Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-29 / 306. szám

Csütörtök, 1955. december 29. n OELMM Y9R0RSZAG Pa r t eie t A vezetőségeket újjáválasztó taggyűlések elé Irta: Némelli Károly, a Csongrád megyei Pártb zoitság első titkára Rx alapszervezet veze­tőségét beszámoltató és új­jáválasztó taggyűlés nagy je­lentőségű esemény a párt­szervezetek életében. A párt gazdája, a párttagság e tag­gyűléseken megvitatja és fe­lülvizsgálja az egész párt­szervezet és pártvezetőség működését. Értékelik a párt­szervezetek elmúlt két évi munkásságának eredményeit és fogyatékosságait. Megtör­ténik az új pártvezetőségek megválasztása és kijelölik azokat a feladatokat, ame­lyeknek megoldására minden kommunistának összpontosí­tani kell erőfeszítéseit. A beszámoló és vezetőség­választó taggyűléseket a pár­tonkívüli dolgozók is nagy érdeklődéssel kisérik. Azt várják, hogy a taggyűlés munkájának eredménye meg­mutatkozzék annak a válla­latnak, termelőszövetkezet­nek, községnek, hivatalnak életében, alhol a pártszerve­zet működik. Ezért szükséges, hogy a taggyűlést mindenütt a legnagyobb gonddal készít­sék elő. A taggyűlés sikeres munkájának legfőbb feltétele a párttagság nagyszámú rész­vétele a tárgyalásra kerülő kérdések kidolgozásában. Ez a gyakorlat a legteljesebb mértékben bevált. Az Üjsze­gedi Kender-Lenszövőben a pártvezetőség 180 kommunis­tát bízott meg azzal, hogy részletesen tanulmányozzák a gyárban a termelést, a párt­munka egyes kérdéseit. A munkásokkal folytatott be­szélgetések során összegyűj­tött anyag nagy segítséget nyújt a pártvezetőségnek ab­ban, hogy beszámolója tartal­mas és konkrét legyen. Nagy segítséget nyújt abban, hogy a párt és gazdasági munká­ban meglévő hibák kijavítá­sára célravezető intézkedése­ket javasoljanak a taggyűlés elé. R taggyűlések sikere sok tekintetben függ magá­nak a beszámolónak jellegé­től. Ha a beszámoló alapos önbírálaton épül fel. ha konkrét tényeket tartalmaz, ha rámutat a hibákra és né­ven nevezi elkövetőiket, ak­kor a vita eleven és eredmé­nyes lesz. A beszámoló tartalmát ter­mészetesen annak az üzem­nek, termelőszövetkezetnek, vagy hivatalnak a jellege szabja meg, ahol a pártszer­vezet működik. A Hódmező­vásárhelyi Kötszövőben pél­dául olyan kérdések érdekel­hetik a párttagságot, hogy a pártszervezet hogyan érvé­nyesíti azt a Szervezeti Sza­bályzatban előírt jogát, hogy ellenőriznie kell az üzem ve­zetőségének gazdasági tevé­tani csak a párttagsággal, A pártíaggyűíés a be- ket válasszon, mint Korom együtt tudja. Ezt azért is alá számoló megtárgyalásának , Tamás, a hódmezővásárhelyi kell húzni, mert a megye eredményeképpen hagyja jó-, I. kerületi és Gyulavári Já­pártszervezeteinek jelentős részében a vezetőségek nem osztják meg az egész párt­tagsággal a vezetőségválasz­tás nagy munkájának felada­tait. Van olyan pártszerve­zet, ahol a párttitkár maga „kínlódik" a beszámoló elké­szítésével. Ez a gyakorlat tel­jesen helytelen, sérti a kol­lektív vezetés elvét. Ebbe ; nem szabad belenyugodni es j minden párttagnak, ha még­oly kicsiny megbízatást is i adni kell. Necsak a párttitkár vagy a pártvezetőség, de ve­lük együtt minden kommu­nista készüljön az elmúlt két évben végzett munka szám­vetésére. Tegye