Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-08 / 7. szám

OEimPRORSZBG Vasárnap, 1956. január 8. Mi történt a külpolitikában ? Általános elégedetlenség Angliában Eden politikájával kapcsolatban A i új francia nemzetgyűlés másfél hét múlvu ül először össze és miután az újonnan választandó nemzetgyűlési elnökség megkezdi munkáját, kerül sor a Faure-kormánv lemondására és nz új kormány megalakítására. Párizsi politikai körökben ezekben a napokban arról beszélnek a legtöbbet, ki lesz fiz új mi niszterVlnök? .4 francia sajtó vezető lapjai tudni vilik, hogy Mendes-France és Guy Mollal már megegyezett egy kormány megalakításának részletkérdéseiben. Megállapodásuk értelmében kettőjük közül az lenne a miniszterelnök, akit Coly köztársasági elnök ezzel megbízna. Miután a szocialisták és a radikálisok mandátumainak összege nem elegendő ahhoz, hogy többséget biztosítson, a Köztársasági Front e két pártja elfogadná nz MRP és nz úgynevezett mérsékeltek támogatásút, ezek a pártok azonban nein vennének részt c kormányban. Guy Mollet és Mendes-France állítólagos megállapodása tehát azt jelentené, hogy a szocialisták és n radikálisok nem akarják a népfront megteremtését. Pedig nyilvánvaló, hogy egyedül a népfront létrehozása jelenthet oly szilárd alapot, amelyre a választások utáni politika teljes biztonsággal és a francia nép akaratának megfelelően épülhet. Krre hívja fel a Francia Kommunista Párt levele Guy Mollet-1. a Francia Szocialista Párt főtitkárát és Edouard Ilerriot-t, a Radikális Szocialista Párt elnökét, javasolva, bogv n kommunista párt, a szocialista párt és a radikális párt együttesen vizsgálja meg a lakosság többségének óhaját is kielégítő megegyezés lehetőségeit. A Francia Kommunista Párt levele rámutat a három legnagyobb baloldali párt együttműködésének fontosságára. Ez az együttműködés megakadályozhatja a jobboldal azon törekvéseit, amely arra irányul, bogv egy úgynevezett középpárti korinánv alakuljon, amely a jobbközép és a balközép pártjainak koalíciójára épülne fel azzal a céllal, hogy továbbfolytassa a jobboldali koalíciók eddigi képtelen politikájút. Tanuár 5-én az Egyesült Államok kon' gresszusának ülése során felolvasták E/isenhowcr elnök hagyományos üzenetét „Az Unió állapotáról". Az üzenet taglalja az Egye sült Államok belső helyzetét, ismerteti a kor mánv külpolitikai' és katonai-politikai programjának fő célkitűzéseit. Az amerikai kongresszus és a sajtó köreiben Eisenhover elnök üzenetét általában úgy tekintik, mint a kormány ismert kiil- é belpolitikai célkitűzéseinek jóformán semmi úint. vagy konkrétumot nem Ígérők megismétlését. Az United Press hírügynökség jelentése szerint F.isenhowcr elnök kongresszusi üzeneléoirk vfefzbangja „alapjában véve a kormány belpolitikájával kapcsolatos vitákban jut kifejezésre" Mint Johnson, a Demokrata Párt szenátusi csoportjának vezetője kijelentette-/ sem a belső, sem a külpolitikai helyzet nem olyan rózsás, mint az üzenet feltünteti. A Reuter-hírügynökség szemleírója figvelenireméltó cikket írt az angol bel- és külpolitikai helyzetről. Mint megállapítja, ..az angol sajtóban fokozódik nz elégedetlenség P'den miniszterelnök politikája. salamint a bel- és külföldi eseményeket érintő döntései miatt '. Amint a hírügynökség kommentárjaiból kitűnik, az országszerte egyre terjedő elégedetlenség még a konzervatív sajtót is orra készteli, hogy a jelenlegi kormányról bíráló megjegyzéseket tegyen. A szemleíró szerint „a bírálók többségének az a véleménye, bogv Anglia a KözépKeleten durva hibákat követett el és, hogy elszakadt a reális valóságtól". A szemleíró többek között rámutat, hogy a középkeleti titkos angol fegyverszállítással kai>csolatos polill'.kai botrány „általános politikai elégedetlenséget okozott." „Elégedetlenek azokkal a módszerekkel is, amelyekkel a kormány a belső pénzügyi problémák megoldásához fog — folytalja a Reuter hírügynökség szemleírója. — Sokan áremelkedéstől és inflációtól tartanak". A hírügynökség ezzel kapcsolatban idézi a londoni Daily Mirrort, amely megállapítja, hogy ,.néhány hónappal a választási győzelem után Eden konzervatív kormánya a bírálatok valóságos pergötüzébe került". Meghalt Nyisztor György A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa mély fájdalommal jelenti, Nyisztor György elvtárs, az 1919-es Tanácsköztársaság népbiztosa, a magyar munkásmozgalom kiváló harcosa hosszabb betegség után január 7-én, 36 éves korában meghalt. Emlékét a magyar dolgozo nép kegyelettel fogja megőrizni. Boros Gergely. Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hevesi Gyula, Lukács György, Matolcsi János, Rákos Ferenc, Rákosi Mátyás, Révai József, Szántó Rezső, Szánton Rezső. A Francia Kommunista Párt levele Guy Mollethoz és Edouard Herriot-hoz Párizs (MTI) A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága pénteken későn este levelel intézett Guy Mollet-hoz, a Francia Szocialista Párt főtitkárához és Edouard Herriot-hoz, a Radikális Szocialista Párt elnökéhez. A Guy Mollet-hoz intézett levél a következőket tartalmazza : Elvtárs! A január 2-i választások után nagy reménység töltötte el Franciaország munkásosztályát és népét. Van baloldali többség a nemzetgyűlésben. Az ön Mendes-France-szal folytatott megbeszélése után a sajtó beszámolóiból értesültünk arról, hogy a szocialista párt, úgy látszik, elhárítja az MRP javasolta megegyezést a reakció pártjaival. — A választóik többsége akkor, amikor a kommunista párt, a szocialista párt és a radikális párt jelöltjeire szavazott, kifejezte azt a kívánságát, hogy az ország ügyeit baloldali kormány kezébe akarja adni. Nem értené meg, ha e három párt nem tenne meg minden tőle telhetőt ennek megvalósítása érdekében. Az ilyen kormány többek között megtalálhatná tárgyalásai: útján az algériai kérdés békés megoldását; megjavíthatná a városok és falvak dolgozó lakosságának életfeltételeit —, alkalmazhatná a világi oktatás védelmére alakult országos bizottság minimális programját; győzelmesen ellenállhatna minden pártütő mesterkedésnek; a nemzetközi enyhülés politikáját követhetné, ami lehetővé tenné a leszerelés megvalósítását. Mindezek alapján azt javasoljuk, hogy a mi pártjaink, a radikális szocialista párttal együtt vizsgálják meg az olyan megegyezést lehetővé tevő eszközöket, amely megfelel a lakosság többsége óhajának és reménységének. ön bizonyára azt akarja, hogy a szocialista párt rendkívüli kongresszusa állást foglaljon, mielőtt nekünk végleges választ adna. Leszögezzük azonban: készek vagyunk arra, hogy pártjaink megbízottai azonnal megelőző megbeszéléseket kezdjenek. Ma ugyanilyen értelemben levelet intéztünk Edouard Herriot-hoz, a Radikális Szocialista Párt elnökéhez. Fogadja, elvtárs, kommunista üdvözletünket, 1956. január 6. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága hasonló értelmű levelet intézett Edouard Herriot-hoz, a Radikális Szocialista Párt elnökéhez. Ebben ugyanúgy javasolja, hogy a radikáís/ocialista, szocialista és kommunista megbízottal: a lehető leggyorsabban vizsgálják meg az olyan egységet lehetővé tevő feltételeket, amely megfelel az ország többsége óhajának és reménycinek. m Berlin (MTI). V. A. Zorin, szovjet nagykövet szombaton közölte a nyugatnémet külügyminisztériummal, hogy a Szovjetunió kormánya, a bonni kormány errevonatkozó kérését teljesítve, megadta a működési engedélyt ör. Wilhelm Haas, a Német Szövetségi Köztársaság első moszkvai nagykövete részére. Bonni jelentés szerint Wil| helm Haas a közeli napokban Moszkvába utazik és átveszi i az ottani nyugatnémet nagj követség vezetését. * Az ausztráliai rádió jelentése szerint a SEATO taniicsa márciusban tartja következő ülését Karacsiban, Pakisztán fővárosában. A pakisztáni külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy o 8 SEATO-tagállamnak több, mint 200 küldötte vesz részt az ülésen, amely előreláthatólag négy napig tart. Az Egyesült Államok küldöttségét Dulles külügyminiszter vezeti. * London (MTI). A londoni rádió jelentése szerint az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok és NyugatNémetország között tárgyalások kezdődtek „az atomerö békés ^elhasználása terén szerzett ismeretek és az atomahyagok kicseréléséről" 4 szóvivő szerint a tárgyalások eredményeként kötendő megállapodás értelmében Nyugat-Németország atommáglyát kap majd az Egyesült Államoktól. * Bonn (TASZSZ). V. A. Zorin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Német Szövetségi Köztársaságban, január 7-én átnyújtotta megbízólevelét Theodor Heuss szövetségi elnöknek. Szudán — független Számos olvasónk Szudán függetlenségének fcikiáltásával kapcsolatban kérdéssel fordult h-rzzárrik. A kérdésekre az alábbiakban felelünk röviden. Az új afrikai köztársaság földrajzi fekvését a mellékelt térkép tünteti fel. Szudán területe mintegy tízszerese Anglia és Észak-Írország területének, lakóinak száma azonban alig 9 millió. Fővárosa a Nilus partján fekvő Khartum. A nép főleg földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. A gyarmati elnyomás következtében ipara jelentéktelen. noha jelentős arany és só, újabban téz és kőolaj lelőhelyeket tártak fel. Ipari munkásaira* szánta alig közelíti meg a másfélszáz ezret. Évszázadokon át idegen uralom alatt nyögött. 1899-től angol—egyiptomi kondominium volt, A függetlenségi moz! galom a második világháború után jelentős eredményeicet ért el. Egyiptom 1951-ben felmondta 1899-beli megállapodását Angliával s ezáltal Szudán formailag önrendelkezési jogot kapott. Az 1953-ban megkötött brit—egyiptomi megállapodás szerint egy három éves átmeneti korszak után I Szudán ncpe szabadon dönthet népszavazás útján egyesül-e Egyiptommal vagy független állam lesz. Népszavazásra sem volt szükség, mert a parlament valamennyi pártja a függetlenség mellett döntött. A magyar nép — amint Hegedűs elvtárs üdvözlő táviratában közölte — „a Szudáni Köztársaságot független és szuverén államnak ismeri el". Sxudán miniszterelnöke — ízmnil el Axltari Szudán első miniszterelnöke. Izmait el P Azíhari a függetlenség kikiáltásának alkalmából j | gratulációkat fogadja. Eddig 30 állam rrtnr elismerte az or- | szág független- § ségqt. de Szít- é dán kéri felvé- Mmii. telét a közeljövőben az ENSZ-be és az Arab Ligába is ENSZ főtitkára látogatást tesz 15 országban New York. Hírügynökségi és rádiójelentések szerint az ENSZ pénteken közzétette Hammarskjöld főtitkár földközi-tengeri, közel- cs távolkeleti útjának programját. Hammarskjöld január 15-én indul el New Yorkból. Ütjának első állomása London. Ezt követően Athénbe, majd Ankarába utazik, ahol a két ország vezetőivel a ciprusi kérdésről fog tanácskozni. Ankarából január 21-én Kairóba, majd Tel-Avivba, Jeruzsálembe, Beirutba és Damaszkuszba utazik. A közép-keleti országokban megbeszélést folytat izraeli és arab államférfiakkal. Ezután Bagdadon, K tracsin és Bombay-n keresztül az indiai Bangaloreba megy az ENSZ ázsiai és távol-keleti gazdasági bizottságának február 2-án megnyíló évi értekezletére. Bangaloreból Hammarskjöld Burmán, Thaiföldön, Indonézián, Ausztrálián és Üj-Zeelandon keresztül tér vissza New Yorkba, ahová február 24-én érkezik meg. I NEMZETKÖZI SZEMLE A francia választások után Másodszor választottak Franciaországban a burzsoá demokrácia választási szaktekintélyei által kifundált lisíakapesolásos módszerrel. E módszernek ez a lényege, hogy a pártok egyesíthetik jelölőlistáikat és amennyiben valamelyik egyesített, másnéven kapcsolt lista akárcsak egy szavazattal is többet szerez a kerület szavazatainak £0 százalékánál, megkapja a k . , ii!ct ös./es mandátumait. I Ízzel a módszerrel sikerült a francia reakciónak 1951-fcen meghamisítani a francia nép hangulatát, az országban uralkodó igazi erőviszonyokat cs elrabolni a Francia Kommunista Párttól jónéhány mandátumot. Most is a listakepesolás módszerével folytak a választások. Ám 1951-et és 1956. január másodikát nemcsak négy esztendő és néhány hónap választja cl egymástól, hanem sok minden más is. Ez alatt az idó alatt Franciaországban jelentős politikai változások történtek, s döntő jelentőségű változások történlek a nemzetközi helyzetben is. E négy esztendő alatt pőrére vetkőzött a nép előtt a francia kormányéi: politikája. Az egész nép előtt világossá vált az a katasztrófa, amely felé az egymást követő tiszavirág-életű kormányok az, országot vezetni akarják. Az indokínai háború, a gyarmati terror és ami ezzel jár, a francia fiatalság feláldozása, a német militarizmus feltámasztása, a haladó erők üldözése, a világi oktatás elleni támadás újabb százezreknek, millióknak nyitotta fel a szemét és tovább érlelte a francia nép politikai öntudatát. A francia burzseá7.ia táborán belül is kiélezték az ellentéteket az elmúlt esztendők pelitikai eseményei, szembekerült egymással a konzervatív, klerikális. a gyarmatosítás régi vágású módszereihez ragaszkodó burzsoázia és az a burzsoá tábor, amely céljaiban nem különbözik ugyan az előbbitől, de finomabb, ravaszabb módszerekkel véli célravezetőbbnek megvívni a hatalom megtartásáért folyó — harcot. A népi erők tehát egységben és megizmosodva, a burzsoázia tábora pedig ellentétektől marcangoltan tekintett a választások elé. A választások eredményei éles és tiszta képet adnak a Franciaországban fennálló erőviszonyokról. A listakapcsolásos módszer lényegében csődöt mondott. Az egymással szembenálló két burvjoá csopcrt közül egyiknek sem sikerült többséget szereznie. Mindkét csoport mandátumainak száma messze elmarad az abszolút többséghez szükséges szám mögött. így tehát, sem Faure kifejezetten jobbOldali csoportja, sem MendesFrance és a szocialisták sokkal kevertebb, de Faurc-éktól lényegükben nem sokban különböző alakulata nem tud külön-külön kormányképes többséget produkálni. A választások igazi győztese a francia nép, annak pártja, a Francia Kommunista Párt. A párt az 1951-es választásokhoz képest több mint 50 százalékkal növelte mandátumainal: számát és most 151 mandátummal rendelkezik. Megszerezte á szavazatok majdnem 26 százalékát cs így messze, kimagaslóan a legelső, a legnagyobb politikai párt Franciaországban, az erszág leghatalmasabb politikai ereje. Képviselő-csoportja messze a legnagyobb lesz a francia parlamentben, egységes, fegyelmezett politikai erő. Egyes burzsoá publicisták azt próbálják elhitetni, hogy a Francia Kommunista Párt választási sikere a listakapcsolások csődjének köszönhető. Ha a lisíakapcsolások bukása játszott is bizonyos szerepet, ez csak anny't jelent, hegy 1951-el szemben most nem sikerült maradéktalanul meghamisítani a nép akaratát. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a párt több mint hatszázezerrel növelte szavazóinak számát, tehát ereje abszolút értelemben is lényegcsen megnövekedett. A burzsoá szemleírók és az atlanti politikusok leplezetlen fejvcsztgttséggél fogadták a választási eredményeket. Harcid King, a Reuter tudósítója, a választások másnapján azt írta, hogy' Franciaországot -"politikai holtpont fenyegeti". Harold King a burzsoá tábort félti a holtponttól és mindazt. amit ez a tábor képvisel: a fegyverkezési hajszát, az atlanti szövetséget és a gyarmati népek elleni harcot. A francia népet nem kell félteni. A párt a választások előtt is. és a választások után még több joggal megállapította, hogy Franciaországban van. létezik baloldali többség. Van lehetőség arra, hogy a kommunista párt képviselőiből a szocialistáknak abból a szárnyából, amely a listakapesolások mellett foglalt állást és a McndesFrance-féle tümörülé baloldalából megteremtsék egy í-j francia népfront-kormány sz ...U parlamenti többségét. Franciaországban az erőviszonyok már nemcsak lehetővé teszik, de egyenesen követel, k a népfrontkormányt, azt a kormányt, amely felszámolja az eddigi kormányok hátrahagyott politikai csődtömeget, vegetvet a gyarmati tömeggyilkosságoknak, határozottan állást foglal a béke, a békés együttélés. a leszerelés mellet, a német militarizmus ellen, véget vet a haladó erők üldözésének, és a világi oktatás elleni támadásoknak és kivezeti Franciaországot a jelenlegi zsákutcából a haladás széles országútjára. Tisztában kell lennünk ázzál, hogy a burzsoázia mindent megtesz majd. hogy elejét vegye a népfront-kormány megalakulásának. Mindent elkövetnek majd, hogy valamilyen módon egy régihez hasonlatos kormánytöbbséget toborozzanak. Azt is tudnunk kell azonban, hogy a Francia Kommunista Párt a francia ncp elén lankadatlanul harcol majd azért, hegy a francia nép akarata az ország kormányzásában is érvényre jusson.