Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-24 / 302. szám

VlLAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEKJ AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA XI. évfolyam, 302. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1955. december 24. Bulganyin elvtárs választávirata Hegedűs András elvtárshoz Hegedűs András elvtársnak; a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Köszönöm önnek, Elnök Elvtárs, a Magyar Népköztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe történt felvételével kapcsolatban a Szovjetunió kormányához intézett üdvözletét. Kérem továbbá, fogadja e nagyszerű esemény alkalmából Magyarország kormányának és személyesen önnek szóló szívből jövő jókívánságaimat. Üj államok, köztük a Magyar Népköztársaság felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, ami egy régen esedékes kérdés megoldása, a békeszerető erők jelentős vívmánya és sokban megerősíti az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélyét. Mély meggyőződésünk, hogy a Magyar Népköztársaság, miután elfoglalta törvényes helyét az ENSZ-ben, még nagyobb állhatatossággal fog résztvenni a népek közös harcában, az egész világ békéjéért és biztonságáért. ,:cN. A. BULGANYIN Az öregebb lestvér segítsége (Cs. J.) A korábban alakult termelőszövetkezeteink nagy gazdasági sikereinek, termelési eredményeinek láttán a nyáron és az őszön Szegeden és a szegedi járásban is számos új termelőszövetkezet; termelőszövetkezeti csoport alakult. Ez is azt bizonyítja, hogy egyénileg dolgozó parasztságunk egyre szélesebb tömege érti meg: földjének igazi ura, gazdája csak akkor lehet, ha kiszakítja magát a 4—5, vagy 10 holdas kis parcella szűk ikeretei közül. Üj termelőszövetkezeteink tagjai szinte kivétel nélkül mindenütt nagy lelkesedéssel fogtak az első közös munkához. Száz- meg százféle tervet, ötletet gondoltak ki, adtak össze a tegnapi egyéni gazdák jövő új életük kialakítására. Több helyen, mint Dócon is a Vörös Csillag Tsz-ben a tagság első gondja volt a vetés befejezése, majd az építkezéshez, a gazdasági udvar kitakarításához fogtak hozza. Szilárd elhatározásuk volt, hogy sokkal hamarabb berendezkednek. talpraállnak, mint legtöbb idősebb testvérük, a járás és város korábban alakult termelőszövetkezetei. Ha napjainkban széttekintünk ezekben az új tszekben, termelőszövetkezeti csoportokban, sok helyen azt tapasztaljuk, hogy a nagy ambíció, a lelkes kezdeményezés alaposan lelohadt. A fiatal, nagyüzemi termelési és szervezési tapasztaltokkal nem rendelkező termelőszövetkezeteink eddig sem az »oregebb testvérektől* sem a tanácsoktól, különösen a járási tanácstól nem kaptak kellő erkölcsi, politikai támogatást. Ígéretekkel elhalmozták őket, de mint a szólás-mondás tartja: az ígéret szép szó, ha megtartják ügy jó. A baráti, elvtársi segítség helyett gyakran találkozunk, olyan esetekkel, bürokratikus huza-vonával, melyek a felsőbb tanácsi szervek részéről egyenesen gátolják az újonnan alakult tsz-ek fejlődését. A legszemléltetőbb példa erre a dóci Vörös Csillag Tsz esete. A tsz vezetősége közvetlenül a megalakulás után új sertésfiadztatók, gazdasági épületek építéséhez a községi tanácstól igényelte a volt Kőtörés-major és a Glauber-fóle tanya romépületeit. A községi tanács minden ellenvetés nélkül oda is adta ezeket a légen kihasználatlanul álló romokat a tsz-nek. Azonban az épülétanyagok elszállítására még mindig nem kerülhetett sor, mert a járási tanács város- és községgazdálkodási osztálya többszőrt kérésre sem adta még ki a tönkrement épületek bontási engedélyét.. A dóriak kérvényét elsüllyesztették a többi akták közé a fiókba és két hónap múlva azzal adták vissza, hogy nincs a kérvény "kellően szerelve*, hiányzik róla a 6 forintos okmánybélyeg. Most már bélyeg is van a kérvényen, de az ügy még mindig nincs elintézve, mert most a romok eredeti tulajdonosait keresik. Hasonló esetek különféle változatban más fiatal, de még öregebb termelőszövetkezetekkel is előfordulnak. Az ilyen *intézfcedések»-nek mielőbb véget kell vetni. Üj termelőszövetkezeteinknek a legteljesebb politikai, gazdasági segítséget kell adni a talpraálláshoz. A szatymazi Lenin Termelőszövetkezet tagjai is közös gazdaságuk megalapozásában sokkal nagyobb nehézségekbe ütköztek, mint ahogy azt a megalakulásakor gondolták. Jó lenne, ha a falu már is tekintélyes múlttal rendelkező szövetkezete, a Szabadság Tsz tagsága, főleg a vezetőség segítene nekiik. A két termelőszövetkezet között azonban ilyen jó kapcsolat, baráti viszony még nem alakult ki. Vannak helyek, ahol a régi és az új szövetkezetek között a barátság, segítség helyett ellenségeskedés, úgynevezett "területi féltékenység* ütötte fel fejét. A falusi tanácsok, pártszervezetek mindezeket tűrték eddig. A járási tanács vezetősége sem vette észre, hogy az új termelőszövetkezetek, csoportok ilyetén való támogatása száz, meg száz egyéni gazdát tántorít el az új tsz alakításának gondolatától. Ez az egyik oka annak, hogy jelenleg a szegedi járásiban, mely a megye legnagyobb járása, egyetlen szövetkezeti előkészítő bizottság sem működik. Ahhoz, hogy járásunkban mielőbb új tsz-előkészítő bizottságok, munkájuk nyomán pedig termelőszövetkezeti csoportok alakulj anaik, szükséges, hogy minden régebbi és új tsz között jóbaráti viszony alakuljon ki. A fiatalabb szövetkezetek tagjai úgy menjenek segítségért, tanácsokért az idősebbekhez, mint a fiatalabb testvér az öregebbhez. Korábban alakult szövetkezeteink tagjainak pedig fontos feladata az, hogy saját eredményeik ismertetésével, sokféle kis és nagyobb segítséggel eloszlassák azt a bizalmatlanságot, melyek erőre kaptak az utóbbi időben egyes új szövetkezeti tagokban. Ez a munka kétszeresen megfizet a fáradságért. A fiatal, alig néhány napos tapasztalattal rendelkező szövetkezeteink nagy lendülettel indulnak el a fejlődés útján, s ezt látva a még egyénileg gazdálkodók új csoportokat alakítanak. Szeged és a járás tsz einek életéből Lassan a tél küszöbére értünk. Most már egyre 1 kevesebb munka alkad a határban. Az egyéni gazda.m- ) gokban ilyenkor a szőkásos „téli pihenő" következik. , A szegedi és a járásbeli termelőszövetkezetek azonban ' az őszi vetés és a szántás befejezésével sem „csukják ) be a szövetkezet 'kapuit", hanem hasznos belső munká- « val s tanulással töltik majd a téli hónapokat. A szövet- ' kezetekben működő politikai iskolák mellett különböző ) mezőgazdasági, állattenyésztési szaktanfolyamokat ren- s deznek, ahol a tagság tovább mélyítheti szalkmai tudását. Megismerkedhetnek az élenjáró termelési, állat- J tenyésztési módszerekkel $ ugyanakkor egyéni művelt- J ségüket is tovább növelhetik. Az újszegedi Haladás Tsz-ben megkönnyítik a tehenészek munkáját Brigád- és munkacsapatvezetök, ellenőrzöbizoilsági lagoH tanfolyama A Szegedi Járási Tanács mezőgazdasági osztálya rendezésében a járás tsz-eiben dolgozó brigádvezetők, munkacsapatvezetők és ellenőrző bizottsági tagok részére január elsejétől bentlakásos tanfolyam kezdődik. Ez a tanfolyam természetesen nem állandó jellegű. Időközönkint havonta kétszer, háromszor több napra összehívják a szövetkezeti brigád- és munkacsapatvezetőket, ellenőrzőbizottsági tagokat, számukra értékes szakmai előadásokat tartanak, és vitákat rendeznek. Hasznosítják itt a jó tapasztalatokat, de értékelik azokat a munkákat is, melyek egy-egy szövetkezet fejlődését gátolták az elmúlt esztendőben. A szövetkezetben a gépállomások kihelyezett agronómusai tartják a tagság részére a tanfolyamokat. Elsősorban olyan kérdésekről, problémákról lesznek előadások, amelyek szorosan kap> csolódnak az adott gazdaság munkájához. A szegedi újságolvasók tudják, hogy hosszú időn keresztül az újszegedi Haladás Termelőszövetkezetben az egyik legelhanyagoltabb üzemág a tehenészet volt. A tagság többnyire kertészeti termeléssel foglalkozott. Most • a vezetőség, de a tagság is belátta, hogy a gazdaságnak az ilyen beállítása nem a legegészségesebb. Sokkal több s nagyobb lehet a jövedelem, ha az állattenyésztésben elsősorban a tehenészetben rejlő lehetőségeket is kihasználják. A városi tanács mezőgazdasági osztályának a jövő esztendei gazdasági terv elkészítéséhez adott javaslataiban 2.300 liter évi tejhozam szerepelt tehenenkint. A szövetkezet vezetősége Fodor István elvtárs javaslatára ?zt a tervszámot tehenenkint még 100 literrél megtoldotta. ígéretet tett arra, hogy az új esztendőben minden tehéntől 2.400 liter tejet fejnek ki. Tervük megvalósításához teljesen átszervezték a tehenészet munkáját. Üjfajta takarmányozási módszereket vezettek be s a jó minőségű ízletes takarmányok előállításához motoros szecskavágót és ugyancsak villanymotorral meghajtatott rápadarálót szereltek fel. 434 sertést hizlalnak jövőre a szegedi termelőszövetkezetek Szövetkezeti tagok és egyéni gazdák együtt tanulnak Szegeden a Földműves utcai fiúiskolában és Felsővároson a Dugonics iskolában ezüstkalászos tanfolyamok kezdődtek. A tanfolyamok hallgatói he.tenkint kétszer, kedden és pénteken értékes előadásokat hallhatnak a növénytermelés, állattenyésztés, tűzrendészet s a helyes trágyakezelés módszereiről. Elhangzanak itt matematikai tárgyú előadások is. Sok érdekes, a mezőgazdaságban előforduló számításokra tanítják meg az idejáró egyéni gazdákat és termelőszövetkezeti tagokat. Az előadásokra nemcsak szövetkezeti tagok, de egyénileg dolgozó parasztok is szívesen eljárnak. Mi sem bizonyítja ezt legjobban, mint az, hogy a hallgatóság fele mindkét tanfolyamon egyénileg dolgozó paraszt. Az alsó- és felsővárosi egyéni gazdáknak, tsz-tagoknak saját érdekük, hogy minél többen résztvegyenek ezeken az ezüstkalászos tanfolyamokon. Tudásukat, melyet az előadások meghallgatásából és a vitákból szereznek, közvetlen hasznosíthatják munkájukban. Ezért a városi tanács mezőgazdasági osztálya felkéri a város valamennyi egyéni gazdáját s az ezekről a tanfolyamokról még távolmaradó szövetkezeti tagokat, hogy minél többen kapcsolódjanak be ebbe az oktatásba. Az eddigi mulasztást még könnyen lehet pótolni. Szeged hat termelőszövetkezetében eddig nem szívesen foglalkoztak sertéshízlalással mondván, hogy a hizlaláshoz sok takarmány és munkaerő kell. Most azonban csaknem mindegyik szegedi termelőszövetkezetben belátták: sokkal jobb pénzt láthatnak a megtermelt takarmányokból, ha hizlalásra fordítják. A város szövetkezeteinek vezetőségei most készítik a jövő gazdasági termelési terveket. A tervek sokban különböznek a tavalyiaktól. Tudvalevően tavaly jóformán csak annyi sertéshizlalási terveztek, ami az állami beadásra és a házi fogyasztásra elegendő volt. Most ezen túlmenően a szegedi szövetkezetek szabadpiacra is hizlalnak majd. Terveik 434 darab sertés meghízlalását írja elő s ebből mintegy 200 darab a piacra kerül. Ezzel is elősegítik városunk hús- és zsírellátásának további javulását. Különösen komoly kezdeményezés van a baktói Felszabadulás termelőszövetkezetben, ahol a terv szerint az új esztendőben 118 sertést hizlalnak a fogyasztók részére. Az alsóvárosi Üj Élet termelőszövetkezet tagsága 106 darab sertés meghízlalását vállalta s ennek közel a felét szabadpiacon majd. értékesítik Az egyedi takarmányozás bevezetésével 10 literre emelik a tehenek fejési átlagát a baktói Alkotmány Tsz-ben A szarvasmarha-tenyésztők budapesti kongresszusa után Kurunczi Lajos elvtárs, a baktói Alkotmány Termelőszövetkezet fiatal agronómusa tervet dolgozott ki arra, miként lehet a szövetkezet teheneinek fejési átlagát viszonylag rövid idő alatt 6.5 literről 10 literre emelni. Tervét ismertette a szövetkezeti tagokkal, tehenészekkel, állattenyésztőkkel, akik vállalták, hogy azt — mely az egyedi takarmány bevezetését és a fejős állatok tökéle* tesebb ápolását tűzte ki célul — megvalósítják. A vezetőség úgy határozott, hogy a 20 fejőstehén mellé az új esztendőben még 2 darab fejőstehenet vásárolnak. Jó lenne, ha Kurunczi Lajos elvtárs és az Alkotmány Tsz tagsága vállalkozása a Dózsa Tsz tagjai között is elterjedne, hiszen jelenleg a Dózsa Tsz-ben sokkal nagyobb lehetőségek vannak a tejhozam emelésére. A fejési átlag itt jelenleg is 7.9 liter, Az álló hajó kajütjében vagyunk, s kémleljük a vén Tiszát és a ködbe burkolózó városi, Szegedet. A kaiüt, ahol vagyunk, tulajdonképpen a MAHART szegedi hajóállomás vezetőjének: Bacsa Sándor bácsinak „hivatali" helyisége. Régi „vízi ember" Bacsa Sándor bátyánk, s a hajókon sok ezer kilométert tett meg. Kedélye jó, bár már közel jár a hatvan évhez és csupa ezüst a haja. Kicsit ringó a járása, mint általában a hajósoké. Most nem járja a vizet, a hajóállomáson van. Szolgálati nyelven megfogalmazva: partmenti a beosztása. Szegeden lakik és a rokonságban is van hajós. Farkas Mihály, n rokona —, aki az Etelka sor 12. szám alatt lakik — gépüzemvezető, hajón. Kémleljük a Tisza sodródó vizét. Bacsa Sándor elnéz a ködbe vesző távolba. — Nem jön a ..Zagyva", de, hogy is jöhetne, hisz' nagy a köd. Majd, A hajóállomáson ha felszakad a víz fölött a homály, akkor elindul. A „Zagyva" 380 lóerős, gőzgépes vontatóhajó, s uszályt hoz. Az uszály gyomrában fa van. Romániában rakodtak a „Zagyva" által húzott uszályba és Jugoszlávián át érkezik Szegedre a rakomány. Várják. De hát az a sűrű, átiáthatatatlan köd késlelteti. Ilyenkor nincs dandárja a hajózásnak, de azért mégis pezsgő, forrongó az élet most is a szegedi rakparton. Korábban az uszályok Szeged cukorrépáját vitték Szolnokra. A gyálatéti Komszomol TSZ cukorrépáját is uszályba raliták. Kendert is sokat szállítottak vízi úton. Tapasztaljuk most is, hogy odább a hajóállomástól egy hatalmas uszály gyomrából tűzifát rakodna!;. Működik a szállító szalag, zajt csap a tehergépkocsi motorja, nekifeszülve húzzák a lovak a fával megrakott kocsit. S jönnek még az uszályok. Tartani kell azonban a jégzajlástól. Bacsa Sándor bácsi, a kedves, régi hajós mondja, hogy nemsokára zajlik a Tisza, s olyankor bizony szünetel a víziforgalom. Említi, hogy a Tiszán korábban kezdődik a jégzajlás, mint a Dunán. „A „Zagyva" azért, biztosan ideér — mondja —, sőt tovább is indulhat a mást; uszállyal." Kezdenek téli szállásra vonulni a hajók. A szegedi téli kikötő már benépesült; személyszállító és vontató motorosok, uszályok rendben horgonyt vetettek. Mondja is Bacsa Sándor, hogy az állóhajó, — amelyen vagyunk — hamarosan téli szállásra indul a szegedi öbölbe. Az öreg hajós a vízi életről beszél. A vonlaló hajóknak IS—20 főnyi a személyzete. A hajó — persze annak, aki megszokta — kényelmes otthont biztosít. Az uszályokon egyegy kormányos és egyegy matróz látja el a szolgálatot. Az uszály lakószobájába magával viheti feleségét a kormányos, a matróz. Megnéztünk egy uszályon lakó családot. Kellemes, barátságos helyen élnek. Ezzel kapcsolatban állapította meg Bacsa Sándor: — Szép a hajós élet, de nem könnyű. A dolog akkor válik nehezebbé, amikor az embernek felesége van, s el kell válni tőle, mert hosszú útra megy. De hát nagyon szép az is, mikor a hajó városa felé közeledik, s várja a család. Telefon csörög, a MAHART központja egyes kérdésekben tájékoztatást ad. Az állóhajó ka•> jiítjében jó meleget áraszt a kályha, pattog benne a tűz. A telefonbeszélgetés után kicsit gondolkodik Bacsa Sándor. majd egy problémáját. adja tudtul. Az állóhajó hamarosan téli kikötőbe vonul, s gondoskodni kell a hajóállomás irodahelyiségéről. Már háromszor járt az első kerületi tanácsnál ebben az ügyben, de még nem járt sikerrel. A révkircndeltség mellett volna egy alkalmas kis szoba. Segítsen végre az első kerületi tanács. hogy elintéződjék a kérdés. A „Zagyvára" gondol később megint Bacsa Sándor. Hiába így vannak a hajósok: — mindig várják a hajót. De búcsúzunk, egy órai látogatás után. Köd ül a vízen, s távolról egészen ködbe vesznek az uszályok, lla eljön a tavasz, élénk lesz a kikötő. Várja ezt Bacsa Sándor is. Meg minden igazi „vízi ember". (morvay)