Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-18 / 297. szám

Vasárnap, 1055. december 18. OELMRGYüRORSZBG VASÁRNAPI LEVÉL Az illetékesekhez F H Kedves Illetékesek! osszú hetekkel ezelőtt történt, mint talán tudjak, hogy az újszegedi Népkert soron egyszeresük föl­bontották a járdát. Edzettek vagyunk már az ilyesfajta tevékenységgel szemben, általában nem sok figyelemre méltatják az emberek, de ez a járdafelbontás megmoz­gatta a kedélyeket. Megmozgatta bizony több okból. Egyrészt azért, mert ez a Népkert sori járda pocsék egy járda volt. Hézagos, egyenetlen macsikakövei miatt az újszegediek már régen „Bokaficamító útnak" nevezték. Nohát, most felcsillant szivükben a remény: majd ha lerakták a valamilyen ve­zetékeket és visszarakják a követ, jó lesz a járda. Másrészt azért bolyduliak a kedélyállapntok, mert a kocsiutat építik, csatornáznak, s a kettő együttes mun­kábavétele majdnem lehetetlenné tett minden közleke­dést a fontos útvonalon. Ez nem volt kellemes. — No, majdcsak vége lesz — gondolták a türelmes újszegediek. Ügy lett, de a vég gyászos vég lett. A felvágott járdát ugyanis nem hozták rendbe. A ve­zetéképítők, a nekik fontos munka elvégzése után visz­szahányták ugyan a kőkockákat, erről nem lehet panasz. A baj ott van, hogy szószerint „hányták". Akár vasvil­lával a szecskát. Arasznyi, két arasznyi a különbség egy­egy kocka magassági szintje között. Gödrök, élek, csú­csok gyötrik a lábat, egyszóval rosszabb, mint valaha. Ráadásként az egészet megszórták agyagos, tapadás ho­mokkal — talán, hogy kitöltsék a lyukakat —, amelyet szaporítanak az útépítés miatt a járdára beálló szállító kocsik. A sár, homok esős időben egyetlen tengerré ol­vad össze, amelyen szinte lehetetlen, mindenesetre ne­hézlkes és fáradságos az átkelés. _ Dr. Száva Lajos, Újszeged körzeti orvosa, az elmúlt esős hetekben nem egyszer azzal kezdte a rendelést, hogy nekiállt a nagysöpr&vel valamennyire is megtisztíta­ni a besüppedt, gödrös, mocskos járdát. Enélkül nem tud­tak volna bemenni a betegek. A járda most is sáros. Máig sem történt még vele semmi. Tavaszig bizonyára nem is történik. De az újszegedieket azért érdekelné, szeretnének erről a „Délmagyarország"-ban olvasni, hogy ki és miért bon­tatta fel a járdát, s ha már felbontatta, miért nem ra­katta vissza — nem annyira rosszul, ahogyan volt, hanem rendesen — jól, ahogyan kell. A hosszú sáros ősz után most itt a tél. Hó, fagy vár­ható. A síkossá váló, egyenetlen, kiszámíthatatlan járdán valaki este a sötétben eleshet, még kezét, lábát is törheti. Talán csak nem akarják ezt az illetékesek? A mielőbbi válasz reményében, sok újszegedi lakos nevében: — - Csontos Magda Ma Szegeden vendégszerepel Váaáry Tamáa Pénteken közgyűlést tart a Magyar Irók Szövetsége Szegedi Csoportja A Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportja december 23-én, pénteken este 7 órakor közgyűlést tart. A közgyűlé­sen a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetőségének az irodalmi életben mutatkozó jobboldali jelenségekről szóló határozatát, valamint a hatá­rozat végrehajtásával kap­csolatos feladatokat beszé.ik meg az írócsoport tagjai. A közgyűlésen résztvesznek a vidéki városok írócsoportjai­nak képviselői, üzemi mun­kások, termelőszövetkezeti tagok, tanárok, értelmiségi dolgozók. Az írócsoport tagjai a köz­gyűlést megelőzően irodalmi ankétokat tartanak a Sze­gedi Kenderben, az Újsze­gedi Kenderben, a Textilmű­vekben, a Ruhagyárban, a J utaárugyárban. a Konzerv­gyárban, az Alkotmány és a Táncsics Termelőszövetkeze­tekben. a Radnóti Gimnázi­umban, a Tanítóképzőben, a Bölcsészkaron, a Főiskolán és a Szíriházban. Az ankétokon városunk dolgozóival beszé­lik meg a KV határozatát, és kérnek segítséget az igazi, pártos irodaiam megteremté­séért vívott harcukhoz. Az írócsoport tagjai bíz­nak abban, hogy dolgozóink aktívan résztvesznek ezeken az ankétokon, s jó észrevéte­leikkel a közgyűlés sikeréhez is hozzájárulnak. HIREK Ma nyitvatartanak a Lenin utcai üzletek Amint már a Délmagyar­. ország hiriiladta, a közelgő ; ünnepekre való tekintettel a ; Ruházati Bolt és a Kiskeres­i kedelmi Vállalat különböző '. szaküzletei ma, vasárnap ; délelőtt és az iparcikkeket A Szegedi Bartók Béla Fil­harmónikus Zenekar utolsó ez évi bérleti hangversenyét december 18-án, vasárnap délelőtt 11 órakor rendezi az Országos Filharmónia a sze­gedi Nemzeti Színházban. A zenekart ezen a hangverse­nyen a szegedi Nemzeti Színház fiatal karnagya, Szalatsy István vezényli. A fiafal karmester koncertbe­mutatkozása elé nagy vára­kozással tekint Szeged zene­szerető közönsége. A hangversenyen közre­működik Vásáry Taimás zon­goraművész, a varsói nem­zetközi Chopin-verseny díj­nyertese. A műsorban szere­pel Kodály: Fölszállott a pá­va című műve. Mendelsohn: Skót szimfóniája és Chopin; f-moll zongoraversenye. A Szegedi Filharmonikus Ze­nekar vasárnapi hangverse­nyét városszerte nagy érdek­lődés előzi meg. árusító boltok délután is nyitvatartanak. Az Állami Áruházban este 6 óráig lehet vásárolni. A jövő héten pe­dig egy órával tovább tarta­nak nyitva a különböző sze­gedi árudák. Nagymértékben nőtt az áruellátás és forgalom Szeged üzleteiben Az elmúlt év decemberi áruellátásához viszonyítva 14 millió forinttal több áru van jelenleg a szegedi kiskeres­kedelmi boltokban. Termé­szetesen a választék is en­nek megfelelően bővült. Míg az elmúlt télen 205 üzletben vásárolhattak a város lakói, ez a szám mostanra 22ü-re emelkedett, öttel több ital­bolt, illetve cukrászda van Szegeden. A megnevekedett bolthálózatban 30 millió fo­rinttal nagyobb forgalmat bonyolítottak le az elmúlt évhez viszonyítva. Különö­sen fokozódott az. érdeklődés a nagyobb értékű áruk: bú­torok, rádiók, hangszerek stb. iránt. Tavaly 150 mázsa alma kelt el, — az idén 550 mázsa almát vásároltak a szegedi dolgozók. Míg ez év elején januárban 266 hektó bor fo­gyott el a Vendéglátó Válla­latnál, az elmúlt hónapban, novemberben 553 hektó bort ittak meg a söntésekben, az éttermekben a szegediek. Ja­nuárban 27 ezer előfizetéses menű fagyott el, — novem­berben 36 ezer menüt fo­gyasztottak el a szegedi ét­termekiben. Az étlap szerinti húsétel forgalma ez év janu­árjához viszonyítva novem­berben kétszeresére emelke­dett. A Horizonf üzletekbe megérkezel a nagv szovjet encik'iopé- Magyar vonatkozásban ismer­dia 36. kötete. A kötet többek jeti II. Rákóczi Ferenc életét között rfezletesen tárgyalja az szabadságharcot, a romai birodalom törtenetet, , , . . ... kultúráját stb. Az 1905. évi továbbá Rákosi Mátyás eletet. oroszországi forradalmat. (MTI) léiafió. a £min utcáim. Szép, piros, hóval díszí­tett köntöse van, nagy fe­hér szakállát már messziről meglátják a gyerekek: ő az Álla/mi Áruház Télapója. Naponként többször végig­sétál a Lenin utcában és „nagy könyvébe" feljegyzi a hozzáforduló gyermekek kérését, kívánságát. És a szegedi gyermekek naponta diktálják a játékok egész seregét, s a Télapó serényen jegyzi fel azokat a nagykönyvbe: Balla .Mi­hály, Széchenyi tér: szánkó, építőkocka; Rákosi Laci, Vidra utca 6: vetítőgép: Mészáros László, Fürj utca 77: légpuska... A gyermekek kívánságát a Télapó az Állami Áruház játékosztályához továbbítja. Az osztály dolgozói pedig a szülőknek tolmácsolják a gyermekek óhaját. Minden bizonnyal a Lenin utcában sétáló Télapó teljesíti is majd a „nagy könyvbe" írott kéréseket.., (Zs.) — A Juhász Gyula Szabad­egyetem jogi tagozatának legközelebbi előadását Dénes Leó elvtárs, a városi tanács VB-elnöke tartja „A tanács kapcsolata az alá nem ren­delt szervekkel" címmel de­cember 20-án, kedden dél­után 7 órakor a tanácsháza üléstermében. — Ez év szeptemberben múlt öt éve annak, hogy Sze­geden megalakult a Városi Békebizottság. Az évforduló emlékére a legrégibb és a legjobb békeakfívók és hoz­zátartozóik részére decem­ber 18-án, vasárnap délután 5 órakor baráti találkozót rendez a Városi Békebizott­ság (nagytermében). A talál­kozó keretében bemutatják a „Késik a vonat" című német filmet. — Kézimunka tanfolyam kezdődik a Móra Ferenc Kultúrotthonban. A tanfo­lyamon a csipkekészítést, kö­tést, különböző népi hímzé­seket, horgolást, azsúrazást tanulják a hallgatók. A tan­folyamra jelentkezni lehet a Móra Ferenc Kultúrotthon­ban, Munkácsy u. 6. (33—93 ). A tanfolyam befejezésével a hallgatók által készített dara­bokból kiállítást tartunk és a kiállításon a legszebb kézi­munkák készítőit értékes di­jakkal jutalmazzuk. — Üj talpcsiszoló gép be* állításán fáradoznak a Szege* di Cipőgyár karbantartó rész* legének dolgozói. Most kísér* letezik ki a gépet, több bo* nyolult mérnöki számítást is maguk végeztek el. Lelkes munkát végeznek, az év vé* ge előtt akarják befejezni, mert ez hiányzik csupán a Szegedi Cipőgyár műszaki fejlesztési tervében megjelölt feladatok végrehajtásából. — Évi tervüket december 15-én befejezték a Szegedi Bőröndüs-Fésűkészítő és Könyvkötő KTSZ tagjai. — A Szegedi Védőnőkép­zo Iskola 1956. február else* jén új évfolyamot indít. Az iskola két éves, bentlakásos: Az iskolát elvégző okleveles védőnőket az Egészségügyi Minisztérium azonnal kine­vezi. A jelentkezéshez szük* séges iratok: középiskolai érettségi bizonyítvány, ható* sági, vagyoni és orvosi bizo* nyítvány, születési anya* könyvi kivonat, fénykép, kér* vény és önéletrajz. Az irato* kat az iskola vezetőségéhez kell eljuttatni január 16-ig, Cím: Szeged, Védőnőképző Iskola, Temesvári körút 25, sz. — Bartók hangversenyt rendez a Zeneművészeti Szakiskolában december 20* án, kedden délután 6 órakor Szegedi Zenepedagógus Mun* kacsoport iskolája. Jegyek a hangversenyre a helyszínen válthatók. — „A genfi szellem" cím* mel Buza László egyetemi tanár, akadémikus tart elő* adást a városi békebizottság rendezésében a közalkalma* zottak Juhász Gyula Kultúr* házában december 20-án, kedden délután 5 órakor. Az előadás után a Harag napja című magyar film kerül be* mutatásra. Az előadásra minden érdeklődőt szeretet­tel vár a rendezőség. — Női és gyermek alsó- é« felsőruhakészítési tanfolyam kezdődött a felsővárosi Móra Ferenc Kultúrotthonban. A tanfolyam minden hétfőn este 6 órától tartja foglalko­zásait. A hallgatók megta­nulják a női és gyermekruha divatlap minta szerinti ki­szabását, a kézi és gépvar­rást. A tanfolyam végén » hallgatók kiállításon számol­nak be a tanfolyamon szer­zett tudásukról. A kiállításra! került legszebb munkákat ér­tékes díjazásoar, részesítik,. Jelentkezni a tanfolyamra! naponta 8—4-ig Jenet a Mórái Ferenc Kultúrotthonban] (Munkácsy u. 6., .53—93.). Gzatymaz a szájhagyomány sze* ^ rint török nyelven azt jelen­ti: ne lopj. Ügy mondják, hogy a török elől itt mindig eltűntette a dézsmát a tanyai nép. Ezt a ha­gyományt később Rózsa Sándor pusztázói folytatták, azzal a kü­lönbséggé! hogy ők már a német elől tüntették el a katonaköteles legényeket, s a rekvirált jószágo­kat. Azt is mesélik, hogy Dankó Pista innen szöktette meg a fele­ségét hajdan, a későbbi Fráter-ta­nyából. — Azt a házat is összedöntötte a 40-es árvíz — teszik hozzá a falu­béliek. Ez az árvíz ugyanis nagy pusztítást végzett a nép vagyoná­ban: a gyümölcsösökben. Mert itt a gyümölcs adja a fő jövedelmet. Ré­gebben a szegedi urak között volt fölparcellázva a vidék: villáik kö­rüli szőlőbirtokaikat díszítették a gyümölcsfák. De nem csak gyü­mölcs termett ezeken a fákon: ha­lottak is. A szatymazi véres napok színhelyei ezek a gyönyörű szép szőlő- és gyümölcskertek voltak. 1919 kommunista forradalmárait ott verték, lőtték, akasztották a vé­rengző fehér tisztek/ ahol ma a pártház van, a Szegedről Budapest felé vezető vasútvonal sorompója mellett. Ahogy a Fehértó közelében, a szőlők s gyümölcsösök között be­fut a vonat az állomásra, magasan egymásra rakott ládák mutatják, hogy a vidék gyümölcstermelő. A MEZÖKER-nél kis ládákba, fa­gyapot közé csomagolják a jona­thánt, úgy bocsátják útra Finnor­szágba, minden második napon egy vagonnal. Idestova szűknek bizo­nyul a MEZÖKER rakodója. Ka­rrienszky Béla tanító — aki növény­egészségügyi szempontból átvizs­gálja az exportgyümölcsöt — el­mondja, hogy míg tavaly például 46 vagon őszibarackot exportál­tak, idén már 123-at, holott a ter­més csak közepes volt. Honnan van ez a szaporulat? — Tavaly olvan őszibaracktelepítés indult, amilyent még nem tapasztaltam, KÖZSÉGRŐL' KÖZSEGRE SZATYMAZ AZ ŐSZIBARACK HAZÁJA pedig már huszonnyolc éve élek itt. Legalább százezer csemetével szaporodott az őszibarac'kállomány. Mi lesz itt akkor, ha ezek a nagy telepítések is bekapcsolódnak a ter­melésbe? Mindjárt választ is ad saját kér­désére; — Három év múlva a szatymazi barack országos viszonylatban el­ső helyre kerül, lefőzi a budaőrsit és a pécsit. tt zatymazon nem úgy telepítik ^ az őszibarackot, mint Buda­őrsön. Ott keserűmandula-alanyba oltják. Itt pedig üldözik a keserű­mandulát, s vad őszibarackmagról nemesítenek. Úgy ötven centire megforgatják, kétrét trágyázzák az őszi fagy előtt a közepes fekvésű nyirkos homokot, — mert csak ez a homok jó, a mélyebb fekvésű semlyékes, vagy a magasabb, szá­raz. buckás homok nem neveli fel az őszibarackot —, aztán a tél fo­lyamán előcsíráztatott vadbarack­magot márciusban kiültetik négy­szer négy méteres közökre, csírá­ját „visszacsípve", hogy ne mélyre, hanem oldalt gyökerezzen, ősszel aztán alvószemzésre metszik a ki­hajtott csemetét. A fa négy éves korban már észrevehetően termőre fordul, ha a kitermelt ágakat min­dig gondosan lemetszik, s jól trá­gyáznak. Az ilyen fák játszva meg­termik a 25 kilót, dc van, amelyik 80—90-et is ad. A fák átlagos élet­kora 10—15 év. Minderre Kamenszky Béla, az őszibarack „apostola" oktatja ki az érdeklődőt. Nagy gyakorlata van benne, hiszen huszonnyolc éve foglalkozik terjesztéséve! Tegyük hozzá: eredményesen. A tanácsnál mondták el, hogy a múlt gazdasági évben őszibarack telepítés alá mintegy 200 vagon s még tón ezer kocsi istállótrágyát „importált" a község. — Mégsem megy könnyen a he­lyes termelési mód terjesztése — egészíti ki elbeszélését a tanító —• a kistermelőknél mindeddig nem sikerült kiküszöbölni a vegyestele­pítést, úgylátszik: erre a helyes módra a nagyüzem ad lehetőséget. Pedig így a kártevő betegségek, férgek ellen sem lehet igazán ered­ményesen harcolni. Minden gyü­mölcs más permetet kíván. Meg az­tán az idén egy kicsit megtorpantak az egyéniek, hogy a tavalyi 8 fo­rintról 5—6 forintra szállt az őszi­barack ára. De én az őszibarackból nem engedek, annak menni kell, arra való a vidék. S azt akarom, hogy lássa a parasztság: jó úton halad. Honnan indult ez az út s merre vezet? — Menjen el a két Frankhoz, ők terjesztették el a barackot. Va­lóságos „kiskolhozban" dolgoznak. Megismeri a tanyát a szélmotorról — igazítanak útba a tanácsnál. A Neszűrj-hegyi iskolánál már pontosabban is megmagya­rázzák, merre tanyáznak a „minta­Frankok". Hamarosan feltűnik a gyümölcsösök fölött a szélkerék, amely villanyárammal látja el a Frank-tanyát. 1928-ban kezdtek az első telepítéshez a tanya gazdái. Frank József, a gyümölcs mestere elmondja, mennyi kudarcon s per­sze sikeren át fejlődött a gyümöl­csösük. — Kipróbáltam minden talpalat­nyi földet, s annyit mondhatok: ahol satnya az akác, oda nem ér­demes őszibarackot telepíteni. Más­fél hold a gyümölcsösünk, vegyes. Ma már azonban jobb szeretek egy-egy fajtát külön telepíteni. Őszibarackból majdnem csak ko­rai fajtákat termelnek: mayflowert, inert jó primőráru, aztán alexan­dert, a későbbiek közül fordot és championt, amely nagyon ízletes. Az almák iközött ma a színeseket kedvelik. Igen jó a barackpiros és az asztracháni, nagyon keresett a jonathán s újabban a star king. Fehér-almából viszont a clar „fut", mert korai. Mindez tapasztalat és tanulás eredménye. Mert míg egyfelől ter­melés közben folyamatosan kísér­letezik, másrészt a szaklapokat is sűrűn forgatja. De nem elégszik meg a saját eredményeivel: — Nem elég, ha csak én — bármilyen nagy mennyiséget s jó minőséget is — termelek, úgy érünk el nagy eredményt, ha az egész községben elterjed az őszibarack, a gyümölcs. Egészítsük ki azzal, hogy nem­csak a községben: az egész vidéken. Innét terjedt el az őszibarack Zsombó, Üllés, Bordány felé is. — A kisebb embereket bíztatom — mondja végül Frank József. — Akinek kevés földje van, így hasz­nálhatja ki legjobban. Hát nagyobb gazdaságban hogy fizethet a barack? A Szabadság Termelőszövetke­zet mintegy 27 holdon ter­mel köztesként gyümölcsöt. Ebből 11 ezer forint bevételt terveztek, ezzel szemben bejött 33 ezer forint. Nem csoda hót, hogy az újonnan alakult Lenin TSZ gyümölcsre ki­van specializálódni. Ábrahám Mi­hály elnök ismerteti a tervet: — 10 hold őszibarack, 10 hold szőlőtelepítés, és 2 hold faiskola. Mellesleg ültettünk 2 hold földiep* ret is. Jelenleg 7 holdon van gyú* mölcsünk, de folyton szaporodunk, Ügy szeretnénk, ha 3—4 év alatt 50 hold lehetne. A tanács is helyesli ezt a tervetj — A Lenin TSZ jó munkával ad<! hat példát arra, hogy a szőlő- és gyümölcstermesztés is jövedelme­zőbb nagyüzemben, mint egyénileg — mondja Koza Imre tanácselnök, A Borforgalmi Vállalat célgazda­sága sem régen alakult. Jelenleg 3 hold szőlejük van, közben gyü­mölcsfákkal. Most terjeszkednekj nemrég telepítettek négy és fél hold őszibarackot. Itt a pincészet is, mely 1300 hektoliter bort fogad be. Idén 3650 mázsa szőlőt dolgoz­taié fel itt, tehát több mint 2700 hektó bor „folyt át" a pincén. S bizony jó bor. Veigel Endre, bemu­tatva a pincét, megáll egy hordó* nál: — Ez a „szatymazi fehér". E né­ven hozzák forgalomba. Tizenkét maligános velteli ni-rizling keverék, Kitűnő zamata van. Mindez már mutatja a község jö* vőjét is, amit a tanácselnök így fo­galmaz meg; — Távolabbi tervünk, hogy a községet gyümölcs- és szőlőter­melő hellyé alakítsuk. Hiszen azok az egyéni termelőik, akik ezzel fog­lalkoznak, igen jó anyagi körülmé­nyek között élnek; nem ritka a százezer forintos gazda. A tsz-nek is innen a legnagyobb jövedelme. A múlt évben ezért 68 hold gyü­mölcsössel és 102 hold szőlővel gya­rapodtunk. A MEZÖKER is készül a nagyobb forgalomra: 60 méteres új rakodót épít, körforgalmú kö­ves úttal, hídmérleggel. A mai gazdák a hajdani szőlő* ^ birtokosok kapásai pedig ezüstkalászos tanfolyamon, vagy a kultúrotthon mezőgazdasági szak­körében készülődnek a szatymazi őszibarack világhírének növelésére, xiámeth Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom