Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-05 / 4. szám

Csüftirtök. 1956. január 5. A takarékos emberek brigádja 8 DELMIt YIR0RSZI6 Talán két hónapja annak, hogy három töprengő ember összeült, hogy amin eddig külön-külön gondolkodtak, ezután együtt törjék a fejü­következtében felcsavarodott a szál a nyomhengerre. Ezt azzal akarjuk megakadályoz­ni. hogy egy automatikus vá­gókészüléket állítunk be, ket. S most enrtek a három amely rögtön működésbe lép, takarékos embernek a Tnun- mihelyt elszakad a szál. Icájáról beszélgetünk a Sze­gedi Kenderfonógyár statisz­tikai osztályán Sdhuszter Já­nos osztályvezetővel, Oláh József újítási előadóval és a brigád egyik tagjával: Peták Józseffel. Hegyes István és Schiller Lajo6 — a másik két Jakarékos" ember — most nincsen Itt. A „Lenin" újrto brigád Miért te mondjuk takaré­kosnak ezt a három embert? Ennek története van, amely úgy kezdődik, hogy az üzem j újítóinak meglehetősen hosz- j szú névsorából a három ne- \ vezett személy — egyébként időelemzők — mintegy két hónappal ezelőtt elhatározta, hogy ezentúl nem magányo­san, hanem együtt készíti el újítási javaslatait. — Rájöttünk ugyanis — meséli Peték József —, hogy együtt eredményesebben le­het újítani, hiszen „több szem többet lét". így született meg tehát a három takarókos ember bri­gádja. S mit csináltak eddig? Nézzük meg mindazokat az újításokat — vagy legalább is a fontosa túrját —. amelyeket ők együtt készítettek eL E javaslatok közül talán az esz­tergapadokra tervezett elekt­romos fékberendezés volt a legelső. Ennek a berendezés­nek ugyan nem a takarékos­ság a lényege — bár elősegíti az idővel való takarékosko­dást —, hanem a baleseteihá­xítás. Aa esztergályosoknak nem kell ezentúl kézzel lefé­kezni a fúrófejet, elvégzi ezt az ő kezük helyett az elektro­mos fékberendezés. A követ­kező újításuk tulajdonképpen egészen egyszerű ötlet voít a köszörűgépek jobb elhelyezé­sére, de jelentősen elősegí­tette a munkaelőkészitén meggyorsítását és ezzel .Idő­nyerésre" vezetett. Takarékosság idővel, anyaggal A harmadik újítás azután egyaránt eredményez takaré­kosságot az idővel és az anyaggal. Három takarékos emberünk arra a gondolatra jutott, hogy ha az öntőmo­delleket átvizsgálja, akkor r.dk felesleges munkától kí­méli meg az embereket és ugyancsak nem kevés elpo­csékolődó anyagtól a vállala­tot. Eddig ugyanis sok volt a „ráhagyás" az öntőmodel­leknél. s ez azt eredményezte, hogy az öntvényekről a feles­leges anyag lemarása sok időt vett igénybe, másrészt sok anyag ment kárba. Ehhez hasonló eredményre vezet az újítás is, amelyet a kétrészes kúp-fogaskerekeik egybeöntá­sére dolgoztak ki. Ezeket a kúp-fogaskerekeket eddig félrészekben készítették, és így sokkal több időt vett igénybe megmunkálásuk, dc nagyobb volt a selejt lehető­sége is. Ezentúl egybeöntik a kerekeket és a megmunkálás után repesztik ketté, mintegy 8—10 perc időt nyerve egy­egy kerék megmunkálásánál. Végül a legutolsó javaslatuk egy olyan probléma megoldá­sára irányul, amely évek óta foglalkoztatja az üzemet. A kazánházból kikerülő salakot eddig az udvaron hűtötték le, s ez a tűzbiztonság szempont­iából nem a legelőnyösebb el­járás volt. Üjítóink javaslata a kővetkező: a salakkal meg­rakot csillére — mielőtt ki­kerülne az udvarra — egy fedöharangot engednek rá, amelyben hideg zuhanyt kap a forró salak, s így amikor már az udvarra kerül, nem jelent veszélyt. A példa ragadós A brigád tevékenysége az­után annyira felbuzdította a dolgozókat, hogy újítani ke­bői. S már ez a brigád is el­készített vagy öt javaslatot. Hogy mit jelent a brigádok munkája az üzem életében, a második ötéves terv sikeres végrehajtásában? Talán fe­lesleges Is erre külön vála­szolnunk, hiszen ez tetteikből kiviláglik, apró és nagyobb munkamozzanatokon keresz-| tül, tízpercesből és dekákból Orvostudomány és a vallás A marxista filozófia-konferen­cia első évfolyamának hallgatói közül néhány orvon, a az Or­vostudományi Egyetem egyes hallgatói a tudomány és a val­lás „megbékélését" lehetőnek tartják. A felvetett problémák helyes tisztázásához (L O. Ka­nyevszkl, az orvostudományok kandidátusa) cikkével szeretnénk hozzájárulni. II. rekedett kedvük. Nem sokkal mázsákat és tonnákat takaríta­azután, hogy a mi három ta- na'* S a megtakarított karéikoe emberünk brigádba >d° alatt a megtakarított állt össze, megalakult a négy- anyagokból több fonál jut tagú Jedlik-brigád is, fiatal maid a szövödékbe. technológusokból, mérnökök- (némelh) A mikrobák felfedezése százezrek életét menietw meg A tudósok a több! között azt tlonságait, u szervezetbe való i megállapították, hogy a fer* behatolásuk módját és hatásu­végÜl is napokat, hónapokat, ' tőzflbetcgségck jelentős részét — kat, a védekezés módját is meg­pé'.dúul a tífuszt, a pestist, a találták. Ezáltal az Szovjetunióban, a lakosság jó­létének és kulturális szlnvonas Iának állandó emelése, az átfogó egészségvédelem és az orvosi int tézmények hálózatának állandó bővítése, az orvostudomány gyors kibontakozása és a felvi­lágosító munka a lakosság köré­ben jó eredményeket hozott A megbetegedések száma és • ha­lálozási arányszám hamarosan erősen csökkent. Számos ször­" "• nyű járványos betegséget —• emberek m;nt például a pestist, kolerát; TIZENNÉGY NAP NÉGY SZOVJET VÁROSBAN Ián­mellett is szenvedélyesen dzíát tör. Bár nagyon érdekelne minket is, gondoljuk, liogy olvasóinkat — „Figyelem! .4 pontos idő rom programunk volt. Múzeu­12 óra húsz perc. Tíz perc múl- mok, filmgyár, s este színház, va utasszállító repülőgép indul Többek között láttam három Kiev—Moszkva irányába. Kér- gyönyörű balettelőadást, meg­jük az utasokat, szíveskedjenrf: néztük az amerikai néger-opera is ennek a filmnek további rész­elfoglalni helyüket!" — hang- műsorát is, melynek népszerűsé- lebei, mégsem tudunk most to­rolt a barátságos hangú felszóli- gével csak a mi Fővárosi Ope- vább erről beszélni, mert meg­tás. Még néhány családi ölelés rettszinházunh vetekedik. Erről szólal a szegedi színház társal­és baráti kézfogás, majd mind még csak annyit, hogy Moszk- gójában a hangszóró: „Folytat­a hatan beszálltunk a hatalmas vában „Csárdáshirálynö-láz" juk a Tisztítótűz' próbáit. Bar­gépbe. Elől Gordon Zsuzsa és volt, mindenki látni akarta a syt és Lontayt kérjük a szín­Ferrari Violetta, utánuh Kál- magyarok előadását. padra", lai Gyula elvtárs népművelési „. . , , , , miniszterhelyettes, a küldöttség ~ Bar. nt " l*at>. ho«\' » Wí, PoraaMszáprk vezetője, Lalabár Kálmán, » MpáMTfi színházzal „ F«r«.-Aytl expressz «#„Lt i. z„ harmadikként a magyar filmhét Maki. Karoly rendező és én. u ^^ fl versgmjt A 4 nínhd-J próba után ismét Találkozás emberek nagyon szeretik filmje- találkoztunk, mivel azonban ez Fiseher tnnie-ral inkel és kitűnően ismerik színé- már os étteremben történt, s Kfr„í,e„ szeinket. Lalabár Kálmán, — ebédnél mégsem illő túl sokat akit különösen a „Fel a fejjel" kérdezősködni, befejezésül arra Itt egy pillanatra megszakít- című. cirkuszfilm után szerettek kértük Barsy elvtársat. hogy juk ezt az érdekesnek ígérkező meg — nem tudott úgy végig- még néhány élményéről számol­oörténetet, s bemutatjuk olvasó- menni a moszkvai utcán, hogy jon be olvasóinknak, inhnak az „én"-t, aki udvarias- lépten-nyomon ne állították vol- — 4 Szovjetunióban legjob­ságból utolsóként szállt be a na meg ilyen közvetlen kérdé- ban a hatalmas méretek ragad­gépbe. Barsy Bélával, a szegedi sekkel: „Peti bohóc, hogy vagy? fák meg figyelmemet. Nekem, Nemzeti Színház Kossutlt-díjas — Peti bohóc, hova mégyF" mjnt szegedinek különösen le­müvitzével beszélgetünk, aki nyűgöző látványt jelenteti a magyar filmművészeti hűl- tfcl r"mt>h Moszkva óriási forgalma, amely döttség tagjaként két hetet tői- munriyeioen lélekszámban egy nap alatt tőtt a Szovjetunióban, s a na-, _ Kérésünkre meglátogattuk majdnem eléri hazánk lahossá­pohban érkezett vissza Szegedre. a Szovjetunió legnagyobb film- gának számát. Csodálatosak a Azóta szinte állandóan mesél stúdióit. 4 moszkvain kívül lát- szépen rendezett ötös oszlopú gazdag élményeiről, emlékeiről. íufe mgg a leningrádi, a kieviés autóutak, az épületek nagy ará­— Először Kievben szálltunk minszki stúdiók munkáját. Amit nya. a hatalmas felhőkarcolók, le, s legnagyobb meglepetésünk- láttunk, az egyenesen csodála- nz áruházakban szakadatlanul re az első ember, kit megláttunk tost A legkorszerűbb technikai hömpölygő tömeg. A méreteken a gyönyörű repülőtéri étterem- felkészültséggel, hatalmas mé- ">l oem mehettünk el észrevét­ben magyar művésztársunk, Fi- retű személyi apparátussal dol- lenül " "egy tisztaság mellett scher Annié zongoraművész volt. g0-nak a szovjet filmgyárak, sem. Erre csak egy példa: alig­Mi ebéd után folytattuk útim- Csak Moszkvában 360 állandóan hogy elindult a Vörös-Nyíl ex­kat Moszkva felé. A központi re- szerződtetett színésze van a stú- Pr''ss Moszkvából Leningrád pülőtéren ünnepélyesen fogad- diónak. Ezek, ha éppen nem fii- jelé, megjelentek a folyosón a tak, majd szállásunkra, a város meznek, akkor a moszkvai úgy- takarltóasszonyok a modern por­egyik legszebb, 21 emeletes szál- nevezett Film-Szítiházban ját- szívógépekkel.. * De beszélhet­Iódájába mentünk. Innen indul- s-anah közvetlenül a közönség nénk még az egyszerű szovjet tunk el városnézésre, s evvel előtt. emberek vidámságáról, közvet­hezdelél is vette a Szovjetunió- , . fenségéről, » nem utolsósorban ban töltött 14 nap dús pro- ~ A: "/ szovjet filmekre első- szerénységéröl sorban a problémák merész fel­vetése. a mondanivaló jelenbeli Időközben annyira „bele­aktualitása jellemző. Most feje- jött" már Barsy Béla uz clmé­ződteh be az „Idegen rokon" cl- "!