Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-31 / 26. szám

Kedd. 1956. január 31. 3 OELMQíYQRORSZtG A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kössön barátsági és együttműködési szerződést ÍV. A. Bulganyin iixenele Dwight Eisenhotcerhez Moszkva, január 28. (TASZSZ) Zarubin, a Szovjetunió washingtoni rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete felkeresne Dwight D. Eisenhoweri, az Egyesült Államok elnökét és átnyújtotta neki N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenetét. Az üzenet a következőképpen hangzik: DWIGHT EISENHOWER őexcellenciájának, az Amerikai Egyesült/Álla­mok elnökének, Washington Igen tisztelt Elnök Űr! Mély meggyőződésem, hogy ön osztozik az országaink kapcsolatainak jelenlegi álla­pota miatt éraett aggodal­mamban, s ezért közölni sze­retném önnel a kapcsolatok megjavításához vezető lehet­séges utakról alkotott elkép­zeléseimet ön természetesen egyetért velem abban, ihogy a jelenleg kialakult nemzetközi helyzet azt követeli valamennyi ál­lamtól és elsősorban a világ­béke és a népek biztonsága biztosításáért különös felelős­séget viselő nagyhatalmaktól, hogy olyan intézkedéseket te­gyenek, amelyek előmozdít­hatják a nemzetközi feszült­ség további enyhülését, vala­mint az államok közti biza­lom és együttműködés elmé­lyülését. Ez összhangban ál­lana a népek hő törekvései­vel, Ihogy békében és nyuga­lomban éljenek, anyagi erő­forrásaikat és energiájukat a teremtő, építőmunkának, a kulturális fellendülésnek és felvirágzásnak szenteljék. Genfben, a négyhatalmi kormányfői értekezleten mindannyian kijelentettük, hegy a békés egymás mellett élés és a hatékony együttmű­ködés elveinek megfelelően készen állunk arra. hogy elér­jük a nemzetközi feszültség enyhítését és az államok közti kapcsolatok megjavítását. Kétségtelen, hogy a nem­zetközi feszültség további enyhítése szempontjából kü­lönös jelentőségűek a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok kapcsolatai. Ezzel kapcsolatban felme­rül annak szükségessége, hogy lépések történjenek a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége és az Egye­sült Államok kapcsolatainak lenyeges megjavítására. A szovjet—amerikai kapcsola­tok ilyen megjavítása komoly mértékben hozzájárulna ah­hoz, hogy egészségessé váljék az egész nemzetközi helyzet, hozzájárulna a világbéke fenntartásához és megszilár­dításához. Országaink kapcsolatainak története meggyőzően bizo­nyítja, hogy a kölcsönös meg­értést célzó törekvésen, a szuverenitás kölcsönös tiszte­letén, majd a továbbiakban az agresszív erők elleni közös harcon alapuló baráti együtt­működésük megfelel mindkét nép legfőbb érdekeinek. Nem lehet véletlennek te­kinteni, hogy államaink népei az ifjú szovjet köztársaság elleni külföldi intervenció időszakát kivéve, sohasem harcoltak egymás ellen, nem volt és ma sincs köztük sem­miféle kibékíthetetlen nézet­eltérés, nincsenek olyan hatá­rok vagy területek, amelyek vita vagy konfliktus tárgyául szolgálhatnának. A szovjet nép ezért a teljes megértés érzésével fogadta önnek a genfi négyhatalmi kormányfői értekezleten el­hangzott ama kijelentését, amelyben rámutatott: ,.Az amerikai nép a szovjet nép barátja szeretne lenni. Az amerikai nép és a szovjet nép között nincsenek viták, nin­csenek konfliktusok, nincs ke­reskedelmi ellentét. Történel­mileg népeink mindig béké­ben éltek." Maga az élet bizonyította be, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttmű­ködésének alapjai nem vélet­len és múló motívumok vol­tak. hanem gyökeres és tar­tós érdekek. Ez szembetűnően kifejezésre jutott mindenek­előtt abban, hogy országaink mindkét világháborúban szö­vetségesek voltak. ön, mint a Hitler-ellenes koalíció egyik kiváló katonai vezetője, különösen jól tudja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok harci együttműködésének a máso­dik világháború éveiben dön­tő fontosságú szerepe volt a közös ellenség — a fasiszta •agresszorok — szétverésében. A két ország legjobbjainak vérével megpecsételt harci szövetség, amelyben Nagy­Britannia, Franciaország. Kí­na, Lengyelország, Jugoszlá­via, Csehszlovákia, Norvégia és a szabadságszerető népek koalíciójának többi országai is részt vettek, becsülettel ki­állta a próbát, az agresszió erői által Nyugaton és Kele­ten népeinkre kényszerített háború minden megpróbálta­tását. Sajnálatos, hogy a háború befejezését követő időben a Szovjetunió és áz Egyesült Államok baráti viszonya és együttműködése megszakadt. A Szovjetunió és az Ameri­kai Egyesült Államok viszo­nyának megromlása — bár­milyen okok is idézték ezt elő — ellentétben áll mind a szovjet nép, mind az ameri­kai nép érdekeivel, hátrányo­san hat lei az egész nemzet­közi helyzetre. Ogy vélem, hogy önnek, csakúgy, mint nekem, az a meggyőződése, hogy az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió társadalmi rendszerének különbsége nem akadályoz­hatja meg országaink politi­kai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak fenntartását, ami érdeke népeinknek. A második világháborút meg­előző években a szovjet— amerikai kapcsolatok különö­sen gazdasági téren jelentős mértékben fejlődtek. A há­ború alatt országaink kapcso­latai újabb fejlődésnek indul­tak. Ez a fejlődés országaink népeinek széleskörű támoga­tásával találkozott és fokozta népeink kölcsönös rokonszen­vét. Ez elősegítette a háború befejezésének meggyorsítását és a népek áldozatainak csök­kentését i I ; I Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a .hidegháború" időszakában a Szovjetunió és az Egyesült Államok között komoly né­zeteltérések támadtak a le­szerelést, az európai bizton­ság biztosítását, a német kér­dést, valamint egyes távolke­leti kérdéseket illetően. És az említett problémák fontos­sága érthető. Mint a Genfben tartott legutóbbi négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet megmutatta, ha közeledett is egymáshoz a felek álláspont­ja, az egyes tárgyalt kérdé­sekben lényeges eltérések merültek fel és további erő­feszítésekre és időre van szükség, hogy az említett problémák megoldásában megfelelő megegyezésre jus­sunk. A szovjet—amerikai vi­szonyban jelenleg fennálló helyzet fenntartása azonban nem segítheti elő a megoldat­lan nemzetközi problémák rendezését. Viszont a szovjet —amerikai viszony megjavu­lása — ami megfelelne az or­szágaink közti baráti kapcso­latok fejlesztésére irányuló törekvéseknek — olyan új nemzetközi légkört teremt­hetne. amely kedvezően hat­na a vitás kérdéseknek tár­gyalások útján, kölcsönösen elfogadható alapon történő megoldására. Feltétlenül látni kell, hogy a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhítése és az álla­mok közti bizalom megszilár­dítása, ezen belül a szovjet— amerikai viszony megjavítása feladatának gyakorlati meg­oldása megfelel mind a szov­jet nép, mind pedig az ame­rikai nép érdekeinek, de va­lamennyi más nép érdekei­nek is. Azt hiszem. Elnök úr, Ön egyetére azzal, hogy a nem­zetközi feszültség a mai kö­rülmények között a béke megbontásának lehetőségét rejti magában, ennek a né­pekre nézve minden vesze­delmes következményével. Emellett mindenki előtt is­meretes, hogy a hadviselés legújabb eszközei, így az atom- és hidrogénfegyver, a korszerű lökhajtásos és ra­kétatechnika különböző esz­közei, valamint a tömegpusz­tító fegyverek egyéb fajtái, minden ország népeit egy­aránt veszélyes helyzetbe hozzák a nemzetközi béke felborulása esetén, azzal fe­nyegetik őket, hogy területük és elsősorban a magas fejlett­ségű országok sűrűn lakott vidékei az atomháború pusz­tító hatása alá kerülnek. Ma minden államnak job­ban, mint valaha, az a köte­lessége, hogy szívén viselje a béke fenntartását és megszi­lárdítását, a nemzetközi vi­szályoknak kizárólag békés eszközökkel, az Egyesült Nemzetek Szervezete célkitű­zéseivel és alapelveivel össz­hangban való megoldását. Nem lehet kétséges, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok népeinek egyaránt érdeke a fegyverke­zési verseny megszüntetése, hiszen ez a verseny arra kész­teti őket, hogy erejüket és eszközeiket improduktív cé­lokra fecséreljék. A jelenleg folyó fegyverkezési verseny nemcsak a katonai kiadások súlyos terhét rakja a népek vállaira és ezzel akadályozza a népek anyagi jólétének nö­vekedését, de nagymérték­ben fokozza az új háború ve­szélyét is. A szovjet—amerikai vi­szony megjavulása megköny­nyítené a fegyverkezési haj­sza megszüntetését és elősegí­tené az államok gazdasági erőforrásainak békés célokat szolgáló teljesebb felhaszná­lását. Ebben az esetben azok az anyagi eszközök, amelyek most nem termelékeny ka­tonai kiadásokra jutnak, fel­használhatók lennének a né­pek anyagi jólétének fokozá­sára: az adók csökkentésére, a reálmunkabér emelésére, lakás- és középítkezésekre, arra, hogy a béke és a nem­zetközi együttműködés meg­szilárdítása érdekében segít­séget nyújtsanak az elmara­dott országoknak. Mindez elősegítené a belső piac felvevő képességének je­lentékeny növelését, továbbá a nemzetközi kereskedelem kiterjesztését. Emellett bizto­sítva lenne a termelés megfe­lelő kiterjesztése és a lakos-, ság foglalkoztatottsága a bé­kegazdaság fellendítése alap­ján. El kell ismerni, hogy az utóbbi időben olyan esemé­nyek történtek, amelyek ked­vező hatásának feltétlenül i meg kellett mutatkoznia az! egész nemzetközi helyzeten. | Az elmúlt év olyan esztendő' volt, amelyben a világ egyet-j len táján sem volt háború. A. legutóbbi időszakban ren-1 deztek néhány olyan bonyo­lult nemzetközi problémát, amely a második világháború, befejezése után megoldatla­nul maradt. Az elmúlt háború óta első ízben találkoztak Genfben a négy hatalom kormányfői és a találkozó során elért ered­ményeket a világ népei őszin­tén és lelkesen köszöntötték, mint olyanokat, amelyek megfelelnek vágyaiknak és reményeiknek. Az utóbbi időben észreve­hetően megjavultak a Kelet és a Nyugat országainak, köz­tük a Szovjetuniónak és az Amerikai Egyesült Államok­nak a kapcsolatai, bár e kap­csolatokat még korántsem le­het széleskörúeknek és elég­ségeseknek nevezni. Ami a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat illeti, ezek a szé­lesedő kapcsolatok megmu­tatták, mennyire erős orszá­gunk népeinek törekvése e kapcsolatok és a baráti együttműködés fejlesztésére. Mindezekben a fontos nem­zetközi eseményekben, ame­lyek során á Szovjetunió a béke megszilárdítása és a né­pek közötti barátság érdeké­ben szállt síkra, a létrejött eredményeket jelentős mér­tékben országaink együttmű­ködése biztosította. őszinte meggyőződésem, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítása megérett és szükséges. Véleményem szerint ezt a célt szolgálná, ha országaink barátsági és együttműködési szerződést kötnének egy­mással. Ez a szerződés kimondhat­ná, hogy a felek az őszinte együttműködés és a kölcsö­nös megértés szellemében fejlesztik és erősítik a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok népeinek baráti kap­csolatait, az egyenjogúság, az állami szuverénitás köl­csönös tiszteletbentartása és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján, és kizárólag békés eszközökkel, az ENSZ alapokmányában foglalt rendelkezéseknek megfelelően oldják meg ösz­szes nemzetközi vitáikat. A szerződés kimondhatná a felek megegyezését arra vonatkozólag, hogy elősegí­tik a Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági, kulturális és tudományos TERVEZET együttműködésének fejlődé­sét és erősödését, a kölcsö­nös előnyök és az egyenjo­gúság elve alapján. Én és kollégáim úgy vél­jük, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Álla­mok e szerződésének meg­kötése fontos hozzájárulás lenne a szovjet—amerikai vi­szony fejlesztéséhez és egy­úttal nagy nemzetközi jelen­tőségű akció is lenne. Mélységesen hiszem, hogy ön kedvezően fogadja a Szovjetunió és az Egyesült Államok barátsági és együttműködési szerződé­sének megkötésére tett javaslatot, amely a !>éke megszilárdítása érdekeinek megfelelően a szovjet—ame­rikai viszony megjavítására és a nemzetközi feszültség további enyhítésére irá­nyul és az kedvező vissz­hangra talál a szovjet nép­ben és az amerikai népben, valamint más országok né­peiben. Az általam javasolt szer­ződést a mellékelt tervezet szellemében képzelem el. Remélem, hogy hamaro­san kapok öntől elgondolá­sokat az általam érintett kérdésekre nézve. őszinte tisztelettel: N. BULGANYIN 4 Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és ax Amerikai Euyesült Államok barátsági és együttműködési szerződése A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége Legfelső Ta­nácsának Elnöksége és az Ame­rikai Egyesült Államok elnöke a nemzetközi feszüllség továb­bi enyhítésére és az államok kö­zötti bizalom megteremtésére irányuló törekvéstől áthatva és az egyetemes béke és biztonság fenntartása érdekében eljárva, attól az óhajtól áthatva, hogy erősödjék a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok né­peinek barátsága, abban a meggyőződésben, hogy a Szovjetunió és az Ame­rikai Egyesült Államok barátsá­gának és együttműködésének megszilárdítása az egyenjogúság, az állami szuverénitás kölcsö­nös tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján megfe­lel mindkét ország életbevágó érdekeinek, leszögezve, hogy hisznek az ENSZ-alapokmányában kifeje­zésre jutó célkitűzésekben és alapelvekben és arra töreksze­ne/i, hogy együttműködjenek és békében éljenek minden néppel és minden kormánnyal, elhatározták, hogy megkötik a jelen barátsági és együttműkö­dési szerződési) és meghatalma­zottaikként megnevezték: a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége Legfelső Ta­nácsának Elnöksége részéről: I í t 1 I S 1 az Amerikai Egyesült Államok elnöke részéről: ..,1,1.1.. akik a kellő formában és tel­jes rendben talált meghatalma­zásaik kicserélése után az aláb­biakban állapodtak meg: 1. CIKKELY A szerződő felek az őszinte együttműködés és a kölcsönös megértés szellemében fejlesztik és szilárdítják a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok népeinek baráti viszonyát, a: egyenjogúság, az állami szuve­rénitás és a belügyekbe való be nem avatkozás kölcsönös tiszte­letben tartása alapján. 2. CIKKELY A szerződő felek megállapod­tak, hogy 03 ENSZ-alapohmány rendelkezéseinek megfelelően minden nemzetközi vitájukat csakis békés eszközökkel oldják meg. 3. CIKKELY A szerződő felek elősegítik, hogy a két állam gazdasági, kulturális és tudományos együtt­működése a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elvének alapján fejlődjék és szilárdul­jon. A felen cikkely továbbfejlesz­téseként a szerződő felek még­felelő megállapodásokat köthet­nek. 4. CIKKELY * A jelen szerződés ratifikálás­ra szorul és a ratifikációs okmá­nyok kicserélésének napján lép életbe. A kicserélésre minél rö­videbb időn belül . .... .-ben kerül sor1 A szerződés érvénybe léptétől számított húsz évig hatályos. a% említett időtartam ellelte után a szerződő felel: bármelyikének joga lesz azt felmondani. A felmondás a bejelentés napjától számitolt egy év múlva lép ér. vénybe. A fentiek bizonyságául a meg. hatalmazattak aláírták a ielcn szerződést is ellátták pecsétjük­kel. Megszerkesztve < > < . < .-ben; 1950 i • 1 1 t 1 . . , 1 két példányban, mindegyik orosz és angol nyelven. Mindkét szö­veg egyaránt érvényes. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének megbízásából. As Amerikai Egyesült Államok elnökségének megbízásából Ünnepftlyesen búcsúztatták a Koreába utazó újabb magyar egészségügyi csoportot Hétfőn délután az Egész* ségügyi Minisztériumban ün* nepélyesen búcsúztatták a Koreába induló VIII. magyar egészségügyi csoport első részlegét. Román József egészségügyi miniszter beszéde után An Jen, a Koreai Népi Demokra* tikus Köztársaság magyaror* szági rendkívüli és meghatal. mázott nagykövete beszédé* ben a koreai nép nevében üd* vözölte a VIII. egészségügyi csoport tagjait. Ezután Sza* bó Zoltán, az Orvos-Egészség* ügyi Dolgozók Szakszevveze* tének elnöke kívánt sikeres munkát a Koreába indulók* nak, majd Szederkényi Já* nos főorvos, a csoport vezető­je tett ígéretet: áldozatkész munkával teljesítik a párttól és a kormánytól kapott meg­tisztelő feladatot. - AZ ELEKTROMOS nagy* bőgőt a „SzeIcon"-t mutatja be Szeged dolgozóinak a szegcdi Hangszerkészítő és Javító Vál­lalat február 2-án, csütörtökön este 8 órai kezdettel a Hungá­ria Étteremben. Az újszerű elek­troakusztikus megoldású bőgőn, a Szelconon Kecskés Sándor, a Hungária-zenekar szólistája ját* ' szik. Tanieremavatés — Béketelepen Ilékelelepre vezető úton emberek sietnek. — csikorog a hó lábuk alatt, s a lámpák fény­körében meleg lehele­tük a csillagos ég felé száll. Az iskola elölt töb­ben összetalálkoznak a város felől is a telepről írkezök. — Megfogta az idő — ez az első szavuk egy­máshoz. Eszükbe sem jut megkérdezni, „Ma­ga is idetart?" — az ter­mészetes dolog, hogy ma este, aki csal: teheti, ide jön a környékről az ö kis „községük" isko­lájába. Tantermet avatnak. S es itt, Békelelcprn nagy esemény számba megy, hisz ez az új tanterem hozzátartozik a város­rész új képének mozaik­jához. Utalt, járdák, holtok, lámpák, házak épültek itt a felszaba­dulás óta, szép bútorok kerültek a munluíslaká­sohba. Többet vásárol­nak a boltokba az itt­lakó zömben munkások és parasztok, sokkal több a tanító, a tanár az iskolában. S ha ar­ról van szó, hogy kút­kifolyót Itell építeni va­lamelyik távoli utcasa­rokra, akkor odaállnak a béketelepi emberek ásó­val, lapáttal és ássák az árkot a vízvezeték­nek. — maguktuik. Most bővült az isko­lájuk nem kell egy ti­zennégy éven aluli gyermeknek sem a vá­rosba bejárni, lesz ele­gendő hely a különböző iskolai foglalkozásokra. Az udvari régi és új tan­termet egybeépítették, szétnyitható fa-fal vá­lasztja el őket egymás­tól. Van most már al­kalmas hely kultúrelö­adások rendezésére is, befér ide vagy három­száz ember. Vannak is most any­nyian a teremben. A II. kerületi Tanács ne­vében Csúri Mihály elv­társ, a végrehajtó bi­zottság elnöke adja át az iskola igazgatójának az új helyiséget, s az­tán a rögtönzött színpad előtt a függönyt szét­húzzál:. megkezdődik az előadás. A szülői munkakö­zösség lagfai Móricz Zsigmond „Cigány" cí­mű színművét mutat­ják be. Sok éjszakába nyúló próba van e pro­dukció mögött, de nagy dologgal akarták meg­lepni a közönséget, ezért tanulták be. Ebből az alkalomból "még disznót is vágtak — kint a: udvaron bográcsba fő­zd: az illatozó pa r •• kást. Mert az előcii után vacsora lesz, meg tánc — néphadseregünk tagiai jöttek el, bogy majd húzzák a talpalá­valót. Sb Zeng a dal, jutagyá­ri munkások, vasutas dolgozók, parasztok, ka­tonák, tanítóit, fiúk, lá­nyok ropják a táncot hajnalig... M. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom