Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-02 / 283. szám

VÍLAG AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL évfolyam, 283. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: AZ ENSZ KÜLÖNLEGES POLITIKAI BIZOTTSAGA MEGKEZDTE AZ ÜJ TAGOK FELVÉTELÉNEK VITÁJÁT (2. oldal) ESTE A SZEGEDI MUNKÁS SZÍNJÁTSZÓ STÚDIÓBAN (3. oldal) A TESTVÉRPARTOK TAPASZTALATAIBÓL (2. oldal) Péntek, 1955. december 2. fiz íróasztal illúziója és a politechnikai képzés (N. F.) Mikor az elmúlt években a gimnáziumokból egyre több végzett hallgatót irányítottak az iparba, sok szülő és diák csalódottnak érezte magát. Miben csalódtak ezek az emberek s mi volt tévhitük oka? Amiben csalódtak, azt röviden két szóban lehet megfogalmazni: az íróasztal illúziója. A csalódás okát pedig ott kell keresnünk, ahonnan ez az illúzió eredt: a Magyarországon közel tizenegy éve összeomlott társadalmi rendben, a kapitalizmusban. A gimnáziumoknak a Ferenc Józsefi és a Horthy idők Magyarországán szűk kasztjellege volt. A kasztjelleg nemcsak abban nyilvánult meg, hogy az uralkodó osztályok és az őket szolgáló hivatalnok-réteg gyermekeit képezte túlnyomóan ez az iskolatípus, hanem abban is, hogy az uralkodó rétegek szolgálatára, hivatalnokoskodásra nevelt. Az érettségi az íróasztal jogát jelentette, bár e jog érvényesítéséhez a gyakorlatban nélkülözhetetlen volt a protekció is. S hogy ez a jog olyan varázserőre tegyen szert, amelv által sok ember előtt még ma is az egyedül üdvözítő életformának tűnhet fel, ahhoz egy olyan kor szelleme segítette, mely végtelenül lebecsülte a fizikai, a technikai s általaiban a társadalom fenntartásához szükséges munkát. Élő bizonyság arra, hogy az emberek) gondolkodásmódja sok esetben mennyire utána kullog életfeltételeiknek, az a tény, hogy még ma is találkoznunk olyan szülőkkel és diákokkal, akik a gimnáziumi érettségit kizárólag a hivatali íróasztalhoz való belépőjegynek tekintik, holott ma már az íróasztal cseppet sem rangosabb az esztergapadnál. S A gimnázium — az az iskolatípus, amely legnagyobb súlyt helyez az általános műveltség kialakítására — nem speciális életpályára nevel. Olyan embereket feladata nevelni, akik az élet bármely területén megállják helyüket, mert általános ismereteik és általánosan kifejlesztett gyakorlati képességeik folytán (könnyen bekapcsolódhatnak egy-egy munkaterület sajátos feladatainak megoldásába, éppen arra a munkaterületre, ahol szükséglet mutatkozik. A gimnáziumi oktatás e feladatai előtérbe állitják a politechnikai képzést, amely a fizikai-technikai munkák képességeinek kifejlesztését célozza. Korántsem szakmunkás-képzést jelent, de nem merülhet ki a szakköri barkácsoló munkában sem, bár a szakkörök is elősegíthetik e képességek fejlesztését. A nevelés és oktatás valamennyi területe elősegítheti a politechnikai képzést, amely a kommunista nevelés egyik nélkülözhetetlen részével: a munkára való neveléssel szoros kapcsolatban áll. A régi kasztjellegű gimnáziummal szemben a mai gimnázium kialakuló arculatát éppen a munkához való viszonynak kell legtisztábban megkülönböztetnie. Míg a régi iskola a fizikai munka lebecsülésére, kiváltság-tudatra nevelt, ma a fizikaitechnikai munka becsületét kell mindenekelőtt a tanulókban kifejleszteni. Ez a tevékenység az általános iskolától az egyetemig az oktatás és a nevelés valamennyi területére kiterjed, mégis legkonkrétabb formája a politechnikai oktatás, a képességek kialakítása, és a gyakorlat. Hogy állnak e téren a gimnáziumok, miután miniszteri rendelet irányította e fontos területre pedagógusaink figyelmét? Első lépésként — nagyon helyesen — maguk a tanárok kapcsolódtak be a politechnikai ismeretek megszerzésébe. Hiszen tanítani csak tapasztalat alapján lehet. Ugyanakkor szakkörök munkáját is a gyakorlathoz közelítették. Röviden ezek az eddigi eredmények. A tervek pedig arra irányulnak, hogy a tanárok vezetésével a diákok is résztvehessenek a műhely ismeretek megszerzésében. Erre egyelőre kevés gyakorlati lehetőség mutatkozik. A technikumok műhelyeinek talán elég helyük sincs a gimnáziumok tanulói számára.. Emellett nem valószínű, hogy az üzemi költségekre elegendő fedezetet tudnának biztosítani az oktatási szervek. A politechnikai oktatás erősítését célzó miniszteri rendelet a társadalmi segítségre is hivatkozik. Következő öjéves tervünk nagy súlyt helyez az ipar, s az iparbán a technika fejlesztésére. Ez azt jelenti, hogy sok új munkaerő kell majd az iparba, éspedig jólképzett, fejlett képzettségű, művelt munkaerők. Hiszen a fokozott gépesítés, az automatizálás, a technikai-tudományos fejlődés egyre műveltebb munkaerőket igényel. Ezért az üzemeknek közvetlen érdeke a politechnikai oktatás támogatása, hiszen ezáltal képezhetnek a növekvő igényeknek megfelelő munkaerőket. Az üzemek vezetői helyesen tenriék, ha megvizsgálnák, milyen módon segíthetik elő a politechnikai képzést, akár egy-egy kiselejtezett géppel, valamilyen munkába való bevonással, vagy más lehetséges módon. Az üzemek segítsége nélkülözhetetlen a politechnikai oktatás fejlesztésében, a technika megismertetésében, a fizikai munkát értékelni képes, megbecsülő tanulók nevelésében. A politechnikai képzés nagy feladatokat ró pedagógusokra, szülőkre, diákokra, az üzemek vezetőire és dolgozóira, egész társadalmunkra. Ma már világosan látható, hogy az íróasztal joga egy letűnt társadalmi rend tarthatatlan illúziója. Rá kell ébreszteni minden tanulót és szülőt az íróasztal és az esztergapad egyenjogúságának érzetére. A szellemi munka iránti képességük mellétt, az életünk alapjót jelentő fizikai munka iránt is ki kell fejleszteni a képességeket, hogy minden érettségiző szilárd lábakon állhasson meg az életben, ahol szükség lesz rá. Készülnek a kerületek községpolitikai tervei Az 1955. évi községpolitikai tervek — az elmúlt esztendő végén a tanácsok újjáválasztása, a kerületi tanácsok megalakulása miatt — csak áprilisban nyertek végleges formát. Ez a késői tervkészítés is egyik oka annak, hogy az ez évi községpolitikai tervfeladatok eddig csak a kerületekben 75—80 százalékig valósultak meg. Egy esztendőről szóló tervet csak a megelőző évben lehet gondosan, előrelátóan elkészíteni. Éppen ezért a kerületi és a városi tanácsok — a városi tanács végrehajtó bizottságának határozata értelmében — december 5-ig készítsék cl az 1956. évi községpolitikai tervjavaslatot. Négy új tantermet kap a Petőfi-telepi II. iskola A II. kerületi tanácsnál még kezdeti stádiumban van a jövő évi községpolitikai terv készítése, de ha a sok-sok javaslatba, — amelyet a lakosság bejelentései alapján gyűjtöttek össze —, beletekintünk. akkor kicsillan az a törekvés, hogy valóban a legfontosabb feladatok megvalósítását vették számításba. Sok mindent kap Petőfi telep, Szegednek egykor elhanyagolt városrésze: rendbehozzák a VIII. utcában a körzeti orvosi rendelőt, az Üj-Petőfi telepi rendelő mellé 30 ezer forintos előirányzattal fogászati rendelő is létesül. Egyik legjelentősebb javaslat a Petőfi telepi II. iskolának bővítése négy tanteremmel. Szinte minden óvoda, iskola »kap valamit" — ahogy mondják a kerületi tanácsnál szeretettel, hisz arra törekednek. hogy valóban a kerületi tanács keze mindenütt látszék a városrészben. Ügy tervezik: 400 ezer forintot fordítanak a tégla gyalogjárdákra a kerületben — főleg a Béke telepen és a Petőfi telepen van a járdák kijavíÚjj körzeti orvosi rendelő épül Újszegeden Amint már a Délmagyar- részén lévő betonjárdák beország hírül adta, az I. kerü- fejezésére s külön ötvenezer leti tanácsnál igen előreíá- forintot a liget karbantartátóan foglalkoztak a Jövő évi sára. községpolitikai terv előkészí- A Béke utcában, a Töltésével: a végrehajtó bízott- buchin sugárúton, a Kölcsey ság az állandó bizottságok el- utcában több idömarta, rossz Ilökfiinck mól* ÓllotMN+Kon lÓuÁ 1 Q lrf\V» Q "7 Q t létesíteni ismét a következő esztendőben a II. kerületben; például a Béke telepi óvoda elé, Petőfi telepre, az öthalmi dűlőbe, stb. Ki akarják javítani az öthalmi utat és Petőfi telepen, amerre az autóbusz jár, kiszélesítik az úttestet. A Petőfi telepi és a rókusi kultúrotthon felszerelését korszerűsítik, bevezetik a székháti iskolába a villanyt. A Béke telepi iskola előtt, az Etelka sorom játszóteret létesítenek, — hogy csak néhány dolgot említsünk meg a II. kerületi tanács jövő évi községpolitikai tervjavaslataiból. bevonásával már meg is tárgyalta a vkg. csoport tervjavaslatát és módosításokkal azt elfogadta. Az előzetes tervszámokat megkapták a tanácsok, s az ez esztendei községpolitikai terv összegének és a lakosság javaslatainak, figyelembevételével valóban ki lehet dolgozni az 1956. évi községpolitikai tervet. Igen jelentős az I. kerületi tanácsnak az az elhatározása, hogy a város lakosságának régi kívánságát teljesíti: felújítja a felsőtiszaparti kocsiútat. Erre közel félmillió forintot akarnak fordítani. Főleg Üjszegeden. mintegy tíz utcában, salak-gyalogjárdát akarnak építeni. 250 ezer forintot irányoztak elő az üjszegedi liget középső Megépítik a bodoni lejárót A III. kerületben is igen gondosan megvizsgálták a lakosság bejelentéseit, hogy a legfontosabb feladatokat vegyék be a községpolitikai tervbe. Parkosítani akarják a Kálvária teret, mégpedig oly módon, hogy a kápolna előtti részt meghagynák eredeti formájában, a középső részen gyermekjátszót létetására nagy szükség. Leg- . sítenek, azonkívül külön alább 25 új közvilágítási lámpát akarnak felszerelni jövőre. A lakosság kérése nyomán tervbevették a Retekés a Kereszt utca nyílt árkainak megszüntetését és helyettük zárt csatornát építenek. E tervjavaslat megvalósítására már a lakosság felajánlotta társadalmi munkáját. Több kútkifolyót akarnak kis ligetet alakítanak a pihenők részére. Üj vegyi eljárással földből állandó kemény kerékpárutat akarnak létesíteni Alsóváros és Mihálytelek között. A Tisza Lajos utcában az aszfalt gyalogjárdát meghosszabbítják egészen a Sárkány utcáig. A Mátyás téren, a Földműves utcában, a Sárkány utcában nehéz kocsiútat létesítenek doni lejárót. az autóbusz számára, amely majd Gyálára is kijár. Ugyanitt gyalogjárda is létesül egész a Vadkerti térig. ötven új közvilágítási lámpát akarnak felszerelni a kerületben: elhelyezésüknél elsősorban figyelembe veszik azt, hogy melyik utcákból járnak zömben a dolgozók hajnalban vagy esetleg késő este a gyárakba, öt kútkifolyó létesítését vették számba. A Sárga-bányai utat meg akarják szüntetni és a töltésen jó talajutat akarnak létesíteni. Mihályteleken több zsákutcát . megszüntetnek,s átalakítják nyílt utcákká. Tovább folytatják a talajkútak létesítését és teljesíteni kívánják a lakosság régi kérését: megépítik a Boállapotban lévő lakóházat több mint 1 millió forintos költséggel akarják tataroztatni. Az üjszegedi utcákban tovább bővítik a közvilágítási hálózatot, a Bérkert utcában az autóbuszjárat biztosítása érdekében több százezer forintot fordítanak a kövesét kiszélesítésére. Tizenkét közvilágítási lámpát kívánnak felszerelni Újszegeden főleg az Asztalos utcában és Űjszeged déli részében. A Valéria tér parkosítására — amely ugyancsak nagyon időszerű! — 100 ezer forintot irányoztak elő és külön 50 ezer forintot a tér berendezéseire. Négy kútkifolyó építését is számbavették, természetesen több helyen számítanak a lakosság társadalmi munkájára. »Apró" feladatokra is gondolt az I. kerületi tanács vkg. csoportja, — olyanra, mint a Kazinczy utcai bölcsőde rossz kerítésének kijavítására, vagy az iskoláik, a napközi otthonok felszerelésének pótlása, amelyekre több százezer forintot akarnak költeni. Parkettázzák majd a tiszaparti általános iskola tornatermét, bővítik az újszegedi November 7. Kultúrotthon színpadát, ugyanoda klubtermet építenek. Külön említésre méltó a tervjavaslatból az újszegedi körzeti orvosi rendelő létesítése, amelyre 130 ezer forintot irányoztak elő. Ugyancsak körzeti orvosi rendelőt kíván az I. kerületi tanács létesíteni a Belváros II. körzetben. Hogyan készülünk a második ötéves terv A Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő életében nagyfontosságú az az építkezés, amelyet már régebben megkezeltek. Lassan majd a falaik is magasodnak. Az üzem teljesen új épületbe költözik, a meglévőt pedig — amelyben most a termelés folyik — zömmel raktarnak használják majd. Az új épületben — amely mintegy hétmillió íor ntos költséggel létesül — a réginél sokkal kényelmesebb, jobb körülmények 1között folyhat a munka. A tervek szerint a következő év június 30-ig már az új épület falai között termelnek. Az új épületben a gyártás egyes folyamata öszszefüggő lesz és szorosan egymáshoz kapcsolódik. Ez a tény is alapot ad ahhoz, hogy ötéves tervünk első esztendejében eddig soha nem tapasztalt sikerek szülessenek a Szőrme- és Bőrruhakészítőben. S nemcsak arról váltanak okos szavakat, nemcsak azt tervezgetik, miképpen rendezzék el a gyártást az új épületben, hanem elsők között azt, milyen felkészültséggel lássanak hozzá az 1956-os év első hónapja, első negyedéves tennivalóihoz. Ezt elérni csak úgy tudják itt és minden más üzemben, ha az ez évi terv minden mutatójánák eleget tesznek. Nézzük, hogyan áll ez? Export hotelezottsógiiket több nappal a határidő előtt akarják teljesíteni. Tervük többi részének is maradéktalanul eleget kivannak tenni. A belföldi szükségletek, igények kielégítésének segítése mellett az export A Szőrme- és Bőrruhcrkészífőben lelyetőségek jobb kihasználására is gondolnák. Ez is nagyon fontos. Különféle kabátokat készítettek, amelyet majd hazánk külkereskedelmi szerve Nyugat-Németországban is bemutat. Belföldi használatra tervezik műbőr-kábátok, különleges gyermek tiroli nadrágok készítését is. Az üzem termelékenységében, önköltségében bizonyos egyenetlenségek, időközi visszaesések jelentkeznek. A harmadik negyedévben a termelékenységi mutatót nem érték el. Az önköltségben — amely legdöntőbben az anyagtakarékosságból adódik — a harmadik negyedévben igen jó az eredmény. A tervezett 4.6 százalék helyett 6.6 százalékkal csökkentették az önköltséget. Az első félévben azonban a tervezetten felül, magasabb önköltséggel dolgoztak. Ez arra vall, hogy a termelés egyenletessége, ütemessége, műszaki megalapozottsága nem mindig volt megfelelő. Ezen javítani kell és ákarnak is javítani. Őszintén meg kell mondani, hogy a gazdaságos termelésért elengedhetlen lenne az, hogy az üzemben legalább egy hónapra előre tudják, milyen anyagból kell dolgozniok. Így sokkal gazdaságosabban tudnának termelni, s nem 1kellene olyan bőrökből gyerekkabátot szabni, amelyekből férfi-kabátot tudnának. így nyilvánvaló, kevesebb lenne a hulladék, több a felhasznált anyag. Ezért elsősorban a Könnyűipari Minisztérium Bőr- és Cipőipari Igazgatóságának kell intézkedni, késedelem nélkül. A Szőrme- és Bőrruha dolgozói néhány hónap alatt közel száz javaslatot tettek a termelés megjavítására. Ezéknek zömét hasznosítják. Az üzem vezetőinek továbbra is feladatuk, hogy nagy gonddal és szeretettel segítsék a dolgozók javaslatainak még szélesebb kibontakoztatását. Helyesen, a dolgozók javaslatainak segítségével elkészült a következő év első negyedére a műszol*i intézkedési terv. Sok hasznos gyalkorlati intézkedés járul majd hozzá a termelés előrehaladásához. Például Rimár Gábor, a minta-műhely vezetője — aki nem is olyan régen munkásként dolgozott az üzemben —, a bárány- és juhbőrök rámázásánál, illetve nyújtásánál a réginél jobb technológiát dolgozott ki. Eljárásával az üzem egy év alatt 500 ezer forintot takaríthat meg. ** A Szegedi Ruhagyárban hatalmas eredménnyel alkalmazzák a szinkronszalagokat. Lényegük a többi között, hogy gyorsan „át tudnák állni", eg'y< egy új cikk gyártásakor. A szinkronszalag szervezését a Szőrme- és Bőrruhakészítőben is alkalmazni akarják. Galotti elvtárs, a Szőrme- és Bőrruhakészítő igazgatója, aztán az üzem müszalki vezetője, Véber elvtárs már járt is a Ruhagyárban, s a helyszínen szereztek tapasztalatokat. Csütörtökön délután az üzemben műszaki tanácskozás volt. Ez is azt célozta, hogy az idei feladatokat jól elvégezzék, jól felkészüljenek a második ötéves terv megkezdésére. Nem kétséges, hogy a helyesebb, jobb eljárások alkalmazása, a gondos műszaki előkészítés a Szőrme- és Bőrruhakészítőben is meghozza a várt eredményt.