Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-25 / 303. szám

VíMG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! AZ MDF CSONGRADMEGYEI B IZOT IS A G A % A R LAPJ^ XI. évfolyam, 303. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1955. december 25. MAI SZAMUNKBÓL: A PARTHATAROZAT EREDMÉNYES VÉGREHAJTÁSÁVAL IRODALMI ÉLETÜNK FELEMELKEDÉSÉT SZOLGÁLJUK. — HOZZASZÖLASOK A SZEGEDI IRÖCSOPORT KÖZGYŰLÉSÉN (5, oldal) V. CG ondoskodás az emberről Még mindég él emlékezetünkben a múlt amikoris ilyentájt rongyokba bugyolált mezítlábas gyermekek és emberek dideregtek a Csillag téren, a Cserepes soron, várva, hogy felállítják a közkarácsonyfát, s e napokban betévő falatot, lisztutalványt kapnak a város „nagyjaitól' n gyárosoktól, nagykereskedőktől — a virilistáktól. Két kiló lisztet családonként! A 20 évvel ezelőtti szegedi újságokból, melyek mindenben kiszolgálták a tőkéseket, a következőket lehet kiböngészni: amíg régen a család minden tagja hozzájutott a munkához, addig ma (1935 — A szer^) a legtöbb munkáscsaládban 2—3 munkanélküli van ..: az éltalános pénztelenség megbénította az üzletek forgalmát, csak a kirakatok előtt ácsorognak az emberek. Altalános pénztelenség, munkanélküliség gyötörte a munkáscsaládokat. A város „nagyjai", a virilisták e napokban két kiló lisztet, avagy tüzelő-utalványt adtak az éhező munkások tízezreinek. Megdöbbentő ez a kép nekünk, akik felszabadulásunk óta eltelt 10 esztendő alatt hozzászoktunk a szocializmust építő társadalmi rendszerünk törvényeihez — köztük ahhoz, hogy legfőbb érték az ember. Ma természetesnek vesszük, hogy bölcsődék, orvosi rendelők, üzemi konyhák, étkezdék és fürdők épülnek. Magunk is munkálkodunk azon, hogy a külvárosok utcái egyre világosaljbak, szebbek legyenek, hogy út épüljön például a székiháti iskolához Büszkén mondjuk el mindenkinek, hogy az Üjszegedi Kender-Lenszövőben ma már gyönyörű ebédlő van. A Szegedi Kenderfonógyárban már költöznek a több millió forint költséggel épített üzemrészbe, ahol tágas, kényelmes munkatermekben egészségesebb körülmények között dolgoznak. Minden szegedi üzemben találkozunk több olyan dolgozóval, akik maguk, vagy gyermekeik az üzem költségén üdültek. Milyen jó mindezt látni, hallani, tudni. Jó, mert ezek is ékesszólóan bizonyítják: a szocializmus, pártunk célkitűzései, politikája, a dolgozó nép érdekében való. Persze akadnak olyanok is, akik mindent egyszerre akarnak. Türelmetlenek, sokszor túlzottan sokat követelnek. Vannak akik elfelejtik, ahhoz, hogy előre haladhassunk, minden lépésért szívósan meg kell küzdenünk, becsületesen alkotnunk, termelnünk kell. Minden nap egy lépés előre, minden év egy mérföldkő a szocia-lizmus útján. Ha akadnak még hibák, mert akadnak — hideg a Petőfitelepi orvosi rendelő várószobája, még mindig nem vezették be a vizet a külváros több udvarába, nem korszerű még a munkaterem, nem világít neonfény, messze kell vinni a gyermeket a bölcsődébe — akkor azon csak úgy tudunk változtatni gyorsan és véglegesen, ha olcsóbban s többet termelünk. Azt mindenki tudja, hogy a haszon mindenkié, a magunké. A nép állama pedig jól gazdálkodik pénzünkkel. Gondoljunk csak mindannyian munkahelyünkre, a városrészünkre, az utcánkra. Számoljuk össze mi minden létesült, épült csupán egy esztendő alatt Ezeket mind értünk, az emberekért tették. És amikor már meggyőződtünk arról, hogyan gondoskodnak az emberekről, forgassuk vissza az élet kerekét 20—25 évvel. Megdöbbentő, lehet hogy hátborzongató lesz a visszaemlékezés. Lesz. akinek könny buggyan ki a szeméből, mert éhenpusztult gyermekeire, hozzátartozóira gondol. Miért nem lehetett már akkor Is így gondoskodni a munkásemberekről — kérdezik sokan, A választ mindenki megadhatja önmagának. A város „nagyjai", a munkáselnyomó rendszer virilistái, a munkásban csak a haszonszerzőt látták. Ha kidőlt a sorból, hát kidőlt. Az ő törvényük ez volt: a pénz mindenek fölött. És e napokban, évente egyszer, karácsonykor, „úri gesztussal" morzsát dobtak a csendőrszuronyokkal fékentartott munkásoknak. Morzsát: két kiló lisztet a külvárosok nyomorban élő munkáscsaládjainak, két kilót, mely kevés volt a további élethez, túl sok az éhenhalásihoz. Gondoljunk ma mindezekre szeretteink körében, amikor talán néhányan zsörtölődünk azért, mert az üzemben is ugyanazzal a játékkal ajándékozták meg gyermekeinket, amellyel mi akartunk nekik kedveskedni. Vagy elfelejtettük talán, hogy negyedszázaddal ezelőtt a betévő falat volt a gondunk, s nem az, kit mivel ajándékozzunk meg? Nem felejtettük el. És soha nem felejthetjük el. Évente egyszer jó ha visszaemlékezünk, mert bármennyire akarjuk is a múlt fájó gyötrelmei ilyenkor karácsony táján úgyis emlékeztetnek. De cz nem is baj. A mérleg a mi oldalunkra billen, s jó ha a gyermekek is tudják milyen volt nekünk szülőknek a régi karácsony. Ujabb üzeirek íeFssíSelték évi tervükei A szegedi üzemek közül egyre több teljesíti évi tervét. Ezekben az élenjáró üzemekben jelentős mennyiségű áru készül az év végéig terven felül. A KENDERFONÓGYAR dolgozói december 21-én, szerdán reggel 6 órakor forintértékben 100.1 százalékra tettek eleget 1955-ös tervüknek. Körültekintően készülnek második ötéves tervünk első évének megkezdésére. A VAGÖHÍD dolgozói is eleget tettek évi termelési tervüknek. Az üzem dolgozói vállalták, hogy az év végéig tfzrriUUó forinttal túlteljesítik 1955-ös tervüket. fapnisla becsülettel valósítok meg pártiak Központi Vizetőségének novemberi határozatait A megyei pártaktíva ü'ése A Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizottság pénteken hívta össze Hódmezővásárhelyen, a Petőfi Kultúrházban a megyei pártaktíva ülését. A megyei pártaktíva-ülés napirendjén a Központi Vezetőség 1955 novemberi határozatának megtárgyalása szerepelt. A megye minden részéből megjelent aktívák előtt, a megyei aktíva-ülés elnökének. Lövő Ferenc elvtársnak felkérésére, Németh Károly elvtárs, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára ismertette a megyei pártbizottság beszámolóját. A megyei párf-végrehajlóbizott^ág beszámolója a párt Központi Vezetőségének márciusi határozatát, mik a legfontosabb soronkövetkezö feladataink? A novemberi határozat alapján vizsgáljuk meg, hogyan alakult megyénkben a politikai és gazdasági helyzet, hogyan hajtottuk végre Ipar A Központi Vezetőség márciusi határozata után, mint az egész országban a szocialista építőmunkának szinte minden területén, megyénkben is fellendülés következett be. Ismeretes, hogy a jobboldali megalkuvó nézetek milyen súlyos károkat okoztak. Ipari termelésünk az elmúlt évben alapjában véve egyhelyben topogott. Sőt a nehézipar termelése 3.5 százalékkal csökkent, a fegyelem meglazult. 1954-ben megyénk iparában 8 százalékkal csökkent a termelékenység, 0.8 százalékkal drágábban termeltünk, mint 1953ban. A márciusi határozat óta az Ipar termelésében megszűnt az egyhelyben topogás. Megyénkben az év első tíz hónapjában a minisztériumi ipar 101.8, a helyi ipar 104.5, a szövetkezeti ipar 100.5 százalékra teljesítette tervét. A megye exportra termelő üzemeinek többsége határidőre teljesítette, sőt túlteljesítette tervét. Javult a gyártmányok minősége olyan jelentős üzemekben, mint a Szegedi Ruhagyár, a Szegedi Textilművek, a Csongrádi Bútorgyár. Nem lehetünk megelégedve azonban azzal, hogy egyes üzemek, mint a Makói Gépgyár, a Szegedi Kéziszerszámgyár, a Hódmezővásárhelyi Harisnyaüzem, a Téglagyári Egyesülés lemaradtak éves tervük teljesítésével és előreláthatólag adóssággal kezdik az 1956-os évet. A Csongrádmegyei Téglagyári Egyesülés ötmillió égetett téglával gyárt kevesebbet a tervezettnél. Ebből a téglából 230 egyszobakonyhás lakást lehetne felépíteni. Egyes cikkféleségekből, mint női cipő, konzerv, vágotibaromfi és szelektor, nem teljesítettük még export-terveinket. Az eirnaradás sürgős megszüntetésére az érintett üzemekben a párt- és gazdasági szervek, a szakszervezettel és a DISZ-el együtt tegyenek célravezető intézkedéseket, hozzanak létre újabb ifjúsági export-brigádokat, beszéljenek a dolgozókkal az export-tervek teljesítésének fontosságáról. A márciusi határozat nyomán kedvezően alakult a munka termelékenysége és a termékek önköltsége. A munka termelékenysége f 1 százalékkal növekedett, de mindjárt hozzá kell tennünk, hegy ez alatta- van az országosan elért növekedésnek. Az önköltségcsökkentés tervét a tervezett. 0.2 százalékkal szemben 2 százalókra teljesítettük. Ezek az eredmények azért szüle thettel meg, mert az elmúlt időben javult az ipar vezetése, mert a párt márciusban elhatározott politikája a dolgozó nép érdekét szolgáló, egyedül helyes politika. Ezért ezt a politikát a kommunistákkal együtt egy emberként támogatja megyénk ipari munkássága, műszaki értelmisége. Ennek legjobb mutatója, hogy a határozat után fellendült a munkaverseny. A párt és a Minisztertanács levele után a technikai színvonal emelése érdekében 1500 újítási javaslatot terjesztettek be a dolgozók, ezek egyharmada ez év végéig megvalósításra kerül Meg kell említeni az önköltségcsökkentés, az anyagtakarékosság érdekében végzett munka olyan jó példáit, mint a Szegedi Jutagyár, ahol az önköltségcsökkentés érdekében létrahozott brigád munkája 440 ezer forintos megtakarítást eredményezett, vagy a Szegedi Textilműveket, ahol a szovjet tapasztalatok alapján bevezették az Arisztov-rendszerű fonási eljárást, mely azt eredményezte, hogy javult a fonal minősége és ezzel az eljárással évi 4.6 millió forint termelési értéknövekedést értek el. Az eredményekhez kétségkívül hozzájárult megyénkben is az ipar pártirányításának és ellenőrzésének megjavulása. Pártbizottságaink, pártszervezeteink különösen Szegeden egyre jobban és hozzáértőbben foglalkoznak az ipari termelés kérdéseivel A munka* fegyelemről és takarékos ágról Azonban az elért eredmények nyomán az ipar számos megyei vezetőjében elbizakodottságot tapasztalunk. Ennek a következménye is, hogy október és november hónapokban bizanyosfokú visszaesés következett be az ipar termelésében. Amint a novemberi határozat megállapítja: -Amit az ipar terén a márciusi határozat óta elértünk, még csuk szerény kezdetnek tekinthető. A nehézségek, amelyek elöltünk állnak, erőnk teljes megfeszítését követelik, megnyugvásra semmi okunk nincs*. Az utóbbi hónapodéban számos üzemünkben ismét tapasztaljuk, hogy meglazult a munkafegyelem, j emelkedett az önkényes ki' lépés száma, nagy a munka' erő-vándorlás. Rövid idő alalt a textiliparban kétszeresére emelkedett a táppénMindez arra zesek száma, mutat, hogy megyénk ipari vezetőinek jelentős része nem fogja keményen a munkafegyelmet, eltűri a lazaságokat, nem tart megfelelő rendet a saját portáján. Ahol nincs szilárd munkafegyelem, ott nem megfelelő a párt, a szákszervezet és a DISZ munkája sem. A munkafegyelem lazaságának megtörése elkerülhetetlenül a tervszerű tlenséghez, a termelékenység csökkenéséhez, az önköltség növekedéséhez, selejtgyártáshoz és anyagpa zarláshoz vezet. Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a Hódmezővásárhelyi Kötszövőgyárban a kötöttáru szabászoknál a harmadik negyedévben a hulla dék 1426 kilogrammal több volt a megállapított anyagnormánál. A téglagyárnál a nyerstégla gondatlan kezelése miatt 423.000 forint anyagi kár keletkezett. Nem megfelelő az energiával való takarékosság. Túl magasak a szénfelhasználás költségei. Emelkedtek a nyersanyagköltségek a Szegedi Kenderfonóban, a Nagylaki Kenderben és másutt. A fajlagos anyagfelhasználás terén megyénk ipari üzemeiben nincs minden rendben. Az anyaggazdálkodás terén arra kell törekedni, hogy az anyagkivételezések szigorú bizonylati rendszerrel történjenek, hogy mindenütt betartsák az anyagnormát, a nyersanyagés segédanyag tekintetében egyaránt. Megyénkben különös jelentőségre tesz szert az anyaggal való takarékoskodás, mert könnyűipari üzemeinkben nagymértékben dolgozunk fel importanyagot, mégpedig fát, gyapotot, kendert, selymet, jutát. Az importanyagokkal való gazdálkodás terén, m'rnlen mis területen a legszigorúbb takarékosságot Icell megvalósítani megyénk ipari üzemeiben. E téren a legmesszebbmenő kig támogatni kell az olyan kezdeményezéseket, melyek az import nyersanyag hazai származású nyersanyaggal való helyettesítését célozza. Helyes kezdeményezés, hogy a Szegedi Kenderfonó olasz kender helyett hazai kendert használ. A Szegedi Jutaárugyár pedig juta helyett kender felhasználásával próbálkozik. A Hódmezővásárhelyi Mérleggyár a hídmérlegek faal&at.részei helyett betonlapok alkalmazásét vezeti be. Tovább kell folytatni a Harisnyagyárban, a Kenderfonóban a perion felhasználását. Nagyobb mértékben kel! felhasználni az ilyen irányú munkákban a Szegedi j Egyetem által adott lehetőI ségeket. Az ipar műszaki és i gazdasági vezető'nok. újítók' nak a tudomány embereivel való együttműködése konj krét gyakoríati eredményekhez vezet. Ennek már vannak olyan kézzelfogható bizonyítékai, mint az Üjszegedi Kender-Lenszövőnek a kémiai tanszókkel való kap* csolata, amely a ponyva impregnálásának megjavítását segítette elő, A mű.ezaki színvonal fejlesztéséről Az ipar minden vezetöjétői komoly erőfeszítést kő* vetel a műszaki színvonal fejlesztésében előttünk álló feladatok végrehajtása. Is* meretes, hogy az elmúlt években az ipar műszaki színvonalának fejlesztése nem megfelelő ütemben haladt előre. A munka termelékenységének állandó növekedését, amely változatlanul fő feladatunkat jelenti, mindenekelőtt a technika rendszeres fejlesztésével le* het biztosítani Azonban itt sem várhatunk csodáikra. Mindenekelőtt saját erőnkre, meglevő tartalékaink feltárására kell fő figyelmünket fordítani. Legnagyobb tartalékunkat becsületes munkásaink, tehetséges műszaki értelmiségünk lelkes, odaadó munkája képezi. A párt-, a gazdasági, a szakszervezeti és a DISZvezetők feladata, hogy ezt a hatalmas tartalékot az iparfejlesztés, a népjólét emeléJ sének szolgálatába állítsa. Ennek érdekében mindenekelőtt meg kell szüntetni a szocialista munkaverseny még meglévő kampány jellegét, meg kell tisztítani azt bürokratikus vonásaitól. Végre meg kell érteni, hogy a munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere, ezért elsősorban a szakszervezetnek, a versenyszervező munka gazdájának elevenen kell tartani a dolgozókban a verseny szellemét, biztosítani keli a verseny nyilvánosságát, rendszeres értékelését és azt. hogy a legjobb eredményeket elért dolgozók megfelelő megbecsülésben részesüljenek. Nagyobb figyelmet kell fordítani az újítómozgalomra, ügyelni kell arra, hogy a legkisebb újításokat is elbírálják, alkalmazhatóságuk esetén bevezessék és megfelelőan díjazzák. Az egyes területeken már bevált, de másutt is alkalmazható újítások. jó módszerek elterjesztése érdekében meg kell szervezni megyénk ipari üzemei között a jó együttműködést. Azon xs változtatni kell, hogy löbb helyen nincs az üzemekben újítók és sztahávisták köre, ahol a kiváló dolgozók tapasztalataikat kicserélhetrxék, ahol lehetőség kínálkozik arra is, hogy figyelmükrt az üzem előtt álló legfontosabb feladatok megoldására irány'tsuk. Nepv jelentőségű a száz százalékon aló! termriő dolgozok teljesítésének emelése. Nagy tartalékot jelent az is. ha a leeiebh dolgozók sztahanovisták rendszeresen átadták t-pásztó,'-;t-dkat a száz százalékon a'ó! teljesítő munkás társaiknak A munkások szakmai tofFolytatás a 2. oldalon.)