Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-10 / 264. szám

OELMQGYflRORSZJIG 2 Csütörtök, 1955. november 1(1, Mi történt q külpolitikában ? Molotov szovjet külügyminiszter tegnap új javaslatot terjesztett a nyugati külügyminiszterek elé Szerdán délután négy óra öt perckor Molotov, Dulles, Pinay és Macmillan Genfben továbbfolytatta a külügyminiszteri értekezlet első napirendi pontiának vitáját. Az ülésen Pinay francia külügyminiszter elnökölt. A moszkvai rádió jelentése szerint az ülésen felszólalt Macmillan, Dulles, Pinay és Molotov, Az ülésen Molotov szovjet külügyminiszter új javaslatot terjesztett eló „Az Európában fennálló államcsoportok közötti szerződés alapelvei" címmel. A nyugati külügyminiszterek tegnao ismét különmegbeszélést tartottak. Délelőtt Macmillan és Dulles tanácskozott egymással a genfi konferencia menetéről és a középkeleti helyzetről, majd együttesen felkeresték Pinay francia külügyminisztert, akivel folytatták tanácskozásaikat. A késő délutáni órákban csatlakozott hozzájuk von Brentano, nyugatnémet külügyminiszter is. A külügyminiszterek keddi tanácskozása után megállapíthatjuk: ezen az ülésen sem történt semmi előrehaladás a német kérdésben. Nehéz is lenne elképzelni, hogy a meglehetősen egysíkú nyugati javaslatok a német kérdés megoldására vonatkozóan miként oszlathatnák el Németorsaág szomszédainak a német militarizmussal szemben — a két világháború tapasztalatai alapján — fennálló jogos aggodalmait. Még kevésbé lehet biztonságról beszélni akkor, ha az egyesített Németország az Északatlanti Szövetség tagja lenne. A jelenlegi körülmények között csak természetes, hogy az európai biztonság megteremtésének meg kell előznie Németország egyesítését. Ezt a nézetet nemcsak a Szovjetunió és a német expanzió veszélyének kitett más államok kormánya és közvéleménye támogatja, de a nyugatnémet politikai élet olyan kiemelkedő személyisége is. mint Eridh Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke. — „Nem lehet megegyezni a németországi szabad választásokról — mondotta Ollenhauer a De Monde című francia lapnak adott genfi nyilatkozata során — a biztonsági rendszerben való megegyezés nélkül. Természetes, hogy a Szovjetunió biztosítani akarja magát az egyesült Németország esetleges támadásával szemben Éppen ezért — állapítja meg Ollenhauer — a biztonság kérdésének megoldása az egyesítés előzetes feltétele." Nyilatkozatában Ollenhauer fontosnak tartja azokban a kötelezettségekben való megegyezést, amelyeket az egyesült Németország vállal és annak a szerepnek a meghatározását. amelyet az egyesült Németország a létesítendő biztonsági rendszerben betöltene. Végül meg kell említeni Richárd Crossman angol munkáspárti képviselő cikkét, amely a Daily Herald című angol lapban jelent meg és amely bírálja a nyugati hatalmak képviselőinek a genfi külügyminiszteri értekezleten elfoglalt álláspontját. Crossman a nyugatiak taktikáját „ultimátum jellegűnek" nevezi. Crossmant meglepi Dullesnek és Macmillannek az értekezlet kilátásaival kapcsolatos önelégültsége. — „Nyilvánvalóan azt hiszik — állapítja meg Crossman —, hogy csak elő kell terjeszteni tervüket, amelyről tudják, hogy az oroszok számára elfogadhatatlan, de azután azzal vádolhatják őket, hogy nem tagadták el ezt a tervet..." F ranciaországban lelenleg a választások kérdése éli az általános érdeklődés középpontjában. A francia Köztársasági Tanács kedden — miután a tanács választásügyi bizottsága meghallgatta Faure miniszterelnököt és Bourges-Maunoury belügyminisztert — megkezdte a nemzetgyűlés által már elfogadott választási törvényjavaslat tárgyalását. A Köztársasági