Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

Yasárnap. 1955. november 13. 7 A terv tejesítésével fejezzük be a kukoricaértékesítési szerződések kötését A Minisztertanács az ország Jiús- és zsírellátásának 'biztosítása érdekében — különös tekintettel a bőséges kukoricatermésre és a megnövekedett sertésállományra — felhívta még szeptember hó elején a dolgozó parasztságot, hogy kössön az állammal szerződést kukoricaértékesítésre és sertéshizlalásra. Á kukoricaértékesítési és sertéshizlalási szerződések bevezetése előnyösnek bizonyult mind az állam, mind a termelők számára. A Minisztertanács a termelőknek kedvező feltételeket, magas árat, iparcikkjuttatást biztosított. A dolgozó parasztság nagy többsége felismerve á szerződéskötés anyagi előnyeit, terméséből gazdasági erejéhez mértén kukoricaértékesítési, vagy sertéshizlalási szerződést kötött. Jelentős az olyan dolgozó parasztok száma is, akik éltek a kedvező feltételekkel és a sertéshizlalási sderzwdések melleit kukorica-1 értékesítési szerződést is kötöttek. A szerződéskötési munkában eddig elért eredményeinket tovább kell fokoznunk. Az ország lakosságának jobb hús- és zsírellátása, az állami hízlalási tervek nagyobb központi készletek összegyűjtését követelik meg. Ezért a begyűjtési miniszter november 1-én felhívta a tanácsok végrehajtó bizottsá- j gait, hogy azokat a termelőket, akik 1200 nigy$:5~.öt, vagy ennél nagyobb kukorica vetésterülettel rendelkeznek és október 31-ig kukoricaértékesítési. vagy sertéshizlalási szerződést nem. vagy nem megfelelő mértékben kötöttek, — szólítsák fel, hogy három napon belül kössenek szerződést. A begyűjtési miniszter rendelete értelmében azokat a terráelőket, akik a felszólítás után a jó kukoricatermés, és a megfelelő sertésállomány ellenére nem kötöttek sem kukoricaértékesítési, sem sertéshizlalási szerződést,. a tanácsol} végrehajtó bizottságai" kukoricaérté-' kesítési szerződéskötésre kell, hogy kötelezzék. Az ilyen termelők elvesztik azt a jogukat, hogy szabadon válasszanak kukoricaértékesítési vagy sertéshizlalási szerződéskötés között, továbbá a 240 forintos ár helyett csak 220 forintot kapnak a kukoricáért mázsánként és nem részesülhetnek iparcikkjuttatásban. A mi megyénk sem teljesítette még kukoricaértékesítési szerződéskötés tervét annak ellenére, lx>gy kukoricatermésünk bőséges. A mi megyénkben sem maradhat egyetlen olyan termelő sem, aki' czirányú kötelezettségét nem teljesíti. Tanácsaink kötelezzék szerződéskötésre mindazokat a termelőket, akik nem, vagy nem erejükhöz mérten kötnek szer zedést. Erre még az esetben f; szükség van, ha a község egyébként szerződéskötési tervét már teljesítette. Nem szabad ezen a téren a termelők között igazságtalanságot, vagy aránytalanságot megtűrni. Van a megyében számos olyan község, ahol a dolgozó parasztság zöme teljesítette kukoricaértékesítési szerződésből származó kötelezettségét, — szabadértékesítési jogát mégsem nyerhette el, mert vannak még a községben, akik az állammal szembeni kötelezettség teljesítésével késlekednek. Ezek az okai annak, hogy késik a község szabadpiaci forgalmának engedélyezése és ezek növelik a városi kisállattartók takarmánybeszerzési nehézségeit. Az elmaradás nem indokolt. A szerződéskötési tferv a kukorica vetésterülethez és terméshozamhoz arányosan mért. I Ennek ellenére még szép számmal vannak olyan termelők, . akik nem kötöttek szerződést. Tanácsi és begyűjtési szeriveinknek ezért minden okuk .és joguk megvan arra, hogyne .tűrjenek meg kivételeket és 'minden 1200 négyszögöl, vagy lennél nagyobb luikorica vetésI területtel rendelkező termelőt, lia önként nem kötött szerződést, szerződéskötésre és a lekötött mennyiség beadására kötelezzenek. Ennek a törvényes rendelkezésnek jó végrehajtása is biztosítja a terv túlteljesítését. Megyénk funkcionáriusai fogjanak össze a jól teljesítő dolj gozó parasztok tömegével, fejlesszék ki a megkezdett versenyt a terv mielőbbi teljesítéséért és túlteljesítéséért, az ország lakosságának jobb húsés zsírellátásáért. Felhívás Csongrád megye ifjúságához! A Minisztertanács rendelete a földhasználók személyében és a íöldek művelési ágában bekövetkezett változásokról A Minisztertanács rende- jPe csökkenjen.- Illetőleg a külete alapján az 1055. július löhbözet beadását az új tu1-e után megkötött haszon- lajdonosnak vállalnia kell. bérleti és részesbérleti szer- j Ezek a rendelkezések nem ződések érvényességéhez a vonatkoznak a hatósági inközségi tanácsok végrehaftó tézkedés alapján, valamint a bizottságainak jóváhagyása mezőgazdasági termelőszövetszükséges. A jóvá nem ha- i kezetekbe való belépés, örökgyott szerződéseket a föld- lés, illetőleg az állami tartalékföldek hasznosítása követ keztében beállott földhasználati változások eseteire. A rendelet a továbbiakban kimondja, (hogy szántó és rét művelési ágban nyilvántartott földrészleteket legelőre, szőlőről pedig bármely más művelési ágra átvezetni csak a járási tanács VB. mezőgazdasági osztályának engedélyével lehet. Az egyéb művelési ágváltozások átvezetése továbbra is az eddig érvénynem vonatkozik a szőlő kivágásának engedélyezésére. A művelési ágválloztatás engedélyezése iránti kérelmet a községi tanács VB-hoz kell előterjeszteni. A rendelet végül kimondja, hogy a földhasználók személyében és a földek művelési ágában bekövetkezett változást csak akkor lehet az 1956. évi beadási kötelezettség megállapításánál figyelembe venni, ha a változást a tulajdonos (használó) legkésőbb november 30-ig a főid fekvése szerint illetékes községi tanács VB-ánál bejelenti. Minden termelőnek érdeke tehát, hogy az 1955. évj gazdalajtsromban feltüntetett területéhez képest azóta bekövetkezett változásokat — okben lévő szabályok szerint irányokkal igazolva —az előtörténik. Ez a rendelkezés írt határidőre bejelentse. nyilvántartásokon nem vezetik keresztül s így a beadási, az adófizetési kötelezettseg megállapításánál figyelmen kívül hagyják. A községi tanács VB, a szerződést csalk akkor hagyhatja jóvá, ha a szerződés nem kizsákmányoló jellegű és azt a termelés érdekei, valamint a felek személyes körülményei indokolják. Ezeken kívül a jóváhagyás feltétele még, hogy az 1955. évi gazdalajstromban feltüntetett terület nagysága és kataszteri tiszta jövedelme alapján megállapított terménybeadási kötelezettség ne csökkenjen, illetőleg csökkenés esetén a különbözet beadúsát 1956. évtől kezdődően a szerződés időtartama alatt, az új használó írásban köteles vállalni. A szerződéseket a rendeletben előírt formában írásban kell a tanács VB-hez benyújtani. Az 1955. október 25-é Után kötött tulajdonátruházási szerződések jóváhagyásának meghívására egy hóna- lla Kossuth-díjas költő és Kiugyancsak feltétele, hogy a j pos tanulmányútra a Szov- rály István Kossuth-díjas terménybeadási kötelezettség jetunióba utazott Illyés Gyu- j irodalomtörténész. Orbán Láezló oktatásügyi miniszterhelyettes A DISZ Csongrád megyei Végrehajtóbizottsága a 1 , Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Csongrád megyei i Tanács és a Szegedi Megyei Jogú Város Tanácsa : télh vással foidul Cscngrád I megye művelődést, szórako! zást és sportot kedvelő fiataljaihoz úttörőihez. DISZ- i szervezeteihez, továbbá ifjúságunkat szerető pedagógusaihoz és a művészi csoI portok vezetőihez. Fenti j szervek irányításával megj hirdetjük a Csongrád me! gyei "Ságvári Endrédről elnevezett megyei ifjúsági kulturális és sport seregszemlét. | Az elmúlt évek kultúrver- i senyei s az év elején rendezett ifjúsági seregszemle, ifjúságunk művelődési kedvét tükrözte. Ennek a művelődési kedvnek továbbfejlesztése érdekében kíván segítséget nyújtani a kultúra és a sport minden területén, a december 1-én kezdődő se- ( regszemle. Ezzel az alkalom- j mai megsokszorozzuk azokI nak a számát, akik alkotóan ! és rendszeresen kívánnak résztvenni ifjúságunk nevelésében a szocialista kultúra terjesztésével és a tömegsport fejlesztésével. A "Ságvári Endre* kulturális seregszemle benevezési határideje: 1955. december hó 1. Benevezhetnek: Színjátszócsoportok, éneik-, zenekarok, tánccsoportok., I népi együttesek, szavalók, ének- és hangszerszólisták. A tömegsport területén résztvehetnek DlSZ-fiataljaink a falusi sportolók téli sport-foglalkozásán, spgrtakiadokon, "Béke* postaversenyeken, sportünnepélyeken, sport és ifjúsági béketalálkozókon. Ez a seregszemle megteremti a város és a falu (üzemek, egyetemek, iskolák, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások, vezetésével háromtagú magyar kormánydelegáció utazott a Lengyel Népköztársaságba, a magyar—lengyél kulturális egyezmény 1956. éVi munkatervének megtárgyalására. A szovjet írók szövetségének kultúrházak és kultúrotthonok) fiatalsága művészeti és sportcsoportjai között a nemes vetélkedés lehetőséget, összeforrasztja a DISZ és az állami szervek kulturális vezetőinek az ifjúság nevelése érdekében kifejtett tevékenységét. A seregszemle eredményes megszervezésének biztosítania kell megyénkben a DISZ tömegbefolyásónak és taglétszámának emelkedését, az alapszervezetek életének elevenebbé, vonzóbbá tételét és az ifjúság kulturális színvonalának emelését és testnevelési mozgalmának fellendítését! Bizonyos, hogy a seregszemle nyomán a Csongrád megyei fiatalok még nagyobb számban kapcsolódnak majd be a DISZ-szervezel ek életébe, s vállalják a DISZtagsággal járó jogokat és kötelességeket. A seregszemle nyomón terebélyesedjék ki az öntevékeny művészeti csoportok, sportkörök munkája. Előreláthatólag művészeti csoportjaink, valamint sportköreink a fiatalok százaival egészülnek majd ki a "Sógvári Endre* kulturális és sport seregszemlén. Ez a seregszemle annál színesebb, érdekesaab és sokrétűbb lesz, minél inkább maguknak vallják megyénk fiataljai. Fogjon össze tehát minden kultúrai és sportot szerető pedagógus, DISZ- és sportvezető, oktató, edzőt Szolgáljuk lelkesen az ifjúság szocialista nevelésének nagy ügyét! Erősödjék a párt ifjúsági szövetsége, a DISZ! A DISZ Csongrád megyei Végrehajtó Bizottsága A Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Szeged Megyei Jogú Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A Csongrád megyei Szakszervezetek Megyei Tanácsa Magyar operaénekesek utaztak Moszkvába A Szovjetunió kulturális ügyek minisztériuma és a Moszkvai Filharmónia meghívására kéthetes vendégszereplésre Moszkvába utazott Mátyás Mária, Gyurkovics Mária, Joviczky József operaénekes és Dénes Erzsébet zongorakísérő. Elsőízben vasárnap, november 13-án Moszkvában, a Csajkovszkij teremben szerepelnek. Öt évvel ezelőtt hatvan gumi* csizmás férfi jelent meg Miskolctól északra Kazincbarcika határában, a Sajó és a kis Tardona patak völgyében. Az előőrsöik előőrsei voltak: egy tervezett nagy építkezés első katonái. Volt köztük ács, kőműves, pilisi gépész, pesti művezető. Szomorú őszi fellegek jártak az égen, de az építők nagy hittel és munkakedvvel érkeztek ide. Végig nézték a tájat: oldalt a Bükk nyúlványai, távolban a Tátra csúcsa az esthomály ködébe veszve. A völgy ölén a Sajó kanyarog, a völgy felett a bükkerdők zúgnak és a széles síkságot hideg szelek járják át. Ezt a területet jelölte ki a kormány egy új. nagy alkotás színhelyéül: itt kell megépíteni a Borsodi Erőművet, a legnagyobb magyar műtrá-' gya-gyárat a hozzá tartozó üzemekkel, továbbá a szénosztályozót és a kokszoló művet. A gyárak mun-. kásái és mérnökei az eljövendő városban laknak majd. ahol 40 ezer ember számára épülnek korszerű lakások. A városépítés megkezdésére érkezett ide ez a hatvan munkás, az előőrsök előőrsei. Ez történt öt esztendeje. Azóta a táj teljesen megváltozott: feltépett föld, nyersanyag és gép mindenfelé. Égbenyúló gyárkémények, gáztartályok, működő üzemek gigantikus városa lett Kazincbarcika. Energiát termel már a Borsodi Hőerőmű, javéban folyik a munka a központi szénosztályozóban is, s megkezdte a pétisó gyártását a magyar mezőgazdaság legnagyobb ipari létesítménye, a Borsodi Vegyikombinát, amely szántóföldjeink termőképességét hivatott megsokszorozni. Az épülő üzemek gyors munkába állításáért nemcsak a magyar mérnökök, munkások fogtak Össze., hanem segítségünkre sieítek a szomszédos népi demokráciák is: Vidám dolgozók szerelik a vidéken soha nem látott gépóriásokat, s békés egyetértésben dolgoznak együtt a magyar munkásokkal a Német DeKAZINCBARCIKA •^n ii ' t \ 4. • *. *: § Ü SwstfCV?®Sió _ Az épülő szocialista város központjának tervrajza mokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság dolgozói. Bár nem beszélik egymás nyelvét, mégis jól megértik egymást, mert tudják, hogy a dolgozók összefogása teremti meg a világ népeinek békéjét és jólétét. De nemcsak munkások érkeztek Kazincbarcikára külföldről, hanem gépek is. Az erőmű berendezéseinek egy részét például I Lipcse és Berlin üzemel szállították. a Vegyi Kombinát vízlágyító gépeit pedig a Lengyel Népköztársaság. Amikor hazánk más táján lakú ember vetődik erre a vidékre, csodálattal nézi ezeket a földekből kinőtt gyáróriásokat és az itt látottak sokáig megmaradnak emlékezetében. Büszkék is a kazincbarcikaiak üzemeikre, amelyek gombamódra szaporodnak az egykori legelők és szántóföldek helyén. November 4-én, délután, amikor a Borsodi Vegyi Kombinát párttitkárával, Sáross József elvtárssal beszélgettem, kimutatott szobája ablakán: — Nézze ezt a hatalmas épületet előttünk. Magassága 44 méter. Egy évvel ezelőtt még nyoma sem volt, s az idén, augusztus 17-én már műtrágyát termeltünk benne! És épül a Sajó völgyének egyik legnagyobb dombján az új város is! Modern, három emeletes bérházak, ezekben laknak a Kazincbarcikára véglegesen letelepedett munkások. Még csak egy hosszú utca épült fel, de itt olyan nagy máris a forgalom, mint a hódmezővásárhelyi Sztálin-úton. Jelenleg 3500 ember lakik ezeknek a bérházaknak összkomfortos lakásaiban, de még ebben az évben újabb 152 lakást adnak át rendeltetésének, az Mépület szintén tető alatt van, amelyben 160 család talál majd otthonra. Megkezdték az I. II. számú bérházak alapjainak lerakását is. A kazincbarcikaiak új városunknak a ..Békeváros" nevet szeretnék adni. Hisszük, kívánságukat tejesítik majd. Az épülő város mellett csodálatos szépségű tájon húzódik végig a Tardona patak völgye. Jókai Mór 1100 évvel ezelőtt ebben a völgyben bújt meg a császári pribékek elől, s talán itt álmodta meg a ,.Jövő század regényét". Áimodott a technika rohamos fejlődéséről, s talán az ő álmait valósítják meg azok a dolgozók, akik a nagy író hajdani menedékhelyétől alig néhány kilométernyire szocialista várost építenek. Az épülő város területét és a völgyet betölti a kalapácsok ütemes hangja. Biztoskezű kőművesek ünnepélyes mozdulattal rakják a téglát a házfalakra, s lendületes, vidám ifjúmunkások kelnek egymással versenyre, hogy minél előbb gondtalan, vidám gyermekkacagástól hangos iskolák, óvodák, boldog otthont vágyó munkások kényelmes lakásai épüljenek itt fel a festői erdőkkel és hegyekkel övezett Sajóvölgyben. Egy új, hatalmas város: a Béke városa! Vass György