Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-14 / 293. szám

QELMGYQROüSZflG Ml történt q külpolitikában ? Huszonhárom politikai párt, iPetve politikai csoportosulás jelöltjei indulnak a franciaországi választásodon Szerda, 1955. december 11 A Biztonsági Tanács tegnap délután újra összeült, hogy megvitassa az új ENSZ-tagok felvételének kérdését. Elő­ször arról döntöttek, hogy a szovjet, vagy a brazil—újzélandi javaslat szerint vitas­sák-e meg az új tagok felvételét. A Bizton­sági Tanács szótöbbséggel a brazil—újzé­landi javaslatot fogadta eL A brazil—újzélandi javaslat elfogadása után a Biztonsági Tanács megszakította ülését, majd 21 óra után iámét összeül'. Lapzartáig az új tagok felvételével kapcso­latos döntésről nem érkezett jelentés. Az AFP francia hírügynökség szerint az az 52 BNSZ-kJüldottíég, amely a közgyűlés­ben a múlt héten támogatta a 18 ország felvételét, hétfőn magántanácskozásra ült Ö867.e, hogy közös álláspontot foglaljon el arról: milyen módon fognak majd szavazni • közgyűlésben, miután a Biztonsági Ta­nács javasolta a 18 ország felvételét. A tanácskozás azonban anélkül ért véget, hogy bármilyen határosaiban megállapod­tak volna. Az elnöklő Trujillo ecuadori kül­dött mindössze csak annyit jelentett be, hogy „minden küldöttség tanulmányozni kívánja az új tagok felvételével kapcsola­tos problémák megoldásának legjobb mód­aasreit". Az 52 küldöttség eredménytelen ta­nácskozása után a Biztonsági Tanácsban követendő szavazási eljárás nehézségeinek megoldásóra történtek kísérletek. iJétfőn éjjel lejárt a franciaországi 11 választásokkal kapcsolatos Jelölé­sek és listák benyújtásának határideje a megyefflnökségeken. Ideiglenes becslés sze­rint több mint ötezer bejelentés történt és ezek közül körülbelül ezer a Háta. A leg­utóbbi választásokon 722 lista indult, a most bejelentett listák száma tehát lénye­Párté let A marxizmus—leninizmus alap',ai tanfolyam és a szegedi Nemzeti Színház pártszex'vezoie AZ EGYIK PROPAGAN­DISTA panaszait hallgatjuk elgondolkodva, öt azzal bíz­ta meg a párt, hogy a szegedi is hatan egyáltalán nem ol­vastak irodalmat? A MAGYARAZAT nem olyan egyszerű. A hallgatók Nemzeti Színház alapszerve- között vannak színészek, fes­zetében vezesse ebben a párt- tők. világosítók, zenészek meg. Kénytelen volt egy hét­tel elhalasztani a foglalko­zást, jóllehet az eredmény nem sokat javult, összesen négyen jöttek el, körtük két párttag a tíz közül. Lehet-e ges emelkedést jelent. E listák 23 külön­böző politikai alakulat között oszlanak meg. A listakapcsolások száma 168, az 1951 évi 90-el szemben. ,. A Paris Presse című francia esti lap i oktatási évben a marxizmus— Különböző felfogású és gon- ebből más következtetést le­tietfói száma szerint a hstakapcsolasok (leninizmus alapjai tanfolya- doMtodésú emberek, párttá- vonni, mint azt, hogy a sze­nagv száma ellenére a választókerületeknek 1 niot. És most bánkódik, ke- ~ körülbelül kétharmad részében az arányos ! sereg amiatt, hogy az ő jó­választási módszer fog érvényesülni. A lap szándéka, kommunista aika­szerint a kommunisták — mint a ielek'rata, szépen felépített terve tisztánlátásra mutatják — 20—30 mandátumot nyerhet- kezd füstbe menni. Ügy érzi, nek, mert a jobboldalnak nem sikerült , hallgatói keresztül olyan listaikapcsolásokat létrehoznia, lyeneket szeretett volna. Dár nappal ezelőtt a bonni külügymi- I meztető szavát nem hallják • nisztériumban értekezletre gyűltek meg. Töprengünk mi is. Annak ami- 1 rajta, mint az ablaküvegen, j Ügy érzi, kérő; intő, figyel­megkezdése óta még csak két alkalommal tudott találkozni hallgatóival és ak­kor is inkább ő beszélt he­őbenne van a hiba, mert nem tudta eddig meglelni az elv­társak értelméhez vezető ös­vényt? Vagy talán az elő­adása unalmas, közönyre össze a Német Szövetségi Köztársaság .iip lomáciai képviselői. Az értekezleten Hein­rich Brentano, a bonni kormány külügymi­nisztere úgy nyilatkozott, hogy Nyugat­Németország megszakítja kapcsolatait azokkal az államokkal, amelyek elismerik a Német Demokratikus Köztársaságot. A nyugati sajtó tekintélyes orgánumai érde­kes és figyelemreméltó megjegyzéseket lűznek az értekezlethez és Brentano kije­lentéseihez egyaránt. A New York Times ^ ^ „„„„„„ véleménye szerint a bonni diplomata-érte- j kényszerítő? Vagy a mágatar­kezlet a Német Szövetségi Köztársaság • tásában van valami bántc, nemzetközi tekintélyének hanyatlását tük- ami még a párttagokat is tá .rözi. A lap ugyanakkor kénytelen megália-j volt tartja a tanulástól? pítanl, hogy a Német Demokratikus Köz- Nem, nem. Ennek ellent­lársaség nemzetközi helyzete szüntelenül mond először a propagandista erősödik. j alaptermészete, elméleti fel­A londoni Times hasábjain lord Hin- ! készültsége. Mindenkihez ching-Brooke konzervatív képviselő nyilat­kozott ebben a kérdésben. Kijelentette! „Moszkva és Bonn diplomáciai kapcsolatai­nak felvétele után lényegében lehetővé vált, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok megfelelő intézke­déseket tegyenek Kelet-Németország elis­merésére és a vele folytatandó kereskede­lem megvalósítására". gok és pártonkívüliek vegye- gedi Nemzeti Színház kom sen. De mindannyiójuknak munistáinak egy része csak szüksége van az elvi-politikai kénytelen-kelletlen tanul, •^^^•hogy művészi „szükséges rossznak" veszi tevékenységükben bátran, elméleti tudásának növelését, néznek céltudatosan tudjanak előre­haladni. Tízen a szívük fölött hordják a piros színű párt­tagsági könyvecskét, a mun­kásosztály élcsapatahoz való tartozás becses okmányát. A hogy a pártoktatási év hallgatók kétharmad része tehát párttag, aki tudja, hogy kötelessége a marxizmus— leninizmus tanulmányozása. Énnek ellenére eddig úgy­lyettük — mi az oka? Talán szólván semmit sem tanultak Közös szovfeN-indiai közlemény a Szovjetunió ós India közötti tárgyalásokról és nem Is nagyon akarnak tanulni. Szabadt István elvtára — aki eddig még arra sem volt kíváncsi, ki is tulajdonkép­pen a propagandistája — bi­zonyára felfokozott önérzettel kérdezi: milyen alapon vo­nunk le ilyen következtetést? A logika törvénye alapján Szabadi elvtárs. Abból a tényből indulunk ki, hogy december 6-án kellett volna kedves, közvetlen és emellett megtartani a második kon­pedagógus. Hát akkor hogyan ferenciát, de a propagandista lehetséges, hogy az első kon­ferenciára 15 hallgatójából csak tíz ment el és közülük hiába pazarolta az idejét, hiá­ba várta hallgatóit, csupán Jónál Ferenc elvtárs jelent Párthírek Delhi (TASZSZ) December 13-án Delhiben a Rastrapati Bhavanban, India elnöké­nek palotájában aláírták N. A. Bulganymnak, e Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö­kének, N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnöksége tagjának és Dzsavaharlal Nehrunak, In­dia miniszterelnökének kö­zös nyilatkozatát. N. A. Bulganyinmak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének, N. Sz. Hrus­csovnak, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnöksége tag­jának és Dzsavaharlal Neh­runak, India miniszterelnö­kének közös nyilatkozata ki­fejezi azt a kívánságot, hogy a két ország fejlessze gazda­sági együttműködését és szé­lesítse ki kereskedelmi kap­csolatait. Ennek kapcsán a Szovjetunió kormányának és India kormányának képvise­lői előzetes tárgyalásokat folytattak és megállapítot­ták, hogy kölcsönösen elő­nyös lesz, ha a két ország a lehető legnagyobb mérték­ben emeli kereskedelmének volumenét. Ez irányban első lépésként a következő meg­állapodás jött létre: 1. a) a Szovjetunió 1956­tal kezdődő három év alatt egymillió tonna hengerolt­vasat és acélt, ezen belül az első évben 300.000 tonnát, a két következő évben pedig egyaránt 350.000 tonnát szál­Belgrád (MTI). A Jugo­press jelentése szerint John Fostei- Dulles amerikai kül­ügyminiszter hétfőn, decem­ber 12-én fogadta Leo Ma­teszt, Jugoszlávia washing­toni nagykövetét. A látoga­tásra a jugoszláv nagykövei kérésére 'került sor. * Berlin (MTI). A Német Szociáldemokrata Párthoz közelálló Te lapra f című nyu­gatberlini lap azt az értesü­lését közli, hogy Pearson ka­nadai külügyminiszter az at­lanti tanács december 15-től 17-ig Párizsban tartandó (ilé­fén a NATO-szerződés felül­vizsgálását és módosításét fogja Javasolni. A lap szörint Pearson abból indul 'ki, hogy „a NATO-szerződés mai alakjában túlságosan merev és ezért akadályozza mind a német kérdés megoldását, iniid pedig a Kelet és a Nyu­gat közti viszony alapvető inogjavitáeát'jf lit Indiának. E szállítások időpontjait és körülményeit az ezt követő tárgyalásokon fogják megállapítani. b) A Szovjetunió három eatendó alatt a felek kö­zötti megállapodás sze­rinti ásványolaj-kiterme­lési, bányaipari és egyéb lerendezést, valamint más arukat szállít Indiának. Ezen áruk és berendezések szállítási időpontjait, vala­mint eladási és vásárlási fel­tételeit az elkövetkező tár­gyalásokon állapítják meg. c) A Szovjetunió jelenté­kenyen növeli Indiában mind nyersanyagok, mind pedig ipari áruk vásárlásait olyan feltételek, mellett és olyan időpontokban, amelyekben a vásárlók és eladóik közti tár­gyalásokon megállapodnak, kifejezik azt a reményt, hogy az ilyen vásárlások összértéke, beleértve a szov­jet hivatalos személyiségek indiai tartózkodásához szük­séges összegeket is, egyenlő lesz azon áruk összértékével, amelyeket India a Szovjet­unióban vásárol. d) Amint ezt a szovjet­indiai kereskedelmi egyez­mény előírja, a két kormány a fentemlített áruk be-, il­letve kivitelére rendelkezés­re bocsátja a törvényes sza­bályok és előírások megen­gedte legnagyobb mérvű könnyítéseket és minden módon elősegíti ezt. 2. A két kormány a ke­reskedelmi volumenének megszabott növelését tekin­tetbe véve és a tengeri áru­szállítás megfelelő feltételei­nek biztosítása végett szük­ségesnek tartja, hogy a Szovjetunió és India ki­kötői között szovjet és In­diai hajók felhasználásá­val hajóvonalat szervezze­nek. 3. A két kormány képvi­selői abban Is .megegyeztek, hogy a gyakorlatilag lehet­séges legrövidebb időn belül küldöttségeket indítanak a Szovjetunióból Indiába, In­diából pedig a Szovjetunió­ba, hogy meg tárgy alják a fenti megállapodás megvaló­sításához szükséges egyez­mények feltételeit. Űl-Delhi, 1955. decem­ber 13. Értesítjük az SZKP Tör­ténet II. évfolyam propa­gandistáit, hogy december 14-én, szerdán délután 3 óra­kor a Pártoktatók Házában propagandista konferenciát tartunk. Értesítjük a politikai gaz­daságtan I. évfolyam propa­gandistáit és hallgatóit, hogy 1955. december 14-én, szer­dán délután 5 órakor a Kál­vin téri székházban a követ­kező témakörből bevezető előadást tartunk. Előadó: Lakó Ferenc elvtárs. Agit.-prop. osztály Magyar újságírók Moszkvában Moszkva (TASZSZ) A TASZSZ meghívására a Szovjetunióban tartózkodó magyar újságíróküldöttség december 12-én meglátogatta az L. M. Kaganovics nevét viselő első állami golyós­csapágy gyárat. Délután a küldöttség tag­jai a MOSZFILM-studióban és a Pravda szerkesztőségé­ben voltak. A magyar újságírók de­cember 12-én Leningrádba utaztak. Hz UNESCO maev»r nemze'l blzolts^nak iilési Az UNESCO magyar nem­zeti bizottsága kedden dél­előtt ülést tartott. Az ülésen részt vett Jóboru Magda, az okatásügyi miniszter első helyettese, a bizottság elnö­ke, Tamás Aladár, a Magyar Írók Szövetségének első tit­kára, a bizottság főtitkára. Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, Valkó Endre, a MTESZ főtitkára és Fafaók Zoltán, a SZOT osz­tályvezetője, a bizottság el­nökségének tagjai. A magyar nemzeti bizottság tagjai kö­zött vannak a tudományos és kulturális élet kiváló kép­viselői. Az ülésen részt vett és elő­adást tartott N. Bammate, ez UNESCO titkárságának a kelet-európai és a közel-ke­leti országokkal foglalkozó munkatársa. N. Bammate előadásához a bizottság szá­mos tagja szólt hozzá, akik kérdéseket intéztek a szerve­zet megbízottjához TUDJUK, NAGYON JÖL tudjuk, hogy a színház dol­gozóinak sok a dolga. Mi nem hagyjuk figyelmen kí­vül, hogy a próbák rengeteg időt vesznek igénybe. Azt azonban nem hisszük el, hogy kéthetenkint egyszer (abban az időpontban, ame­lyet a hallgatók választottak) nem tudnának időt szakítani a párt számára, a párt ide­ológiájának megismerésére. Nem hisszük el azért, mert, noha két hónap óta be le­hetett volna bizonyítani az ellenkezőjét, ennek a leghal­ványabb tanújelét sem lát­tuk. Inkább azt tapasztaltuk, hogy a hallgatók egy része pajzsként igyekszik maga elé tartani a «sok munkát*. De mit szól mindehhez • színház pártszervezete? Hi­szen tudott dolog, hogy a pártok tatárt segítenie, ellen­őriznie kell a párt vezetőség­nek. A párttitkár, Csapó elv­társ már többször megígérte, hogy intézkedik. Az ígéret persze nemcsak reményt, ha­nem csalódást is tud ébresz­teni. Sajnos, Csapó elvtárs ígérete az utótobit váltotta ki a propagandistából és a szor­galmasan tanuló elvtársak­ból. Az agit.-prop. felelős, Kaló Flórián elvtárs -segít­ségével* sem lehet messzire menni. Azzal vigasztalta a propagandistát, hogy ne fá­radjon annyiszor, majd 5 szól neki, mikor lehet meg­tartani a szemináriumot. És december 13-án szólt való­ban. összesen — mint fen­tebb említettük — négyen jelentek meg. Nem tudjuk, hogyan értelmezi Kaló elv­társ a felelősséget, de véle­ményünk szerint az ilyen in­tézkedés a felelőtlenséghez hasonlít jobban. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az SZKP Történet tanfolya­mon sem sokkal jobb a meg­jelenés. Az üzemi pártszervezetek­ben nem ilyen balkézzel se­gítik a pártoktatást. A Vas­öntödében rendszerint a párt­vezetőség tagjai és a pártbi­zalrniak fordulnak a propa­gandistákhoz, hogy hol, mit tudnak nekik segíteni. Tehát éppen fordítva csinálják, mint a színház pártszerveze­tében, ahol még akkor sem segítenek, ha a propagandista fordul hozzájuk. Így van ez. A munkásoktól mindig sokat lehet tanulni. N. I. 29. Pista megrázta magát, szabadulni akart valamitői. A vér tisztességte­len vágyaitól. — Aztán mindéi? el­csitult és az ujjak játékosan, meghit­ten fonódtak össze. Hazafelé indultak A fiú úgy érezte, hogy kinyílt feje felett a tető s friss levegő csapdossa arcát. Szokatlanul vidáman mosolyo­dott el. — Siessünk kislány, mert kikap otáhon. — Mondta s világosait érezte, tudta, hogy ez a komoly és akaratos szép lány, ez a Majdáni lesz a fele­sége. S feledte, hogy ki ő. mit mű­velt eddig, feledte egész énjét, csak ment vele könnyű léptekkel. Egyszerűen úgy vélte, hogy Mária mellett mindenre képes lesz. HARMADIK FEJEZET, melyben a hős szemügyre veszi az otthoni dolgokat. Nagyék még októberben kiadták a kis műhelyépületet, amikor Pista pá­lyát változtatott és elkezdte utazga­tásait KoprévaL A fiú rendszertelenül jelent meg a szülői házban, olykor adott nagy gesztussal egy százas bankót, de a terheket ez nem nagyon efiyhítette, mert ilyenkor megkövetelte, hogy bőséges étkezések legyenek, borral. Anyának nem volt semmi jövedelme és Gizának gondolni kellett a férj­hezmenésre. Ujabban egy saőkehajű, zavart ábrázatú fiatalember szokta kísérgetni 6 egy ízben be is jött. Ki­sült, hogy az üzemben dolgozik ő is, gépész. A villanymotort kezeli. Pista nem nagy kedvvel látta ná­luk ezt a Komlóst, Gizának másmi­lyen férjet képzelt el. De hallgatott, mert úgy vélte, hogy így nem köte­lessége segíteni húgát. A sok apró kölcsönről teljesen megfeledkezett. Giza lázasan dolgozott esténként is, otthon, s Anyával együtt készítet­ték a 6tafirungot. Eladták Apa min­den ruháját s most abból futotta némi beszerzésre. Giza magánosok­tól vállalt ruhavarrást s Anya segí­tett. A hivatalos nyilvántartásban Giza volt feltüntetve, mint család­fenntartó. Kiadták a műhelyt egy családos asztalosnak, akiről azonban egy vad, kiabálós, zavaros éjszakán kiderült, hogy ez az asszony nem az ő felesége, a gyerekek sem övéj. Látták, hogy pofozkodnak, egy idegen férfi löic­düsi ki a kapun az asszonyt s a gye­rekeket. is magával viszi. Ettől kezdve 'az asztalos, aki bent aludt a műhelyben, egyedül maradt s lassan mindjobban rászokott a ki­maradásra. Január végén már ott tartottak, hogy az albérlő kölcsönök­kel zaklatta őket. De ha nem volt vetséges volt ez az igényesség, mikor készen kapta az élményeket, maga nem tett értük semmit. Még a legtá­volabbról sem járult hozzá életével semmihez, mert aki valahol egy trak­tornak megigazítja csavarját, az már beletartozik a nagy gépezetbe. Kriti­zálni szerette a látottakat Pista és ebben nagy energiát tanúsított. „Cél­talan viták", mondta a lány. Ezen megint lehetett vitázni. Azért mindez nem múlt el nyom­talanul a fiúban. Mindjobban érde­benne ital. összelappadt és nyomj- kelte, hogy Dulles merre utazgat. hogy Piemontban mi történik, hogy a városi tanács miféle újabb terve­ket forgat agyában. Pedig mindezek látszólag nem függtek össze az ő vi­tájukkal. Egy napon szükségét érezte an­nak, hogy kimenjen a konyhába és a nők távollétében elmozdítson min­den bútort és kimeszelje a falakat. " " Anya elámult s Giza tapsolt. Pista behúzta nyakát és szidta a kémény­seprőt, aki ottjért és bepiszkolta a falat... A kéményseprőt illeti a di­cséret. Az is meglepő volt, hogy újabban szokásává vált felvágni a fát, behor­dani és begyújtani. Vizet is hozott. De mindezt szótlanul, mint aki nem szeretné, ha ezekről beszélnek. Egyelőre belső kényszerből cse­lekedett és nem megfontolt szán­dékkal. (Folytatása következik} rultul gubbasztott a műhelyben. El­szoktak a rendelők is ós elérkezett a nap, amikor kénytelen volt szerszá­mait eladni. Ha egy munkás már szerszámait is eladja, az annyi, mint­ha megvált volna a lelkétől. Pista figyelte az eseményeket s mindjobban érezte, hogy ő is valami módon bele Rosszkedvűen olvasgatott és heten­ként kétszer-háromszor találkozott Majdáni Máriával. Ilyenkor nem sokat beszélgettek önmagukról, inkább vitatkoztak, mint csevegtek. Nem két egymásf ?lé vágyódó lélek útjai voltak ezek a sé­ták, hanem kölcsönös csatározások. Olykor megnéztek egy kiállítást, » utána Mária szerét ejtette, hogy ki­vallassa a fiút, mi a véleménye. Azt tapasztalta, hogy á képkiállítások, könyvkiállítások néprajzi dolgok in­kább érdeklik, mint az atomenergia keletkezése. S nagyon igényes. Ne-

Next

/
Oldalképek
Tartalom