Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-02 / 283. szám

VÍLAG AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL évfolyam, 283. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: AZ ENSZ KÜLÖNLEGES POLITIKAI BIZOTTSAGA MEGKEZDTE AZ ÜJ TAGOK FELVÉTELÉNEK VITÁJÁT (2. oldal) ESTE A SZEGEDI MUNKÁS SZÍNJÁTSZÓ STÚDIÓBAN (3. oldal) A TESTVÉRPARTOK TAPASZTALATAIBÓL (2. oldal) Péntek, 1955. december 2. fiz íróasztal illúziója és a politechnikai képzés (N. F.) Mikor az elmúlt években a gimnáziumok­ból egyre több végzett hallgatót irányítottak az iparba, sok szülő és diák csalódottnak érezte magát. Miben csalódtak ezek az emberek s mi volt tévhitük oka? Amiben csalódtak, azt röviden két szóban lehet megfogalmazni: az íróasztal illúziója. A csalódás okát pedig ott kell keresnünk, ahonnan ez az illúzió eredt: a Magyarországon közel tizenegy éve összeomlott tár­sadalmi rendben, a kapitalizmusban. A gimnáziumoknak a Ferenc Józsefi és a Horthy idők Magyarországán szűk kasztjellege volt. A kaszt­jelleg nemcsak abban nyilvánult meg, hogy az ural­kodó osztályok és az őket szolgáló hivatalnok-réteg gyermekeit képezte túlnyomóan ez az iskolatípus, hanem abban is, hogy az uralkodó rétegek szolgála­tára, hivatalnokoskodásra nevelt. Az érettségi az író­asztal jogát jelentette, bár e jog érvényesítéséhez a gyakorlatban nélkülözhetetlen volt a protekció is. S hogy ez a jog olyan varázserőre tegyen szert, amelv által sok ember előtt még ma is az egyedül üdvözítő életformának tűnhet fel, ahhoz egy olyan kor szel­leme segítette, mely végtelenül lebecsülte a fizikai, a technikai s általaiban a társadalom fenntartásához szükséges munkát. Élő bizonyság arra, hogy az em­berek) gondolkodásmódja sok esetben mennyire utána kullog életfeltételeiknek, az a tény, hogy még ma is találkoznunk olyan szülőkkel és diákokkal, akik a gimnáziumi érettségit kizárólag a hivatali íróasztal­hoz való belépőjegynek tekintik, holott ma már az íróasztal cseppet sem rangosabb az esztergapadnál. S A gimnázium — az az iskolatípus, amely legna­gyobb súlyt helyez az általános műveltség kialakítá­sára — nem speciális életpályára nevel. Olyan embe­reket feladata nevelni, akik az élet bármely terüle­tén megállják helyüket, mert általános ismereteik és általánosan kifejlesztett gyakorlati képességeik foly­tán (könnyen bekapcsolódhatnak egy-egy munkaterü­let sajátos feladatainak megoldásába, éppen arra a munkaterületre, ahol szükséglet mutatkozik. A gim­náziumi oktatás e feladatai előtérbe állitják a poli­technikai képzést, amely a fizikai-technikai munkák képességeinek kifejlesztését célozza. Korántsem szak­munkás-képzést jelent, de nem merülhet ki a szakköri barkácsoló munkában sem, bár a szakkörök is előse­gíthetik e képességek fejlesztését. A nevelés és okta­tás valamennyi területe elősegítheti a politechnikai képzést, amely a kommunista nevelés egyik nélkülöz­hetetlen részével: a munkára való neveléssel szoros kapcsolatban áll. A régi kasztjellegű gimnáziummal szemben a mai gimnázium kialakuló arculatát éppen a munkához való viszonynak kell legtisztábban meg­különböztetnie. Míg a régi iskola a fizikai munka le­becsülésére, kiváltság-tudatra nevelt, ma a fizikai­technikai munka becsületét kell mindenekelőtt a ta­nulókban kifejleszteni. Ez a