Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-20 / 17. szám

2 Péntcjk, 1936. január 20. Mi történt ci külpolitikában ? Megkezdődött a francia nemzetgyűlés ölésszaka Tegnap délután 15 órakor ült össze első ízben a január 2-án választott francia nemzetgyűlés. A korelnöki tisztsé­get a 86 éves Marcel Chacin, a Francia Kommunista Párt veteránja töltötte be a nemzetgyűlés hat legfiatalabb tagjának se­gédletével, akik közül négy szintén a Fran­cia Kommunista Párt tagja. Miközben a nemzetgyűlés munkáját vi­lágszerte nagy érdeklődés kíséri, a külön­böző francia politikai csoportok vezetői to­vábbfolytatják tanácskozásaikat az új kor­mány megalakításával kapcsolatban. Pári­zsi politikai megfigyelők szerint valószínű, hogy Coty köztársasági elnök Guy Mollet-t, a Francia Szocialista Párt főtitkárát fogja megbízni az új francia kormány megalakí­tásával. Ebben az esetben — hírek szerint — Mendes-France lenne a miniszterelnök­helyettes, aki e tisztségén klyül az újonnan megalakítandó nemzetgazdasági miniszté­riumot is vezetné. A nemzetgazdasági mi­nisztérium több tárca felett gyakorolna fel­ügyeletet, többek között a mezőgazdasági minisztérium felett is. Szerdán délelőtt és délután a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága Marcel Chacin elnökletével ülést tartott Párizsban. Az ülés során Jacques Duclos tartott referátumot a politikai helyzetről és a párt feladatairól a választások után. Az ülésen hozott határozat nyomatéko­san rámutat arra a változásra irányuló el­lenállhatatlan akaratra, amely Franciaor­szág népét lelkesíti. A dolgozók, demokra­ták, hazafiak állást foglaltak minden mun­kás és demokratikus erő egysége mellett, az új népfront mellett. A határozat a továb­biakban megállapítja: az országban és a parlamentben a baloldaliak együttműködé­sen alapuló baloldali kormányt akarnak, hogy az teljesítse a munkásosztály, vala­mint minden dolgozó népréteg követeléseit, helyreállítsa a világi oktatás elvének épsé­Pártélet mm^mwcsmr. nunuui vmwnw A termelés akadályainak megszüntetéséről vitatkoztak a ruhagyári népnevelők MINTEGY 25 NEPNEVE- ide-oda szaladgálás, torzsai- dító szó csak akkor lesz LO megjelenését várták, ehe- kodás született. Ha valame- eredményes, ha folyamatosan lyett azonban 46-an jöttek ]yík szalagból hiányzik vala- tud mindenki dolgozni, ha össze. Párttagok, pártonkívü- ki, akkor a helyére rendsze- nem zavarják meg a rendes liek és néhány diszista lány, rint az univerzális szalagból munkamenetet. Válaszában akiket azért hívtak meg, hogy kell elhívni embert. Ilyenkor elmondotta, hogy a szak­lássák, miről tárgyalnak a többnyire félbehagyja előbbi népnevelők. Tóth Fehér munkáját és ezt utólag nem Gyula elvtársat, a Ruhagyár számolják el neki. Mindezt gét. véget vessen a fasizmus újabb mester­kedéseinek, tárgyalások útján rendezze az algíri kérdést, a leszerelés, a béke és a nemzeti függetlenség politikáját kövesse. 1 anuár 14-í számunkban részletesen ismertettük Dulles amerikai kül­ügyminiszternek a Life című amerikai fo­lyóiratban megjelent nyilatkozatát és nyu­gati lapvéleményeket idéztünk annak alá­támasztására, hogy a kérdéses nyilatko- J| zat milyen nagy felháborodást váltott ld ! Il" alapszervez'etének újra helytelenítik a dolgozók és el­mindenekelőtt az angol közvéleményben. Dulles keddi sajtóértekezletén ismét foglal­kozott a Life-nak adott nyilatkozatával. Üjabb kijelentései tartalmaztak ugyan a korábbiakhoz képest bizonyos fenntartáso­kat és enyhébb megfogalmazásokat, lénye­gében véve azonban megismételte és tel­jességgel támogatta interjújában kifejtett gondolatait. Kijelentette, hogy az a politika, amely saját beismerése szerint háromszor vitte az Egyesült Államokat „a háború kü­szöbére", a „legmegbízhatóbb út a háború elkerülésére". Dulles beismerte, hogy az atornfenyegetőzések politikája (vagy ahogy most nevezte, „álláspontunk jó előre való megmagyarázásának politikája") „kocká­zattal jár", majd közölte, hogy az Egyesült Államok továbbra is „az elrettentés politi­káját" fogja folytatni, amely szerinte „az igazságos és tartós béke megőrzésére irá­nyuló feladat egyik oldala". Amikor megkérték Dullest, hogy rész­letesebben fejtse ki a „háború küszöbére" vonatkozóan tett kijelentéseit, megismétel­te, hogy az Egyesült Államok álláspontja „szilárd" lesz még akkor is, ha ez hábo­rúhoz vezethet. Dulles nyilatkozaténak elhangzása után az tézett megválasztott titkárát is mondják a népnevelőknek. A meglepte egy kicsit a szokat- népnevelők pedig azért tették lan érdeklődés. Amikor rö­vid tájékoztatóját azzal fe­jezte be, hogy a „B" műszak megint lemaradt az „A" mű­szak mögött és 98.9 százalék­ra teljesítette a napi tervét, egyszerre többen is szót kér­tek. összesen tizenketten mondták el, hogy mi akadá­lyozza a Központi Vezetőség novemberi határozatának végrehajtását, a Ruhagyár versenykihívásában vállal­tak teljesítését. A vezetőség újjáválasztó taggyűlés óta először ezen a népnevelő­értekezleten bírálták az új pártvezetőséget. Legelőször ördögh elvtárs­nő mondta el, hogy a IX-es teremben tűrhetetlen a hely­zet és ezért nem tudják tel­jesíteni a tervet. Újévkor új cikkek gyártására tértek át és — mint ilyenkor lenni szo- ; kott — megint akadályozza valami a tervteljesítést. AI szóvá a pártszervezet titká­rának jelenlétében, hogy sür­gősen intézkedjenek. Csanádi Sándorné a fiata­lok pártjára állt. — A mi diszistáink tudnak dolgozni, van bennük igyeke­zet, lelkesedés. Tagadhatat­lan, néha követnek el hibát, de hallgatnak az idősebbek szavára. A sok cserélgetés az oka a lemaradásnak és ezen nekünk, népnevelőknek, a párt harcosainak kell se­gíteni. Ezt elvárják tőlünk a dolgozók. A PÁRTTITKÁR IGAZAT ADOTT a népnevelőknek. mány-diszpécsernek is itt kellett volna lennie a nép­nevelő-értekezleten, hogy hallja ezeket a szenvedélyes felszólalásokat és válaszoljon rájuk. A pártvezetőség azon­ban ettől függetlenül rögtön intézkedik, mert a dolgozók követelése jogos. Arra kérte azonban a népnevelőket, hogy ne sajnálják a fárad­ságot és személyesen beszél­gessenek azokkal, akik ha­nyagolják a munkát. A ter­vet akkor lehet minden mu­tatójával együtt teljesíteni, ha a népnevelő meg tudja magyarázni az embereknek, hogy miért dolgoznak, kinek dolgoznak. Arra kell nevelni az embereket, hogy ne tűrjék a termelést akadályozó hi­báikat és követeljék azok mi­A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata a kínai —amerikai megbeszélésekről Az. elvtársi segítség, a buz- nél gyorsabb megszüntetését. B varsö' szerződés értelmében létesített politikai tanácskozó bizottság összehívásáról > vaumu a icivvci „UC31 „, 1955- május 14-én, Varsóban nös segélynyújtási szerződés ere angol sajtó több lapja éles támadást in- i p^tvezetősé'g'mégrenTfoglab i112 Albán Népköztársaság, a Bol- telmében létrehozták a politikai ett ai amoi-ilroi HiiiiDvminictor I, .. . . . . , Népköztársaság, a Csehszlo- tanácskozó bizottságot. vák Köztársaság, a Lengyel A fenü szerződés tagállamai Népköztársaság, a Magyar Nép- megállapodtak abban, hogy a köztársaság, a Német Demokra- varsói szerződéssel kapcsolatos tikus Köztársaság, a Román kérdések és közös rendszabályok Népköztársaság és a Szovjet megvizsgálása céljából 1956; Szocialista Köztársaságok Szö- január 27-re Prágába összehív* vétségé között megkötött barát- ják a politikai tanácskozó bi* sági, együttműködési és kölcsö- zoltság ülését. az amerikai külügyminiszter ellen, I ,kozik ezzel az égetö problé­megállapítva, hogy a nyilatkozatban kifej­tett gondolatok legtöbbje teljesen ellentétes a tényekkel és az angol állásponttal. Peking (Üj Kína) A Kínai értekezletének kell rendeznie Népköztársaság külügymi- a tajvani térségben fennálló nisztériumának szóvivője feszültség enyhítésének és szerdán nyilatkozatot tett a nagyköveti síkon Genfben fo­lyó kínai—amerikai megbe­szélésekről, amelyben többek között kifejtette: A nagyköveti síkon folyó kiküszöbölésének kérdését. Az amerikai fél nem fogadta el ezt a nyilatkozat-terveze­tet s két hónappal később be­nyújották saját tervezetüket, amelyben kifejtették, hogy az amerikai fél ezt a nyilatko­zat-tervezetet nem fogadta el. 1956. január 12-én újabb tervezetet nyújtott be az amerikai fél, amelyben fenn­mával, nem nézte meg eddig, hol a hiba. Pedig a népneve­lők így hiába teszik ki lelkü­ket, hiába magyarázzák, hogy a terv törvény, teljesíteni kell. A dolgozók azt mondják, hogy ők mindenkor szívesen vállalják azt, amit a párt kér tőlük, de adják *meg nekik ehhez a lehetőséget. Ördöghné egyszerű mun­kásasszony, nem tudja, hol a baj. Éppsn azért kérte a pártvezetőség segítségét, ör­tartja »az egyéni és kollek- döghné csak a felszínen moz­kínai—amerikai megbeszélő- Amerikai Egyesült Államok sek több mint négy hónap óta tartanak s eddig mind­össze a polgári személyek mindkét részről történő sza­badonbocsátásáról történt megegyezés 1955. szeptember 10-én. A két fél még nem kezdett megbeszélést a kí­nai részről javasolt két kér­dés lényegéről: az embargó beszüntetéséről és a tajvani térségben fennálló feszültség enyhítését és kiküszöbölését célzó kínai—amerikai kül­ügyminiszteri értekezlet elő­készítéséről. Az amerikaiak felvetették az erőszak alkal­mazásáról való lemondás kér­dését. Ugyanakkor a legutób­bi időben fokozták a katonai tevékenységet a tajvani tér­ségben, hogy ezzel növeljék a feszültséget. Kínai részről, hogy köze­lebb kerüljenek a megegye­zéshez, 1955. október 27-én előterjesztettek egy nyilatka­zat-tervezetet az erőszak al­kalmazásáról való lemondás­ról, mint ahogyan ezt ameri­kai részről javasolták. Ez a nyilatkozat az ENSZ alapok­mánya szellemében készült. Ebben kínai részről kifej­tették, hogy a vitás kérdé­sek megoldásában tartóz­kodni kell minden fenyege­téstől, vagy erűszak alkal­, mazásától. Ha mindkét részről meg­lenne a szükséges őszinteség, akkor az Egyesült Államok nem tenne ellenvetéseket az ENSZ alapokmányának szel­lemében készült nyilatkozat­tervezettel szemben. Az Egyesült Államok viszont erőszak alkalmazásához és fenyegetéshez folyamodott. Nyilvánvaló, hogy a kínai és amerikai külügyminiszter Bcirut (TASZSZ) Irak bel­politikai helyzete továbbra is igen feszült. Az iraki vezető körök attól tartanalt, hegy a r.ép felkel Nuri Sza:d mi­niszterelnök rendszere ellen, aki bevonta Irakot a bag­dadi katonai tömbbe. Bag­dadban jelentős rendőri erő­ket és válogatott katonai egységeket mozgósítottak és állítottak készenlétbe. általában és a tajvani térség­re különös tekintettel elte­kint az erőszak alkalmazásá­tól, kivéve „az egyéni és kol­lektív önvédelem esetén". Mint ahogyan azt a megbe­szélések során kínai részről hangsúlyozták, az amerikai nyilatkozat-tervezet csak ar­ra irányul, hogy összekever­je a Kína és az Egyesült Ál­lamok között a tajvani tér­ségben fennálló nemzetközi ellentétet a kínai kormány és a Csang Kaj-sek-klikk kö­zötti belső ellentéttel. Azt akarja, hogy Kína fo­gadja cl a területét képező Tajvan amerikai megszál­lását és mondjon le Taj­van felszabadításának szu­verén jogáról. Ez teljes mértékben elfogad­hatatlan Kína szómára, mert Tajvan Kína területe. Annak érdekében, hogy a megbeszélések előrehaladja­nak, kínai részről 1955. de­cember elsején újabb nyilat­kozat-tervezetet nyújtottak be. Ebben a kínai fél újra kifejtette, hogy tárgyalá­sok útján kell rendezni a fennálló ellentéteket. Az tív önvédelem jogát". Tehát továbbra is azt követelik, hogy a kínai fél elfogadja azt. hogy az Egyesült Álla­moknak önvédelmi joga van Tajvan térségében. Kínai részről ez elfogadhatatlan. Amerikai részről állan­dóan húzzák-halasztják a napirend második pontjának megvitatását, ugyanakkor akadályozzák a napirend első pontjában létrejött megegye­zés végrehajtását is. Amerikai részről mind­ezidcig elmulasztották, hogy közöljék az Egyesült Államokban élő kínai ál­lampolgárok és kínai diá­kok névsorát. A tajvani térségben fenn­álló feszültség ügye kulcs­kérdést jelent Kína és az Egyesült Államok között és kínai területnek az Egyesült Államok részéről történt fegyveres megszállása jelenti a feszültség forrását. Kínai részről változatlanul óhajt­ják, hogy a fennálló ellenté­tek rendezése nagyköveti sí­kon való tárgyalások útján történjék. Amerikai részről szándékosan akadályozzák a kínai—amerikai tárgyaláso­kat. gó jelenségeket látja. Azt lát­ja, hogy általában jó munká­sok dolgoznak a teremben, a munkamódszerátadók is ott vannak, a DISZ-fiatalok is iparkodnak. Mégis lemarad­tak. A szalag elején még megy valahogy a munka, de a végén rendszerint elakad. És 6, a népnevelő is csak eszi a mérget, szégyenkezik a többiekkel együtt, amikor a hangszórón keresztül közlik: Pálfiné szalagja megint le­maradt. A NEPNEVELOK ÜGY KUTATTAK, keresték az igazi okot, mint felelős gazdái az üzemnek. Pálfi Sándorné szalagvezető azzal fejezte be mondanivalóját: • — Ne legyen átjáróház a kilences terem, ne szedjék szét a jól összeszokott kollek­tívát. Akkor megy majd a munka, mint a vízfolyás. Eb­ben látom én a legfőbb aka­dályt, nem abban, hogy új termékek gyártására tértünk át. A párttitkár alig győzte fel­jegyezni a jogos panaszokat és kifogásokat. Nagy elvtárs­nő helytelenítette, hogy lét­rehozták a külön univerzális szalagot anélkül, hogy meg­kérdezték volna a dolgozó­kat. Ebből csak kapkodás, Kulturális hírek (MTI) Január 17-én több szovjet orvostudós utazott az Egyesült Államokba. t Párizs (ADN) Párizsban Alain Resnais rendezésében közös francia—lengyel fil­met készítenek az ausch­witzi haláltáborról. Ezt a fil­met olyan felvételekből ál­lítják össze, amelyeket SS­katonálcnál és német levéltá­rakban találtak. A film cí­me: „Éjszaka és köd" lesz. • CHARLIE CHAPL'N vasár­nap este repülőgéppel Gentbűl Londonba érkezett. Chaplin a brit fővárosban nz utolsó simí­tásokat végzi majd rövidesen forgatásra kerülő új filmjén. Ez lesz az első filmje nz. Egyesült Államokból 1952-ben kitiltásn óta. Segítség a károsaltal<nak A FÖLDRENGÉS követ­kezteben károsult lakos­ság megsegítésére a pénzbeli küldemények „A földrengés következtében károsultak se­gélyezése, Budapest" elneve­zésű 1C0—70. számú csekk­számlára fizetendők, a termé­szetbeni adományok a Rác­kevei Járá3Í Tanács VB cí­mérc küldendők. SZÁZTIZENÖT mázsa Jona* ] thán és husvéri Rozmaring al* 'mát indított úlnak január ko* zepen a Skandináv országokba 'a szalymazi kertészeti szakcso* port. — A Pedagógus Szakszer­vezet városi bizottsága kez* dők és haladók részérc orosz, angol, német, francia nyelv* tanfolyamot indít. Jelentkez* ni lehet szerda, csütörtök, péntek este 7"től 8-ig a bi* zbttság irodájában (Április 4 útja 1.) SZÁZTIZÉN N EGYEZER /«* rintol jövedelmezett a múlt év­ben a kiskundorozsmai József Attila Tsz 2 l-es létszámú tehe­nészete. NYOLC HÓNAP' jayílá-ne* velő munkára ítélte a szegedi járásbíróság Papp Istvánt „ (Ásottbalom, IX., 1433), aki történt | múlt év júliusában az MSZT bélyegekből 100 forint értékűt elsikkasztott, az SZTK bélyegek* kel sem tudott elszámolni, va* lamint az Ásottbaimi Állami Gazdaság két dolgozójának munkabérét felvette, elsikkasz* tolta és a dolgozók nevét a bér* listán aláliamisftotta. A SÖVÉNYHÁZI Béke, a tö­mörkényi Haladás és Alkotmány Termelőszövetkezelekben már­végéig tart a számolási, tan­folyam. A tsz-tagok mon munkaegység területi számítással, kednek meg a tanfolya­számolással, stb. ismer­61. Pista és Mária együtt tartottak. Nem feltűnően, de mikor végétért a zajos kirándulás, nyíltan egymás mellé léplek és elindultak kettesben, lent a rakparton, a híd felé. Elhatá­rozták, hogy gyalog átmennek Újsze­gedre s a Marostorokban fürödnek. A hajóról megtetszett ez a rész. — Erdélyből jön ez a víz. Mondta va­laki a hajón s Pista megőrizte ezt a mondást. Nem gondolt vele eddig. S ahogy mentek át a hídon, elmesélte apróra, hogy tudomása síferint nagy­apja Csíkból jött alá s itt ragadtak Szegeden. A Nagy Árvíz hallatára jött s megbecsülték itt a fához értő embert. Most úgy érzi, látnia kell a Marost, közelről. — Itt született, de soha nem járt a partján. Nem fur­csa? Sok ember néhány utcán lép­kedve leszi a távolságot a bölcsőtől a sírgödörig. Mária szelíd mosollyal hallgatta ezeket a történetkéket Pista őseiről, majd váratlanul, a nők logikája sze­rint. ezt kérdezte. — Péter bácsi mikor írt? Pista nehezen tért vissza a han­gulatból. — Péter bácsi? Három hete. körülbelül. Miért kérded? — Semmi különös. Arra gondol­tam, ahogy hallgattalak, hogy nagy­apád hasonlíthatott hozzá. Te sem vagy éppen gyenge nádszál. — Várj csak, szólt közbe a fiú, azt is írta Péter bácsi, hogy mi zan velünk. Ügy látszik Anya minden tettemet megírja s téged is mindig belefoglal. Valójában mi már egyek vagyunk. — Tényleg, mi is van ve­lünk? A lány meggondoltan válaszolt. — engem nevelj. Tudom a dolgomat, meg miegymás, ne tanárkodj felet­tem. — A férfiakat gondozni kell, ne­velni kell. Olyanok, mint a vadak. Ez túlzás volt. nevettek is rajta, így csatározva vonultak át a hí­don s mentek a gyepen felfelé, a Marostorokhoz. \ Külön bokrokat választva, fel­vették a fürdőruhát s aztán össze­írd meg.'hogy feleségül megyek hoz- hordták a holmit. — Délután négv zád, ha levizsgáztam, ősszel száz fo­rint fizetésemelést kapok. Kettőnk­nek lesz ezernyolcszáz forint jöve­delmünk. írd meg, hogy elvárjuk, eljön az esküvőre. Szeretem Péter bácsit, tanulhatsz tőle. Pista tréfás grimasszal bámult rá. — Igenis tanárnéni. — Nézd Marcsi, letehetnél már arról, hogy óra volt. A víz nem túl meleg, sokat úszkáltak. Aztán kifáradva leheveredtek a gyepre és nézték a felhőket. Érde­kes, erre Szeged felett, ritkán üres az égbolt, mindég vándorol egy ket kósza felhő. — Teheneket őrző kis­lány kiáltásai hangzottak olykor, vagy egy halász csobogott el lábuk alatt a Marosban. Nagy nyugalom terjengett. Pistában felgyülemlett életének minden sava, íze, s úgy érezte, az életnek sohasem adódik ilyen ritka pillanata. Nyugtalanul fordította fe­jét a lány felé s elnézte hosszan aka­ratos száját. Aztán újra a felhőket tanulmá­nyozta s mintegy maga-magának, ezeket mondta: — Marcsi. — Tessék. — Ne hidd. hogy most már gyor*­vonatsebességgel lehet robogni. Lá­tom mi van. Olyan az élet. mint egy tarka szőnyeg, mint egy ágbogas ía, mint egy óriási, végeérhetetlen ten­ger. Tele mélységekkel, színekkel, ve­szélylyel és nanfénnyel. Az ember bo­torkál egy ideig, de mindjobban len­geti husángját. Harcolni kell, erre jöttem rá. Főleg önmagunkkal. A test is. a szellem is annyi mindent kíván, hogy rendet kell tartani. — Persze. Ez a lényeg, rendet, tartani. — Mondta a lány és kezében tartóit egy lámpavirágot és azon ta­nakodott. clfújja-e vajon? (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom