Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-19 / 16. szám

Csütörtök, !!>?(«. január iü. 3 OELMILYBRORSZBG B belvizek ellen újabb szivailyű elepeket létesítenek a Szegedi Víz- és Csatornaművek dolgozói Domaházi Antal főmér­nökkel beszélgetünk a Sze­gedi Víz- és Csatornaművek egyik irodájában arról, hogy a vállalat dolgozói milyen erőfeszítéseket tesznek a bel­vizek lecsapódására. Közben megérkezik Siprikó Gyula elvtárs is, a vízművek igaz­gatója, aki éppen a munka­helyeket Járta végig, s azt mondja: — Mély gödörbe építették a lakótelepeket a város kö­rül, s ez a múltnak a bűne. ideiglenes megoldást. Per­sze a végleges megoldás az lehet csak, hogy onnan egy vízlevezetőt építenek a Ti­szára. Az íróasztalon két L-alakú rézpálcika fekszik, az L betű rövidebb szárán egy­egy rézhengerrel. Amíg be­szélgetünk, odajön egy sze­relő — Lakó Imre — és el­kéri a pálcákat, hogy kivigye Újszegedre, a munkahelyre. — Ez a két kis rézpálca — más mellé kerüljön. S ha ezzel a két rézpálcával a víz­vezeték fölé érünk, akkor az addig párhuzamosan ma­radt pálcák vége összecsuk­lik. Egyszerű műszer, talán hat hónapja, ősz óta hasz­náljuk, eddig bevált. A mi­nisztérium egyik főmérnöke ajánlotta nekünk. Az egyszerű műszerről is­mét visszatérünk a szivaty­tyútelepek építéséhez. A har­madik szivattyútelepet Éppen voltam kint, benéztem magyarázza a főmérnök — Üj-PelŐii ielepen egy-egy házhoz, néhol szinte ott van a küszöbön a víz. Nagy baj ez, s azért mon­dom, hogy a múltnak: a bű­ne, mert annakidején a vá­ros területén is találtak vol­na helyet, a gálaikon belül a terjeszkedésre, építkezésre. S amit akkor elrontottak, bi­zony nem lehet egycsapásra jóvátenni. Ezért kell tehát a külterü­leteken a vízműveknek újabb szivattyútelepeket építendők. Az első ilyen szivattyútelep feladata a rókusi tó vízszintjének csökkentése lesz. A rókusi tó magas víz­szintje az István-telepet s a telepen jónéhány lakóházat és a Konzervgyárat veszé­lyezteti. — Egyelőre ideiglenes jel­leggel építettünk egy szi­vattyútelepet a Csemegi utca végén — mondja a főmér­nök —, amely percenkint három köbméter vizet emel majd ki a tóból. A tó víz­szintjét ugyanis másfél mé­terrel akarjuk süllyeszteni, arni kereken egymillió köb­méter víz kiemelését jelenti. Ezt az ideiglenes szivattyú­telepet hétfőn este próbáltuk ki és most már elkezdtük vele a tó szivattyúzását. A végleges szivattyútelep, amelynek terveit most készí­tik, nagyobb kapacitású lesz, de ahhoz csatornát is kell építeni, mert a mostani csa­torna nincs olyan nagymeny­nyiségű víz elvezetésére mé­retezve. A másik szivattyútelep Új­szegeden készül a belvízve­szély elhárítására, a Bobolics telepen — Ez állandó jellegű szi­vattyútelep lesz. Úgy gondo­lom, csütörtökön meg is tu­dunk vele indulni, hiszen már a villany- és gépszere­lési munkák folynak. Ez a szivattyútelep percenkint 1200 liter vizet fog kiemelni, s ennyi ezen a részen bőven elegendő. Meg kell jegyez­nem, hogy a MÁV részéről hibát észleltünk ezen a te­rületen. Az űjszegedi állo­máson a mozdonymasásnál éppen abba a mélyedésbe engedik le a vizet, ahol a telep is fekszik. Erről mái­jelentést tettünk a városi tanácsnak, s reméljük, hogy a MÁV talál valamilyen azt a szerepet tölti be ná­lunk, mint az olajkutatók­nál az Eötvös-inga. Ha nem találjuk, hogy merre fut a föld alatt a vezeték, ke­zünkbe vesszük a két pál­cát, megfogva a rézhengere­ket, úgy, hogy az L-alakú pálcák hosszabb vége víz­szintesen, párhuzamosan egy­szereliik fel a belvíz ellen, még a hét folyamán. Ez a szivattyútelep is állandó jel­legű lesz és percenként 1200 liter vizet emel ki. Főleg ősz­Új arborétummal bővült a Szegedi Füvészkert A világhírű Szegedi Egyet-.- magjából fáradságos, gondos ápo- nevét. Pár év múlva nemcsak mi Füvészkertben sok száz fajta lássál neveltek csemetét. Ez a fa nyáron, hanem az év minden ritka növényt: trópusi pálmákat, különösen azért értékes, mert szakában sok érdekes, tanulsá­indiai lóiuszokat, orchideákat, 1946-ig — amikor Tibet egyik gos látványosságban lesz részük páfrányokat és tűlevelű fenyőkel, hegységében rátaláltak — kihall a látogatóknak, banánjukat és havasi gyopárokat fának vélték. Gazdag anyag . , — hogy csali egy néhányat eni- érkezett a Szovjetunióból. A Llt>UUyiM 0- tAűAif/X^Ó­lítsünh — gondoznak. A párat- moszkvai és a kievi botanikus lanul értékes gyűjtemény most kertből kaukázusi és szibériai Most téli csend honol a fü­tovább bővült: az elmúlt hetek- növényeket kaptak. Ezek közül vészkertben, látnivaló azonban ben mintegy hal holdas terüle- is külön meg kell említeni a még így is akad. A melegégövi len új arborétum telepítését fe- különféle orgonájukat, amelyek fő- növények a fülledt, páráslevegöjü jezlck bc. leg abban különböznek a mi or- üvegházakban reménykedve vár­gonáinktól, hogy levelük fényes, jak a tavaszt, a meleg napokat, hiqy. viCápiértí s virágaik még szebbek. A Föld- De — bármilyen hihetetlenül is tiíJéa. iái közi-tenger vidékéről, Tuniszból, hangzik — nem tétlenül vár$­- Máltából pálmák, tölgyek és fii- hoznak. Az egyik ritka növény, Áj arborétum anyagát gefajélcl; magjai érkeztek a jü- a rovar jogú Pinguicula élénkpi­tiz éve gyűjtik a világ vészkettbe. ros virágot hajtott, bizonyítva, minden részéből. Négy világrész tdeútéö ÍNöáU Mtuili h°Sy• " l}ivés:';Crt ?0nd°S kcr' 1ől>l„,ia„ik,„ kertiétől és növérui- ^ leszel a januarban is Az csaknem 150 botanikus kertjétől és növény tani intézetétől kapták a mag­vakat és csemetéket. Az új gyűj­kedvezö A hathyldas új arborétumot — „otthoni" légkürt biztosítottak n ahol mintegy ötszáz fajta ritka természettől elkényeztetett virág­szel és tavasszal használják temény egyik legértékesebb anya majd, s általában amikor ga a pekingi akadémiai botani szükség lesz rá, a belvizek lecsapolására, megfékezésére, fa és cserje magját ültették el a tavasszal további négy hold­Ót éve levelezője a DélmaeYarországnak: SZENDREI JÓZSEF ; kus kerttől érkezett Mcta-sequoia ,lal növelik. Ekkor azok a fák . nevű ritka fenyőfa, amelynek ['jerülnek kiühetésre, amelyek kevéssé bírják a hideget, még MUNKÁJA BEFEJEZESE széllé a tervét és 1955. május kel, szívén viseli az üzem és a UTAN mégegyszer — ellenőrzés- elsejétől tizenketted magával bri- dolgozók gondjait. Délutánonként képpen — beszélt a hegesztőkkel, gádban dolgozik. A brigád meg- odahaza fiát, a 8 éves Lacit tá­rni az oka annak, hogy nem bír- alakulása után fokozatosan emel- nítgatja. Késő este, sokszor éjjel nak haladni a munkával. Azután kedelt a termelésük, javult a ter- írja leveleit a szerkesztőségnek, hazasietett. Útközben sem tudóit mell cikkek minősége. mert nem tudja elhallgatni a megszabadulni gondolataitól: SZENDREl JÖZSEF igen el- rosszat, szereti megmondani, ami „Nincs oxigén, nem tudnak he- foglalt ember. Munkája befeje- jó. gcszteni.. . Ezt megírom" — ha- zése után — mint jó szakszerve- 0, az egyszerű lakatos, a köz­lározta el. vezeti bizalmi — többször bc- vélemény parancsnoka. Este, amikor már fia, felesége szélget a dolgozókkal, vezetők- (Zs.) aludt, a konyhában gondosan megfogalmazta a levelet: megírta a Délmagyarországnak, hogy egyes emberek mulasztása miatt nem érkezett meg időben a MAV Felépítményi Vasanyagjavító Vállalat szegedi műhelyébe az oxigén s emiatt leálltai: a he­gesztéssel. Szendrei József elvtárs levele megjelent. Az illetékesek gyor­san intézkedtek is, s azóta nincs fennakadás az oxigén szolgálta­tásban. ÖT EV ALATT sokszot Ingta meg a tollat Szendrei elvtárs, hogy az üzemben előforduló hi­bákról, eredményekről tájékoz­tassa a Délmagyarország-ot. Szendrei József egyszerű ember, nehezére esik az írás — könnyebb néki a kalapács. De ír, mert azt akarja, hogy mindig jobban ha­ladjanak a munkával. Irt arról, hogy az öntök nem kapták meg a védőitalt; levele nyomán pó­tolták a mulasztást. Többször kö­zölte az üzem eredményét, amely lelkesítette a dolgozókat. Levele tartalma mindig megbízható, pontos volt; Szendrei elvtárs ala­posan ellenőrzi az adatok valósá­gát. öt év alatt egyszer sem for­dult elő, hogy valótlan adatot közölt s'olna levelében. Szendrei József elvtársat sze­retik, megbecsülik munkatársai, ö maga a hozzája beosztott dol­gozók eredményeivel sem volt megelégedve; elhatározta, hogy a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a minő­ségi munka megjavítása érdeké­ben brigádot szervez. Faragó Józsej műhely főnökkel megbe­Kiosztották az új DISZ tankönyveket a röszkei gépállomáson Az elmúlt hónapban való- vábbá Hódi Lajos, Papp sággal újjáéledt a Röszkei Szilveszter és a többi DISZ­Gépállomás DISZ-szervezete. fiatal. Szorgalmas munkájuk Az eddig úgyszólván csak jelentősen hozzájárult ahhoz, papíron működő szervezetnek hogy a Röszkei Gépállomás ma 34 aktív tagja van. Az ií- túlteljesítette novemberi és júsági élet fellendítésében december havi gépjavítási nagy segítséget nyújtott első- tervét. A DISZ-tagok meg­sorban a pártszervezet és ígérték, hogy ezentúl még Barna Tibor DISZ-titkár elv­társ is. Amikor a közelmúlt­ban új vezetőséget választot­tak a fiatalok, rögtön látszott ennek eredménye a termelés­ben és a politikai munkában. A DISZ-híradón eeymás után szorgalmasabban dolgoznak, hogy a Röszkei Gépállomás továbbra is az elsők közölt legyen a téli gépjavításban. Megfogadták azt is, hogy a Petőfi iskolán pontosan meg­jelennek s az ott tanultakat nak. A sok értékes látnivalóban azonban — a nyári időszakot le­számítva — csak kevesen gyö­nyörködhetnek, mert sáros idő­nem szokták meg a mi klímán- , ,. ,..,.>-««•, hat. Az egyenlítő környékén ho- h.en all« ™gközeluhcto. Milyen 1 1/infnii n o fi/,t'*n/ip (finrin — ni. nos Cryplomeria, Cunninghamia fontos és hasznos lenne az új­s más fenyő- és pálnwjélékcl be- "Cp?dt ^"dergyartol a fuvesz­taltarással óvják a fagytól. hertig vezető mtnlegy kilométeres A nagyméretű telepítések min- ^"vezese, rendbeho­den bizonnyal tovább növelik a ~"sa' füvészkert eddig sem csekély hír- Tóth Béla A Magyar Sajtó Napja alkalmából a nDélmag>arországM szerkesztőlége fogadást tart Február 1 a Magyar Sajtó Napja. Ebből az alkalom­ból a Délmagyarország szerk esztősége január 29-én, va­sárnap délelőtt 10 órakor az MSZT klubhelyiségében (Horváth Mihály utca 3.) fogadást tart. A <-Délmagyaror­szág" munkatársai, olvasói, levelezői e baráti találko­zón clbeszlégetnek, ismerked nek egymással. A fogadáson a *Délmagyarország» szerkes ztősége legjobb levelezőit ér­tékes ajándékokkal jutalmazza meg. HlU iutaU a küllőid tudásai a múlt ív tepsze-M Uán^uícál? jelentek meg azok a cikkek, hasznosítják munkájukban. amelyek a termelő munkával, a DISZ-oktatással foglalkoz­tak és bátran bírálták a még meglévő fogyatékosságokat. A január 14-én megtartott DISZ-taggyűlés egészen mas volt az eddigieknél. Ezen a taggyűlésen osztották ki az új tagkönyveket a fiataloknak. A DISZ-titkár beszámolójá­ban hangsúlyozta, hogy az új tagkönyv minden fiatalt az eddigieknél is jobb munkára kötelez. A beszámoló utáu hozzászólások következtek, majd egymás után vették át tagkönyvüket a DlSZ-szer­vezet tagjai: Babarci An+al, akinek brigádja első a téli gépjavításban (náluk van a brigád-vándorzászló). Szűcs János, aki az őszi munkákban túlteljesítette a tervét, to­Tapodi Gyula A FÖLDRENGÉS követ­keztében károsult lakos­ság megsegítésére a pénzbeli küldemények „A földrengés következtében károsultak se­gélyezése, Budapest" elneve­zésű 100—70 számú csekk­számlára fizetendők, a termé­szetbeni ademányok a Rác­kevei Járási Tanács VB cí­mére küldendők. — Beszámolót tart az 1955. évi munkáról a városi MN­DSZ január 20-án, pénteken délután fél 5-kor az MNDSZ Sztálin-sétányi helyiségében. 1955 szeptemberében ke­rült forgalomba német nyel­vein Greguss Pál egyetemi tanár könyve, amely a világ összes, ma élő fenyőfáinak szerkezetét tárgyalja. A könyv a magyar tudomány­nak és a magyar nyomda­iparnak is hatalmas repre­zentatív alkotása. A szep­tember óta eltelt, viszonylag rövid idő alatt' a szomszédos népi demokráciákban és a német nyelvterületen a munika óriási karriert fu­tott be. A szeptember eleji lipcsei vásáron a könyv mind tudo­mányos értékét, mind fejlett nyomdatechnikáját, ízléses kiállítását tekintve, nagy si­kert ért el. Nem érdektelen számunkra a tudományunk és technikánk fejlettségét di­csérő híres külföldi tudósok véleményét olvasni e mun­káról, amelyet egy különbö­ző szervekből álló bizottság a magyar nyomdaipar 1955. évi legszebb kiállítású köny­vének minősített. A világszerte ismert hol­land botanikus, W. I. Jong­60. — Nahát, a bácsi tanít? — Kér­dezte örvendezve a kislány s szépen leírta irkájába a műveletet. Megér­tette. Ragyogó szemmei állt fel, mi­kor Pista elköszönt. — Máskor is benézek, mostanában többször bentmaradok. Majd számo­lunk. Jó? Mariska hevesen bólintott, mas­nija csak úgy kalimpált. Pista kint az utcán felelt a kis­lány kérdésére, saját magának. — Pista komám, te még nem tanítasz, de ha igyekszel, nem lehetetlen. Mária egy házzal odébb várta, né­zegette unalmában a cipőkirakatot. Ez meglepetés volt. Eddig sohasem várta a hivatal előtt. Hőség öntötte el szivét. Menetközben csak úgy mellesleg megjegyezte. — Ma kezembe vettem azt a DISZ-ügyet. Senkisem ellenke­zett, jez a csodálatos, úgy látszik a kincsek az útszélen hevernek. Teite hozzá jelképesen. Mária válaszul alig észrevehetően megszorította ujjait. NEGYEDIK FEJEZET, melyben a hős útjának végére ér s melyből kitűnik, hegy becsület nélkül nem is érdemes élni. Augusztus lett újra. Nem olyan kínzó, zavaros és kietlen, bűnös és vad. mint a tavalyi, meg az azelőtti. Nagy Pista életének csavarja pon­tosan beleilleszkedett a gépezetbe s hallani lehetett e csavarnak zúgását minden gyapjúszállító autóban, min­den újság betűjében, minden felhő tovaszállásában. A föld, a lég, az ember, egyszóval az élet. mindenes­tül birtokba vette ezt a tékozló szivet. Csodálatos volt ez <iz augusztus. Mária kivirult a szerelemtől, Pista kivirult a tettektől. A nők többrebe­csülik (és valójában egyetlennek tart­ják) a szerelmet, mint bármi mást. A férfiak elveszik a szerelmet, meg­erősödnek tőle. de céljaik vannak. Törnek előre s a mai ember sem tesz egyebet, mint a barlanglakó, mikor husángjával kilépett barlangjából, hogy védelmet és élelmet teremtsen. Persze jött egy óriási plusz, a művé­szet. Ami sejtés volt, az testet öltött. Ma gazdagabbak vagyunk minden­képpen s a legjobb úton haladunk affelé, hogy ebből a boldogságból mindenkinek jusson. Nagy Pista tele lett tervekkel. Mintha a köveket eldobálta volna valaki, egy erős kéz; bensejének rej­tekei egymás után nyíltak fel. Kide­rült. hogy kiváló szervező. Külsőleg is rátermett erre s most tudta, mit akar. A kis DISZ-csoport rövidesen két műsoros estet rendezett, tagiai pedig részt vettek minden szemináriumi órán, megbeszélték az eseményeket, kön-veket, figyelemmel kísérték egymás életét. A hivatalban ügyeltek apróságokra is. Spóroltak a villany­nyal. papírral, ceruzával. Egymást segítették, ha valami nem ment. Készségesen segítettek egy-egy ki­állítás, kultúrest jegyeit elhelyezni. Megkezdték a jövő évi MHK-progra­mot. Egyszóval egyre azon voltak, lepe közös kirándulást rendezett, ha­jón. Az volt a nagy nap! Zeneszóval úsztak felfelé, bámul­ták a vizet önfeledten, kóstolgatták a friss tiszta levegőt, nézték a tájat, sört ittak, táncoltak, énekeltek, — egy filozophter, a kis Kordé Etel vő­legénye buzgón magyarázta az ava­rokat Tápé felett. A kapitány délce­gen állt a parancsnoki hídon, s mind­annyian büszkén néztek előre, főleg azok, akik a hajó orrába vonultak s úgy álltak á horgonylánc mellett, mint a felfedezők. Hiszen igazuk volt, felfedezték ennek a közömbös vasárnapnak min­den örömét s birtokba vették. A nap minden órája kedves, ha az ember azzá teszi. Lármásan szálltak újra vissza Szegedre s tódultak a partra. Nagy­szerű nap volt, igazán. Arról nem is beszélve, hogy a gyapjúvállalat kissé possadt emberei is felélénkültek s hogy az elhatározásból tett legyen. Persze mindez lassan valósult még Sügér kartárs is elénekelte egy meg. Pista járt a sarkukban, beszélt, kötélbe kapaszkodva a „Solvejg rázta őket, nevetett. Otthonukban is felkereste őket. jóbarátokká váltak. Mindannyian ismerték már Maj­dani Máriát és egy napon a gyapjú­vállalat és Bikácsi elvtárs két fate­dalát". Kiderült, hogy kellemes és férfias tenorja van. Különös. Az em­berek tele vannak rejtélyekkel. (Folytatása következik.) mans azt irja, hogy »a könyv rendkívül fontos és csodála­tos* ... »a paleobotanikusok számára igen értékes a fosszilis (kihalt) fáknak a ré­cens (élő) fákkal való össze­hasonlítása és törzsfejlődési vonatkozásai miatt is .. .* A varsói Hanna Czeczott, aki az egyik legismertett világ­hírű botanikus, "csodálatra­méltó könyv*-nek említi Gre­guss professzor könyvét. Kari Mágdefrau, a mün­cheni egyetem növénytan professzora azt írja, hogy "a munka az egész világ nö­vénytani irodalmában dísz­helyet foglal el*. A frank­furti Richárd Kráusel pro­fesszor felbecsülhetetlen ér­tékű könyvnek tartja, Bruno Huber pedig, aki a nyugat­németországi erdészeti nö­vénytan legnevesebb képvi­selője, azt írja a könyvről, hogy "az Akadémiai Kiadó (budapesti) fejedelmi aján­déka* a tudomány számára. A könyv január elsejére angol nyelven is megjelent "Identification of Livning G.vmnosiperms on the Basis of Xylotomy* címmel. Mind­két díszes kiadású könyv a "Szikra* kirakatában látható és ízléses, impozáns kiállítá­sával felhívja magára a fi­gyelmet. Biztosak vagyunk, hogy az angolnyelvü kiadás is szép sikereket ér majd el. A szegedi egyetemnek, de Szeged városnak is büszke­sége, hogy a már eddig is sok elismerést szerzett könyv szerzője városunk egyetemé­nek professzora. ÜtlefpéEyázat az aluminium-siiénvak ismereiésere A Belkereskedelmi Minisz­térium vas- és műszaki fő­igazgatósága az alumínium használati tárgyak ismerteté­sére ötlet-pályázatot hirdet. A pályázatra beküldhető jel­mondat, vers, zeneszám, film- vagy színpadi jelenet, rajz, fénykép vagy bármilyen más ötlet és elgondolás. A pályázaton bárki részt­vehet, a pályamunkák név­vel vagy jeligével küldhetők be a Belkereskedelmi Minisz­térium vas és műszaki Jfő­; igazgatóságának (Budapest, I V., Vigadó utca 6). A bekül­ldési határidő: február 15.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom