Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-16 / 295. szám

OELMBGYBRflRSZBG oelmhgyarorszflg Péntek, 1955. december 28. A Magyar Népköztársaságot felvették az ENSZ tagjai kozé (Folytatás az első oldalról). 34 perckor összeült a köz­gyűlés teljes ülése, hogy döntsön a tagfelvételi kérdés­ben. Az ülésen a Délafrikai Unió kivételével — amelynek küldötte kivonult a jelenlegi ülésszakról — valamennyi küldöttség megjelent. A hall­gatóság közül többen mint nem tag-ország megfigyelői jöttek el és ENSZ-tagként távoztak az ülésről. Az AFP tudósítója megjegyzi, hogy a népi demokratikus országok megfigyelői is Jeten voltak. Az AFP ENSZ-tudósítója megjegyezte, hogy „rendkí­vül lelkes ujjongó légkör uralkodott majdnem vala­mennyi küldöttség részéről ezen a teljes ülésen — a szer­vezet megalakítása óta 555-ik ülésen —, mely történelmi jelentőségű marad az ENSZ évkönyveiben. Vadamennyi küldött, mi­előtt az esti ülés megnyílt volna, melegen üdvözölte az újonnan felvett országok képviselőit, akik mindez­idelg esak az állandó meg­figyelő címével rendelkez­tek". A szavazás igen gyorsan bonyolódott le, mindössze 54 percet vett igénybe. Amikor ismeretessé vált a közgyűlés döntése, Jósé Ma­za, a tizedik ülésszak elnöke néhány üdvözlő szót intézett az újonnan felvett orszá­gokhoz és megelégedését fe­jezte ki a szavazás felett. — A ma esti szavazás le­hetővé tette számunkra, hogy végre leküzdjük azokat az akadályokat, amelyele az ENSZ fejlődése és igazi egyetemes jellege elé tornyo­sultak — mondotta —. Még több figyelemreméltó távol­lét áll fenn, azonban a ma elért haladás történelmi je­lentőségű szakaszt jelent fejlődésünkben. Az ENSZ megnagyobbodva ós megerő­södve került ki a mai szava­zásból, amely végre sikerrel koronázta azt a mély kíván­ságot, amely bennünk vala­memiyiönkben már több éve él. Ezután Paul Martín kana­dai küldött mondott beszé­det, aki mint ismeretes, az eredeti, 18 ország felvételét indítványozó javaslatot ter­jesztette ©lő. Kabttl. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov — akik a kedvezőtlen légköri viszo­nyok miatt szerdán nem utazhattak Kabulba — csü­törtökön reggel Sztalinabad­ból Kabulba, Afganisztán fő­városéba érkeztet London (MTI). A lemon­dott Attlee helyébe Hugh Gai'ákell-1 választották meg az angol munkáspárt parla­menti csoportjának vezető­jévé. Eszerint Gaitskell tölti majd be a munkáspárti alsó­házi ellenzék vezetőjének hi­vatalos tisztét Gaitskell már az első sza­vazás során 157 szavazatot kapott és ezzel megszerezte a szükséges többséget. Utána a legtöbb szavazatot Bevan, majd Morrison szerezte. Bécs (MTI). Raab osztrák szövetségi kancellár — mint a DPA jelentette — csütör­tökön éjszaka nyilatkozott az ENSZ-közgyűlésnek arról a döntéséről, hogy a 16 ország között Ausztria is tagja lett a világszervezetnek. Raab azt mondotta, hogy ezt a hírt. je­lentőségét tekintve közvetle­nül az államszerződés alá­írása után helyezem. Világos — mondotta —, hogy az ENSZ-tagság különös fontos­ságú egy olyan államnak, amely a katonai semlegesség mellett foglalt állást, mint­hogy az ENSZ-hez tartozás az ilyen országnak egyúttal kül­politikájának biztosítását és alátámasztását jelenti". • New York. Az AFP jelen­tése szerint az ENSZ-közgyű­lés főbizottsága szerdai zárt ülésén úgy határozott, hogy javasolja a közgyűlésnek: a következő 11. ülésszakot 1956. november 15-én nyissák meg New Yorkban. A főbizottság javaslatát a közgyűlésnek még jóvá kell hagynia. • Leningrád (TASZSZ). A Leningrádban tartózkodó ma­gyar újságíróküldötteég Hor­váth Mártonnak, a Szabad Nép szerkesztő bizottsága ve­zetőjének vezetésével meglá­togatta a Sztálin-vasgyárat. A magyar újságírók jártaik az Orosz Múzeumban és a Film Házában is. December 14-én este az akadémiai kis operaház előadását nézték meg. • London (TASZSZ), A Reu­ter jelentése szerint Szíria december 14-én kérte Ang­liát, az Egyesült Államokat és Franciaországot, tegyék meg „a szükséges intézkedé­seket, hogy Szíria és a többi arab ország határain véget­vessenek Izrael harcias ka­landozásainak.". Mint a jelentés rámutat, Szíria kormánya azt is kije­lentette a nyugati hatalmak­nak, hogy minden újabb Iz­raelnek szánt fegyverszállít­mány csak elősegítheti Izrael agresszív cselekményeit; • Berlin (MTI). A Német Szociáldemokrata Párt jobb­oldali vezetősége január 14­ére és 15-re úgynevezett „kis kongresszust" hívott össze Kölnbe, hogy annak határo­zatával még zavartalanabbul folytathassa közreműködését az új Wehrmacht felállításá­ban. A „kis kongresszuson" csupán a pártvezetőség tag­jai, parlamenti képviselők, a párthoz tartozó tartományi miniszterelnökök, miniszte­rek és a tartománygyűlések szociáldemokrata képviselő­csoportjainak elnökei vesz­nek részt. Martin különös elismerés­sel adózott a Biztonsági Tanácsnak és Munro el­nöknek, üdvözölte a Biz­tonsági Tanács és a köz­gyűlés kollektív erőfeszíté­sének örvendetes eredmé­nyét. — A 16 új tag belépése az ENSZ-be — mondotta Mar­tin — megcáfolhatatlanul bi­zonyítja, hogy minden ne­hézséget át lehet hidalni, ha megvan erre az akarat. A kanadai küldött sajnál­kozását fejezte ki Japán tá­volmaradása miatt és befe­jezésül megállapította: »Itt most nincs helye annak, hogy azt mondjuk, vajon a genfi szellem él-e még: az idő megköveteli, hogy min­dent megtegyünk, hogy ez a szellem tettekben nyilvánul­jon meg, olyan tettekben, mint a ma esti történelmi jelentőségű döntés*. Ezután Hervé Alphand, Franciaország képviselője lépett a szónoki emelvény­re. "Történelmi jelentőségű nap ez a mai — hangsú­lyozta —. Az ENSZ alig­hogy fennállásának 10. évé­be lép, egyetlen este 16 új tagállamot vesz fel soraiba*. A francia képviselő saj­nálkozását fejezte ki Japán, Dél-Korea és Dél-Vietnam távolmaradása miatt. Dixon Nagy-Britannia ne­vében üdvözölte az új tago­kat. "Nemzetközi együttmű­ködés csak akkor lehetséges — fejtette ki —, ha megmu­tatkozik a kölcsönös enged­mények és a rendkívüli tü­relem szellemének bizony­sága*. Lodge amerikai küldött azt bizonygatta, hogy *az Egye­sült Államok mindig híve volt valamennyi arra jogo­sult ország felvételének*. Lodge mindamellett beszé­dében arra törekedett, hogy kiemelje a 16 új tagállam társadalmi rendszerének kü­lönbségeit. Végül hangoz­tatta, hogy mindent megtesz Japán felvétele érdekében. Ezt követően Kuznyecov, a Szovjetunió képviselője szó­lalt fel. Kuznyecov kiemelte: a szerdai szavazás azt bizo­nyítja,^hogy minden problé­mát, a* nemzetközi horizont legbonyolultabb problémáit j is, meg lehet oldani. Kuznye­cov sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy Csang Kaj-sek emberének, aki törvényelle­nesen foglalja el Kína he­lyét, vétójával sikerült meg­fosztani a Mongol Népköz­társaságot ENSZ-beli helyé­től. A vitábam több szónok fej­tette ki ezután, hogy a szer­dai döntés kiszámíthatatlan horderejű a nemzetek nagy közösségére nézve. A közgyűlés csütörtökön délelőtt folytatta ülését, amelyen további országok képviselői indokolták meg szavazatukat Párté let A kollektivitás a pártvezetés legfőbb elve A pórtvezelöségek újjává­lasztásának eredményeként el kell azt is érnünk, hogy magasabb színvonalú legyen a pártvezetés, hatékonyabb, gyümölcsözőbb legyen a ter­melés pártellenőrzése. A mi pártunk a marxizmus—leni­nizmust szakadatlanul to­vábbfejlesztő öntevékeny harci szövetség, amely meg­állás nélkül töri-zúzza a régit és az elavultat, építi az újat. Pártunknak ez a kétirányú feladata határozza meg a pártszervezetek munkamód­szerét is. De ahhoz, hogy a pártszervezet egésze eredmé­nyesen tudja mozgósítani a dolgozó embereket az állami és a gazdasági célkitűzések végrehajtására, jó vezetőség­re van szüksége. Olyan veze­tőségre, amely nem admi­nisztratív eszközökkel, ha­nem körültekintően, éles po­litikai előrelátással, szívós meggyőzéssel irányít és moz­gósít. Az elmondottakból egyene­sen következik: nem lehet szó helyes vezetésről, ha a pártszervezetben megsértik a párton belőli demokráciát, ha nincs igazi kollektív veze­tés, ha nem érvényesül a bí­rálat és az önbírálat. A pártmunka minden fontos kérdésének eldöntésénél a kollektivitásnak kell érvé­nyesülnie, mert csak így le­hetséges átültetni a gyakor­latba a Központi Vezetőség 1955. márciusi, júniusi és no­vemberi határozatait, csak így lehet eredményesen visz­szaverni és leleplezni a káros jobboldali nézeteket. Az egyszemélyi vezetés előbb­utóbb rendellenességeket, hi­bákat szülne, elbürokratizál­ná a pártszervezetek vezeté­sét. Azért legfőbb elve a pártvezetésnek a kollektivi­tás, mert ezáltal lehet elke­rülni a tévedéseket, így lehet operatívan, elevenen és haté­konyan irányítani. Mit jelent az, hogy a kol­lektivitás a pártvezetés leg­főbb elve? Azt jelenti, hogy a pártszervezetek, a pártve­zetőségek által hozott határo­Pái thír Értesítjük az alapszer­vezeti titkár elvtársakat, hogy a december 21-re a Szabadság-moziba szer­vezett pártcsoportbizalmi tanácskozás elmarad, a megbeszélés megtartásá­nak új időpontjáról érte­sítjük az alapszervezetet. j Párt- és Tömegszer­vezetek Osztálya Értesítjük a Politikai Gaz­daságtan I. évfolyam propa­gandistáit, hogy 1955. decem­ber 20-án, kedden délután 3 órakor a Pártoktatók Házá­ban propagandista konferen­ciát tartunk. Városi Part-VB agit.­prop, oszt. zatok mindig kollektív meg­vitatás gyümölcsei. Minden­kinek jogában áll kijavítani bárki egyéni véleményét, ki­fejteni saját javaslatait. A Szegedi Vasöntödében Igen jól érvényesül a kollektív vezetés elve. A legutóbbi pártvezetőségi ülésen, ahol a vezetőségek újjáválasztásá­nak előkészületeiről tárgyal­tak, minden elvtárs — szemé­lyekre való tekintet nélkül — bátran és őszintén tárta fel a munkában észlelt fogyatékos­ságokat, megbírálta azokat, akik elmulasztották a határo­zat végrehajtását. Egymás után hangzottak el az érté­kes javaslatok és ennek alap­ján hozta meg azután dönté­sét a pártvezetőség. A Sze­gedi Jutaárugyárban is azért halad zökkenőmentesen a pártvezetőségtk újjáválasztá­sának előkészítése, azért tud­ia a pártvezetőség a terme­lési feladatokat szorosan ösz­szekapcsolni a pártmunkával, mert pártszervezetben jól ér­vényesül a kollektív veze­tés. Egyes üzemekben látszó­lag minden jól megy, vagyis a kollektíva irányítja a párt­szervezet tevékenységét. A pártvezetőségi ülésen min­denki szabadon nyilvánítja véleményét, bírálhat és ja­vaslatokat tehet A hiba ott van, hogy ezeket a javaslato­kat a végrehajtás során a párttitkár elvtárs figyelmen kívül hagyja A DÉMA Ci­pőgyárban talán éppen ezért nem dolgozna!: a pártvezető­ség tagjai — minden mun­kát Rácz elvtárs, a párttitkár vállal magára. Az ilyen mód­szer előbb-utóbb parancsol­gatáshoz vezet, ami csak árt­hat a pártmunkában. A pa­rancsolgatás nem akaraterőt, hanem akarat-nélküliséget bizonyít, nem a vezetés ere­jét, hanem annak gyengegé; gét mutatja. Előfordul a kollektív veze­tés olyan megsértése is, hogy rosszul készítik elő a pártbi­zottsági, vagy a pártvezetősé­gi üléseket és egyes tagok tá­vollétében döntenek. Nyil­vánvaló: azok a pártbizott­sági, pártvezetőségi tagok, akik nem voltak jelen a ha­tározat meghozatalánál, nem érzik magukénak a határo­zatot és annak végrehajtásá­ért sem dolgoznak teljes oda­adással és meggyőződéssel. A kollektív vezetés azt jelenti, hogy a vezetőség tagjai va­lamennyien résztvesznek » döntések meghozatalában és utána felelősséget vállalnak annak végrehajtásáért. A kollektív vezetést tehát he­lyesen kell összekapcsolni a határozatok végrehajtásáért vállalt egyéni felelősséggel. Az a határozat, amely a vég­rehajtásban nem tűzi ki a határidőt és nem jelöli meg a felelős személyeket, csak egyszerű óhaj, üres kinyilat­koztatás, amelynek a világon semmi értelme és haszna nincsen. A pártvezetőség tag­jai tehát akkor végzik el ki­fogástalanul a feladatukat, ha először testületileg meg­vitatják az alapvető problé­mákat és utána beszámolnak a végrehajtásról. A párttit­kárnak természetesen így is legtöbb a dolga, mert ő irá­nyítja a pártmunkát, 6 el­lenőrzi a vezetőség tagjait, vagyis végső fokon ő felelős a pártszervezet munkájának egészéért. A kollektív vezetés meg­sértése visszaveti a párt­munkában a kezdeménye­zést, gúzsba köti az öntevé­kenységet. Csak akkor fej­lődhet, erősödhet a szegedi pártszervezetekben a testü­leti vezetés, ha a pártszer­vezet vezetőségében képvi­selve vannak a kétkezi mun­kások, a műszaki vezetők, a fiatalok és a nők. egyaránt, akik gondoskodnak arról, hogy a határozat sokoldalú, alaposan átgondolt, előremu­tató legyen. Sztálin arra fi­gyelmeztet, hogy az egyéni­leg hozott határozatok az esetek túlnyomó többségében egyoldalúak, tehát nem al­kalmasak arra, hogy annak alapján dolgozzék, a párt­szervezet. A dolgozó emberek csak úgy hajlandók a párt veze­tése mellett küzdeni a máso­dik ötéves terv első eszten­dejének megkezdéséért, majd sikeres befejezéséért, ha lát­ják, hogy a pártszervezet­ben nem egyes emberek, ha­nem egy hozzáértő, harcos kollektíva dönti el napról napra a tennivalókat. Hé'főn fejeződ'k be az Állami Árúház kibővítése Az Állami Áruház bővíté­se befejezéshez közeledik. -Az új osztályok átrendezése már folyik. A régi pultokat új, tükörfényes elárusító pultok váltják fel. Nagy a sürgés­forgás az áruházban. Decem­ber 19-én, hétfőn délelőtt ünnepélyesen adják át a ki­bővített áruházat a forga­lomnak. A munka jó meg­szervezésének volt köszön­hető az, hogy az átalakítás miatt egy percig sem szüne­telt az elárusítás, sőt na­gyobb volt a forgalom az el­múlt hónapban, mint tavaly. Egy nap, december 10-én. szombaton, közel kétezer vá­sárlót szolgáltak ki. Különösen nagy a forga­lom a konfekció osztályon. Sok férfi és női kabát, öl­töny és kosztüm, gyermek­kabát és ruha fogyott el. Az elmúlt hónapban 35 száza­lékkal nagyobb volt a kon­fekció osztály forgalma, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. KözépVori település nyomaira bukkanlak Zalaegerszegen Zalaegerszegen építkezés alkalmával cserépedényeket, alakokkal díszített kályha­csempe-töredékeket, patkót és egyéb régi leleteket talál­tak az építőmunkások. A le­letek arra utalnak, hogy Za­laegerszeg belvárosa helyén középkori magyar település yoR, 31. Ekkor egy köpcös, középkorú férfi jön ki valamelyik ajtón és kiderül, mikor hozzájuk megy, hogy a gyerek apja s ő a főkönyvelő. Nagy Pista reménykedve követi a főkönyvelőt az irodába, ahol leültetik és megin­dul a beszélgetés. Néhány mondat után, mely csa­ládi körülményeit fedi fel, a főköny­velő elkéri érettségi bizonyítványát. Aztán gyorsan egy számoszlopot dik­tál, ezt össae kell adni. Aztán egy százalékszámítást végeztet vele. Majd rhegkérdi, hogy ismeri-e Bikácsi elv­társat. Meg. hogy nem rokona Nagy Péter elvtársnak, aki Pécsett lakik? Pista elámul. Ezek mind ismerik egymást? S úgy létszik. őt is ismerik valahonnan. Csakhogy most * mái­nem lehet kimenni, hát elkészül min­denre. A főkönyvelő rá is tér a bizalmas dolgokra. Megkérdi, miért hagyta ott előző munkahelyét Pista kinéz az ablakon. Két ferde tűzfalat lát és felette a kéklő eget. Szokatlan időjárás februári télben. — Sokáig tartana elmesélni. — Mondja bizonytalanul. — Csak az okra vagyok kíváncsi. — Nem akarok hazudni, megmon­dom. Nem szerettem a fizikai mun­kát. De az egyéb munkát sem. Úgy gondoltam, van a pénzszerzésnek ezer más módja is. A főkönyvelő megértően bólint. — Persze rájött azóta, Ihogy csak munka érán lehet becsületes pénzhez jutni. Pista bólintott s nagyon nem sze­rette ezt a nyílt beszélgetést. Szokat­lan volt ez, bár tapasztalta, hogy ma­napság így megy ez. Azért igyekezett nyugodtan ülni és kivárni, mi lesz. A főkönyvelő habozott. Ugyanis ismerte Pistát az utcáról, tudta, hogy miféle barátai voltak régebben. Bj­kácsíval is beszélt egy pártnapon, mert egy kerületben laktak. Bikácsi akkor elmondta, hogy van nála ne­velésre egy fiú. ha beválik, beteszi az irodába. S a fiú már a második héten összeverekedett a többivel, ké­sőbb meg elhagyta munkahelyét. Nem sokat törődött ilyesmivel a főkönyvelő, art tartotta, hogy az em­berek jönnek-mennek, nem szabad megakadályozni, hogy életüket a leg­megfelelőbben kikeressék. Régi szo­ciáldemokrata volt. Eszébe iutott azonban a harmo­nika is. Másodszor nősült: s az egyet­len gyerek volt élete szemfén.ve. Már döntött is. — Ne higyje elvtárs, hogy az út­félen hevernek az állások. Erre az állásra eddig tizennyolcan adták be kérésüket. — S kezet adott. — Holnap reggel nyolcko# belép­het. Jelentkezzen a személyügyi elő­adónál, Szabó Jolán elvtársnőnél. — Mondta búcsúzóul. Pista elment s kint az utcán el­olvasta figyelmesen, tulajdonképpen miféle vállalatnak lett 6 a dolgozója. Két táblát is látott, egyet a tágas bejárat baloldalán, egyet a másik ol­dalon. Sütőipari és Kiviteli Vállatat. Gyapjú- és Szőrmekereskedelmi Vál­lalat. — Az újsághirdetésben egyik sem szerepelt. Elolvasta apróra a hirdetést. Azt hitte elszédül. Az új­ságban valami Készáru Nagykeres­kedelmi volt hirdetve. Hiába nézte ki a szemét, ennek tábláját, itt kint nem találta sehol. Nyugtalanul meni fel az első emeletre. Na, itt egy tábla. Ez a sü­tőipari. Felment a második emeletre, itt volt a tábla, amit először olva­sott. Gyapjú- és Szőrmekereskedelmi Vállalat. De volt ott egy nyíl is. mely az iménti folyósóra mutatott. Te jó Isten, akkor én nem a Készárunál voltam. Elhagyta az épületet, anélkül, hogy további időt fordított volna a Készáru Vállalat felkutatására. Vé­gül is mindegy. Ügylátszik szeren­cséje volt s az a harmonikás ügy, ha­tározottan javára billentette a dolgot. Otthon bejelentette, hogy a mai naptól kezdve megkezdi nagysza­bású munkálatait a kereskedelem te­rén. A gyapjú szakmára vetette ma­gát. Anya nevetve ütögette hátba s mind a ketten kacagtak. Ritka vendég volt a jókedv a Re­zedái utcai kis házban. Pista később el is gondolkodott ezen. — Végül is olyan az ember élete, amilyenre formálja. Miért ne lehel­ne derülten pislogni a világba s ne­vetni is. miért ne? — Azt is észre­vette, hogy lakásuk nélkülözi azokat az apróságokat, kis térítőkét, képe­ket, vázát, miegymást, melyek meg­adják hangulatát a szobának. Mint­egy leheletei az ottlakóknak. ÍFáhitatájM leöuetleezikJi

Next

/
Oldalképek
Tartalom