Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-06 / 5. szám

Péntek, 1956. január 6. 3 DELMBfYflRORSZÍG Pá r t éle t A Belváros I. pártszervezetének tömegkapcsolata a vezetőségválasztó taggyűlés tükrében A kerületi pártszervezetek legfontosabb feladatai közé tartozik a tömegkapcsolat erősítése, a sajátos helyi pártpolitika kialakítása. A Belváros I. kerület beszá­moló és vezetőség újjává­lasztó taggyűlésének beszá­molójában jelentős helyet után jobban kell támasz­kodnia a tömegszervezetek­re, több segítséget kell adnia a tömegszervezetekben dol­gozó kommunistáknak. So­kat tudna segíteni a párt­szervezet tömegpolitikai munkájában a DlSZ-szerve­zet. A taggyűlés ezért fel­foglalt el ez a kérdés. A párt- adatául jelölte meg az új ve­szervezet mindig nagy gon­dot fordított arra, hogy a párt határozatait, népi de­mokráciánk politikai és gaz­dasági eredményeit megis­merje a kerület lakossága, ugyanakkor a pártszervezet is tájékozódott legyen a dol­gozók igényeiről, véleményé­ről, hangulatáról. E kérdés fontosságát jól látta a pártszervezet vezető­sége. Ezért a legnagyobb erőt arra fordította, hogy az elha­nyagolt kerületi agitációt megszervezze. Ahogy a tag­gyűlésen kitűnt, ez hosszú időt vett Igénybe. A párt­szervezetnek ugyanis ment roltak népnevelói zetőségnek, hogy a városi DISZ-bizottsággal együtt vizsgálja meg a kerületi DISZ-szervezet megalakítá­sának lehetőségeit. A DISZ­fiatalok lendülete és az idő­sebb párttagok tapasztalata együttesen eredményesen hozzájárulna a pártszervezet és a kerület lakossága kö­zötti kapcsolat további javí­tásához. Tovább kell erősí­teni az I. kerületi Tanács végrehajtó bizottságával is a kapcsolatot, amely különö­sen a békekölcsön-jegyzés ideje alatt volt jó. Abban az időben hozták létre például a lakóbizottságokat, amelyek azóta is többé-kevésbé jól működnek. A tanáccsal, a tanácstagokkal azért is fon­tos szorosan együttműköd­nie a pártszervezetnek, hogy ismertetni tudja a lakosság­gal azokat a községpolitikai tanács és emiatt kénytelen volt a kdsgyülések megtartásánál is a békebizottságokra támasz­kodni. Az üzemekből alig, vagy egyáltalán nem jöttek népnevelők a Belváros I. ke­rületbe, így a pártszervezet terveiket, amelyet a nagyobb kainpanyfelada- megvalósít, tokát kivéve, kénytelen ma is saját erejéből megoldani a politikai tömegmunkát. Ez pedig igen nehéz feladat, ha tekintetbe vesszük a kerület nagyságát és azt,' hogy a pártszervezet többségében idősebb elvtársakból tevődik A vezetőség újjáválasztó taggyűlés alkalmával moh levelet kapott a pártszervezet a pártonkivüliektől. Ezek a levelek egyrészt a dolgozók elismerését fejezik ki a párt­szervezetnek azért, mert tö­rődött ügyes-bajos dolgaik elintézésével, másrészt jóin­dulatú bírálatot tartalmaz­nak. Az egyik levél például helyteleníti, hogy a vezetőség tagjai eddig nemigen jelen­tek meg a tanácstag-beszá­molókon. Ezek a levelek ar­ról tanúskodnak, hogy a ke­rület dolgozói szeretik a pár­tot, magukénak érzik a párt­szervezetet és azt akarják, hogy a jövőben még tökéle­tesebben dolgozzék. Megmutatta a beszámoló és vezetőség újjáválasztó tag­gyűlés: a Belváros I. párt­szervezetének nemcsak a nagy kampányfeladatok al­kalmával kell szoros kapcso­latban lennie a dolgozókkal, hanem következetesen arra kell törekednie, hogy ez a kapcsolat állandósuljon. A megválasztott új vezetőség, amely — rmnt ezt a jelölés és a választás mutatta —, teljes egészében birja a párttagság bizalmát, meg tudja oldani ezt a feladatot. Orvostudomány és a vallás A marxista fllozófla-konleren­cia első évfolyamának hallgatót közti I néhány orvos, s az Or­vostudományi Egyetem egyes hallgatói a tudomány és a val­lás „megbékélését" lehetőnek tartják. A felvetett problémák helyes tisztázásához (L. O. Ka­nyevszkl, az orvostudományok kandidátusa) cikkével szeretnénk hozzájárulni. BJ. Az alvás és hipnózis természetes jelenségek T. M. Szecsenov fiziológus és a gondolat, a psziché agy egyik funkciója, amely az anyagion kívül nem léte­zik és nem is létezhet. Pav­lov tana ugyanakkor lehető­vé tette az elméről, az álom­ról és alvásról, a hipnózisról, valamint különböző ideg- és cimeza varokról terjesztett llásos-idealista művei szolgáltak kiinduló­pontul I. P. Pavicvnak az emberek és magasabbrendű állatok idegműködéséről szó­ló tanának kidolgozásánál. Pavlov tana szerint az em­beri psziché, illetve elme a nagyagykéreg fiziológiai mű­ködése által jön létre. E mű­ködés közben az embereiméi és magasabbrendű állatoknál különböző külső és belső in­gerek hatására feltételes reflexek rendszere alakul ki — vagyis a szervezet az idegrendszer közvetítésével időlegesen kapcsolatba kerül megcáfölhatattaÜŰÍ a környezettel. Ezek a kap- nyitotta hogy csolatok csakis bizonyos kö­rülmények között jönnek lét­re és azonnal megszűnnek, ahogy ezek a körülmények megváltoznak. Ezek a fel­tételes reflexek és a veleszü­letett feltétlen reflexek al­kotják az emberi psziché anyagi, élettani alapját. En­nek az elméletnek a kidol­gozásával I. P. Pavlov a di­alektikus materializmus egyik főtételének helyessé­gét bizonyítja, amely szerint öntudatunk szerve az agy, és megvédi az agykéreg sejtjeit a kívülről jövő ká­ros hatásctotól, amikor már a kimerültség veszélye fe­nyeget. Ez a gátló folyamat lehetőséget nyújt az ideg­sejtek felfrissüléséhez és ez­által fokozza munkaképessé­güket. A hipnózis Pavlov az tanítása szerint részleges al­nézetek vás. Ezek a tudományos fel­ismerések lehetővé teszik az alvás és hipnózis hatékony alkalmazását a gyógyászat­ban. Ma már jó eredménye­ket érnek el a különböző hipnotikus és altatásos gyógymódokkal egyes ideg­és elme-megbetegedéseknél. tudományellenes lényegének belső és bőrbetegségeknél, a felfedését, ezeknek a je- sebészetben, szülészetben, lenségeknetk valóban tudo- nőgyógyászaiban stb mányos magyarázatát és a felismerések alkalmazását a gyakorlatban. Pavlov élettana a babonás emberek nézeteivel szemben bebizo­az alvásos hifmózis teljesen természetes jelenségek. Az alvás semmi­esetre sem jelenti azt, hogy a »lélek« időnkint elszakad a testtől, ahogyan ezt a val­lás állítja. Az alvás a szer­vezet védekezése, amellyel az idegrendszer működését gátolja. Ez a gátló funkció, az agy nagyrészére kiterjed A Pavlov által felállított elméletek és az általa felis­mert törvényszerűségek kö­vetkezetes alkalmazása lehe­tővé tette különböző beteg­ségek keletkezésének és okainak, gyógyszerek cs egyéb terápiás gyógymódok hatásának, valamint az egyéni és általános beteg­ségmegelőző rendszabályok­nak mélyebb és helyesebb megértését. Röviden: Pavlov élettana ma az orvostudo­mány természettudományi alapja. A fájdalom legyőzése A vezetőség azonban nem hátrált meg a nehézségektől. Ma sakkal jobb az agitáció, mint azelőtt bármikor. A párttagság egy része a kör­zetfelelősök irányításával, ha nem is tudja átfogni telje­sem az egész kerületet, alap­jában véve ismeri a dolgozók problémáit. A látogatások alkalmával beszélgetnek velük a párt politikájáról, a Központi Ve­zetőség 1955 márciusi és no­vemberi határozatából adódó feladatokról, az 1956-os terv céllkiiitűzéseiről. A régi ve­zetőség gyengesége azonban megnyilvánult abban, hogy a legutóbbi kölcsönjegyzésnél meglévő aktivitást lelkese­dést nem tudta megtartani, illetve tovább fejleszteni a népnevelök munkájában. Diamant Sándomé elvtársnó. aki a népnevelők munkáját irányította a vezetőségben, a taggyűlésen elmondotta: az a hiba, hogy nemcsak az idő­sebb, hanem a fiatal elvtársak is húzódoznak a népnevelő-munkától azzal, hogy ők már sok pártmun­kát végeztek, állítsanak má­sokat a helyükbe. Pedig nagyon nagy szük­ség lenne a Belváros I. ke­rületben az önzetlen és lel­kes politikai munkára. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a kerületben jelentős számban laknak olyanok, akiik ma is a jobboldali el­hajlók káros nézeteit ter­jesztik, *Amerika Hangját" hallgatják, és fertőzik a köz­levegőt. Ennek ellenére a taggyűlésen nem szólaltak fel önkritikusan azok az elv­társak, atoik távol tartják magukat a népnevelő-mun­kától, nem tettek ígéretet, hogy a jövőben tevékenyeb­ben részt vesztnek az agitá­cióban. Ez lényeges fogyaté­kossága volt a taggyűlésnek. Az új vezetőségnek arra kell törekednie az eddiginél is nagyobb erővel hogy egy­részt ébressze fel a pártta­gok felelősségét, kötelesség­tudását, másrészt vegye fel a kapcsolatot az üzemi párt­szervezetekkel, hogy küldienek állandó. harcos népnevelőket a Belváros I. kerületbe. A vezetőség újjáválasztó taggyűlés rámutatott arra is, hogy a pártszervezetnek ez­ásotthalmi Szabadságharcos Ter­melőszövetkezetre is! Furcsa statisztika — furcsa gondolkodás A Szegedi Járási Tanács me- vidékünk nem alkalmas sertés- és a tagság is most, a tervkészi­zőgazdasági osztályán himuta- tenyésztésre. tések idején gondoskodna arról, sokat készítettek arról is többek Hn a háztáji gazdaságok évről hogy az új esztendőben, hason­közölt, hogy 0i elmúlt észten- évre, hónapról hónapra gyara- fó(m fl ,láj((i/i gazdaságok áUat. dobén a jaras termeloszovetKc- podó sertésállományait nezzuk, , . zetei hogyan teljesítették állat- azt látjuk, hogy olyan mese ez, "llomanyához, gyors irammal tenyésztési terveiket, mennyit nmelyel a Szabadságharcos Tsz noveked,ek a kozos joszagallo­gyarapodott a szövetkezeti tagok vezetői maguk sem hisznek el. ™n'J"-Jo MatUnyesztési mu.T háztáji gazdaságaiban lévő jó- Persze: félreértés ne essék, ha nélkül nem lehel magas ,o­szágállomány. E statisztika el- Nem az a kifogásunk, hogy a kdeimet biztosítani sem a szo­készítéschez minden termelő- háztáji gazdaságokban sok ser- vetkezetnek, sem az egyes em­szövetkezet vezetőségétől jelen- lés van, hanem az, hogy ehhez bereknek és ez vonatkozik , , , .... . ...... . n - ot tli.ihm S- i.hnil ,mm nrr n, tést kert a /arasi tanacs mező- viszonyítva rendkívül kicsi a gazdasági osztálya. A beérkező szövetkezet közös állománya, jelentések halmaza között talál- Ilyen gazdaságban, ahol a hol­tuk meg az ásollhalmi Szabad- dak Száma felül van a kétezren, ságharcos Termelőszövetkezet legalább ezer darab sertést kel­közös és háztáji állatállományá- [ene a közösben számlálni. így ról szóló kimutatását is. E ki• [enne rendjén a statisztika. Per­mutatásból néhány igen figye- Sze ehhez az kellene, hogy a lemremélló számadat tűnik elő. vezetőség nagyobb igyekezettel, Az egyik rovatban ez áll: a , szívvel-lélekkel fáradozzék a szövetkezet közös sertésállo- közős jószágállomány gyarapí­mánya: 172 darab. A lap má- tásán. sik oldalán pedig ezzel a szám- „ , , .,, . ,, mai találkozunk: a tagok ház- . S ha meg tovább vizsgalgat­Uáji gazdaságában lévő >uk " kt mutatóst, bizony csodal­sertésállomány 384 darab. ko'ásra Jetnek bennünket a szarvasmarhak létszámát mutató Nem is annyira a statisztika számadatok is. A szövetkezeti furcsa itt, hanem az ásotthalmi tagok háztáji gazdaságában je­Szabadságharcos Termelőszövet- lenleg 135 darab tehenei és bor­kezet vezetőségének a gondolko- y,jt tartanak nyílván, ugyanak­dása, s az a nemtörődömség, kor a közös marhaállomány mellyel a szövetkezet