Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-01 / 1. szám

Vasárnap. 1956. január 1. nnmwfunm A SZEGEDI RUHAGYÁR DOLGOZÓI A másodiK ötéves ervjns első éve fehdaiainaii jó elvégzéséért versenyre hívtak Csongrád megye ipari üzemeit PÉNTEKEN DÉLBEN a Szegedi Ruhagyár dolgozói munkásgyűlésre jöttek öszsze, hogy megbeszéljék, miképpen kezdhetik a legeredményesebben második ötéves tervünk első esztendejét. A gyár egész kollektívája — vezetők és munkások összefogva — kiváló sikereket értek el 1955-ben. Évi szocialista kötelezettségvállalásuk minden pántját túlteljesítették. A többi között tea-ven felül 1955-ben It miliő forinttal több terméket készítettek. Az önköltséget az előírton felül 2 százalékkal csökkentették. A termelékenység az idén az elmúlt évhez viszonyítva 15 százalékkal nőtt s jelentősen megjavult az áruk minősége is. Még nem kezdődött, meg a gyűlés, amikor a Földműves utcai Általános Iskola József Attila úttörőcsapatának tagjai a kultürtorew'v ••'•nultak, köszöntve a gyáriakat. A munkásgy űtest — amelyen résztvett Kiss elvtárs, a Csongrád megyei Párt-végrehajtöbizottság ipa-—.téiyánatk megbízott vezetője is — Péter János elv'"hagyár üzemi pártbizottságának titkára nyitotta meg. Utána Nagy Ernő elvtárs, a gyár igazgatója az idei eredményekről, a jövő év tennivalóiról szólott. Nagy taps közben terjesztette elő a javaslatot, hogy a Ruhagyár dolgozói hívják szocial ista munkaversenyre Szeged és egész Csongrád megye valamennyi ipari üzemét. A GYAR DOLGOZÓI — műszakiak, fizikaiak — számosan szóltak hozzá. Megtették egyéni vállalásaikat azért, hogy jól elősegítsék a második ötéves tervünk első éve fontos feladatainak végrehajtását. Ilia Józsefné például megígérte, hogy 120 százalékot teljesít, 99.8 százalékban gyárt I. osztályú árut. Versenyre hívta Fodor Annát, aki el is fogadta ezt a kihívást. Huszka Sándor, a 6-os terem főművezetője a B-műszak nevében az A-műszak tagjait hívta versenyre. Hangoztatta, terveiket mindig teljesítik, növelik a termelékenységet, megteremtik a jó műszaki feltételeit. Albert János főtechnikus ígérte, hogy a technológiai osztály mindenben elősegíti a fizikai dolgozók munkáját. Kocsimár elvtárs, a kanbantartók nevében a javítások pontos elvégzését, az anyaggal való takarékosságot vállalta. Csanádi Sándorné, a 2-es párt-alapszervezet tagjai nevében tökéletes minőségi munkát, tervteljesftést vállalt. Külüs Sándorné, az üzem DISZ-bizottságánaik titkára hangoztatta, hogy az élenjáró ifjúmunkások foglalkoznak a termelésiben elmaradottakkal. -Ügy akarunk dolgozni — mondotta —, hogy pártunk mindig büszike legyen ránke. Berzsenyi elvtárs, a gyártáselőkészítő dolgozói nevében vállalta, hegy 5 százalékkal növelik az anyagtakarékossá • got. Szabó Sándor főmérnök arra is rámutatott, hogy a jövő évi feladatok nem könynyűek, de megvalósíthatók, s az elért sikerek nem tehetik elbizakodottakká a ruhagyáriakat. Kiss elvtárs, a Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizottság nevében köszöntötte a Ruhagyár dolgozóit és jó munkát, sok sikert kívánt. Nagy lelkesedéssel, a jövőbe vetett rendíthetetlen bizalommal határozott a munkásgyűlés. Versenykihívásukat pontokba foglalták, s kifejezésre juttatták, hogy jó munkával, a pártmutatta úton megvalósítják a feladatokat. II versenykihívás Mi, a Szegedi Ruhagyár dolgozói tudatában vagyunk a ránk váró feladatoknak. Igyekeztük is megtenni a megfelelő előkészületeket, hogy végrehajtsuk pártunk novemberi határozatában megjelölteket. Második ötéves tervünk első negyedévének sikeres teljesítése és április 4-e, hazánk felszabadulásának ünnepe méltó köszöntésére az alábbi vállalásokat tesszük és versenyre hívjuk Szeged, Csongrád megye valamennyi ipari üzemét. 1

Üzemünk az első ne• gyedévben 50 százalékban új cikkek gyártására tér át. Olyan előkészítő munkát végeztünk, hogy a sok cikkváltozás ellenére is biztosítjuk az ütemes tervteljesítést. Vállaljuk, hogy 1958 első negyedévnek tervét 100.5 százalékra teljesítjük. A túlteljesítést megtakarított anyagból érjük el. 2

A termelékenységet • 1955-höz viszonyítva 2 százalékkal növeljük. 3

A feszített önköltsé• gi tervünket 0.1 százalékkal túlteljesítjük. Ennek elősegítésére is 75 műszaki intézkedést valósítunk meg. Ebben szerepel a belső hulladék minél kevesebbre való leszorítása, a közvetett anyagokkal való gondosabb gazdálkodás. Továbbá külföldről behozott alkatrészek helyettesítése hazánkban gyártottakkal, s újítások bevezetése. 4

Az első osztályú • áruk termelési arányát 99.6 százalékra növeljük. Több minőségjavító intézkedést vezettünk be: a PVC kabátok vízhatlanítására, a munkaruhák minőségének .javítására. Módosítjuk az eltisztázásokat, az esőkabátok előállításánál pedig új gyártási eljárást alkalmazunk. 5

Vállaljuk hogy tnű• szaki intézkedéseinkkel 350.000 forint értékű anyagot és munkabért takarítunk meg. Ebből anyagmegtakarítás 328 ezer forint. 6

Vállaljuk. hogy a a munka közben megkapott export-tervünket határidő előtt, száz százalékos minőségben fogjuk teljesíteni. Felhívjuk Szeged és Csongrád megye valamennyi üzemét, hogy csatlakozzanak vállalásunkhoz. A párt útmutatásával vigyük közösen sikerre második ötéves tervünk első negyedévi feladatait. A felihívást és a vállalást a Ruhagyár dolgozói nevében Péter János, az üzemi pártbizotság titkára, Nagy Ernő igazgató, Andó Józsefné ÜB-elnök, Külüs Sándorné DlSZ-titkár, Szabó Sándor főmérnök, Dékány Lajos többszörös újító, Kozma Istvánné, a szakma kiváló dolgozója és Huszka Sándor, a könnyűipar kiváló dolgozója írta alá. min délután adják át az ifjúsági üdülő ás vizitefep ierüie ét Holnap, hétfőn délután fél 3kor a második ötéves tervünk megkezdésének első napján ad-, ja át a Városi Tanács végrehajtó bizottsága Szeged dolgozóinak 1 és ifjúságának azt a területet, ahol az ifjúsági üdülőt és vizi| sporttelepet építjük fel. Az ün; nepélyes átadás a Petőfitclepi villamos végállomásánál a Tisza partján lesz. Az ifjúsági üdülő- és vizisporttelep felépítése iránt városszerte nagy az érdeklődés. A Városi Párt-végrehajtóbizottság, a Városi Tanács és a Városi DISZ-bizottság felhívása nyomán már többen jelentkeztek a Délraagyarorszig szerkesztőségében, hogy anyagi eszközökkel is támogatni akarják a vízi telep felépítését. A Szegedi Kenderfonógyár pártszervezete, üzemi bizottsága, kultúrbizottsága elhatározta, hogy a szilveszteri mulatság bevételének 50 százalékát az ifjúsági üdülő megvalósítására ajánlja fel. Újévre Clépek csapágyán, traktorok talpán fordul minálunk a naptári év, számok pillérén emelve magasba grafikonjaik karcsú híd-ívét. Földjeinken minden új évben több gyár épül, kombájn zakatol, míg a nagy zajtól írásainkból az ember néha kimarad valahol. Fedig millió gép sem varázsol ember nélkül új kort mikörénk. Ember nélkül a mindenséggel költő még sosem vívta meg pőrét. Több ruha, szén, alumínium őérte kell, aki termeli; nem számokkal női a szocializmus, de az emberrel, ki vele van teli. /nlnélkül hiába fogyna a papír, minek koptatni úgy a ceruzát, ha nem róla ír, érte és rwüri. aki az életünk olajos gépekkel ós a testében elégő erőkkel évről évre az eszményi világhoz közelebb emeli? flert általa és érette fordult gépek csapágyán, traktorok talpán új vágyak felé az ötvenötös év. S hogy az új év zárja megcsikordult, csak vele együtt léphetünk be most a képzelet földjéhez közelítő új ötéves tervünk küszöbén. Németh Ferenc FELKÉSZÜLTÜNK második ötéves tervünk „1956-ban egymillió-százezer forintot akarunk megtakarítani" Az 1956-os tervév zökkenőmentes lebonyolításáért fel kell használnunk azokat az anyagi és műszaki tartalékokat, továbbá tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt év során szereztünk. A népgazdasági tervfeladat vállalatunk, a Szegedi Kenderfonógyár elé is igen komoly exportkötelezettségeket tűz. Az exportálás tekintetében 1955-ben igen nagymértékben felfejlődtünk és mennyiségben annyit exportáltunk, mint a háború előtti időszakban. Minden negyedév exportkötelezettségét — vállalásunk értelmében — tizenöt nappal előbb teljesítettük. Évi tervünknek december 21-ig eleget tettünk. Az 1956-os tervév egyik főfeladata: exportunk állandó mennyiségi és minőségi növelése, továbbá a fokozatos törekvés a vékony fonalszámok felé. Ugyanis mind a külföldi, mind a belföldi igények kielégítése, a választék bővítése megköveteli, hogy minél több vékony fonalat bocsássunk a szövödék rendelkezésére. Az 1956-os év első negyede terveinek birtokában első lépésként műszaki konferenciát hívtunk össze. Ennek munkájában részt vettek üzemrészeink művezetői, pártalapszervezeteink politikai vezetői, párttitkárai, szakszervezeti vezetői. A műszaki konferencián megtárgyaltuk az elmúlt időben végzett gazdasági- és politikai munkánk eredményeit, hiányosságait. Továbbá azokat a sorankövetkező tennivalókat, melyeket az első negyedévi terv előír, számunkra. Az 1956-os terv megkezdéséhez az egyes osztályoknak különböző félkész termékekre van szüksége. Ezt sikerült biztosítanunk. A félkész termékekkel kell osztályaink ütemességét biztosítani; —• biztosítjuk is. Fontos feladatunk az importanyag mind nagyobb arányú csökkentése. Műszaki vezetőinknek ezen a területen is komoly munkát kell végezni. Műszaki intézkedési terveinkkel 1956-ban egymillió százezer forintra akarjuk emelni megtakarításainkat. A műszaki intézkedések közül például a következőket is megvalósítjuk: műanyaggal kívánjuk helyettesíteni a vizesfonóhoz használatos facsévéket a gazdaságosabb munkáért. Gépi berendezéseinknél, vizesfonó gépeinknél a nyűjtótávolságok munkaközbeni átállítását valósítjuk meg. A várható megtakarítás mintegy 80 ezer forint. A 3-as előkártoló gépre Zengei elvtárs, művezető, újítónk által bevezetett rekuperátort felszereljük. Anyagmegtakarításaink között legjelentősebb a tilolt kóc fokozatos felhasználása, — finomítással — gerebenkóc helyett, a legtöbbet használt 3.50 T. fonalnál. Az itt várható megtakarítás körülbelül 400 ezer forint. Feladataink megoldásában támaszkodjunk fokozottabban a párt útmutatására, segítségére, mozgósító erejére. Nagygyörgy Mária a Szegedi Kenderfonógyár igazgatója A

betyár megállt a major előtt s föllőtt a pisztolyából. Nem jött ki senki. Megkerülte a tanyát s újra elsütötte a fegyvert. Akkor se jelentkeztek. Ismét megkerülte hát a majorságot, de azt már nem várták meg. hogy harmadszor is lőj jön. A grófné maga jött elejbe; — Isten hozta Sándor bácsi! S aztán odaszólt a cselédeknek: — Jó bort a gazdának, zabot a lovának! Azt tartja Röszkén a szájhagyomány, hogy a mihályteleki uradalomban így fogadták Rózsa Sándort. S ez így lehet igaz, mert akiktől a monda származik — a dédnagyapók — maguk is látták a kertek alatt lovát ugratni a „gazdát". Olyan ember volt ő, hogy a szegényt nem bolygatta, csak egy vacsorára állított be hozzá. De már azt, hogy a Rózsa Sándor öccse itt kovácskodott volna — amit Móricz Zsigmond ír —. nem tartják valószínűnek; hanem inkább a szeretője élt itt a betyárnak. Sőt. talán neki is volt tanyája —• no de hol nem volt? — a mai Szabadkai műút mentén. De mikor volt ez? Olyan régen, hogy a röszkeiak nem is tártját illetékesnek magukat benne. Mert ezt az időt csupán a paprika előzte meg, amelyről azt tartják: azóta terem, mióta áll a falu. Az pedig rég lehetett, hiszen a szegedi múzeum népvándorláskori leleteket is számon tart erről a vidékről, a jazygoktól. Igaz akkor még csak a föltalálatlan Amerikában virított a paprika. De már Révai nagy lexikonja azt írja a paprikárM, hogy a „legnagyobb aranyokban és a legtöbb eredménnyel azonban Szeged vidékén termesztik", továbbá „termesztése nálunk .. . már 1585-ben nagy mértékű volt". A zóta itt nagyon elterjedt a növény. A tanácsnál Márki VincéKÖZSÉGRŐL KÖZSEGRE RÖSZKE, A PAPRIKATERMELÖ FALU né elnökhelyettes azt is megmondja, hogy a község 4850 hold szántóterületéből 985 hold a paprika. Legalábbis az idén ennyi volt, a rengeteg eső és talajvíz miatt. Egyébként még ennél is több. A paprika termeléséről még többet mond Barna János egyénileg dolgozó gazda, a Hazafias Népfront helyi bizottságának elnöke, kinek — saját bevallása szerint — idén inkább jó, mint közepes volt a paprikatermése. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy másfél holdon több mint 96 mázsa paprikája termett, amelynek háromnegyed része elsőrendű volt. Már mind bevitte a paprikabegyűjtőbe, s kapott is érte több mint huszonegyezer forintot, s még vár vagy ötezer forint prémiumot. Igaz, rengeteg vesződsége is volt ezzel a terméssel. — A paprikatermelés sok munkával jár — mondja - Április 10 táján vetjük a kertbe a palántamagot, jól megtrágyázott földbe. Ezt hat vagy hét hétig naponta kétszer is kell öntözni. S mielőtt kiültetnénk, a földet is alaposan meg kell trágyázni, mert úgy kívánja a paprika. Az ültetés megint nagyon nehéz dió. Június elejéig be kell fejezni. Arról nem is beszélek, hogy legalább három szántással kell megelőzni. Ha elég nedves a föld, egy holdat nyolc személy be tud ültetni egy nap. Bezzeg száraz időben, mikor 18—20 ezer liter víz kell a kiültetett palánták alá. akkor még tizennégy főre is szükség van. — Ezután következik a — legalább háromszori — kapálás. Ma már ezt máskép nem is képzeljük ei, csak ekekapa után. Így is elkel négy személy egy hold egy napi bekapálására. De sokszor még ezután is ki kell gazolni a paprikaföldet. Majd aztán jön a szedés. Közepes termésnél négy fő megszed naponta egy holdat. De ötször is kell szedni, ahogy újra érik. Utána a fűzés következik —• ha jó száraz idő van, úgy négy nappal a szedés után. Eleinte 35—36 fonalat — egy fonál átlagosan 12 kiló — fűz naponta egy személy. Külön története van annak, hogy miért terjedt el Röszkén ennyire a paprika. — Azért — beszélik —, mert itt régebben is kevés föld volt egyegy embernek. Ha csak búzát s kukoricát termeltek volna, a nép fele .máshol nézhetett volna munka után. De a paprika sok munkát igényel, s elég jól fizet. C z évben nem sikerült a papL ríkatermés. Sok volt az eső, a köd, kevés a nap, a meleg. Jégverés is volt egyes részeken Elverte a jég a Lenin Termelőszövetkezet 30 hold paprikáját is. 20—25 százalékra becslik a jégkárt. A vízállás is sok paprikát kiölt. Mégis 41 forint 83 fillér értéket adott a szövetkezet tagjainak munkaegységenként, pedig kifizettek tizennégyezer forint tartozást is. Miből jött be a legtöbb pénz? A cukorlépából. 25 holdon termeltek cukorrépát, s ez 176 ezer forintot és 109 mázsa cukrot hozott a „közös konyhára", a száznyolcvan tagit szövetkezetnek. Emellett a szőlőhői s a gyümölcsből is származott jövedelem. Jövőre nagy terveket sző a szövetkezet. Tanács Vince elnók mondja, hogy öt hold kertészetet szeretnének csinálni. — Egy jó bolgárkertészre lenne szükségünk. Nem tudnának az elvtársak? Sajnos nem. De közhírré teszszük a kívánságot; jelentkezzenek a kertészek. Végül elújságolják azt is, hogy legutóbb tizenöt taggal szaporodott a szövetkezet. De a tagok is gyarapodtak és építeni szeretnének. — Szóljanak az érdekünkben — kérik —. hogy kapjunk kölcsönt kislakásépítésre. A szövetkezetnél már 6zó esett " a szőlőről és a gyümölcsről. Ez a község harmadik jövedelmi forrása. Csakhogy — panaszkodnak a gazdák — az alma ára esett. Mert itt sok az alma, főleg a télialma. Űgy mondják, húsz esztendővel ezelőtt egy véka télialmaért annyit fizettek, mint egy szekér nyári almáért. Azóta mindenki csak télialmát telepített, most aztán a télialmával sem keresnek többet, mint a nyárialmával. — Pedig — magyarázza Vér József, tapasztalt szőlő- és gyümölcstermelő — az itteni magasfekvésű homok jobban megérleli a korai almát. Ez a homok nem tárol annyi nedvességet, amennvire a télialmánák szüksége van. Milyen gyümölcsfajtákat termelnek ezen a vidéken? Piros pogácsa almát, amely márciusra étik, aztán daru-sóvárit, erdei baturt, korai almából meg barackpirosat. S a holttiszamenti bodomi részeken sok cseresznye is *erem. Ugyanitt szőlők közül a kövidinka. a szlorxka és a magyarka „fut", másutt a kadarka is. De az idén inkább tömegbor termett, a minőség alatta maradt a tavalyinak. A borok most a szőlő rothadása miatt erősen hajlanak a barnatörésre. Ehhez a helyi gyümölcs és szőlőtermelési ismerethez a nagy tapasztalat mellett szakismeretre is szükség van. Vér József nem csak vallja ezt, folyóiratot, szaklapot is járat — a Kertészet és szőlészetet —. továbbá könyveket vásárol. — Ügy tud az ember lépést tartani ha olvas — mondja. Ez a tudásvágy egyre inkább terjed. Nemcsak a férfiak közt; átterjed az asszonyokra is, akik gazdaasszonykörre járnak a Petőfi Kultűrotthonba, varrást, szabást. kézimunkát tanulni. Terjed a fiatalok közt is, akik a kultúrház ezer kötetes népkönyvtárát is egyre népesebben látogatják, ahoi a falra függesztett „Új könyveink" című tábla Dickens könyven* vagy Szabó Pál „Üj föld" című regényét hirdeti. |yj ert odakint, r új földön a ja-zygok csontjai mellé Sze- • ged, „a Város" urainak nagjbirrfcMt is eltemette a por. amely Rózsa Sándor kertek alatt átugrató lovának lába nyomán, minden idegen s űri iga elleni lázadásképpen kavarodott. NÉMETH FERENC