Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-15 / 294. szám

OEUtáGTiRORSZÍG Csütörtök, 19S5. december 18. LEVELEKRŐL, VERSEKRŐL ^Irodalűm éj dűku mentám "MAGYARORSZÁGON minden hat ember közül kettő költő, egy pedig prózaíró; pontosabbon csak az szeretne lennd, ha a többi három; a hallgatóság bírná füllel* — mondta egy rosszmájú ismerősöm valamilyen pályázat elbírálása alkalmával a beérkezett írásművek tömkelegéről. Nem vitatkoztam a megjegyzéssel, mert Irónikusnak, karlkíroeónak találtam. Már maga az a fellétel lehetetlenné tette a vitát, hogy aki ezt kijelentette, kész irodalomként kezelte valamennyi verset, elbeszélést. Azóta megérett bennem a gondolat, hogy nem kész irodalmi műveknek, hanem — amint az alábbi levélből is kitűnik — dokumentumoknak kell tekinteni ezeket az írásokat. A magyar nép mai életének dokumentumai ezek, »Itt küldöm Önöknek egyik versemet. Ha megfelelőnek találják, legyenek oly szívesek és közöljék le a "Délmagyarország*-ban. Ha nem esne terhükre, értesítsenek engem arról, hogy megfelelő vagy nem megfelelő a vers. Ez a költemény tulajdonképpen az egész magyar nép mindenütt megnyilvánuló békeakaratának egy dokumentuma" — ezekkel a sorokkal kezdődik egyike azoknak a leveleknek, amelyeket naponta tízesével kézbesít .szerkesztőségünkbe a posta. Akik írják a leveleket, napközben a fonógépek, vagy a boltok pultjai mellett állnak, traktor, vagy teherautó kormányánál ülnek, vagy iskolai padban, s az élet számtalan más területén. A dolgozóik ezrei: a nép — így nevezhetjük tömören e levelek íróit. Véleményük, melyet versben, elbeszélésben, bírálat, vagy dicséret formájában eljuttatnak hozzánk: a dolgozó nép véleménye, AZ IDÉZETT bevezető sorok után egy verset közöl velünk a szerző, a levél írója. A vers címe: "Harcos békevágy*. Nem közöljük itt; a vers a kritikus szemével valóban "nem mérhető irodalmi mértékkel*. Mégsem intézhető el ezzel a mondattal. s egy kézlegyintéssel. A nehézkes, döcögő fogalmazású sorokon valami olyan erő üt ét, amelynek hiánya bizony sok szépen kicsiszolt, politúrozott és manikűrözött "Irodalmi mércével mérhető* verset unalmassá, érdektelenné, üressé tesz. Mi ez az erő? A szenvedély. Az élmény erejével ható gondolat. Íme, az atombomba borzalmai ellen tiltakozó vers nehézkes, szokványos fogalmakkal élő, de mégis erőteljes: szenvedélyes zórósorai: „Nwn tehet újra híborfl, Hol vagytok óh anyák? Hisz bennetek ég legjobban A harcot békevigy." Egy a sok száz közül. Ez a szenvedély — mely egyegy eredeti gondolatból, mély, őszinte s igaz érzésből következik —, ez teszi érdekessé ezeket az írásokat. Nyilvánvalóan nem irodalmi művek. Ezt sokszor szerzőik is érzik, mint egyik — a Vurösmarty-évfordulóra beküldött — versben olvasható: „Olyat adtál a hazának. Mit csak nagy költd adhatott: Néző Jelent, látó múltat. Hl én csak dilettáns vagyok. gyakran kezdetleges, sokszor sikertelen próbálkozásokban egy nép birkózik az új kor új, ,költől módon megformálatlan gondolataival, érzelmeivel, hopf verssé formálja őket. Társadalmi igény mutatkozik ezekben az írásokban egy olyan új irodalomra, mely szívbemarkolóan megfogalmazza a mai ember szemével nézve a mai életet, úgy, ahogy azt a mai ember is kl szeretné mondani: mintegy megtalálja számára a szavakat. Ezek az írások is keresik a szavakat, de segítenek Is megtalálni a gondolatokat, érzelmeket, a mad kor szülötteit. A valóság, az élet közelségében születtek, ez adja botladozásukon is áttüzelő pátoszukat, s azt a tanulságot, hogy íróinknak, költőinknek is az alkotó élet, a békéért folyó harc Ilyen közelébe kellene élniük. NEM ÁLLÍTOM, hogy ezekből a sorokból születik az új Irodalom, de, hogy ezek az írások segítik létrejöttét, azt vitathatatlannak tartom: minél többen keresik az utat, annál hamarabb talál rá valaki. Csak hadd legyen tehát *minden hat ember közül kettő költő, egy pedig prózaíró*. Persze óvakodnunk s óvanunk kell attól e versek s levelek íróit, hogy legelső nyomdafestékre érett művüket leközölve "befutott* irodalmároknak érezzék magukat, s aztán később csalódva, s undorral végezzék más munkájukat. Egyébként sem lehet jó író az, alti nem szereti a munkát s nem becsüli, aktt nem érdekel a munka s a dolgozó ember. A munkaiszony, az élettől való passzív félrevonulás az Irodalomban is zsákutcát jelent, mint az életben. Szerencsére ritka jelenség az ilyen e levelek írói között. Inkább az ellenkezőjével találkozunk: a mind szélesebb körű érdeklődéssel, mint például Bótár György levelében, aki a bolgár grafikai kiállításról írta meg benyomásalt; másrészt érzelmi feszültséggel, szenvedélyességgel — szeretettel és gyűlölettel. Különösen, ha az ország építéséről, az új haza ünnepeiről a a bókéért folyó küzdelemről írnak a levelezők. Így lesznek valóban soraik -az egész magyar nép mindenütt megnyilvánuló békeakaratának: dokumentumai", Németh Ferenc Január 20-án mutatják be Illyés Gyula Dózsa című drámáját Illyés Gyula Kossuth-díjas író „Dózsa" című drámáját január 20-án mutatja be a Nemzeti Színház. A három- j i felvonásos, 9 képből álló tör- i ténet Dózsa György életét vi- \ szi színpadra. A darabot Gel- i lért Endre Kossuth-díjas ki- I váló művész rendezi. A dré- j ma kiemelkedő szerepeiben j Bessenyei Ferenc Kossuthdíjas érdemes művész, Ladá- ! nyl Ferenc Kossuth-díjas kiváló művész. Bihari József; Kossuth-díjas kiváló művész, Mészáros Ági Kossuth-díjas ! kiváló művész. Tompa Sándor érdemes művész, Ungvá- í ri László Kossuth-díjas, Fó- : r.ay Márta, Kállai Ferenc, I Rajczy Lajos. Szemetlhy Erid- 1 re, Kálmán György, Juhász j József lép a közönség elé. A Nemzeti Színház kamaraszínháza a Katona József [ Színház december 30-án mutatja be Karinthy Ferenc „Ezer év" című színdarabját. A főbb szerepekben Berek Kati. Máthé Erzsi, Olthy Magda Kossuth-díjas. Gobbi Hilda Kossuth-díjas kiváló művész, Ladamersitfsy Mar- j git, Bástl Lajos Kossuth-díjas, érdemes művész. Rajz János, Sinkovits Imre, TarA posta kérései a romlandó csomagokat legkésőbb december 22-ig adják postára A karácsony előtti hetek landó csomagokat pedig legmegnövekedett csomagforgal- később december 22-ig adják mára felkészültek a fölvevő postára. Jelentősen meggyónpostahivatalok, a kézbesítők, az elosztók. Megfelelő számú szállító eszközt biztosítottak a csomagok gyors továbbítására s megerősítették a kézbesítő hálózatot is. sitja az elosztást, ha a Budapestre feladott küldeményekre a kerületük megnevezése mellé ráírják: Csepel, Kispest, Soroksár, stb. A csomag biztosabban jut el a címVálasz \Jem Is csuklottam fölkent, szép fiúk, 4 » mikor zajosan epét hánytatok fricskámra, melyben furcsa »légi út* kötődött verssé; láttam, merre szálltak a nagyságuktól fölfúvott habok s a nagyoknak vélt hűtlen kicsikék, kik átv%ilettek lám, valamiképp, okosból csodát teremtő szamárnaki C

suklottam volna, ám de nem kötöz veletek össze vád és károgás, Nekem a néppel nem lehet pörös ügyem, hogy önnön hús-vérembe vágjam a szuronyhegyü tollat, míg csatáz a termelési frontokon s magát teremti újjá, — tegnapból a mát, hogy megálljon e forrongó világban, K

i mer itt tenni ellenedre, népi Ki meri napod leszakítani kinyílt egedről és a semmiség ködét mázolni feneketlen éjre, hogy botorkálj és ne tud) vallani okos cselekvést másképp, mint a rend szívébe vágni a még rendetlent s ujjongani a véres tőrdöfésre?! É

n nem ülök meg rózsaszín ködön, Az ország dolgán van mit tenni hogy ne fusson a rossz a vérkörön; de magunkban is sok a tegnapi, az alkuvásra hajló lelkiség, s amíg indája fogva ránk tapad, a legszebb vers is pisla fény marad a nép ügyéhez világítani. még, LŐDI FERENC soly Elemér játszik. A próbák Major Tamás Kossuthdíjas kiváló művész rendezésében nagy ütemiben folynak. — Csongrád megyében jó sikerrel zárul a mezőgazdasági könyvvásár.. A megyében 103 helyen rendeztek könyvvásárt. 30.000 forint értékű mezőgazdasági szakkönyvet adtak eL Legkexesetteb volt a Mezőgazdasági Zsebnaptár, melyből minden számot eladtak. Keresett volt még Örsi Pál: méhészeti szakkönyvet A Pedagógiai Főiskola Bartók— Kodály hangversenye Az idei Bartók em- csillogó, üde hangú- Cipósütés mozgalmas, lékév városunkban l°tát a bartóki har- meseszerű képsoroza rendezett h/.*™—>- ™óniák sokszínű ára A csúcsforgalom zavarta- zetthez, ha a cím másolatát lan lebonyolításához azonban a csomagban is elhelyezik. a közönség segítségére is Az általános megjelölések szükség van. Ezért kéri a helyett — mint például éleiposta a fdiadókat, hogy a miszer, ruhanemű — a félnem romló árwkat még de- adók tüntessék fel résZletecember 15-e előtt, a rom- sen a csomag tartalmát, Egy hónap alatt 500 gyermekfelvétel A Lenin utcában sétáló emberek nem tudnak szótlanul, megjegyzés nélkül elmenni a Fényképész Szövetkezet kirakata előtt. A sok szép gyermekfelvétel művészi fényképezésről tanúskodik. Az ember szinte várja, hogy a mosolygós gyermekszáj megmozduljon és szóljon valami szépet, kedveset. *A legszebb karácsonyi ajándék a fénykép* — mondják a fényképészek s ebben van Igazság. Melyik szülő, nagymama ne örülne drága gyermeke, unokája képének? Az elmúlt hónapban több mint ötszáz gyermekfelvétett készített a Lenin utcai Fényképész Szövetkezet, s ami a legfontosabb: a dolgozók megelégedettek a szövetkezet által elkészített, tökéletesen kidolgozott, ízléses, művészi színezésű képekkel. Alfgls Hogy eljitttcm nagy kOltfl. megmondjam bús sr.ob|rodnnk: Mit boldogság s blttos iilvfl Osslályrésre línldnnk." Mégis van valami közük az Irodalomhoz. Csak az a kérdés, hogy mi? TALÁN ÜJ NÉPKÖLTÉSZET magvait keressük ezekben az Írásokban, vagy kiforratlan tehetségeket? Ámbár mindkettő lehetséges — néha már-már népköltészetre gondol az ember, a tehetség jelei is gyakran szembetűnnek. Mégis: e versek írói legtöbbször megmaradnak a névtelenségben, s írásaik, verseik nem járnak szájról szájra a népdallá válás útján, De ezekben a TCázat döntött rómha egij. léggömb Csehszlovákiában Poprád közelében amerikaiak által felbocsátott léggömbök szálltak le, amelyek a .,Szabad Európa" kémügynökség provokáló röpiratait szállították. Az egyik gázzaltöltött léggömböt a gyermekek bevitték egy házba. Amikor mintegy tíz személy összegyűlt, hogy megvizsgálják a léggömböt, az felrobbant. A ház összedőlt, nyolc személy, főleg 5—10 éves gyermekek súlyosan megégtek. 30. Anya jólesően látta, hogy fin újabban sokat üldögél mellette és ilyenkor Pista gyerekkoráról beszélgettek. Jó is volt Idézni ezt az időt. mert a gyermekkor mindég széppé válik a nyomorúságban. Pista pedig benne volt a nyomorúságban, lelkileg. De most mintha vetkezte volna magáról. Vagy nem alakulás az ís, hogy Gizának önszántából megadta tartozását? Egy este letette ai összeget az asztalra és ezt mondta. — GJzám, most kvittek vagyunk. Giza felugrott a varrógép mellől és megnyúlt arcocskáján két piros folt nyílott ki. — Felkapta a pénzt es megolvasta. — A papírlapot Is olvasd, mindet összeírtam. — Szólt közbe félszegen bátyja. — Istenem, ez hét.szé/hatvannyolc forint! — Kiáltotta Giza. — Kérlek, mondtam már, olvasd el a feljegyzéseket, mindent összeírtam. — Morogta Pista méltatlankodva. Giza lecsapta a pénzt s bátyja nyakába esett. — De Pista, elment az eszed? Pista eltolta magától. — Köszönöm, azt hittem kötelességem volt. — Giza mérgesen toporzékolj hangverse- gakőíoglalatába öt_ nyei soraban kiemel- rÖ2te< Kiss Jenöné a kedő értékű volt a Húsz magyar népdal Pedagógiai Főiskola című gyűjtemény daEnek-Zene Tanszéké- rabjaiból adott elő a ne<k szombat esti Bar- népdalok közvetlenül tók—Kodály hangver- egyszerű hangulatúsenye. Amint a hang- ban. Szendrei Imre verseny bevezetőjében dr. Káldor János elmondta, a főiskola ének-zene tanszékének egész munkássága alapvetően e két nagy lángeszű magyar zeneszerző művészetére és tanítására épül, A hangverseny minden száma azt mutatta, hogy Bartók és Kodály művészete a főiskola tanárai és hallgatói számára elevenen ható kisugárzó erő. A műsor kifejezően kétszeres Liszt- és Chopin nagydíjas zongoraművész az op. 14. számú szvitet adta elő. Ihletett előadása nyomán Bartók zenéjének elemi erejű indulatai és fájdalmai keltek életre, melyeket a szerző az első világháború embertelenségei elleni vádoló tiltalkozásul sűrített, bele a szvit megrázó erejű tételeibe. A közönség viharos elismerését az Elégia előadásával tát elevenítette meg virtuóz könnyedséggel, majd hangulatosan hatott a Lány. és a Legénycsúfoló tréfás. de kedveskedő évődése. Az első rész méltó befejezése volt a Négy szlovák népdal című négytételes vegyeskari mű előadása dr. Faludi Béla vezényletével. Különösen ebben a számban tűnt ki a kórus érett, kifejező idézte fel. előadókészsége, mely A főisikola énekka formálása váltott ki nagy tetszést. Szendrei Imre « Székely keserves súlyos tépelődő mondanivalóját emelte ki művészi erővel, Mészáros Emma a Mn* rosszéki táncok színes forgatagával ragadtatta el a hallgatóságot. Kiss Jenőnó a Magyar Népzene című sorozat darabjai közül az Árva vagyok apa nélkül című dal mély drámaiságát mutatta meg Bartók viszonozta. és Kodály munkásságának sokoldalú gazdagságát. Első részében Bartók művészetét zongora-ének és kórusműveinek egész sorozata képviselte. Mészáros Emma a Gyermekeknek című sorozat néhány darabját, s a Régi magyar táncok-at adta elő. Művészi játéka a feldolgozott népdalok kristályosan a mű sok technikai problémáját könnyedén győzte le. Hogy a kórus Bartók mondanivalóját milyen meggyőző erővel tolmácsolta, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a befejező részt a közönség szűnni nem akaró tapsaira Szép sikert aratott meg kellett, ismételni. a főiskola énekkara Bartók gyűjtötte népdalok színes csokorbaszedésével. Az előadás gazdagon merített a népdalok sokrétű érzelemvilágából. A főiskola nőies férfikara Erdős János vezényletével egy sorozatot mutatott be Bartók egynemükari müveiből. A nőikar különösen a A műsor második részében Kodály művészetit először a legra Kodály: Este című nagyvegyeskari müvét. dr. Szeghy Endre, Kodály kórusművészetének Szegeden évtizedek óta legelhivatottabb tolmácsolója vezetésével adta elő. Az intonációs nehézségek miatt oly ritkán hallható mű méltán jelentette az est fénypontját. Gazdag szín- és dinamikai árnyalásokkal, kisebbek, a gyakorló drámai fökozásokknl iskola úttörői tolmá- és lirai ellágyulásokcsolták Garamszegi József vezetésével. Finom, hajlékony, tisztán csillogó énekük hamar belopta magát a közönség szívébe.. A Köszöntő kai a mű minden költői varázsa életrekelt a szerző eredeti elképzelései szerint. A hangverseny műsorát a Szabadság himnuszának szárnyaló, lelután o Gólyanóia kesitő hangjai zárták könnyed, játékos meg- le. — Értsd meg már te hülye, mit mondjak! Azt, hogy ez nagy pénz, azt, hogy nem olvasom el azt a vacakot, azt, hogy Te nagyszerű fiú vagy! Anya megjelent az ajtóban és tésztás kezét összekulcsolta. — Pista. Pista lehajtotta fejét, majd nevetve mondta mindannyiuknak. — Mondhatom, nagy dolog, ha valaki megadja tartozását. Nagyszerű. — Eredj Anya. meglágyul a tésztád, te meg ne ugrálj itt, méregzacskó. Ott a pénz, tedd el, mert kölcsönkérem. Giza vígan kiáltotta: — Azt mar nem fiatalúr, ebből lesz a párnahuzat. S a pénzt betette kis dobozába, amit a fiúja adott neki egy nem tudom miféle alkalommal. Egyszóval ifjabb Nagy törte a bozótot és mindannyian segítettek neki. Segítette őt a pénz elfogyása is, mert hogy Glzát kielégítette, s Anyának is adott háromszáz forintot a februári kosztpénzre, megolvasva pénzét, megállapította, hogy mindössze hetven forintja maradt, Vagyis alig valamivel több a semminél. Akár ma elkezdheti a munkát. Egész nap gondolkodott, miként fogjon hozzá. Mária segítségét semmiképpen nem akarta igénybe venni, de Bikácsi bácsit is ki kellett hagyni Nem volna kellemes a szemeközé nézni. Nehéz szívvel vette egy hétfői napon téli kabátját és megindult. Tavaszias nap sütötte a kopasz fákat, mintha Intette volna, eredj csak gyerek, ne félj semmitől. Egyenesen újsághirdetésre ment, ehol egy nagyvállalat kereset: bérelszámolót. Jelentkezett és mivel beadta önéletrajzát, azt a választ kapta, hogy meg is várhatja a főkönyvelőt. Leült a lépcsőházban a kHrfára s várt. Várt, unatkozott, néha átment a hosszú folyosora Irattal kezében egy lány; Kezdte megunni a várakozást a felmerült agyában az elmenés lehetősége. De csak megemberelte magát és kényelmesebben elhelyezkedett a két emelet magasságban lévő karfán. Akkor arra jön egy fiúcska és jó kis harmonikát szorongat kezében. Húzgálja, nyomorgatja, nem megy vele sommire. Tekintete elkapja Pista szemét és odamegy. — Bácsi, nem jó ez a harmonika. — S nyújtja Pista felé. Pista vigyorogva tapogatja s menten eljátsza rajta a „Boci-boci tarkát". — Ez nem jó? Öcskös, érteni kell ohhez. Gyere, megmutatom, hogy kell. — S ráilleszti a gyerek újjait a billentyűkre s elmagyarázza, hogyan kell levegőt szívatni. Sokéig búzgólkodnak, észre sem veszik, hogy egy fiatalasszony nézi őket. Végül megsokallja a játékot. — Pista, gyere ide, hagvd a bácsit. Pista, mind a kettő, felkapja fejét. Nagy Pista meginog a karfán — inkább leugrik. Mosolyognak mindannyian, a kis Pista húzza magéval anyjához a nagyot. — Mama, a bácsi tanít engem harmonikázni. (Folytatása következük __