mérlegre, hogyan teljesítette a párt­tagsággal járó kötelezettsé­geit, hogyan élt a minden párttag számára biztosított jogokkal. A beszámoló és ve­zetőségválasztó taggyűléseket — az eddigieknél is jobban — a kommunisták politikai nevelésének iskolájává kell tenni. A megye pártszervezetei­ben is el kell érni, hogy e tággyülések fokozzák a párt­tagokban a felelősségérzetet, hogy mindennél előbbre valónak tekintsék a párt és az állam érdekeit, fejlesszék a kommunistákban a párt iránti hűséget és becsületes­séget. Ennek eléréséhez leg­főbb út az őszinte kommu­nista bírálatnak és önbírá­latnak a taggyűléseken való lehető legnagyobb mértékű alkalmazása. Bátran bírálják az üzemi, községi, járási, vá­rosi és megyei pártbizottsá­gok és e szervekben dolgozó funkcionáriusok hibáit, mun­vá azt a határozatot, amely, nos II. kerületi párttitkár, kötelező az egész pártszerve-' akik minden tudásukkal a zetre. A határozatban érté- '. pártélet fellendítésén dolgoz­kelik a vezetőség eddigi mun- i nak. káját és megjelölik a továb- ! Nagyon helyes, ha a bi feladatokat. A határozat párttagság tüzetesen meg­konkrét jellegű legyen, jelöl- • vizsgál ta a jelölteket és ha jék ki azokat, . akik annak , szükséges, felszólítja őket végrehajtásáért felelősek, i arrB( hogy ismertessék ön­bírálat a legjobb mód a párt, állami és gazdasági munká­ban meglévő hibák feltárá­séra és azok kijavítására. A taggyűlések nagy figyel­met forditsanak a pártoktn­tás kérdéseire. A pártvezető­ség számoljon be arról, ho­gyan folyt a pártszervezetek­ben a kommunisták marxis­ta—leninista műveltségének emelésére irányuló munka. A pártszervezetek munkájának minőségét nagymértékben annak alapján lehet meg­ítélni, hogy a vezetőség ho­gyan szervezte meg a párt­oktatást. tanulnak-e a kom­munisták, segítséget nyújta­nak-e azoknak, akiknek szükségük van erre. A beszámoló—választó tag­gyűlések előkészítésének sok­rétű és felelősségteljes mun­kájában nem szabad ma­gukra hagyni az alapszerve­zeteket. A pártmunkában nagy tapasztalatokkal rendel­i , . , ,. . kező felsőbb pártszervek ve­kenysegét. Miért nem teljest- zetői munkatáreai, a párt tettek az éves tere minden aktivistái a helyszínen hogy^aria\^ramSínyÚjtMnak Segíteég€t FÖ 'f^f I gyelmünket a jövő héten sor­-w - rákerülő taggyűlésekre for­szabják meg a végrehajtás határidejét is. A határozat akkor lesz a pártszervezet munkájának előrelendítője, ha a pártvezetőség munkájá­nak előzetes tanulmányozása és a gyűlés alatt lefolyt vita alapján állítják össze, ha an­életrajzukat, eddig végzett pártmunkájukat. Nagyon fontos, hogy a párttagság ne a beszéd, hanem a cseleke­detek alapján nyilvánítsa vé­leményét a jelöltekről. Jelöl­jék ismét azokat, akik eddig jól dolgoztak a pártvezetősé­nak végrehajtásában minden ; gekben és rászolgáltak a párt­irommiinícÉnrxolr rirvqnríKnO ' i - « • . . - . . . tagság bizalmára. A párttag ság a párt gazdája. Ez jusson kifejezésre abban is, hogy a párttagság teljes felelősséggel az arra legméltóbb kommu­nistákat küldje az új párt­vezetőségekbe. A vezetőségek megválasz­tása az alapszervezetekben nem befejezése, hanem kez­dete a párt által a vezető­ségválasztás idejére kitűzőt Az öntevékeny színjátszó-mozgalom kérdései Esténkint a napi munka el­végzése után benépesednek az üzemi kultúrtermek és a területi kultúrotthonok szín­padai. Fiatalok és idősebbek, munkások és diákok ezrei nap mint nap néhány órára Thália istennő szerény szol­gái lesznek, Shakespearet és a legjobb kezekben. Nagyon sok oktató-rendezőnek hiá­nyos a politikai felkészült­sége és a szakmai tudása. Lépten-nyomon lehet még ta­lálkozni olyan oktatókkal, akik járatlanok a magyar iro­dalomtörténetben, a színpad­technikában. Még mindig Gorkijt játszanak, József At- nem kezdődött meg Szegeden tilát és Majakovszkijt szaval- a színjátszók oktatására jogo­nak. Az öntevékeny művészeti munka legelterjedtebb és legfontosabb ága a színját­szás. A színjátszás képes mozgósí­tani a párt által kitűzött fel­:datok megvalósítására. Ez a sító ideiglenes működési en­gedélyek felülvizsgálása, pe­dig a fővárosi tapasztalatok megmutatták, hogy erre ége­tően szükség van. Nagyrészt hiányzik a színjátszók közöt­ti nevelőmunka, sok még a bizonytalanság, gyengeség ez­művészeti ág képes legjobban zel kapcsolatban, olyan jellemíejlesztő élmé- Az Illetékes népművelési, nyeket nyújtani nézőknek és szakszervezeti, vállalati szer­szereplőknek egyaránt, ame­lyek az emberek gondolko­dását, magatartását a szocia- nak. lizmus építésének érdekében gazdagíthatják. Emellett a eszközök egyike az általános műveltség terjesztésében, a lásában. A színjátszás Szegeden is elterjedt, népszerű művészeti feladatok eredményes végre- j munka. Évek óta sok emléke­hajtásának. : zetes estét szereztek már ' színjátszóink. Nem is kell kommunistának pártmegbíza­tást ad a taggyűlés. A taggyűlések igen felelős­ségteljes feladata az új párt­vezetőség megválasztása. A pártvezetőség megválasztása a Központi Vezetőség határo­zatában előírt módon törté­nik. Minden kommunista ér­dekelt és felelős abban, hogy a pártvezetőség tagjai az er­re legalkalmasabb köztiszte­letben álló kommunisták le­gyenek. Olyan kommunisták­ra bízza a párttagság az alap­szervezet munkájának irányí­tását, mint Bereczki Sándor, j naSy várakozással tekint az a szegedi Pedagógiai Főiskola ! új pártvezetőségek munkája , a pártszervezetének titkára,' elé. Az új pártvezetőségeket,! 'Mihályka akit azért valasztott az uj ve- hogy e várakozasnak megfe- el6dásainak kirobbanó sike­zetoségbe a párttagság, mert —!-J— — ' 1 szilárdan a párt politikája mellett áll, elvi harcot foly­tatott a párt politikáját elfer­dítő jobboldali megalkuvó né­zetekkel szemben. Ne húzó­dozzanak a kommunisták a nők vezetésbe való bevoná­sától, mert enélkül félkarú . tehetsége ~ elvtársak, "áron- ' nem tudunk "játszani!" Volt is otyana ügyes talpraesett elv- baT1 nincs SVakorlatuk a Pártmunka irányításában. A vek kevés segítséget nyújta­nak a színjátszó csoportok­Több gyakorlati segítséget! Ezt kérik jogosan a lelkes színjátszás a leghatékonyabb színjátszók százai városunk­ban. Legalább olyan támo­gatást érdemel minden jól közízlés fejlesztésében, hala- dolgozó színjátszócsoport, dó hagyományaink, irodai- mint a Szegedi Kenderfonó­munk és anyanyelvünk ápo- gyár együttese. Ott a vállalat A megye egész lakossága igazgatósága úgy osztja be termelőmunkára a szereplő­ket — akárcsak a Szegedi Villamosvasútnál —, hogy az ne ütközzék a próbákkal. Nem szabad azonban előfor* mást említeni, mint legutóbb dúlnia, hogy valamelyik mű­a ruhagyáriak Szabad szél és Szegedi Kenderfonógyár leljenek, minden erővel segí­teniök kell a járási, városi ! Mégsem mondhatjuk es megyei pártszereekmek. hogy Szegeden minden rend­szükség van erre azért, mert ben van a színjátszók berkei­az alapszervezetek vezetésé- j ben. Évek alatt beidegződött, tói többé-kevésbé elszigetel­geibe sok olyan párttagot örökösen visszatérő mondat a ten dolgoznak, választanak, akik először vé- ! kultúrfelelősök ajkán: „Nin­geznek ilyen munkát és akik 1 csen jó műsoranyag, ezért vészeti csoportot előnyben részesítsék a másikkal szem­ben, mint ahogyan ez az Üj­szegedi Kenderben tapasztal­ható az énekkar javára és a azt, színjátszók kárára. Az is hiba, hogy az egyes színjátszó csoportok egymás­társnőt nevelt a párt az el­múlt évek során, mint Bár kájuk fogyatékosságait. Az kányi Ferencné, a szegedi elvi pártszerű bírálat és ön- „Juta" párttitkára. Az ő ve­sítani a kommunistákat és pártonkívülieket az állami tervek teljesítéséért? Egészen más feladatok megoldására hivatott egy termelőszövetke­zeti pártszervezet. Az eper­jesi Lenin Tsz-ben például azt vizsgálják meg, hogy a párttagok miért nem álltak a sarkúkra, amikor a szövet­kezetben az alapszabályt nem tartották be, elhanyagol­ták a jólét forrásának, a kö­zös vagyonnak megóvását és gyarapítását. A hivatalokban a beszá­moló—választó taggyűlés azt vizsgálja meg, hogy a párt­szervezet hogyan támogatja a hivatal vezetőit és tagjait munkájuk akadálytalan vég­zésében, hogyan segíti és se­gítette elő a bürokratizmus elleni harcot, a párt politiká­jának minden téren való ér­vényesítését. A megyei ta­rács pártszervezetében és másutt is hélyes megvizsgál­ni. mi a tennivaló a kommu­nisták eszmei-politikai neve­lésében lévő hibák kijavítá­sában. dítsák. zetésével az üzem kommu­nistáinak élenjáró szerepe van az üzem szép termelési eredményeiben. A második ötéves terv fel­adatai nagyobb követelmé­nyeket támasztanak a párt­szervezetek munkájával szemben, ezért helyes, ha egyre több, az adott terület szakmai kérdéseiben jártas, a munkában élenjáró kommu­nista kerül az új vezetőségek­be. Olyan elvtársakra gondo­lunk, mint Köteles Jenő, a Hódmezővásárhelyi Mérleg­gyár párttitkára, Buza Fe­renc, a nagymágocsi Rákóczi Tsz, Budai András, a hód­mezővásárhelyi Dózsa Tsz, Engler György, a kiszombor községi alapszervezet, Balogh Sándor, a Mindszenti Gépál­lomás, H. Szabó Sándor, a Harisnyagyár párttitkára. Ezek az elvtársak és a töb­bi sok száz kommunista szí­vükön viselik a párt, a dol­gozók ügyét. Ezért szereti és megbecsüli őket a párttagság és a pártonkívüli dolgozók egyaránt. Nagy felelősség há­rul a kerületi pártszervezetek párttagságára, hogy a soká elhanyagolt pártélet fellendí­tése érdekében olyan vezető- ért folyó harcban. feladatok megvalósítása ér­dekében döntő fontosságú az alapszervezeti vezetőségek tagjaival való gondos foglal­kozás, munkájuk megszerve­zésében segítségnyújtás, hogy sikerrel aktivizálhassák az egész párttagságot. A járási, városi pártbizottságok he­lyesen teszik, ha az elmúlt évek tapasztalatai alapján a választás után a titkárok számra szemináriumokat, a vezetőségi tagok számára megbeszéléseket szerveznek. Itt a pártbizottságok legkép­zettebb tagjainak előadásai alapján vitassák meg a tit­károk és pártvezetőség többi tagjainak feladatait és a he­lyi tapasztalatok alapján tár­gyalják meg a pártmunka időszerű kérdéseit. Helyes e megbeszélések termelési áganként való megtartása is. A beszámoló és veze­tőségválasztó taggyűlések igen nagy szerepet töltenek be az alapszervezetek életé­ben. Emeljék ezek a taggyű­lések még magasabb fokra megyénk egész párttagságá­nak öntudatát, fegyelmét és lelkesítsenek minden kom­munistát a politikai és gaz­dasági feladatok teljesítésé­ebben, s tegyük hozzá bátran, hogy van is ebben sok igaz­ság. De ugyanakkor az is tény, hogy sokan nem képesek vagy nem akarják észrevenni a több mint százkötetes Szín­játszók Könyvtárát vagy a Népszerű Drámák soroza­tot. S persze nincs műsoranyag, ha egy-egy elő­adás előtt az utolsó pillana­tokban kapkodnak a színját­szó-oktatók fűhöz-fához va­Kevés, vagy majdnem hogy semmi a csoportok közötti műsorcsere. Ezzel kapcsolatban követendő kezdeményező lépést tett a Juhász Gyula Kultúrotthon: vendégszereplésre hívta a Szegedi Kenderfonógyár szín­játszó csoportját. Milyen feladatok állnak a színjátszó csoportok előtt? Biztosítani kell a pártos mű­megfelelő sorok állandóságát és szerve­ís megieieio zetileg is meg keJ1 erősiteni a csoportokat. Széles lehető­ségeket kell biztosítani az oktatók szakmai és politikai zethetnének. Ilyent „akkor vesszük, ha készülünk vala­mire" jelszó uralkodik a Sze­gedi Villamosvasútnál is, s így nem csoda, hogy a leg­utóbbi rendezvényen is csak a* „Cédulás ember" c. elkopta­tott kabarétréfát tudták elő- színjátszó csoportok üzemek­legítségét. A színjátszó csoportoknak mindenütt eredményeseb­ben kell segíteniük a párt feladatainak végrehajtását. Ljgyenek az öntevékeny adni. ben, falvakban és iskolákban A színjátszó csoportok ve-, egyaránt a kulturális forra­zetése nincs még mindenütt dalom élenjáró harcosai. — Csütörtökön mutatja be a szegedi Szabadság-mozi a Zsongó melódiák című színes német filmoperettet. A Dene­vér című ismert Strauss-ope­— A Magyar Szinkronfilm­gyártó Vállalatnál elkészültek a Lomonoszov cimű színes szovjet és a Kapu bezárul című jugoszláv filmek felira­rett filmfeldolgozásának for- tai. Most készítik a Csillagos gatókönyvét Fiedler nemzeti- szárnyak című színes szovjet, díjas írta, rendezte és fény- a Tiltott játékok című fran­képezte. A zenei feldolgozás cia és a Pillangó meséje című Heinz Rutz munkája. 42. — Itt álljunk meg. — Mutatott a régi házra a fiatalember. — Melyik ablak lesz? — Kérdezte célirányosan a prímás. — Az a kettő, ott a kapu mellett. Lábujjhegyen húzódott a banda közelebb és egérszerűen cincogtak stimmelés végett. Pista leszegett fej­jel állt középre, mint a nóta gazdája és hátamegett ebben a pillanatban felsírt a saárazfa. — „Csak egy kis­lány van a világon ..." — Csak egy kislány. — Sóhajtotta Pista és a szíve belefájdult. A villanylámpa a sarkon mozdu­latlanul lógott a vasoszlopon, a kö­vezet szürkén és hideget lehelve, kö­zömbösen nyújtózott bele a fénykör­ből az éjszakába. Pista dermedten, lélegzetét vesztve állt a félkörben és homlokát kiverte a verejték. A banda lassan követte a dallamot, kétségbe­esett kíséretként s a hegedű sírt, zo­kogott az éjszakában. — Nem akarja. — Suttogta Pista lélektelenül. Ekkor bent felvillant egy aprócs­A beszámoló és ennek' ka, sárga láng, de nyomban elaludt, alapján a vita akkor lesz jó, Majd újabb láng lobbant, valószínü­ha az adott pártszervezet ' leg gyufa, aztán egy reszkető, fehér működési területének problé- kéz kinyitotta a spalettát kis rés­máit és feladatait tárgyalja. ! nyire és kitette a gyertyát. Kicsi­A vezetőség ezt jól végrehaj- gyertya volt csak, kicsi langja libe­gett, félős volt, hogy elalszik. Pista ban, mint valami különálló élőlényt, nézte a lángot és azt képzelte, ettől Megfordult. függ a sorsa. Csak el ne aludna. De­hogy is aludt el, mind hosszabb lángra nyúlva égett és a hegedű is nagyobb optimizmussal zengte a sze­relmi vallomást. — Nyílik az ablak. — Suttogta a háttérben a prímás. Egy pillanatig megmutatkozott Mariska, kócosan, de mosolyogva és egy szál hóvirágot hullatott a köve­zetre. Aztán .váratlanul arca elé kapta két tenyerét és eltűnt. — A láng is fellobbant s a prímás az utolsó akkordokat játszotta, megint Senkisem volt a háta megett, ki tudja mikor lépkedtek el onnan óva­tosan a cigányok. Aztán sokáig nézte az árnyékban hallgató házat, majd mélyen elgon­dolkozva, lassú léptekkel elhagyta az utcát. Otthon fent várta Anya és aggód­va vizsgálgatta fiát. Nem feküdt ie, virrasztott, a jó asszonyok szokása szerint, akiknek a világ otthonukból és szeretetteikből áll csupán. De látta, hogy fia felindulva és sugárzó tekintettel néz rá; megnyugodva és egyedül. Megérezte, hogy ez az éjjeli- mosolyogva kelt fel az öreg székből, zene különösen jelentős. Lehelletfi­noman húzta végig vonóját utoljára s aztán nagy esesd lett. A fiatalember megrendülve állt ott és úgy érezte, most egyek lettek Majdáni Máriával. Szeretik egymást és egész életük csupa fénnyel lesz tele. Szive annyira megtelt, hogy lüktetését úgy hallotta az éjszaka­amiben Apa szokta elolvasni új­ságját. Pista némán megölelte Anyát, majd fülébe súgta: — Anyám, elveszem feleségül Majdáni Máriát. Szeretem. Kint a lakó ordítása hangzott, újabban együtt élt megint azzal az asszonnyal s megint történt valami kínai filmek szinkronját. borzasztó odaát. Anya megrezzent és ösztönösen megkapta fia kezét és nem eresztette el. — Pityu, légy jó mindég Hozzá, hiszen nekünk asszonyoknak olyan kevés elegendő. Pista megindultan csókolt kezei s tudta, hogy ez a kézcsók, ez volt a végleges elfordulás mindentől, ami keményszívűség, önzés és a romlás szeretete. Harmadik rész. ELSŐ FEJEZET melyből megtudjuk, hogy miként tűnt el a gépészek könyve. Nagy Pista április végén fizetés­emelést kapott, egy fokkal előbbre lé­pett a rubrikákban is. A vállalatnál kezdték megszokni fiatalos szóki­mondását, de olykor olyasmibe is beleavatkozott, amiért nemegyszer megharagudott az igazgatónő. Pista egyszerűen még nem volt képes felfogni, hogy ekkora appará­tus alulról felfelé van felépítve és van hivatali morál is, mely azt súgja az embernek egyes helyzetekben, hogy némán eméssze meg az észrevé­telt. ami dolgaira vonatkozik és pró­bálja meggyőződéssel követni azt £Folytatása következik}

Next

/
Oldalképek
Tartalom