/«'«> " még frissen izzó emlé­mű film felvételei, amely egy kek felelevenítésébe, hogy egé­ó-módú kolhozcsaládba „benő- szen elhűlt előtte a lencsejöze­sült" kapzsi emberről szól és lék és a sertéssült. Ezt azonban megmutatja, hogy a rossz csa- "l°r nem engedtük, hiszen cny­ládi élet milyen következmé- "Uírc még az interjút Uérö új­nyekkel jár a kolhoz munkájú- ságírók sem Önzőek. Búcsúzóul s kivételesen nem a megszokott ban. Tanulságos bűnügyi esetet ~ olvasóink nevében is — meg­..Kostulli'-ra, hanem az egyik dolgoz fel egy sofőr szerelméről köszöntük ezt a beszélgetést és legfinomabb szovjet cigarettára, készülő új film. amely azután kívántunk művészi munkájához a „Drug"-ra, majd igy folytatja: egészen egyszerű eszközökkel további sok sikert. — Naponta legkevesebb há- egy sor hétköznapi élet-igazság (sömjén) 48. MÁSODIK FEJEZET, melyben újra felhangzik a „Vörös Csepel". A rezeda utcai ház műhelybérlő­jét egy csütörtöki május elei napon kora hajnalban megtalálták fel­akasztva a kis házban. Pista vette észre, mikor bement hozzá, hogy meg­beszélje vele a mielőbbi kiköltözés módozatalt. Három hónapja alig fizetett vala­mit a bérletért, használta a gyalupa­dot, néhány szerszámot is kikunye­rált, miután eladta a magáét. Az ide­gen asszony, akivel együtt élt. megint elment, de most már nem Is tudták, igazi ura sem, hogy hová lett. — Két napja egyedül ténfergett ez a lecsú­szott ember s mo6t megölte magát. Pista, miután a hatósági emberek elvégezték dolgukat és a szerencsét­lent is elszállították a bonctani inté­zetbe. bement a hivatalba. Majdnem elkésett. — Délután összekeres gélte az ember csekély holmiját és netette kolerát, a vörhast, a vörhenyt, százezreit lehetett a biztos ha- b;mjdt kiütéses tífuszt' stb, n diftériát és más fertőző beteg- Iáitól megmenteni. teljesen száműzték az ország te­ségeket mikrobák terjesztik. Az egész gyakorlati orvostu- riiletéről és a diftériás-, vérhas-; Miután az orvosok kiderítették domány megdönthetetlen bizo- tuberkuiotiku9 é9 „aláriás meg­ezeknek a mikrobáknak a tulaj- nyitekát szolgáltatja annak, hogy belegedé9ek 6záma „wmérték­a betegségek eUen. eredményes fcen c6ökkcnt pcdi czek „ bt. harchoz nem böjtolésre éaimad- 40_50 évvel ^jőtt, . sugra, nem csodadoktorokr. és c&r, Oroszomágban rengeteg javasasszonyokra van szükség- embeíáldozalol követeltek: hanem az orvostudomány fej- 1913.ban é)dáu, ,öbb minl tiz. lesztcscre, egészsegúgy. intézme- mil,ió cmbor knpott heveny fer­nyekre a munka- es életkorul- tŐ2Őbet - t és Wík k6ztil menyek rendszeres javitasara. körülbe,üt {61milHó cl is pusz. Különösen világosán mutatja lu,L Ezek a h,t igtV a k,p;. ezt a Szovjetunió példája, ahol u országokban még ma is a dolgozok egészségének védel- , , . , me az állam elsőrendű köteles- tlibb 9eaz*"r emberéletet pusz­A szocializmus győzelme a lítnak el. / Sedt élgeiid 7$<vuu+ TJétúwl 1 sége. Haldokló emberek újjáélesalése gr anya. ..Csárda eh Irály nő-Ida" Moszkvában Erről az élménygazdag pro­gramról és a Moszkvában látot­takról beszélgetünk Barsy Bélá­val. Rövid szünetet tart. mi­közben rágyújt egy cigarettára, A szovjet orvostudomány ha- semminemű „káromlásról", vi­tározottan tagadja a „csodálatos szont, ha az „újjáélesztés" pro­gyógyulásról" szóló különböző blémáját végleg megoldják, órié­v&ltozatokat, amelyeket a vállá- si jelentősége lesz. V. A. Nye­sos nézetek hívei terjesztenek, gevszkij professzor és más szov­Mig a vallás azt hirdeti: az em- jet tudósok máris kidolgoztak beri nyavalyákat tétlenül kell egy módszert, az emberi szerve­szemlélni és isten kegyelmére, ret újjáélesztésére, amelynek lé­illetve valamilyen „csodára" nyege nyomás alatt végrehajtott kell várni — az orvostudomány verőeres vérátömlesztés. Ezzel a betegségek elleni hatékony a módszerrel, amelyet az úgyne­küzdelem szükségességét, a be- vezett terminálállapot tanulmá­tegség megelőzésének lehetősé- nyozásún&l szerzett felismerések gét hangsúlyozza. A szovjet tu- alapján dolgoztak ki, 842 em­dósok olyan bonyolult problé- bert mentettek meg az életnek, mák megoldásán is dolgoznak Ezek az en)berct a haldoklás mAr' ml.nt Pél.dé^ " A6zcncze! különböző szakaszaiban voltak, újjáélesztésének kérdésén — ami vallásos felfogás szerint „isten- Mi «> ba nem « orvostudo­káromlás". Persze, itt szó sincs mány erejének bizonysága? Test nélkül nincs »lélek* Az orvostudomány fejlődésé- függetlenül a halál után tő­ben igen nagy szerepet játszik vább létezik. A haladó tudo­az emberi pshiché, illetve az el- mány mindezeket az agyréme­mé természetének helyes, mate- ket megcáfolta* rialista felismerése. Éppen a Az első természetkutató, aki pszichés jelenségek területén szétoszlatta a „lélek" isteni ere­tartották magukat a legtovább detéről és a testtől való függet­a vallásos-idealista nézetek, hi- lenségéről létrejött vallásos le­szen ezekről a jelenségekről sok- gendákat. I. M. Szeesenov nagy fajta babonás elképzelés szüle- orosz élettantudós volt. Szeese­tett a különböző korszakokban, nov sok művében kimutatta; A vallásos nézetek hivei azt ál- hogy a pszichés folyamatok az lították: az ember egész tényke- ngyvelővel és az érzékszervek­dósét nem az anyag, hanem a kel függnek össze és hogy a láthatatlan „lélek" határozza ,.tálvilági életről" szóló mítosz meg, amely a testtől teljesen teljesen alaptalan. Beiktatták a DISZ megyei végrehajtó' bizottsán út titkárát A Csongrád megyei DISZ- gyénkben fellendül az ifjúsági végrehajtóbizottság új titkárát, élet. Megválasztásáig megbízott Ilraboczki Mihály elvtársat be- titkárként áll Hraboczki elv­iktatták új munkakörébe. Hra- társ a DISZ megyei végrehajtó­boczki elvtárs eddig a Somogy bizottság élén. megyei DISZ-végrohajtóbizott- Hraboczki elvtárs beiktatásá­ság titkára volt. Személyében nál jelen volt Kádas István ek-­hivatott vezető kerül a megyei társ, a DISZ Központi Vezető­DlSZ-végrehnjtóbizotlság élére, ség titkára. Németh Károly elv­Régi ifjúmunkás tapasztalatai, társ, a Csongrád megyei Párt­továbbá az, hogy a DISZ Köz- ^cSSemS ponti Vezetőség tagja ígéret ar ra, hogy munkája nyomán me eryei tagjai. végrehajtóbizottságának nem is járt volna e földön. S újra Apját látta, holtan. Annyira elmerült a keserűségben és önvádban, másrészt a szerencsét­len végzetének okait fürkészve any­nyira elgondolkodott, hogy észre sem vette, már negyedszer szólt be érte Giza. Nem hallotta. Mindannyian tudták, hogy a bér­lőnek valalha jólmenő műhelye volt s mikor már nem tarthatta a segéde­ket olcsón s az inasokat ingyen kez­dett lefelé csúszni. Maga nemigen szerette a munkát, nemegyszer át­kozta a világot s okolta minden ba­jáért. Fokozatosan jöttek elő a bajok, az ital. az erkölcsi romlottság, a tét­lenség. az ostobaság. Mártírnak hitte zas mámorban élt az ember s egy pillanatra sem villant elébe, hogy önmagát számadásra vonja. Fiatalko­rában próba csendőr volt. Apja sirján már zöldülni kezdett a sok virág, amit Anya és Giza ültet­tek. A fiú nem volt képes eddig kiláto­gatni a temetőbe. Éjjel, ha felriadt valami súlyos álomból, sokszor látta Apját, ahogy nézi őt, merően, a tol­vaj fiút. Nem tudott még kimenni a sírhoz és megnézni mégegyszer a dombot. De sokat foglalkozott Apjá­val és minden tette, szokása, szavai, megnőttek előtte. Most, hogy végre felocsúdott n méláaásból. ami kínzó és rettenetes gondolatokkal volt telítve, tovább fonta józan terveit. — Itt fog íires hogy egy napon együtt folytatják az életet. Első a bútor* Kitervelte már napokkal előbb, hogy miként szerzi meg a fát, e? az első. Addig is előkészíti a műhelyt, előszedi a szerszámokat. Bosszúsan számolgatta a megmaradtakat, amit kölcsönvett az albérlő. Két kisebb véső hiányzott és a daraboló fürész. Rakosgatott, jött. ment. Giza megint beszólt, de most mér mérgesen. — Gyere már, a krumpli egészen megmeredt. Ezen Pista nevetett, megmeredt. Micsoda kifejezései vannak ennek a lánynak. Becsukta lakatra az ajtót és zsebébe dugta a kulcsot. — Mától kezdve ez az én műhe­lyem. Itt készül számunkra a bútor Jelentette ki. s várakozva nézett hú­gára. Az félreértve a dolgot, meg­hatódva mondta. — Igazán Jó fiú vagy Pityu, köszönjük. Tudom, hogy gyönyörű lesz. Pista meghökkent és zavarodot­„. magát, kit legázolt a rend. Valami jobb időkre várva, míg jelentkezik félelmetes módon villogott szeme, ha óráiban dolgozni és megcsinálja ma- j®n.Plsl°8°tt- — íré. hát hogyne, ierte valami rokon, a fáskamrába s szesz forrósította agyát, s ilyenkor gának a szoba bútort. Most hasznát ajd megbeszéljük, hogy mit akar­— De most is dolgozunk ' aztán alaposan kitakarított. Késő es- kész lett volna belerúgni a szövetke- veszi az önkéntes és félig kényszerült a fo,rmaját, meg miegymást. — esv úiításon — egészíti ki a ' tj8 dolgozott apja egykori műhelyé- zetek kirakataiba, nekimenni a rend- inaskodást apja mellett, családjának ®flül ,mes elcsodálkozott saját ma­D T- F A ben és ezernyi gondolat rajzott agyá- őrnek, s ilyenkor verte az idegen dolgozik. Ügy gondolkodott errő', ez edd'S nem te jutott kepet Peták József. — A vi- terl Itt yolt ez a huIla s a m^sik 0[_ ass20nyt. aki különben egy piszkos, mintha már is „családja" lenne. Va- eszébe- Megérdemli ez a Giza, na­zesfonóban eddig sok anyag (dalon, Apja sir ja. Mit ér az ember? henye és pénzsóvár embernél nem lahogy nem sokat „udvarolt" ő Má- fiyon is megérdemli, ment kárba: a szálszakadás ' Az ember csak felfordul s mintha volt több. összekerültek. Ebben a lá- riának. de mind a ketten tudták, (Folytatása következikj

Next

/
Oldalképek
Tartalom