Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-21 / 299. szám

Sztálin — Lenin halhatatlan ügyének folytatója Sztálin esküje RÉSZLETEK -=. SZTÁLIN NEVÉT VISELI M! ikor elment tőlünk Lenin elvtárs, őrökbe hagyta ránk, hogy tartsuk magasra és őrizzük meg tisztán a párttag magasztos fogalmát. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel teljesítjük ezt a te végső akaratodat! ILI ikor elment tőlünk Lenin elvtárs, örökbe hagyta ránk, hogy úgy őrizzük pártunk egységét, mint a szemünk világát. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel teljesítjük ezt a végső akaratodat is! * ]V| ikor elment tőlünk Lenin elvtárs, örökbe hagyta ránk, hogy őrizzük és erősítsük a proletariátus diktatúráját. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy erőnket nem kímélve, becsülettel teljesíteni fogjuk ezt a végső akaratodat is! M1 Ms ikor elment tőlünk Lenin elvtárs, örökbe hagyta ránk, hogy minden erőnkkel erősítsük a munkások és parasztok szövetségét. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel teljesítjük ezt a végső akaratodat is! , • "ikor elment tőlünk Lenin elvtárs, örökbe hagyta ránk, hogy legyünk hívek a Kommunista Internacionálé elveihez. Esküszü nk neked, Lenin elvtárs, hogy életünket sem kiméivé, erősíteni és fejleszteni fogjuk a világ dolgozóinak szövetségét: a Kommunista InternacioBálét! i A Sztálinról elnevezett kohászati kombinátban A hajnali csendben az apa Izgatottan várja első gyermekét. Még néhány perc, s nyílik az ajtó. A mosolygós arcú fiatal ápolónő kedvesen újságolja a friss hírt: „Kislánya született!" Megszületett az új város legújabb (kis lakója. Evvel a derűs képpel kezdődik ,.A mi városunk" című új magyar kisfilm, amely jelenleg a szegedi Szabadság mozi műsorában szerepel... Üj emberek, új város, új helységnév a dombos Dunántúl térképén. Tiszteletet parancsoló, magabiztosságot keltő, munkára és harcra biztató a város neve. Sztálinváros. Építői az 6 nevével tették, meg az első kapavágásokat, s a valamikor kies falucska helyén ma büszke város emelkedik. Az ő városa. Nevét viseli az ország egyi'k legnagyobb ipari büszkesége: a Vasmű. Itt dolgoznak az ő szellemében nevelkedett, izmosodott új emberek — a sztálin városiak. Mert hát a többség már odavalósi. Mint ahogyan mi azt mondjuk, hogy szegediek vagyunk, s a Kecskeméten élők kecskemétiek — ők a sztálinvárosiak. Lehet, hogy egyikükmásikuk éppen Szegedről, vagy Kecskemétről érkezett, de a közös munka öröme és gondja, a közös szórakozás vidámsága, a család és otthonalapítás szépsége összekovácsolta őket és megformálta a sztálinvárosiakat. A kisfilm meséje szerint új lakóval gyarapodott a fiatal város. Zsuzsika anyakönyvi kivonatában már ez áll: születési helye Sztálinváros. Szerencsés gyermek! A Sztálin nevét viselő városban ismerkedhet az élettel, ott foghatja fel először a napsütés melegét, ott teheti meg tipegve az első lépéseket. Pici kis Zsuzsika! Hidd el, nagyon jó helyre születtél. Igaz, meleg otthont találsz majd a városban, a mi városunkban — Sztálinvárosban. (söp) A mi zászlónk A Sztálinról elnevezett magnyitogorszki kohászati kombinátban, minit a Szovjetunió többi kohászati üzemeiben is. gépesítették és automatizálták az összes főbb termelési folyamatokat. Képünkön a kombinát egyik műhelyében izzó acélöntecset szállítanak a hengerlöműhelybe Janka Kupolái Lenin-Sztálin pártját dicsérem! A Párthoz száll a hála-dal, zengő beszéd, hatalmas, bölcs Sztálinnak üdv és tisztelet, ki árva népünk ősi nyű gét zúzta szét, füstös romok közé boldogságot vetett. KI a szegény, bús bjel oruset vidékeken szabadságot, jogot, jólétet osztogat, új ösvényt tár, hol felvirul a győzelem, szemünk előtt világító Napként halad. Felkelt a Nap! A síkra fénysátor borul! az Ember álma végre is valóra vált: béklyótlam nép, méhrajként fáradatlanul s építi az erős, boldog, szabad Hazát. Az új sors, éltető forrásként, így buzog, 6zabad szándék teret hasít, mint sasmadár, tarkán, szerelmesen röppennek víg dalok, 4 tudnak virágzó falvaink örülni már. A boldogság, amely kezünk nyomán fakad, szokatlan még, mesés álomnak mondanánk, jó élni Kremlünk vörös csillaga alatt, gyengéd hevű gondját Sztálin árasztja ránk. Lenin—Sztálin Pártját dicséri himnuszom! Eltűnt a múlt, el a nyo mor, s ínség vele, a Nap feié megyünk fényes tisztásokon, ránk néz az öt világrész minden embere! A „népköltő" címet büszkén fogadtam el, forró szivem fölött a Lenin-rend ragyog s boldog vagyok, hogy Sztálin-díjat érdemel a szabad költő és az új, szabad dalok. "1 V. SZTÁLIN hű és méltó tanítványa volt Leninnek, a forradalom lángeszű hadvezérének. Sztálin mindig és mindenütt meggyőződéses leninista maradt, következetesen védelmezte a lenini eszméket, folytatta Lenin halhatatlan ügyét. ' • J. V. Sztálin a marxizmus kiváló teoretikusa volt, általánosította a Szovjetunióban folyó szocialista építés gazdag tapasztalatait, a nemzetközi felszabadító mozgalom tapasztalatait, s az új viszonyokra alkalmazva alkotó módon továbbfejlesztette a marxi— lenini tanítást, számos kérdésben új következtetésekkel gazdagította a forradalmi elméletet. Sztálin a Kaukázuson túl kezdte forradalmi munkásságát abban az időszakban, amikor Lenin megindította Oroszországban a harcot a marxista párt létrehozásáért. A fiatal forradalmárt már munkássága első lépéseitől kezdve Lenin forradalmi lángeszébe vetett szilárd hit hatotta át, tántoríthatatlanul haladt a lenini úton. Az októberi forradalom előkészítésében és irányításában, a szocialista állam építésében Sztálin a nagy Lenin fáradhatatlan segítőtársa volt. A

BBAN AZ IDŐBEN, amikor a szovjet állam létrejött és erősödni kezdett, a pártnak az államépítésban még nem voltak tapasztalatai, mindent elölről kellett kezdeni. A sok külső és belső ellenség igyekezett megzavarni a szovjet embereket abban, hogy új alapokon, nagybirtokosok és tőkések nélkül építsék fel új életüket. Sztálin hűséges támasza volt Leninnek/segítette őt abban, hogy, megszervezze és irányítsa a fiatal'szoyjet köztársaság védelmét az imperialista intervenciósok és a fehérgárdista hordák ellen. Sztálin a nemzetiségi ügyek népbiztosaként közvetlenül irányította a lenini nemzetiségi politika valóraváltását, azét a politikáét, amely egyetlen testvéri családba fogta össze az ország népeit, Tántoríthatatlanul a lenini úton A párt Lenin vezetésével előkészítette a szovjet köztársaságok egyesítését,, egy egységes szovjet államban: a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében. A Szovjetunió megalapítása a szovjet állam megerősödésének és fejlődésének jelentős mérföldköve volt. V. I. Lenin kidolgozta a tudományosan megalapozott programot arra, • hogy a gazdaságilag elmaradt Oroszországot élenjáró szocialista nagyhatalommá változtassák. E program előírta az ország szocialista iparosítását, a nehézipar minden irányú fejlesztését, a népgazdaság villamosítását, a mezőgazdaság szocialista átalakítását és a kulturális forradalom végrehajIJENIN HALÁLA UTÁN a párt és ^ a szovjet nép ellenségei — a trockista—zinovjevista árulóik, a burzsoá nacionalisták, majd a jobboldali kapitulánsok — elkeseredett harcot indítottak a párt ellen és igyekeztek letéríteni a lenini útról, vissza akarták állítani a szovjetek országában a tőkés rendet. A párt központi bizottsága J. V. Sztálin vezetésével megsemmisítette az árulókat és kapitulánsokat, megvédte a nagy lenini zászló tisztaságát. Sztálin „A leninizmus alapjai", ..A leninizmus kérdései" című elméleti műveiben, a pártkongresszusokon és konferenciákon mondott beszámolóiban fáradhatatlanul propagálta és védelmezte a leninizmus eszméit, megvédte a nagy forradalmi tant az ellenség merényletei ellen, példát mutatott arra, hogyan kell óvni Lenin eszmei örökségét. J. V. Sztálin müveibein tovább konkretizálta Lenin szövetkezeti tervét, számos fontos tételt vetett fel az agrárkérdés elméletében, s azokat tovább fejlesztette. Igy például leleplezte a kisparaszti gazdaságok „szilárdságának" antimarxista elméletét, megindokolta, hogy miért kell áttérni a mezőgazdaság teljes kollektivizálásának politikájára és ezen az alapon megszüntetni a kulákságot mint osztályt, feltárta a mezőgazdasági arteljnek, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fő formájának szerepét. Sztálin, mint a párt kiváló teoretikusa, a nemzetiségi kérdésben továbbfejlesztette a nemzetek marxista— leninista elméletét, megmutatta a burzsoá és a szocialista nemzetek keletkezési körülményeit és jellemző vonásait, megmagyarázta a népiek közti barátságnak, mint a szovjet társadalmi fejlődés egyik mozgató erejének jelein tőségét. J. V. Sztálin az új történelmi körülményekre alkalmazva továbbfejlesztette műveiben a. marxista—leninista elmélet más kérdéseit is. A Szovjetunióban folyó szocialista építés konkrét tapasztalataiból kiindulva továbbfejlesztette a marxizmus—leninizmusnak a szocialista társadalom törvényeire és a kommunizmus legfelső szakaszába való fokozatos átmenetre vonatkozó elméletét. A PROLETÁRDIKTATÚRA mar** xista—leninista tanából kiindulva a párt J. V. Sztálin vezetése alatt igen nagy figyelmet fordított a szovjet állam megerősítésére, védelmi képességének fokozására. A Nagy Honvédő Háború mutatta meg, milyen óriási jelentősége volt ennek a szovjetország sorsa szempontjából. A Szovjetunió győztesen került ki ebből a háborúból és ez újból bebizonyította a szovjet társadalmi és államrend óriási életerejét, a pártpolitika bölcsességét és előrelátását, a szovjet emberek készségét, hogy merészen megvédelmezik a szocializmus nagy vívmányait B. Bajanor MIVEL IS HASONLÍTHATNÁNK össze a mi vörös zászlónkat? Vékony rúdon lobog a szélben, magasan a Kreml fala fölölt. A szél fürge hullámokat kerget végig szövetén, mely egy pillanatra a rúdhoz simul, rácsavarodik, szinte eltűnik, hogy azután ismét lobogjon tovább. A rúd kissé meghajlik, de áll szilárdan, egyenesen. A zászló szövete ismét fodrozódik, majd újból kibomlik — szabadon fenségesen. A nép a párt zászlójával vívta ki az Októberi győzelmet. Igy született meg új társadalmi rendszerünk, így jött létre a Szovjetek Köztársasága, t megkezdődött a nagyszerű építés korszaka. A csata színhelye átkerült a gyári műhelyek tetői alá és innen vitték új csatákba a zászlót. Ettől kezdve nemcsak reménysége az emberiségnek, hanem támasza is: e zászló alatt már felépült az új világ. A DÜHÖDT ELLENSÉG rablóhadjáratot indított a győztes szocializmus országa ellen. Elkezdődött a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúja. Van egy harci szokás: a döntő pillanatban kiviszik a zászlót a tűzvonalba. A legnagyobb veszély órájában, amikor dúlt a harc Moszkva falai alatt, Sztálin elvtárs azt mondta a Vörös-térről a fronrta induló csapatoknak és minden szovjet harcosnak: — Lelkesítsen benneteket a nagy Lenin győzelmes zászlója! Es Moszkva alatt a gaz fasisztákra lesújtott a bosszú villánui. E csapás visszhangja végigzengett az egész világon és boldogságot keltett a fasiszta rabságban sínylődő népek szivében. A Szovjet Hadsereg zászlója hozta számukra a felszabadulást. Az egyszerű emberek világszerte azzal a féltő gonddal kezdték napjukat: áll-e még a szovjet zászló a Volga partján! A sztálini gárda feleskühött a zászlójára: Sztálingrád kitartott! És a szovjet gárdistákhoz hasonlóan az egész haladó emberiség hálásan tisztelgett e zászló előtt. Eljött az. az idő, amikor a főparancsnok térképén a Fehértengertől, a Fekete-tengerig felsorakozó zászlócskák elérték a szovjet államhatárt, majd elhagyták és tovább haladtak Nyugat felé. Sztálin keze végül is áttette a zászlót a Berlint jelző fekete körbe. Győzelmünk zászlója ott lengett az ellenséges főváros fölött. A proletárjorradalom zászlója soha nem volt még ilyen hatalmas és győzelmet harci sása* ló. Sztálin hadvezéri lángelméje soha ki nem hunyó lénnyel ragyogta be. NINCS A FÖLDKEREKSÉGNEK olyan része, ahol az egyszerű emberek ne öveznék végtelen szeretettel a Szovjetunió zászlóját. 1946-ban egy szovjet hajó horgonyt vetett az egyik afrikai kikötőben, az Aranyparton. A hajót nyomban rengeteg csónak vette körül. A négerek százai nyújtották feléje kezüket és ezt kiáltották a vörös zászlóra mutatva: — Sztálin! Sztálini A HÁBORÜ ELŐTT a „Bolohovugoi" Moszkva-környéki tizennnyolcas tárnája volt a Szovjetunió legkiválóbb bányája. Birtokában volt a Szénipari Népbiztosság vándorzászlója és több más zászló. Egy nappal a németek bevonulása előtt a bányászok hét zászlót elrejtettek a jöldalatli járatok egyik sötét zugában. A hitleristák elfogták a sztahánovista Gajnutgyinovot. Vadállati kínzásokkal akarták rábírni, hogy árulja el a zászlók rejtekhelyét. Az utolsó vallatásnál a német tiszt ezeket mondta: — A zászlók, vagy a halál! Válassz! — A halál! — felelte a szovjet ember, A mi nagyszerű zászlónkon Kononov és Gajnutgyinov, Csapajev és Matroszov, Zoja és Oleg Kosevoj vére lángol! i.. A nép ünnepein a szovjet emberek kiviszik zászlóikat a Vörös térre. Zászlóikkal vonulnak fel az ezredek és a gyáraki az úttörőcsapatok és az akadémiák, a színházak és a minisztériumok. A páncélkocsik tornya alatt ott lobog a harcok tüzétől sötétvörös gárdazászló: mellette kemény arcélű, egyenruhás férfi. A sportolók tarka sorai előtt könnyed léptekkel halad egy leány: naptól aranybarnára sült erős kezével magasra tartja a hosszú, vékony rudat, amelyen zászlót lenget a ' HOZZAK ZÁSZLÓIKAT az öntők, a textilmunkások, a villamosvezetők, a mérnökök. Három oldalról ömlik a térre a zászlóáradat. Azután elhúzódik, szétválik két hatalmas ágra a tér másik oldalán. Ügy tűnik, mintha az emberek nem is sok ezer lobogó zászlót vinnének kinyújtott kezükben a téren keresztül, hanem egyetlen hatalmas vörös zászlót, a párt, a nép zászlaját. I. Rotyin nyomán Lassan, de fordul tengelyed, világ. Friss szelek zúgó áradása löki az idő fogaskerekét, s úgy jajdul róla szét a rozsda kegyetlen, szívós ölelése, mint más időkben, hej, sohase meg Micsoda fontos minden mozdulás, míg lendületté sokasodnak a nem-hátrálás történelmei, s a nem-lemondás hangos igaza, ahogy jövőjét ölbekapva kiált a nép, hogy béke kell neki. Micsoda zúgó áradás löki a korhadét a szikla rendhez, hogy szertehulljon dacos élein. Micsoda zúgó árad ás siet! Tanuljátok meg tiszta nyelvét, ha nem tudjátok még s nem értitek. Lődi Ferenc