Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-14 / 293. szám

Szerda, 1955. december 14. OHJMR* YVR0RSZR6 „Megcsináljuk,feogy ne kelljen külföldről behozni Tudósítás a Vas- és Fémipari Szoveikezebái • ír A Szegedi Vas- és Fém- gedi Vasöntöde dolgozói .,el- J géig teljesíteni az éves tervet, ipari Szövetkezet szerelőmű- felejtették leönteni" az égőfej- j Természetesen könnyebben helyében kalapálás, reszelés, tányérokat, enéikül pedig < menne a tervteljesítés, ha az Műszaki tanácskozás Szegeden túrás állandó zaja fogadja a belépőt. Jelenleg az áttételes fogókat szerelik össze. Ez újfajta szerszám, jelentősége a munka meg­könnyítésében mutatkozik. Az áttételes fogóval félkézzel játszva lehet vágni a fém­huzalt. Enne'í a cikknek 'gen nagy a kereslete az országon belül, de érdeklődnek utána külföldön is. Bent a terem legsarkában dolgozik Deák Sándor laka­tos. Reszelő a kezében ás az egyik fogó élén igazít egy pár reszelőhúzássa! Munka köz­ben meg-megáll, a világosság felé tartja a riem tudják felhasználni a szövetkezet dolgozói a meg­küldött rácsokat sem. Ennek ellenére is az üzemrész veze­tője — Bodó József elvtárs — szerint sikerül az év vé­A Csongrád megyei Párt­végrehajtóbizottság decem­ber 16-án, péntek délelőtt 9 órai kezdettel műszaki ta­nácskozást tart Szegeden a Közalkalmazottak ,Juhász ,..,... . ...... , Gyula" Kultúrotihonában. A földön is érdeklődne* a sze- i műss3ki tanácskozásra a já­a rási, városi és üzemi párt­öntöde időben küldené a szükséges öntvényeket. Kül­gedl benzinfőző iránt s második ötéves terv első évé­ben már külföldre is készítik. Kulák-mairpuláció — Tanulságos eset sokak reszere — Ördögh Kálmán 34 holdas mindenesetre ráfizetett, mert a tanács lefoglalta a sertést Ördögh Kálmán beadási hát­ralékába. Hiszen ismeretes, hogy a begyűjtési rendelet erre módot ad még akkor is, ha a sertés nem a hátralékos tulajdonában van a járlat szerint. Bizonyos, hogy Jódal János bordányi kuláknak megbot­ránkoztatóan sok a beadási hátraléka. Éspedig 447 kiló sertés, 614 kiló vágómarha, 362 kiló burgonya, 393 kiló napraforgó, 1225 kiló kuko­munkadarabot. j rica, 29 kiló baromfi és 22 és Megnézi", hogy jó-e. Az ellen-| fél kiló tojás. Ezek a számok őrzés után leteszi a kész fényt vetnek arra, hogy ez a munkadarabot az asztal szé-! kulák milyen nagymértékben nem csinál többet ilyen bak­lére és egy másikat vesz fel. I szabotálja az állami begyűj- lövést, mert ez egyszer saját így megy ez napról napra, {tési terv teljesítését A ter- kárán okulhat; így jár az, ' ményét még cséplés idején aki a kulák tói akar, vagy Patik Ferertc tanácselnök, aki fogad el bármilyen szolgálta- 1 egy járási funkcionáriussal tást. Okulhatnak ebből azok járt kint a kuláknál, lefog- a dolgozó parasztok is, akiket lalta hátralékban. A vető- nem egyszer megtéveszt a magját természetesen meg- kulák s terményét, vagy ál­hagyták. Az a kérdés, ml lesz iatait a begyűjtési szervek a többi hátralékkal, mert a elől igyekszik dolgozó parasz­furfangos kulák birtokához toknál elrejteni, képest alig tart jószágot s ne- Legyen ez tanulság min­héz rajta behajtani az. állam- denkl számára. szervezetek vezetőin kívül meghívta a legjobb műszaki és fizikai dolgozókat s a íö­mcgszervezcíek képviselőit és az újítókat. A tanácskozáson a Közpouti Vezetőség noveei­ber 9—12-1 határozata alap ­Ján megtárgyalják a techni­kai és műszaki színvonal fej­lesztésének Csongrád megyei feladatait. A tanácskozás előadója Nagy Sándor elvtárs, a Csongrád megyei Pártbi­zottság tagja, a Szegedi Tex­tilművek főménöke. csak annyi a különbség, hogy időnként változik a munka­darab. Áttételes fogó helyett gyutacsfogót vagy állítható csőfogót, szerelő fogót, kábel­lehúzó fogót készítenek. Most a napokban fejezték be a réztüskés gyutacsfogó (készítését. Eddig külföldről hozták be ezt • bányászok számóra igen fontos szerszámot. Mon­dogatták is fent a központ­ban: meg kellene valamelyik kisipari szövetkezetnek pró­bálkozni a gyutarsíogó gyár­tásával. Nem váJlai-kozott rá senki. A Szegedi Vas- és Fémipari Kisipari Szövetke­zet elvállalta. „Majd mi meg­csináljuk. hogy ne kelljen külföldről behozni." Így is történt. Megkapták az enge­délyt a bányász réztüskés gyutacsfogó készítésére. A gyutacsfogó a bányászok , munkáját könnyíti meg. így használják: a bányászok be­fúrnak egy szénfalba, behe­lyezik a robbanóanyagot és a gyutacsot. A gyutacshoz egy gyújtózsinór vezet. A gyújtó­zsinór belemegy a gyutacs egyik végébe és a gyutacsfo­góval szorítják rá, hogy le nak járó tartozást. Pedig ak­kora földterületen volna le­hetőség az állattenyésztésre, — mégis nyilván szándéko­san nem akar állattenyésztés­sel foglalkozni, mivel jól tud­ja, hogy ez esetben a helyi tanács érvényt szerezne a begyűjtési rendeletnek. A minap a kulák érdekes manipulációjára derült fény. Ugyanis Veres Józseíné fel­jelentést tett a kulák ellen a helyi tanácsnál, miszerint a kulák nála rejtegetett kb. 8 mázsa csöves tengerit. Ve­resné összeveszett a kulákkal és így látott napvilágot a ku­lák görbe ügye. Az elrejtett csöves tengerit a tanács le­foglalta a kulák hátralékába. Ezenkívül a tanács tagjai­nak szemet szúrt ördögh ta­nyáján egy 170 kilós sertés, amiről kiderült, hogy a ser­a ne essen a zsinórról. A réz- j t£s járlata Jódal János, ~ tüskés gyutacsfogó ezenkívül I Szegedi Lemezgyár bércso­még négy más művelet vég-Jport vezetőjének a nevén zésére is alkalmas. Ha az ember a kezébe veszi, olyan, mint egy közönséges fogó. Csak ha szétnyitjuk a két fogószárat, akkor lesz szem­betűnő a különbség. Középen van az úgynevezett gyutacs­vágó, feljebb a gyutacsszorító rész. A fogó egyik vége csa­varhúzónak van kiképezve, a másikon pedig egy réztüs­ke van, ami a gyutacsszáj bő­vítésére alkalmas. A kisipari szövetkezet dol­gozóinak sikerült a bányász gyutacsfogót határidőre szál­lítani, s ebben nem kis sze­repe volt Deák Sándornak, aki minőségileg kifogástalan munkával 203 százalékra teljesítette múlt hónapi ter­vét. A szövetkezetben készítik a városunkban igen jó hírűnek ismert egy- és kétrészes be/i­zinfőzőt. Igaz, hogy csak eb­ben az évben kezdték meg a kísérletezést a főzök gyártá­sával, de máris szép ered­ményt értek el. Ott sorakoz­nak a benzinfőzök katonás rendben, várva a szállításukat. Nagy a kereslet a főzőkben nemcsak Szege­den, hanem más városban is. Igyekeznek is a szövetkezet dolgozói, hogy megfeleljenek a várakozásnak és minél több benzinfőzővel segítsék a há­ziasszonyok munkáját. A benzinfőző-üzemrész dol­gozóit e célkitűzésük megva­lósításában néha akadályoz­za a Szegedi Vasöntöde, mert nem küldi időben a főzőkhöz szükséges öntvényeket. Nagy örömük volt az üzemrész dol­gozóinak a napokban, mert öntvényeket kaptak a Szegedi Vasöntödétől. Megérkezett vagy 140 darab benzinfőző­rács. Korainak bizonyult azonban az öröm, mert a Sze­van, aki a Felsőtiszapart 24 szám alatt lakik. A sertés — Bartók Béla emlékérc — Évi közgyűlést tart a KIOSZ Csongrád megyei adóközössége december 18­án, vasárnap délelőtt 9 óra­kor az Oroszlán utca 6. szám alatt. Ez alkalommal újjá­választják az adóközösség vezetőségét. Az indítványo­kat a közgyűlés előtt három nappal az adóközösséghez írásban kell benyújtani. fíT&K 1 „Csak árudánkban kapható"? .4 sétáló végignézi a Lenin utcai boltokat. Ruhák, áruk bőségében tündökölnek a kirakatok, árjelző cédu­lákkal s plakátokkal tarkítva. „Készüljön fel a téli sze­zonra.'", vagy „Vásároljon a Fenyőfa-ünnepre!" — ol­vasható a plakátokon. Az utca keleti oldalán, a Klauzál tér melletti ré­szen a rövidáru bolt közelében női ruhák kínáljál: ma­gukat egyik kirakatban. Egy mutatás, szépvonalú szür­ke téli 'kabátost a következő szövegű cédulára figyelhet fel a sétáló: Minőségi KABÁT csak árudánkban kapható 1530.— Ft. Különösnek tűnt ez a felirat. Máshol miért ne áru­sítanának minőségi kabátot? A sétáló tehát végignézte a kirakatokat s — gyanúja igazolódott: hasonló minő­ségű és színű anyagból való kabát másutt is található. Csak éppen a fazon különböző. Vajon miért nem azt írtálc hát a cédulára, hogy „ez a fazon csak árudánkban kapható"? Mert nem puszta nyelvtani különbségről van szó, s nem „szőrszálhasogatásról". Hanem arról, hogy ne éljünk vissza a „minőség" jelszavával — hiszen c minőség nem monopólium. A magyar ipar gyárt annyi minőségi anyagot, ruhát, kabátot, hogy abból minden áruházba jut. A reklám pedig — ma már — nem je­lenthet „kegyes csalást". <sétáló) Tanácsülés Mórahalmán Ünnepi díszt öltött Mórahalmán a fel­mér évek óta ördöghnél van, i az I. kerületi Tanács. A há­lehet hogy tényleg tartásra] zasságra lépő fiatal párok adva, de ez sem bizonyos. De i szépen feldíszített teremben ha tényleg így van, Jódal esküdhetnek majd. ünnepi hangversenyt rendez ] újított kultúrház tanácsterme erre az alka­lomra. Frissen festett falain a község azon alkotásainak fényképéi láthatók, amelyek az ötéves terv keretében létesültek: a szü­lőotthon, a tüdőgondozó, az új iskola, a bölcsőde, a kultúrotthon. Fényárban úszik minden, hiszen a csillárok ontják a fényt. A hosszú tanácskozó asztalokon virág. Minden tanácstag neve kerületének feltün­tetésével ott díszeleg az asztalon. Az elő­adói asztalon piros drapéria, az ablakokon új függönyök, a padlón szőnyegek... — szinte meghatódva lépnek ebbe a terembe a községi tanácstagok. Méltó keretek között tanácskozhatnak most azok, akik a község ügyeit intézik. Ez év utolsó tanácsülésén résztvettek a tsz-ek elnökei, valamint sokan a tsz,-ta­gok közül is. A beszámoló után' a hozzá­szólások a jó eredményeket tükrözték. Sok szó esett a község fejlődéséről A tsz-tagok eredményeikről számoltak be. Kocsis S. Szilveszter, a Vörös Október TSZ tagja pél­dául elmondotta, hogy munkaegységenként 59 forintot kapott S ha figyelembe vesz­szük, hogy 550 munkaegysége van. akkor könnyű kiszámítani, hogy havi jövedelme a háztáji gazdaságán kívül havi 2890 fo­rint. Természetben 24 760 forintot, kész­pénzben 9930 forintot, összesen tehát 34 691 forintot kapott. Háztáji jövedelmét 5500 a Szegedi Tudományegyetem december 15-én, csütörtökön este 8 órai kezdettel a Köz­ponti Egyetem Aulájában. Bevezető beszédet mond: Ba­róti Dezső egyetemi tanár, a Tudományegyetem rektora. — Üj központi autóbusz­megállót akar létesíteni a jövő esztendőben az I. kerü­leti Tanács. A terveket most készítik. — Újfajta gitárt tervez­nek, s állítanak össze a Sze­gedi Hangszerkészítő Válla­latnál. Érdekessége, hogy az úgynevezett hanglyuk nem a hangszer közepén lesz, ha­nem körben a gitár oldalán. Az ilyen megoldású hang­szert hamarosan bemutat­ják a kereskedelmi szervek­nek. — Esküvői szobát létesít forintra becsüli. Császár Ferenc, az Űj Vi­lág TSZ tehenésze szintén nagy jövede­lemre tett szert: feleségével együtt elért 902 munkaegysége után készpénzben 11211 fo­rintot kapott, természetbeni járandóságuk értéke 125 446 forint. Egy munkaegység ér­téke tehát 40 forint. Most vásárolt magá­nak Császár Ferenc motorkerékpárt. — Azt sem tudom, hogy mit is vegyek — jelentette ki a tanácsülésen — annyi n jövedelmem.,. Hasonlóképpen ismertette jövedelmét a tanácsülésen Simhercz István, az Űj Vüág TSZ és Tari István, a Vörös Október TSZ tagja. Valamennyi felszólaló hangjából a megelégedés, a jövőbe vetett hit és biza­lom csendül ki. A tanácsülésen résztvevők most még mozit kérnek a kultúrotthonuk mellé, de javasolják nyomban, hogy Dános László kultúrotthonigazgatót jegyzőkönyvi dicsé­retben részesítsék jó munkájáért. A kultúrotthon nagyterméből közben már a zene foszlányai szűrődnek ki. Kez­dődik a próba ... A decemberi tanácsülés még folyik. Értékelik az eredményeket, a hibákat, me­lyek kijavítására a tanácstagokon keresztül felhívják az egész község figyelmét. Csak igy tehetnek még nagyobb lépést előre a fejlődés útján... R. Molcsán Olga Egy délután a képtárban fzen a késő, téli. felhős délután, amikor itt ál­lok a Képtár első emeleti he­lyiségében, Madarász Viktor „Hunyadi László siratása" című alkotásának olajváz­lata előtt, úgy érzem, hogy a csöndesség és félhomály, mely körülvesz, csak fokozza azt a drámai hangulatot, amely a művésznek e tanul­mányából kiárad. Mert a leg­mélyékét akart itt elsősorban ábrázolni Madarász, hanem­egy vőlegényét sirató lányt és a fiát elvesztő anyát. Az, hogy ezen túlmenően Hu­nyadi László sorsában az 1849 utáni Magyarország nemzeti tragédiáját is fel tudta idézni, ez Madarász Viktor hazaszeretettől átfű­tött zsenialitásával magya­rázható. A kiegyezés szelle­megragadóbb ereje e képnek métől meg nem értett és több kétségtelenül balladai mély­ségű hangulatában rejlik. Né­zegetem ezt az aránylag kis­méretű alkotást hosszasan, gyönyörködve, messzebbről, majd közelebbről, keresgél­ve a megfelelő nézőpontot. Tekintetem evtízedes tétlenségbe szám­űzött kuruclelkületü Mada­rász e vázlata nyomán ké­szült alkotásával 1861-ben méltán nyerte el a kong vásznát. Horzsolásokat és kiállítási cédulákat látok rajta, s a középtájon egy má­sik és még vastagabb karton­csíkot, mely gerincszerüen húzódik a kép törzsének al­jától a tetejéig. A széleken pedig körös-körül szegek hosszú sora fut kerítésszerű­en, melyek odaerősítik a barna deklit a 'keret ablaká­nak pelső pereméhez. Az a közel száz esztendő, mely e kép fölött lassan eljár, alapo­san rajta hagyta a maga keze nyomát. Az élet, az idő hieroglifái mind több ránc, kopás, Icarcolás. ruganyosság­vesztés és szennyeződés for­párizs' WÁÍ&ban épP Ú0V meglátszik Szalon kiállításán a francia f. - festmény finomszövésü állami nagy aranyérmet, a L^^ ü* ^c °T mágnesként francia kritika egyöntetű el- ^LaS^L bSr<™-,Sz™te vonzza a kép alsórészén elte- ismerése mellett. Z ts ZZk^mtlZZt rülő hosszúkás, tompafehér alkotás, Togy 35*2 mennyire küzd az enyészet ellen. Mintha tudná, hogy milyen gazdag értéket hor­folt, a halotti lepellel leta- jú képet a falról, ráte­kart Hunyadi László padlón szem egy székre és a világos­elfekvő alakja. Minden más ság felé fordítom, mert jófor­sötétre hangolt, lefokozott mán alig látni a teremben, színű. Szemem százszor tsvé- Kint alaposan beborult. Vil­gigfut az emésztően sötét ár- ianyt nem merek gyújtani, doz. ff őzben 11 dett. teljesen besötéte­Visszaakasztom e nyékokkal terhes szűk, kö- mert félek, hogy mindaz • " . zépkori kápolna ravatali tár- szétfoszlik, amely a kép és a ZTolt^lTJZ " ^ gyain: az alig látható feszü- környezet hatása alatt te- feWheTettmül rim leten, amely a falon függ. az remtődött bennem. Egészen szép alatta lévő misekönyvet tartó Mzel hajolok a vászonhoz, oltáron, a felkiáltójelként vizsgálgatom, gondolva, hogy f ^slaárZl. árTd tZl» n magasló hatalmas gyertya- ezzel talán még jobban beha- ZüvéZt ^ 'J™. beloUtn? kon, melyek rőt fényt szór- tolok az alkotás lényegébe. S kotá ' " "-I nak az áldozat lábainál fáj- lent a kép jobb sarkában egy eüL ^lmct % I ZZ dalmasan gyászoló két nőre, rést találók. Jó másfél cen- eUem <™ulolet « a ha2a a halál rettenetét arcán viselő Us, éles tárggyal ejtett régi fiatal Gara Máriára és az őt sebhely, melyet mielőbb or­áikaroló, erőslelkű Szilágyi vosolni kell. Az öreg kép Erzsébet meggörnyedt alak- szótlanul engedi magát fór­jára. A sötétség és a világos- dítgatni, mint egy jó beteg, s ság küzdenek egymással a képen. A szétterpeszkedő vi­aszsárga fény drámai hangú- Mert kíváncsi vagyok a há­latát borzongatóan aláfesti az tuljára is, amely kopott és oldalt beszűrődő hidegzöld már vetemedni kezdő vá­ellentétes színe. Tudom, ér- szonból van. Ugyanis erre ra­zem, hogy nem neveket, sze- gasztották fel a festmény vé* es a szent ügyének szolgálata. Ha egy kis időd van, ked­ves olvasó, kérlek, tekintsd meg te is e képet, hogy mi­nél többen gyönyörködjünk, készséggel megmutatja 'ele- b^le és hódol­jét, hátulját, ahogy akarom. iunk előtte, a nagy magyar történelmi festő születésének 125. évfordulóján — Mada­rász Viktor megbecsült emlé­kének. Szelesi Zoltán A Bohémélet felújítására készül a szegedi Nemzeti Színház A Madarász nagysikerű liemutatója után ismét jelen­tős zenei esemeny színhelye lesz a szegedi Nemzeti Szín­ház. Bemutató-számba menő felújításként Puccini: Bo­hémélet című operája kerül színre Ezt az operát már két évvel ezelőtt játszották Szegeden. Az akkori sikert és a közönség kívánságát fi­gyelembe véve kerül sor a felújításra. Az eddigi próbák eredmé­nyét értékelve, ezt hisszük, hogy ez az előadás még jobb lesz. mint a két évvel ez­előtti. Rubányi Vilmos ve­zető karnagy azt mondja: "A mostani Bohémélet színpad­ra hozatalában zeneileg a legszigorúbban ragaszkodunk a kitűnő olasz hagyomá­nyokhoz". Az opera szerepeit a szín­ház legjobb énekesei szólal­tatják meg. Mimit decem­ber 16-án a két évvel ez­előtti Bohémélet előadáson is nagy sikerrel szerepelt Papp Júlia érdemes mű­vész, december 21-én Ber­dál Valéria, a Hoffmann meséi Antóniájában nagysi­kert aratott tehetséges mű­vésznő énekli. Rubányi kar­nagy szerint a felújítás egyik legnagyobb értéke éppen a fiatal Berdál Valéria kitűnő alakítása lesz. Musettet — ugyancsak ebben a felújí­tásban először — Moldován Stefi, Rodolphe-t Megyési Pál, Chaunard-ot, mint ven­dég, a Szegeden jól ismert Pataki Béla, Marcell-t Hor­váth József, Collin-t Sinkó György, Benoit-ot Gaál Jó­zsef, Alcindor-t Börzsönyi Mihály és Parpignoe-t Já­nosi Rudolf énekli. A Bohémélet felújításával a szegedi zeneszerető közön­ség régi kívánsága teljesül, éppen ezért nagy örörrvnel és várakozással tekintünk a december 16-1 és 21-i elő­adások elé. A Béke Világtanács Irodájának ülésszaka Helsinki (TASZSZ) De­cember 11-én a Béke-Vilóg­tanács irodájának üléssza­kán Conder brazil orvos és Ehrenburg szovjet író szólalt fel. December 12-én a Béke­Világtanács irodájának ülés­szaka Liu Ning-ji (Kína) el­nökletével folytatta munká­ját. Antoine Tabet (Libanon) beszámolójában képet adóét a Közel- és Közép-Keleten a katonai egyezmények meg­kötése következtében előál­lott helyzetről. Ezután dr. Brandweiner (Ausztria) ele­mezte az Ausztria semleges­dés megkötése utáni helyze­tet. Fernand Vigne (Franciaor­szág) a genfi külügyminisz­teri értekezlettel kapcsolat­ban rámutatott arra, hogy a nemzetközi feszültség enyhí­tésének ellenfelei már nem sokáig tarthatják pozíciói­kat. Az ülésen még többen felszólaltak. — Befejezték Alsóvároson az Alföldi utca és a Tisza Lajos utca gyalogjárdája egy részének aszfaltozását. A jö­vő évben a Tisza Lajos utca gyalogjárdájának aszfaltozá­ségót szavatoló allamszerző- sát tovább folytatják,

Next

/
Oldalképek
Tartalom