Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-12 / 266. szám

VTLFE JMZTÁRJAÍ EGYESÜLJETEK! AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 266. szám Ara: 50 fiüér MAI SZAMUNKBÓL: FOLYIK A LESZERELÉSI JAVASLATOK VITÁJA A GENFI KÜLÜGYMINISZTERI ÉRTEKEZLETEN (2. oldal) NOVEMBER 14-ÉN INDUL BUDAPESTRE A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANACSANAK KÜLDÖTTSÉGE (3. oldal) Szombat, 1955. november 12. /Zárszámadás termelőszövetkezeteinkben A vetés már a szegedi és a járásbeli termelőszövetkezetekben is befejezés felé közeledik. Lassan végetérnek az őszi munkák is. Egy-ikét hét múlva elmondhatjuk, ismét végetért egy gazdasági év. Tsz-eink is számot vetnek most a lezárult esztendő munkájával, eredményeivel és természetesen a hibákkal is. Megvizsgálják, mennyit gyarapodott az utóbbi egy év alatt a közös vagyon, hogyan emelkedett a tagság jövedelme. Felkészülnek az új esztendőre, A zárszámadás munkájának helyes elvégzése, a zárszámadás eredményeit ismertető közgyűlések helyes előkészítése igen nagy politikai feladat. Sehol sem eshetünk abba a hibába, melyet más esztendőkben gyakran elkövettünk, hogy a zárszámadás munkáját egyszerűen a könyvelő dolgának, adminisztrációs feladatnak tekintettük, A szövetkezeti tagság ezért a közgyűlés megtartása előtt keveset tudott meg a zárszámadással kapcsolatos adatokból. Emiatt, vagyis azért, hogy a tsz-tagokat sok helyen nem avatták be a gazdálkodás fontos kérdéseibe, sokan közömbössé váltak. Nem egy tsz-ben a tagság jórészét csak a kiosztásra kerülő pénz és termény mennyisége érdekelte. A zárszámadás eredményeinek széleskörű ismertetésével biztosítanunk kell, hogy minden egyes szövetkezeti tag megismerje a gazdálkodás menetét, s őszinte bírálatával járuljon hozzá a meglévő hiányosságok kijavításához, a munka eredményesebbé tételéhez. _ Az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a tsz-ek vezetői gyakran arra törekedték, hogy a munkaegységek arányában minél több terményt osszanak. Az idén is természetesen annyi kenyérgabonát és egyéb élelmicikket kell kiosztani a tagok között, amenynyi bőven fedezi a családok háztáji szükségletét, de a fennmaradó feleslegeket az államnak történt eladással, vagy más módon, lehetőleg közösen kell értékesíteni, s az ebből származó pénzjövedelmet kell szétosztani. Most kell érvényesíteni azt az elvet, hogy a szálastakarmány, a kukorica nagyobb részét a közös állatállomány fejlesztésére kell fordítani. Ilyen körülmények között jól járnak a szövetkezeti tagok is, de jól jár az állam is. Több szegedi tsz-ben kiszámították, hogy minden mázsa sertéshízlalásra felhasznált kukorica, ha azt a közös raktárban hagyják, nem kevesebb, mint ötszáz forintot jövedelmez a tagságnak. Most a zárszámadások során derül ki az is: hogyan fejlődött az utóbbi esztendő alatt a közös, a fel nem osztható szövetkezeti vagyon. A zárszámadás előkészítésének eddigi munikái azt mutatják: tsz-eink az idén sokkal többet fordítottak az oszthatatlan alap gyarapítására. A ságváritelepi Táncsics TSZ-ben az 1954-es évben összesen 195.017 forintot költöttek új berendezések, gépek vásárlására, gazdasági épületek építésére. Ezzel szemben a mostani előzetes számítások a tsz oszthatatlan alapjának a gyarapodására vonatkozóan 295.492 forintot mutatnak ki. Az oszthatatlan szövetkezeti alap növelésével szövetkezeti gazdaságaink erőteljes fejlődését, tehát a tagok rohamosan növekvő jólétét alapozzuk meg. Ezért a zárszámadások elkészítésénél igen nagy figyelmet kell fordítani a szövetkezeti beruházások emelésére is. Az évi mérleg összeállításánál, de még ezt megelőzően minden tsz-nelc maradéktalanul teljesítenie kell az állam iránti kötelezettségét, ki kell fizetnie az esedékes tartozásokat, a gépállomási díjakat, az évközben felhasznált műtrágya és a különböző növényvédőszerek árát is. Ha ezt elmulasztjuk, hibás lesz a számításunk, magunkat csapjuk be. Arra kell törekedni, hogy a szétosztásra kerülő terményekből és pénzből való részesedés igazságos legyen. Csakis a becsületesen végzett munkája után részesedjék a közös javakból mindenki. Ezért felül kell vizsgálni a munkaegységek nyilvántartását és a kiadott előlegek jegyzékét is. Számos helyen tapasztalható, hogy a választott ellenőrző bizottságok nem működnek rendesen, pedig az ő jó munkájuk az egyik legfőbb biztosítéka, hogy szövetkezeteink pontos zárszámadást készíthessenek. Nem szabad megfeledkezni a prémiumok kifizetéséről sem. E tekintetben különösen az állattenyésztés területén mutatkoztak eddig hibák. A tsz-tagok részére maradéktalanul ki kell fizetni az esedékes földjáradékot is. Szembe kell szállni minden olyan véleménnyel, mely ellene szól ennek az intézkedésnek. Meg kell értetni az akadékoskodó tsz-tagokkal, hogy a földjáradék fizetése helyes és'' kötelező, egyáltalán nem szabad választás kérdése. A tsz zárszámadási munkája nemcsak a szövetkezeti tagokat, de az egyénileg dolgozó parasztokat is messzemenően érdekli. Az elmúlt esztendő tsz-mozgalmunk újabb fényes győzelmét hozta magával. Számtalan meggyőző adat tanúskodik erről már eddig is. A tsz-pártszervezetek kommunistái használják fel ezeket az adatokat népnevelő-munkájuk során. Ezzel biztosíthatják, hogy a zárszámadások befejezése ut4n az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok újabb nagy tömege szakít a régi, nehézkes egyéni úttal s a szövetkezeti életet választja. TELJESÍTSÜK A GABONA-VETÉSTERVET A szegedi határban befejezés előtt van már a vetés A városi tanács mezőgazdasági osztályára naponta érkeznek adatok, jelentések az őszi vetés állásáról. Pénteken délben a mezőgazdasági osztály arról adott hírt. hogy a város határában már 96 százalékban teljesítették a vetéstervet. Egy-két napon belül a város egész őszi gabona-vetésterve teljesítve lesz. Máig csaknem minden szegedi tsz befejezte a vetést. De sok helyen, így a Felszabadulás, az üjszegedi Haladás és a ságváritelepi Táncsics Termelőszövetkezetek [egyéni gazdák mulasztásából földjein még újabb táblákat'adódik. A II. kerületiek még vetnek be kenyérgabonával ' 86 százaléknál tartanak a veterven felül. Tsz-eink mellett nagy elismerést érdemelnek az első kerületi egyénileg dolgozó parasztok is, akik csütörtök estig teljesítették gabona-vetésterveiket. Sokan piég többet is vetettek, mint ame.iynyi részükre kötelező volt. A város vetéstervéből hiányzó néhány százalék legnagyobb része a második kerületi tési munkákkal. A sok esős nap után ismét 'ó az időjárás. A sáros földek nagyrésze felszáradt, tehát vetni lehet. A jelentőszolgálattal még mindig bajok vannak. Különösen a második és a harmadik kerületben sok olyan dolgozó paraszt van, aki már napokkal ezelőtt végzett a vetéssel, de erről még nem tett jelentést. Ablakkeretek exportra kerülő vasúti kocsikhoz Látogatás a Fémipari és Finommechanikai Vállalatnál A Szegedi Fémipari és Fi nommechanikai Vállalat vasúti kocsik ablakkereteit készítő üzemrésze tele a fényesre csiszolt, kész és félkész munkákkal. Egyfelől a gépek alól szedik ki a durván megmunkált darabokat, a terem másik felében minőségi ellenőrzést végeznek. Az első ablakkereteket már szerelik Győrben az export vasúti kocsikra, a második szállítmányi pedig most készítik az útra. Jelen van a minőségellenőrzésénél a Győri Vagongyár átvevője, Mada Imre is. Alapos vizsgálatot tart Csonka János minőségi ellenőrrel együtt, hogy csak a kifogástalan darabok kerüljenek elszállításra. A gyártásközi ellenőrzés megvan az üzemrészben mindig, de azért előfordulnak hibák. Nem selejt ez még, egy kevés igazítással, csiszolással, a csavar megszorításával helyrehozható. Az ilyet nem lehet szónélkül hagyni, mert később esetleg elhatalmasodna a hiba. Mérés után az ilyen darabokat külön rakják jelzés szerint, s visszakapja az a dolgozó, aki készítette. Az „E"-jelzésűből sok van egy csomóba rakva. Egy-két milliméterről van szó csupán. A derékszög is így mutatja. Nem nagy dolog, gondolják a szakmán kívül állók, de ebben az üzemben a milliméterek is nagy szerepet játszanak, mert az ablakkereteknek felszerelés után még tetszetősebbnek kell lenni, mint ilyenkor. Még nincs kialakulva egy hibátlan forma az üzemben, ami szerint haladnának a kifogástalan gyártással, üj munka az alumínium ablakkeret készítés és az első lépések után most kezdenek biztosabb kézzel dolgozni az üzemrész munkásai. Kevés javítással, útnak bocsátják Győrbe szerdán a második kilenc kocsihoz való ablakkereteket. Hogy ez a kevés javítanivaló se legyen a jövőben, a Fémipari és Finommechanikai Vállalat MEO-sai a Győri Vagongyár átvevőjével együtt megtárgyalják az észlelt hibákat és ezekre is kiterjed majd a gyártásközi ellenőrzés. — Eddig csak a belső derékszög pontosságát vettük figyelembe — mondja Zombori István minőségi ellenőr. — Igaza van a győri átvevőnek, hogy a külső derékszögnek is mindig teljesítik a dolgozók. Exportról van szó és amint a rendes kerékvágásba jönnek a gyártással, többet is küldenek a vagongyárnak. Most tíz naponként elkészül a kilenc vasúti kocsihoz szükséges ablakkeret-mennyiség. Dehát az év végéig 50 kocsira szeretnék a győriek felszerelni az itt készült kereteket. Ennek leszállítására is vállalkoztak a szegediek. „Meglesz" — ígérik és erre biztosíték az, hogy már mutatkozik tervtúlteljesítés. Néhány ember dolgozik csak az ablakteretek készítésénél. Az üzemrész mégis gyakran népes. Az új cikk érdekli a többi üzemrész munkásait is és be-benéznek vizsgálódva, hogyan halad itt a munka. A biztatás persze egy esetben sem marad el, de ha mégis elmaradna, akkor is tudnák kötelességüket az jtt dolgozók. Képünkön: Fazekas János ablakkeretet állít Munkájának minősége minden esetben megfelelő. össze. Derék traktorosok A Röszkei Gépállomás traktoristái az utóbbi hetekben bebizonyították: bármily nagyok is a nehézségek, vetni mégis lehet. A gépállomás körzetébe tartozó tsz-ek már teljesítették vetésterveiket. E nagy munkában nagy szorgalmukkal, akaraterejükkel kitűntek Póczos Emil és Fülöp István, akik az állandó esőzések ellenére is tíz nap alatt 86 normálhold munkát végeztek. Szél Lajos és Tikviczki György traktorosok hét nap alatt 48 normálholdon vetettek el. Füstös István négy nap alatt 24 normálhold talajmunkát végzett. Tervük teljesítésében ördög h István, Kószó János, Paplógó József, Móra Ferenc és Daru József traktorosok is kitűntek. Eves tervüket már teljesítették, tehát ezután végzett munkájukért valamennyien 150 százalékos bért kapnak már. TAPODI GYULA Domaszék teljesítette vetéstervét Az utóbbi néhány nap alatt járásszerte meggyorsult a gabonavetés. Mórahalom. Pusztamérges, Üllés, Zsombó, Ásotthalom, Bordány. Csengele után Domaszék is teljesítette vetéstervét. Különösen dicséret illeti az üllési és a bordányi dolgozó parasztokat, akik nem álltak meg a vetési munkákkal a száz százaléknál. hanem terven felül is igen sok búzát, rozsot vetettek. A bordányiak 111, az üilésiek pedig 113 százalékra teljesítették eddig vetésterveiket. De túlteljesítették már a tervet a pusztaszeri, a csengelei, domaszéki és a zsombói dolgozó parasztok is. Még mindig lassan halad a vetés a deszki határban. A járási tanács mezőgazdasági osztályára beérkezett jelentés szerint a falu össz vetéstervét csak 11 százalékra teljesítette. cA tíikórpőnttjúk bimdaLítiákaíi Sirályok keringenek a tavak felett cs szélesre nyitott csőrrel röpködve várjáklesik a zsákmányt. A halászok ügyet sem vetnek rájuk, hanem tempós nyugalommal, magabiztosan húzzák a nagy kerítőhálót. Amint a bekerített terület szűkül, egyre gyakrabban csillan meg a gazdag zsákmány: félkilós, egy-, sőt két kilón felüli halak is akadnak. — Ezekben már nem tesznek kárt a sirályok, kinőttek a csőrük alól — mondja Simon elvtárs, a fehértói halgazdaság igazgatója. Most van a legnagyobb dologidő a gazdaságban, nyugodtan mondhatjuk aratásnak vagy akár szüretnek is: megkezdődött az őszi halászat a csaknem másfélezer katasztrális holdat kitevő tavakban. Miért ízletes a fehértói hal ? Sokan szeretik a halat, különösen az ízletes tükörpontyot. Fehértón elsősorban ezt az értékes halfajtát nevelik. Itt a tükörpontyok birodalmában rövid látogatásom alatt sok érdekes dolgot láttam, hallottam, s most a fehértói halászok beleegyezésével elmondom, hadd tudják mások is. Aki evett már tiszai halból és megkóstolta valamelyik állóvízből fogolt halat, az utóbbin bizony gyakran érezhetett mocsár, , ,, , ,, í vagy iszapszagot. Ez valóban így van, de a pontosnak kell lenni. Most fehértói hal kivételt képez, mert ennek a majd ezekre fordítunk nagyobb nagy, összefüggő tórendszernek rendkívül gondot_ és^ többször ellenőriz- ^szerencsés a helyzete. Az algyői főcsatorzük a léikész munkát. . nán keresztül összeköttetésben áll a TiszáEgy-két apróságtól eltekint- val s így'nyugodtan el lehet mondani, hogy ve — ami most az átvételnél a tóban Tisza-vízben nevelik a .halakat, tűnt ki, — meg kell mondani, '.miután a folyóból állandóan friss, táplálékjói halad a munka az ablakké-: dús víz árad be. Így aztán senkisem csoszítő üzemrészben, A tervet | dálkozhat azon. hogy talán még e szakma legjobb szakértői is csak nehezen tudják megkülönböztetni a fehértói halat a tiszaitól. Főtáplálék: szemeslakarmánY Kevesen gondolnák, mi mindennel élnék a halak. A természetes táplálékon, a különböző apró vízi élőlényeken (algák, bolharákok, dafniák) kívül elsősorban 'szemestakarmánnyal: kukoricával, árpával táplálkoznak. Joggal merülhet fel a kérdés: miért adják az értékes kukoricát vagy az árpát a halaknak? Érdemes-e — nem fizetünk-e rá így a tenyésztésre? Egy érdekes adat mindenkit meggyőz arról, mennyire helyes ez a módszer. Nemcsak azért, mert a halakat éppen ősszel — amikor a húsféleségeknek híjján vagyunk — lehet közfogyasztásra adni. hanem elsősorban azért, mert a hal minden más állatnál jobban értekesiti a talkarmányt. A kukoricával árpaval végzett expressz-hízlaláskor kiderült, hogy a hal mégegyszer olyan hamar hízik, gyarapszik, mint a sertés. Eddigi eredmény: 3.000 mázsa Még javában folyik az őszi halászat, de az eredmény máris biztató. Eddig a gazdasag üzemegységeinek tavaiból több mint háromezer mázsa nemes halat — főként tukörpontyot — fogtak ki és szállítottak az ország minden részébe. Jelentős mennyiség került exportra is. Az utazó ember a pályaudvarokon vagy éppen a nyílt palyan gyaikran találkozik különleges fehér vagonokból álló szerelvénnyel. Ezekben a speciális halszállító vagonokban élő állapotban szállítják a fehértói tavakban nevelkedett ízleteshúsú tükörpontyokat. Tóth Bél9