Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-31 / 26. szám
Kedd. 1956. január 31. 3 OELMQíYQRORSZtG A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kössön barátsági és együttműködési szerződést ÍV. A. Bulganyin iixenele Dwight Eisenhotcerhez Moszkva, január 28. (TASZSZ) Zarubin, a Szovjetunió washingtoni rendkívüli és meghatalmazott nagykövete felkeresne Dwight D. Eisenhoweri, az Egyesült Államok elnökét és átnyújtotta neki N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenetét. Az üzenet a következőképpen hangzik: DWIGHT EISENHOWER őexcellenciájának, az Amerikai Egyesült/Államok elnökének, Washington Igen tisztelt Elnök Űr! Mély meggyőződésem, hogy ön osztozik az országaink kapcsolatainak jelenlegi állapota miatt éraett aggodalmamban, s ezért közölni szeretném önnel a kapcsolatok megjavításához vezető lehetséges utakról alkotott elképzeléseimet ön természetesen egyetért velem abban, ihogy a jelenleg kialakult nemzetközi helyzet azt követeli valamennyi államtól és elsősorban a világbéke és a népek biztonsága biztosításáért különös felelősséget viselő nagyhatalmaktól, hogy olyan intézkedéseket tegyenek, amelyek előmozdíthatják a nemzetközi feszültség további enyhülését, valamint az államok közti bizalom és együttműködés elmélyülését. Ez összhangban állana a népek hő törekvéseivel, Ihogy békében és nyugalomban éljenek, anyagi erőforrásaikat és energiájukat a teremtő, építőmunkának, a kulturális fellendülésnek és felvirágzásnak szenteljék. Genfben, a négyhatalmi kormányfői értekezleten mindannyian kijelentettük, hegy a békés egymás mellett élés és a hatékony együttműködés elveinek megfelelően készen állunk arra. hogy elérjük a nemzetközi feszültség enyhítését és az államok közti kapcsolatok megjavítását. Kétségtelen, hogy a nemzetközi feszültség további enyhítése szempontjából különös jelentőségűek a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai. Ezzel kapcsolatban felmerül annak szükségessége, hogy lépések történjenek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Egyesült Államok kapcsolatainak lenyeges megjavítására. A szovjet—amerikai kapcsolatok ilyen megjavítása komoly mértékben hozzájárulna ahhoz, hogy egészségessé váljék az egész nemzetközi helyzet, hozzájárulna a világbéke fenntartásához és megszilárdításához. Országaink kapcsolatainak története meggyőzően bizonyítja, hogy a kölcsönös megértést célzó törekvésen, a szuverenitás kölcsönös tiszteletén, majd a továbbiakban az agresszív erők elleni közös harcon alapuló baráti együttműködésük megfelel mindkét nép legfőbb érdekeinek. Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy államaink népei az ifjú szovjet köztársaság elleni külföldi intervenció időszakát kivéve, sohasem harcoltak egymás ellen, nem volt és ma sincs köztük semmiféle kibékíthetetlen nézeteltérés, nincsenek olyan határok vagy területek, amelyek vita vagy konfliktus tárgyául szolgálhatnának. A szovjet nép ezért a teljes megértés érzésével fogadta önnek a genfi négyhatalmi kormányfői értekezleten elhangzott ama kijelentését, amelyben rámutatott: ,.Az amerikai nép a szovjet nép barátja szeretne lenni. Az amerikai nép és a szovjet nép között nincsenek viták, nincsenek konfliktusok, nincs kereskedelmi ellentét. Történelmileg népeink mindig békében éltek." Maga az élet bizonyította be, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttműködésének alapjai nem véletlen és múló motívumok voltak. hanem gyökeres és tartós érdekek. Ez szembetűnően kifejezésre jutott mindenekelőtt abban, hogy országaink mindkét világháborúban szövetségesek voltak. ön, mint a Hitler-ellenes koalíció egyik kiváló katonai vezetője, különösen jól tudja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok harci együttműködésének a második világháború éveiben döntő fontosságú szerepe volt a közös ellenség — a fasiszta •agresszorok — szétverésében. A két ország legjobbjainak vérével megpecsételt harci szövetség, amelyben NagyBritannia, Franciaország. Kína, Lengyelország, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Norvégia és a szabadságszerető népek koalíciójának többi országai is részt vettek, becsülettel kiállta a próbát, az agresszió erői által Nyugaton és Keleten népeinkre kényszerített háború minden megpróbáltatását. Sajnálatos, hogy a háború befejezését követő időben a Szovjetunió és áz Egyesült Államok baráti viszonya és együttműködése megszakadt. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonyának megromlása — bármilyen okok is idézték ezt elő — ellentétben áll mind a szovjet nép, mind az amerikai nép érdekeivel, hátrányosan hat lei az egész nemzetközi helyzetre. Ogy vélem, hogy önnek, csakúgy, mint nekem, az a meggyőződése, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió társadalmi rendszerének különbsége nem akadályozhatja meg országaink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak fenntartását, ami érdeke népeinknek. A második világháborút megelőző években a szovjet— amerikai kapcsolatok különösen gazdasági téren jelentős mértékben fejlődtek. A háború alatt országaink kapcsolatai újabb fejlődésnek indultak. Ez a fejlődés országaink népeinek széleskörű támogatásával találkozott és fokozta népeink kölcsönös rokonszenvét. Ez elősegítette a háború befejezésének meggyorsítását és a népek áldozatainak csökkentését i I ; I Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a .hidegháború" időszakában a Szovjetunió és az Egyesült Államok között komoly nézeteltérések támadtak a leszerelést, az európai biztonság biztosítását, a német kérdést, valamint egyes távolkeleti kérdéseket illetően. És az említett problémák fontossága érthető. Mint a Genfben tartott legutóbbi négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet megmutatta, ha közeledett is egymáshoz a felek álláspontja, az egyes tárgyalt kérdésekben lényeges eltérések merültek fel és további erőfeszítésekre és időre van szükség, hogy az említett problémák megoldásában megfelelő megegyezésre jussunk. A szovjet—amerikai viszonyban jelenleg fennálló helyzet fenntartása azonban nem segítheti elő a megoldatlan nemzetközi problémák rendezését. Viszont a szovjet —amerikai viszony megjavulása — ami megfelelne az országaink közti baráti kapcsolatok fejlesztésére irányuló törekvéseknek — olyan új nemzetközi légkört teremthetne. amely kedvezően hatna a vitás kérdéseknek tárgyalások útján, kölcsönösen elfogadható alapon történő megoldására. Feltétlenül látni kell, hogy a nemzetközi feszültség további enyhítése és az államok közti bizalom megszilárdítása, ezen belül a szovjet— amerikai viszony megjavítása feladatának gyakorlati megoldása megfelel mind a szovjet nép, mind pedig az amerikai nép érdekeinek, de valamennyi más nép érdekeinek is. Azt hiszem. Elnök úr, Ön egyetére azzal, hogy a nemzetközi feszültség a mai körülmények között a béke megbontásának lehetőségét rejti magában, ennek a népekre nézve minden veszedelmes következményével. Emellett mindenki előtt ismeretes, hogy a hadviselés legújabb eszközei, így az atom- és hidrogénfegyver, a korszerű lökhajtásos és rakétatechnika különböző eszközei, valamint a tömegpusztító fegyverek egyéb fajtái, minden ország népeit egyaránt veszélyes helyzetbe hozzák a nemzetközi béke felborulása esetén, azzal fenyegetik őket, hogy területük és elsősorban a magas fejlettségű országok sűrűn lakott vidékei az atomháború pusztító hatása alá kerülnek. Ma minden államnak jobban, mint valaha, az a kötelessége, hogy szívén viselje a béke fenntartását és megszilárdítását, a nemzetközi viszályoknak kizárólag békés eszközökkel, az Egyesült Nemzetek Szervezete célkitűzéseivel és alapelveivel összhangban való megoldását. Nem lehet kétséges, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok népeinek egyaránt érdeke a fegyverkezési verseny megszüntetése, hiszen ez a verseny arra készteti őket, hogy erejüket és eszközeiket improduktív célokra fecséreljék. A jelenleg folyó fegyverkezési verseny nemcsak a katonai kiadások súlyos terhét rakja a népek vállaira és ezzel akadályozza a népek anyagi jólétének növekedését, de nagymértékben fokozza az új háború veszélyét is. A szovjet—amerikai viszony megjavulása megkönynyítené a fegyverkezési hajsza megszüntetését és elősegítené az államok gazdasági erőforrásainak békés célokat szolgáló teljesebb felhasználását. Ebben az esetben azok az anyagi eszközök, amelyek most nem termelékeny katonai kiadásokra jutnak, felhasználhatók lennének a népek anyagi jólétének fokozására: az adók csökkentésére, a reálmunkabér emelésére, lakás- és középítkezésekre, arra, hogy a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdítása érdekében segítséget nyújtsanak az elmaradott országoknak. Mindez elősegítené a belső piac felvevő képességének jelentékeny növelését, továbbá a nemzetközi kereskedelem kiterjesztését. Emellett biztosítva lenne a termelés megfelelő kiterjesztése és a lakos-, ság foglalkoztatottsága a békegazdaság fellendítése alapján. El kell ismerni, hogy az utóbbi időben olyan események történtek, amelyek kedvező hatásának feltétlenül i meg kellett mutatkoznia az! egész nemzetközi helyzeten. | Az elmúlt év olyan esztendő' volt, amelyben a világ egyet-j len táján sem volt háború. A. legutóbbi időszakban ren-1 deztek néhány olyan bonyolult nemzetközi problémát, amely a második világháború, befejezése után megoldatlanul maradt. Az elmúlt háború óta első ízben találkoztak Genfben a négy hatalom kormányfői és a találkozó során elért eredményeket a világ népei őszintén és lelkesen köszöntötték, mint olyanokat, amelyek megfelelnek vágyaiknak és reményeiknek. Az utóbbi időben észrevehetően megjavultak a Kelet és a Nyugat országainak, köztük a Szovjetuniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak a kapcsolatai, bár e kapcsolatokat még korántsem lehet széleskörúeknek és elégségeseknek nevezni. Ami a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat illeti, ezek a szélesedő kapcsolatok megmutatták, mennyire erős országunk népeinek törekvése e kapcsolatok és a baráti együttműködés fejlesztésére. Mindezekben a fontos nemzetközi eseményekben, amelyek során á Szovjetunió a béke megszilárdítása és a népek közötti barátság érdekében szállt síkra, a létrejött eredményeket jelentős mértékben országaink együttműködése biztosította. őszinte meggyőződésem, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítása megérett és szükséges. Véleményem szerint ezt a célt szolgálná, ha országaink barátsági és együttműködési szerződést kötnének egymással. Ez a szerződés kimondhatná, hogy a felek az őszinte együttműködés és a kölcsönös megértés szellemében fejlesztik és erősítik a Szovjetunió és az Egyesült Államok népeinek baráti kapcsolatait, az egyenjogúság, az állami szuverénitás kölcsönös tiszteletbentartása és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján, és kizárólag békés eszközökkel, az ENSZ alapokmányában foglalt rendelkezéseknek megfelelően oldják meg öszszes nemzetközi vitáikat. A szerződés kimondhatná a felek megegyezését arra vonatkozólag, hogy elősegítik a Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági, kulturális és tudományos TERVEZET együttműködésének fejlődését és erősödését, a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elve alapján. Én és kollégáim úgy véljük, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok e szerződésének megkötése fontos hozzájárulás lenne a szovjet—amerikai viszony fejlesztéséhez és egyúttal nagy nemzetközi jelentőségű akció is lenne. Mélységesen hiszem, hogy ön kedvezően fogadja a Szovjetunió és az Egyesült Államok barátsági és együttműködési szerződésének megkötésére tett javaslatot, amely a !>éke megszilárdítása érdekeinek megfelelően a szovjet—amerikai viszony megjavítására és a nemzetközi feszültség további enyhítésére irányul és az kedvező visszhangra talál a szovjet népben és az amerikai népben, valamint más országok népeiben. Az általam javasolt szerződést a mellékelt tervezet szellemében képzelem el. Remélem, hogy hamarosan kapok öntől elgondolásokat az általam érintett kérdésekre nézve. őszinte tisztelettel: N. BULGANYIN 4 Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és ax Amerikai Euyesült Államok barátsági és együttműködési szerződése A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége és az Amerikai Egyesült Államok elnöke a nemzetközi feszüllség további enyhítésére és az államok közötti bizalom megteremtésére irányuló törekvéstől áthatva és az egyetemes béke és biztonság fenntartása érdekében eljárva, attól az óhajtól áthatva, hogy erősödjék a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok népeinek barátsága, abban a meggyőződésben, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok barátságának és együttműködésének megszilárdítása az egyenjogúság, az állami szuverénitás kölcsönös tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján megfelel mindkét ország életbevágó érdekeinek, leszögezve, hogy hisznek az ENSZ-alapokmányában kifejezésre jutó célkitűzésekben és alapelvekben és arra törekszene/i, hogy együttműködjenek és békében éljenek minden néppel és minden kormánnyal, elhatározták, hogy megkötik a jelen barátsági és együttműködési szerződési) és meghatalmazottaikként megnevezték: a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége részéről: I í t 1 I S 1 az Amerikai Egyesült Államok elnöke részéről: ..,1,1.1.. akik a kellő formában és teljes rendben talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg: 1. CIKKELY A szerződő felek az őszinte együttműködés és a kölcsönös megértés szellemében fejlesztik és szilárdítják a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok népeinek baráti viszonyát, a: egyenjogúság, az állami szuverénitás és a belügyekbe való be nem avatkozás kölcsönös tiszteletben tartása alapján. 2. CIKKELY A szerződő felek megállapodtak, hogy 03 ENSZ-alapohmány rendelkezéseinek megfelelően minden nemzetközi vitájukat csakis békés eszközökkel oldják meg. 3. CIKKELY A szerződő felek elősegítik, hogy a két állam gazdasági, kulturális és tudományos együttműködése a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elvének alapján fejlődjék és szilárduljon. A felen cikkely továbbfejlesztéseként a szerződő felek mégfelelő megállapodásokat köthetnek. 4. CIKKELY * A jelen szerződés ratifikálásra szorul és a ratifikációs okmányok kicserélésének napján lép életbe. A kicserélésre minél rövidebb időn belül . .... .-ben kerül sor1 A szerződés érvénybe léptétől számított húsz évig hatályos. a% említett időtartam ellelte után a szerződő felel: bármelyikének joga lesz azt felmondani. A felmondás a bejelentés napjától számitolt egy év múlva lép ér. vénybe. A fentiek bizonyságául a meg. hatalmazattak aláírták a ielcn szerződést is ellátták pecsétjükkel. Megszerkesztve < > < . < .-ben; 1950 i • 1 1 t 1 . . , 1 két példányban, mindegyik orosz és angol nyelven. Mindkét szöveg egyaránt érvényes. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének megbízásából. As Amerikai Egyesült Államok elnökségének megbízásából Ünnepftlyesen búcsúztatták a Koreába utazó újabb magyar egészségügyi csoportot Hétfőn délután az Egész* ségügyi Minisztériumban ün* nepélyesen búcsúztatták a Koreába induló VIII. magyar egészségügyi csoport első részlegét. Román József egészségügyi miniszter beszéde után An Jen, a Koreai Népi Demokra* tikus Köztársaság magyaror* szági rendkívüli és meghatal. mázott nagykövete beszédé* ben a koreai nép nevében üd* vözölte a VIII. egészségügyi csoport tagjait. Ezután Sza* bó Zoltán, az Orvos-Egészség* ügyi Dolgozók Szakszevveze* tének elnöke kívánt sikeres munkát a Koreába indulók* nak, majd Szederkényi Já* nos főorvos, a csoport vezetője tett ígéretet: áldozatkész munkával teljesítik a párttól és a kormánytól kapott megtisztelő feladatot. - AZ ELEKTROMOS nagy* bőgőt a „SzeIcon"-t mutatja be Szeged dolgozóinak a szegcdi Hangszerkészítő és Javító Vállalat február 2-án, csütörtökön este 8 órai kezdettel a Hungária Étteremben. Az újszerű elektroakusztikus megoldású bőgőn, a Szelconon Kecskés Sándor, a Hungária-zenekar szólistája ját* ' szik. Tanieremavatés — Béketelepen Ilékelelepre vezető úton emberek sietnek. — csikorog a hó lábuk alatt, s a lámpák fénykörében meleg leheletük a csillagos ég felé száll. Az iskola elölt többen összetalálkoznak a város felől is a telepről írkezök. — Megfogta az idő — ez az első szavuk egymáshoz. Eszükbe sem jut megkérdezni, „Maga is idetart?" — az természetes dolog, hogy ma este, aki csal: teheti, ide jön a környékről az ö kis „községük" iskolájába. Tantermet avatnak. S es itt, Békelelcprn nagy esemény számba megy, hisz ez az új tanterem hozzátartozik a városrész új képének mozaikjához. Utalt, járdák, holtok, lámpák, házak épültek itt a felszabadulás óta, szép bútorok kerültek a munluíslakásohba. Többet vásárolnak a boltokba az ittlakó zömben munkások és parasztok, sokkal több a tanító, a tanár az iskolában. S ha arról van szó, hogy kútkifolyót Itell építeni valamelyik távoli utcasarokra, akkor odaállnak a béketelepi emberek ásóval, lapáttal és ássák az árkot a vízvezetéknek. — maguktuik. Most bővült az iskolájuk nem kell egy tizennégy éven aluli gyermeknek sem a városba bejárni, lesz elegendő hely a különböző iskolai foglalkozásokra. Az udvari régi és új tantermet egybeépítették, szétnyitható fa-fal választja el őket egymástól. Van most már alkalmas hely kultúrelöadások rendezésére is, befér ide vagy háromszáz ember. Vannak is most anynyian a teremben. A II. kerületi Tanács nevében Csúri Mihály elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke adja át az iskola igazgatójának az új helyiséget, s aztán a rögtönzött színpad előtt a függönyt széthúzzál:. megkezdődik az előadás. A szülői munkaközösség lagfai Móricz Zsigmond „Cigány" című színművét mutatják be. Sok éjszakába nyúló próba van e produkció mögött, de nagy dologgal akarták meglepni a közönséget, ezért tanulták be. Ebből az alkalomból "még disznót is vágtak — kint a: udvaron bográcsba főzd: az illatozó pa r •• kást. Mert az előcii után vacsora lesz, meg tánc — néphadseregünk tagiai jöttek el, bogy majd húzzák a talpalávalót. Sb Zeng a dal, jutagyári munkások, vasutas dolgozók, parasztok, katonák, tanítóit, fiúk, lányok ropják a táncot hajnalig... M. T.