Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-31 / 307. szám

DELMRGY9R0RSZAG 9 >*r Szombat, 1955. december 31. w Ázsia népeinek évafosnak kell lenniök az angol és amerikai monopolisták „segítségéver' szemben ÍV. Sx. Hruscsov beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának december 29-i ülésen Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Taná­csának december 29-i ülésén — mint tegnapi számunkban is közöltük — N. A. Bulga­nyin és N. Sz. Hruscsov elv­tánsak beszámoltak indiai, burmai és afganisztáni uta­zásaikról. Beszéde során Hruscsov elvtárs többek között beszélt arról, hogy a Szovjetunió az olytr államokban, mint az Indiai Köztársaság, a Burmai Unió és Afganisztán, a világ­békéért folyó harcban egyen­jogú barátot lát. — A mi véleményünk — állapította j meg Hruscsov elvtárs — és •zon országok vezetőinek vé­leménye, amelyeket megláto­gattunk, nem tér el a béke­harc kérdéseiben. Márpedig ezek a kérdések a legfonto­sabbak és megoldásuk az egész emberiség létérdeke. Indiai, burmai és afganisz­táni utazásunk, valamint a szovjet—Indiai, a szovjet— burmai és a szovjet—afgán tárgyalások eredményei — ál­lapította meg ezután Hrus­csov elvtárs — a béke min­den hívében jó benyomást keltettek. Utazásunkat azon­ban egyes országokban né­hány, köztük hivatalos sze­mély ellenszenvvel, sőt nyíl­tan ellenségesen fogadta, vad kirohanásokat intézett elle­nünk. Ez főképp Angliában és az Amerikai Egyesült Ál­lamokban tapasztalható. Mi újat mondtunk a gyarmato­sítókról és a gyarmati rend­szerekről, miért keltettek ki­jelentéseink ilyen dühöt a gyarmatosítók és prókátoraik körében? Hiszen közismert és vitathatatlan adatokat sora­koztattunk fel. Hiszen tény például az, hogy az angol gyarmatosí­tók — nem a nép, hanem éppen a gyarmatosítók! — majdnem két évszázadig uralkodtak Indiában és hosszú ideig elnyomták Burma és Afganisztán né­peit. A gyarmatosítók olykor szeretik azt mondani, hogy nekik nagy történelmi szere­pük van a civilizáció terjesz­tésében. Ezekkel a dajkame­sékkel együgyű, vagy túlsá­gosan hiszékeny embereket akarnak elszédíteni, akik nem ismerik a történelmet. Az angol gyarmatosítók talán csakugyan fejlesztették a néptömegek kulturáját a meghódított országokban, se­gítettek ezeknek az országok­nak iparuk megteremtésében, tudományuk fejlesztésében, a nép jólétének emelésében? Nem. az angol gyarmatosítók rablók voltak a szó szoros ér­telmében. Fosztogatták eze­ket az országokat és nagyon is hátráltatták fejlődésüket. A gyarmatosítók nem Anglia és nem az angol nép. Az angol gyarmatosítóié so­hasem kapnak jogot arra, hogy azonosítsák magukat Anglia népével. A mi beszé­deinkben nem volt semmi olyasmi, ami bármiben ls sértette volna Angliát vagy az angol népet. Mi mélységesen tiszteljük a tehetséges és békeszere­tő angol népet és barát­ságban akarunk élni vele. (Hosszantartó taps.) Semmi sértőt vagy bántót nem mondtunk az angol kor­mányról sem. De elítéljük a gyarmati rendszert és úgy véljük, hogy minél előbb vé­geznek vele, annál jobb lesz, mert ez mélységesen igaz­ságtalan, embergyűlölő rend­szer. Minél előbb megszaba­dulnak tőle a gyarmati or­szágok népei, önnél jobb lesz. kapcsolatainak kárára akarjuk sük a fegyverkezési hajsza fejleszteni és erősíteni a baráti iegiázasabb híveit, emlékez­knpcsolatokát. Minden állammal tetnünk kell a legújabb szov­való barátságot akarunk. Min-, jet hldrogénbombával nemrég dig őszintén a minden ország-; végzett kísérletek eredrné­gal való, köztük a kapitalista nycire. országokkal való barátságra tö- E fegyver robbanóereje, rekedtünk és törekszünk, így mint már közölték, sok mH­szeretnénk barátságban élni a! "ó tonna közönséges rob­legcrősebb kapitalista országok-! banóanyag robbanóerejevei kai, az Amerikai Egyesült Álla- j ÍT íel <* jelentősen fokoz­mokkal, Angliával és Francia-j hat6> országgal. ; Ml továbbra is azt akarjuk, Ha ezt elérnénk — és ez j hogy tiltsák be az atom- és főként nem tőlünk, hanem j hidrogénfegyver minden faj­az Egyesült Államok, Ang-j tájának előállítását, kipróbá­lta és Franciaország kor-1 lását és alkalmazását. Aki mányitól és népétől függ, 1 azonban ezt ellenzi, az ne íe­ez megteremtené a két | ledkezzék meg az említett kí­rendszer valóban békés! serietek eredményeiről. (Vi­egymás mellett élésének és; haros tap6 > " versenyének feltételeit. I N. Sz. Hruscsov ezután N. Sz. Hruscsov a továbbiak-! Eisenhower elnöknek, Dulles ban vázolta, hogyan született külügyminiszternek és más meg „Genf szelleme", majd a amerikai szemelyisegnek a leszerelés kérdéséről beszélt — A leszerelés néhány el­lenfele abból a hamis feltéte­lezésből indul ki, hogy ők valamiféle erőfölénnyel ren­delkeznek és ezért nem elő­nyös számukra a leszerelés. Senkit sem akarunk meg­félemlíteni, annál kevésbé akarunk dicsekedni hadi­technikai eredményeinkkel — mondotta Hruscsov elv­társ —. Ellenben, hogy lehűt­amerikai népi demokratikus országok népeihez intézett úgynevezett „karácsonyi üzeneteiről" be­szélt. Ezek az üzenetek — mon­dotta — sehogy sincsenek összhangban „Genf szelle­mével", durva beavatkozást jelentenek olyan szabad és szuverén államok belügyei­be, amelyek tagjai az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének. Kik is küldik a „karácsonyi üzeneteket"? Miért sértődnek meg a gyarmatosítók ? Tudjuk, hogy a gyarmato- Némely áruból egyelőre még kc­sítók nem azért sértődnek meg, mert nyilatkozataink­ban elítéljük a gyarmatosí­tók indiai és burmai régi te­vékenységét. Amikor valamiképpen iga­zolni igyekeznek elődeiknek a gyarmati és a függő or­szágok népeit elnyomó tevé­kenységét, a gyarmatosítók mostani állásait igyekeznek fenntartani és ezek ats állá­sok még mindig erősek. Hisz a gyarmatosítóknak még ma is sok gyarmatuk van. A továbbiak során N. Sz. Hruscsov foglalkozott Dul­lesnak és Cunha portugál külügyminiszternek a goai kérdésben tett nyilatkozaté­val és ennek során bebizo­nyította, milyen nevetséges Dulles amerikai külügymi­niszter nemrég tett azon ki­jelentése, hogy Goának azért kell Portugáliához tartoznia, mert a portugálok már 400 évvel ezelőtt elfoglalták. Ilyen alapon — mondotta Hruscsov elvtárs — Dulles­nek is angol alattvalónak kellene lennie, mivel az Egyesült Államok 250 év­vel ezelőtt angol gyarmat volt. Beszéde következő részében Hruscsov elvtárs beszélt az amerikai segítség lényegéről, amely azonban nem segítség, hanem könyöradomány, amely szolgai feltételekhez van kötve. A Szovjetunió — mondotta Hruscsov elvtárs — elitéli ezt a politikát. A Szovjetunió az összes orszá­gokkal való kölcsönös kap­csolatát az egyenjogúságra és a kölcsönös előnyökre, a más országok belügyeibe va­ló be nem avatkozásra ala­vesebbet termelünk, mint amennyi az ország növekvő szükségleteinek kielégítéséhez kell. És mégis, ennek ellenérc kötelességünknek tartjuk, hogy megosztozzunk barátainkkal. Barátaink látják, hogy ön­zetlen segítséget kapnak tőlünk belső erőforrásaink felhasználásával. Baráta­ink ezt feltétlenül értéke­lik, mert ez becsületes szándékainkat bizonyítja. A monopolistáknak ilyen körül­mények között valahogyan át kell állitódniok. Egyes józanabb burzsoá személyiségek most arról beszélnek, hogy fokozni keli n gazdasági segítséget, amelyben a tőkés országok az elmaradott országokat részesítik. Meg lehet érteni ezeknek az üzeneteknek a szerzőit, hi­szen eléggé tekintélyes cége­ket képviselnek. Vegyük pél­dául e csoport olyan hírhedt képviselőjét, mint Harriman urat. Ismeretes, hogy sok milliója van. A többiek is nem csekély tőkével rendel­keznek, többel vagy keveseb­bel, isten tudja, mi nem szá­moltuk/de ha kevesebb mil­liójuk van, mint Harriman­nak, minden bizonnyal sze­retnék, ha több lenne, mint neki. (Élénkség a teremben). Harriman úr azonban azt akarja, hogy a népi demokra­tikus országokba ne csak a kapitalisták térjenek vissza, hanem maga is láthatólag továbbra is garázdálkodni sze­retne Magyarország gazdasá­gi életében, ahogyan ezt az­előtt tette, mielőtt Magyar­országon megvalósult a népi demokrácia hatalma. De a régihez való visszaté­rés nincs. Semmilyen karácsonyi üze­net nem segít sem a földes­urakon, sem a kapitalistá­kon, sem a bankárokon, sem a nagykereskedőkön, sem más kizsákmányoló­kon, akiket a népi demo­kratikus államok dolgozói kiűztek országukból. (Viharos, hosszantartó taps.) Egyes burzsoá újságírók ben­nünket próbálnak a „genfi szel­lem" megsértésével vádolni. Pa­naszkodnak, hogy beszédeink­ben azt mondjuk, hogy a marxizmus—leninizmus tanítása győzni fog. De vajon ez sérti a „genfi szellemet?'1 Ha egyes személyiségek a „genfi szellem" megsértésének tartják azt a meggyőződésünket, hogy a győzelem a szocializmusé lesz, a marxizmus—leninizmus tanításáé, úgy ezek a személyi­ségek szemmelláthatóan helyte­lenül fogják fel i,Genf szelle­mét"; Emlékezniük kellene rá, hogy mi sohasem mond­tunk le és nem mendunk le eszméinkről, a kommu­nizmus győzelméért vfvott harcról. Ideológiai leszere­lést sohase várjanak tő­lünk. (Viharos, hosszan tar­tartó taps.) A Kominform és a nyugati államok N. Sz. Hruscsov ezután a gó érdekeit juttatják kifejezésre ! Szovjetunió békcpolitikája idei és védelmezik. A kommunizmus ellenségei­Ez nem rossz dolog Nyújtsanak ' főosemé„yei, ismCrtette, majd a tőkés országok ilyen segítse- l)cfpjczósü, foglalkozott a Kom­get. munista és Munkáspártok Tájé­koztató Irodája további fennál­lásának kérdésével, amely irodát — mint mondotta — Nyugaton Kominformnak nevezik. Hiszen, ha nem volna Szovjet­unió, nyújtnnának talán a mo­nopolista körök és az imperia­lista államok segítséget az elma­radott országoknak? Természe­tesen nem. ilyesmi azelőtt soha-' voll (Élénkség a teremben. ^^^^^^^^^ v B I Indiában a külföldi újságírók igen gyakran kérdezték tőlünk Tulajdonképpen semmi ok e kérdés felvetődésérc. De Taps.) Mondottam már, hogy a kapitalista értelemben vett ügynevezett "Ingye­nes* segítség a valósiéban — Miért nem szüntetjük meg a nek nemcsak a Kominform nem tetszik. Sokkal kevésbé tetszik ne­kik az a vitathatatlan tény, hogy a kommuniz­mus mindent legyőző taní­tása évről évre egyre több és több embert hódít zász­laja alá minden országban. Kominformot? Nem lehetne-e (Hosszantartó taps.) azoknak a rabságba dönté- megbüntetni más országokban a kommunista párt tevékenysé­gót? sére vezethet. akiknek nyújtják, ha ezekben az országokban válogatás nél­kül kezelik az ilyen segít­séget. Arany ömlik Iránból az angol —amerikai, holland és francia embereknek: bnnkok pincéibe. Irán népei pe­dig szükséget szenvednek. Ezek a bankok „segítséget" nyújtanak Iránnak, viszont potom áron cl­bnrácsolják az iráni kőolajat és gazdagodnak az iráni nép Ínsé­gén és nyomorán. Nem mond­Ijuk Ázsia népeinek, hogy ne azt n Mások is kérdezték ezt tő­lünk. Mi ezt mondottuk ezeknek az Miért nem javasolják a Szocialista Internacionálé feloszlatását? Miért nem ajánlják a kapitalisták különféle nemzetközi egye­sületcinek megszünteté­sét? Erre semmit sem tudtak vá­f eltételek nélkül tesszük ezt. Nincs felesleges tőkénk. Gazda­ságunk terv szerint működik. Nem érdekűnk a tőkeexport, sem az áruexport, hiszen annyi árut termelünk, amennyi or­szágunknak, szövetségeseinknek A kommunista pártot nem le­het rákényszeríteni, hogy eláll­jon a munkásosztály, a nép ér­dekeinek védelmétől, mert a kommunista párt a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság igazi vezére, a nép vezére és a nép életbevágó érdekeinek hor­dozója. (Viharos taps.) A kommunista pártok az egész világon, a Szovjetunió Kommunista Pártjának példá­ját követve, minden tevékeny­ségüket elválaszthatatlanul ösz- ; szekapcsolják a munkásosztály létfontosságú érdekeivel, a nép erdőkéivel. Ez nem tetszik azok­nak, akik mindörökre el szerct­F.zcknck Megtartották a III. Békekölcsön ötödik sorsolását A ni: Békekölcsön ötödik sorsolását — az év utolsó állam­kölcsön húzását — pénteken dél­után bonyolították le Székesfe­hérvárott, a városi kultúrház színháztermében. Ez alkalommal 137.850 kötvényt sorsoltak ki, ."9.613.400 forint értékben nye­reménnyel és névértékben. A sorsolást Bujdosó Imrének, a Fejér megyei Tanács végrebaj- j tó bizottsága elnökének ünnepi beszéde előzte meg, majd Tar­jáit Endréné, az OTP vezérigaz­gntóhclyettese, a sorsolási bizott­ság elnöke ismertelte a húzások technikai lebonyolítását Ezután megperdültek a szerencsekere­kek és a székesfehérvári iskolák legjobb úttörői megkezdték a nyertes számok húzását. A 100 000 forintos főnyere­ményt nyerte: XIV. osztály 14171 sorosat 22. számú töt­vény. pozza. Amikor gazdasági vagy mű- j fogadják el azt a segítséget, szaki segítséget nyújtunk vala- j amelyet az amerikai és nngol mely országnak, — folytatta monopolisták ajánlanak fel ne- |oszo]n; Hruscsov elvtárs — barátokként, kik. I ..... .. . fl De becsületesen figyelmez- Az együttműködés a Komin- nvomn: „ né„et tétjük őket, hogy óvatosak- form keretein belül, a marxiz- n, k ">om"' e néPet nak kell lenniök az ilyen mus—leninizmus alapján álló nem tetszik a munkásosztály "segítséggel*, mert a mo- és egy meghatározott társadalmi nemzetközi szolidaritása és ter­nopollsták semmit sem ad- rendet hirdető kommunista és mészetcscn azt akarják, hogy a nak ingyen. munkáspártok belső ügye A Kominform ,zűnjék mPg. Ez / - „ Sem mi, sem indiai barátaink kommunista partok a munkás­, külföldi országokkal folvtn- nem India, vagy a Szovjetunió osztályt képviselik, ennek ér- honnan nem lotUK lugg. ^iia tolt kereskedelemhez szükséges, más államokhoz fűződő baráti dekeit, a néptömegek életbevé- ros taps.) i Sorozat Szám Nytramény 00027 21 25.000 00027 01—50 200 00132 01—50 200 00145 01—50 200 00400 01—50 200 00494 01—50 200 00559 01—50 200 00595 25 5.000 00595 01—50 200 00601 01—50 200 00608 05 25.000 00608 01—50 200 00625 01—50 200 00688 01—50 200 00762 01—50 200 00843 01—50 1.000 00848 01—50 1.000 00913 01—50 200 00918 01—50 200 01008 01—50 500 01061 01—50 200 01251 01—50 500 01260 01—50 20C 01429 01—50 200 01596 01—50 200 01978 41 3.000 01978 01—50 200 01992 01—50 200 02031 23 10.000 02031 01—50 200 01121 01—60 500 02186 01—50 200 02214 01—50 200 02240 01—50 1.000 02365 01—60 200 02432 01—50 200 02575 23 5.000 02575 01-60 200 02604 01—50 500 02796 35 10.000 02706 01—50 200 02964 01—50 200 03066 01—50 500 03226 01—50 200 03239 01—50 200 03348 01—50 200 03365 42 10.000 03365 01—50 200 03465 01—50 200 03552 08 50.000 03552 01—50 200 03608 01—50 500 03809 01—50 200 03859 01—50 500 03864 43 5.000 03864 01—50 200 04069 01—50 500 04131 15 5.000 04131 01—50 200 04163 17 5.000 04163 01—50 200 04167 01—50 1.000 04178 01—50 200 04599 01—50 200 04619 01—50 200 04776 01—50 200 04859 01—50 200 04887 01—50 200 04941 01—50 200 04977 01—50 200 05037 01—50 200 05137 01—50 1.000 05160 01—50 500 05492 01—50 500 05565 01—50 200 05581 01—50 200 05779 01—50 200 05835 01—50 200 05847 27 10.00O 05847 01—50 200 03899 01—50 509 06436 01—50 200 08611 01—50 200 06639 01—50 200 06653 01—50 500 06707 01—50 209 00952 01—50 200 06980 01—50 200 06984 22 5.009 06984 01—50 200 07048 01—50 200 07181 01—50 200 07276 01—50 200 07370 01—50 200 07378 '01—50 500 07382 01—50 200 07402 01—50 200 07611 01—50 200 07644 26 5 000 07044 01—50 200 07726 01—50 200 , Sorozat Szám Nyeremény 07853 31 5.000 07853 01—50 200 08001 01—50 200 08120 01—50 200 08196 01—50 200 08206 01—50 200 08233 01—30 200 08253 01—50 200 08285 44 5.000 08285 01—50 20C 08334 01—50 200 08478 01—50 200 08553 01—50 200 08559 01—50 200 08599 01—50 200 08729 01—50 200 08741 01—50 200 08874 01—50 200 08878 17 5.000 08878 01—50 200 08085 01—50 200 09050 01—50 V) 09061 01—50 600 09111 01—50 200 09242 01—50 200 09273 32 5.000 00273 01—50 200 09342 01—50 500 09706 01—50 1.000 09744 01—50 200 09764 01—50 200 09773 01—50 200 09842 01—50 200 09845 01—50 200 10039 01—50 200 10116 01—50 200 10139 01—50 1.000 10214 01—50 200 10263 01—50 200 10369 01—50 200 10406 01—50 200 10491 01—50 200 10516 01—50 200 10534 IS 5.000 " 10534 01—50 200 10619 01—50 200 10745 42 10.000 10745 01—50 200 10826 20 9.000 10826 01—50 200 10954 01—50 500 11079 01—50 200 11223 01—50 500 11327 01—50 200 11413 01—50 200 11416 01—50 200 11854 01—50 1.000 11946 01—50 200 12035 01—50 200 12145 01—50 200 12213 01—50 500 12214 41 10.000 12214 01—50 200 12301 01—30 200 12430 28 3.000 12430 01—50 200 12490 01—50 300 12671 01—50 200 12722 01—50 500 12841 01—50 200 12907 01—50 200 12917 01—50 20C 12926 01—50 200 12968 02 9.000 12968 01—50 200 13136 10 10.000 13136 01—50 200 13176 03 10.000 13176 01—50 200 13257 37 3.000 13257 01—50 200 13298 01—50 500 13472 09 5.000 13472 01—50 200 13590 07 5.000 13590 01—50 200 13637 01—50 200 13646 19 5.000 13646 01—50 200 13808 01—50 200 13872 01—50 200 13879 35 25.000 13879 01—50 200 14171 01—50 209 14245 01—50 200 14403 01—50 200 14594 01—50 200 14641 01—50 200 14790 01—50 200 14853 01—30 500 14899 01—50 200 14908 01—50 200 14937 01—50 500 15159 01—50 200 15210 07 5.000 15210 01—50 200 15243 01 5.000 15243 01—50 200 15285 01—50 209 15343 01—50 200 15425 01—50 500 15466 01—50 200 15628 01—50 200 15707 01—50 200 15743 32 5.000 15743 01—50 200 15789 24 5.000 15789 01—50 200 15796 01—50 201 15850 45 25.000 15850 01—50 200 16052 04 5.000 16052 01—30 200 16080 01—50 200 16541 01—50 200 18545 01—30 300 (Folytatás a 4. oldalon). J J

Next

/
Oldalképek
Tartalom