Tanács szerdára virradó éjjel 227 szavazattal 60 ellenében elfogadta a nemzetgyűlés által is jóváhagyott javaslatot, melynek értelmében a jelenlegi nemzetgyűlés megbízatása 1956. január 2-án lejár. A Köztársasági Tanács ugyanakkor a törvényjavaslathoz csatolta Pierre Marcilhacy független szenátornak a személyre szóló kerületi választásra vonatkozó módosító javaslatát. Mint ismeretes. a nemzetgyűlés az arányos választások elvét fogadta el. A Köztársasági Tanács eljárása tehát azt jelenti, hogy a nemzetgyűlésnek újra meg kell tárgyalnia a választási módszer kérdését. Ilyen körülmények között kérdéses, hogy a választásokra sor kerül -e december hónapban, miután a nemzetgyűlés és a Köztársasági Tanácsnak a választási módszerek tekintetében elfoglalt álláspontját egyhamar aligha lehet közös nevezőre hozni. A Minisztertanács határozata a gépáiiomási dolgozóK bérezésérőt, premizálásáról és a gépi munkadíjak módosításáról A Minisztertanács legutóbbi ülésén hozott határozata a traktorosok bérezését, természetbeni járandóságát, a vezető állású dolgozók, a mezőgazdászok és az adminisztratív alkalmazottak premizálását több évre szólóan rendezi. A határozat értelmében a gépállomás a traktorosok részére pénzben és természetben biztosított bért köteles fizetni. A felelős traktorvezető pénzbeli bére, tízórás műszakonként, a traktor típusától és a végzett munkától függően, általában 50— 56 forint, a segédvezetőké i 40—15 forint, természetbeni bérük 4—6 kilogramm, illetve 3—1 kilogramm kenyérgabona. A traktoros részére a természetben biztosított bért — a traktoros választása szerint — kenyérgabonában vagy állami szabadfelvásáriási áron számítva, pénzben Ikell kiadni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó traktorosokat a termelőszövetkezetek — az eddigi munkaegység-kiegészítés helyett — az összes traktor- és motormunkáért, a szállításokat is beleértve, kötelesek a rendeletben részletesen megállapított munkaegység-jóváírásban részesíteni. A traktorosok a munkaegységre járó jövedelemrészesedést a termelőszövetkezeti tagokhoz hasonló módon és időben pénzben és természetben kapják meg. Molotov: A három nyugati hatalom álláspontja a német kérdésben nem építőjellegű és nem követ gyakorlati célokat Genf (MTI). rA' négy hatalom külügyminisztere kedden, november 8-án folytatta az európai biztonság és Németország kérdésének vitáját. Az értekezleten — mint arról tegnapi számunkban már hírt adtunk — felszólalt Pinay francia és Macmillan angol külügyminiszter, majd Molotov. a Szovjetunió külügyminisztere is. Beszéde elején Molotov foglalkozott a nyugati külügyminiszterek november 4-i javaslatával, megállapítva, hogy ez a javaslat az október 26-i nyugati javaslatokkal összehasonlítva nem tartalmaz semmi újat, majd rámutatott: ezek a javaslatok a legcsekélyebb mértékben sem veszik figyelembe a Német Demokratikus Köztársaság kormányának szempontjait, pedig Németország területén nem egy, hanem két állam létezik: a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. „Ezzel a helyzettel — mondotta Molotov a továbbiakban — lehetetlenség nem számolni a Németországra vonatkozó kérdések megtárgyalásánál". Mindezek azt bizonyítják: a három nyugati hatalom álláspontja a német kérdésben nem építő jellegű és nem követ gyakorlati célokat, mivel nem számol a kialakult reális tényekkel. Molotov ezután kijelentelte: „Meg lehet találni az utat Németország békeszerető és demokratikus alapon való újraegyesítéséhez" a jelenlegi viszonyok között azonban ez az út nehéz és hosszú. Ehhez mindenekelőtt időre, türelemre, kitartásra van szükség. Ilyen út a szovjet küldöttség véleménye szerint az össznémet Tanács alakítása". Molotov beszéde további részében részletesen elemezte, milyen hátrányt és leküzdhetetlen akadályokat gördítenek a párizsi szerződések a német kérdés megoldásának útjába. „Németország újraegyesítésének feladatát — mondotta — nem lehet megoldani úgy. mint ahogy a párizsi szerződések létrehozása előtt lehetett volna, mivel az azóta eltelt idő alatt Kelet- és Nyugat-Németország társadalmi és állami fejlődésében nagyjelentőségű változásokra került sor". Molotov ezután megállapította, hogy Németország újraegyesítését jelenleg csak fokozatosan, lépésről, lépésre, az NDK és a Német Szövetségi Köztársaság közeledése és együttműködése útján lehet megoldani. Kijelentette ezután, hogy a szovjet kormány által előterjesztett, az európai biztonság és a német kérdéssel összefüggő javaslatok figyelembe veszik az európai államok és a német nép nemzeti érdekeit is. — Javaslataink — mondotta — nem ígérik bonyolult nemzetközi problémák, nevezetesen a német kérdés könnyű megoldását, de ilyen megoldásra a jelenlegi körülmények között, sajnos nincs mód. Molotov felszólalása után a külügyminiszterek egyetértettek az elnöklő Dulles javaslatával, melynek értelmében szerdán is az európai biztonságról és a német kérdésről fognak tanácskozni. , A határozat intézkedik a termelőszövetkezetekben és a termelőszövetkezeteken kívül végzett munkáik bére közötti aránytalanság csökkentéséről is. A határozat értelmében a több erőgéppel dolgozó traktoros brigádvezetők az eddiginél magasabb pénzbeli teljesítménybért kapnak. A belső üzemi szállítási (fuvarozási) munkák végzésére kijelölt traktorosok bére gyakorlati tudásuktól és szakképzettségüktől függően havi 250 munkaórás teljesítés esetén 900—950 forint, a segédvezetöké egységesen 700 forint. A behordásl és a trágyaszállítási munkák diját a traktorosok részére a jóváírt munkaegység-részesedés figyelembevételével kell megszabni. A termelőszövetkezeti csoportok részére a gépi szántás alapdíja 51 búzakilogramm, illetve 102 forint, a gépivetés díja 15 búzakilogramm, illetve 30 forint. Az egyénileg gazdálkodó parasztok részére a gépi szántás alapdíja 60 búzaikilogramm, illetve 120 forint, a vetés díja 19 búzakilogramm, illetve 38 forint. Az állami vállalatok részére végzett gépi munka alapdíja 120 forint. A gépi munkadíjakat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok továbbra is szabad választásuk szerint természetben, vagy pénzben egyenlíthetik ki. Természetbeni fizetés esetén a szabad felvásárlásra megállapított kedvezmények biztosítása mellett a szabad-" felvásárlási árat kell elszán molni. A műhelymunkások, szállítóeszköz-kezelők és a belső üzemi szállítást végző traktorosok az állami gazdaságokban hasonló munkát végző dolgozókkal azonos módon és feltételek mellett, kenyérgabona ellátásban részesülnek. A gépállomások vezető Ibeosztású dolgozóit és termelőszövetkezeti mezőgazdászait nemcsak a termelőszövetkezeti termésátlagok teljesítéséért és túlteljesítéséért, hanem a termelőszövetkezetek állattenyésztési és állati termékhozam ter-. ve főbb mutatóinak teljesítéséért. illetve túlteljesítéséért ií premizálni kell. A termelőszövetkezetekhez beosztott gépállomási mezőgazdászokat a termelési tervek túlteljesítéséért és az állattenyésztési és az állati termékhozam tervének teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért a termelőszövetkezet premizálja. A termelőszövetkezeteknek a gépállomás termelőszövetkezeti mezőgazdászai részére prémium címén — nagyságukhoz mérten — 60—120 munkaegységet kell jóváírni. Intézkedés történt a számviteli dolgozók premizálására is. A határozat a gépi munkadíjakat is módosítja. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére a gépi munka alapja változatlan marad. Ünnepi gyűlés a DÍVSZ megalakulásának 10. évfordulója alkalmából A belgrádi rádió hírmagyarázó/ a a Tito —Dulles tárgyalásokkal kapcsolatos nyugati sajtóhangokról Belgrád (MTI). A belgrádi rádió hírmagyarázója foglalkozik azzal, hogy egyes nyugati lapok célzatos beállításban tárgyalták Dulles amerikai külügyminiszternek a vasárnap Brioni-szigetén Tito jugoszláv elnökkel folytatott tárgyalásairól szóló nyilatkozatát. 14 hírmagyarázó hangsúlyozza, hogy „Brioniban különböző kérdésekről volt szó és e kérdések fontosságának elbírálásánál azt a sorrendet kell venni, amelyet a hivatalos közlemény tartalmazott, illetve, ahogy Dulles felsorolta a Brioni i megbeszélések tárgysorozatát". A sorrend Dullesnáí a következő volt: tájékoztatta Tito elnököt a genfi megbeszélések jelenlegi helyzetről, azután eszmecserét folytattak a két országot érdeklő "kérdésekről, az európai biztonsági rendszerről és Németország egyesítéséről. Utána a Közel-Keletről, a balkáni szövetségről és végül KeletEurópáról volt szó". „Ez a sorrend — mondja • hírmagyarázó a továbbiakban — ágy látszik, nem elégített ki mindenkit". A belgrádi rádió hírmagyarázója ezután rámutat arra, hogy „egyes nyugati lapok Titonak és Dullesnak a Kelet és a Nyugat közötti viszonnyal kapcsolatos megbeszélését a kelet-európai országok elleni támadásra igyekeztek felhasználni, azt állítva, hogy Tito elnök is csatlakozott Dulles külügyminiszterhez abban a véleményben, hogy a kelet-európai országok egy egységes problémát jelentenek ér hogy elfogadta az amerikaiak tézisét a kelet-európai országokkal szemben. Az ilyen magyarázat tendenciózus és nem mondható korrektnek, mert Brioniban ilyesmiről nem volt szó és amidőn a kelet-európai országokról beszéltek, a kérdést ilyenformán nem is vetették fel. Ez egyébként világosan kitűnik mind Dulles nyilatkozatából, mind pedig a hivatalos közlemény szövegéből". A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a DISZ Központi Vezetősége és budapesti bizottsága szerdán este ünnepi gyűlést rendezett Budapest főváros tanácsának dísztermében. Az elnökségben helyet foglaltak: Bruno Bernini, a DÍVSZ elnöke, Villiam Jones, a Keresztény Ifjak Szervezetei Világszövetségének küldötte és Fronta Moreira brazil parlamenti képviselő, a DÍVSZ Budapesten székelő központjának vendégei, Hollos Ervin és Turgonyi Júlia, a DISZ Központi Vezetőségének titkárai, valamint a DÍVSZ titkárságának több tagja. Fülöp Arpádné, a DISZ budapesti bizottságának titkára üdvözölte a gyűlés részvevőit, majd Bruno Bernini, a DÍVSZ elnöke mondott ünnepi beszédet. Bruno Bernini beszéde elején hangsúlyozta, hogy a világ minden országában megünneplik a fiatalok a DÍVSZ megalakulásának 10. évfordulóját. A DÍVSZ a fasizmus elleni nyertes háború után alakult meg Londonban 1945. november 10-én az ifjúság nemzetközi konferenciájának eredményeként. Ezen a konferencián 63 ország ifjúsági szervezeteinek küldöttei vettek részt, több mint 30 millió fiatal képviseletében. A továbbiakban hangsúlyozta. hogy a DÍVSZ megalakulása nagy esmény volt a világ ifjúsága harcának történetében. egységének és legszebb törekvéseinek megvalósításában. A DÍVSZ londoni programjához híven azért dolgozik, hogy boldog életet biztosítson a fiataloknak. Elsőrendű feladatának tekinti a dolgozó és a tanuló fiatalok jogainak védelmét és a segítségadást életkörülményeik megjavításához. E/.után arról a tevékenységről szólt, amelyet a DÍVSZ a háborúokozta sebek begyógyításáért folytatott. — A DÍVSZ, híven londoni programjához — mondotta — mindig feladatának te) kíntette, hogy segítse az ifjúság kezdeményező készségét, munkája minden területén. A DÍVSZ szervezte meg kétévenkint a nagy nemzetközi I kultúrversenyeket. Ugyan1 csak a DÍVSZ támogatta a nagy nemzetközi ifjúsági baráti sporttalálkozók megszervezését. A DÍVSZ sportjelvényét az idén több mint 5 millió fiatal nverte el. — Ahol az ifjúság demokratikus jogait sérelem érte, ahol az ifjúság elnyomásnak és megkülönböztetésnek van kitéve, a DÍVSZ közbelépett, segítette harcát és szolidaritásra hívta fel a fiatalokat a világ minden részén. Az ifjúság nemzetközi szolidaritásának ragyogó példáiról beszélt ezután Bruno Bernini. — Az ifjúsági mozgalom ereje és fejlődése tükröződik a DÍVSZ növekvő erejében, nagyszámú új szervezetében — mondotta. 1945-ben 63 országból 30 millió tagja volt a DIVSZ-nek. Ma 97 országból 85 millió iagja van a világszövetségnek. A DÍVSZ folyóirata a „Világ ifjúsága" 14 nyelven jelenik meg és mindenütt nagy közkedveltségnek örvend. Bruno Bernini ezután arról szólt, hogy a Demokratikus Ifjúsági' Világszövetség támogatja az ENSZ munkáját és tevékenyen együttműködik vele, majd többek között ezeket mondotta: — 'A' DÍVSZ tudatában van annak, hogy az egyetlen nemzetközi ifjúsági szervezet, amelynek a világ minden országában van tagja. De nem a DÍVSZ az egyetlen ifjúsági világszervezet. Ezeknek a szervezeteknek a DÍVSZ többször javasolt együttműködést, s ma azt mondjuk: itt az idő, hogy a testvéri együttműködésre lépjünk az ifjúság érdekében. Megfogadva azt, hogy mindig jobban fogunk dolgozni, a világ ifjúsága előtt megismertetjük ünnepélyes fogadalmunkat: „Emlékezni fogunk az egységre!" Számunkra nincs ennél igazabb és szebb ügy. Ez lesz mindig a DÍVSZ legfőbb ügye és ez egyet jelent a nemzetközi barátsággal, a békével, a boldog élettel a föld minden fiatalja számára — fejezte be beszédét Bruno Bernini, A francia nemzetgyűlés választásügyi bizottsága szerdán megvitatta a Köztársasági Tanács javaslatát Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés választásügyi bizottsága szerdán délután ülést tartott A bizottság kézfelemeléssel elfogadta az 1951. évi választói törvény /megerősítését, a listakapcsolások kivételével. E törvény értelmében a választásokat megyei rendszerrel folytatják le. Az a párt, amelyik az első fordulóban megszerzi a szavazatok abszolút többségét, az illető megyében megkapja az öszszes mandátumot. Amennyiben abszolút többség nincs, második fordulóra kerül sor, s akkor relatív többség esetén a pártok arányosan osztoznak a mandátumokon. Tekintettel a listakapcsolások elvetésére, ez a rendszer kevésbé igazságtalan, mint a múltban volt. A választásügyi bizottság ezután 21 szavazattal 10 ellenében és 9 tartózkodással elfogadta Mazuez szocialista képviselőnek azt a javaslatát, hogy a jelenleg érvény- ( ben lévő választási törvény í keretében szüntessék meg a listakapcsolások lehetőséget. A választásügyi bizottság mindkét döntése csak akkor lép életbe, ha azt a nemzetgyűlés többsége is elfogadja, Kovács Dénes !eVt a tontfon; „Car3 Fiescfi" nemze küzi liegssiíiverseny nyertese November 8-án zajlott le Londonban a Guildhall School of Music and Drama rendezésében a »Carl Fieschnemzetközi hegedűverseny. Az erős mezőnyből magyar versenyző került ki győztesen: Kovács Dénes VIT- és Liszt-díjas hegedűművész nyerte el a verseny díját. A második helyezést ugyancsak magyar versenyző: Vadas Ágnes érdemelte ki játékával. Mindketten Zathureczky Ede kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola főigazgatója mesteriskolájá-i nak neveltjei.