Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-26 / 22. szám

Csütörtök, 1956. január 26. oELMQrnraRQRszas Irodalomtörténeti tanácskozás Szegeden ^öszönefnyií/ániiás C Kn«7Önrtnnkpl nvilván Köszönetünket nyilvánítKedden délelőtt négynapos A megnyitó beszéd után tematikáját. Ez az első rész juk mindazoknak, akik a dráirodalomtörténeti tanácsko- Bóka László egyetemi tanár, a régi magyar irodalomtörté- ga édesapa, szerető férj, testzás kezdődött Szegeden az az Akadémia levelező tagja netet ismerteti 1772-ig. vér: Komócsin Illés elhunyta Egyetemi Diákklub helyiségé- méltatta a megbeszélés jelen- Szerdán folytatódott az or- alkalmából részvétükkel fájben. A magyar irodalomtör- tőségét, hangsúlyozta, hogy szág legjobb irodalomtörté- dalmunkat enyhítették ténészek legjobbjai közül Szeged haladó, gazdag irodamintegy ötvenen jöttek ösz- lomtörténeti hagyományait sze, hogy megvitassák a ma- tovább öregbíti ez a mostani gyár irodalom történetéről tudományos megbeszélés, készülő új egyetemi tannészeinek tanácskozása. Ezen Köszönjük az orvosoknak, Januári tavasz Tavasai kép könyv tematikáját. A tanácskozáson résztvesz Sőtér István oktatásügyi miniszterhelyettes, a Magyar Tudományos Akadémia nemrég létesített Irodalomtörténeti Kutató Intézetének vezetője is. Az egybegyűlteket Bárót i Dezső egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem rektora üdvözölte. Egyetemünk arra fog törekedni — mondotta —, hogy más ehhez hasonló találkozók és viták rendezésérel elősegítse az irodalomtörténeti kutatások fejlődését, ex egyetemi oktatás színvonalának cmelé•ét. A következő felszólaló, Tolnai Gábor egyetemi tanár, az Akadémia lévelező tagja, a Tudományos Minősítő Bizottság titkára a készülő mű alapelveit és a vita céljait «rgyalja m2-tól az ismertette. Elmondotta, hogy az új egyetemi tankönyv, amely egyben a magyar iroa város- tócsáiban dankasirályok ezres ban: a tömegei, vagy 50 szürkcgémmel Széchenyi téri medencék körül együtt szedegetik fel a szemétpöttömnyi gyerekek tipegnek, halakat. Versenyt falánkoskodguggolnal:, babrálnak a kavics- nak és ezzel nagy hasznot hajlacsal. A kőpadokon nap feléfor- n"h a halgazdaságnak. A sirua napon a vitát Sőtér István az ápolóknak, hogy mindent 'dúlt hunyott szemű kísérők él- 'íM egyrésze azonban most is oktatásügyi miniszterhelyet- megtettek a gyógyíthatatlan \vezik a cirógató meleget. Az többre becsüli a nehezebben tes vezette. Az irodalomtörté- feteg élete meghosszabbító- ' e.gyik patika hőmérője előtt em- megszerezhető egérfalatokat, nészek a készülő uj egyetemi sáért, fájdalmainak enyhítő- ! berek nézilt a higanyszálat, "'ert löm szorgoskodnak a szantankönyv második kötetének s6ért Köszönjük a városi 1 mely a napsütésben a 20 fok tájöUleken. A szürkegémek, metematikáját beszelték meg. pártbizottságnak mélységesen jfelé közeledik. A naptár január hjr.k a halgazdaságoknak vea° igaz, kommunista megnyi- '.közepét mutatja. tzedelmet kártevői nyáron, most latkozását, hogy halottunkat I Menjünk kissé távolabb a vá- segítőtársak. Már fogytán a szeü-aitri; a Párt halottjának tekintette. ,,, ... , methal, me tt a gémei: egy rek0lt01 Köszönjük a Városi Tanács- j'ros,°l • • • Feh"tora. Mert, ba „e áUeüe sz(khtlyit „ Tisza nak kegyelctteljcs végső bú- kételkednél mind abban, amit a partjára. A kétezernyi dankasiEz a és a kötet a felvilágosodás reformkor magyar iro1840-es évekig, Petőfi munkássága kezdetéig. A vitában felszólalt több dalomtörténet kézikönyve is irodalomkutató, a kötet szerlesz, egyetemi oktatásunkban kesztői, munkatársai, valaés egész kulturális életünkben jelentős szerepet tölt majd be. A megbeszélés résztvevői ezután élénk vita közben tárgyalták meg a készülő négykötetes mű első kötetének mint az Irodalomtörténeti Kutató Intézet tagjai. Ma, csütörtökön a kapitalizmus korának magyar irodalmát ismertető harmadik kötet megbeszélésére kerül sor. csúztatását. Köszönjük a fegyveres alakulatok tagjainak, a régi munkásmozgalmi harcosoknak és a város dolgozóinak, hogy elkísérték utolsó útjára halottunkat. Köszönjük az énekkaroknak, zenekaroknak, hogy közreműködtek a búcsúztatásnál. Az újságíró—író bál hírei Elkészültek az újságíró-író ja titkárságára, hogy a névbál díszes meghívói. A meg- sorokban szereplőknek el hívó nyolc oldalas, tartalmaz- tudjuk juttatni a meghívókat, za a báli műsorban fellépők A meghívóval azután az neveit, a bál védnökeinek előbb említett helyen — névsorát és a selyemzsinór- azonkívül a Szegedi Kenderral átfűzött meghívóban táncrend is található. A meghívókat a "bál előkészítő bizottsága még e héten szétküldi. • Rendkívül nagy az érdeklődés a városban a bál Iránt, ezért ezúton adunk arról tájékoztatást hogyan lehet meghívóhoz és jegyihez hozzájutni; Az üzemek és az intézmények írják össze mindazokat a dolgozóknak a neveit. akik részt óhajtanait venni a bálon, jól akarnak szórakozni. Ezeket a névsorokat — amelyeken a pontos címeket is tüntessék fel! -- küldjék be a „Délmagyarorszég" szerkesztősége vagy az írószövetség helyi csoportfonógyár, a Textilművek, az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat üzemi lapjának és a Szegedi Egyetem szerkesztőségében meg lelhet váltani a bálra a belépő jegyet, amelynek ára tíz forint * Az igen érdekesnek ígérkező bál előkészítő bizottsága elhatározta, hogy színes léggömböket is árusít a bálon, ezzel a felírással: „Újságíró-író bál, 1956." • A színiház szóló táncosai és balett-kara már lelkesen készül a megnyitó tánc bemutatására. Erkel Ferenc: Hunyadi László című operájából a Palotást fogják a bál megnyitó táncaként előadni. Országos tanácskozás a mezőgazdaságii építkezésekről Két brigád versenye az Üjszegedi Kender-Lenszövőben . A szakma öt kiváló dolgozója zonyos, hogy valahol már fogalösszesúgott az Üjszegedi Ken- mázzák a választ. Nem kell der-Lenszövöben, t nemsokkal azonban messze mennünk, maulána azzal álltak az üzemi bi- gában az Üjszegedi Kender-Lenzotlság elé, hogy versenyezni szövőben is akadt méltó verukarnak. De nem akármilyen senylárs. Simon Aranka. amiversenyben! ök egy „Szakma kor meghallotta, hogy Ilcrnádihiváló dolgozója" brigádot szer- néék miben törik a fejüket, csíveztek, s az ország valamelyik pőre telte a kezét és azt mondilyen szövőbrigádjával akarják ta: „Szervezek én egy olyan kiösszemérni