Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-21 / 299. szám

Sztálin — Lenin halhatatlan ügyének folytatója Sztálin esküje RÉSZLETEK -=. SZTÁLIN NEVÉT VISELI M! ikor elment tőlünk Lenin elvtárs, őrökbe hagyta ránk, hogy tartsuk magasra és őrizzük meg tisztán a párttag magasztos fogalmát. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel teljesítjük ezt a te végső akaratodat! ILI ikor elment tőlünk Lenin elvtárs, örökbe hagyta ránk, hogy úgy őrizzük pártunk egységét, mint a szemünk világát. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel teljesítjük ezt a végső akaratodat is! * ]V| ikor elment tőlünk Lenin elvtárs, örökbe hagyta ránk, hogy őrizzük és erősítsük a proletariátus diktatúráját. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy erőnket nem kímélve, becsülettel teljesíteni fogjuk ezt a végső akaratodat is! M1 Ms ikor elment tőlünk Lenin elvtárs, örökbe hagyta ránk, hogy minden erőnkkel erősítsük a mun­kások és parasztok szövetségét. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel teljesítjük ezt a végső akaratodat is! , • "ikor elment tőlünk Lenin elvtárs, örökbe hagyta ránk, hogy legyünk hívek a Kommunista Inter­nacionálé elveihez. Esküszü nk neked, Lenin elvtárs, hogy életünket sem kiméivé, erősíteni és fejleszteni fogjuk a világ dolgozóinak szövetségét: a Kommunista Internacio­Bálét! i A Sztálinról elnevezett kohászati kombinátban A hajnali csendben az apa Izgatottan várja első gyerme­két. Még néhány perc, s nyílik az ajtó. A mosolygós arcú fiatal ápolónő kedve­sen újságolja a friss hírt: „Kislánya született!" Megszületett az új város legújabb (kis lakója. Evvel a derűs képpel kezdődik ,.A mi városunk" című új magyar kisfilm, amely jelenleg a sze­gedi Szabadság mozi műso­rában szerepel... Üj emberek, új város, új helységnév a dombos Dunán­túl térképén. Tiszteletet pa­rancsoló, magabiztosságot keltő, munkára és harcra biz­tató a város neve. Sztálinvá­ros. Építői az 6 nevével tették, meg az első kapavágásokat, s a valamikor kies falucska helyén ma büszke város emelkedik. Az ő városa. Ne­vét viseli az ország egyi'k leg­nagyobb ipari büszkesége: a Vasmű. Itt dolgoznak az ő szellemében nevelkedett, iz­mosodott új emberek — a sztálin városiak. Mert hát a többség már odavalósi. Mint ahogyan mi azt mond­juk, hogy szegediek vagyunk, s a Kecskeméten élők kecs­kemétiek — ők a sztálinvá­rosiak. Lehet, hogy egyikük­másikuk éppen Szegedről, vagy Kecskemétről érkezett, de a közös munka öröme és gondja, a közös szórakozás vidámsága, a család és ott­honalapítás szépsége össze­kovácsolta őket és megfor­málta a sztálinvárosiakat. A kisfilm meséje szerint új lakóval gyarapodott a fia­tal város. Zsuzsika anya­könyvi kivonatában már ez áll: születési helye Sztálin­város. Szerencsés gyermek! A Sztálin nevét viselő vá­rosban ismerkedhet az élet­tel, ott foghatja fel először a napsütés melegét, ott teheti meg tipegve az első lépéseket. Pici kis Zsuzsika! Hidd el, nagyon jó helyre születtél. Igaz, meleg otthont találsz majd a városban, a mi váro­sunkban — Sztálinvárosban. (söp) A mi zászlónk A Sztálinról elnevezett magnyitogorszki kohászati kombinátban, minit a Szovjetunió többi kohászati üze­meiben is. gépesítették és automatizálták az összes főbb termelési folyamatokat. Képünkön a kombinát egyik mű­helyében izzó acélöntecset szállítanak a hengerlöműhelybe Janka Kupolái Lenin-Sztálin pártját dicsérem! A Párthoz száll a hála-dal, zengő beszéd, hatalmas, bölcs Sztálinnak üdv és tisztelet, ki árva népünk ősi nyű gét zúzta szét, füstös romok közé boldogságot vetett. KI a szegény, bús bjel oruset vidékeken szabadságot, jogot, jólétet osztogat, új ösvényt tár, hol felvirul a győzelem, szemünk előtt világító Napként halad. Felkelt a Nap! A síkra fénysátor borul! az Ember álma végre is valóra vált: béklyótlam nép, méhrajként fáradatlanul s építi az erős, boldog, szabad Hazát. Az új sors, éltető forrásként, így buzog, 6zabad szándék teret hasít, mint sasmadár, tarkán, szerelmesen röppennek víg dalok, 4 tudnak virágzó falvaink örülni már. A boldogság, amely kezünk nyomán fakad, szokatlan még, mesés álomnak mondanánk, jó élni Kremlünk vörös csillaga alatt, gyengéd hevű gondját Sztálin árasztja ránk. Lenin—Sztálin Pártját dicséri himnuszom! Eltűnt a múlt, el a nyo mor, s ínség vele, a Nap feié megyünk fényes tisztásokon, ránk néz az öt világrész minden embere! A „népköltő" címet büszkén fogadtam el, forró szivem fölött a Lenin-rend ragyog s boldog vagyok, hogy Sztálin-díjat érdemel a szabad költő és az új, szabad dalok. "1 V. SZTÁLIN hű és méltó tanít­ványa volt Leninnek, a forrada­lom lángeszű hadvezérének. Sztálin mindig és mindenütt meggyőződéses leninista maradt, következetesen vé­delmezte a lenini eszméket, folytatta Lenin halhatatlan ügyét. ' • J. V. Sztálin a marxizmus kiváló teo­retikusa volt, általánosította a Szov­jetunióban folyó szocialista építés gaz­dag tapasztalatait, a nemzetközi fel­szabadító mozgalom tapasztalatait, s az új viszonyokra alkalmazva alkotó módon továbbfejlesztette a marxi— lenini tanítást, számos kérdésben új következtetésekkel gazdagította a for­radalmi elméletet. Sztálin a Kaukázuson túl kezdte forradalmi munkásságát abban az idő­szakban, amikor Lenin megindította Oroszországban a harcot a marxista párt létrehozásáért. A fiatal forradal­márt már munkássága első lépéseitől kezdve Lenin forradalmi lángeszébe vetett szilárd hit hatotta át, tántorít­hatatlanul haladt a lenini úton. Az októberi forradalom előkészíté­sében és irányításában, a szocialista ál­lam építésében Sztálin a nagy Lenin fáradhatatlan segítőtársa volt. A BBAN AZ IDŐBEN, amikor a szovjet állam létrejött és erő­södni kezdett, a pártnak az államépí­tésban még nem voltak tapasztalatai, mindent elölről kellett kezdeni. A sok külső és belső ellenség igyekezett megzavarni a szovjet embereket abban, hogy új alapokon, nagybirtokosok és tőkések nélkül építsék fel új életü­ket. Sztálin hűséges támasza volt Lenin­nek/segítette őt abban, hogy, megszer­vezze és irányítsa a fiatal'szoyjet köz­társaság védelmét az imperialista in­tervenciósok és a fehérgárdista hordák ellen. Sztálin a nemzetiségi ügyek nép­biztosaként közvetlenül irányította a lenini nemzetiségi politika valóraváltá­sát, azét a politikáét, amely egyetlen testvéri családba fogta össze az ország népeit, Tántoríthatatlanul a lenini úton A párt Lenin vezetésével előkészí­tette a szovjet köztársaságok egyesíté­sét,, egy egységes szovjet államban: a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségében. A Szovjetunió megalapí­tása a szovjet állam megerősödésének és fejlődésének jelentős mérföldköve volt. V. I. Lenin kidolgozta a tudományo­san megalapozott programot arra, • hogy a gazdaságilag elmaradt Orosz­országot élenjáró szocialista nagyhata­lommá változtassák. E program elő­írta az ország szocialista iparosítását, a nehézipar minden irányú fejleszté­sét, a népgazdaság villamosítását, a mezőgazdaság szocialista átalakítását és a kulturális forradalom végrehaj­IJENIN HALÁLA UTÁN a párt és ^ a szovjet nép ellenségei — a trockista—zinovjevista árulóik, a bur­zsoá nacionalisták, majd a jobboldali kapitulánsok — elkeseredett harcot in­dítottak a párt ellen és igyekeztek le­téríteni a lenini útról, vissza akarták állítani a szovjetek országában a tőkés rendet. A párt központi bizottsága J. V. Sztálin vezetésével megsemmisítette az árulókat és kapitulánsokat, megvéd­te a nagy lenini zászló tisztaságát. Sztálin „A leninizmus alapjai", ..A leninizmus kérdései" című elméleti műveiben, a pártkongresszusokon és konferenciákon mondott beszámolói­ban fáradhatatlanul propagálta és védelmezte a leninizmus eszméit, meg­védte a nagy forradalmi tant az ellen­ség merényletei ellen, példát mutatott arra, hogyan kell óvni Lenin eszmei örökségét. J. V. Sztálin müveibein tovább kon­kretizálta Lenin szövetkezeti tervét, számos fontos tételt vetett fel az agrárkérdés elméletében, s azokat tovább fejlesztette. Igy például lelep­lezte a kisparaszti gazdaságok „szilárd­ságának" antimarxista elméletét, meg­indokolta, hogy miért kell áttérni a mezőgazdaság teljes kollektivizálásá­nak politikájára és ezen az alapon megszüntetni a kulákságot mint osz­tályt, feltárta a mezőgazdasági artelj­nek, mint a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek fő formájának szerepét. Sztálin, mint a párt kiváló teoreti­kusa, a nemzetiségi kérdésben tovább­fejlesztette a nemzetek marxista— leninista elméletét, megmutatta a bur­zsoá és a szocialista nemzetek kelet­kezési körülményeit és jellemző vo­násait, megmagyarázta a népiek közti barátságnak, mint a szovjet társadal­mi fejlődés egyik mozgató erejének jelein tőségét. J. V. Sztálin az új történelmi kö­rülményekre alkalmazva továbbfej­lesztette műveiben a. marxista—leni­nista elmélet más kérdéseit is. A Szov­jetunióban folyó szocialista építés konkrét tapasztalataiból kiindulva to­vábbfejlesztette a marxizmus—leniniz­musnak a szocialista társadalom tör­vényeire és a kommunizmus legfelső szakaszába való fokozatos átmenetre vonatkozó elméletét. A PROLETÁRDIKTATÚRA mar­** xista—leninista tanából kiindul­va a párt J. V. Sztálin vezetése alatt igen nagy figyelmet fordított a szov­jet állam megerősítésére, védelmi ké­pességének fokozására. A Nagy Hon­védő Háború mutatta meg, milyen óri­ási jelentősége volt ennek a szovjet­ország sorsa szempontjából. A Szovjet­unió győztesen került ki ebből a há­borúból és ez újból bebizonyította a szovjet társadalmi és államrend óriá­si életerejét, a pártpolitika bölcsessé­gét és előrelátását, a szovjet emberek készségét, hogy merészen megvédelme­zik a szocializmus nagy vívmányait B. Bajanor MIVEL IS HASONLÍTHAT­NÁNK össze a mi vörös zász­lónkat? Vékony rúdon lobog a szél­ben, magasan a Kreml fala fö­lölt. A szél fürge hullámokat kerget végig szövetén, mely egy pillanatra a rúdhoz simul, rá­csavarodik, szinte eltűnik, hogy azután ismét lobogjon tovább. A rúd kissé meghajlik, de áll szilárdan, egyenesen. A zászló szövete ismét fodrozódik, majd újból kibomlik — szabadon fen­ségesen. A nép a párt zászlójával vív­ta ki az Októberi győzelmet. Igy született meg új társadalmi rendszerünk, így jött létre a Szovjetek Köztársasága, t meg­kezdődött a nagyszerű építés korszaka. A csata színhelye át­került a gyári műhelyek tetői alá és innen vitték új csatákba a zászlót. Ettől kezdve nemcsak reménysége az emberiségnek, hanem támasza is: e zászló alatt már felépült az új világ. A DÜHÖDT ELLENSÉG rab­lóhadjáratot indított a győztes szocializmus országa ellen. El­kezdődött a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúja. Van egy harci szokás: a döntő pillanat­ban kiviszik a zászlót a tűzvo­nalba. A legnagyobb veszély órá­jában, amikor dúlt a harc Moszkva falai alatt, Sztálin elv­társ azt mondta a Vörös-térről a fronrta induló csapatoknak és minden szovjet harcosnak: — Lelkesítsen benneteket a nagy Lenin győzelmes zászlója! Es Moszkva alatt a gaz fasisz­tákra lesújtott a bosszú villánui. E csapás visszhangja végigzen­gett az egész világon és boldog­ságot keltett a fasiszta rabság­ban sínylődő népek szivében. A Szovjet Hadsereg zászlója hoz­ta számukra a felszabadulást. Az egyszerű emberek világszer­te azzal a féltő gonddal kezdték napjukat: áll-e még a szovjet zászló a Volga partján! A sztá­lini gárda feleskühött a zászló­jára: Sztálingrád kitartott! És a szovjet gárdistákhoz hasonlóan az egész haladó emberiség há­lásan tisztelgett e zászló előtt. Eljött az. az idő, amikor a fő­parancsnok térképén a Fehér­tengertől, a Fekete-tengerig fel­sorakozó zászlócskák elérték a szovjet államhatárt, majd el­hagyták és tovább haladtak Nyugat felé. Sztálin keze végül is áttette a zászlót a Berlint jelző fekete körbe. Győzelmünk zászlója ott len­gett az ellenséges főváros fölött. A proletárjorradalom zászlója soha nem volt még ilyen ha­talmas és győzelmet harci sása* ló. Sztálin hadvezéri lángelméje soha ki nem hunyó lénnyel ra­gyogta be. NINCS A FÖLDKEREKSÉG­NEK olyan része, ahol az egy­szerű emberek ne öveznék vég­telen szeretettel a Szovjetunió zászlóját. 1946-ban egy szovjet hajó horgonyt vetett az egyik afrikai kikötőben, az Aranypar­ton. A hajót nyomban rengeteg csónak vette körül. A négerek százai nyújtották feléje kezüket és ezt kiáltották a vörös zász­lóra mutatva: — Sztálin! Sztálini A HÁBORÜ ELŐTT a „Bo­lohovugoi" Moszkva-környéki tizennnyolcas tárnája volt a Szovjetunió legkiválóbb bányá­ja. Birtokában volt a Szénipari Népbiztosság vándorzászlója és több más zászló. Egy nappal a németek bevonulása előtt a bá­nyászok hét zászlót elrejtettek a jöldalatli járatok egyik sötét zu­gában. A hitleristák elfogták a sztahánovista Gajnutgyinovot. Vadállati kínzásokkal akarták rábírni, hogy árulja el a zászlók rejtekhelyét. Az utolsó vallatásnál a német tiszt ezeket mondta: — A zászlók, vagy a halál! Válassz! — A halál! — felelte a szov­jet ember, A mi nagyszerű zászlónkon Kononov és Gajnutgyinov, Csa­pajev és Matroszov, Zoja és Oleg Kosevoj vére lángol! i.. A nép ünnepein a szovjet emberek kiviszik zászlóikat a Vörös térre. Zászlóikkal vonul­nak fel az ezredek és a gyáraki az úttörőcsapatok és az akadé­miák, a színházak és a minisz­tériumok. A páncélkocsik tor­nya alatt ott lobog a harcok tüzétől sötétvörös gárdazászló: mellette kemény arcélű, egyen­ruhás férfi. A sportolók tarka sorai előtt könnyed léptekkel halad egy leány: naptól arany­barnára sült erős kezével ma­gasra tartja a hosszú, vékony rudat, amelyen zászlót lenget a ' HOZZAK ZÁSZLÓIKAT az öntők, a textilmunkások, a vil­lamosvezetők, a mérnökök. Há­rom oldalról ömlik a térre a zászlóáradat. Azután elhúzódik, szétválik két hatalmas ágra a tér másik oldalán. Ügy tűnik, mintha az emberek nem is sok ezer lobogó zászlót vinnének kinyújtott kezükben a téren ke­resztül, hanem egyetlen hatal­mas vörös zászlót, a párt, a nép zászlaját. I. Rotyin nyomán Lassan, de fordul tengelyed, világ. Friss szelek zúgó áradása löki az idő fogaskerekét, s úgy jajdul róla szét a rozsda kegyetlen, szívós ölelése, mint más időkben, hej, sohase meg Micsoda fontos minden mozdulás, míg lendületté sokasodnak a nem-hátrálás történelmei, s a nem-lemondás hangos igaza, ahogy jövőjét ölbekapva kiált a nép, hogy béke kell neki. Micsoda zúgó áradás löki a korhadét a szikla rendhez, hogy szertehulljon dacos élein. Micsoda zúgó árad ás siet! Tanuljátok meg tiszta nyelvét, ha nem tudjátok még s nem értitek. Lődi Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom