Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-17 / 296. szám

Szombat. 1955. december 11. OELMIIYRRORSZRG Ülést tartott a Magyar írók Szövetsége szegedi csoportjának pártcsoportja A Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportja kommu­násia írói csütörtökön este 8 ór.'íi kezdettel pártcsoport­ü'iíet tartottak a TTIT Hor­•«áth Mihály utcai klubjá­ban. Az ülésen megbeszélték a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének az irodalmi életben mutatkozó jobboldali jelenségekről szóló határozatát. A beszámolót Balogh István elvtárs, a Sze­gedi Pártbizottság titkára tartotta. A pártcsoport-ülésen megjelent és felszólalt La­dányi Benedek elvtárs, a Szegedi Pártbizottság első titkára, Vereska András elv­társ, a Szegedi Pártbizottság másod titkára és Telkes György elvtárs, a Szegedi Párt-végrehajtóbizottság kul­turális osztályának vezetője. Az üzemek dolgozóinak, kép­viseletében megjelent és fel­szólalt az Üjszegedi Kender­Lenszövő Vállalat pártbi­zottságának titkára, Csóti József elvtárs és Péter Szil­veszter elvtárs, a Textilmű­vek pártbizottságának titká­ra, mint meghívott. A megbeszélésen résztvett szegedi íróé, költök és kri­tikusak egyöntetűen állást foglaltak a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezető­ségének határozata mellett. Saját műveiket is bírálva, elvetették azokat a pártelle­nes, népellenes elméleteket és cselekedeteket,' amelyeket a Magyar Írók Szövetsége és más fórumok égisze alatt néhány író képviselt. A sze­gedi írók, költők és kritiku­sok kifejezték, hogy az üze­mek és falvak dolgozóinak véleményére támaszkodva, joguk és kötelességük tilta­kozásukat szóban és művek­ben megtenni a rosszindulatú és tévelygő írók és költők ellen, akik megfeledkzetek arról a bizalomról, amelyet a dolgozó nép előlegezett ne­kik. A pártcsoport-értekezlet a további murikával kapcsolat­ban határozati javaslatot fo­gadott el. Míckievicz-emlékestet rendez a Városi Bekebizottság A Szeged Városi Békebi­zottság kulturális bizottsága, a Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportja és a Tár­sadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Tár­sulat megyei titkársága de­cember 20-án, kedden este 7 órakor ünnepi emlékestet rendez a TTIT Horváth Mi­hály utcai klubjában Adam Mickiewicz lengyel költő ha­lálának 100. évfordulója al­kalmából. Az ünnepségen Sziklay László főiskolai ta­nár, az irodalomtudományok kandidátusa, tart előadást Mickiewicz költészetéről. Madácsy László főiskolai do­cens Mickiewicz-verseket ol­vas fel, majd Chopin „Eső­cseppek" című prelüdjét adja elő zongorán Anesini Emil főiskolai hallgató. Párthír Pártélet Újjáválasztotta vezetőségét a Szegedi Orvostudományi Egyetemi Elméleti intézetek pártszervezete SZEGEDEN AZ ELSŐ Értesítjük az elvtársakat, hogy hétfőn délután 3 órai kezdettel az első éves filozó­fia-szakos pedagógusoknak a i Pártoktatók Házában konfe­i renciát tartunk. RSpgyólósafc yfromnorfe Szeged dolgozói örömmel fogadták ENSZ-be való felvételünket Lapunk tegnapi számában már hírt adtunk arról, hogy városszerte milyen örömmel fogadták a dolgozók hazánk­nak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételét. Azóta a város üzemeiben, is­koláiban, a termelőszövet­kezetekben és a lakóterüle­teken a dolgozók ezrei újabb gyűléseken ünnepelték béke­harcunkmak ezt az újabb eredményét. Mihelyt a péntek reggeli lapokban olvasták a dolgo­zók az ENSZ főtitkárának táviratát Magyarországnak az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe való felvételéről, gyűléseken fejezték ki örö­müket, táviratokat küldtek az Országos Béketanácsnak. A Faragó utcai bérház lakói Tóth Ernő móravárosi békefelelŐ6 szavára rögtön a reggeli órákban táviratot küldtek a Béketanácsnak. Ugyancsak a reggeli órák­ban gyülekeztek össze a Vfz- ós Csatornaművek dolgozol is. Siprikó elvtárs, a béke­bizottság elnöke ismertette előttük az ENSZ-be való fel­vétel körülményeit, s rámu­tatott arra, hogy tnilyen ha­talmas eredmény ez a béké­ért vívott harcban. Siprikó elvtárs javaslatára táviratot küldtek a dolgozók az Or­szágos Béketanácsnaik, ki­fejezve köszönetüket a ha­zánk ENSZ-be való felvéte­lét támogató államoknak és külön a népünk felemelke­désében és békénk biztosítá­sában állandóan támogató Szovjetuniónak. A Radnóti Miklós gimnáziumban Lévai Béla tanár referált a békegyűlésen részvevő taná­roknak. A tanárak valameny­nyien örömmel vették tudo­másul a hírt és többen kö­zülük fel is szólaltak a gyű­lésen. "Jóleső érzéssel vet­tük tudomásul — fejezték ki a tanárok —, hogy Magyar­ország végre elfoglalhatja méltó helyét az ENSZ tag­jai sorában. így bizonyosak vagyunk aibban, hogy béke­mozgalmi munkánk még több sikerrel fog járni. Ez a tudat fog bennünket lelkesíteni az elkövetkezendő időkben*. Még csütörtökön röpgyü­lést tartottak az Alkotmány termelőszö­vetkezet dolgozói is. Nagy Sándor elnök is­mertette a dolgozókkal az eseményt, s több termelőszö­vetkezeti tag felszólalt. Du­dás elvtárs kiemelte a tag­felvételnek azt a jelentősé­gét, hogy most még hatéko­nyabban tudjuk majd előse­gíteni a béketábor munkáját, közelebbről beleszólhatunk az eseményekibe. Pataki Já­nos azzal foglalkozott, hogy a Szovjetunió mennyire támo­gatta hazánk felvételének ügyét. Majd Pataki János javaslatára dísztáviratot küldtek a dolgozók az Or­szágos Béketanácsnak. A szegedi iskolákban több helyen mér csütörtökön meg­tartották a röpgyűléseket. Az Újszegedi Tanítóképzőben sok tanár felszólalt, hogy Örömét nyilvánítsa. Valkusz Pál tanár úgy jellemezte ezt az eseményt, mint a rugal­mas szovjet diplomácia nagy győzelmét. "Ha ml is tagjai vagyunk*' az ENSZ-nek — mondták a tanárok —, akkor több alkalmunk lesz a béké­ért harcolni". Döme Mihály igazgató arra hívta fel a ta­nárok figyelmét, hogy ez után az örvendetes esemény után még szívósabban har­coljanak a békéért, orszá­gunk erősödéséért, gazdago­dásáért. A gyűlés után a pe­dagógusok lelkes hangulat­ban folytatták napi munká­jukat. A Vedres István Építőipari Technikumban Szabó István párttitkár is­mertette a hírt, melyet az intézet dolgozói nagy öröm­mel és lelkesedéssel vettek tudomásul. Németh Zoltánná béketitkár javaslatára az is- j ^SelekWi ÜJAIH AnlrforrÁ! 4-<ÍTTÍ»»O + KO« íi rl " •kola dolgozói táviratban üd­pártvezetőséget újjáválasztó taggyűlés az Orvostudományi Egyetemi Eknélc-ti Intéze­tek alapszervezetében volt deéember 15-én. A taggyű­lést gondosan előkészítették, a párttagság 90.4 százalék­ban megjelent. A hiányzók igazoltan voltak távol. Az egybegyűlt elvtársak akara­tát és célját talán az elnöki asztal mögött' lévő jelmon­dat fejezte ki legjobban: "Kovácsoljuk az acélnál is szilárdabbá erőnk és legyőz­heletlenségünk forrását, pár­tunk eszmei, politikai és szervezeti egységét!" A vezetőség beszámolója, amelyet Bartók István párt­titkár elvtárs ismertetett, egészében helyesen értékelte a pártszervezet kétéves mun­káját. Rámutatott, hogyan nőtt meg a párt tekintélye a Központi Vezetőség márci­usi határozata után az Or­vosegyetemen, illetve milyen sikereket értek el a káros jobboldali nézetek elleni harcban. Szólott a beszá­moló az egyetemen folyó ku­tatómunka eredményeiről is. Nyíltam és őszintén beszélt azokról a nehézségekről, amelyek 1954-ben mutatkoz­tak a hallgatók felikészülésé­ben, tanulásában. A jobbol­dali elhajlás hatására ugrás­szerűen megnőtt az óramu­lasztások száma, amit a párt­szervezet még ma sem tudott teljesen megszüntetni. Hang­súlyozta a vezetőség beszá­molója, milyen nagy szerepe van a DISZ-nek az egyetemi hallgatók nevelésében. Az utóbbi időben azonban sú­lyos fogyatékosságok voltak a DISZ-szervezet munkájá­ban. A DlSZ-funkcionári­usok kiválogatása elvtelenül történt, alig volt közöttük munkás-; parasztszármazású hallgató. Sőt az elmúlt év­ben a DISZ-veze tőségbe olyan hallgató js bekerült, akiről csak mostanában de­rült ki, hogy osztályidegen. Ezért természetesen — a DlSZ-bizottságon és annak volt titkárán kiívül — az Egyetemi Párt-végrehajtó­bizottság és az alapszervezet vezetősége is felelős. Nem kísérték kellő figyelemmel a DISZ munkáját, az általános útmutatásokon kívül nem so­kat segítettek a DlSZ-szer­vezetnek, nem érvényesült DlSZ-szerve­vözölték az Országos Béke­tanácsot, s egyúttal a Béke Világtanács felé is kifejez­ték köszönetüket. ' zet párt irányítása. A párt­Teljesítsük trágyázási terveinket! Minden parasztember tud­ja: a föld csak akkor méri Igazán bőkezűen a termést a művelőjének, ha a gazda is megadja földjének, amit az kíván, nem lustálkodja el a trágyázást, hanem tervsze­rűen minden esztendőben le­teríti istállótrágyával földjé­nek egy-egy darabját. Az a tapasztalat, hogy Szeged környékén, de egész járás­szerte mindenütt hanyagol­Mégegyszer annyi fenyőfát árusítanak városunkban, mint az eimuit esztendőben Tegnap a reggeli órákban a Klauzál téren igen sokan verődtek össze az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat hir­telen szerkesztett fenyőfa­árusító helye körül. Ezzel kapcsolatosan Sáfárik János elvtárs, a Posta 1 pártalap­szervezetének titkára a "Dél­magyarországhoz* beküldött levelében ezeket írta: »A fenyőfa árusítását az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat rosszul szervezte meg. A Klauzál téren a pénztárt hol az egyik, hol a másik oldalra cipelték, idő­közben a tömeg egyre nőtt és jogosan elégedetlenked­tek ezekkel az intézkedések­kel kapcsolatban". A levél írójának igaza van. Valóban rosszul szer­vezte meg az Élelmiszerkis­kereskedelmi Vállalat az árusítást. A hibát azonban a városi tanács kereskedelmi osztályának segítségével már a következő órákban helyre­hozta. Már déluitán a Sze­gedi Földművesszövetkezet és a ZÖLDSZÖV a Szánt István téren és a Marx téren is árusított fenyőfát s a sze­gedi lakosok is rájöttek, hogy nem érdemes sorba­állni. Az elkövetkezendő napok­ban még több helyen lesz íenyőfaárusítás: mégegyszer annyi fenyőfa kerül forga­lomba, mint tavaly. A sza­bad piacra is egyre több lesz ebből a keresett karácsonyi cikkből a felhozatal. Jók, másodrendű munkának tekintik most az őszi trá­gyázási tervek teljesítését. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint az, hogy az ez év­re előirányzott trágyázásra kerülő területeknek a sze­gedi járásban még mdndösz­sze csak a 33 százalékán vé­gezték el ezt a munkát. Az őszi betakarítás, szár­behordás lényegében már be­fejeződött. A szövetkezetek, de az egyéni gazdák istállói­ban is sok helyen munka nélkül állnak a lovak. Ezt a ráérő időt mindenütt, ahol még van trágya kihordani való, alaposan ki kell hasz­nálni. Ezt a munkát sem szabad tavaszra halasztani, mert nem biztos — nem lasz'uni^iesf-' h^yTesz-e" a hévben sor kerülhet. f^L! ! Hiba azonban, hogy a tan­személyzet között szinte egy szervezet azóta már tett lé­péseket a hibák kijavítására. Mindenekelőtt megfelelő elvtárs került a DISZ-bizott­ság és a DISZ-vezetőség élére, jóllehet a mai napig sem tudott a DISZ lényeges .javulást elérni a tanulmányi fegyelem megszilárdításában. | A VEZETŐSÉG | nak gerincét a pártépítés fo­gyatékosságainak és eredmé­nyeinek megmutatása al­kotta. A márciusi határozat előtti nyolc hónapban egyet­len tagot, vagy tagjelöltet sem vett fel a pártszervezet. Ez év kilenc hónapjában egy kivételével az összes régi tagjelölteket felvették párt­tagnak, ezenkívül három tag­jelölt felvételi kérelmet is tárgyaltak a taggyűlések. Az Orvosegyetem II. és III. év­folyamán, a gyógyszerész év­folyamodon jelenleg tíz olyan hallgatóval foglalkozik a pártszervezet, akiknek tag­jelölt-felvételére még ebben elég idő akkor a trágyaki­hordásra. Különben is az őszi trágyázás lényegesen jobb a tavaszinál. A téli csapadék bemossa a talajba a trágyát, s így már a trá­gyázás utáni első esztendő­ben is lényegesen jobb ter­mésre számíthatunk. Ajánlatos lenne minden községben, de Szegeden is újra feléleszteni a már ré­gebbről ismeretes tiszta ud­var-mozgalmat. Ez nemcsak termelési, de egészségügyi szempontból is igen jelentős lanue^ lépést sem tettek előre, pe­dig a párt sorainak erősíté­sére ott is nagy szükség lenne. A taggyűlések látogatott­ságának és a pártcsoportok munkájának értékelése után jól mutatott rá a vezetőség beszámolója a pártszervezet előtt álló legfontosabb fel­adatokra. Levonta a tanul­ságot az 1953—54. évben el­követett hibákból és hang­súlyozta: a párt tagjainak szilárdan fel kell sorakoz­niok a Központi Vezetőség mögött, meg kell védaniök a párt politikáját, a párt te­kintélyét mindenfajta rossz­indulattal és cinizmussal szemben. A pártszervezet­nek az a feladata, hogy újra és újra megmagyarázza a pártonkívüli tanszemélyzet­nek, a hallgatóknak a párt politikáját, ne hagyja, hogy ezt a politikát bemocskolják, vagy elferdítsék. A határozati javaslat — a beszámolónak mintegy kivo­nataképpen — konkrétan rá­mutatott a legközvetlenebb tennivalókra. Hibáit a fel­szólaló elvtársak bírálták. A párttagok javasolták például: legyen benne a határozati javaslatbéül, hogy az új pért­vezetőség minden taggyűlé­sen számoljon be a határo­zat legidőszerűbb pontjai­nak végrehajtásáról. Egy másik hozzászóló azt indít­ványozta: határozati javas­lat kötelezze a vezetőséget, hogy kísérje figyelemmel a párttag hallgatók tanulmá­nyi eredményeit és erről rendszeresen tájékoztassa a taggyűlést. A határozati ja­vaslatot ezekkel a módosítá­sokkal azután egyhangúlag elfogadta a taggyűlés. A BESZAM0LÓH0Z| zen­mások. De az is nyilvánvaló ma mar mindenki előtt, hogy amikor a világon két paltól* kai tábor áll egymással szem­ben, a "nem politizálás Jel* szava* is politikai állásfog­lalás, mégpedig a kizsákmá­nyoló osztályok, a háborús uszítók oldalán. Ezen a té­nyen mltsem változtat az, hogy egyes nem politizáló tudósok tagadják. EMLÍTÉST öten szóltak hozzá és leg­többen a tanulmányi fegye­lem megszilárdításának fel­adataival, az egyes taninté­zetek helyzetével foglalkoz­tak. Ezeket a problémákat azonban nem a párt politi­kájának tükrében vizsgálták; érződött a hozzászólásokon, hogy az elvtársak nem él­nek eléggé benne a párt­szervezetben, nem vállalnak komoly részt a pártmunká­ból, nem látják eléggé, hogy csak a politikai munka, a mindennapi agitáció megja­vításával lehet megerősíteni a tanulmányi fegyelmet is. Ahhoz azonban, hogy a fel­szólaló elvtársak nem kötöt­ték ösze eléggé az említett égető problémákat a párt­szervezet munkájával, hoz­zájárult a beszámoló is. A vezetőség beszámolója nem volt eléggé önkritikus, meg­kerülte azt a kérdést, hogy a vezetőséget milyen felelősség terheli a fennálló hibákért. Egy szóval sem tett említést arról, hogyan érvényesült a vezetés kollektivitása és a vezetőség miért hagyta fi­gyelmen kívül az intézetek­kel való alaposabb foglalko­zást. A beszámoló tehát lé­nyegében irányította a hoz­kell itt ten­ni Szilárd János elvtársnak, az Orvos­egyetem Pártbizottsága tit­kárának hozzászólásáról. Szi­lárd elvtárs keményen bí­rálta az alapszervezet veze­tőségét, mert a pártmunká* ban nem mindig vette figye­lembe a pártbizottság javas­latait. (Ez alapjában véve megfelel a valóságnak.) A véleményünk szerint elég alapos és gondosan összeállí­tott beszámolót is elmarasz­talta Szilárd elvtárs. Nem beszélt annak pozitív voná­sairól csak a negatívumokat emelte ki. Rendkívül furcsa volt azonban, hogy az Orvos­egyetem' Pártbizottságának titkára ezeket a fogyatékos­ságokat önkritika nélkül em­legette, mintha semmi köze nem lett volna az alapszerve­zet munkájához és a vezetc­ség beszámolójának elkészíté­séhez. Véleményünk szerint helyes lett volna, ha Szilárd elvtárs beszámol arról mi­lyen konkrét segítséget adott a Pártbizottság az alapszerve­zet kétesztendős munkájában, a vezetőségválasztó taggyűlés előkészítésében. Abban ter­mészetesen igaza volt, hog/ a pártszervezetnek sokkal többet kell törődnie a tag- és tagjelölt felvétellel mert az alapszervezetben a Tudo­mányegyetem pártszerveze­teihez képest , rendkívül gyenge az eredmény. A felszólalók többsége ér­tékes javaslatot tett a Párt­szervezet munkájának meg­javítására, a diákotthonok­ban végzendő politikai felvi­lágosító munka fokozására, a tanulmányi fegyelem megszi­lárdítására. Voltak azonban olyan felszólalások is. ame­lyekből kicsendült az orosz nyelv tanulásának és a marxista—leninista ideoló­giának a lebecsülése. Ez azt mutatja, hogy a pártszerve­zetnek a párt tagjai között kell mindenekelőtt olyan po­litikai munkát végeznie, amely lehetővé teszi, hogy egységesein és tántoríthatat­lanul kövessék a pártot, harcoljanak a párt célkitűzé­zászólásokat is, ezért nem mondotta el a felszólalók soTnek" végrehajtásáért. Meg kell még említenünk. többsége, hogy ő személye sen mit tett a fennálló hi­bák megszüntetéséért. A szakszervezeti bizottság elnöke azzal válaszolt a be­számolóban elhangzott bírá­latra, hegy a szakszervezet­ben dolgozó kommunisták politikai munkájáról azért nem tud a pártvezetőség, mert ezek az elvtársak -nem nyíltan* végzik feladataikat. Ezzel bizony nem lehet egyetérteni. Vajon miféle politikai munka az — még ha a szakszervezetről van is szó —, amelyet nem nyiltan, hanem láthatatlanul, az em­berektől valahol távol végez­nek el? Kőszegi Dénes pro­fesszor elvtárs felszólalása igazolta a beszámolónak azt a részét, hogy még nem sike­rült teljesen megszüntetni a jobboldali elhajlás káros be­hatásait az Orvosegyetemen. Kőszegi elvtárs akarva, nem akarva védelmébe vette azo­kat az ellenséges beállított­ságú, reakciós elemeket, aki­ket el kell távolítani az egyetemről A továbbiakban azt akarta bebizonyítani Kő­szegi elvtárs, hogy "a vala­mire való professzorok* nem vesznek részt a politikai munkában, mert őket csak a tudományos kutatás érdekli. Kőszegi elvtárs nyilván meg­feledkezett arról, hogy Sze­geden is vannak jeles pro­fesszorok, akik tevékenyen kiveszik részüket a béke­harcból, nem beszélve az olyan nemzetközi tekinté­lyekről, mint Joliot Curie és hogy a vezetőségválasztó tag­gyűlést szervezetileg is jól előkészítették. Fülöp János elvtárs, a taggyűlés elnöke jól ismerte a tennivalóit, az ő érdeme, hogy a pártvezető­ség űjjáválasztása zökkenő­mentesen zajlott le. Amikor azonban a taggyűlés szava­zott arról, hogy kiket vegye­nek fel a jelölő listára, hibát követett el. Nem szólította fel a jelölteket, hogy röviden ismertessék életrajzukat. Jól­lehet, a párttagok valameny­nyien ismerték a jelöl! éket, de úgy gondoljuk, a tagjelöl­tek között voltak olyanok, akik nem ismerték őket sze­mélyesen. A TAGGYŰLÉS| végül HU szavazással egyhangúlag be­választotta az új párt vezető­ségbe dr. Alföldi Lajos, Vi­rágos Szabolcs, Marjai Er­zsébet, Simoncsics Pálné. dr. Mustárdy László, Nagy End­re és Köller Gábor elvtársat. Vasárnap nyitvatartanak a szegedi üzlelJk Holnap, az úgynevezett „aranyvasárnapon" minden­féle iparcikket árusító üzlet nyitvatart a délelőtt folya­mán. Az Állami Áruházban délután is vásárolhatnak a szegedi lakosok. A jövő hét folyamán a forgalmasabb üz­letek egy órával a megszo­kott időn túl is nyitvatarta­nak

Next

/
Oldalképek
Tartalom