erejüket. váló brigádot, amelyik majd állTermészetes és szép kezdetné- ja a versenyt!" nijezés az, amit Hernádi Fe- Még nem tudni, ki lesz a rencné vezetésével a brigád négy győztes, az azonban bizonyos, tagja: Kohajda Józsefné és Sze- hogy Simon Arankáék már csak keres Irén ifjúmunkások, vala- azért sem hagyják magukat, mint Dudás Jánosné és Csengeri mert Hernádiné és munkatársai l'álné ezzel a lépésükkel elható- olyan nagyon messzi keresték a roztak, versenytársakat, A verseny elég erős küzdelmet (—" ~n) ígér. Ezek a lányok és asszonyok ugyanis nagyon komoly föltételeket jegyezlek a versenypontok közé. Szemrebbenés nélkül írták oda, hogy állandóan csak első osztályú árut gyártanak és a munka termelékenységének emelése érdekében hosszú gyakorlat árán kialakult munkamódszerüket egy-egy normán alul teljesítő dolgozó társukkal megismertetik, gyakoroltatják és azok teljesítményét is száz százalék fülé segítik. .4 versenykihívást elküldték a Len- cs Kenderipari Igazgatóságnak, hogy keressenek nekik jó erős versenytársat. Egészen bi— Az Országos Csemegekereskedelml Vállalat szegedi 143. és 144-es boltja január 26. és 27-én hidegkonyhai árubemutatót tart. Az árubemutatón a kiállításra ós az árusításra kerülő hidegkonyhai és cukrászati különlegességek ezentúl Szeged csemege-üzleteiben is kaphatók lesznek. — A Magyar Jogászszövetség és a Hazafias Népfront szegedi titkársága január 28-án, szombaton délelőtt 10 órakor a Fáklya filmszínházban ankétot rendez a társadalmi tulajdon védelméről. Az ankét előadója Szalai József elvtárs, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének első helyettese. A Földművelésügyi Minisztérium építési és beruházási igazgatósága a megyei, városi beruházási osztályvezetőket és építési előadókat kedden kétnapos tanácskozásra hívta össze, hogy megtárgyalják a mezőgazdasági építkezések főbb kérdéseit. Az értekezletet Kökény Mihály földművelésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. Bevezetőjében röviden foglalkozott az elmúlt évek mezőgazdasági építkezéseinek tapasztalataival majd az 1956-os év építkezéseiről beszélt. A második ötéves terv, fcüvárosi tavasz mutatott, ott hite- rály és az 50 szürkegém naponles választ kaphatsz mindenre, ta másfél mázsa káros haltól A nádasok épp oly kopottak és mentesíti a tavakat. Az enyhe sápadlak, mint az ősz végén. Vi- tél 3 kanalasgémet is visszatol« harok, hólerhek nem törték, kú- tolt. A Nilus helyett, most a /eszálták, bokrétájuk hetykén len- liérlói mocsár is megteszi. Első gedez a déli fuvalatban. Felette eset, liogy áttelelnek. A vizsla hullámzó madártömeget látsz, az avas sásból fürjet, bülönbikáegész kis gomolygó fekete füst- kat riaszt fel, de egyszer csal; A KOMOCSIN-CSALAD felhőt: seregélyeket. Február fájdalmas szűkülésbe^ kezd. végén szoktak érkezni. Felettük Öklömnyi törpegém előbb memég ott cirkál a magas cszal: rev mozdulatlansággal igyekezett vérengző kis törpesólyoma, ha rejtőzni, majd a közeledő szi. zuhanna feléjük, menedéket matoló kutyaorrt tűhegyes cső. nyújt a nád. Amerre a sólyom révei orron csapta. Vajon, mi suhan, már messziről a levegőbe késztette ezt a kis nyári gémet kelnek az apró madarak; fel-fel arra> hogy vonulását megszakít, mind magasabbra hogy a so- V(J M.,a M a telet? lyom föléjük ne tud/on emelkedni, mert akkor elvesztek. A havasi partfutó csapatok már csak lönösen az idei év, nagy feladatok elé állítja a mezőgazdasági építkezések szakembereit — mondotta. — Különösen a termelőszövetkezeteknél várhatók nagyobb beruházásait, de meg kell javítani a gépállomásoknál és a községi tanácsoknál végzett építkezési munkákat is. Nem kevesebb, mint 25—30 ezer férőhelynek megfelelő szarvasmarha-istállót keli felépíteni ebben az évben s növelni kell az egyéb mezőgazdasági épületek számát is. Sokkal több gondot kell fordítani a takarékosságra. Jz éberség s28?reafcasz»ésa a DlY-nál" Houdtsíldi a „Délmagyarortxág" eikkéhev A ..Délmagyarország" január volt részére gyűjtést indítani. 24-i, keddi számában: ,Az éber- Sajnos a gyűjtőíven vezető szesóg szügreakasztása a DÁV-nál mélyek is szerepeltek és egycímmel cikket közölt A cikkel nek sem jutott eszébe megvizsa DÁV dolgozói teljesen egyet gálni, hogy kinek is gyűjtenek, értenek, s maguk is elítélik azt Losonczi Árpád ügyében is a magatartást, amelyet Pálmai igaza van a clkknck. iiiba volt Mátyásné és Losonczi Árpád esetében tanúsítottak. Az utóbbi időben vállalóiunknál valóban szem elől tévesztettük az éberséget, amely a cikkben felsorolt tényekben nyilvá- 1>ak is intS Példát nult meg. Az éberségre szocia- ébcrséS foko7"ásár!L lizmust építő népi demokráciánkban nagy szükség van. Az osztályellenség, levitézlett elem minden lehetőséget kihasznál saját céljának elérésére. Pálmainé, Iíersch Irén esetében már a munkába állításánál részére gyűjteni. A cikk nemcsak vállalatunk vezetőinek, összes kommunistáinak, hanem a többi vállalatokmutat az Jurka József, DÁV pártszervezetének tagja NEM GÖDRÖS mér a sándoríalvl Aradi utca, mert a laelmulasz- kők társadalmi munkában kijutották az éberséget és az azóta vitották. Volt olyan nap, hogy eltelt Idő alatt sem történt intéz- 14 kocsi és 21 lakó dolgozott az kedes a hiba kijavítására, Hiba útjavításon; A kutatóhéz öreg fűzfatörzsei akkor láthatók, ha fehér liasu- körül vörüscsíkos fekete admikon megcsillan a nap fénye. Ha fc. téU láb. elmúlt a veszedelem, percek r alatt az iszapos sárban szalad- börtönéből a napsugár. Díszesek, gólnak, szépek, éppen csak hogy nem néhol -öld kergetőznek, mint augusztusban. Az árkok | szőnyeggel Mégsem illik ez januárban hoz. borítottak. Az üde zöld szőnyeg záiuk• ES'J «éli lepkét sikerült úgy nő, ahogyan a napfény ont- ell°8'li a gyűjteménybe a januja sugarát. Néhol fejest ugró bé- ári tavaszból Iák luggatják át a szőnyeget. Á rezervátum sástengere feNéhány sikló is előjön téli zu- leU vadludak cs ricelömegek gából, a nap melegétől éledve biroknak. Délről érkezettek, dühösen sziszegve kap a szag- Nyomukban az egykori ösma. lászó kutya felé. A telelőkben Mar* UPok méB '"•*» fehüne. is ugrálnak a futlak jókedvük- dező madárkirálya, a rétisas ben, akárcsak nyáron. fürkészi a terepet. Beteg, seb* Menjünk be a tavak közé. A zett récét> libát keresgél, de a fűzfák sárgás-vörös vesszején az ha,döB " meBfelel számára, ökörnyál ezüst szalagja. A vén- Amerre jár riadtan menekül elő. asszonyok nyarának pókhírnö- lc rninden szárnyas, kei keltek légi útra, hogy az első Van ° febértavon madár, száraz kórón felakadjanak. Az ame1'-' ncm feledteti ve,ank » avas zsombékok körül madarak te,cL Esznki vendégek: kerceré. szaladgálnak, hözcledtünkre fel- c£k' havasi P'P»ek> búvárrécéi* rebbennek, vannak vagy szá- heverednek déli érkezők, az zan. Hullámzó röptsük, hosszú ülÍuhal megszakított vonulatok, farkuk elárulja: barázdabiliege- k"1' " nwsas észa1t léli tők. De valóban csak akkor le- Beivel. pödünk meg, amidőn 4 bibicet ——— .. , A foka is észreveszünk az iszapos vízszélen. A billegetők és a bíbicek szemekből vendé. földekbe ve. tett búza. öld mezők lettek, délről jöttek. Az Adria partjait ígérői a város kenyerének, örül már bizonyára megjárták. 15 kis a város, örülnek a madarak, gojzer érkezik. Ezek már mesz- örül a búzamező a januári ta. szi délről jöttek. Nagyobb roko- vasz napsugarának, nailt a nagy gojzerek vagy há- Hogy örömük nem korai romszázan el sem mentek dél- öröm-e, azt majd megmutatja a felé. február és március. A víztelenített halastavak víz. Beretzk Péter Az eszmét; a valóságba vetett bitet pas hintálják a pedagógusok. Hogy ennek a hivatásuknak mennél hívebben eleget tehessenek, a valóságot jobban megismerjék, napjaink életét mélyebben megértsék, vagy nyolcvan Csongrád megyei pedagógus: fiatal és idős, vegytan-, magyar* és számtanszakos tanár és tanító mondott le az újév első napjain a mindennapok kényelméről, hogy belepillanthasson a megkezdődött ötéves terv élharcosainak, a nehézipar dolgozóinak néSzámadás—tanulság Gondolatok egy pedagógus tanulmányi kirándulás után nehéz eldönteni, melyik az erősebb bástya: a világ különböző tájaira elszállításra váró RM 5-ös fúró óriások-e, vagy a Duna partján összeszerelt és a Szovjetpünk, országunk felemelkedéséért vívott tiniónak, Kínának átadásra váró tengerharcába. Nem egy nehézséget, kényelmetlenséget vállalt ezzel magára e kis csoport, mégis a hetes kirándulás tanulságait összegezve egyhangúlag csendült fel: kitörölhetetlen emléket adott az év első hat napja. Csak néhány epizód. * Első nap: Rákosi Művek. A kis csoport valósággal elvész a hatalmas gépteremben, szerelőcsarnokokban. Törpének érezhetné itt magát bárki. S mégis menynyi önbizalom van a pedagógusokban. Nem egy közülük biztosan arra gondol: talán éppen ő tanítja azt a fiút, aki majd örökébe lép a nagy carusel padon dolgozó Kemény elvtársnak, vagy a Kossuth-díjas Muszka és Bordás „szakinak", akikkel most kezet szoríthat, elnézheti, mint alakul padjukon a nagy szárnyas fúrógép egy-egy alkatrésze, s hogyan sodródik mélykék spirállá gépük kése után a forgács. Ki nem tesz el emlékbe egy-egy kis forgácsdarabot erről a padról? A szerelőcsarnok. A hét végén már járó hajók? Peregnek a napok. Kedd délelőtt a Munkásmozgalmi Intézet ereklyéi, tablói előtt állnak elgondolkodva pedagógusaink; délután a robosztus Lőrinci Hengerműben valóságos küzdelemnek lehetnek szemtanúi. A törött felső henger kicserélésével teljesítik ígéretüket a lőrinci hengerészek: „Nem hagyjuk cserben tervük teljesítésében a Ganz Vagont — küldjük a lemezt". Mire a kis csoport átjut a „Ganz Vagon"-ba, talán ugyanannak a lemeznek feldolgozását láthatja egy-egy hajó óriás motorján, mely izzón ott robogott-dübörgött végig szeme előtt a hatalmas lőrinci hengeren. Véget nem érőn sorolhatnánk tovább, de a résztvevők közül vajon ki tudna dönteni a Csepeli Papírgyár munkafolyamatának áltekinlése volt-e tanulságosabb, vagy a Telefongyár rádiós futószalagjai, vagy éppen a Gheorghiu-Dej Hajógyár adta élmények? * Tudomást szereztünk a gépek és az emberek erejéről. Hogy mi mindenről esett szó az emberek között? A munkásokkal beszélgetve, szóba került a fegyelem, a fizetés, a lakáskérdés és a megélhetés. S az éjjeli szállásunkon mindennek gyökeréről: eszméről, elvről, hónapokig hatnak eleven erőként. És Az eredmény sohsem maradt el. * Bármily nagy hatású is egy ilyen országunk képét, népünk jövőjét feltáró tanulmányi kirándulás, mégsem elegendő ahlioz, bogy fiatal pedagógusaink elméleti tudásának hosszú időre élő illusztrációjává váljék. Ahogyan az egyetemi; főiskolai évek nagy élményeinek, elméleti biztonságot nyújtó tanulmányoknak hatása felmorzsolódott azokban a fiatal tanárokban, kiket előbb említettem —> ezek a budapesti élmények is talán csak tervről folyt a vita. A hét minden napjait lezáró színházi esték után sokszor órákig elnyúló vitáknak is megvoltak a maguk tanulságai De nem egyszer — miért tagadjuk? — elképesztő lényekre is fényt vetettek ezek a viták. Például arra, hogy fiatal, várostól messze eső iskolákhoz került pedagógusaink között, megbecsülést a kivételnek, valami fásullság, perspektívátlanság vett erőt. Előfordult, fialal magyarszakos tanáraink mit sem hallva Zelkék, Déryék itt a pedagógus klubélet kérdése merül fel sürgetőn. Bár nem lehet elég csak a helyi klubélet életrehivása. Szükség van arra, hogy széles, nagy területen, járásokban, megyékben kapcsolódjék össze ez a mozgalom. Fiatal értelmiségünk szeret politizálni, vitatkozni. Ezt bizonyította az éjjeli szálláson egy-egy idősebb aludni vágyó fölsóhajtása: — Mikor hagyjátok már abba? De sokszor az idősebb, a szilárdabb frakcióiról, a Központi Vezetőség ebben elvű irányító híjján álmederbe, kátyúba a kérdésben foglalt álláspontjáról egé- terelődhetnek az ilyen viták. szen hamis, írói szabadság helyett kificamodott írói szabadságról vallottak nézeteket. Ezekről a nézetekről bizony lesírt régi vágású tanáraiknak anlimarxista hatása. Ha akkor rögvest ncm is, de a vita E kérdések megoldásával a mostanihoz hasonló tanulmányi kirándulások gyakori tásával elérhetjük majdv azt, hogy pedagógusaink nem unott, rideg riportként olvassák napilapjaink első oldalait, vagy a rádió esti hangos újságjait nem éjjelét követő reggelinél már lemérhető kötelességszerűen hallgatják, 'hanem úgy, volt a tapasztalat, a szilárd elvű harco- mint ahogy távol eső családjukban tör! sok kiállásának hatása. Egy-egy ígéret: ténő nagy eseményekről: lakodalomról; ma kmvitom a szemem, oly kérdéseket keresztelőről, születésről várják a liire! leszek fel, melyre nemcsak a látszatnak, ket de a valóságnak kell megfelelni* Hegedűs Sándor