Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-07 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! D í 1M AGYAlt ORSZÁG AZ MDP CSONGRADMEGYEl BIZOTTSAGANAK LAPJA XII. évfolyam, 6. szám 1 Ara: 50 fillér Szombat, 1956. január 7. MAI SZAMUNKBÓL: KOMMUNISTÁK A MŰSZAKI HALADAS ZÁSZLÓVIVŐI (2. oldal) JELENTÉS A GÁZGYÁRBÓL (3. oldal) A VAROS DOLGOZÖINAK KÖZÖS ÜGYE vt (3. oldal) < ) Többet a saját erőkből! A szegedi és a járási termelőszövetkezetekben ezekben a napokban, hetekben készítik el az újesztendei üzemterveket, melyekben az állami segítségből és a saját erőből történő beruházások is szerepelnek. A járási tanács mezőgazdasági osztályával folytatott előzetes tervmegbeszélések tapasztalatai azt mutatják, hogy sok olyan tsz-vezető gondolkodik még így: építkezünk, jószágokat, gépeket is vásárolunk, de szeretnénk mindezt állami hitelből megcsinálni. Elképzeléseiket — a szőregi Petőfi Tsz-ben és még jónéhány helyen — ezzehrindokolják: a nagyobb arányú saját erőből való beruházás a munkaegységarak csökkenését eredményezné. Termelőszövetkezeteink állandó gazdagodásához pártunk és kormányunk minden tőle telhető segítséget megad. Különböző gazdasági épületek, istállók építéséhez — ha nem telik a saját erőből — államunk nagyösszegű, hosszúlejáratú hiteleket, épületanyagokat biztosít. Ad kölcsönt állatok vásárláséra, egyéb gazdasági felszerelések beszerzésére is. Így volt ez eddig — ezután is igy lesz. Azt azonban egyetlen tsz sem várhatja államunktól, hogy akkor is adjon kölcsönt, amikor arra már tulajdonképpen nincs is szükség, mert a szövetkezet tagjainak magas jövedelmet tud biztosítani, s ugyanakkor van lehetősége a közös vagyon saját erőből való nagy iramú fejlesztésére is. A szegedi járásban már szépszámmal vannak olyan szövetkezetek, melyékben most az őszön harminctól 60 forintig osztottak terményeket és pénzt munkaegységenkiint, ugyanakkor szép hasznot adtak a háztáji gazdaságok is. Ezekben a jobbmódú tsz-ekben dolgozó családok életszínvonala már lényegesen felülmúlta a legjobb egyéni gazdák életszínvonalát is. Az ilyen szövetkezetekben ma már minden lehetőség megvan ahhoz, hogy előrelátó gazdálkodás mellett saját erejükből is igen nagyjelentőségű beruházási terveket valósíthatnak meg. Államunk hathatós támogatására természetesen ezután is minden termelőszövetkezet biztosan számítható Kormányunk mindent megtesz azért, hogy szövetkezeteinknek a lehető legkedvezőbb termelési és értékesítési feltételeket, pénzükért jutányos áron fajtiszta törzsállatokat biztosítson. [ Pártunk márciusi és októberi határozatainak megvalósítása nyomán ebben az esztendőben Szegeden és a járásban számos új tsz megalakulása várható. Államunk nagyobb összegű hosszúlejáratú hiteleket elsősorban ezeknek az új termelőszövetkezeteknek kíván biztosítani, Manapság gyakran találkozunk olyan jelenségekkel is, hogy egyes tesz-ek tagjai és vezetői a múlt év gazdag sikerei után most azt mondják: már elég gazdagok vagyunk, szövetkezetünk olyan jövedelmet biztosít számunkra, mellyel igazán meg lehetünk elégedve, az építkezés, a beruházás csak "felesleges költségbe-" zavarna bennünket. A kommunisták feladata, hogy megmagyarázzák szövetkezeti tagtársaiknak, mennyire károsak ezek a nézetei:. A felesleges állami hitelek utáni sóvárgás, vagy az önelégültség egyaránt a fejlődés kerékkötője. Tsz-pártszervezeteiniknek nyíltan szembe kell szállni a kényelmeskedökkel. A kommunisták mindenütt legyenek ott az újesztendei üzemtervek születésénél, tegyenek javaslatokat újabb gazdasági létesítmények építésére, gépek, s állatok saját erőből történő vásárlására. Ugyanakkor ügyeljenek arra is, hogy a tagságnak olyan jövedelmet tervezzenek;, melyet a legtöbb egyénileg dolgozó paraszt is szívesen mondana magáénak. Hozzák felszínre a gazdaság sokféle rejtett lehetőségeit. Segítsék elő, hogy az új tervben necsak a vezetőség, a gópállornási szakemberek és a kommunisták javaslatai, hanem az egész tagság együttes akarata, elhatározása érvényesüljön. A termelőszövetkezetekben dolgozó kommunistáknak, népnevelőknek most méginkább azon kell fáradozniok hogy minden tagtársukban tovább erősödjék a közös vagyon gyarapítása iránti vágy. Fel kell lépni mindenféle kicsinyesség, önzés, túlzott egyéni jövedelemszerzésre való törekvés ellen. Okos, felvilágosító szóból .senkinek sem nehéz megérteni, hogy azok a forintok, melyeket tnost a közös vagyon gyarapítására fordítunk, már jövőre, de legkésőbb néhány éven belül sokszorosan visszatérülnek az egyes emberek zsebébe. A legjobb, a legcélszerűbb takarékosság a beruházás, a fel nem osztható szövetkezeti alap gyarapítása. Azok a dolgozó parasztok, akik ma már tsz-einl: eddigi eredményeinek láttán válaszúton vannak, soktol előbb szánják rá magukat a belépésre, ha azt látják, hogy szövetkezeteinkben az ő jövőjükről is már most gondoskodnak, megalapozzák azt. Szeged és a szegedi járás életéből a Kenderfonógyár ifjúsági üzemrésze párosversenyre hivia a Ruhagyár ifjúsági szalagját Uj szőlők, gyümölcsösök telepítését tervezik a járás termelőszövetkezeteiben A Szegedi Kenderfonógy árban mintegy félévvel ezelőtt alakult ifjúsági üzemrész 130 fiatal dolgozója párosversenyre hívta a Szegedi Ruhagyár ifjúsági szalagját. A kendergyáriak a többi között megfogadták, hogy az első negyedévben legalább négyezer kiló fonalat gyártanak terven felül — elsősorban megtakarított anyagból. Mint főként külföldre termelő üzemrész dolgozói, minden havi exporttervüket már 20-ára teljesítik kiváló minőségben. Ezért a száz százalékon alul teljesítők számát felére csökkentik, az igazolatlan mulasztásokat pedig teljesen megszüntetik. Már az új év első napjaiban úgy dolgoztak a fiatalok, hogy a párosversenyből ők kerüljenek, ki győztesen. Valamennyien tettek felajánlást a termelékenység, a minőség fokozására, s harmincketten párosversenyre keltek egymással. Már az első napokban az 50 kommunista fiatal állt a verseny élére. Különösen szép példát mutatott ördög Margit, akit kedden választottak be az ifjúsági üzemrész pártszervezetének vezetőségébe. Azon a napon ő érte el a legjobb eredményt: a Varga Katalinnal folytatott páros verseny eredményeként kedden 200 kilométer fonal került le a gépéről. Magával ragadta párosverseny-társát is, Varga Katalin teljesítménye mindössze két százalókkal maradt el az övé mögött. Ezekben a napokban, amiken- elsősorban exportra kerülő árut gyártanak, az üzemrész többi ifjúmunkása is érezte a felelősséget a vállalás teljesítéséért. Már az év első munkanapjain túlszárnyalták a felajánlás esedékes részét: már háromezer kilométer jóminőségű fonal került le terven felül a gépekről, i ,„ •' A szegedi járás termelőszövetkezeteiben most jól kihasználják a kedvező telet. A szövetkezeti tagok nemcsak belső munkákkal, építkezésekkel foglalkoznak, hanem sok helyen a téli és a koratavaszi hónapok idejére nagyobb területű új szőlős- és gyümölcskertek telepítését tervezik. A kübekházi Sarló-Kalapács Termelőszövetkezet tagjainak eddig szőlőjük egyáltalán nem volt. Ha bort akartak inni, bizony úgy kellett vásárolniok. A tsz vezetősége a tagság javaslatára most elhatározta, hogy tavaszig öt hold szőlőt telepítenek. A talaj előkészítéséhez nemsokára hozzá is fognak. Az ásotthalmi Szabadságharcos Termelőszövetkezetnek több mint 200 hold szőlője, szépen termő gyümölcsöse van. De van a tsz-nek még sok olyan földje is, melyeken a laza, homokos talajviszonyok miatt szántóföldi termeléssel nemigen érdemes foglalkozni, ugyanakkor et'-ek a földek kiválóan alkalmasak gyümölcsösök telepítésére. Ezért a szövetkezet még ezen a télen összesen húsz katasztrális hold új gyümölcsöst telepít. A gyümölcskert jórészébe almafákat ültetnek majd, de ahol kedvező erre a föld minősége, más gyümölcsfákat is ültetnek. A szőregi Micsurin Termelőszövetkezetben is főként gyümölcsfa ültetéssel foglalkoznak majd a téli és a tavaszi hónapokban. Tíz hold alma-, szilva- és körtefákból álló vegyes gyümölcsöst telepítenek. A szatymazi Lenin Termelőszövetkezet a szegedi járás egyik legfiatalabb tsz-e. Még mindössze csak alig fél éves múltra tekinthet vissza. A tsz tagjai azonban jó munkájukkal már az őszi vetések s a betakarodás idején kitűntek, s most a tél idején is szorgalmasan járnak dolgozni a közösbe. Mint a szőregi Micsurin Tsz tagjai, ők is azt vállalták, hogy tavaszig tíz hold vegyes gyümölcsöskertet telepítenek. A tsz-ben a telepítési munkák előkészületei már meg is kezdődtek. A MÁV dolgozói tiltakoztak a „karácsonyi üzenetek44 ellen örömmel hallgattuk és ol- ményeivel is bizonyítsuk be, vastuk az új év első napján hogy semmiféle imperialista országunk és a Szovjetunió ügynők vágy vezető személyivezetőinek üdvözlő beszédeit; ség hangja nem térít el Jutalomkirándulást rendez Budapestre a Pedagógus Szakszervezet A Szegedi Pedagógus Szak- Tanszergyárat, a Magyar Rászervezet városi bizottsága a diót és több nagyobb üzemet, jó munkát végző iskolai Délutánonként a múzeumoéletünkről, népünk fejlődésé- egyetlen becsületes dolgozót ,FI ltl~ -3tJiÍHÍSfL kldÍur.áli? ről szóltak. Viszont felhábo- sem pártunk által vezetett rodva vettük tudomásul az helyes útról. Harcot hirde- . , Amerikai Egyesült Államok tünk és harcolunk népi devezetői részéről elhangzott mokráciártk elért eredméuszító beszédeket Mi, a szegedi MÁV Igazgatóságon dolgozók röpgyűléseken tiltakoztunk Eisenhower és Dulles urak „karácsonyi üzenete" ellen. A röpgyűléseken sok dolgozó szólalt fel. Fülöp Sándor elvtárs, az V osztály dolgozója hangsúlyozta, hogy nem tűrjük meg a belügyekbe való beavatko zást, nincs szükségünk a kapitalistákra, s nem engedjük meg a régi rend visszaállítását. Illyés elvtárs az amerikai üzengetésekre még jobb mun kát vállalt. Megígérte: tíz százalékkal emeli újítási tervét. Baksa Béla elvtárs a következőket mondta: Már most, az új év első napjainak ered Száz férőhelyes fehénislállót építenek az algyői Új Élet Tsz tagjai Az algyői Üj Élet Tsz tagsága eddig nem foglalkozott szarvasmarhatenyésztéssel úgy, ahogyan szeretett volna azért, mert nem volt megfelelő istálló az állatok számára. A vezetőség és a tagság együttesen most egy száz férőhelyes új, korszerű tehénistálló felépítésére határozta el magát. A szövetkezet tervei szerint az építkezés 1957ben fejeződik majd be, de ötven szarvasmarha részére még ebben az esztendőben felépül az új istálló egyik része. Ugyancsak felépítik még hozzá a nyár folyamán a szükséges takarmánytároló helyiséget, a tejkamrát és a gondozói szállást is. Ugyancsak építkeznek ebben az esztendőben majd a csengelei Lenin Termelőszövetkezet tagjai is. 180 ezer forintos állami hozzájárulással ötven szarvasmarha részére építenek új, korszerű istállót. Hasonló költséggel épül fel az idén a ázőregi Micsurin Termelőszövetkezet istállója is, sadalmi funkcionáriusok ré- nevezetességeit és a főváros szére öt naposJutalomkirán- környékét látogatják meg, ,, A jutalomkirándulásra megA kiránduláson 25 pedago- , . , , , f gus vesz részt. Budapesti tar- hlV0tt Pedagogusok Január tózkodásuk alatt megtekintik 10"én a reggeli gyorsvonattal a Rákosi Mátyás Műveket, a utaznak Budapestre. nyeinek megvédéséért. Sziláéi Sándor Hogyan segíti a versenyt a szakszervezet a Kenderfonőgyárban ? Szegeden már minden újságolvasó ember tudja, hogy a Ruhagyár felhívására valamennyi szegedi üzem versenyre lépett. A versenyt folyton lelkes és szorgalmas munkával kell mozgásban tartami. Ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy akik valójában versenyeznek — maguk a dolgozók, hiszen tőlük lügg az üzem minden sikere — céltudatossággal, gondossággal és hangulattal gíthet a versenyben. S bizonyára a Szegedi Kenderfonógyárban is találnak — találniok is kell — annyi helyet, ahol egy-egy versenytábla, vagy plakát elfér. Van ilyen hely! De a plakát még nem mindem, a plakát — a maga nemé-ben — passzív agitátor, hiszen nem mehet oda úgy az emberekhez, mint kat a munkaterületeket, • melyeken nagyobb gonddal és lendülettel kell tevékenykedni. Fontos is, hogy a biz almiak törődjenek a% emberekkel, foglalkozzanak ügyes-bajos gondjaikkal, személyi proba szakszervezeti aktivisták, a lámáikkal is. Az üzemfenntartó résznél a műhelybibizalimiak, Kovács a verseny eaervexését végezzék munkájukat. A . ,. , dolgozókkal tehát folytan tö- Rok elmondja> rődni kell a verseny közben, s ebben nagy feladat hárul a szakszervezetre, a szakszervezetek aktivistáira. Kezdjük talán azzal: ki tud úgy versenyezni, hanem látja a célt? A célt és az eredményt egyaránt látni kell s ehhez jó Józsefné ÜB-elversenypropaga nda szükséges. Milyen a versenypropaganda tehát a Szegedi Kenderfonógyárban? — Üzemstatisztikánk —• mondja Schuszter elvtárs, a statisztikai osztály vezetője — állandó összeköttetésben van a szakszervezettel. Mindig ismertetjük az eredményeket. Persze őszintén szólva, azt hiszem a versenypropaganda nem olyan tökéletes nálunk, mint amilyen kellene. Mi ennek az oka? Én az okot az üzem túlzsúfoltságában látom. Hogy csak egyet mondjak, azt sem tudjuk, hová legyük ki a plakátokat, a versenytáblákat, olyan kevés helyünk van. A jó propaganda sokat sea szakszervezet végzi, s e munka java a bizalmiakra hárul. Az előző havi kiértékelések alapján a havi felajánlásokat minden hónap 5-ig beszélik meg a bizalmiak a dolgozókkal. Az üzemi bizottság a műhelybizottságokon keresztül tartja a bizalmiakkal a kapcsolatot, akik a népnevelőiktől is segítséget szoktak kapni. Az üzemi bizottság problémákat is talál a verseny szervezésében. Ilyen probléma szerintük az, hogy még mindig előfordul, hogy némelyik dolgozó a bizalmiakkal készítteti el versenyfelajánlását. Ez ellen megindították a harcot, mert — helyesen — úgy gondolják, hogy csak tízért a felajánlásért munkálkodik lelkesen és szorgalmasan a dolgozó, amelyet maga tett, maga készített el. Természetesen a felajánlások elkészítéseben zottság például felfigyelt arra, hogy az egyik bizalmi gyengébben végzi a munkáját. Le akarták váltani ezt a bizalmit, az üzemi bizottság azonban azon a véleményen volt, hogy ne váltsák le, inkább segítsék, hiszen ennek az embernek komoly családi problémái vannak. Hasonlóképpen kell foglalkozni a bizalmiaknak is a hozzájuk tartozó dolgozókkal. Ezen a téren eredményesebb munka folyik a nők között. Az üzemi bizottság tapasztalata szerint a férfi bizalmiak —például az üzemfenntartó műhelyben — gyengébben dolgoznak, mint a nők. Ezt a problémát is meg kell oldani, hiszen a férfiaknak is van annyi képességük ennek a munkának az elvégzésére, mint a női dolgozóknak. S végülis az emberekkel vaió törődés oda vezet, hogy növekszik a dolgozók munkakedve, eredményesebb lesz a verseny. S erre szükség is van, hogy a kendergyáriak is jól megállhassák a helyűket a Ruhagyár felhívásásegítséget adnak a müveze- hoz csatlakozó Csongrád metők is, akik megjelölik azo- gyei üzemek versenyében.