Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-04 / 3. szám

VllÁG 'PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 3. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1956. január 4. MAI SZAMUNKBÓL: KOMMUNISTA GYŐZELEM A FRANCIAORSZÁGI ÁLTALÁNOS VÁLASZTÁSOKON [Z. olcfal) KÖNYVESPOLC AZ ÜJ ESZTENDŐRE (4. oldal) HEINRICH HEINF EDDIG ISMERETLEN KÉZIRATAIT TÁLALTAK MEG A SZOVJETUNIÓBAN (4. oldali »FULDOKLÖ« VlZISPORTOK (6. oldal) Három üzem Kem fifs feladatokról vasi sző! Ma van a harmadik napja annak, hogy hozzákezdtünk Szeged üzemeiben is második ötéves tervünk első éve feladatainak végrehajtásához. Idei tervünk új lépcsőfok szocialista hazánk megteremtésében. Az idei tennivalók — amelyek előttünk állnak — nem kicsik, s megvalósításuk odaadó, körültekintő munkát igényel az üzemek egész kollektívájától. 1956. évi tervünkben nagy jelentőséget tulajdonítunk az ipari termelés megjavításának, a műszaki színvonal emelésének, aszerint, ahogyan azt pártunk Központi Vezetősége novemberi határozata megszabta. Az idén a munka termelékenységét a minisztériumi iparban 4.8 százalékkal kell emelni, a önköltséget pedig elsősorban az anyaghányad lényeges leszállítása alapján három százalékkal kell csökkenteni. Ez, — a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése — az egyedüli alap, amelyen az életszínvonal fokozatos emelése megvalósítható. A munkásosztály túlnyomó többsége a termelésben végzett tevékenységével mutatja meg a legszebben, hogy megértette ezt az örök igazságot s követi rendületlenül a párt útmutatását. A Szegedi Ruhagyár dolgozói második ötéves tervünk első éve feladatainak jó végrehajtásáért versenyre hívták Városunk és Csongrád megye ipari üzemeit. A felhívás eleven visszhangra talált s megtették saját szocialista kötelezettségvállalásukat a Szegedi Textilművek, a Szegedi Kenderfonógyár, az Újszeged! Kender-Lenszövő és még más üzemek is. Arra mutat ez is, hogy a munkások és a műszakiak további tettekre készek országuk és a magúik javára. Nem szabad azonban szemet húnyni afelett, hogy második ötéves tervünk megkezdésének első napjaiban — a szép és bíztató eredmények mellett — helytelen és nyugtalanító jelenségek mutatkoztak. Ezek nem előre viszik nagy ügyünket, hanem fékezően hatnak. Egyik-másik üzemben az 1956-os év első munkanapja reggelén több vezető nem érkezett elég idejében az ünnepi röpgyűlésre. Több röpgyűlésen — és ez elsősorban az üzem politikai és gazdasági vezetőinek nagy hibája — formálisan beszéltek második ötéves tervünk jelentőségéről, üresen és élettelenül kongtak a szavak. Vajon miféle vezetők azok, akik elmaradnak a dolgozók tettrekászsége, lelkesedése mögött?! Több más tény is arra mutat, hogy az üzemek közül néhányban eléggé elhanyagolták a politikai munkát. Igaz, hogy az üzemi vezetők tanácskozásain sok szó esett második ötéves tervünk feladatairól, jelentőségéről, de az ezzel kapcsolatos kérdések nem hatotak be mélyen az üzemrészek levegőjébe. Pedig egész életünkre kihatással lévő dolgokról van szó. Arra van most szükség, hogy a kommunisták, a népnevelők, a szakszervezeti aktivisták tömegei elbeszélgessenek minden dolgozóval a saját munkájáról, egyéni terveiről, amelyeknek elérése az országos nagy terv sikerétől nem választható el. Vannak olyan hangok, hogy lehet lazítani a terveken, hiszen Szeged könynyűipari város, s a könnyűipar termelését csökkentjük az idén. Nos, meg kell mondani, hogy az iparban — a szocialista iparosításnak megfelelően — szerkezeti átalakításokat hajtunk végre. Idei tervünk fordulatot irányoz elő a nagyipar és a nehézipar javára. A könynyűipar termelését országos vonatkozásban ezért 3.8 százalékkal csökkentjük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy jottányit is lehet engedni a könnyűipari üzemek idei előírt tervéből. A terv törvény és azt Szeged könnyűipari üzemeiben Is részleteiben meg kell valósítani. S a szegedi könnyűipari üzemek egész sora exportra is termel. Ez és a hazai szükségletek minőségben jobb, választékban változatosabb kielégítése cseppet sem könnyű és nem lebecsülendő. Városunk élelmiszeripari üzemeire is nagy feladat hárul. Idei tervünkbsn célul tűztük ki az élelmiszeripari termelés 10.1 százalékos emelését és mindezek alapián a lakosság élelmiszerellátásának megjavítását. Van tehát mit tennünk Szeged üzemeiben. A politikai felvilágosító munka világítsa meg jól ezt is. Újjáválasztják az üzemi pártszervezetek vezetőségeit. Ez eredményezze a politikai munka jelentős megjavulását, hatékonyságának növelését is, együtt a kommunista példamutatás fokozottabb érvényesülésével. Minden kommunista, minden népnevelő, szakszervezeti aktivista szavait tetteik is bizonyítsák; — egy legyen a szó és a tett. A munka élenjárói vállaljanak védnökséget a gyengébben termelők felett, adják át tapasztalataikat. Segítsenek abban, hogy a tervet napról napra, dekádról dekádra teljesítsük. Helyes és szükséges, hogy a népnevelő-értekezleteken megbeszéljék a kérdéseket és jóvá tegyék azt, amit második ötéves tervünk megkezdése politikai munkájában elmulasztottak. A vállalás annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A verseny gazdájának a szakszervezetnek kell lennie. Sajnos, megtörtént, hogy a hétfői röpgyüléseken nem vettek részt az egyes területi bizottságok tagjai. Ezt a hibát joggal fel lehet róni a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és a területi bizottságoknak A területi bizottságok az üzemek szakszervezet: funkcionáriusaival beszélgessenek el és adjanak segítséget ahhoz, hogy feladataikat a termelés előrevitelében jól végrehajthassák. Az üzemek vezetői segítsék az eddiginél még jobban kibontakozni a dolgozók javaslatait, észrevételeit, alkotókészségüket. Hallgassanak a munkások szavára a vezetők, álljanak élére a kezdeményezéseiknek. így együtt a felvilágosító munkával elérjük, hogy minden dolgozó magáénak vallja a tervet. Követelmény, hogy elsősorban az üzemek vezetői nagyobb felelősséggel végezzék feladataikat. a második ötéves terv első napjaiban Rendbehozzuk a házunk táját, ezzel kezdjük a terv megvalósítását" nTirtósít&e a rtnTfnrécvhnti iárták az erdősazdasáeokat oroblémÁnk is van — ooé- san macroldődik cn a krtvtás ff (Tudósítás a Gőzfűrészből) A Szegedi Falemezgyár Gőzfűrész telepén általános javításokkal kezdték a második ötéves tervet. Erre az évre 30 napot biztosítottak az üzemnek a javításokra, s ebből tíz napot most használnak fel: kijavítják a gépeket, rendbehozzák a kazánt, a rönktéri utakat és új gépeket is szerelnek fel. A pártirodán Szeles György párttitkárral tárgyalnak Bulik István és Csányi Vince vezetőségi tagok. Itt van Arató István is, a Falemezgyár igazgatója és Lakó Ferenc, a Gőzfűrész telepvezetője. Közösen beszélik meg a feladatokat és a problémákat. S mit is jelentenek ezek a feladatok? •— Az a feladatunk —mondja Lakó elvtárs —, hogy csökkentsük azt a famennyiséget, ami a kályhába kerül, vagyis minél nagyobb legyen a »faíkiihozatal*'. S hogy ez sikerül, ahhoz minden reményünk megvan, mert a telep tervei reálisak és mert a munkásgárdánk olyan kiváló, hogy kalapot le előtte.., A MÁV segítségét kérjük Amíg az üzemet javítják, az üzem vezetői megteszik az előkészületeket, hogy ha megindul a munka, zökkenőmentes lehessen a termelés. Ennek érdekében körüljárták az erdőgazdaságokat, hogy az első negyedévre az anyagot megfelelően biztosítsák, ütemesen szállítsák. Hasonlóképpen tárgyalni szeretnének a MÁV-val is. — A MÁV-val való együttműködést is meg szeretnénk javítani — mondja Arató elvtárs — olyanképpen, hogy a rakodóinkra egyes fafajokat a számunkra kijelölt helyen rakják le, mindig ugyanazokra a helyekre. így azután a mi munkánk is könynyebb, tervszerűbb lehet a rönktéren, s ha mondjuk bükkfára van szükségünk, nem kell azért a rakodókon kutatni, tudjuk, hol találjuk meg. A párt közbelépése segít Az anyag biztosítása mellett az üzem javításával, rendbehozásával kapcsolatosan gondot fordítanak a technika fejlesztésére is. A ~Délmagyarországban* már beszámoltunk arról, hogy új keretfűrészeket kap a Gőzfű rész. A három új keretfűrész rövidesen meg is érkezik, a napokban indítják útnak Szegedre az elsőt. Az új gépekkel — azt remélik a gyár dolgozói — munkájuk még sikeresebb lesz majd. — S reméljük, hogy újra elnyerjük az élüzem címet — fűzi hozzá Lakó elvtárs. — Hanem a gépek rendbehozásánál, szerelésénél problémánk is van — egészíti ki a képet a Falemezgyár igazgatója —, Rögzítő kengyelekre lenne szükségünk a keretfűrészekhez. Idestova már egy éve, hogy ígéretet kaptunk erre a győri WiLhelm Pieck Vagongyártól — amelynek a Falemezgyár faanyagot szállít —, hogy elkészítik nekünk ezeket a kengyeleket. Egy éve megvan tehát az ígéret, aimit többször fel is újítottak, csak még a kengyelek hiányzanak. Mondták is már nálunk az üzemben; mi lenne akikor, ha a lemezgyár is úgy szállítaná a vagonokhoz szükséges faanyagot, mint a győriek a faanyag előállításához, a fűrészekhez szükséges kengyeleket? Reméljük azonban, most már hamarosan megoldódik ez a kérdés. Pártszervezetünk ugyanis írh a vagongyár pártbizottságának, amely aztán kezébe vette a dolgot. Persze az lenne a jó, ha ezek a kengyelek még most, ez alatt a tíz nap alatt megérkeznének. Míg itt ezekről a problémákról beszélgetünk, kint folynak a javító munkák: — Rendbehozzuk a házunk táját, ezzel kezdjük a terv megvalósítását — mondjál: az üzem és a pártszervezet vezetői. Közben az irodákban dekádokra bontják a második ötéves terv legelső negyedévének munkáit, s mire letelik a tíz nap, már ennek a tervnek a megvalósításáért lendülnek munkába a fűrészek, Tegnap 40 mázsa gyulai kolbászt indított piacra a Szalámigyár Két modern szárítóberendezést szerelnek a Ládagyárban " Ma is jött faanyag, de olyan vizes, hogy egyelőre nem tudunk hozzákezdeni — mondja Iíerczfeld elvtárs, az Üjszegedi Ládagyár műszaki vezetője. i— No de nem baj, még ebben a hónapban megkezdi munkáját az a két új modern szárítóberendezés, amit most szerelünk fel, s akkor már nem lesz ilyen problémánk. Ez a két szárító majd segít nekünk abban, hogy még jobb legyen gyártmányaink minősége. Már pedig ez fontos dolog, hiszen a mi ládáinkban kel útra a külföldi országokba a magyar ipar és mezőgazdaság számtalan exportcikke. Ezzel a hírrel fogadják az Újszegedi Ládagyárban az újságírót, aki az ötéves terv első napjairól, eredményeiről érdeklődik. Csak még annyit tesznek hozzá: — Az első napon különben teljesítettük a tervet, s úgy látszik; ma sem maradunk hátrább. Persze: ninesen öröm üröm nélkül — tartja a mondás, így hát mindjárt előhozakodnak egy problémával is; — Gyenge az anyagellátásunk. Úgyszólván napról napra vagyunk csak ellátva. De reméljük, javulni fog a helyzet, mivel a Könnyűipari Minisztérium kötelékéből az Erdészeti Főigazgatósághoz helyeztek át bennünket. Már pedig az erdészetnek csak érdeke az, hogy a hozzátartozó üzem mindig időben és kellő mennyiségben kapjon anyagot. Ezek tehát az 1956-os év első pillanatképei az üzemről. Hozzátehetnénk még azt is, a ládagyáriak is csatlakoztak a Ruhagyár versenyvállalásához és szorgalommal, igyekvéssel fogtak nagy vállalkozásunk, a második ötéves terv megvalósításábaA Szalámigyárban is úgy kezdődött a második ötéves terv, mint a többi szegedi üzemben: röpgyüléseken ismertették a dolgozókkal az űj feladatokat s a Ruhagyár versenyfelhívását. A Szalámigyár dolgozói párosversenyre hívták egymást. A csontozó üzemrész felhívására versenyre keltek az üzemrészek is, s végül elhatározták, hogy a gyár versenyre hívja a Szegedi Vágóhidat. Erre a lendületes versenyre szükség is lesz, hogy elérjük azt a célt, amit az országgyűlésen az élelmiszeripar elé állítottak: a termelés 10.1 százalékkal való növelését. Mit jelent ez a 10.1 százaléik? Azt, hogy mindenkinek több élelmitser jusson. Már el is indult ezért a célért az első szállítmány az üzemből: a tegnapi napon 40 mázsa gyulai kolbászt indítottak útra a kereskedelemnek, hogy eljuttassa a dolgozókhoz; városunkba és máshová. És még ebben a hónapban exportra is küldenek legalább nyolc vagon árut. A szalámi, a kolbász mennyisége mellett a minőség sem megvetendő tényező (ezt mindenki igazolni fogja, kl szereti a kolbászt és a szalámit). A jobb minőséget segíti elő az a kondicionáló raktár is, amelyet a múlt évben helyezett üzembe a gyár. Már ebből a raktárból is útnak indult az első szállítmány. De a technika még nem minden, hiszen emberek fejlesztik, emberek alkalmazzák. Ezért fontos az, hogy minden dolgozó tudja feladatát és igyekezettel, szorgalommal, céltudatosan dolgozzon megvalósításáért. A feladatok ismeretében, a verseny kezdeményezésében és állandó ébrentartásában a isolrMerieiefí aktivisták feladata nem csekély. Mit tesznek tehát ezek az aktivisták az ötéves terv érdekében? Csanádi elvtárs az üzemi bizottság részéről rögtön előhúz fiókjából egy szépen megvonalazott papírt, a következő magyarázattal: —• Ilyen versenynaplót kapnak az aktivisták. Ebben minden dolgozó munkáját nyomom lehet majd követni az egész év folyamán. Tehát mindenkor világosan látni lehet: hogy áll a verseny. Ez azonban csat: egyik eszköze lehet a verseny ébrentartásának. Még fontosatob a napló vezetésénél az, hogy az aktivisták hálózata foglalkozzon, beszélgessen a dolgozókkal a verseny céljairól, feladatairól s egyéni gondjaikról is. Hiszen ilyen módon valósul meg napról napra az a kollektív szellem, amelyben mindenki lelkesen, becsületesen, szorgalmasan dolgozik. Megérkezett Berlinbe a magyar kormány küldöttség Berlin (MTI). Hétfőn a kcső esti órákban megérkezett a német fővárosba a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége, amely résztvesz a Wilhclm Pieck köztársasági elnök 80. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttség vezetője: Kovács István, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára; tagjai: Apró Antal, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kristóf István, az MDP Központi, Revíziós Bizottságának elnöke, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, Nógrádi Sándor vezérezredes, a honvédelmi miniszter első helyettese, a MDP Központi Vezetőségének tagjai, továbbá Safrankó Emánuel, a Magyar Népköztársaság berlini rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, oki Berlinben csatlakozott a küldöttséghez. A küldöttséget az Ostbahnhofon a Német Demokratikus Köztársaság kormányának, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának, a -Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának vezető képviselői, valamint a magyar nagykövetség dolgozói * üdvözölték; Egyre több külföldön é/ő magyar tér vissza hazáfába A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által kibocsátott amnesztia rendelet alapján nap mint nap egyre több külföldön élő magyar tér haza. Kedden este Eperjesi (Eizler) Ferenc is — élve az amnesztiarendelet nyújtotta lehetőséggel — visszatért hazánkba. Eperjesi (Eizler) Ferenc, a Független Kisgazda Párt Baranya megyei szervezetének egyik vezetője volt és 1947-ben hagyta el az országot. Külföldre távozása után Franciaországban politikai menedékjogot kért és ott letelepedett. Hazatéréséig a franciaországi emigráns magyar menekült munkások egyesületének vezetője volt. Kállai Gyula néptiö/elés' mVsvterhelyelfes Pekingbe érkezeit Peking (Üj-Kína). Kállai gépen Pekingbe érkezett. Gyula, a Magyar Népköztársa- Kínai tartózkodásuk alatt a ság népművelési miniszterének kínai—ni a —var kulturális egvütthelyettese és Kerek Gábor, n működési egyezmény 1956-os Kultúrkapcsolatok Intézetének tervének kidolgozásáról tárgyal* főtitkára liéiiőu délután renülő- iuaúL