tevékenység az általános iskolától az egyetemig az oktatás és a nevelés vala­mennyi területére kiterjed, mégis legkonkrétabb for­mája a politechnikai oktatás, a képességek kialakí­tása, és a gyakorlat. Hogy állnak e téren a gimnáziumok, miután mi­niszteri rendelet irányította e fontos területre peda­gógusaink figyelmét? Első lépésként — nagyon he­lyesen — maguk a tanárok kapcsolódtak be a poli­technikai ismeretek megszerzésébe. Hiszen tanítani csak tapasztalat alapján lehet. Ugyanakkor szakkörök munkáját is a gyakorlathoz közelítették. Röviden ezek az eddigi eredmények. A tervek pedig arra irányul­nak, hogy a tanárok vezetésével a diákok is résztve­hessenek a műhely ismeretek megszerzésében. Erre egyelőre kevés gyakorlati lehetőség mutatkozik. A technikumok műhelyeinek talán elég helyük sincs a gimnáziumok tanulói számára.. Emellett nem való­színű, hogy az üzemi költségekre elegendő fedezetet tudnának biztosítani az oktatási szervek. A politech­nikai oktatás erősítését célzó miniszteri rendelet a társadalmi segítségre is hivatkozik. Következő öjéves tervünk nagy súlyt helyez az ipar, s az iparbán a technika fejlesztésére. Ez azt je­lenti, hogy sok új munkaerő kell majd az iparba, és­pedig jólképzett, fejlett képzettségű, művelt munka­erők. Hiszen a fokozott gépesítés, az automatizálás, a technikai-tudományos fejlődés egyre műveltebb mun­kaerőket igényel. Ezért az üzemeknek közvetlen ér­deke a politechnikai oktatás támogatása, hiszen ezál­tal képezhetnek a növekvő igényeknek megfelelő mun­kaerőket. Az üzemek vezetői helyesen tenriék, ha megvizsgálnák, milyen módon segíthetik elő a poli­technikai képzést, akár egy-egy kiselejtezett géppel, valamilyen munkába való bevonással, vagy más le­hetséges módon. Az üzemek segítsége nélkülözhetet­len a politechnikai oktatás fejlesztésében, a technika megismertetésében, a fizikai munkát értékelni képes, megbecsülő tanulók nevelésében. A politechnikai képzés nagy feladatokat ró peda­gógusokra, szülőkre, diákokra, az üzemek vezetőire és dolgozóira, egész társadalmunkra. Ma már világosan látható, hogy az íróasztal joga egy letűnt társadalmi rend tarthatatlan illúziója. Rá kell ébreszteni min­den tanulót és szülőt az íróasztal és az esztergapad egyenjogúságának érzetére. A szellemi munka iránti képességük mellétt, az életünk alapjót jelentő fizikai munka iránt is ki kell fejleszteni a képességeket, hogy minden érettségiző szilárd lábakon állhasson meg az életben, ahol szükség lesz rá. Készülnek a kerületek községpolitikai tervei Az 1955. évi községpolitikai tervek — az elmúlt esz­tendő végén a tanácsok újjáválasztása, a kerületi taná­csok megalakulása miatt — csak áprilisban nyertek vég­leges formát. Ez a késői tervkészítés is egyik oka annak, hogy az ez évi községpolitikai tervfeladatok eddig csak a kerületekben 75—80 százalékig valósultak meg. Egy esztendőről szóló tervet csak a megelőző évben le­het gondosan, előrelátóan elkészíteni. Éppen ezért a ke­rületi és a városi tanácsok — a városi tanács végrehajtó bizottságának határozata értelmében — december 5-ig készítsék cl az 1956. évi községpolitikai tervjavaslatot. Négy új tantermet kap a Petőfi-telepi II. iskola A II. kerületi tanácsnál még kezdeti stádiumban van a jövő évi községpolitikai terv készítése, de ha a sok-sok javaslatba, — amelyet a la­kosság bejelentései alapján gyűjtöttek össze —, belete­kintünk. akkor kicsillan az a törekvés, hogy valóban a leg­fontosabb feladatok megva­lósítását vették számításba. Sok mindent kap Petőfi telep, Szegednek egykor elhanya­golt városrésze: rendbehoz­zák a VIII. utcában a körzeti orvosi rendelőt, az Üj-Petőfi telepi rendelő mellé 30 ezer forintos előirányzattal fogá­szati rendelő is létesül. Egyik legjelentősebb javaslat a Pe­tőfi telepi II. iskolának bőví­tése négy tanteremmel. Szinte minden óvoda, is­kola »kap valamit" — ahogy mondják a kerületi tanács­nál szeretettel, hisz arra tö­rekednek. hogy valóban a ke­rületi tanács keze mindenütt látszék a városrészben. Ügy tervezik: 400 ezer forintot for­dítanak a tégla gyalogjár­dákra a kerületben — főleg a Béke telepen és a Petőfi telepen van a járdák kijaví­Újj körzeti orvosi rendelő épül Újszegeden Amint már a Délmagyar- részén lévő betonjárdák be­ország hírül adta, az I. kerü- fejezésére s külön ötvenezer leti tanácsnál igen előreíá- forintot a liget karbantartá­tóan foglalkoztak a Jövő évi sára. községpolitikai terv előkészí- A Béke utcában, a Töl­tésével: a végrehajtó bízott- buchin sugárúton, a Kölcsey ság az állandó bizottságok el- utcában több idömarta, rossz Ilökfiinck mól* ÓllotMN+Kon lÓuÁ 1 Q lrf\V» Q "7 Q t létesíteni ismét a következő esztendőben a II. kerületben; például a Béke telepi óvoda elé, Petőfi telepre, az öthalmi dűlőbe, stb. Ki akarják ja­vítani az öthalmi utat és Pe­tőfi telepen, amerre az autó­busz jár, kiszélesítik az út­testet. A Petőfi telepi és a rókusi kultúrotthon felszere­lését korszerűsítik, beveze­tik a székháti iskolába a vil­lanyt. A Béke telepi iskola előtt, az Etelka sorom ját­szóteret létesítenek, — hogy csak néhány dolgot említsünk meg a II. kerületi tanács jö­vő évi községpolitikai terv­javaslataiból. bevonásával már meg is tárgyalta a vkg. cso­port tervjavaslatát és mó­dosításokkal azt elfogadta. Az előzetes tervszámokat megkapták a tanácsok, s az ez esztendei községpolitikai terv összegének és a lakosság javaslatainak, figyelembevé­telével valóban ki lehet dol­gozni az 1956. évi községpo­litikai tervet. Igen jelentős az I. kerületi tanácsnak az az elhatározá­sa, hogy a város lakosságá­nak régi kívánságát teljesí­ti: felújítja a felsőtiszaparti kocsiútat. Erre közel félmil­lió forintot akarnak fordíta­ni. Főleg Üjszegeden. mint­egy tíz utcában, salak-gya­logjárdát akarnak építeni. 250 ezer forintot irányoztak elő az üjszegedi liget középső Megépítik a bodoni lejárót A III. kerületben is igen gondosan megvizsgálták a la­kosság bejelentéseit, hogy a legfontosabb feladatokat ve­gyék be a községpolitikai tervbe. Parkosítani akarják a Kálvária teret, mégpedig oly módon, hogy a kápolna előtti részt meghagynák ere­deti formájában, a középső részen gyermekjátszót léte­tására nagy szükség. Leg- . sítenek, azonkívül külön alább 25 új közvilágítási lám­pát akarnak felszerelni jö­vőre. A lakosság kérése nyo­mán tervbevették a Retek­és a Kereszt utca nyílt árkai­nak megszüntetését és he­lyettük zárt csatornát épí­tenek. E tervjavaslat megva­lósítására már a lakosság fel­ajánlotta társadalmi mun­káját. Több kútkifolyót akarnak kis ligetet alakítanak a pi­henők részére. Üj vegyi eljá­rással földből állandó ke­mény kerékpárutat akarnak létesíteni Alsóváros és Mi­hálytelek között. A Tisza La­jos utcában az aszfalt gyalog­járdát meghosszabbítják egé­szen a Sárkány utcáig. A Mátyás téren, a Földműves utcában, a Sárkány utcában nehéz kocsiútat létesítenek doni lejárót. az autóbusz számára, amely majd Gyálára is kijár. Ugyanitt gyalogjárda is lé­tesül egész a Vadkerti térig. ötven új közvilágítási lámpát akarnak felszerelni a kerületben: elhelyezésüknél elsősorban figyelembe ve­szik azt, hogy melyik ut­cákból járnak zömben a dol­gozók hajnalban vagy eset­leg késő este a gyárakba, öt kútkifolyó létesítését vették számba. A Sárga-bányai utat meg akarják szüntetni és a töltésen jó talajutat akarnak létesíteni. Mihályteleken több zsákutcát . megszüntet­nek,s átalakítják nyílt utcák­ká. Tovább folytatják a ta­lajkútak létesítését és telje­síteni kívánják a lakosság ré­gi kérését: megépítik a Bo­állapotban lévő lakóházat több mint 1 millió forintos költséggel akarják tataroz­tatni. Az üjszegedi utcákban tovább bővítik a közvilágí­tási hálózatot, a Bérkert ut­cában az autóbuszjárat biz­tosítása érdekében több száz­ezer forintot fordítanak a kö­vesét kiszélesítésére. Tizen­két közvilágítási lámpát kí­vánnak felszerelni Újszege­den főleg az Asztalos utcá­ban és Űjszeged déli részében. A Valéria tér parkosítására — amely ugyancsak nagyon időszerű! — 100 ezer forintot irányoztak elő és külön 50 ezer forintot a tér berende­zéseire. Négy kútkifolyó építését is számbavették, ter­mészetesen több helyen szá­mítanak a lakosság társadal­mi munkájára. »Apró" feladatokra is gon­dolt az I. kerületi tanács vkg. csoportja, — olyanra, mint a Kazinczy utcai bölcsőde rossz kerítésének kijavítására, vagy az iskoláik, a napközi ottho­nok felszerelésének pótlása, amelyekre több százezer fo­rintot akarnak költeni. Par­kettázzák majd a tiszaparti általános iskola tornatermét, bővítik az újszegedi Novem­ber 7. Kultúrotthon színpadát, ugyanoda klubtermet építe­nek. Külön említésre méltó a tervjavaslatból az újszegedi körzeti orvosi rendelő létesí­tése, amelyre 130 ezer forin­tot irányoztak elő. Ugyancsak körzeti orvosi rendelőt kíván az I. kerületi tanács létesíte­ni a Belváros II. körzetben. Hogyan készülünk a második ötéves terv A Szegedi Szőrme- és Bőrruhaké­szítő életében nagyfontosságú az az építkezés, amelyet már régebben meg­kezeltek. Lassan majd a falaik is ma­gasodnak. Az üzem teljesen új épület­be költözik, a meglévőt pedig — amely­ben most a termelés folyik — zöm­mel raktarnak használják majd. Az új épületben — amely mintegy hétmillió íor ntos költséggel létesül — a réginél sokkal kényelme­sebb, jobb körülmények 1között foly­hat a munka. A tervek szerint a kö­vetkező év június 30-ig már az új épü­let falai között termelnek. Az új épü­letben a gyártás egyes folyamata ösz­szefüggő lesz és szorosan egymáshoz kapcsolódik. Ez a tény is alapot ad ahhoz, hogy ötéves tervünk első esz­tendejében eddig soha nem tapasztalt sikerek szülessenek a Szőrme- és Bőr­ruhakészítőben. S nemcsak arról váltanak okos sza­vakat, nemcsak azt tervezgetik, mi­képpen rendezzék el a gyártást az új épületben, hanem elsők között azt, milyen felkészültséggel lássanak hoz­zá az 1956-os év első hónapja, első negyedéves tennivalóihoz. Ezt elérni csak úgy tudják itt és minden más üzemben, ha az ez évi terv minden mutatójánák eleget tesznek. Nézzük, hogyan áll ez? Export hotelezottsógiiket több nappal a határidő előtt akarják teljesíteni. Tervük többi részének is maradéktalanul eleget kivannak tenni. A belföldi szükségletek, igények ki­elégítésének segítése mellett az export A Szőrme- és Bőrruhcrkészífőben lelyetőségek jobb kihasználására is gondolnák. Ez is nagyon fontos. Kü­lönféle kabátokat készítettek, ame­lyet majd hazánk külkereskedelmi szerve Nyugat-Németországban is be­mutat. Belföldi használatra tervezik műbőr-kábátok, különleges gyermek tiroli nadrágok készítését is. Az üzem termelékenységében, ön­költségében bizonyos egyenetlenségek, időközi visszaesések jelentkeznek. A harmadik negyedévben a termelékeny­ségi mutatót nem érték el. Az önkölt­ségben — amely legdöntőbben az anyagtakarékosságból adódik — a harmadik negyedévben igen jó az eredmény. A tervezett 4.6 százalék helyett 6.6 százalékkal csökkentették az önköltséget. Az első félévben azon­ban a tervezetten felül, magasabb ön­költséggel dolgoztak. Ez arra vall, hogy a termelés egyenletessége, üte­messége, műszaki megalapozottsága nem mindig volt megfelelő. Ezen ja­vítani kell és ákarnak is javítani. Őszintén meg kell mondani, hogy a gazdaságos termelésért elengedhetlen lenne az, hogy az üzemben legalább egy hónapra előre tudják, milyen anyagból kell dolgozniok. Így sokkal gazdaságosabban tudnának termelni, s nem 1kellene olyan bőrökből gyerek­kabátot szabni, amelyekből férfi-ka­bátot tudnának. így nyilvánvaló, ke­vesebb lenne a hulladék, több a fel­használt anyag. Ezért elsősorban a Könnyűipari Minisztérium Bőr- és Cipőipari Igazgatóságának kell intéz­kedni, késedelem nélkül. A Szőrme- és Bőrruha dolgozói né­hány hónap alatt közel száz javasla­tot tettek a termelés megjavítására. Ezéknek zömét hasznosítják. Az üzem vezetőinek továbbra is feladatuk, hogy nagy gonddal és szeretettel segítsék a dolgozók javaslatainak még szélesebb kibontakoztatását. Helyesen, a dolgo­zók javaslatainak segítségével elké­szült a következő év első negyedére a műszol*i intézkedési terv. Sok hasznos gyalkorlati intézkedés já­rul majd hozzá a termelés előrehala­dásához. Például Rimár Gábor, a min­ta-műhely vezetője — aki nem is olyan régen munkásként dolgozott az üzemben —, a bárány- és juhbőrök rámázásánál, illetve nyújtásánál a ré­ginél jobb technológiát dolgozott ki. Eljárásával az üzem egy év alatt 500 ezer forintot takaríthat meg. ** A Szegedi Ruhagyárban hatalmas eredménnyel alkalmazzák a szinkron­szalagokat. Lényegük a többi között, hogy gyorsan „át tudnák állni", eg'y< egy új cikk gyártásakor. A szinkron­szalag szervezését a Szőrme- és Bőr­ruhakészítőben is alkalmazni akarják. Galotti elvtárs, a Szőrme- és Bőrruha­készítő igazgatója, aztán az üzem mü­szalki vezetője, Véber elvtárs már járt is a Ruhagyárban, s a helyszínen sze­reztek tapasztalatokat. Csütörtökön délután az üzemben műszaki tanácskozás volt. Ez is azt cé­lozta, hogy az idei feladatokat jól el­végezzék, jól felkészüljenek a második ötéves terv megkezdésére. Nem kétsé­ges, hogy a helyesebb, jobb eljárások alkalmazása, a gondos műszaki elő­készítés a Szőrme- és Bőrruhakészítő­ben is meghozza a várt eredményt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom