Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-24 / 276. szám

OBIMH GY1R0RSZBIT A Szovjetunió kész megosztani Indiával építési tapasztalatait H. A. Bulganyin és N. Sí. Hruscsov moglófogalla Ind a egyik legnagyobb építkezését Csütörtök, 1055. november Z4. Delhi. (A TASZSZ különtu dúsítöja írja:) N. A. Bulganyin, » Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke és N, Sí. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, valamint kísérőik november 22-én meg­tekintették Bhakra-Nangalt, In­dia egyik legnagyobb építke­zését. Kíséretükben volt M. A. Menysikov, a Szovjetunió in­diai nagykövete és K; P. S. Menőn, India moszkvai nagy­követe. A szovjet kormányküldöttség Delhiből kedden reggel kilenc órakor különvonaton érkezett Nangalba. A vasútállomáson Nangal és a környező falvak több ezer lakója gyűlt össze; Sz. P. N. Szlngh, Pandzsab állam kormányzója és Bimszen Szacsar, az állam főminiszte­re melegen köszöntötte N. A. Butganyint és N: Sz. Hruscso­vot. A pályaudvaron díszszá­zad sorakozott fel, elhangzott a Szovjetunió és India nem­zeti himnusza; N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov ezután nyitott gép kocsin a bhakrai duzzasztógát megtekintésére Indult. 'A Nan­galból Bhakrába vezető út mentén tízezrek gyűltek össze és melegen köszöntötték a szovjet állaan vezető államfér­fiait. N. A, Bulganyin és N. Sz. Hruscsov Bhakrába érkezve megtekintette a duzzasztógát építését, tanulmányozta az egész Bhakra—Nangal-rend­szer építési tervét. Az építkezés a Himalája elő­hegyeinek festői szorosaiban folyik. Tavaly júliusig a Szat­ledzs-folyó folyt erre, de most két alagúton át elvezették, hogy medrét szabaddá tegyék a duzzasztógát, a három, ösz­sy.esen nyolcszázezer kilowatt kapacitású villamoserőtelep építése és a kilencven kilomé­ter hosszú vízgyűjtő medence kialakítása számára. Az építkezés megtekintése után Sz; P. N; Szlngh, Pand­zsab állam kormányzója villás­vcggelit adott; N. A: Bulganyin éa N. Sz. Hruscsov tisztele­lére. Az építkezés, amelyet ma láttak — mondotta üdvözlősza­vai során a kormányzó — jel­képe mindannak, amit orszá­gunkban tenni kívánunk. Sze­retnénk, ha segítenének ne­künk e nagy miiben. Sokat meríthetnénk sz önök tapasz­talataiból. N. A. Bulganyin válaszában köszönetet mondott a meleg fo­gadtatásért és vendégszerete­tért. Jgen meghatott, ahogy a pandzsabiak fogadlak ben­nünket — mondotta N. A. Bul­ganyin. — Országaink között magas hegyek fekszenek. Hihe­tetlenül nagy a távolság, de burátságunk előtt ntnes aka­dály. Azt sem hegyek, sem távolságok nem akadályozzák meg". (Taps). N. 'A'. Bulganyin után N. Sz. Hruscsov rövid beszédében többi között a kővetkezőket mondotta: Sok jót láttunk abból, amit India népe alkotott. (Taps), Alkalmunk nyílt ősi templomo­kat és új építkezéseket meg­nézni. De a legértékesebb, amit láttunk: a baráti jóérzésnek mindenütt való megnyilvánu­lása. Politikai nézeteink különbö­zőek. önöknek megvannak a saját nézeteik és a saját filo­zófiájuk, nekünk is megvan a magunké. Minek firtassuk most, hogy miben nem értünk egyet? Pontosabb azt megállapítani, hogy a lényegben egyetértünk. A háborü és a béke kérdésé­ben. Ezek a kérdések feltétle­nül foglalkoztatnak minden 'embert. Minden becsületes em­bernek kívánnia kell a békét és harcolnia kell érte. (Taps). Ami a politikai berendezke­dést illeti, erre vonatkozólag igen portosan megszabott né­zeteink vannak, de nem szán­rtékszunk azokat másokra rá­erőszakolni. Más dolog a gaz­dasági építés és a technika. Ezek nemzetközi kérdések. Mondottuk már. hogy ké­szek vagyunk megosztani Önökkel békés építési tapasz­talatainkat, Egyes lapok azonban, amelyek az indiai útunk miatt elégedetlenke­dők álláspontját képviselik, azt írják most, hogy hát Hruscsov és Bulganyin ra­vasz ember, műszaki segít­ségről szóló ígéreteivel be­csaphatja Indiát és hogy az indiaiaknak ügyelniük kell reánk. (Derültség.) Azoknak, akik így írnak, ezt mondjuk: Talán megmér­kőztök velünk abban, hogy barátságot kössünk az indiai­akkal? Versengjünk hát! (Taps.) Hogyan jöttünk ide? Nyílt szívvel jöttünk. (Taps.) És becsületes szándékkal. Azt mondjuk Önöknek: Üzeme­ket akarnak építeni? örülünk neki. Talán nincs elég ta­pasztalatuk? Fordul1ana< hozzánk, mi segítünk! (Taps.) Ez hát a ml „ravaszsá­gunk". Figyeljenek hát, hogy be ne csapjuk Önöket, mint egyesek írják. (Derültség, taps.) Igen szeretnénk, ha más országok is így „ravaszkod­nának". Jobb ebben ver­sengeni, mint az atom. és hidrogénbombák gyártásá­ban. (Viharos taps.) Ez nemesebb dolog. Ezután a patialai maharad­zsa két arany- és ezüstdíszí­tósű ősi szablyát ajándékozott N. A. Bulganyinnak és N. Sz. Hruecsovnak. .,Szolgálják ezek a szablyák a béke vé­delmét" — mondotta a ma­haradzsa. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov megköszönte a maharadzsának az értékes ajándékot és viszonzásul szovjet mesterek által készí­tett ajándékokat nyújtott át neki. N. Sz. Hruscsov a maha­radzsa ajándékát megköszön­ve ezt mondotta: „Féltve őr­zöm majd ezt az ajándékot, mint jelképes baráti emléket. ! A mi államunk 38 esztendő­vel ezelőtt született. Gyen* gécske volt, alig állott még a 1 lábán és egycsapásra 14 ál­lam tört ellene, ölbetett kéz­zel ültünk volna? Nem. Né­pünk máskép cselekedett. Kardot rántott és ifjú álla­ménak védelmére kelt. De­rekasan vívtuk meg a hábo­rút. Kivertük a hódítókat és ezt mondottuk: Ne közelítse­tek hozzánk többé háborúval. A régmúlt idők egy orosz fe­jedelme mondotta: Aki kard­dal tör reánk, az kard által vész el Ezt a szabályt ma is követjük. A vendégeket örö­mest fogadjuk. De aki ellenségként kard­dal tör reánk, annalk jusson eszébe, hogy ami Hitlerrel történt, az történik minden más ellenségünkkei is. (Taps.) Mi természetesen, azt sze­retnénk, hogy bombáinknak és lövedékeinknek sohase kelljen robbanniok. Szíveseb­ben gyártanánk traktorokat és egyéb hasznos dolgokat. De mi történnék velünk, ha fegyvertelenek lennénk? Bi­zonyosan darabokra szaggat­nának bennünket. És akkor unokáink azt mondanák: a nagy Lenin helyesen értel­mezte a nép érdekeit. Veze­tésével kivívták a szovjet rendet, megteremtették a szovjet államot. Ámde az utódok nem tudták megvé­delmezni az állam szabadsá­gát és függetlenségét. Hogy ez ne így történjék, szentül óvjuk szabadságunkat. Enöl­kül nem lehetünk el. övják önöik is azt, amit súlyos harc­ban vívtak ki. őszintén kívánjuk ezt Önöknek." (Taps.) Pekmg (TASZSZ). Hatojama november 22-én megalakította az új kormányt, amelyben a volt demokratapárt és a volt liberális párt tagjai osztoznak a tárcákon. A íő tisztségek vál­tozatlanul maradtak. Mint a toklói rádió közli, Szudzuki, a Japán Szocialista Párt elnöke kedden a harmadik Hatojama-kabinet megalakulá­sával kapcsolatban nyilatkoza­tot tett. Kijelentette, hogy Ha­tojama harmadik kormánya összetételében még reakció­sabb, mint az előző. A kabinet bejelentett politikája — mon­dotta — inkább a volt liberá­lis párt politikájára emlékez­tet. % » Hírügynökségi és rádió-je­lentések szerint kedden véget­ért az úgynevezett Középkeleti Védelmi Szervezet (MEDO) tanácsának bagdadi értekez­lete. A hétfői nyilvános ülésen felszólalt Macmillan angol kül­ügyminiszter is. Kijelentette, hogy Anglia „hajlandó fokozni támogatását a paktum tagálla­mai számára és az eddiginél több szakértőt, tanácsadót bo­csát rendelkezésre". A külügy­miniszter ezt Egyiptomnak Csehszlovákiával kötött fegy­verszállítás! ügyletével hozta kapcsolatba. * Belgrád (TASZSZ). A Borba közlése szerint november 20­án visszatért Varsóból Belg­rádba a jugoszláv gazdasági küldöttség, amely Jugoszlávia és Lengyelország árucseréjéről és gazdasági együttműködésé­ről tárgyalt. Nikola Mincsev, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, a küldöttség vezetője közölte a jugoszláv sajtó kép­viselőivel, hogy a tárgyalások sikeresen folytak és aláírták az 1956. évi árulistákról szóló jegyzőkönyvet, továbbá a há­ború végétől 1955 februárjáig terjedő időszak alatt keletke­zett pénzügyi kérdésekről szó­ló megállapodást. Ezenkívül tu­tományos és műszaki együtt­működési, valamint légiközle­kedési egyezményt is aláírtak. Levélváltás történt Jugoszlá­via és Lengyelország idegen­forgalmának fejlesztéséről, Díszőrség Szalvai Mihály ravatalánál Szalvai Mihály altáborna­gyot, a "nemzetközi munkás­mozgalom kiváló harcosát, a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Tiszti Háza Vorosilov úti helyiségében ravataloz­ták fel. A koszorúkkal borí­tott ravatalnál szerdán dél­után egy órától estig váltot­ták a díszőrséget a Honvé­delmi Minisztérium, néphad­seregünk alakulatainak tiszt­jel, Szalvai Mihály munkás­mozgalmi harcostársai, az ál­lami-, társadalmi- és tömeg­szervezetek küldöttségei. A néphadsereg katonái, Buda­pest dolgozói közül is számo­san jöttek el, hogy búcsút vegyenek Szalvai Mlhálytól. Délután hat órakor a párt vezetői: Ács Lajos, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla és Piros László elvtársak álltak dísz­őrséget Szalvai Mihály rava­talánál. I szovjet parlamenti küldöttség tagjai szerdén megtekintették a főváros nevezetességeit A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa küldöttségének tagjai szerdán délután Budapest nevezetességeit tekintették meg. A szovjet vendégeket a városnézésre elkísérte Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi .Vezetőségé­nek titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Da­rabos Iván, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának tit­kára, Pesta László, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának elnökhelyet­tese, Pártélet A politikai gazdaságtan szakosított tanfolyamok tapasztalataiból Az elmúlt napokban alap­szervezeteink túlnyomó több­ségében megtartották a poli­tikai gazdaságtan propagan­dista, majd hallgatói konfe­renciáit. Milyen tapasztala­tokat eredményeztek ezek az első konferenciák? Először is bebizonyosodott, hogy az ok­tatási év helyes előkészítése és a hallgatókkal való helyes foglalkozás alapján elértük, hogy erre az oktatási formá­ra jelentkezett elvtársak 90 százaléka megielent a konfe­renciákon. Ez az arány még­jobb lett volna, ha az oktatás napján nincs olyan sok „hi­vatalos kiküldetés", mint például a Postaigazgatóságnál. Általában csökkenteni kell az igazoltan hiányzók számát. A szervezés nagyon rossz példá­ját mutatta a Textil-és Ruhá­zati Dolgozók Szakszervezeté­nek Pesti elvtárs által veze­tett szemináriuma, ahol 19 hallgatóból csupán hatan je­lentek meg. De sok olyan konferencia volt, ahol kivé­tel nélkül minden hallgató megjelent. A konferenciák síinvonala Nem ilyen kedvező a kép, ha a részvevő elvtársak fel­készültségét, a konferenciák szírivonalát vizsgáljuk. Ha fi­gyelembe is vesszük, hogy eleinte Szegeden nem volt megfelelő mennyiségű Poli­tikai gazdaságtan tankönyv; hogy az elvtársak legnagyobb része most tanul először Po­litikai gazdaságtant, mégis azt kell megállapítanunk: az első konferenciára a többség felkészülése nem volt megfe­lelő. Az az elvtárs, aki egy témakör lezárása után azon­nal hozzáfog a tanuláshoz, és hetenként 4—5 órát erre for­dít, kényelmesen és jól fel tud készülni. Viszont sem­miesetre nem tud felkészülni az, aki a konferencia előtti napokban nézi meg, hogy mi is az anyag. Persze voltak színvonalas konferenciák is. Ilyen volt a Szegedi Kender­fonógyárban Huszta elvtárs­nő, az igazságügyi pártszer­vezetnél Jármai elvtárs által vezetett konferencia, ahol a hallgatók szinte valamennyi­en jól felkészültek. A rendőr­ségi pártszervezeteknél meg­tartott konferenciák többsége is jól sikerült. Különösen gyenge volt azonban a Vil­lamosvasútnál tartott fogl sí­kozás. Miről folyt legtöbb vita? Meg kell állapítani, hogy az első foglalkozás anyaga, „a Politikai gazdaságtan tár­gya" igen érdekelte az elv­társakat. Ezt mutatja az El­méleti Tanácsadóhoz beérke­zett meglepően sok kérdés és ' az a sok vita. amellyel a kon­ferenciákon találkoztunk. | Ilyen volt például a munka I tárgya ti a munka eszközei közötti különbség. Dobra Sándor elvtárs által vezetett konferencián a különben ki­válóan felkészült Kara János elvtárs azt mondta, hogy a szén, mint alapanyag nem­csak munkatárgy. hanem munkaeszköz is. Ezt az állítá­sát az^al indokolta, hogy a szénből energiát is termelünk és a marxi megállapítás sze­rint az energia munkaeszközt képez. Kara elvtársnak nem volt igaza. Az alapanyag az mindig munkatárgy. Kara elvtárs elfelejtette, hogy a szén csak állapot változással alakul ét gózzé. Illetve ener­giává. Kétségtelen tény, hogy Marx megállapítása szerint a vegyipar fejlődésével el fog tűnni a munkatárgy és a munkaeszköz közötti különb­ség. Ez azonban a kemizálás mai állapotában még a szén­nél nem kftvetkezett be. A legtöbb vitatott kérdés azonban az átmeneti terme­lési viszonyok megbeszélésé­nél merült feL Itt a kérdés megválaszolását megnehezíti, .hogy klasszikusaink ezzel a : problémával nem sokat fog­j lalkoztak. Mit ismerünk erről a kérdésről? Átmeneti terme­l lési viszonynak nevezzük, ami­i kor két társadalomnak is je­lentkeznek bizonyos elemei. Ilyen átmeneti termelési vi­szonyról beszélhetünk az c«­közösségi társadalomból a rabszolgatársadalomba, vala­mint a kapitalista társada­lomból a szocialista társada­lomba való átmenet idején. Ekkor megvan a kizsákmá­nyolás bizonyos eleme mel­lett az együttműködés bizo­nyos eleme ls. Ilyen volt az ősközösség vége felé a falu­közösség és a patriarchális rabszolgaság. Miért' A ma­gántulajdon kialakulása a nemzetségek felbomlására ve­zetett A nemzetség nagy pat­riarchális családokra hullott szét. A nagy patriarchális családokon belül egyes csa­ládi sejtek jöttek létre, ame­lyek saját magántulajdonuk­ká változtatták a szerszámo­kat, jószágokat, stb. A ma­gántulajdon fejlődésével a nemzetségi kötelékek megla­zultak. A nemzetségi közös­ség helyébe a faluközösség lépett. Itt a ház, a házkörüli gazdaság, a jószág — mindez egyes család magántulajdo­nában volt. Ezzel szemben az erdő, a rét, a víz és egyéb javak — s bizonyos ideig a szántóföld is — közösségi tu­lajdonban maradt. (Pol. gazd. tankönyv 26. oldal.) Népi de­mokráciák viszonyai között vitathatatlan, hogy átmeneti termelési viszony az alacso­nyabb típusú szövetkezeti csoport. Régebben ideszámol­;ák a kisárutermelést is. A vi­ta ma sem dőlt el még. Az én véleményem az. hogV a kis­úrutermelés nem számítható az átmeneti termelési viszo­nyokhoz. A törvények objektív jellege A konferenciák egyik dön­tő feladata volt hogy a tör­vények (persze nem az em­berek által hocsott jogi törvé­nyek) objektív jellegét meg­tanítsuk. Mit jelent a törvé­nyek objektív jellege? 1. A törvények objektív jellege azt jelenti, hogy hat­nak függetlenül attól, ismer­jük-e őket, vagy sem. Nyil­vánvaló, hogy a mechanika törvényei például már réget­regen hatottak, mielőtt az emberek feltárták volna őket. Vagy a termelőerők és a ter­melési viszonyok közötti fel­tétlen összhang társadalmi törvénye akkor is hatott, ami­kor a marxizmus ezt még nem fedezte feL 2. A tőrvények objektív jellege továbbá azt jelenti, hogy hatnak függetlenül at­tóL akarják-e, kívénják-e ha­tásukat az emberek vagy sem. A természet törvényei­' nek hatására például az idő­járás túlságosan csapadékos, vagy túlságosan száraz lehel, akkor is, ha ez az emberek szempontjából nem kívána­tos. Vagy a kapitalizmusban hat a profitráta süllyedő ten­denciájának a törvénye. noh.i a tőkések számára ez egyál­talában nem kívánatos és hat a munkásosztály elnyomoro­dásának törvénye, noha a munkások küzdenek e törvé­nyek hatása ellen. 3. A törvények objektív jel­lege végül azt Jelenti, hogy az embereknek nem áll mód­jukban törvényeket létrehoz­ni, megszüntetni, vagy meg­változtatni. Bizonyos objek­tív feltételek között megha­tározott törvények hatnak, így például tőkés termelési viszonyok között a kapitaliz­mus gazdasági törvényei, szo­cialista termelési viszonyok között a szocializmus gazda­sági törvényei hatnak. Az első konferencia értéke­lése azt mutatja, hogy van­nak eredményeink, de akad javítani való is. Propagandis­táink, pártszervezeteink fel­adata, hogy jövőben mér me­netközben segítsék, ellenőriz­zék hallgatóik felkészülését és ha ezt megteszik, a követ­kező téma megtárgyalása még jobb eredményt mutat majd. Lakó Ferenc ASSZONYOKNAK Hideg vacsorák Étvágygerjesztöbb, ízlete­sebb, sőt alapos megfigyelé­sek szerint táplálóbb is az étel, ha kellemes környezet­ben, kívánatos tálalással, szé­pen terített asztalnál fo­gyasztjuk el. Hideg sültet, felvágottat, pástétomot soha ne önmagá­ban adjuk asztalra, készít­sünk vele szendvicset. Szend­vicshez használhatunk ren­des házi-, vagy pékkenyeret is, de változatosabbá tehet­jük, ha rozscipóból és szend­vicskenyérből is készítünk szeleteket. Ezek kaphatók péküzleteihkben. A tetszés szerinti vastagságúra vágott kenyérre először *alapot« kenünk. Ez lehet vékony vaj­réteg — ha előzőleg kevés tejjel kikeverjük a vajat, szaporább —. lehet vaj és reszelt sajt keveréke, vagy egyszerűen kevés zsír. Ha van tojásunk, finom alapot készíthetünk a következő­képpen: egy tojást keményre főzünk. Fehérjét egészen ap­ró kockákra vágjuk, sárgáját szétnyomjuk és az egészet el­keverjük másfél, két tojás­nyi zsírral. Megsózzuk, csi­petnyi borsot is tehetünk bele. Ha más nem kerül fö­léje, a megkent kenyérszele­tekre összevágott metélő hagymát (snidlinget) szórunk vagy retekszeletekkel, papri­kával, ecetes ubrokával, cék­lával díszítjük. A felvágottat, szalámit mindig vékony szeletekben tegyük a kenyérre. Középre helyezzük el, két oldalra a paprikát, vagy savanyúságot tegyük. A húsra, felvágottra keresztben, csíkokban mus­tárt is tehetünk. VEGYÜNK VADHÚST Már hosszabb idő óta rend­szeresen kapható vadhús a szegedi üzletekben. A bel­városban a Lenin utcán, a Csemege Bolttal szemben vá­sárolhatunk nyulat és fá­cánt. A nyúl kilogrammja 10 forint, a fácán darabja 19 forint. Mindkettő húsa ízle­tes, finom. A fácán elkészít­hető ugyanúgy, mint a sült­csirke, nem kíván több fá­radságot. Két kiállítás Két, asszonyokat crdeklö kiállítás nyílt nemi-égiben Szegeden. Az egyik a Vörös­marty utcában, a Hazafias Népfront épületében a játék­kiállítás. Naponta sok-sok gyerek gyönyörködik ott a legmodernebb technikai és társasjátékokban, a csoda­szép babákban. A karácsonyi ünnepek előtt nagy segítség a szülőknek ez a kiállítás, mert ha elviszik oda gyer­mekeiket. előre kiválaszthat­ják azt a Játékot, ami a leg­jobban tetszik és a legtöbb örömet okozza majd. A ren­dezők, a Játékbolt dolgozói kérésre működésbe hoznak minden játékot, szívesen^ fog­lalkoznak az álmélkodó, bol­dog kis látogatókkal. A másik kiállítás az MSZT Horváth Mihály utcai nagy­termében nyílt meg. Ez ru­házati kiállítás, ahol a sze­gedi boltokban kapható tex­tilt. készruhákat, fehérne­műt, cipőket nézhetjük vé­gig. ízléses, jól összeváloga­tott a bemutató anyaga. Kü­lön érdekesség az 1956-os év néhány női és férfi cipőmo­dellje. Különösen a női ci­pők szépek és változatosak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom