett a keresőkre jutó reálbér. Megszűnt a „hiánycikkes" (kereskedelem, s ma már az üzletekben úgyszólván minden bőven kapható. A nehézipar ez idei gyors fejlesztésnek alapját elsősorban a múlt évi beruházásokkal vetettük meg. 1955-ben a tényleges beruházások mintegy 8 százalékkal haladták meg a tervben előírtat. Lényegesen több új üzem és üzemrész kezdte meg működését, mint az előző évben. A múlt évben kezdett dolgozni a Borsodi Hőerőmű három gépegysége, valamint a Sztálinvárosi Erőmű utolsó gépegysége. A vaskohászat teljesítőképességét elsősorban a Lenin Kohászati Művek új középhengersora növelte. Az Ajkai Timföldgyár és alumíniumkohó bővítése mintegy húsz százalékkal növelte a timföldgyártás teljesítőképességét. Szegeden megkezdte működését az új Farostlemezgyár, megkezdték a Kendergyár bővítését is. A befejezetlen beruházások állománya jelentősen csökkent, ámbár a beruházások üzembehelyezésére vonatkozó tervet nem teljesítettük. A Statisztikai Hivatal jelentése hü képet ad a mezőgazdaság fejlődéséről is. Államunk 1955-ben .csaknem 2 és fél milliárd forintot fordított mezőgazdaságunk fejlesztésére. Az év folyamán csaknem hat és fél ezer traktort, mintegy négyezer arató-cséplőgepet es sok más mezőgazdasági gépet kapott a mezőgazdaság. Igen nagy segítség volt az is, hogy pártunk Központi Vezetősége 1955 júliusi határozata után sok szakember cserélte fel a városi munkát falusi tevékenységgel. Az ország különböző részeiből és részben megyénkből mintegy 140 szakember és pártmunkás jelentkezett falura, vállalt részt Csongrád megyei falvak politikai és gazdasági munkájának megjavításában. A mezőgazdaság szocialista szektorának gyarapodása mutatja a falunak nyújtott gazdasági segítség eredményességét. Az elmúlt évben gazdaságilag és szervezetileg is tovább erősödtek a termelőszövetkezetek. Csongrád megyében 3269 család 5179 taggal lépett a termelőszövetkezetekbe. A belépők 16 537 katasztrális hold földet vittek a megye nagyüzemi gazdaságaiba. Mindez bizonyítja, hogy termelőszövetkezeteink egyre jobb terméseredményei, a tagok növekvő jövedelme vonzzák a még egyénileg gazdálkodókat. A parasztságnak kormányzatunk politikája iránti növekvő bizalmát tükrözi az állampolgári fegyelem megszilárdulása és a megnövekedett termelési kedve. Az elmúlt évi begyűjtés például eredményesebb volt az előző évinél; a begyűjtési tervet a legtöbb cikkből túlteljesítettük. A Statisztikai Hivatal nagyszerű eredményekről szóló jelentése mellett hiba volna elhallgatni az elmúlt évben mutatkozó jelentős hibákat. Csak szegedi példákat említsünk meg: 1955-ben sem történt kielégítő javulás a munkafegyelem megszilárdításában, az üzemi törzsgárda kialakulásában. A hiányzások miatt például 1955 három negyedévében 19 munkás háromnegyed évi munkája veszett el. Ez 16 millió forint termelés-kiesést jelent. A Szegedi Vasöntödében, a Konzervgyárban, a Textilművekben például egy negyedév .alatt 2056 dolgozó változtatott munkahelyet, 106-an voltak olyanok, akik önkényesen hagyták el az üzemet. Nem kielégítő még az anyagtakarékosság, különösen az import-anyagokat felhasználó üzemeknél. Nem tudtuk kiküszöbölni az elmúlt évben sem a hóvégi, a negyedévvégi és az évvégi hajrát. A Statisztikai Hivatal elmúlt évi jelentéséből vonjuk le a tanulságokat. A bíztató számvetés lelkesítsen bennünket második ötéves tervünk első esztendejében előttünk álló szép feladatok megvalósításához. Szeged és a szegedi járás életéből Mezőgazdasági termelőszövetkezet 0 Nemzetközi Nőnap tiszteletére 1000 úi taggal alakult Ujszentivánon erősítik az MNDSZ-szervezeteket A szegedi járásban Űjsz entivánon január 19-én Üj Élet névvel, tíz családdal mezőgazdasági termelőszövetkezet (III. típusú) alakult. A tsz tagsága az alakuló közgyűlésen ideiglenes vezetőséget választott, s a járási tanács mezőgazdasági osztályának segítségével hamarosan megkezdik a termelési tervek kidolgozását. A tavaszi mezőgazdasági munkákat az újonnan alakult termelőszövetkezet tagjai már új területen — amelynek kijelölése most van folyamatban — fogják közösen végezni. Hazai kenderből importanyagot helyettesítő rostot nyernek a Délmagyarországi Rostkikészitö Vállalatnál Az MNDSZ aktíva ülése A Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalat dolgozói eredményes kísérleteket folytattak hazai kendertermésünk hozamának növelésére és fi belőle készülő fonal minőségének javítására az évszázadok óta alkalmazott "klasszikus" fkikészítési eljárást új technológiai módszerekkel váltották fel. Az egyik újítás az, hogy a kendert nem hideg vízben, hanem a kazánokból kikerülő meleg kondenzvízben áztatják. Ezáltal a rostokat összekötő, úgynevezett pektózaanyagot oldó baktériumok hatékonyabban tudnak működni, s három nappal csökken az áztatás ideje. A pektóza a régi eljárásnál nagyi-észt a rostok között maradt. Most a másik új módszerrel az áztatóból kikerülő kendert hengerműves mosókészüléken vezetik át. így felhasogatják a kender szárait, s egyben kimossák a rostok közül a pektóza anyagot. Ezáltal a rostok finomabb szálakká bomlanak szét, s színük is világosabb, tisztább. Emellett az eddigi öt-hat napnak felére csökken a szárítás ideje. Az új technológiai eljárással kikészített kenderrost nemcsak finomabb szálú lesz, hanem a rosthozam is lényegesen emelkedik. A Nagylaki Kendergyárban végzett kísérletek eredményeként háromezer mázsa kenderből — az eddigi kétezernégyszáz mázsa helyett — 480 mázsa rostot nyerteik, Ez a minőségjavulással együtt mintegy százezer forintos megtakarítást jelentett. Az új kikészítési eljárás alapján készült fonal jól helyettesíti az eddig importált finom olasz kenderrostctt. Az azelőtt csak ponyvák és hasonló nehéz szövetek készítésérc alkalmas magyar kenderből most ruházkodási cikkeket, bútorszöveteket, konyharuhákat, stb. is lehet szőni. Ebben az évben a Szegvári Kendergyárban is bevezetik az eljárást, s ennek alapján rekonstruálják a Mezőhegyesi Kendergyárat mintegy öt millió forintos költséggel. Pénteken délután az MNDSZ városi. elnökségének feldíszített tanácstermében Szeged MNDSZ-szervezeteinek legjobb aktívái jöttek össze, hogy meghallgassák a városi elnökség egyéves munkájáról szóló beszámolót, és hogy a városi elnökséget új tagokkal bővítsék ki. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Balogh István elvtárs, az MDP Szegedi Városi Bizottságának titkára is. Farkas Istvánné elvtársnő, az MNDSZ városi elnöke számolt be az aktívaülésen az egy év alatt elvégzett munkáról. — A Központi Vezetőség határozata — mondotta a többi között — az MNDSZszervezetek feladataként a következőket jelölte meg a Váljék az MNDSZ széleskörű politikai, társadalmi tömegszervezetté és a nők széles rétegeit nyerje meg és mozgósítsa a párt- és kormányhatározatok maradéktalan végrehajtására. — Egy év alatt a nők politikai, kulturális nevelésében vannak eredményeink. A kommunista asszonyok bekapcsolódtak az MNDSZ munkájába, példát mutatnak a pártonkívüli asszonyoknak, magyarázzák nekik pártunk politikáját. így sikerült elérnünk, hogy a pártonkívüli nők nagy része is magáévá tette pártunk politikájának Hegnyílt Tury Mária festőművész kiállítása Vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között nyílt meg a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában Tury Mária festőművész kiállítása. A megnyitón megjelent Kádár György Kossuth-díjas festőművész, a Képző- és Iparművészeti Szövetség főtitkára és a kiállítást rendező Steiner Zsuzsa, a Műcsarnok részéről. Bálint Alajos múzeumigazgató üdvözlő szavai után Harmath István, az I. kerületi Tanács VB elnökhelyettese nyitotta meg a kiállítást. Ezt követően Tury Mária festőművész tartott tárlatvezetést a nagyszámú érdeklődő közönségnek. célkitűzéseit, s mindinkább részt vett annak végrehajtásában. — Jól működő bizottságaink vannak — mondotta tovább Farkas Istvánné — így például az anya- és gyermekvédelmi, a kulturális és szociális bizottság. Az MNDSZ és a szülői munkaközösségek kapcsolata 1955-ben igen eredményes és hasznos volt. A szülői munkaközösségek jó munkájától nagyban függött az évi oktató-nevelőmunka sikere, mert a jó szülői munkaközösség segít az iskola egészséges légkörének kialakításában. Ezután a szervezetek gazdasági és szervezeti kérdéseivel foglalkozott az elnökség beszámolója, majd vállalást tett az elnökség, hogy március 8-a tiszteletére 1000 új MNDSZ-taggal erősítik a szegedi csoportokat. A beszámoló után határozati javaslatot terjesztett az elnökség a résztvevők elé. A hozzászólások során sok MNDSZ-szervezet vezetői mondták el szervezeteik eredményeit és hibáit. A hozzászólások után Farkas elvtársnő válaszolt a kérdésekre, majd tíz új taggal bővítették ki a városi elnökséget. Irodalom-történeti vita Szegeden A készülő négykötetes irodalomtörténeti kézikönyv tematikájának megtárgyalására a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete, az Oktatásügyi Minisztérium. valamint a budapesti, a szegedi, a debreceni tudományegyetem rendezésében január 24-től 27-ig négynapos vitát tartanak Szegeden. Mif csinálnak a Szegedi Kovács és Bognár Ksz-ben? Megkezdték a vasiedcnyök kij'avílásáf és általános javitórészleget hoznak létre A Faragó utcai hatalmas bérházzal szemben, a Petőfi Sándor sugárúton található a Szegedi Kovács és Bognár Kisipari Szövetkezet központi telepe. Ide látogattunk el, hogy megnézzük: mit csinálnak a szövetkezet dolgozói, hogyan segítik a dolgozó parasztságot és általában hogyan járulnak hozzá a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. Faragó elvtárs, a szövetkezet vezetője ismertette, hogy az elmúlt évben a szövetkezet főleg kocsi- és redőnykészítéssel foglalkozott. — Emlékeznek talán a múlt évben augusztus 20-án tartott kiállításra s az ipari vásárra — mondotta Faragó elvtárs. — Erre a kiállításra szövetkezetünk tagjai is alaposan felkészültek. Mi kocsikat vittük oda. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy minden kocsinkat legalább hárman akarták megvenni. Persze egy kocsit csak egyszer lehet eladni, hát azé lett, aki előbb rátette a kezét — mondja mosolyogva a szövetkezet elnöke. — Többen jöttek azóta már be a szövetkezetbe és minden vevőnk megelégedését fejezte ki a vásárolt kocsi minőségével. Pedig ez nem kis dobog, hiszen az elmúlt évben több mint száz kocsit készítettünk és adtunk el a szegedi és szegedkörnyéki dolgozó parasztoknak. — Egyfajta kocsit készítettek csak? — kérdezzük Faragó elvtárstól. — Nem. Csináltunk gyümölcsszállító kocsit és úgynevezett parasztkocsit. Mindkét típussal nagyon meg voltak elégedve a vevők. Csak az árát sökallották egy kicsit. Az idén már nem lesz baj ezzel sem. A minisztérium a napokban intézkedik, hogy ebben az évben olcsóbban kaphassak meg a ikocsit a dolgozó parasztok. Faragó elvtárs szavaiból kiderül, hogy a Szegedi Kovács és Bognár Ksz azon dolgozik: a második ötéves tervben a lakosság igényét jól segítsék kielégíteni termékeikkel Az elkövetkezendő napokban a Kossuth Lajos sugárúton megnyitnak egy mintatermet. Itt kiállítják majd, hogy milyen cikkeket lehet kapni és rendelni a Szegedi Kovács és Bognár Kisipari Szövet'tezetben. Az utóbbi években sok panasz hangzott el a tanácsüléseken, a tanácstagok fogadóóráin, hogy a városban nemigen javítják meg az elromlott vasredőnyöket. Többen szólaltak fel Alsóvároson is, hogy létesítsenek valahol egy olyan kisipari szövetkezetet, ahol megjavítják az elpusztult redőnyöket. Ezért határozták el a Kovács és Bognár Ksz dolgozói: majd mi megjavítjuk, csak hozzák hozzánk. Dolgoznak a redőnyjavító részlegben is. — Van is munka annyi, hogy alig győzzük — mondja Tóth István elvtárs. A szövetkezetben eddig a kocsikészítésen, javításon kívül leginkább a kéziszerszám készítésével foglalkoztak. Most is ott a legnagyobb zaj a telepen. Három féle fogót készítenek jelenleg. Egy kicsit odébb, a csiszoló részlegben hatan ülnek a hatalmas csiszoló korongok előtt. Szemükön védőüveg. A csiszoló korongok szédületes gyorsasággal forognak. Alul hatalmas szikracsóva mutatja, hogy finom acélból készültek a fogók. A munkások mellett egyfelől a még félkész munkadarabok, másik oldalon a már megmunkált fogók tornyosulnák. — Mennyit tud egy nap alatt lecsiszolni — kérdezzük Bókai István csiszolót. |? — Kétszáz darabot — válaszolja, miközben a sapkája fölé tólja a védőszemüvegét. — Csak legyen belőle — mondja később, egy kicsit bizonytalanul. — Miért? Nem lesz min dolgozni? — kérdezzük a szövetkezet vezetőjétől. — Dehogy nem — válaszolja sietve Faragó elvtárs. — A szerszámkészítő részleget „átállítjuk" s megkezdjük a mezőgazdasági szerszámgépek javítását. Létrehozunk egy másik részleget is, ahol majd az általános javításokat végzik (kulcs, zár stb.). Nincs ok tehát a sötétenlátásra a tkisipari szövetkezet kéziszerszám-részlegének dolgozói között. Igaz, az „átállás" nem megy zökkenő nélkül, de arról, hogy nem tudnak dolgozni, szó sincs, b. ).