Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-17 / 14. szám

V/ifc rnucmwí EGYESÜLJETEK! AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGAINAK LAPJA Kedd, 1956. január 17. XII. évfolyam, 14. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: FORRÓ HANGULATÜ TALÁLKOZÓN ÜNNEPELTÉK A BUDAPESTI DOLGOZÓK CSU TE ELVTÁRSÁT (2. oldal) ŐRJÁRAT A TÉGLAGYARBAN (3. oldal) NEDVESSÉGMÉRŐT SZERELTEK FEL ' A DOROZSMAI PAMUTSZÖVÖBEN (3. oldal) Lelkesítő irányelvek Július közepén a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága határozatot hozott a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának összehívásáról. A február 14-én összeülő kongresszus új világító torony a kommunizmus diadalmas építésének útján, amely fényével bevilágítja előttünk a szocializmus építésének további útját is és a felszabadulásukért küzdő, ma még elnyomott népeknek lelkesítő bíztatást ad harcaikban. A világ valamennyi népe nagy várakozással tekint tehát a februári napok elé, amikor a szovjet nép legjobbjainak tanácskozása újabb lendületet ad a népek boldogulásáért, felemelkedéséért vívott világméretű harcnak és a békéért folytatott nemzetközi küzdelemnek. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongreszszusát megelőző várakozás még nagyobb méretet öltött a Központi Bizottság tervezetének nyilvánosságra hozatalával. A tervezet a XX. kongresszus irányelveit tartalmazza, amely irányelvek a Szovjetunió 1956— 1960. évi VI. népgazdaságfejlesztési ötéves tervéaek fő feladatait szabják meg. „A Szovjetunió hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervének fő feladatai abban állanak — mondják az irányelvek —, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztésének, a szakadatlan műszaki haladásnak, és a munka termelékenysége növelésének alapján biztosítsa a népgazdaság valamennyi ágazatának további hatalmas növekedését, megvalósítsa a mezőgazdasági termelés rohamos fellendülését és ezen az alapion elérje a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának jelentékeny emelkedését". Mit jelentenek ezek a célkitűzések számokban kifejezve? 1960-ra, a hatodik ötéves terv utolsó évére, a Szovjetunió ipiarának nyersvasból 53 millió tonnát, acélból 68.3 millió tonnát, hengereltáruból 52.7 millió tonnát kell termelnie. 1960-ra a Szovjetunió széntermelése 593 millió tonnára, ásványolaj termelése 135 millió tonnára rúg. E célkitűzéseket hallva valamennyi szovjet embert hallatlan lelkesedés tölt el, hogy minél előbb tartalommal töltsék meg a tervszámokat, acél, nyersvas, hengereltáru, 'kőolaj és szén tíz- és százmillió tonnáit adják a szovjet hazának. A szovjet emberek örömében osztoznak a világ minden táján a dolgozó emberek százmilliói. A dolgozó tömegek ugyanis a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tervezetét olvasva gondolatban fellapozzák Sztálin elvtársnak a harmincas évek végén és 1946. február 9-én elmondott beszédeit. Sztálin elvtárs a harmincas évek végén a kommunizmus megvalósításának feltételei (között említette meg az 50 millió tonna nyersvas, 60 millió tonna acél, 500 millió tonna szén és 60 millió tonna kőolaj évenkénti termelését. 1946-ban választási beszédében pedig kijelentette: „ ... a párt a népgazdaság újabb hatalmas fellendülését szándékszik megszervezni ... El kell érnünk azt, hogy iparunk évenként 50 millió tonna nyersvasat, 60 millió tonna acélt, 500 millió tonna szenet és 60 millió tonna kőolajat termeljen. Ez a feltétele annak, hogy elmondhassuk, hogy Hazánk minden meglepietés ellen biztosítva van". v Nos, ez a célkitűzés ma már nem két-három ötéves tervnyire van tőlünk, hanem napjainkban valósul meg a szovjet emberek hősi erőfeszítése során. Hatalmas erőt sugároz a Központi Bizottság tervezete, amely nagyon világosan, ugyanakkor szerényen kijelenti: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa úgy véli, hogy a szovjetországnak most megvan minden szükséges feltétele ahhoz, hogy a békés gazdasági versengés útján történelmileg igen rövid idő alatt megoldja a Szovjetunió fő gazdasági feladatát: az egy főre eső termelésben elérje és túlhaladja a legfejlettebb tőkés országokat". A világ bókéért harcoló tömegeinek hatalmas erőt kölcsönöznek a tervezet számai, irányelvei, megállapításai. Hiszen a célkitűzések nem egy esetben jelentősen túlszárnyalják a Sztálin elvtárs által megszabott feladatokat. Ezek a célkitűzések a Szovjetunió gigászi erejéről beszélnek, amelyre magabiztosan támaszkodhatnak a világ valamennyi békéért harcoló népei. A hatodik ötéves terv irányelveinek akármelyik részét forgatjuk, minden pontjából, minden céLkitűzéséből a legyőzhetetlen erő sugárzik. Elég a 180 millió tonna (11 milliárd pud) szemesterményre, az évenkénti 59 milliárd kilowattóra villamosenergiára gondolni, vagy az atomenergia széleskörű felhasználását magunk elé idézni, hogy világosan lássuk: ma a földkerekség leghatalmasabb erejét a Szovjetunió képviseli és ez az erő a világ népeinek boldogsága, jóléte, békéje biztosítása érdekében gyarapodik napról napra, A hatodik ötéves terv óriási célkitűzéseit hallva lehetetlen nem emlékezni, hogy az első világháború előtt a cári Oroszországban egyetlen traktor volt, az is az egyik külföldi cég kiállítási tárgyaként. Ugyanakkor a Szovjetunió nehézipara egymillió 650 ezer traktort (15 lóerős traktorokra átszámítva) ad öt esztendő alatt a szovjet mezőgazdaságnak. A Szovjetunió öt ötéves terv során felépített óriási gazdasági bázissal, a szovjet emberek hallatlan küzdeniakarásával, a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalt, előrelátó vezetésével sikeresen oldja meg a hatodik ötéves tervet is. A Szovjetunió — a világ népeinek első rohambrigádja — még fényesebb példaként áll valamennyi nép előtt. Még fényesebben áll a mi népünk előtt is. Munkásságunk, parasztságunk, értelmiségünk előtt a Szovjetunió hatodik ötéves terve irányelveit olvasva nem állhat magasztosabb feladat, mint követni a szovjet emberek hősi erőfeszítéseit és bár sokkal szerényebb eszközökkel, de elérni azt, hogy hazánk sikeresen gyümölcsöztesse a Szovjetunió példamutatását. Az SZKP Központi Bizottságának tervezete Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1956-60. évi hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervéhez Az ipar területén Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongreszszusa megállapítja, hogy a Szovjetunió ötödik népgazdaságfejlesztési ötéves tervének tervfeladatait, amelyeket a XIX. pártkongresszus szabott meg, sikeresen teljesítették, A Szovjetunió iparának termelése az elmúlt öt esztendő alatt 85 százalékkal növekedett — ezen belül a termelési eszközök termelése 91 százalékkal. A gépgyártás és a fémfeldolgozó ipar termelésének együttes volumene 1955-ben 2,2-szerese volt az 1950. évinek. Az ipar termelése 1955-ben 3,2-szer annyi volt, mint 1940-ben. Az ötéves terv tervfeladatait a nehézipar legfontosabb gyártmányai — az acél, a hengerelt fém, a szén, az ásványolaj, a villamosenergia, a cement, az alumínium, a gépkocsik, a traktorok — és sok más gyártmány tekintetében túlteljesítették. A párt és a kormány nagyszabású intézkedéseket tett a szemestermények és az állati termékek termelésének növelésére. Ily módon létrejöttek a szocialista mezőgazdaság rohamos fellendülésének feltételei. A szűz- és parlagföldeik termővé tételével 1955-re 1950-hez viszonyítva majdnem 24 millió, hektárral növekedett a szemestermények vetésterülete. Megnőtt a fő mezőgazdasági növények összterméseredménye és több állati terméket termeltek. A nehézipar sikeres fejlesztése és a mezőgazdasági termelés növelése lehetővé tette hogy a közszükségleti cikkek termelése ot év alatt 76 százalékkal növekedjék. Ez a háború előtti színvonalhoz viszonyítva több mint kétszeres növekedést mutat. Túlteljesítették az ötéves terv tervfeladatait a közlekedésben. A technika szakadatlan tökéletesítésének, a termelés szervezési megjavításának és a szocialista verseny kibontakoztatásának alapján az iparban, a mezőgazdaságban és a közle(kiedésben növekedett a munka termelékenysége. Az ötödik ötéves terv ideje alatt a Szovjetunió nemzeti jövedelme 68 százalékkal növekedett, a munkások és alkalmazottak reálbére 39 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig 50 százalékkal nőtt meg. Túlteljesítették az ötéves lervnek a kiskereskedelmi áruforgalomra vonatkozó tervfeladatait. Sikeresen fejlődött a szovjet tudomány és a kultúra. Az SZKP XX. kongreszszusa egyúttal megállapítja, hogy a gazdasági tevékenység egyes területein lényeges fogyatékosságok vannak. Egyes iparágak fejlődése elmaradt a népgazdaság növekvő szükségleteitől. Az ötéves terv mezőgazdasági termelési előirányzatát nem teljesítették hiánytalanul. Ez akadályozta a könnyűipar és az élelmiszeripar ágazatainak fejlődését, a közszükségleti cikkek termelését. A termelés több ágában lemaradás tapasztalható a modern tudomány és technika legújabb vívmányainak meghonosításában és alkalmazásában. Az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és az építkezéseken még mindig nem megfelelő színvonalú a gépesítés és az automatizálás. A munka termelékenysége emelésének tervfeladatát az iparban és az építkezéseken nem teljesítették egészen, még mindig nagy az egy termékegységre jutó munkaráfordítás. Az ötödik ötéves terv teljesítésének eredményeként megnövekedett az ország gazdasági ereje. Még jobban megszilárdult a gazdaság szocialista rendszere, emelkedett a szovjet nép anyagi és kulturális színvonala, ikiszélesedtek a Szovjetunió gazdasági kapcsolatai a népi demokratikus országokkal, megszilárdult a Szovjetunió és az egész szocialista tábor nemzetközi helyzete. A Szovjetuniónak most hatalmas és minden tekintetben fejlett szocialista termelése van jelentékenyen nagyobb anyagi erőforrásai vannak, több szakképzett (kádere van, mint bármikor volt, A társadalmi termelés fejlődésének elért színvonala lehetővé teszi a szovjet államnak, hogy ne csak a termelési eszközök termelését fejlessze gyors ütemben — amely az egész népgazdaság megingathatatlan alapja volt és marad —, hanem a közszükségleti cikkek termelését is, jelentékenyen gyarapítsa a társadalmi vagyont és ezzel tovább haladjon előre a kommunista társadalom építésének útján. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongreszszusa úgy véli, hogy a szovjetországnak most megvan minden szükséges feltétele ahhoz, hogy a békés gazdasági versengés útján történelmileg igen rövid idő alatt megoldja a Szovjetunió gazdasági feladatát, az egy főre eső termelésben elérje és túlhaladja a legfejlettebb tőkés országokat. A Szovjetunió hatodik ncpgazdaságfcjlesztési ötéves tervének fő feladatai abban állanak, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztésének, a szakadatlan műszaki haladásnak és a munka termelékenysége növelésének alapján biztosítsa a népgazdaság valamennyi ágazatának további hatalmas növekedését, megvalósítsa a mezőgazdasági termelés rohamos fellendülését és ezen az alapon elérje a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának jelentékeny emelkedését. A hatodik ötéves tervnek olyan ötéves tervnek kell lennie, amelynek során a szovjetország termelőerői hatalmasan fejlődnek, a népgazdaság a termelés magasabb műszaki színvonalára tér át, olyan ötéves tervnek kell lennie, amelynek során komolyan emelkedik minden minőségi mutatószám és javul a gazdasági vezetés. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongreszszusa a párt és a szovjet nép előtt álló főfeladatokból kiindulva a Szovjetunió 1956— 1960. évi hatodik népgazdaságfejleszitési ötéves tervére a többek között a következő irányelveket szabja meg; Az ipari termelésnek ötesztendős növekedését körülbelül 65 százalékban kell megszabni. A hatodik ötéves terv elsőrendű feladatánál-: kell tekinteni az iparban a vas- és színesfémkohászat, az ásványolaj-, a szén- és a vegyipar továbbfejlesztését, a villamoserőtelepek építése eddigit túlszárnyaló ütemének biztosítását, a gépgyártás, különösen a műszakilag tökéletes szerszámgépek, préskovácsgépek, automatikai eszközök és műszerek gyártásának gyors növelését. A termelési eszközök ("A—csoport) termelését öt év alatt körülbelül 70 százalékkal kell növelni. Biztosítani kell, hogy jelentékenyen fejlődjék a lakosság számára készülő árukat termelő ipar. A fogyasztási cikkek («B-csoport») termelésének növelését öt év alatt körülbelül 60 százalókban kell megszabni. A legfontosabb ipari termékfajták gyártási volumenét 1960-ra — az ötéves terv utolsó évére — körülbelül a következőképpen kell megszabni: VAS ES ACÉL Nyers vas Acél Hengerelt ára millió tonna 68,3 millió tonna 52,7 millió tonna Az 1955. évi termelési volumen százalékában 159 151 152 FŰTŐANYAG ÉS VILLAMOSENERGIA 593 millió tonna 152 135 millió tonna 191 40 milliárd köbméter 388 320 milliárd kilowattóra 188 59 milliárd kilowattóra 2M Szén Ásványolaj Gáz Villamosenergla ezen belül vízierőből előállított villamosenergia VEGYI ANYAGOK ÉS MOTRAGYAK Műtrágyák 19,8 millió tonna Marónátron i millió tonna Kalclnált szóda •• ! 2,42 millió tonna GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK 204 177 168 Kohászati berendezés 280.000 tonna J, 180 Vegyészeti berendezés 208.000 tonna 184 Ásványolajipar! berendetonna 184 zés 120.000 tonna 248 Gőz- és gázturbinák 10,5 millió kilowatt 256 Vízturbinák 2,6 millió kilowatt 173 Gőz-, gáz- és vízturbinák173 hoz való generátorok 11 millió kilowatt 243 Fémforgácsoló szerszámgépek 200.000 darab 19! Préskovács-gépek 25.800 darab 191 Műszerek és hozzájuk való pótalkatrészek 7 milliárd rubel 347 Gépkocsik 650.000 darab 146 Traktorok 322.000 darab 197 Mezőgazdasági gépek 9,5 milliárd rubel 162 Gabonakombájnok 140.000 darab 292 Aratógépek 50.000 darab 20Vlllamosmozdonyok 550 darab 284 Motoros mozdonyok 1.630 darab 12Fővonali vasúti teherkocsik 52.000 darab 151 Fővonali vasúti személykocsik 2.800 darab 158 FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGOK Ipari fa (szállítás) 254 millió köbméter 134 Fürészelt áru 80 millió köbméter 138 Cement 55 millió tonna 245 Pala 3.050 millió szabv.-lemez 205 Ablaküveg 155 millió négyzetméter 156 KÖZFOGYASZTÁSI CIKKEK Gyapotszövet 7.270 millió méter 123 Gyapjúszövet 363 millió méter 145 Lenszövet 556 millió méter 182 Selyemszövet 1.074 millió méter 204 Műrost 330.000 tonna 299 Konfekció áru 78 milliárd rubel 152 Kötszövött fehérnemű és felsőruha 580 millió darab 135 Lábbeli 455 millió pár 153 Összes fajtájú órák 33,6 millió darab 171 Rádió és televíziós vevőkészülékek 10,2 millió darab 255 Háztartási hűtőszekrények 635,000 darab 420 Háztartási mosógépek 528,000 darab 610 Háztartási varrógépek 3,780.000 darab 235 Motorkerékpárok 305.000 darab 162 Kerékpárok 4,230.000 darab 147 Papír 2,722.000 tonna 146 Bútor 14,6 milliárd rubel 206 Porcukor 8,530.000 tonna 191 Hús (ipari feldolgozás) 3,950.000 tonna 178 Hal 4,200.000 tonna 157 Vaj és egyéb tejtermékek millió tonna (tejre átszámítva) 25 millió tonna 188 Növényolaj 1,840.000 tonna 165 Konzerv 5.580 millió szabv.-doboz 178 A mezőgazdaság területén Biztosítani kell a földművelés és az állattenyésztés gyors fellendítését. 1960-ban a szemes termények össztermésének el kell érnie a 180 millió tonnát (11 milliárd pudot). öt év alatt a következő arányban kell növelni az ipari növények, a burgonya, a zöldségfélék és az állati termékek termelését: 1960 százalékokban 1955-höz képest Magvas gyapot 156 Rostlen 135 Cukorrépa 154 Burgonya Zöldségfélék Hús Tej Tojás Gyapjú 185 218 200 195 254 182 A szemestermények termelésének további fellendítése céljából 1956-ban a szűz- és parlagföldeken legalább 30 millió hektárt kell bevetni, s folytatni kell a nagy beruházásokat nem igénylő szűzés parlagföldek hasznosítását, amelyéken Szibéria, az Ural, Távol-Kelet, a Volga(Folytatás 4 2, oldalon.)