Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-03 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGWSULJZRMJ BHMMYAHOHSZÁB AZ MDP CSONGRADMEGYE1 BIZOTTSÁG A N AK LAPJA 1— XI. évfolyam, 284. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1955. december 3. MAI SZAMUNKBÓL: ELUTAZOTT MAGYARORSZÁGRÓL * A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANACSANAK KÜLDÖTTSÉGE (2. oldal) VASARNAP: FEMGYÜJTÖ NAP (3. oldal) V f > Szakmai oktatás a termelőszövetkezetekben A szegedi és a járásbeli termelőszövetkezetek az idén ismét megnőttek egy jó fejhosszal. Akármelyik község gabona- vagy kapásnövény termésátlagait nézzük, azt látjuk csaknem mindenütt, hogy a tsz-ek mindenből lényegesen többet termeltek, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Termelőszövetkezeti mozgalmunk a termésátlagok emelése tekintetében mindennel; ellenére azonban még csak a kezdetnél tart. Ahhoz, hogy az új esztendőben még az ideinél is sokkal több búzát, kukoricát, rozsot, cukorrépát, gyümölcsöt takaríthassunk be a szövetkezeti földekről, szükséges, hogy tsz-tagjaink állandóan növeljék szakmai tudásukat. December elején minden termelőszövetkezetben meg kell, hogy kezdődjék a téli szakoktatás. A pártszervezeteknek, a tsz-igazgatóságoknak arra kell törekedniük, hogy ezeken a szakmai tanfolyamokon lehetőség szerint az egész tagság résztvegyen. A nagyüzemi teremlésnek az egyéni paraszti munkával szemben való fölénye akkor bontakozhat ki igazán, ha a szövetkezeti tagok teljes mértékben megismerik és mindennapi munkájukban alkalmazzák is a modern agrotechnika módszereit. Erre nyújtanak lehetőséget a téli szakmai tanfolyamok. Ezeknek a tanfolyamoknak a helyes megszervezése alapos munkát kíván. Más esztendőkben gyakran megtörtént, hogy a téli szakmai tanfolyamokon elhangzott előadások nem kapcsolódtak közvetlenül az adott szövetkezet életéhez, csak általánosságban foglalkoztak egy-egy növényféleség termelésének helyes módszerével. Nemritkán oljran növényekével, melyeknek termelésével az a gazdaság nem is foglalkozott. Az ilyen előadásokra nem járt el szívesen a tagság, s a hallgatóság körében nagyfokú lemorzsolódás következett be. Az a helyes tehát, ha az elhangzott előadások, a viták a szövetkezetben meglévő üzemágak munkájához, azok értékeléséhez kapcsolódnak. A fejlett növénytermelési módszerek ismertetése és tanítása mellett az idén sokkal többet kell foglalkozni állattenyésztési kérdésekkel is. A jelenlegi zárszámadások tapasztalatai azt mutatják, hogy -a járás, de Szeged legtöbb termelőszövetkezetében is az állattenyésztés eredménye messze elmaradt a növénytermelés eredményei mögött. Nem fejlődött kielégítően a szövetkezetek szarvasmarha-állománya, s nagyon sok helyen lebecsülték a baromfitenyésztés munkáját is. Ennek az az oka, hogy tehenészeink, baromfigondozóink egyáltalán nem, vagy csak alig ismerik a szarvasmarhatenyésztés, tejtermelés, baromfinevelés nagyüzemi módszereit. Többek között a mo6t kezdődő szakmai tanfolyamok feladata az, hogy az állatgondozókat megtanítsák a helyes munkamódszerekre. A sándorfalvi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezetkezetben tavaly a szakelőadásokon nagyon sok egyénileg dolgozó paraszt is részt vett A szövetkezet vezetősége hívta meg őket az előadásokra. A viták során az egyénileg dolgozó parasztok előtt is világossá vált, mennyire elavult a mezőgazdasági termelés egyéni módszere, s közülük sokan kértek már helyet maguknak azéta a közösségben. Ezt a jó módszert az idén szinte kivétel nélkül minden termelőszövetkezetben lehet és kell is alkalmazni. Ezeken a tanfolyamokon győződhetnek meg legjobban az egyéni gazdák a szövetkezeti mozgalom nagyszerűségéről. Gyakorlati példákon keresztül láthatják, hogy többet termelni, még jobban élni csakis szövetkezetben lehet. Sokkal hamarabb rászánják magukat a fáradságos egyéni munkával való szakításra. Átéli szakmai tanfolyamok előadói csaknem mindenütt a szövetkezeti mezőgazdászok lesznek. Mezőgazdászaink, agronómusaink a felelősek elsősorban azért, hogy ezek a tanfolyamok teljes mértékben elérjék céljukat, s alapot biztosítsanak szövetkezeti mozgalmunk további lendületes fejlődéséhez. Meg kell, hogy értessék termelőszövetkezeti tagjainkkal: a nagyüzemi gazdaságban csak nagyüzemi módszerekkel lehet dolgozni. Adjanak segítséget ahhoz, hogy a tszvezetők, brigád- és munkacsapatvezetők kellően elsajátíthassák a helyes munkaszervezés módszereit. Sok helyen még ma sem becsülik meg eléggé a gépi munkaerőt. Az utóbbi aratás, cséplés és betakarítási munkák idején gyakran találkoztunk olyan nézetekkel, hogy gép helyett arassunk kézzel s a lehető legkisebb mértékben alkalmazzunk gépi munkát, mert „sokat kell fizetni* a gépállomásnak. Akik így gondolkodtak, most a zárszámadások idején világosan láthatják: amit behoztak a révein, a duplájánál ls többet veszítettek a vámon. Ha kellően foglalkozunk a téli tanfolyamokon a gépesítés és a gépi munka előnyeivel, elérhetjük, hogy az új gazdasági évben mindenütt maga a szövetkezeti tagság indít harcot a gépek teljes kihasználásáért. Az előadások és a viták során felszínre kell hozni minden olyan hibát, mely eddig akadályozta a szövetkezet erőteljes fejlődését. A kisteleki Felszabadulás Termelőszövetkezetben az idén nagyon gyenge burgonya- és kukoricatermés volt, azért, mert a talajelőkészítésben a legalapvetőbb agrotechnikai eljárások alkalmazását is elmulasztották. A kisteleki Felszabadulás TSZ tagjainak, ha most alkalmuk lesz megismerkedni a helyes módszerekkel, bizonyosan nem követik el mégegyszer azokat a hibákat, melyek tekintelyes károkat okosnak nekik az elmúlt esztendőben. Mint mások, ők is^rök igazságként könyvelik el: a nagyobb szakmai tudás a többtermelés egyik legfontosabb alapja. MEZŐGAZDASÁGI HÍRADÓ Nem nyugodhatunk bele, hogy egyesek kivonják magukat a kenyérgabona termelésből A megyei főagronómua nyilatkozata a vetésterv teljesítéséről és a vetések gondozásáról A rendkívüli időjárás miatt csak nagy nehézségek árán tudták az idén elvetni az őszi kenyérgabonát. A tervteljesítéséről, a vetések fejlődéséről érdeklődtünk Nóvák Károlytól, a megyei tanács főagronómusától. — HOGYAN ÁLLUNK A VETÉSTERV TELJESÍTÉSÉVEL? — Globálisan Csongrád megye teljesítette őszi kenyérgabona vetéstervét, azonban ki kell emelnem, hogy addig nem beszélhetünk az őszi vetés befejezéséről, amíg minden termelő egyénileg is nem teljesíti vetéstervét. Minden községben számos olyan egyéni paraszt van, aki még nem vetett, vagy földjéből nem kellő területet vetett be őszi búzával. A helyi tanácsok ismerik ezeket a termelőket, hiszen ezek nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek. A tanácsok nem nyugodhatnak bele abba, hogy egyesek kivonják magukat a kenyérgabona termelésből. Hangsúlyoznom kell, hogy a tanácsok tavasszal nem akarnak tavaszi kenyérgabonavetőmag akcióval foglalkozni. A későn vetett őszi búza is nagyobb termést ad, mint a tavaszi búza. — IGAZ-E, HOGY NAGY VESZÉLYBEN VANNAK VETÉSEINK? — Nem igaz! Kétségtelenül vannak különbségek a vetések között. Az idei őszi vetéskor is bebizonyosodott, a jól bevált régi tapasztalat: legelőnyösebb a korai vetés. Azonban a későbbi vetések is kedvezően fejlődnek. A vetések tehát semmiféle aggodalomra nem adnak okot. Igaz, követtünk el agrotechnikai hibákat, azonban ezekért nem az időjárást okolhatjuk, hanem magunkat tehetjük felelőssé. Az őszi vetés zömét — ha az időt nek, viztócsák képződjenek. A helyi tanácsok figyelmeztessenek mindenkit a víz levezetésére. Ha ez egyénileg nem oldható meg, mivel nagyobb összefüggő vetésterület kerül víz alá, akkor a járási és a megyei tanács segítségével a vízügyi igazgatóság bevonásával elvégezhető a munka. Erre azonban már most készülni kell, nem pedig akkor kapkodni, amikor összegyülemlik a víz. A felkészülés módja, ha a termelési bizottságok, a helyi tanácsok irányításával dűlőnként kitisztítják az árkokat, átereszeket, — Bármennyire megőrizzük azonban a vetéseiket a vízkártól, kedvezőtlen időjárás esetén érheti kár a vetést. Ilyen kártevés például a felfagyás. Ez ellen is védekezhetünk azonban — még pedig a talaj felszikikiadása után heng erezesse 1. Ennek előfeltétele természetesen, hogy a gépállomások a hengereket tavaszra biztosítsák, de az egyéni tulajdonban lévő hengereket is kijavítsák. A nem kellő talajmunka miatt veszélyt jelent a várható nagyobb gyomosodás. A gyomirtásra kellően fel kell készülni. Hangsúlyoznom kell, hogy például a tavaszi fogasolás a gyomok kétharmadát el tudja pusztítani. A termelőszövetkezetek számára tavaszra vegyszeres gyomirtószerből a tavalyinak többszöröse áll majd rendelkezésre. A Növényvédő Állomásnak gépeivel szintén fel kell készülnie, hogy tavasszal gyorsan végezhesse a gyomirtást. Kenyérgabona vetéseink fejlődését tavaszi fejtrágyázással gyorsíthatjuk meg. A párt júniusi határozata óta egyre növekvő mennyiségben áll majd műtrágya rendelkezésre. Szükséges, hogy a termelőszövetkezetek a műtrágya használatát termelési terveikbe beállítsák, költségfedezetről gondoskodjanak és szerződést kössenek a gépállomásokkal műtrágya szórásra, hogy időben fejtrágyázhassanak. — ELÉRHETÖ-E A TERVBEN KITŰZÖTT TERMÉSÁTLAG NÖVEKEDÉS? — Több termelőszövetkezet tagjaival beszélgetve örömmel tapasztaljuk, hogy bíznak az elmúlt évinél is nagyobb termés elérésében. Jogos ez a bizakodás abban az esetben, ha gondosan ápolják kenyérgabona vetéseiket, végrehajtják a termést növelő agrotechnikai útmutatásokat. Az elmúlt év márciusában, áprilisában sok termelő örült volna, ha holdanként hat-hét mázsás búzatermést biztosítva látott volna. Ezzel szemben — jórészt éppen a felsorolt agrotechnikai munkák elvégzése után — 12—14 mázsás holdankénti búzatermést aratott. A párt cs a kormány által meghatározott termésátlagnövelés tehát elérhető, sőt el kell érnünk, mert csak ilyen módon biztosítható hazai termésből az ország ellátása. Éppen ezért minden mezőgazdasági szakembernek, minden tanácsnak legfőbb kötelessége legyen a kenyérgabona vetések figyelése, gondozása — fejezte be nyilatkozatát a megyei főagronómus. Új előkésgjjg hiatoliB&g alakul! Alsóvároson A Szeged-alsóvárosi egyénileg dolgozó parasztok egész eddig csaknem valamennyien a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatban azon az állásponton voltak: szépek ugyan a szövetkezetek eredményei, magunk is látjuk, de azért mi még várunk. Amióta azonban Szegeden ls megkezdődtek a termelőszövetkezetekben a zárszámadások, s kézzelfoghatóan tapasztalhatják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, sokan gondolkodóba estek: vajon érdemes-e tovább várni. Belátták, hogy minden várakozás csak veszteséget jelenthet számukra. Ezért az elmúlt napokban öt alsóvárosi dolgozó paraszt összefogott, s egy egyes típusú termelőszövetkezeti csoport megalakítására előkészítő bizottságot szerveztek. Az előkészítő bizottság elnökének Király József, Bálvány utca 15. szám alatt lakó gazdát választották. A bizottság többi tagjai: Király Illés, Topolya-sor 19., Rózsa József, Hattyas-sor 19., Laczkó György, Ilattyas-sor 11. és Farkas Antal, Hattyas'sor 12. szám alatt lakó dolgozó parasztok. Ezeknek a dolgozó parasztoknak és társaiknak, akikkel rövid időn belül meg akarják alakítani termelőszövetkezeti csoportjukat, valamennyiüknek a *Nagyfeketén* van a földjük. Ez a terület rendkívül alkalmas a szövetkezeti termelésre, nagy táblák kialakítására. Az újonnan alakult előkészítő bizottság munkájához sok sikert kívánunk, s szeretnénk, ha az újság hasábjain nemsokára üdvözölhetnénk az alsóvárosi dolgozó, parasztok új termelőszövetkezeti csoportját is. A Mórahalmi Gépállomáson már megkezdődtek a téti gépjavítások munkái v***; 7[iTnfi — *•„,. Yáznaí Marián elvtárs, a me'nyeket értek el az önköltség kora szerelőműhely-sátrat kéjobban kihasználtuk: volna 3^"^„M" csökkentésében is A terv sze- szítettek, melyben kényelmesen J - pesre amikor a gépállomás rint egy normalhold talajmun- 12 gépen is dolgozhatnak A munkájáról, idei eredményei- ka 126 forint 38 fillérbe ke- terv szerint egy-egy gép javíről kezdtünk beszélgetni, azt rül. A valóságban azonban egy tására 200 munkaóra van bizmondta: normálhold önköltsége csak 89 tosítva. A szerelők és a trak— A mi traktoristáink olyan forint 40 fillér volt. Ez azt torosok közül már sokan az emberek, akikkel ha kell, akár jelenti, hogy a mórahalmi első napon — anélkül, hogy hegyet is lehet mozdítani, traktorosok derék, sokszor ön- kérték volna tőlük ezt — válOlyanok, akik nem ismernek feláldozó munkájukkal ebben lalták, hogy a rájuk bízott géakadályt a munkában. az esztendőben nem kevesebb, péket 100, illetve 150 óra alatt Hogy mennyire igaza van mint 664.080 forint felesleges kijavítják, — így harcolnak az Várnai elvtársnak, arról az kiadást takarítottak meg né- önköltségek további csökkenudvari faliújság is beszél. A pünk államának. !A! gépállo- téséért. faliújság egyik cikkéből kitű- más tiszta jövedelme pedig lé- , nik, hogy a gépállomás éves nyegesen meghaladja ebben az * fvRas versenyben elentervét is befejezte? sőt 110 szá- esztendőben a 303 ezer forin- {4™* K^ly^István es Sutka zalékra túl is teljesítette; A nyári kedvezőtlen időjárás ellenére is kiválóan szép ered— gondos agrotechnikával végezhettük volna el. Azonban most már nincs helye a sopánkodásnak, mert a hibákon utólag eredményesen segíteni lehet. — HOGYAN TUDNÁNK ELLENSÚLYOZNI A VETÉSNÉL ELKÖVETETT AGROTECHNIKAI MULASZTÁSOKAT? — Semmiféle különleges intézkedésekre nincs szükség, de gyorsaságra igen. Máris vannak teendők. Nem szabad tűrni, hogy a vetéseken vízállások ikeletkezzet0t Lajos szerelők, akik az első gép kijavítását már nemsokára Nem sokkal azután, hogy befejezik. Sutka Lajos azt künn a határban és a szövet- mondja, hogy az ő gépe 100 kezetek földjein elfogyott a óra alatt elkészül, s teljesen munka, bent a gépállomáson kifogástalan állapotban lesz. megkezdődtek a téli gépjaví- Király és Sulka elvtársa:k S0k', - J ,Tn-ka, kozbe,n. mögött azonban nem maradA termelőszövetkezetek kö- rongalodott gépek javitasat ki- nak ,e a többi javítók sem A zül az idén alakult Lenin ,va ? m>n0segben, s .jova a gépállomás vezetősége időben TSZ öt holdon ültet ősziba- határidő előtt akarjak befejez- gondoskodott arról, hogy a Szalymazon 10.000 fiszibarackfa-csemetét telepítenek Hazánk legismertebb őszibaracktermő vidékéről, a Csongrád megyei Szatymaz- „„„„ , e, — ról évenkint 8—10.000 mázsa rackot. A földet a Kisteleki nV b szandekukban akadaly- javításokhoz tegyen elegendő őszibarackot szállítanak az Gépállomás traktorai 80 cen- kent mutatkozott, hogy.a gép- anya.gi alkatrész. Hiány csak ország minden részébe és ex- timéter mélyen most szánt- júlomas szerelőműhelye eleg egy.két különleges csapágyból, portra. A szatymazi dolgozó ják az új gyümölcsös alá. parasztok évről évre fejlesz- A szatymazi dolgozó tik a kiválóan jövedelmező rasztok gyümölcsösük oszibarack-kulturát. A kozségi tanácshoz érkezett jelentések szerint a tavasszal több mint 10.000 csemetét telepítenek. szerelőműhelye kicsi és egyszerre néhány erő- fogaskerékből'Tan? de"' emiatt i gePnel tobb nem fer bc- nem állhat meg a munka. — A mórahalmi traktoristák Nem olyanok a mi embereink ne e" azonban, nem szegények lele- — mondja a főgépész —, hogy lese mellett szaktudásukat is ményességben. összeszedték a kis nehézségen fennakadjanak. gyarapítják: az ezüstkalá- a raktárakban a gépállomás Ha hiányzik valamilyen alkatszos tanfolyamon ötvenen m- ponyváit, s nem egészen két rész, nem tudjuk beszerezni, nulnak. napi közös munkával egy ak- hát megcsináljuk mi magunk.