közös ser- csok 131 darab. Mi a magyará­tésállományát kezelik. Ha szó- zata enneh? Az, hogy az igaz­váteszik nekik a járási szervek gatóság évek óta nemigen tő­éit a durva aránytalanságot, rödik a közös állatállománnyal, minduntalan azzal mentegetöz- nem biztosítják az állatok részé- cikkének jogos bírálata alap­nek: rc a szükséges takarmányt, meg- jón már-a cikk megjelenése­- Ja elvtárs, a mi szövetbe- engedik azt, hogy a közös jó- ^e^fttAet 1 etünkben „em lehet nagyobb szágáUomány rovására szapo- ^ időben «• megtörténjék. mértékben foglalkozni sertésle- rodjek az állatállomány a haz- Ugyancsak intézkedtünk, nyésztéssel, hiszen homoki ter- ta/L gazdasagokban, melőszövetkezet vagyunk, a mi Jó lenne, ha a tsz vezetősége A szovjet orvostudomány zeteket hirdetnek, ők való­arra törekszik, hogy a meg- sággal dicsőítik a testi szen­betegedett emberek fájdal- védést, amely szerintük »ls­mát enyhítse. A fájdalom ten akaratának* beteljesülé­nyomasztólag hat az emberi se. A vallás azt tanítja, hős­eimére, kóros elváltozásokat a fájdalmat nem szacfid idéz elő az idegrendszerben, enyhíteni, mert az megtisz­a belső el választásos miri- títja a testet és megmenti a gyeknél, a légzőszerveknél lelket. Nem véletlen, hogy és az emésztésben, befolyá- egyházi emberek szembe­sül ja az élettani folyamato­kat az emberi szervezetben. A szovjet tudósok egyik fő­feLadatufemak tekintik a fáj­dalom csillapítását. A Pav­lov tanait követő orvostudo­szálltak azzal, hogy szülés­kor különböző fájdalomcsil­lapító szerekkel enyhítsék a szülő nők fájdalmát. Isten arra ítélte az összes nőket — mondják a papok —, mány állhatatosan munkál- hogy Éva bűneiért vezekelve kodik a fájdalom kiküszöbö­lésének problémáján. A vallásos hívők erről a kérdésről merőben más né­szüljék meg A fájdalom parancsá­és ezért Válaszolnak az illetékesek A „Délmagyarország" múlt előtt a betegek rendelkezésé­év december 22-i számában re • álljon". „Nagyobb gondot a Petőfi­telepi orvosi rendelőre" című cikkére dr. Gergely Győző, az SZTK vezető főorvosa az alábbiakat válaszolta: „A Petőfi-telepi körzeti ren­delő megnyitásakor az orvos mellé 3 órai munkaidőre tud­tunk alkalmazottat biztosíta­ni. A fűtési idő beálltakor ez a munkaidő kevésnek bizo­nyult. Erre felfigyeltünk és intézkedtünk az alkalmazott munkaidejének felemelésével kapcsolatosan. Ez január el­sejétől kezdve meg is tör­tént. A „Délmagyarország" — A Mezőgazdasági Könyvkiadó a tervek szerint az idén 100-nál több mező­gazdasági szakkönyvet kíván kiadni. Ezek legnagyobb ré­sze nemcsak a szakemberek­nek, de a gyakorlati terme­lőknek is értékes útmutatá­sokat ad mindennapi mun­kájukhoz. AZ AETÁJ-VIDÉK bliszki nagy ezüstróka-telepén ezrévtl tenyésztik az értéke9 prémes ál­latokat. A telep egyik érdekes­sége, hogy azok a kis ezüstró­kíncik közt gyermekeiket, csillapítása isten nak megszegése meg kell tiltani. Amikor James Joung Simpson skót orvos 1847-ben szenvedélyesen küzdött azért, hogy nehéz szülés esetén altassák el kloro­formmal a szülőanyát — az egyház határozottan szembe­szállt vele. Ma már kevés az olyan nő, aki ne fogná fel a fájda­lommentes szülés nagy elő­nyeit. A Szovjetunióban, a városok és falvak szülészeti intézményeiben ma már ugyanolyan természetes do­log a fájdalommentes szülés, mint például a terhes anyák szakszerű gondozása. I. P. Pavlov útmutatása nyomán, amelyek szerint a szülési fájdalom beállásakor a meg­győző szónak és az agyké­regnek döntő szerepe van, a szovjet tudósok a fájdalom megelőzésére úgynevezett pszicho-profilaktikus mód­szert dolgoztak ki, amely az Megfogta kezét és így léptek be a konyhába. Giza elérkezettnek látta a kedvező pillanatot, hogy szóbahozza vőlegényét. r— Pista, komolyan kérdezem, miért nem birod Komlóst. Mikor szorgalmas, komoly fiú és én szere­tem. — Tényleg, miért is? — Állt meg Pista és elgondolkozott. hogy a váróhelyiség már a amelyeket anyjuk nem tud orvosi gyakorlat területén rendelési idő megkezdése táplálni, macskadajkát kapnak. I új lehetőségeket nyit. 49. ^V*"'— ^ .fl T^. \~I F Pista kezdte megérteni Máriát és már becsülte, mint egyenrangú em­bert. Nem azzal a felületes és lázas feszültséggel telt becsülés volt ez, mely a nőnek szólt, hanem a telje­sítményt felmutató ember megbe­csülése. __ De ugyanakkor akaratlanul is ön­magát állította oda és sokmindent zük, tudod, addigra te is készen le- ilyenkor zeneórára ment. S minden megértett. Megértette, hogy a »ány szel a bútorral. De hogy ez micsoda nap, munka után, mikor bezárta a látta nagy hibáit és nem rettent ajándék! Hanem tudd meg, hogy műhelyajtót, elégedetlenül méreget- vissza. Küzdött érte, előbb összetörte — Talán azért, mert olyan semmit sem kívánunk ingyen, meg- te magában a teljesítményt, mert hi- hamis „önbecsülését*', majd aprán­kos képe van. Vagy azért, mert néha vesszük az anyagot. Van Ferinek egy ába, hivatal után estig már nem so- ként lelket vert bele. De ez a felis­gúnyosan mosolyog, ha én belelendü- ismerőse, aki tele van régi holmik- kat tudott végezni. — Megvacsorá- mérés nem volt azért kellemes lök valamibe s nem hagyom igaza- kai, meghalt a nagyanyja. Jó vastag zott, elővette a harmonikát és feltet- Hiába, a férfi mindenben erő­mat. De már ez elmúlt, Gizám, nem bútorok, abból alakítasz nekünk, te az állványra a kottát s egy órán sebbnek és különbnek szereti magát is olyan tudákos, mióta meglátogat- Majd én leszek a kisinasod, Feri meg át lankadatlan kedvvel gyakorolta a tudni. Különösen a szeretett lény tam a gépei előtt. Csupa mocsok a kifutó. leckét. előtt. volt szegény s átkozta a nem tudom tervezgettek békésen és meg- Anyának már zúgott a feje, de S még mindig nem volt biztos ab­XSSSe róla sTd8 e.e^eíknT^oS hall- nem szólt soha egy szót sem. Fárad- ^ ~ ^iTK^SM pKIKt I ÍXf^f 16 mÍndannyÍan' ^ M^elyeslőeTtnÍiélte a fiú Hát azt mondorn hoav nem is olyan krumpli „megmeredd még's .^ldog8n'. . J , lázas tevékenységét és egyszer sem Hát azt mondom, hogy nem is otyan Majdáni Mária is odaszokott, a említette, hogy hiszen úgy beszélték tudákos ez a Komlós. Ettol fogva megváltozott a Reze- Rezeda utcába, mert már nehezen meg, nem a Giza bútorairól lesz szó. — Jé, ezt nem is mondtad, hogy da utcai ház csendje Izgatott vitat- tudták összehangolni találkozásaikat. Pista ezt is megfigyelte és megértette voltál nála. Jaj, de örülök! - Kiá - kozások hangzottak el, ki-be szalad- A lány nyelvtanfolyamra járt, esti mindjárt, hogy hajszálon múlt alí­totta Giza és kislanyosan ugrált, fel- tak, kopacsolas, fűrészelés és fütty- könyvelési tanfolyamra és az egye- kor hogy igent mondott Gizának lábon. szó hangzott a kis udvarban. Délután temi felvételi vizsgára készült. Sokat s ném árulta el, hogy tévedett — ottol. — Szállították az oreg butoro- vállalt maeára az arca sánadt lett. Piai.- hiovtétr A IC ÍOW drtnrlrtHn 7\/T 4-— Tudod Pityu, most még jobban . . ...... o :.az °Teg DuiP™: yáHalt magára, az arca sápadt lett, Csak higyjék, ő is így gondolta. Most örülök, hogy hozzá megyek. Az es- kat. megvitattak a fazont es Fista ldeges és fáradt. Egyelőre bírta meg már így is gondolta valóban és na«y te nekilátott a munkanak. s aijg várta, hogy oroszból levizs- „1, _...= Hetenként két nap volt, csendes, gázzon. , küvőre elhívjuk Péter bácsit s meg harmonikázol. Októberre tervez­örömet okozott neki ez a munka. (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom