Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-27 / 23. szám

mMlGYMOSSZBG Mi történt a külpolitikában ? Guy Mollet kapóit megbízást az új francia kormány megala ítására Péntek, 1956. január 27. prágálmn ma nyílik meg a varsói szer­ződésben résztvevő orsziígok politikai tanácskozó-bizottságénak ülésszaka. A Magyar Népköztársaság részéről Hegedűs András elv­hír s. a Minisztertanács elnöke és Bata István elvtárs vezérezredes, honvédelmi miniszter vesz 'észt a tanácskozóbizottság üléscin. A két állam­lérji tegnap délelőtt utazott cl a csehszlovák fű­városba. L| iután a francia nemzetgyűlés megvá­' ' lasztottu elnökét, párizsi politikai kö­rökben általános érdeklődéssel tekintenek az új kormány megalakulása elé. Lapzártakor érke­zett jelentés szerint Coty köztársasági elnök Guy Mollet- t, a Francia Szocialista Párt főtit­kárát kérte fel kormányalakításra. Guy Mollet megkezdte az új kormány összeállítására vonat­kozó tárgyalásait és várható, hogy ez a kor­mány a jövő hét első felében megalakul. Szerdán megválasztották a francia nemzet­gyűlés elnökségének tagjait is. Az első alelnök Roger Garaudy kommunista képviselő lett, Roger Garaudy megválasztása legfőképpen azért nagyfontosságú, mert Le Troquer elnök betegsége, vagy egyéb akadályoztatása esetén Roger Garaudyra vár ennek nz államjogi szem­pontból jelentős funkciónak a betöltése. A Fran­cia Kommunista Púrt parlamenti csoportja egyébként több javaslatot nyújtott be a nem­zetgyűlés elnökségéhez. Az algériai kérdésre vo­natkozó javaslat hangsúlyozza: január 2-án nz ország többsége elítélte a jelenleg folytatott há­borús politikát és a vérontás beszüntetése, va­lamint a tárgyalások politikája mellett foglalt állást. Csak a tárgyalások és a béke politikája szolgálhatja Algéria és Franciaország közös ér­dekeit Es az egyetlen eszköz arra, hogy elke­rüljék Algériának és más tengerentúli államok­nak elszakadását Franciaországtól. A kommunista párt képviselőcsoportja ja­vasolja továbbá a világi oktatás ellen irányuló törvények eltörlését; a katonai szolgálati idő csökkentését, a bérek és fizetések felemelését, a bérzónák megszüntetését, a fizetett szabad­ságidő felemelését, az öregségi járulék növelését. y'arubin, a Szovjetunió Egyesült Allamok­beli nagykövete január 25-én felke­reste Eisenhower amerjkai elnököt és átnyúj­totta N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének üzenetét. „Az elnök és Bulganyin miniszterelnök — hangzik a Fehér Ház ezzel kapcsolatban kiadott hivatalos közleménye — a genfi értekezlet óta szakadatlanul levélvtiltásban állnak egymással. A szovjet nagykövei ma reggel baráti levelet nyújtott át. A levél több elgondolást tartalmaz. A miniszterelnök felkérte az elnököt, hogy to­vább tanulmányozza ezeket az elgondolásokat az egtjelemes béke elősegítése végett". január 26-án ünnepelte India közlársn­— sággá történt kikiáltásának hatodik évfordulóját. Ez alkalomból Nehru miniszter­elnök az indiai néphez intézett üzenetében hangsúlyozta: „Minden ország iránt tanúsított békeszerető és baráti magatartásunkkal bizo­nyos tekintélyt vívtunk ki a széles nemzetközi porondon. Áthat bennünket az a szándék, hogy szilárdan haladjunk a helyes úton, megálljunk a saját lábunkon és leküzdjünk minden olyan akadályt, amellyel szembcntalálhatjuk magun­kat. Sok évvel ezelőtt fogadalmat tettünk — állapítjn meg az üzenet —, hogy kivívjuk a függetlenséget. Ezt a fogadalmunkat teljesítet­tük. Ezen a napon új fogadalmat kell tennünk: kivívjuk az egységet, egész India egységét és egész népünk haladását a szocialista társadalom felépítésének útján. Ez természetesen türelmet és együttműködést követel", Végétért a finn parlament ülésszaka Helsinki (TASZSZ) A íinn parlament január 25-én fe­jezte be 1955-ös ülésszakát. Az ülésszakon résztvett a szovjet kormányküldöttség, a diplomáciai testület tagjai és sok vendég. Fagerholm, a parlament el­nöke beszámolt Paasikivi köztársasági elnöknek a par­lament tavalyi munkájáról és felsorolta azokat a kérdé­seket, amelyeket a parla­ment megtárgyalt és azokat, amelyek még megvitatásra várnak, majd kijelentette: A Szovjetunióval való ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény érvényességének meghosszabbítása, amelyet a parlament egyhangúlag jó­váhagyott, biztosítja, hogy a békének és a barátságnak a politikája továbbra is foly­tatódni fog. Paasikivi köztágsasági el­nök beszédében rámutatott a tavaly szeptemberben Moszk­vában tett látogatás fontos eredményére, Porkkala-Udd visszaadására, a Szovjetunió­val kötött barátsági szerző­dés 20 évre való meghosz­szabbítására. A Szovjetunió kormányküldöttségének itt­tartózkodása a finn—szovjet jószomszédi kapcsolatok sze­rencsés alakulását bizonyítja — mondotta —. A két or­szág jóvíszonyának fennma­radásához és megerősödésé­hez megvannak a feltételek. Feladatunk, hogy ezeket a kapcsolatokat fenntartsuk és elkerüljünk mindent, ami árt­hatna ezeknek a kapcsola­toknak. Paasikivi elnök kijelentet­te, hogy megelégedéssel kell megemlékezni arról, hogy Finnország belépett az Észa­ki Tanácsba, valamint arról is, hogy Finnország az Egye­sült Nemzetek Szervezetének tagja lett. Az ülésszak bezárása után a parlamentben fogadás volt, amelyen jeleri voltak többek között Paasikivi köztársa­sági elnök és a szovjet kor­mányküldöttség. London (TASZSZ). May­hew, a Szovjetunióval való kulturális kapcsolatok kiépí­tésére alakult brit tanács el­nöke meghívta Mihajlovot, a Szovjetunió kulturélisügyi miniszterét, hogy látogasson el Angliába. Malik londoni szovjet nagykövet január 23­án átadta Mayhew-nek Mi­hajlov válaszlevelét. A levél rámutat: a szovjet kulturális­ilgyi miniszter elfogadja a meghívást és 1956 február elején Angliába látogat, hogy megvitassák a szovjet—angol kulturális kapcsolatok to­vábbfejlesztésének kérdéseit. * (MTI) Hírügynökségi és rá­diójelentések szerint St. Lau­rent kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy Eden angol miniszterelnök február elején 5 napot tölt Ottawában s tár-" gyalásokat folytat St. Lau­rent miniszterelnökkel és Pearson külügyminiszterrel. Mint az Associated Press je­lenti, a tárgyalások fő pontja valószínűleg a középkeleii helyzet lesz. m Peking (Üj Kína). Mao Ce­tung, a Kínai Népköztársaság elnöke szerdán délutánra ösz­szehívta a legfelső államta­nács értekezletét az 1958/1957. évi országos mezőgazdaság­fejlesztési program tervezeté­nek megvitatására. A terve­zetet a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága ter­jesztette elő. A felszólalók — köztük tu­dósok. nevelők, cyáriparosoK, kereskedők és a különböző demokratikus pártok képvise­lői — egyhangúlag jóváhagy­ták az országos mezőgazda­ságfejlesztési program terve­zetét. • Frédéric Colion rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a Belga Királyság új magyarországi követe januar 26-án Budapestre érkezett. A követ üdvözlésére a pá­lyaudvaron megjelent Marjai József rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Külügyminisztérium proto­kollosztályának vezetője, to­vábbá a budapesti belga kö­vetség tagjai: Victor Lecocq ideiglenes ügyvivő vezetésé­vel. • Delhi (TASZSZ). Rádiójt­lentés szerint U Nu burmai miniszterelnök figyelmeztette a Burmában tartózkodó kuo­mintangista-barát újságíró­kat. hogy amennyiben nem. haevják abba az áskálódást a kormány külföldi vendé­gei ellen, kiutasítják őket az i országból. U Nu-nak ez a nyilatkozata azzal függ ösz­sze, hogy két kínai nyelven megjelenő burmai lap kiro­hanásokat intézett Szun Csin­lin asszony, a kínai országos népi gyűlés állandó bizottsá­gának alelnöke ellen, burmai 1 tartózkodása idején. * Róma (MTI). Az olasz mi­nisztertanács keddi ülésén jóváhagyta az új közigazga­tási választási törvényt, ame­lyet a képviselőház a lövő héten vitat meg. Az 1956. évi közigazgatási választások időpontját hivatalosan még nem jelölték meg, de csak­nem biztosra vehető, hogy jú­niusban kerül sor a válasz- ' tcaokra több mint 7000 köz­ségben és több mint 30 mil­lió választó részvételével. * (MTI) Nyugati hírügynök­ségek jelentése szerint Ha­gerty, a Fehér Ház sajtótit­kára közölte, hogy Eisenho­vjer elnök és Dulles külügy­miniszter szerdán délután megbeszélést tartott. A meg­beszélésen Éden angol mi­niszterelnök washingtoni lá­togatásának előkészületeiről: volt szó. V. M. fnü o ov, G. K. Zsukov és I. Sz. Konyev látogatása Zapoiocky köztársasági elnöknél Prága (TASZSZ) A. Zapo­tocky, a Csehszlovák Köz­társaság elnöke január 25-én fogadta V. M. Molotovot, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettesét, a Szovjetunió külügyminisz­terét, G. K. Zsukovot, a Szovjetunió marsallját, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterét és I. Sz. Konyevet, a Szovjetunió marsallját, a varsói szerződésben résztve­vő államok egyesített fegy­veres erőinek főparancsno­kát, akik a varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés tag­államai politikai tanácskozó bizottságának ülésére érkez­tek Prágába. A fogadáson jelen volt V. Siroky, a Csehszlovák Köz­társaság miniszterelnöke, A. Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, V. Dávid, a Csehszlovák Köz­társaság külügyminisztere és I. T. Grisin, a Szovjetunió prágai nagykövete. IncTa e'nökének beszéde az Indiai Köztársaság kikiáltásának hatodik évfordulója alkalmából Delhi (TASZSZ) Az Indiai Tájékoztató Iroda közli Pra­szad elnöknek az Indiai Köz­társaság kikiáltásának hato­dik évfordulója alkalmából mondott beszédét. Praszad elnök beszédében felhívta India népét, hogy minden erejével munkálkodjék az általános béke megőrzésé­nek ügyéért és azért, hogy India a szociális jólét orszá­gává váljék. Az elnök megelégedését fejezte ki az elért előrehala­dás fölött és kijelentette, hogy ez csak kezdete a nyo­morúság és tudatlanság el­len vívott harcnak. Bár In­dia egyes kerületei — mon­dotta Praszad — "kegyetlen árvizektől* szenvedtek eb­ben az évben, az ország "ele­gendő élelmet tudott termel­ni, hogy táplálni tudja a la­kosságot, sőt, hogy bizonyos mennyiséget tartalékoljon is*. Az új öntöző- és ener­getikai tervek eredménye­ként nyolcmillió acre földet öntöznek és a különböző ál­lamokban sok ezer falu kap ma már elegendő mennyisé­gű villamosenergiát. Az első ötéves terv idő* szakában az egy főre eső nemzeti jövedelem megköze­lítőleg évi három százalék­kal emelkedett. Egészségügyi iskolák kezdődnek Szegeden Áprilisban kétéves bejárá­sos gyermekápolónőképző is­kola kezdődik. A második év­ben már fizetést kapnak a növendékek. Márciusban két­éves bentlakásos szülésznő­képző iskola kezdődik. Ugyancsak kétéves bentlaká­sos állami védőnőképző is­kola kezdődik februárban. A bejárásos iskolákban a hallgatók díjtalanul kapnak tankönyvet, egész napi ellá­tást, utazáshoz diákbérletet válthatnak. A bentlakásos is­kolákban ugyancsak díjtala­nul kapnak teljes ellátást. tankönyvet a hallgatók. A képesítővizsga után az Egész­ségügyi Minisztérium gondos­kodik a hallgatók elhelyezé­séről. Az iskolákra 18—32 éves nő jelentkezhet, aki legalább a nyolc általános iskolát el­végezte. A védőnőképző isko­lához érettségi szükséges. A felvételhez szükséges iratok: önéletrajz, utolsó iskolai-, szülei- és saját vagyoni-, or­vosi-, születési- és anyaköny­vi bizonyítvány. A jelentke­zők kérelmüket Szeged Me­gyei Jogú Városi Tanács VB. XII. Egészségügyi Osztályhoz juttassák el; I, i Csatlakozunk a Szülén sugáiú f rskola felhívásához A Földműves utcai Altalá­nos Iskola nevelőtestülete röpgyűlésen beszélte meg a Szilléri sugárúti Általános Leányiskola felhívását s azt teljes egészében elfogadta. Különösen a termelőszövet­kezeti agitációra fordítunk nagy gondot, mert Alsóváro­son igen sok az egyénileg dolgozó paraszt. Mindent el fogunk követni a munkás- és parasztszár­, mazású tanulók tanulmányi eredményének emelése érde­kében, a felhívásban meg­jelölt feladatokon felül is. A Földműves utcai Általá­nos Iskola nevelőtestülete nevében: Boróczky Béla párttitkár Nyéki Ferenc igazgató (hétszáz évvel ezelőtt, 1756. január 27-én született IVolfgang Amadcus Mozart, n zenetörténet egyik legragyogóbb alkotó gé­niusz,*. Rövid, három és félévüzede* élete csodá­latos alkotói termékenységet mulat. Hét éves korában tüneményes zongorajátékával és a rögtönzött kis müvek egész sorával bűvülle el Párizs, London és Bécs zenevilágát. Amellett, hogy az operairodalom legszellemesebb, olasz­slílusú hidfo-opcrál ö írta, megteremtette a né­met nemzeti operát. Szinte hihetetlen száméi zenekari- és versenyművel, vokális kompozíciót és kamarazenei opuszt alkotott, több mint hat­száz művéről tudunk. Mozart a régebbi zenekrilika és a közfel­fogás egy részében is úgy élt, mint az egész életében mindvégig csodagyerek, nkinek prob­lémátlan, derűs lelkéből légiesen könnyed nap­sugaras, szinte naivul súlylalan művészet áram­lott. Ez a kétségtelenül egyoldalú és hamis szemlélet abból fakadt, hogy Mozart rendkívüli zenei tehetsége már egészen korán megmutat­kozott és liallntlun gyorsasággal fejlődött. Nyolc éves korában már szimfóniát írt, első operáját tizenkétévcs korában komponálta. A gondtalan gyermekségnek azonban né­hány év alatt vége, a megpróbáltatások, a kor társadalmi és művészi viszonyai nemsokára megláttatták vele az. élet komorabb, fájdalma­sabb oldalát is. A 18. századi Európa tele volt ugyan zenével, de a zene kegyetlen szervezető a szabndverseny volt, a művésznek, ba nem állolt fejedelmi udvarok, vagy főúri pártfogók szolgálatában, ba ncm volt világhírű virtuóz, vagy neves tanítómester, mindig új, meg új meglepetésekkel kellett felajzania n nagykö­zönség érdeklődéséi, különben mentbotellenül felőrlődött a divat szenvedélyes forgalugában. M ozart egyike u legelsőknek, akik ezt a sorsot kipróbálják. De amint múllak az évek és Mozartban egyre nőtt alkotói igénye és nyugtalansága, mind bizonyosabbá vált előtte, hogy u zenészlakáj megalázó, bár vi­W. A. Mozart emlékezete szonylag biztonságos élete méltatlan, sorvasztó keret számúra. Második párizsi utazása 1778-ban már sokmindenre ráeszméltette. Ott akkor már alig emlékezett valaki azokra a ragyogó na­pokra, amikor szinte egész Párizs összesereglett, hogy hallgassa a csodagyermek tüneményes já­tékát. A gyermek Mozartot már elfeledték, Pá­rizs közönségét új szenzáció tartotta lázban, az a harc, amely Gluck, az opera nagy reformá­tora és olasz ellenfele, a Piccini-iskola között dúlt. A fiatal szerző rideg, sőt lealázó fogadta­tásban részesült azokban nz arisztokrata körök­ben, akik alig másfél évtizede még rajongtak érte. Cliabot hercegnő órákhosszat várakoztatta jéghideg előszobájában és amikor végre Mozart játszani kezd. a hercegnő társasága rajzolt és nevetgélt tovább. Guisc herceg leányának meg­komponálta a ragyogó bárfa-fuvolaversenyt. A herceg három aranyat kínált honoráriumként, amelyet Mozart felháborodva utasított vissza. Mozart a megaláztatás, a fájdalmait ellen nem tudott küzdeni azzal a titáni erővel, robosztus, démoni lobogással, mint Beethoven. Ncm volt forradalmi, harcos egyéniség, de mégis megra­gadta figyelmét Beaumarchaii főúr-ellenes műve, a Figaró házassága, igaz, hogy az opera librcttistájának, l.orcnzo da Ponténak átirata sokat tompított a Beaumarcbais-mű forradalmi­ságán. A társadalmi igazságosság tendenciája mellett Rccmmarchais Figarójának színes, ele­ven színpadi realizmusa is vonzplta. Operájá­ban áttörte 'a társadalmi osztályok válaszfalait; a grófokat és inasokat, mint egyenrangú em­bereket állította a színpadon egymás mellé. Mozart Figaró házassága épp olyan üde opti­mizmusból fakadó szerelmi himnusza az élet végtelen gazdagságának cs szépségének, mint a Szöktetés a szerálybót. Csakhogy ezt a him­nuszt már az a Mozart zendíti meg, aki élesen és határozottan néz szembe a társadalmi va­lósággal, aki már nem a merengő illúziók, ncm a szelíd reményekkel szőtt niesefátylon keresz­tül látja nz életet, hanem mindennapi valósá­gában. A mozarti realizmus nz élet tarka alakjait pompás elevenséggel vetíti színpadra a zene csodálatot eszközeivel. Semmi külső idealizálás, semmi romantikus nagyítás! A nagy szavak és frázisok helyett Mozart a valáság játékos és egyszerű, de mégis reális bemutatásával hat, operáit a művészi kifejezés könnyedsége, ter­mészetessége teszik naggyá. Mozart zseniális ember- és társadulomábrázolónak bizonyul, a zenei eszközök, az áriák, ónekbeszódek, együt­tesek az emberábrázolás ragyogó eszközei ke­zében. Egyetlen áriával felrajzolja egy ember jellemét (pl. Don Giovanni), s az ekképp fel­idézett alakot minden további áriája újabb ol­dalról világítja meg. A duettek, terceltek az emberek egymásközölti kapcsolatairól adnak tájékoztatót, minden operai csattanó egy-egy villámfény, amely a színpadra elevenített tár­sadalom legmélyére világit. [ itűnő realizmusa ellenérc is Mozart világnézetében sok volt az utópiszti­kus elem, humnnizmusa, optimizmusa utópikus jellegű. Az 1780-ns években részt vett az oszt­rák szabadkőműves mozgalomban. E társaság magában foglalta akkor a haladó társadalmi erők egy részét. E korabeli áramlatok hatására született meg nomsokkul halála előtt a Varázs­fuvola, a félig látványos népszínmű, félig ra­gyogó misztérium a Világosság ég Sötétség örök viadaláról, u humánum, nz emberi jóság győ­zelméről. De ekkor már évek óta beteg, a kis­polgári nyomor fojlogntásnihoz hozzászegődik nz állandó testi szenvedések kálváriája. Az új császár, a Frankfurtban megkoronázott Lipót nem kedveli úgy, mint elődje, mert a hírek szerint Mozart istentelen, de mégis operát ren­del nála, a Titus kegyelmét. F.s most megkezdődik az utolsó hónapok kegyetlen versenyfutása. Scbliben, félig utazó­kocsiban készül a Titus, közben szíve egész me­legével írja a Varázsfuvolát és készül a Pcquiem is, amelyet egy főúri műkedvelő tit­kolódzó hókuszpókusz közepeit rendelt meg, hogy aztán saját nevén adassa elő. E liároin zenemű már nemcsak egymással fut versenyt, hanem n halállal is. Es majdnem egyszerre ér­nek célhoz: 1791 őszén mutatják be, a Varázs­fuvolát, az ősz végén már majdnem kész a Rcquiem és december elején meghal Mozart;/ harmincötéves korában ... Társadalma, pártfogói halála után sem vol­tak kegyesebbek hozzá, mint életében. Teme­tését Swieten báró vállalta, de a nagy mecénás mindössze harmadrangú szogénytemelést ren­delt számára. Zuhogó, havasesőben vitték, az a néhány ember, aki utolsó útjára kísérte, Swietén báró, Salieri, u zeneszorzőtárs, Süss­mayer, a tanítvány — félúton visszafordultak. Senki sem állott koporsója mellett, amikor el­hantolták a bécsi temető tömegsírjában, sem­miféle emlékkel nem jelölték meg Wolígang Amadeus Mozart sírját. Amikor a temetés után néhány héttel a méltatlan feleség, Constanza betegségéből felépülve a temetőben járt, férje süját a temető őro már nem tudta megmutatni. LA orunk, tár-ndulmunk ma már teljes • * csillogásában látja Mozart géniuszát. 'Születésének kélszázadik évfordulóján .isztele­térc emlékbizottságok alakultak, a berlini opera márványtermében éppúgy ünneplik, mint a prágai Tyl-színhazban, vagy a leningrádi fil­harmónia koncert-termében. Ma már teljes csillogásukban érvényesülnek azok a ragyogó zeneművek, amelyek a salzburgi csodagvérmek­től a bécsi tömegsír árva halottjáig vezető küz­delmes harmincöt esztendő zenei kincsei. Király József egyetemi adjunktus

Next

/
Oldalképek
Tartalom